Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-04 / 63. szám, kedd

megtartani, ha akad jobb. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a meghatá­rozás tovább tökéletesíthető. Áz árutermelés, az érték­törvény és a pénz a szocializmusban című fejezet alaposabban megindokol­ja, miért vaii szükség árutermelésre a szocialista társadalomban, s elemzi a termelőeszközök árujellegét. Jobban megvilágítja az értéktörvény érvénye­sülését a termelési folyamatban, kü­lönösen a termelőeszközök vonatkozá­sában, s kifejti az értéktörvény ér­vényesülését a kolhozokban. E kérdés vitájában voltak olyan hozzászólók is, akik tagadták az ér­téktörvény szerepét a szocializmus­ban. Az egyik álláspont szerint az árak objektív alapja a szocializmus­ban a termékegység előállítására for­dított társadalmi munka, amit pon­tosan fel lehet mérni és az árakat ennek megfelelően kell megállapíta­ni. E feladat az elektronikus számo­lógépek segítségével megoldható. Osztrovityanov elvtárs nem értett egyet azokkal a hozzászólásokkal, akik az áralakulás egész kérdését számítási problémára redukálják, mi­vel ez nemcsak számítási, hanem ' elsősorban politikai és gazdasági * kérdés. Az áruk ára értékükön ala­< pul. Csakhogy az egyes áruk és áru­, csoportok ára nem mindig esik egybe az értékkel. Az állam az árak 'révén osztja fel a nemzeti jövedel­•met az egész népgazdaság fejlődése .érdekében. Ugyanakkor el kell ismer­ni az elektronikus számológépek nagy 'jelentőségét, többek között az egyes •termékfajták munkaráfordításának .megállapításában is, s nagyobb mér­tékben kell ezeket a gépeket a köz­'gazdasági munkában felhasználni, A szocialista újratermelés című fejezet hangsúlyozza a terme­lőeszközök termelésének elsődleges növelésére vonatkozó törvény érvé­nyét, de egyúttal megjegyzi, hogy egyes időszakokban — esetleges el­maradások és aránytalanságok kikü­szöbölése érdekében — szükségesnek és célszerűnek bizonyulhat a mező­gazdaság, a könnyűipar, az élelmi­szeripar fokozott ütemű fejlesztése. A párt fő irányvonala a termelőesz­közök termelésének elsődleges növe­lése. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elhanyagolható a közszükségleti cikkek termelésének fejlesztése. Ellenkezőleg: a termelőeszközök elő­állításának növelésével együtt kell járnia a közszükségleti • cikkeket gyártó iparágak gyorsütemű növe­lésének. Ez szükségszerűen követke­zik a szocializmus gazdasági alaptör­vényéből. Több hozzászóló bírálta a szocia­lizmus és a kapitalizmus közötti átmeneti időszakra vonatkozó fejezetek szerkezetét és tartalmát. Az előadó kifejtette, hogy az átmeneti időszak kérdéseit a tan­könyv a Szovjetunió, a világ első szocialista országának tapasztalatai alapján tárgyalja. Hivatkozott arra, hogy Marx is a Tőkében főképp egy ország, Anglia példájára támaszko­dott, mert Angliában fejlődött ki elő­ször a tőkés termelési mód, Anglia volt az ipari forradalom hazája, stb. Az átmeneti időszak törvényszerű­ségei minden, szocializmust építő országra érvényesek, de ezek az álta­lános törvényszerűségek az egyes országokban sajátosan érvényesülnek. Ebből kiindulva az átmeneti időszak­ról szóló rész tárgyalja a szocialista társadalom átalakulásának általános törvényszerűségeit, s külön fejeze­tekben jellemzi a népi