Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-05 / 64. szám, szerda

tagság bizalma kötelez Az évzáró taggyűlésekre való készülődés, az új pártbizottságok választása megmozgatta az üzem kommunistáit. Minden részlegszervezetben megélénkült a pártmunka — mondja Štefan Lukáč elvtárs, a krompachyi MEZ-üzem pártalap^zervezetének elnöke. Az első pártbizottsági üléseken sok sző esett a kollektív vezetésről, a bírálatról, és az önjjírálatről, a kádermunkáről, a hatékonyabb agitációról, a tagjelölt- és tagfelvételről, a pártoktatásról s a tömegszervezetek munkájáról. A pártbizottsági ülések vitájából kiderült, hogy az eredmények mellett még sok a javítanivaló. Lukáč elvtárs elmondta, hogy a kollektív vezetés elve azért nem érvényesült teljes egészében, mert a taggyűléseken és egyéb értekezleteken elhangzott javaslatokra, bírálatokra gyakran nem kaptak választ. Egyes gazdasági vezetők még nem becsülik eléggé a kollektíva szavát. Igaz, a pártbizottságok sem ellenőrizték megfelelően a műszaki és gazdasági vezetők munkáját. A pártalapszervezet bizottsága előtt rendszeresen beszámolt ugyan az igazgató, a részlegszervezetek bizottságai azonban, ha meg is hallgatták a műszaki vezetőket, nem hoztak utána alapos, jó határozatokat. Miután a pártszervezet politikai munkája még hiányos, időnként felüti a fejét egy-egy gyárrészlegben a kishitűség, vagy az elbizakodottság. Mind a kettő káros. Az olvasztó vezetői például a tavalyi sikerek után elbizakodtak, s az év elején nem feszítették meg minden erejüket, hogy legyűrjék a nehézségeket. Az év első havában több volt a selejt az engedélyezettnél, nem harcoltak eredményesen a selejtképződés ellen, borúlátás lett úrrá saz üzemrészlegen. De az új pártbizottság a dolgozókhoz fordult segítségért s így a dolgozók olyan javaslatokat tettek, amelyek kihúzzák a kátyúból az öntődét. Az új pártbizottság tagjai majdnem egyöntetűen megegyeztek abban, hogy akkor végeznek majd jó munkát, ha tevékenyen részt vesznek a politikai munka irányításában s erejük nagyobb részét politikai agitáciőra, s a jobb termelőmunka megszervezésére fordítják. Hiszen soha ilyen szükség nem volt eleven kezdeményezésre, mint éppen most. A CSKP KB február vé^ gén megtartott ülésén Široký elvtárs az üzemek vezetésének átszervezésével és irányításával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy ezeknek az új feladatoknak a végrehajtása komoly, bizonyos fokig fordulatot jelent az üzemek életében, a vezetés módszereiben. Oj módszerekkel kell tehát dolgoznunk, ezekhez nincsenek „receptek", nincs kitaposva előttünk az út, a kommunisták feladata ezt megkeresni. Az üzem kommunistáinak és a pártonkívülieknek, a vezetőknek és az egyszerű dolgozóknak nem szabad mindent „felülről" várniok, hogy helyettük más gondolkozzék, vagy cselekedjék. Mit vár a párt minden egyes tagjától? Azt, hogy vegyék elő, újra és újra tanulmányozzák a CSKP KB határozatát, nérzék meg, mit kell tenniök azért, hogy fennakadás nélkül, tehát hóvégi hajrá nélkül termelhessenek az üzem dolgozói. Az eddigi tapasztalatok igazolják, hogy helyi erőkkel sok minden megoldható, ha a kommunisták figyelmesen meghallgatják, mit akarnak, mit panaszolnak, mit javasolnak, mire vállalkoznak a dolgozók. Akár