Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-26 / 85. szám, szerda

AGITÁCIÓS MUNKÁVAL A TOVÁBBI SIKEREKÉRT ü éggel 9 óra körül jár az idő. anyagok és szerszámok, gépek keA Kékkői Művelődési Ház zelése terén is. Mindez természetenagytermében mintegy kétszáz kom- sen súlyosan gátolja a munka és a munista gyűlt egybe. Járási párt- technológiai fegyelem megszilárdíbizottsági tagok, üzemi és falusi tását a munkaverseny színvonalapártszervezetek küldöttei, munkások, bányászok, szövetkezeti parasztok és értelmiségi dolgozók csosabbá tételénél. Többet kell törődni az emberekkel — erről beszél Samos vájár elvportokban beszélgetnek. Néhány társ, A vezetőknek, párt- és szakperc múlva kezdődik a konferen- szervezeti funkcionáriusoknak többet cia. A járási pártbizottság beszámol kell a bányászok között tartózkodmunkájáról, a küldöttek megvá- niok, ott kell ellenőrizniök a munla. ztják az új járási pártbizottságot kát, hogy a kidolgozott tervek valóés a delegátusokat a kerületi kon- ban megvalósuljanak. Ott kell harHa elindulunk - éjjel-nappal zúgni kell a gépeknek ferenciára. A járási pártkonferencia megnyi tása után Strigač elvtárs, a járási a termelés pártbizottság vezető titkára olvasta fel a beszámolót. A beszámoló colniok azért, hogy a dolgozók sérelmét orvosolják és bevonják őket jobb megszervezésébe. Tozef Strelník, az egészüzemi nagyon alapos képet nyújtott a já- . * Pártbizottság új elnöke azzal rás iDarának. különösen szénbánvá- kezdt

e felszólalását, hogy a partrás iparának, különösen szénbánya szatának és mezőgazdaságának helyellenőrzés egyelőre csak abban áll, zetéről. A járás ipara fejlődik. De « igazgató beszámol a pártakadozik a szénfejtés. A kékkői bizottságnak, márpedig ez ugy volna bányászok az idén nem büszkéi- helyes ha meghallgatnak a dolgokedhettek a konferencián a terv zo

k velemenyet is es biztosítanak túlteljesítésével, mint a múlt év- a 3° ™

unk

a feltetelelt. Az ben. A beszámoló világosan megmu- akti

v'

S,

ta

k P^'S ,z al

aP

sze

rtatta a feladatokat is: a párt kö- izetekben mutassak meg, hogyan Jilárcius huszadika. Az ország nyugati tájain még hófoltok fehérlenek a határban, de a keleti járások alacsonyabban fekvő szántóföldjei már annyira megszikkadtak, hogy néhány község határában a traktorosok megkezdhették a simitózást, a boronálást és a vetést. A kedvező időjárást kihasználva a tornaijai traktorállomás I. számú brigádjának a gépei is megindultak. Ezen a napon tíz hektár tavaszi búzát vetettek el... Március huszonegyedike. A naptár szerint a tavasz első napja. Ilyenkor rendszerint napsütéses idő szokott \ lenni. De most valahogy sokat tré- | fálkozik az időjárás, mert egyszer szépen süt a nap, másszor meg havas eső esik. Afféle áprilisi időjárás ez, s nem tetszik a parasztembernek, de a traktorosoknak sem. Hogy is tetszene, amikor „januári" hófúvás seper végig e napon ezen a tájon. Ahogy így elbeszélgetünk az időjárásról, a kései tavaszról, no meg arról a temérdek munkáról, ami előttük áll, észerveszem, hogy mindezek ellenére mindhárman derülátók. Pedig az idén jóval több munka vár a traktorosokra, mint a múlt esztendőben. Hogy miért? Egyszerűen azért, mert e járásban is terebélyesednek, gyarapodnak az EFSZ-ek, nőnek a földek. Bodor István brigádját is csupán egy fa'uban, Hanván. négyszáz hektárral t^tte'

S

:ho

aqy

P

aminden kell végrehajtani a párt határozatait. Nyugtalan már a traktoros 1 F'- O -w IFLLTNNTN ÍM + A -wlr A/1 telességünkkr erőnkkel küzdjünk a dolgozók életszínvonalának emeléséért, a szódalizmus betetőzéséért, ennek érdekéaz igazgató intézkedéseit. Jakab Ján-s, Pavel Ďuroš Backa, Zatyko és sok más falusi partszerben javítsuk meg a pártszervezet vezeti küldött felszólalásábói kimunkáját. Ezekért a célokért ma a tűnt, hogy olyan a szövetkezet, járás kommunista és pártonkívüli amilyen a falus' pártszervezet. dolgozói a szénfejtés elmaradásának pótlásával, a tavaszi munkákra való felkészüléssel, új szuvetkezetek alakításával, a régie«v megerősítésével tehetnek a legtöbbet. Elsősorban erről szól a gondosan elő készített sokoldalú volt a vita alapja. A tömegek nevelésében, az emberek meggyőzésében s a róluk való gondoskodásban fontos a határozottság, a következetes felelősségre vonás, ha közérdekről, a közös vagyon gyarapításáról, védelméről van szó. Egyes beszámoló, ez helyeken ez még hiányzik. Tehát harcosságra és helytállásra kell neJJulaj András elvtárs, a kékkői ľ bányák legjobb vájárja fel szólalásában sok mindenről beszélt. majdnem egyöntetűen a falusi pártszervezetek tekintélyének, vezető Felsorolta az aknászok, technikai "erepenek betoltesevel kapcsolatdolgozók és a bányászok mulasztá- b

a"

H. m

e? elofordul, mint sait az új munkahelyek előkészité- P*'

df

u

l L«borieck

a„, ahogy ezt sének lemaradásában és • r.teglevők Chrt.ansky elvtárs mondotta hogy " nnrtlfcal/ o cnvíi rűToTolr nemcsak a szövetkezetek pártonkívüli, de kommunista tagjai is idepártszervezet tevékenységéről, ter- ?enkednek falujukban az EFSZ új vpiről MárnpHin r

nn»

n o^-ňi Ullptt taflokkal való megeros.tesetol, es bányafával és szerszámmal való ellátásában. Alig beszélt azonban a veiről. Márpedig éppen erről kellett haIa

s,

tQatiá

k „ feIvétpIi volna beszélnie a legtöbbet. A ter- ,.'

asz

t?