demokratikus országok gazdasági fejlődésének sa­játosságait. Két hozzászóló azzal az indokolás­sal kifogásolta a tankönyvnek ezt a beosztását, hogy a népi demokratikus országok gazdasági fejlődésének kü­lön tárgyalása elszegényíti a kapita­lizmus és a szocializmus közötti át­meneti időszakra vonatkozó részt, leszállítja annak elméleti színvonalát. Az átmeneti időszak kérdéseit e bí­rálók véleménye szerint egy fejezet­ben kellene kifejteni: kimutatni a valamennyi szocializmust építő or­szágra érvényes általános törvény­szerűségeket, s egyúttal megvilágí­tani e törvényszerűségeknek az egyes országokban megnyilvánuló sa­játosságait. Osztrovityanov elvtárs zárószavá­ban fenntartotta eredeti álláspontját. A népi demokratikus országok — úgymond — ma nem ugyanazokat a gazdálkodási módszereket alkalmaz­zák, amelyeket a Szovjetunió hasz­nált fel az átmeneti időszakban, ha­nem új, korszerű módszereket, s ezt feltétlenül tekintetbe kell venni. Végül Osztrovityanov elvtárs kifej­tette, hogy a tankönyv leszögezi azo­kat az érdemeket, amelyeket Sztá­lin a szocializmus politikai gazdaság­tanának kidolgozása terén szerzett. Kiemeli, ami Sztálin ez irányú mun­kásságában értékes, egyszersmind azonban utal Sztálin hibás tételeire is. Megállapítja azt is, hogy szovjet közgazdászok és külföldi marxista közgazdászok egyaránt részt vesznek I a szocializmus politikai gazdaságta­nának alkotó szellemű kidolgozásá­ban. (Népszabadság) palota fiataloktól hangos, munkaerő- tem meg, miért volt a losonciaknak tartalékok számára emelte államunk, ez a nap oly nagy ünnep! S nézd az iskolákat: tíz év szülöttjeit. (Foto: Neumann János) A munkaerőtartalékok intézetének Internátusa Losoncon A BELKERESKEDELEM HÍREI Új hazai zsemlevágógép A kassai Kovoslužba Špiak kassai munkás terve szerint újfajtájú zsem­levágógép gyártását kezdte meg, amely 2500 darab zsemlét egy óra alatt kis kockákra vág. Tekintettel arra, hogy ezt a munkát eddig az üzemi konyhákban és a nagyobb ét­termekben kézzel végezték, az új gép iránt igen nagy az érdeklődés. A gép előreláthatólag 1856 koronába fog kerülni. Érdeklődők bankszámlá­juk megadása mellett forduljanak a Kassai Kerületi Nemzeti Bizottság kereskedelmi osztályához, amely át­veszi az új gép részére a rendelése^ ket. Kél új Tesla rádióltésziüék A Tesla hloubétíni gyárában az ed­diginél tökéletesebb rádiókészüléket, a Rondo-t gyártja. Az új rádiónak erősebb a reprodukciója és ízléses kivitelű. Ara 1250 korona. Ugyancsak új típusú rádiót gyárt a Bratislavai Tesla-gyár is. Az új gép, amelynek neve Kvarteto, teljesen zavarmente­sen működik. Ara 1150 korona. Az új gépek még ez év folyamán piacra kerülnek. (K.) i Ötven korona meg a gyerek Illene, hogy bevezetést írjak, •némi tájfestéssel. Megérde­• melné a vidék, mert tetszetős, Az én ' szememet nem vonzza különösebben, ' mert ismerem. A falu inkább. Talán ; nyolc esztendeje is van, hogy ott • jártam. S most utólagosan szöget ) üt a fejembe! csak Sánkfalván van-e < ez így? « Mi is történt valójában? Nem te­« heteik róla, a harmincas évek máso­• dik felének egy sokat vitatott kérdé­• se tolakodott elő az emlékezetemben • azután, hogy végighallgattam Sánk­. fa.ván a szövetkezet évzáró gyűlé­.sét. Elárulhatom, semmi rend- és sza­, bályellenesség nem