Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-30 / 89. szám, vasárnap

IM ságot Adriána Rozsnyó is csatlakozott.., A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ utá» óriási Változások történtek a világon. Egy sor európai ország kiszabadult a kapitalista rendszerből és a szocializmus építésének útjára lépett. Ázsia is más úton jár már, mint a két világháború között A kínai forradalom győzelmével a szocializmus vi­lágrendszerré lett, és Ázsia több gyarmati sorban tartott országa az önállóság útjára lépett John Gunther Afrikában c. köny­vében így összegezi a második világháború utáni helyzetet: „Afrika, e mesés föld­rész a Nyugat számára jiagyon fontos stra­tégiai és bőséges nyersanyagkészletei miatt. Ázsia nagy része elveszett, de Afrika feltárul előttünk, mint a puszta, — a világ leggazdagabb zsákmánya ez." És a dúsgazdag zsákmányra az imperia­lista hiénák csillapíthatatlan haszonvággyal vetették rá magukat. A világ fejlődését azonban nem lehet megállítani. Afrika népei szabadon akarnák élni, és így összeütközött a két kibékít­hetetlen, összeférhetetlen érdek: Afrika népeinek szabadságvágya és az imperialista kizsákmányolás. Több afrikai országnak si­került kivívnia függetlenségét. Eoylptom. Szudán, Tunisz. Marokkó. Ghana önállóságot kanták, de sok afrikai ország még most is gyarmati sorban nyög. Ezek közé tartozik Algéria is, amelynek hősi népe már har­madik esrtendeje fegyverrel harcol füg­getlenségéért, szabadságáért, a francia gyarmatosítók ellen. Korunk szégyene ez az irtőháború. A leg­korszerűbb amerikai fegyverekkel felszerelt ötszázezres francia gyarmati hadsereg har­col a nehéz küzdelemben született és hiá­nyosan felszerelt algériai nemzeti felszaba­dító hadsereg ellen. A nyugati sajtó be­számol arról az állati kegyetlenkedésről, ahogy a francia idegenlégió tagjai irtják az algériai népet A fasiszta kínzókamrák és haláltáborok kegyetlenkedései élednek új­já Algériában. A felszabadítás! front je­lentése szerint mintegy félmillió algériai hazafi vesztette eletét harcokban és börtö­nökben a felszabadító háború kezdete óta. De a harc tovább tart, de akárcsak a mesé­ben, minden elesett harcos helyére három­tíz új hazafi áll. Hiszen a felkelés első napjaiban alig háromezer szervezetlen par­tizán harcolt a franciák ellen, ma pedig több mint százezres, hracokban edzett, el­szánt hadsereg. A francia vezetők még mindig arról ábrándoznak, hogy a túlerővel szemben harcoló népi hadsereg utolsó per­ceit éli. Reményeik azonban alaptalanok, mert tulajdonképpen a gyarmatosítók nem­csak a százezer katona, hanem az egész algériai nép ellen harcolnak. Egy ilyen hősi nép pedig legyőzhetetlen. Ma, az algériai szolidaritás napján világ­szerte tiltakoznak a francia gyarmatosítók brutalitása eilen, akik nem veszik tekintet­be az ENSZ legutóbbi ülésszakának hatá­rozatát, hogy békés úton oldják meg az algériai kérdést. Ehelyett Franciaország mai vezetői kiszolgáltatják Algéria ter­mészeti kincseit szövetségeseiknek, cinkos­társaiknak, akik támogatják Franciaország szégyenletes észak-afrikai politikáját. A francia nép nem ért egyet a kormány­rúdnál ülők reakciós politikájával, akik kegyetlen szenvedést okoznak egy népnek, gazdasági válságba sodorják az országot (naponta kétmilliárd frankba kerül az algé­riai háború) és szégyent hoznak a saa­badságszeretetéról évszázadok óta híres francia népre. Népünk, dolgozóink tiltakoznak a francia gyarmatosítók durva és embertelen algériai háborúja ellen, szabadságot és önrendel­kezési jogot követelve Algériának. Vala­mennyiünk őszinte kívánsága, hogy Algé­ria földjéről távozzanak a gyarmatosítók! SZŰCS BÉLA