a

tj

ak a "lveteli elintezéset melési feladatok évről évre nagyob- ' bak, növekszenek az igények, a pártszervezet munkája azonban alig javult topog. zésével való rossz gazdálkodás kökérelmek konferecia helyesen értékelte a pártszervezetek munkáját Mondhatnánk: egy helyben és tárta fel a pártmunka fogyatéA bányászok kezdeménye- kossagait. Egyben felhívta az új járási pártbizottság figyelmét a pártvetkezménye, hogy az aknák és munka megjavításának legfontosabb a műszakok közötti verseny, amely ,az előző években sok szép eredményt hozott, az idén meglazult. Helyesen mutatott rá Zemanek elvfeladataira. Az újonnan megválasztott bizottságban ott vannak a járás legjobbjai, akik minden lehetőt megtesznek, hogy a pártszervetárs, a bányák iaazgatója, hogy a zetek helyes irányításával és segítpolitikai munka gyengeségében s nem ségével valóra váljanak a CSKP XI. másban keli keresni a visszaesés okát. kongresszusára tett elhatározások. Nagyfokú a fegyelmezetlenség, az ERDÖSI EDE Tamás Béla, a tornaijai brigád vezetője is nyugtalanul tekinget ki az ablakon. Nyugtalanul, s kissé morfondírozva is. Megvan erre minden oka, hiszen odakünn sűrű pelyhekben hull a hó ... Tegnap már megkezdték a vetést, ma folytathatnák, de ilyen időben? Csak várni, s megint várni. Hej, de mennének már a földekre, hiszen az idén igen nagy munka vár rájuk. Ebben a nyomott, úgy is mondhatnánk kedvetlen hangulatban „lepem" meg Tamás Bélát kis irodájában. Vele szemben ül az osztalnál Bodor István, az üzemi bizottság elnöke, aki egyébként a hanvai brigádot irányítja, vezeti. Tamás elvtárs az üzemi pártszervezet elnöke. Amint beszélgetünk, egyegy elejtett szóból kivettem, nem ülnek ök tétlenül még ilyen „kutyaidöben" sem. Elég sok munka vár rájuk a szervezésben is, mert mennél később kezdhetik meg „teljes gőzzel" a vetést, annál jobban fel kell ám arra készülniök. Sürgős, igen sürgős lesz már a vetés, és ahogyan Bodor elvtárs mondja: „Ha elindulunk, úgy istenigazában, éjjel-nappal zúgni kell majd a gépeknek". Derűlátók... Ebben igaza van Bodor elvtársnak, így vélekedik a közben belépő fiatalember is. Amint megtudom, Susányi István, a CSISZ-szervezet elnöke. Azon a nézeten van ő is: — Menni kéne már, mert úgy jó, ha ilyenkor nem fuvaroz, hanem szánt, vet a traktoros. H1D-UJDOINSAG A VAG FELETT SZERED JÁRÁSI SZÉKHELYT a szemben lévő Sintava községgel panelhíd köti össze. Ez a Vág két partját összekötő panelhíd nemcsak nálunk, hanem egész Közép-Európában is újdonságot jelent. Eddig maximálisan 20 —25 m fesztávolságú hidat építettünk. A Sered' — Sintava közti híd egyes íveinek távolsága azonban nagyobb lesz. Már az első ívek befejezett szerelése is jó benyomást kelt. Bár látszólag gyenge, jobban mondva karcsú ívelemekről van szó, a híd mégis szilárdabb és főleg biztonságosabb lesz, mint az eddigi hagyományos módon épített hidak. A híd kocsiútja elég széles lesz. Az egész híd h: hatalmas ívből fog állni, amelyek a Vág folyó mindkét partját teljesen összekötik. Szeredről az út 5 méterrel emelkedik, miután Sintava község magasabban fekszik. A Vág folyón hajózókat a Vágmenti városok — Komárom, Szered, Trenčín, Žilina és Liptovský Hrádok — a híd tartóoszlopainak kövébe vésett címerei fogják üdvözölni. k pillérek építése — bár szokatlan módon oldották meg őket —, nem okozott nagyobb nehézséget a hídépítőknek. A pilléreket panelből készült fedőkockák segítségével oldották meg és ezek csaknem 1 millió 600 ezer koronával olcsóbbak, mint az eddig használtak. Ezenkívül ezzel a módszerrel megtakarították a fából készült segédhíd építését, ami további kb. 500 000 korona megtakarítást jelent.,, AZ ÖSSZES ELŐGYÁRTMÁNYOK gyártását, valamint a híd felépítésével összefüggő szerelési és egyéb munkákat a bratislavai Priemstav vállalat végzi, amelynek főleg Szlovákiában a legnagyobb tapasztalatai vannak előgyártmányok készítése és szerelése terén. A bratislavai Doprastav nemzeti vállalat már be is fejezte a tartópillérek nyers építését. AZ EGÉSZ HÍDSZERKEZET aránylag könnyű és igen karcsú lesz. Tehát e vékonyfalú szerkezetnél az anyag tulajdonságaival szemben támasztott követelmények a szilárdságról a rugalmasságra tolódtak át. Ily módon a régi monolitikus hídszerkezetektől eltérően nagy menykülönleges matricákban — formákban állítják elő. Magát a szerelést két portál-daru végzi, amelyek párhuzamosan haladnak az ideiglenes „Baily-bridge" szerkezeten. Ez újszerű szerelési módszerrel hatalmas mennyiségű faanyagot takarítanak meg, amely a régi monolitikus hídszerkezeteknél nélkülözhetetlen volt. A HlD BEFEJEZÉSE, - melyet ebben az évben terveznek — megIgy kötődik a pillérrel az előregyártott elemekből készült híd ive (Janik felv.) nyiségű anyagszükséglet szabadul fel. Feltételezhető, hogy az előre gyártott szerkezetek alacsonyabb előállítási ára fontos gazdasági tényező lesz a hídépítésben. Az összes hídelemeket az építés közelében levő korszerűen berendezett műhelyrészlegben gyártják. Az egyes részeket szépíti nemcsak Szered, hanem az egész környék képét. Ezenkívül megjavítja a közlekedést Szlovákia egyik fő gócpontján, mert beletartozik azon fontos és rendkívül forgalmas útvonalba, amely Bratislavát összeköti Közép- és Kelet-Szlovákiával. (J. M. J.) Susányi Istvánnak az a munkája, hogy mindennemű alkatrésszel és üzemanyaggal lássa el a traktorosokat és a gépjavítókat. (Bacsó felv.) több föld várja, hogy megszántsák, bevessék, mint tavaly. És a többi községben? Máshol is így van ez. A járás egyénileg dolgozó parasztjai egyre többen eldobják a régi gúnyát és új ruhát vesznek. Kommunisták az élen Akármennyire is megnövekedtek a feladatok, az ilyen traktorállomáson, ahol csaknem nyolcvan kommunista van, nem lehet, de nincs is akadály. Ezt mondja Tamás Béla elvtárs is, az üzemi pártszervezet elnöke. Volt rá idő elég és jut még most is arra, hogy meghány ják-vessék, hogyan, miképpen győzik majd a sok munkát. S e tekintetben a traktorállomás egyszer sem csalódott a kommunistákban. Mert ha a munkaversenyről van szó, a kommunisták példát mutatnak. Segítség kell a CSISZ-szervezetnek? Szívesen foglalkozik Tamás és Bodor elvtárs az ifjúsággal, mert tudják: A fiatalokat vezetni és irányítani kell, hiszen bennük az erő, mégpedig olyan ifjú erő, hogy a hegyeket is képesek megmozgatni. No, meg aztán másról is szó van. Az idősebb, korosabb elvtársakat lassan már „kirázza" a traktor a nyeregből, a vezető helyekre is kell az utánpótlás, hát ha nem nevelik, nem tanítják őket, hogyan tudnak majd a fiatalok felelős helyeken helyes úton járni? Kultúrház nélkül Ötvenhat CSISZ-tag dolgozik a traktorállomáson. Büszke lehet mindegyikre a traktorállomás minden dolgozója, mert becsülettel helytállnak munkahelyükön. Hogy csak néhányat említsünk fel: A gépjavítók téli versenyében Béres Lajos szerezte meg a vándorzászlót. Ojpál Gyula és Galkó Béla is méltán kaptak jutalmat kiváló munkájukért. Tizenegy ifjú traktorost a múlt esztendőben VIT-jelvénnyel tüntettek ki. Az az ember, aki megérti a fiatalokat, arra is gondol, hogyha egész nap a traktoron ülnek, munka után jól esik nekik egy kis szórakozás, játék. S mivel a fiatalok eme jellemvonását jól ismerik a tornaijai traktorállomái korosabb ja* (és miért ne ismernék, • ők is voltak fiatalok), törődtek azzal, hogy megfelelő szórakozást nyújtsanak az ifjúságnak. De hogyan? Hol jöjjenek össze, ha nincs kultúrház, se üzemi klub? Ez okozott annak idején nagy gondot