indítványuk, akár sérelmük van a dolgozóknak, a kommunisták számára ez mindig tennivalót jelent. Nyissanak tehát széles teret a tömegek kezdeményezésének, karolják fel a legkisebbnek látszó megvalósítható kezdeményezést is, hadd jöjjön felszínre az az óriási erő, amelyet a tömegek kezdeményezése jelent, tegyék a tömegek ügyévé a javaslatok megvalósítását, valóra váltásának ellenőrzését. Ha a részlegszervezetek pártbizottságai így harcolnak együtt a pártonkívüli dolgozókkal, megerősödik a pártszervezet, aktívabb lesz az egész párttagság. Megerősödik a pártszervezet kapcsolata is a dolgozókkal. Ha így harcolnak, szemlátomást válik majd valóra a CSKP KB határozata. Az üzemben járva több pártfunkcionáriussal beszélgettünk, mint például Viktor Mosáth elvtárssal, a kapcsoló- és egyéb alkatrészek szerelőműhelye részlegszervezetének elnökével, Štefan Kurila elvtárssal, egy másik részlegszervezet elnökével és sok más elvtárssal. De hiába kérdezősködünk a pártcsoportok munkája .iránt, a választ mind rövidre fogták. Varga Béla elvtárs, az egyik pártcsoportbizalmi, is csak a tagsági járulék beszedéséről beszélt. Márpedig a párttagság aktivitásának növelésében s így valamennyi dolgozó mozgósításában is igen nagy szerepük van a pártcsoportoknak. Hiszen a pártcsoport egy kis kollektíva, melynek tagjai egymás mellett dolgoznak, állandó kapcsolatban állnak egymással, könnyen meg tudják tárgyalni a munkában szerzett tapasztalatokat. Ugyanakkor együtt dolgoznak a pártonkívüli munkásokkal s jó munkájukkal, kommunista magatartásukkal, a dolgozók iránti figyelmességükkel erősíthetik a kommunisták és pártonkívüliek kapcsolatát. A pártcsoportok munkájának megjavítása nélkül bizony az új pártbizottságok első ülésén hozott helyes, jó határozatok sorsa sem lenne más, mint a jónéhány előzőé, íróasztal fiókjába kerülnének, s néhány héttel később ugyanabban az ügyben újra ugyanazok a határozatok elfogadása -kerülne napirendre. A pártcsoportok jelentőségéről sokszor beszéltünk, írtunk, de nem árt, ha vissza-visszatérünk fontosságának megmagyarázásához. Számos példa bizonyítja, hogy ahol a pártbizottságok felismerik a pártcsoportok mozgósító nevelőerejét, lehetőségeit, és gondot fordítanak a bizalmiak nevelésére, ott a csoportbizalmiak aktívan dolgoznak, pártmegbízatásokat adnak a csoportjukhoz tartozó kommunistáknak, s ezzel elősegítik, hogy a kommunisták aktív, a munkában példás harcosai legyenek a feladatok végrehajtásáért folytatott küzdelemben. A pártcsoportokra nagy feladat hárul a párttagok és tagjelöltek elméleti képzettsége növelésében is. A jó pártcsoport törődik azzal, hogy a párttagok minél eredményesebben vegyenek részt a pártoktatásban. Elsősorban a pártcsoportbizalminak kell nagy gondot fordítania a csoport tagjainak ideológiai fejlődésére, a tanulási fegvelem megszilárdítására. Helyes, ha időközönként a pártcsoport-értekezleteken megvitatják eayes elvtársak tanulási módszereit, hogy jó eredménnyel fejlesszék tudásukat, szélesítsék látókörüket.. Legyenek a pártcsoportértekezletek a termelési egység kommunistáinak harci tanácskozásai, ahol meqhallgat.iák egy-egy ' párttag beszámolóját pártmegbízatása végrehajtásáról, közösen megvitatják a párt szervezeti vagy a termelés , kérdéseit. Helyes, ha a termelés feladatának megtárgyalására meghívják a műszaki vezetőket vagy a termelési egység néhánv pártonkívüli dolgozóját is. Az ilyen értekezletek gyümölcsözőek lehetnek és elősegíthetik a hővégi hajrá megszüntetését. Kétségtelen, hogy a pártalapszervezet bizottságának segítségével a részlegszervezetek új bizottságai megismerik és megtanulják feladataikat, s a párttagok meggyőződnek majd róla, hogy a bizalmukból megválasztott vezetőség jól ellátja munkáját. Erdősi Ede Üzemeinkből jelentik: KOMAROMBÓL, Dél-Szlovákia e virágzásnak indjlt városából csupa örömteli hír érkezik szerkesztőségünkbe. A város legnagyobb üzemét, a hajógyárat immár másodszor tüntették ki a kormány és a Szakszervezetek Központi Tanácsa vörös vándorzászlajával. A legjobb dolgozók megjutalmazására 200 ezer korona prémiumot is kapott a gyár. A Külkereskedelmi Minisztérium a gyárat „Példás export-üzem" címmel tüntette ki. A gyár dolgozói boldog építői szocialista hazánknak, a szlovákok a magyarokkal és a csehekkel együtt a legnagyobb egyetértésben dolgoznak a gyárban, hogy még az eddiginél is szebb eredményéket érhessenek el. Jó munkájuk, eredményét az is bizonyítja, hogy a nyerstermelési tervet 109,1 százalékra, az árutermelési tervet pedig 127 százalékra teljesítették. A jól megszervezett szocialista munkaverseny kiváló eredményeit elismerő oklevéllel I és pénzjutalommal jutalmazták. A legjobb 226 dolgozót 68 ezer korona pénzjutalomban részesítették. Szénássy János A LÉVAI JÄRÄSI Építkezési Vállalat kultúrtermében a napokban üzemi gyűlést tartottak, melyen a dolgozók megemlékeztek a februári győzelem 10. évfordulójáról. Ez ünnepélyes alkalmat kihasználták arra, hogy a vállalat legjobb dolgozóit, akik a szocialista munkaversenyben kiemelkedő eredményeket értek el, pénzjutalomban részesítsék. Valamennyi megjutalmazott dolgozó takarékban helyezte el a pénzét. Krausz Sára A KOMÁROMI VILLANYTELEPEN — mrnt az utóbbi időben mindig — az előirányzott tervet ebben a negyedévben is határidő előtt teljesítették. A februári győzelem 10. évfordulója alkalmából tett kötelezettségvállalásuk alapján a negyedévi tervet már február 20-án teljesítették. Egyúttal elhatározták azt is, hogy az első negyedév végéig még 1 millió 500 kiwó energiával adnak többet népgazdaságunknak, mint amennyit a terv előír. Második negyedévi tervüket a párt XI. kongresszusa tiszteletére eqymillió kwó elektromos energiával túlteljesítik. Sok ezer korona értékű-ar* tf szén-' mennyiség is, melyet a tüzelőanyag jobb kihasználásával megtakarítanak. A párt XI. kongresszusának napjaiban a komáromi villanytelep dolgozói az eddig megtakarított szénből termelnek \rllamos áramot. G. R. A NYITRAI KERÜLET közélelmezési vállalata is kötelezettségvállalással köszöntötte a Győzelmes Február 10. évfordulóját és még jobb munlkáva] köszönti a párt XI. kongresszusát. Az üzem dolgozói 2%kal túlszárnyalják előirányzott tervüket. Ez pénzben kifejezve 319 ezer koronát tesz ki. Az egy emberre eső termelést is 2%-kal emelik, az önköltséget pedig 0,25%-kal csökkentik, ami 35 ezer 900 korona megtakarítást eredményez. Holczer László, Komárom. * i A KASSAI KERÜLET foovasztási szövetkezetei a párt XI. kongresszusa előtt az eddiginél is intenzívebben