Dzsamila Buhired Nékem virág nem nyílik réteken, A kék egek sem nyílnak énnekem. Szorgalmas két karom, Szűz vágy az ajkamon. Meglopva hervad sötét mélyben lenn. Hervadásom is puszta kegyelem, S oktatnak, hogy ajándékul vegyem, Bár azt nem kértem én. Bűnöm csak hős erény, Csak annyi, hogy hazámat szeretem. Ám hervadjak, már el nem múlhatok, Egymagamban is millió vagyok: Élnek bajtársaim, S szabadság szárnyain Hozzájuk visznek küzdő holnapok. Petrik József DZSAMILA BUHIREDET, a 22 éves algériai lányt halálra ítélte a francia katonai bí­róság, de a világ közvéleményének óriás! nyomására a francia köztársasági elnöktől több társával együtt kegyelmet kapott. Egyetlen bűne. hogy hazája szabadságáért har­colt. Ifjúságát ezért tölti a francia börtönökben. Fiatal lánv az algériai felszabadító hadseregben I % A kromeŕíži járás nemzeti bizobt­5 ságainak szocialista versenyfelhívását § mint ismeretes, a kassai kerület va­5 latnennyi járási r emzeti bizottsága el­§ fogadta s most a verseny feltételeit % a helyi viszonyoknak megfelelően | dolgozzák ki. A Rozsnyói Járási Nem­% zeti Bizottság azonban — miután az § előkészületi munkákkal előbbre haladt § — ezeket a feltételeket már a helyi ij nemzeti bizottságokkal is megismer ­$ tette. MAGASABB HOZAMOT ^ A járási nemzeti bizottság egyik ^ legfontosabb feladatát a mezőgazda­§ ság szövetkezetesítésében látja. Ezért ^ célul tűzték ki, hogy 1959-ben a járás § földterületének 90 százalékán folytat­§ nak majd közös gazdálkodást. S ez nem S borjúnevelés 100 tehéntől malacnevelés egy kocától egy tehén évi tejhozama kis feladat. Ahhoz, hogy ezt a szá­zalékot elérjék, a szövetkezeti szek­tort ebben az évben nyolcezer, > jövő évben pedig kilencezer k ét szísz hektár földdel ' kell kibővítemöR. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan -f figyelembe véve a helyi viszonvokat •— emelkedik a hektárhozam is. A búza, rozs és az árpa 1958-ra tervezeti hektárhozama jelenleg 19- £0 má­zsa, ezzel szemben 1959-ben eíérfíe az átlagos 22 mázsás hozamot. S & terv hasonló emelkedést mutat a többi termékeknél is. Mivel a növénytermelés az állatr tenvésztési termelés emelését is hi­vatott elősegíteni — ezután rámutat­hatunk arra, milyen fejlődéssel szá­molnak az állattenyésztésben. A fej­lődést a kővetkező táblázat mutatja: A 1958-as terv Az 1959-es vállalás KINZÓKAMRÁBAN I * í; nánk. 76 db 9,8 db 1850 liter 81 db 12,5 db 2050 fiter Erőtlenül álltam cellám sarkában, amikor két alak jelent meg a küszöbön. Ejtőer­nyősök. Hozzám jöttek és erős villanylám­pával a szemembe világítottak. Nemsokára abbahagyták és kimentek. — pc-rzasztő lehet ez — szólt egy fia­tal hang. — Rettenetes ... Újból felgyúlt a villany és N. hadnagy két embere lépett be. — Még mindig semmi? — Hagyd csak ránk. Üt perc múlva beszélni fog. Hirtelen megjelent N. hadnagy és egye­nesen ho2zám jött. Durván a falhoz rántott s lábamra lépve, a nyakamnál fogva emel­ni kezdett teljes erejéből, majd letépte kabátom , s gyufával égette mellbimbómat. Közben rászólt egyik emberére, mire az papírszalagot fűzött lábujjaim közé és meggyújtotta. Megkínzott testem az éles fájdalmak iránt gépiesen közömbös volt. A hadnagy gyomromba rugdalva ordítozott: — Úgyis véged van! Tudom, szeretnéd, ha most eltaposnálak, de nem! Előbb val­lani fogsz! És fogsz! Tudod, ml az szom­júság? Ha nem beszélsz, szomjan dög­lesz! A láztól s a villanyáramtól nyelvem kiszáradt, mint a tapló. S most újból szá­jamba dugták az égető elektródot s N. hadnagy ezalatt vizet öntögetett előttem. Pokoli szomjasan néztem a friss vízsuga­rat, hallottam csobogását... Egy cseppet sem adtak. A hadnagy szórakozottan