mind a pártszervezetnek, mind a szakszervezetnek. Ismert dolog azonban, hogy az efféle gond csak addig gond, amíg nem várnák a „sültgalambra", ez esetben nem várnak addig, amíg az épülő, terjeszkedő traktorállomáson elkészül a kultúrház, hanem cselekednek. Cselekedtek is és kultúrház nélkül is megtalálták a módját az ifjúság szórakoztatásának, méghozzá sikerrel. Színjátszás a műhelyben Mit tettek tehát megfelelő kultúrház hiányában? Először is egy — nappal más célokra használt — helyiséget biztosítottak az ifjúság esti összejövetelére. Valakinek az az ötlete támadt: — Jó volna egy énekkar, másvalaki azt mondja, ha zenekart alakitatának, az sem volna rossz, de hogyan, a fiatalok közül alig egy-kettő ismeri csak a kottát. Majd megtanulják, ha zenélni akarnak, s van bennük ehhez akarat. Volt bennük. Nem félnek a tanulástól sem. Ezek a fiatal traktorosok (a zenekar tagjai) arra is szakítanak időt, hogy elsajátítsák a kottaolvasás művészetét és ma már szépen fejlődik, csiszolódik a 27-tagú „rezesbanda",. Május elsejére be akarnak mutatkozni. Az lesz az első fellépésűk a nagy nyilvánosság előtt. Kívánom, sikerrel szerepeljenek. A traktorállomáson dolgozó ötvenhat fiatal mindegyike nem lehet azonban a fúvószenekar tagja (habár nem vetné el egy sem), így hát a többiről is gondoskodni kell, de hogyan, ha nincs kultúrház... A párt, a CSISZ és a szakszervezet vezetői összedugták fejüket. Mi volna, ha egy színdarabot tanulna az ifjúság. De hol adják elő, se terem, se kultúrház. Megszületik az elgondolás, egy jó ötlet: van terem, lesz színielőadás. Kiürítik a „nagyműhelyt", ideiglenes színpadot készítenek, sikerül az előadás — kultúrház nélkül is! * * • Ha az ember elbeszélget az ifjakkal, első szavuk: Ha volna kultúrház, még jobban menne minden. Ez azt jelenti, hogy az ifjúság jobban feltalálná magát, olykor táncmulatságot is rendezhetnének, no meg ha volna kultúrház, tanulságos filmeket vetíthetnének. Nem sok idő kell ehhez sem, rövidesen elkészül az üzemi klubhelyiség és a tornaijai traktorosok: öregek, fiatalok egyaránt méltóképpen és méltó helyen ülhetik majd meg munkahelyük fennállása 10. évfordulójának ünnepségét. MÉRY FERENC A kutatómunka segítségére Kováčik Mihály elvtárs, a bratislavai Kábel- és Szigetelőanyagkutató Intézet dolgozója profeszionista újító hírében áll. Nagy gyakorlata, a kábelek gyártása problémáinak állandó megfigyelése és szorgalma több mint ismert. De ha megkérdeznénk tőle, min dolgozik, majdnem zavarba hoznánk. Válasza oly szűkszavú, hogyha nem tudnánk, hogy előttünk valóban Kováčik Mihály áll, talán nem is hinnénk a képességeiben. Most is azt mondja, hogy csak kicsinységről van szó — zománcozó kemence, abban nincs semmi különös ..« Semmi különös ? Miért kell azt eltitkolni, hogy a zománcozó-kemence a kutató részére nagyon fontos berendezés? Éppen általa van megadva a lehetőség gyorsan és biztosan rárétegezni az emailozólakkokat a vezetékekre, melyeket mint tekercseket motorokra stb. használun

k- leyerieKeseDD sajat A mostanáig ismerP gához: megrövidíti típusokkal szemben olyan kemencéről van sző, mely lehetőséget nyújt pontosabban és gyorsabban megtudni az emailozó-lakk minőségét. Ez pedig a kutató részére rendkívül fontos. Ez ugyan még nem minden. Á kutató nem elégszik meg a probléma megoldásával, hanem gyorsaságot is követel. A gyorsaság nagyon fontos tényező, mely arról határoz, hogy a kutatás legalább két-három évvel a gyártás előtt fog-e haladpj. Itt jutunk Kováčik elvtárs zománcozó-kemencéje legértékesebb sajátsáa próbára szükséges időt. A régi berendezésben ez egy egész hétig tartott, az új kemencében nem egészen két óráig. Még hogy semmiség az egész! -JÜJ SZÖ 4 * 1958 márclu

s