harcolnak munkájuk megjavításáért. Kötelezték magukat; hogy a kiskereskedelmi forgalmat egymillió 180 ezer koronával növelik az előirányzott összegei szemben, a nyilvános étkezdékben pedig további 277 ezer koronával növelik á forgalmat. Az egyes üzletekben fennálló hiányokat 118 600 koronával csökkentik. A szövetkezeti eszme propagálásával további száz új tagot nyernek meg az EFSZ számára. Az üzem dolgozói társadalmi munkában 1020 órát dolgoznak le. E munkaidő legnagyobb részét a város- és faluszépitési akció keretében dolgozzák le. !gy szólnak az egyes üzemek kötelezettségvállalásai. Hogy ezek valóra is valljanak, szükséges, hogj valamennyi munkás magáévá tegye azokat a célkitűzéseket, amelyek •megvalósítása nemcsak egy üzem, nem is egyes emberek, hanem egés: népünk ügye. UTN Kisebb önköltséggel A királyhelmeci iárás üzemeinel dolgozói is értékes felajánlásokká köszöntik pártunk kongresszusát A közszolgáltatási üzemek dolgozó ez idén 203 ezer koronát takarítanal meg, az építkezési vállalat 35 eze* koronát, és tervüket határidő előt teljesítik. A legszebb és legértéke sebb vállalást a csernői átrakod' állomás dolgozói tették, akik vállaltál hogy ez idén 2 287 000 koroná taicäŕltahak mfeg.' ' 1 A királyhelmeci járás dolgozói fel ajánlásának ez csak egy rgsze, d< ékes bizonyítéka annak, hogy a né] egységesen dolgozik a szocializmu betetőzéséért. Kaszonyi István Királyhelm© bősi szövetkezetesek a múlt napokban összejöttek, hogy értékeljék az elmúlt gazdasági év eredményeit, föltárják és közös erővel eltávolítsák azokat a hibákat, amelyek esetleg még a múlt év során is gátolták a szövetkezet előrehaladását. A szövetkezet most már nyolcadszor tartott zárszámadást, illetve évzáró gyűlést. Ezek a zárszámadások a dunaszerdahelyi járás többi szövetkezeteinek zárszámadásaihoz viszonyítva igen szegények voltak. A helyi pártszervezet rossz munkája következtében, az éberség hiánya miatt olyan elemek is bekerültek a szövetkezetbe, sőt a vezetőségbe is, akik kimondott ellenségei voltak a szövetkezetnek, bűnösen megkárosították a szövetkezetbe tömörült kis- és középparasztokat. Magam is ott voltam a szövetkezet 1955-ös évzáró gyűlésén, amikor arról volt szó, hogy egy-egy munkaegység értéke (beleértve az előleget is) még 3 koronát sem tett ki. Ma 1958-at írunk. Üj emberek adnak számot a szövetkezet múlt évi munkájáról. Az eredmények még ma sem a legkiemelkedőbbek, de — ahogyan majd látjuk is — ezért maga a szövetkezet tagsága is hibás. Fejlődött a szövetkezet Amint már említettük is, az 1955ben megtartott zárszámadáskor 3 korona volt egy munkaegység értéke. A többezer holdas gazdaság csak 336 ezer koronát jövedelmezett a tagságnak. Szinte nevetségesnek tűnik ez a szám, de valóság volt. Az idén azonban a szövetkezet vezetősége már arról adott számot, hogy 1 millió 590 ezer korona jutott a tagoknak, sőt még csaknem 7000 korona prémiumot is juttattak a szövetkezet legjobb dolgozóinak. A munkaegység értéke a bevételek növekedésével párhuzamosan emelkedett. Az idén már egy-egy munkaegység értéke pár fillér híján 17 koronára emelkedett. Egyszóval a szövetkezet 1955-höz viEgy zárszámadás margójára szonyítva hatalmas fejlődésen ment keresztül. De jobb is lehetett volna A beszámolóból és az egyes felszólalásokból is világosan kiderült, hogy egy kis iparkodás mellett az eredmények jobbak is lehettek volna, ha ... és itt van a kutya eltemetve. Ha a szövetkezeti tagok úgy bánnának a szövetkezeti vagyonnal, mint a sajátjukkal, ha a szövetkezetet tekintenék fő jövedelmi forrásuknak. A valóság azonban más. Bár a munkaegység értéke a járás többi szövetkezeteihez viszonyítva Bősön eléggé alacsony, mégis a szövetkezet tagjai közül az „ügyesebbek" semmivel sem szegényebbek, mint azoknak a szövetkezeteknek tagjai, ahol 25—30 koronás a munkaegység értéke. Hogy lehet ez ? Ügy, hogy a szövetkezeti tagok nagy részének még most is több jószág van egyéni tulajdonában, mint amenynyit a szövetkezet alapszabályzata megenged. Na már most, ez törvényszerűen megfelelő takarmányalapszükségletet von maga után. De honnan? Ez az a kérdés, amiről egy sző sem esett. Az egyes felszólalásokból azonban arra lehet következtetni, hogy a tagoknak a megengedettnél nagyobb földterület van egyéni tulajdonukban. Ezt az is igazolja, hogy a tagság a közös földet nem műveli kellő módon. Ezt az elért hektárhozamok is megerősítik. A szövetkezet a mezőgazdasági termények nagy részénél nem érte még el a tervezett hektárhozamokat. A kukoricájuk^ cukorrépájuk nagy részét a gyom lepte el. Az egészből a végső következtetés pedig az, hogy ez csak úgy volt lehetséges, hogy a tagok egyáltalán nem erőltették meg magukat a közösben. De hát mivel töltötte el a szorgalmas embereknek ismert bősi nép a napokat? A túlméretezett háztáji földeken és a megengedettnél több égyéni tulajdonban levő állatok körül. Hol voltak a bősi asszonyok A mezőgazdasági munkáknál nagy szerep jut az asszonyoknak is. S ahol az asszonyok becsületesen bekapcsolódtak a közös munkába, a szövetkezet virágzó. Ezt a jól gazdálkodó szövetkezetek százai igazolják. És hol voltak a múlt évben a bősi asszonyok? Azok az asszonyok, akiknek nagy része valamikor örült, ha feles, vagy harmados földhöz jutottak. A két kezünkön lehet megszámolni azokat az asszonyokat, akik tavaly Bősön részt vettek a közös munkában. Mi ennek az oka? Az, hogy sem a helyi pártszervezet, sem a nőbizottság ezen a téren nem fejt ki kellő meggyőző, felvilágosító munkát, sőt egy kicsit le is becsülik az asszonyok munkáját. Ha a falu kommunistái csak valamivel több gondot fordítanának az asszo-. nyok politikai nevelésére, éreztetnék velük, hogy az ő munkájukra is szüksége van a közösségnek és kellően mérlegelnék az asszonyok javaslatait, hozzászólásait, minden másképp. lenne. Semmi esetre sem lehet azonban úgy beszélni velük, ahogyan az az évzáró gyűlésen is történt. Major János, a választóbizottság elnöke pl., amikor az új vezetőség megválasztásáról volt szó, kategorikusan kijelentette: „Aszszonyok nem szavaznak". Major elvtárs kommunista. Tudnia kellene, hogy ma minden asszonynak, aki becsületesen bekapcsolódik szocializmust építő nagy küzdelmünkbe, olyan joga van, mint hazánk bármely dolgozójának. Miért ne szavazhatnának azok a bősi asszonyok is a szövetkezet problémáival kapcsolatban, akik — bár kevesen vannak — de becsülettel helytálltak a munkában. Ilyen kijelentések után persze nem csoda, ha félrehúzódnak. Állatgondozó kerestetik A szövetkezetben még mindig az állattenyésztés körül vannak a legnagyobb nehézségek. Az állattenyésztésből eredő bevétel a szövetkezet jövedelmének csak 41 százalékát képezi, holott a bevétel nagyobbik felének éppen ebből a termelési ágazatból kellene származnia. De vajon lehet-e olyan állatoktól hasznot várni, melyeknek tetű rágja a nyakát, melyek éhen bőgnek az istállókban? Nem azért, mintha nem volna takarmányuk, hanem azért, mert nincs ki megetetné őket. A múlt év során előfordult már az is, hogy állattenyésztőket a helyi rádión keresztül kerestek. A tagság és a szövetkezet vezetője is bűnös azért, hogy pl. a múlt év során több mint 500 malac elpusztult. Hogy miért bűnösök? Azért, mert azt minden egyes parasztember, maguk a bősiek is, tudják, hogy a zsenge malacokat naponta négyszer-ötször is etetni kell. És ők? Jó, ha kétszer adtak enni naponta a jószágnak. Nyolcvan dekával kevesebb « A felszólalók közül többen is kifogásolták, hogy a munkaegységek után tervezett gabona mennyisége 80 dekával kevesebb lett, mint amenynyit előre terveztek. Ez igaz. Először azért, mert a reális lehetőségeket félredobva, már a múlt év elején elkövették a hibát. Terveztek anélkül, hogy jőmaguk meg lettek volna győződve annak helyességéről, annak reális voltáról. Baj volt ez, de a nagyobbik hiba abból származott, hogy bizony jócskán keresztekben rothadt a termés. Azt is megengedték maguknak, hogy a gépek által összegereblyézett úgynevezett „hárítást" is kint hagyták tönkremenni. Akik ilyen bűnös módon hagyják tönkremenni a« termést, vajon panaszkodhatnak-e ? A hősieknek végre már be kellene látniok, hogy a szövetkezet a; övék, s ha becsületesen dolgoznak saját maguk látják a hasznát. Hogj ez nincs Így, ebben elsősorban a helyi pártszervezet a hibás, sőt a szövetkezetben dolgozó kommunistái sem mutatnak példát a közös szövetkezeti vagyon iránti ragaszkodá: terén a pártonkívüli szövetkezeti ta goknak. Ilyenformán pedig komolyabb sikerekre nem lehet számítani Hagyjuk az embereket szóhoz jutni A szövetkezeten belüli demokrácii biztosltja, hogy a tagok minden kér déshez hozzászólhassanak és kifejt hessék véleményüket. Sajnos, a bős évzáró gyűlésen a szövetkezeti tagol ezen jogát szinte lábbal tiporták Hogy csak egy példát említsek A szövetkezet könyvelője ismerteti és jóváhagyás végett a gyűlés el terjesztette az 1958-as évre szól termelési tervet. A felolvasás utá: néhányan szót kértek, de Zsákovic József egyszerűen leintette őket az zal a megjegyzéssel, hogy elősző szavazzanak a terv elfogadása mel lett, aztán majd beszélhetnek. A ta gok szavaztak, az elnök pedig nyom ban áttért a következő napirenc pontra. A terv tehát egyhangúlag 6 lett fogadva, bár lehetséges, ha en gedik szóhoz jutni a tagokat, érté kes javaslatokat hallhattak volna. Röviden még annyit, hogy — bár szövetkezet az utóbbi évek sorár. eí ért eredményeket, még mindig so, Bősön a tennivaló. Mindenekelőtt kommunistáknak kell odahatni, hog a tagok igazán magukénak érezzé a szövetkezetet és olyan lehetősége ket kell teremteni, hogy valóban ér vényesüljön a szövetkezeten belül demokrácia. A tagok megmondhas sák véleményüket, javaslataikká hozzájárulhassanak szövetkezetül mielőbbi felvirágoztatásához. Szarka Istvái U J S7Ö 4 * 1958. március 1.