em­bereire szólt: — Szóljatok a fiúknak, nézzék meg Tan­taluszt... így ír HENRY ALLEGA. az Alger Re­publicain hírlap volt igazgatója Kérdés e. könyvében. A franciák gazságát, emberte­len kínzásait leplezik le a sorok és nem Is csoda, hogy felkavarták az egész világ lel* kiismeretét. táblázatot tovább folytathat­mely a tojáshozam, a ma r ha ­$ és sertéshústermelés emelkedését § mutatja. Azonban minden további $ felsorolást elkerülve fel kell tennünk $ egy kérdést: hogyan biztosítja a já­^ rási nemzeti bizottság, hogy ezek az ^ irányelvek a tervezett időre valóra ^ is váljanak? — Válaszként elsősor­^ bjtn említsük meg, hogy a járási ^ nemzeti bizottság a traktorállomá­^ sok dolgozóival karöltve nagyobb es § szE'.-sz.rűbb segítséget nyújt a szö­| vetkezeteknek, mint eddig, s a ter­^ melés folyamán előforduló hibákat $ nem hagyják felhalmozódni. Termé­§ szetesen egész sor intézkedést hajta­$ nak végre a talaj jó előkészítésére. ^ A másik oldalon viszont szükséges, ^ hogy a járási nemzeti bizottság srk­^ távizálja a helyi nemzeti bizottságo­§ kat; ugyanez a járási pártbizottság terén — meggyőző § munkát kell végezniök a földművesek § között. Mert csakis ez — az érvekkel ^ bíró meggyőző munka hozhatja meg S a kitűzött cél elérését. I ^ A járási nemzeti bizottság nagy ij figyelmet szentel a lakosságnak $ nyújtott szolgáltatások kibővítésére. $ Még ebben az évben a Tábor—Tre­§ bič —Mikulás-verseny köretében ti­§ zen egy műhelyt létesítenek. A járási ^ építkezési vállalat építkezési-szerelési ^ munkájának terjedelmét a múlt évi ^ eredményekhez viszonyítva ebben az ^ évben 60 százalékkal, a helyi nem­§ zeti bizottság irányítása alatt álló § műhelyek és szövetkezetek nyújtotta § szolgáltatások öszegét egy lakosra ^ harmincegy koronával emelik. f ^ feladata a pártszervezetek ^ egyszóval jobb politikai o . . ... .. A LAKOSSÁG ÉRDEKÉBEN A járási nemzeti A város- és falJszépítési akcióban a járási nemzeti bizottság arra ve­zeti a helyi nemzeti bizottságokat, hogy kollektív és egyéni kötelezett­ségvá lalásokat szervezzenek. Ezzel főképpen azt a célt tartják szem előtt, hogy az országos műszakon kí­vüi járási műszakot is szerveznek s oda akarnak hatni, hogy ebben aa évben a lakosság társadalmi munká-, ban egymillió brigádórát dolgozzon le. Egy lakosra ebből huszonegy bri­gádóra esik. MÉG VALAMIT A verseny feltételeinek kidolgo­zásakor a járási nemzeti bizottsági továbbá a pénzügyi gazdálkodást, a munkaerőtoborzást és a szociális' biztosítást is figyelembe vette. A pénzügyi gazdálkodást illetően gtaidoskodik arról, hogy a helyi nem­zeti bizottságok teljesítsék adóbesze­dési tervüket, s ezen keresztül is, lehetőségeket teremtsenek a pótkölt­ségvetés biztosítására. A munkaerő­toborzás terén kitűzött feladatuknak' az egész év folyamán rendszeresen ele-' get tesznek s december 12-ig egész évi tervüket teljesíteni akarják. Végül jegyezzük meg: az első ne-' gyedév vége már itt van. Munkához kell látni! És méig egy: a kitűzött' célt a helyi nemzeti bizottságok jobb tömegpolitikai munkájával, a nem­zeti bizottsági tagoknak a választó-, körzetekben kifejtett nagyobb akti­vitásával, az állandó bizottságok és aktivisták munkájának feleleveníté­sével érhetik el. S nem elvetendő a ve'seny folyamán szerzett tapaszta­latok kicserélése sem. (ks) Chardaia ALGERIÜI P Flatters # Guettara 0 Tindouf • ln-íáalati Cara-Dtelibei Philippeville Trlpoti Hassi-Mes>i.«viud Edjelé K Vk Ť f . FRANCIA Tamanrasset Ť tiifl NYUGATAFRIKA Losonc könyvesboltjában ás könyvtárában Nemrég még azt hitték, hogy a terméketlen Szahara földünk egyik legértéktelenebb része. A legutóbbi geológiai kutatások azonban bebironyitották. hogy a slvő homok alatt óriási ásványi kincsek rejlenek Térképünkön a tornyok kőolajforrásokat Jeleznek, a vonalkázott tornyok pedig füldgázt. A tengerparti kikötőkbe mutató nyilak a tervezett olajvezetékeket jelzik. Ta­láltak még a Szaharában vasat (Fe), sárgarezet (Cu). mangánt. A tengerpartmenti termőföldeken pedig búzát, szőlőt és külön­féle déligyümölcsöt termelnek A Szahara alapos átkutatása még bizonyára sok értékes ásványi kincs felfedezéséhez vezet. A franciáknak ugyancsak Algériában van a rakétakísérleti kilövflpályájiik és a tervek szerint NATO rakétatámaszpontot létesí­tenek itt. Losoncon két helyre: a könyvesboltba és a könyvtárba látogattunk el. Mindkét helyen a könyvhónappal kapcso­latos rendezvényekről érdeklődtünk. — Mi — mondotta Csefko Erzsébet, a köny­vesbolt alkalmazottja — a könyv hónapja alkal­mából a poltári és a losonci járásban már eddig is több mint száz könyvkiállítást rendez­tünk. A kiállításokon egyaránt bemutatjuk a régebbi és az új ki­adású politikai, szépiro­dalmi, tudományos s ál­talában minden tárgy­körű irodalmat. Célunk, hogy minél több felé, minél több emberrel megszerettessük a könyveket. — Nyugodtan mond­hatom: könyvkiállítá­saink sikeresek voltak. Ezt az is bizonyítja, hogy az utóbbi napok­ban alaposan megnőtt a forgalom. Igaz, köay­veink, főként az új Ki­adású szépirodalmi könyvek — eddig is fogytak. Az előirány­zott eladási tervet még mindig sikerült teljesí­tenünk. Most azonban, a könyvhónap alkalmá­val az eddinin*! is több könyvet adunk el. — Könyv't'1 'isain­kat főként üzemekben és az iskolákban ren­dezzük, Amennyire tő­lünk telik, az igényeket is igyekszünk kielégíte­ni. A legritkább köny­vekből is a lehető leg­többet szereztük be. Hogy az igényeket mennyire sikerült kielé­gítenünk, nem tudjuk, ďe hisszük, hogy vásár­lóink elégedettek köny­veinkkel. Losoncon a nemrégen újjáalakított könyves­boltban, mint erről ma­gunk is meggyőződtünk, valóban sok száz új és régebbi kiadású könyv található. Ezek között minden bizonnyal a leg­igényesebbek is meg­találják a maguknak valót. Ott j értünkkor a könyvhónapra való ala­pos felkészültség jelle­mezte a losonci könyv­tárat is. Beszélgetésünk során Gyurinka Zola, a könyvtár vezetője a könyvhónapi rendezvé­nyekről ezeket mondta: — A könyvhónapra természetesen mi is már régebben készül­tünk. Beszereztük a be­szerezhető hiányzó könyveket és tervet dolgoztunk ki, hogy hol, mikor rendezünk kiállí­tást vagy az irodalom­mal és könyvekkel kap­csolatos előadást. — Előadásaink és ki­állításaink sikeresek voltak. Számos helyen sikerült a könyvek iránt azok érdeklődését is felkelteni, akik addig keveset olvastak. Csak örömmel közölhetem, hogy könyvtárunk már­ciusban ismét sok rend­szeres olvasóval gyara­podott. A losonci könyvtár az ország legszebben berendezett könyvtárai közé tartozik. A közel egymillió korona költ­séggel rendbehozott épületet a múlt év no­vember 25-én adták át rendeltetésének. Azóta bizony a minden szem­pontból kifogástalan könyvtár sok embernek vált második otthoná­vá. A naponta átlag 180 kötetet kölcsönző könyvtár több mint 15 000 kötettel rendel­kezik. így van mi kör zött válogatni, s ha az olvasók száma megkét­szereződik, könyvekben akkor sem lesz hiány. A könyvesboltban és a könyvtárban tett lá­togatásunk alkalmával megkérdeztük, hogy a könyvek munkásai a könyv hónapja alkal­mából mit kívánna'-- aľ íróktól és a bitóiktól? A válasz mindkét he­lyen rövid és egyértel­mű volt: — Nemcsak a ma­gunk, de az olvasók nevében is olcsó és fő­leg jó könyveket ké­rünk! Balázs Béla ÜJ SZ^ 4 * 1958 március 38.

Next

/
Oldalképek
Tartalom