történt a gyűlé­sen. A beszámoló több-kevesebb fo­gyatékossággal vázolta a helyzetet, ' a vita igyekezett „pótolná" a mu­' lasztottakat, és igen ... a vitában ' volt egy hozzászólás. Hirtelen jött, . mintha csak véletlen lett volna. , Megint csak előretolakodik a gon­< dolat, a felszólaló ösztönözte. Igen, akkor volt ez kérdés: — az egyke ' vagy egyse. Most pedig így fogalmaznám meg ' e hallottak alapján: Sánkfalván az a . kérdés — többke (feltételezem) vagy , egv se? ? Hogy máért kérdés a nagy vihart szülő kérdés? Eddig talán magáin­' ügy volt, hány gyerek van a faluban. • Hivatalosain c.ak a nyilvántartás kü­• lönféle formája foglalkozott ezzel • rendszeresen. • De ma? Ügy mondható, akut kér­> d és. De máért? Azért, mert a szövetkezet ötven korona gyereksegélyt fizet a tagok­• nak havonkint. Ügy érzem, idő előtt „ellőttem a poént", s csalódnak, akik csodát vár­' talk. Én is csalódtam, — kissé más értelemben. Azért, mert csak pozitív ' tulajdonságokkal bíró emberekről ol­vasgattam až utóbbi időben. De megkaptam a feleletet. — Az az ötven korona, izé ... nem lehetne-e kevesebb — szólt közbe az együk szövetkezetes. Suttogás, balra tőlem, s érzem, kicsúszik a szó. Nem sok híja, hogy kimondják: — Miért dolgozzak én más gyerekére! Célzás ez irányban már elhang­zott. Herczegh Dániel elvtárs köszö­rülgeti a torkát, megemlítve, hogy akinek gyereke van, bizony nem en­gedhet meg magának annyit, mint alkinek nincs. Tamás László elvtárs teszi le a kártyáit, minden kertelés nélkül. — Arra is gondolná kell emberek, hogy fiatalok is kellenek a szövetke­zetbe. A jövőre is gondolni kell. Támogatja őt Kovács Béla, a szö­vetkezet elnöke, s a kedélyek lát­szólag mintha megnyugodnának. Kell is, mert a kis helyiség indulattól fűtött, s még a ki-bejárók után. be­tóduló hideg levegő se sokat változ­tat a helyzeten. Ügy látsziik, mégis többet ér a jó szó, a magyarázat, mert utána a megértés hulláma csapdos faltól falig. De csak gondo'atot ébreszt, ha elül a zaj, vajon irigyek-e most is az emberek, vagy csak a múlt üzen általuk? Azt hiszem, egyik is, másik is, ** meg a harmadik is, hogy új dologról van szó. Először történik a szövetkezetben, talán a tornaijai já­rásban is. Aztán kissé szokatlan is, mint annyi más. Először. De út­törő tett! S erre büszkék lehetnek a sánkfalvi szövetkezetesek, hogy ép­pen ők az elsők a járásban. Van szo­ciális alap, s ha futja belőle, fizesse­nek. A faluban több lesz a fiatalabb szövetkezeti tag. És az irigykedők is rájönnek, ér­ték az ember, ha gyerek is. GÉRECZ ÁRPÁD LOSONC EMLÉKEZETT Ünnepelni annyi, mint visszaemlé­kezni. Visszaemlékezni olyan esemény­re, mely az egyén, a család, vagy az egész nép életére örömteli következ­ménnyel járt. Ilyen ünnepet ünnepelt február 25-én Losonc lakossága is, mely az ország népével együtt a Feb­ruári Győzelem tíz évvel ezelőtti ese­ményére emlékezett. Losonc éppen úgy ünnepelt, mint száz más városunk a köztársaságban. Lelkes ünnepség volt ez, dehát száz és száz hasonló ünnepségnek voltak már régen is tanúi a város falai, ho­gyan lehet hát mégis lemérni a régi és a mostani ünnepségek közötti kü­lönbséget? Düledező, mohos falú házfalak, a büszke új paloták kövei mesélték el, milyen különbség van a régi ünnepek és a mostani között. - Látod, idegen - suttogták a rég­ről még mindig itt maradt szegényes utcácskák házai, — ilyenek voltunk mi mindnyájan tíz évvel ezelőtt. De nézd csak meg a Februári Győ­zelem utca, vagy a Béke utca gyönyö­rű palotáit, 164 családi házzal szépül­tek utcáink tíz esztendő óta, 227 kor­szerű fürdőszobás lakást épített ezen­kívül a város, s 43 épül a Lenin és az Erenburg utcákon! Vagy' nézd meg ezt a csodálatos épületet a járási nemzeti bizottság közelében: Kórház. Nyolcvan beteget gyógyíthattak tíz évvel ezelőtt a vá­rosi kórházban, ma 400 ágy áll a betegek rendelke­zésére. S a most épülő újabb épü­lettel 600-ra emel­kedik kórházunk ágyainak száma. De nézd csak to­vább, idegen, mire emlékeznek Losonc A városi parkban épült. „Pihenés pavilonja". Az új kórház látképe. Háttérben a m ost épülő újabb kórházi épület polgárai a mai ünnepen: Látod, azt a kastélyt? Nem gőgös úr lakja. Nyolc­van öreg talált itt új otthonra, — aggok háza ez. Amott viszont az a nagy Ez itt kaszárnya volt, ma gazdasági és egészségügyi iskola. A kastélyszerű hatalmas épület szintén nincs tíz éves, olvasd csak homlokzatán a fénylő be­tűket: ,Jílement Gottwald Felsöipári Iskola" felírás ďiszeleg rajta. Soroljuk még, kíváncsi idegen, miért ünneplik tíz év februárját Losonc dolgozói oly szívvel, lélekkel? Mert jólétet kaptak, fejlődést, kultúrát, három áruházat, 30 korszerűsített üzletet, gyönyörű műve­lődési házat, tejcsarnokot, vegytisztí­tót, új postaépületet, tűzoltó szert árt, gépállomást és tyúkfarmot, 7000 négy­zetméternyi új járdát, s rózsakerttél, tóval, pihenési pavilonnal megszépítettf, gyönyörű üdülőparkot! Soroljuk még a gyermekotthonokat, a munkanélkü­liség félelmének megszűnését, a jólét, a megelégedés február eredményezte száz egyéb jeleit, kíváncsi idegen... T Így mesélték nekem Losonc régi és új épületei február 25-én, s így értet­, KHAJCSOVICS FERDINÁND galántai tu­dósítónk Štefan Kubikkal, a hodyi szövet­' kezet elnökével folytatott beszélgetést. ' Erről többek között ezt írja: i — Megkérdeztem Štefan Kubík szövet­, kexeti elnököt, hány tehenük van jelen­leg, s a jövőben hányat fognak tartani száz hektárra számítva. — Tavaly az évi termelési tervvel szem­ben jóval több tehenet tartottunk. Jelen­leg 100 hektárra számítva 22 tehenünk van, jövőre 28 tehenet akarunk tartani ugyanilyen területen, egyenként 2400 li­teres tejhozamot akarunk elérni. ZSIGÖ GYULA BÄLVÄNYI LEVELE­ZŐNK örömmel számol be arról, hogy a bálványl gazdaság lett az első a • komáromi Állami Gazdaság verse­nyében. Elsőnek teljesítették a tej­beadást 103 százalékra. Megemléke­zik arról is, hogy a Februári Győze­lem tiszteletére szocialista vállalást tettek a tejhozam növelésére és a. gazdálkodás más ágában is. SZAKÁLL ELEK abaral tudósítónk ar­ról Ir, hogy a községben az elmúlt év szeptemberében egészközségi szövetkezet alakult. — Február 4-én ünnepélyes keretek kö­zött tartották meg az évzáró gyűlést — írja levelében Szakáll Elek tanitó. — Mun­kaegységenként a természetbenieken kívül 15,20 koronát fizettek a szövetkezetben. Elnöknek ismét Rezes Sándort választot­ták meg. Ilyen lakóházak sorakoznak az új Béke-utcában 80 elaggott ember új otthona: a Nyugdíjasok Háza. U J S7Ö 5 * 1958. március 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom