Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-25 / 84. szám, kedd

Az ellenőrzés hatékonyságának növeléséért Irta: Josef Krosnár állami ellenőrzési miniszter E Az ellenőrzés átszervezése szer­!= ves részét képezi az ipar és az [f építészet irányítása gazdasági ha­ll iékonv ágának növelésére Irányu­lj ló Intézkedéseknek, melyekről a I CSKP KB február 25-i ülésén J döntött és a kormány a múlt hé­£ ten jóváhagyott. J. Krosnár ál­j= lami eUenőrzésUgyi miniszter cik­S ke néhány ezzel kapcsolatos kér­1 dést elemez. Egyszerűbb és jobb ellenőrzés Az ellenőtzés rendszere összefog­lalóan az egymással szorosan ösze­függő intézkedések egész komplexu­mát képezi. Ezt a körülményt kell elsősorban figyelembe vermünk. Az ellenőrzési szervek eddig elszigetel­ten végezték teendőiket, nem hasz­nálták ki kölcsönösen ismereteiket, tevékenységüket senki sem hangolta egybe, nem irányította rendszeresen, ami természetesen csökkentette az ellenőrzés hatékonyságát és jogos bíráló észrevételekhez vezetett. Most elsősorban az ellenőrző szervek cél­szerű munkamegosztását és tevé­kenységük összehangolását juttatjuk érvényre. Mint ahogyan V. Široký miniszterelnök elvtárs beszámolójá­ban megemlítette, az Állami Eltenőr­zésügyi Minisztérium fogja, majd megszervezni az Állami Tervhivatal, az Állami Statisztikai Hivatal, a Pénzügyminisztérium és a bankok felülvizsgálási, valamint ellenőrzési tevékenységének összehangolását. Ez az intézkedés azonban nem jogosítja fel az Állami Eltenőrzésügyi Minisz­tériumot az illetékes minisztériumok Jogkörében valő beavatkozásra. Az Állami Ellenőrzésüpy' Miniszté­rium azonban gondoskodik majd róla, hogy az említett minisztériu­mok, a bankok ellenőrzési tevékeny­sége ne lépje túl egymás hatáskö­rét, hogy a kölcsönös ismereteket együttesen használják ki és egyenlő arányú erőkkel szerezzenek széle­sebbkörű, komplexebb áttekintést a népgazdaságra háruló feladatok tel­jesítése terén. Hasonlóképpen szer­vezzük majd meg az együttműködést azon minisztériumok és nemzeti bi­zottságok ellenőrzési szerveivel, me­lyek saját ellenőrzési alakulatokkal rendelkeznek maid és hatáskörükben ellenőrizni fogják az adott feladatok teljesítését. Az a jog, mellyel az Ál­lami Ellenőrzé ügyi Minisztériumot felruháztuk, lehetővé teszi, hogy — amennyiben ez elkerülhetetlen lesz — az illetékes minisztériumok és nem­zeti bizottságok eltenőrzési szerveivel együttműködve megszervezze az olyan tématikus felülvizsgálásokat, valamint ellenőrzéseket, melyek a párt Köz­ponti Bizottságának s a kormánynak lehetővé teszik az összefoglaló komp­lex áttekintést egyes olyan kérdé­sekről, amelyek megoldását elkerül­hetetlenül végre kell hajtanunk. Ez­zel kapcsolatosan nagy jelentőségű az ellenőrzés rendszeres irányítása is. Az ellenőrzési gyakorlat eleven, el­engedhetetlenül reagálnia kell a konkrét feltételekre és oyakran esze­rint kell megválasztanunk az ellen­őrzés lefolytatásához szükséges eljá­rást. Az Állami Ellenőrzésügy Minisztérium eddig a í érdekelt dolgozók szűk köre számára folyóiratot adott ki, melyben közölte az állaim ellenőrzési szolgá­lat dolgozóinak egyes tapasztalatait. Most azonban megmutatkozik annuk a szükségessége, hogy ebben az irányban szélesebb alapon kell kibontakoztat­nunk a munkát, mert az ellenőrzési tevékenységben egyes esetekben ép­pen azért észlelhetők gyen, e pontok, mert az ellenőrzés módszeressége nem kielégítő és a felülvizsgálás, valamint ellenőrzési gyakorlat alacsony színvo­nalú. Ezért számítunk a szervezett tapasztalatcserére, az ellenőrzési dol­gozók szakfolyóiratának k adására, a kellő oktatási módozatokra, me'yek­től elvárjuk, hoqy tehetővé teszik egész népgazdaságunkban a f 101 gá'ási és ellenőrzési tevékenység szín­vonalának általános emelését. Ezek az intézkedések, továbbá a tervezés és a pénzügyi ellátás rendszerében eszközlendő általános elvi mádos'tá­sok, valamint a minisztériumok ap­parátusa létszámának lényeges csök­kentése megteremtik a feltételeket az ellenőrzés terén észlelhető felü­letességek kiküszöböléséhez Ez a fe­lületesség gyakran megnyilvánult a vállalatokban eszközölt ellenőrzési beavatkozásokban, különösen külön­böző egy vagy két napig tartó felül­vizsgálások, vizsgálatok során melyek gyakran a szükséges hatékonyság el­érése nélkül cpvmást keresztezve csak zavart keltettek. A dolgozók széleskörű részvételével Az ellenőrzés hatékonysága növelé­sének eszközét természetesen nem láthatjuk csupán a különleges ' in­őrző szervek — a hivatásos ellenőrök — tevékenységében. A CSKP KB üfé­se és határozata hangsúlyozta azt az elvet, hogy aki irányít, az egyben ellenőriz is Minden vezető dolgozó, ak utasításokat, parancsokat ad ki, arra köteles, hogy személyesen meg­győződjék ezen utasítások és paran­csok teljesítéséről, valamint helyes­ségéről. Az ellenőrzés hatékonysága növe­lésének egyik alapvető feltétele s egy­ben államrendszerünk egyre jobban elmélyülő demokratizálásának egyik megnyilvánulása: a dolgozóknak fo­kozott mértékű részvétele az ellen­őrzésben. Az ellenőrző szervek — egyes kivételektől eltekintve — mind­eddig nem fejlesztették ki kellőképpen az együttműködést a dolgozókkal az ellenőrzés terén és korántsem hasz­nálták ki az adott lehetőségeket. Az ellenőrzések folyamán eszközölt meg­állapítások és következtetések néiha túlzott zárkózottsága magában véve nemcsak szűkebb keretek közé szo­rította azokat a dolgozókat, akik ak­tívan részt vehetnének a megállapí­tett fogyatékosságok és h bák kikü­szöbölésében, hanem esetenként a felülvizsgálás és az ellenőrzési dolgo­zók bizonyos elszigeteltségét is ered­ményezte. Pártunk Központi Bizottságának ha­tározata a dolgozók fokozott mértékű részvételéről az ellenőrzésben, most azonban arra kötelezi az összes ve­zető dolgozókat, valamint az ellen­őrzési apparátus szakaszán dolgo­zókat, hogy mint az ellen­őrzési tevékenység egyik módszerét, szervezzék meg s fejlesszék ki az együttműködést a dolgozók aktívájá­val. Ezen elv érvényre juttatása a gyakorlati életben igen sokoldalúan nyilvánul meg. A jövőben azt az elvet juttatjuk majd érvényre, hogy ameny­nyiben lehetséges, a dolgozókat az ellenőrzés lefolytatása után mindjárt a helyszínen tájékoztassák az elten­őrzés eredményeiről, közöljék velük azokat az intézkedéseket, melyeket a vezetőség a fogyatékosságok helyre­hozása érdekében foganatosít. így nemcsak nagyobbak lesznek az igé­nyek az ellenőrök munkájának minő­ségével szemben nemcsak nyilvá- ! nos ellenőrzés alá kerülnek, hanem ; a dolgozók nyilvános ellenőrzése alá kerülnek a helyrehozásra irányuló intézkedések is. Az ellenőrzési szer­vek munkájának eredményeit az ed­diginél nagyobb mértékben közöljük majd a sajtóban, a rádióban, a tele­vízióban, hogy tanulságul szolgáljanak hazánk minden lakosának. Az ellen­őrzési szervek az eddiginél nagyobb mértékben veszik majd igénybe a dolgozókat abból a célból, hogy tájé­koztassák őket az ellenőrzés színhe­lyén fennálló helyzetről és körülmé­nyekről, melyek befolyásolták az ellenőrzés során megállapított fogya­tékosságok keletkezését, valamint an­nak érdekében, hogy együttműködje­nek az ellenőrzési szervekkel a felülvizsgálások avagy ellenőrzések során Az ellenőrzési szervek jő munkája arra irányíthatja az ideiglenes mun­katársakat, hogy idővel minden bi­zonnyal kialakuljon körükben a mun­katársak kiterjedt aktívája, mely oda hat majd, hogy munkahelyén, környe­zetében minden dolgozó vállalja a szocialista tulajdon őrének szerepét s nevelje munkatársait a szocialista állami és munkafegyelemre. Termé­szetes, hogy erre vonatkozólag nem állíthatunk fel semmiféle sablont. Az ellenőrzési tevékenység ezen formáit és módszereit mindenütt a helyi fel­tételek, az egyes esetek figyelembe vételével, a párt- és szakszervezetek, kel legszorosabb együttműködésben kell kibontakoztatnunk. Minden pol­gártársunknak joga és lehetősége van ahhoz, hogy saját környezetében kö­vetelje a törvények és rendeletek pontos betartását, ellenőrizze, miként tartják be a törvényeket és rende­leteket és aktívan hozzájáruljon en­nek biztosításához. A nemzeti bizottságok képezik azt a jelentős terepet, ahol növelnünk kell az ellenőrzés hatékonyságát a szóban forgó irányban és különösen a lakos­ságot kell bevonnunk e tevékenység­be. A nemzeti bizottságok, mint az államhatalom helyi szervei mindennapi kapcsolatban vannak a lakossággal és a nép végrehajtó hatalmát képviselik Most, amikor kibővül jogkörük, szük­séges. hogy bővítsék a dolgozókkal való együttműködésüket is, aktivizál­ják az állandó albizottságokat és az eddiginél szélesebb alapon bontakoz­tassák ki a polgári ellenőrzést. Az állami és gazdasági szerveknek, va­lamint a nemzeti bizottságoknak álta­lában fokozottabb figyelmet kell majd fordítaniok arra, hogy megfelelően s idejében intézzék ei a dolgozók panaszait, valamint közléseit, melyek­ben figyelmeztetnek a fogyatékossá­gokra, javaslatokat tesznek, stb. Ezzel kapcsolatban szükséges, hogy az ösz­szes ellenőrzési szervek most hassa­nak a dolgozóknak az országos vitával kapcsolatosan közölt észrevételei kellő elintézésére. A felsoroltakból világos körvona­lakban látható, hogy az ellenőrzési dolgozók együttműködése a dolgo­zókkal fokozott igényeket támaszt majd az ellenőrzési dolgozókkal szemben. Ezen igények figyelembe­vételével kell majd gondoskodnunk az ellenőrzési apparátus neveléséről és káderekkel való kiegészítéséről. Segítő- és nevelőeszköz A felülvizsgálási és ellenőrzési te­vékenység eredményeit a jövőben az eddiginél sokkal nagyobb mértékben aknázhatjuk ki a pártszervezetek ellenőrzési jogának érvényre jutta­tása, valamint a szakszervezeti munka során is. A pártszervezetek ellenőrzési jogának érvényre jutta­tása során sokszor nehézségek me­rülnek fel, melyek abból adódnak, hogy a vezető dolgozók mélyreha­tóbb elemzése és értékelése nélküli termelési adatok tömegével áraszt­ják el a pártszervezetek bizottságait. Most, amikor életbe léptetjük az ipa­ri vállalatok új szervezését, nagy súlyt fektetünk arra, hogy a terv­teljesítés elemzése magasabb szín­vonalra emelkedjék, s az eddiginél nagyobb mértékben használják ki a nyilvántartás és a statisztika nyúj­totta adatokat. A gazdasági igazga­tóhelyettes alapvető kötelességei kö­zé tartozik majd például, hogy az elemzések során tárja fel a terv, valamint a költségvetés valamennyi részében rejlő tartalékokat, értékel­je a gazdasági ösztönzők felhaszná­lásának módját, mutasson rá a fo­gyatékosságokra, hasson a gazdasá­gosságra s az önköltségcsökkentés­re, az alap- és a forgó eszközök eddiginél jobb kihasználására és ez­zel a termelés jövedelmezőségének, valamint a felhalmozási alap java­dalmazásának növelésére is. A gaz­dasági igazgatóhelyettes s munkáját a vállalati ellenőrzési alakulat te­vékenységével egybekötve lényegesen nagyobb mértékben aknázhatjuk majd ki a párt és a szakszervezeti munka érdekében az ellenőrzési jog érvényre juttatása során, valamint a dolgozók kezdeményezésének azon szakaszokon való kibontakoztatására, ahol az ellenőrzés során a legna­gyobb fogyatékosságokat állapítják meg. A felülvizsgálások és az ellenőr­zések eredményeinek kellő kiaknázá­sa azért nagymértékben hozzájárul­hat a pártszervezetekben az ellenőr­zési jog eddiginél hatékonyabb ér­vényre juttatásához és a politikai munka megjavításához is. Az ellenőrzések során gyakran elő­fordul, hogy az ellenőrzött egyén már csak azért is sértve érzi ma­gát, hogy egyáltalában ellenőrzik tevékenységét. Az ellenőrzést a sze­mélye iránti bizalmatlanság megnyil­vánulásának tartja. Máskor pedig fölösleges aggályai vannak a dolgo­zóknak az ellenőrzés miatt, s ezzel kapcsolatban a félelem és az ijedt­ség légköre alakul ki. Akinek tiszta a lelkiismerete, aki becsületesen, őszintén dolgozik, annak nem kell tartania az ellenőrzéstől. Az ellen­őrzés nevelő eszköz, nem pedig a bizalmatlanság megnyilvánulása. Az ellenőrzés Ilyen értelemben véve az egész társadalom ügye és szerves része a szocialista társadalom fel­építésére irányuló együttes törekvé­seinknek. Mindaz, amit elmondottam, egy közös célt követ: hogy az ellenőrzés idejében leplezze le a fogyatékossá­gokat, követelje kiküszöbölésüket le­hetőleg még mielőtt elburjánozná­nak és komoly károkat okoznának, hogy a mindennapi ellenőrzést min­den irányító egyén végezze, minden dolgozó saját munkahelyén és kör­nyezetében. amelyben él. Ezért mindnyájunk feladata, hogy kellőképpen és az utolsó betűig lép­tessük életbe a pártnak és a kor­mánynak az ellenőrzésről szóló ha­tározatait. KORSZERŰ HÁZTARTÁS Hosszú sorok állnak Prágában a Hybern-kiállítási csarnok előtt. A rendkívüli érdeklődés a „Kor­szerű háztartás" című kiállítás­nak köszönhető. A Gépkocsi és Mezőgazdasági Gépipari Miniszté­rium rendezte ezt az ügyes és szem­léltető kiállítást. Előnye nem abban rejlik, hogy csupa új, eddig nem látott háztartási gépet és felszerelést állítanak ki — mert eltekintve né­hány új darabtól, csupa ismert, az utolsó évben már üzletekben kapható dolgokat mutatnak be, hanem abban, hogy egy helyen összegyűjtve és meg­felelően csoportosítva ad képet a mai modern háztartásról. A laboratóriumnak beillő konyhák­ban csinos elárusítónők pillanatok alatt habosra keverik még a sárga­répát is a mindenttudó Pragomix gépben, kitűnő feketét főznek a kis házieszpresszón, megsütik a grillen a hirtelensültet. A „nyersanyagok" hívogatóan sorakoznak a különböző naoyságú és gyártmányú gázra, vagy villanyra működő jégszekrényekben. Választék aztán igazán van bőven. A legtöbb ember az önműködő gáz­tűzhely és az önműködő mosógép előtt tolong. Az önműködő gáztűzhelynek nincs szüksége a háziasszony jelen­létére, megfőzi ő egyedül is az ebé­det. Elég, ha reggel beállítják a villanyra működő két kis órán, hány­tól hányig kívánjuk a tűzhely hátsó égőjén főzni az ételt. A kívánt időben meggyullad és elalszik a láng. Este a kész vacsora fogad. Praktikusak az átlátszó műanyaggal kombinált gáz­tűzhelyek. Kívülről jól látni, mit „mű­vel" a sütemény a sütőben és köz­ben nincs szükség a folytonos ki-be csukogatásra. Az önműködő mosógép egyenesen mindenttudó. Négy kg száraz ruhát beáztat, kicsavar, kifőz, kimos, ki­öblít először forró, majd langyos és végül hideg vízben, közben mindig kicsavarja. Mindezt egy és egynegyed őra alatt végzi el, végül pedig auto­matikusan kikapcsolódik. 70—80 gr mosószappan kell mindehhez és 1 ko­rona ára a villanyáram és gáz. A mo­sógépet és az automata-rendszert villanyáram hajtja, míg a vizet gáz melegíti. A világítógázon kívül a tech­nikai gázok minden fajtája is felhasz­nálható. A mosógépből egyelőre csak mintadarabok vannak, ha megkezdő­dik a sorozatgyártás, az ára kb. 7500 korona tesz. A szépen kimosott ruha a villanyra működő kis szárítóban meg is szárad, 20 perc alatt a szilon, 40 és 60 perc alatt a selyem és vászon fehérnemű. S hogy a vasalással se kelljen sok időt tölteni, új típusú vasalóval, amely vasalás közben be is locsolja a ruhát, befejeződik a házimunkának ez a múltban oly sok fáradságot és időt igénybevevő ciklusa. Egy másik, termosztáttal ellátott vasalót is be­mutattak. Ennek viszont az az előnye, hogy szabályozható a vasaló meleg­sége. Vannak anyagok, amelyek lan­gyos, meleg, vagy forró vasalót igé­nyelnek. A termosztáttal ellátott va­saló egy kézmozdulattal szabályozható, így nem kell attól tartani, hogy elég a ruha, vagy percekig várni, míg ki­hűl a vasaló. A kiállítást nemcsak az asszonyok, hanem a férfiak is elégedetten néz­ték végig. Hiába, ma már a házimun­ka a legtöbb háztartásban megoszlik, s a korszerű háztartási gépek legalább olyan örömöt okoznak a férfiaknak, mint a nőknek. -va Egy és más Vékérol A királyhelmeci járási vékel HNB a lakosság jobb ellátása érdekében épít­kezési csoportot és asztalosmühelyt létesített. Most újabb intézkedéseket terveznek a közszolgáltatási üzemek kibővítésére. Cipészműhely, és női szabóság létesítését tervezik. A vékei nőbizottság a párt XI. kongresszusa tiszteletére — a Z-akció keretén belül — 400 brigádóra ledol­gozását vállalta. Felajánlásukat a fa­luszépítési akcióban dolgozzák te. A HNB tagjai felajánlották, hogy jő agitációs munkával biztosítják a b»­adási feladatok túlteljesítését, vala­mint a községi költségvetés 4000 koronával való túlszárnyalását, melyet a helyi források feltárásával biztosí­tanak. (ki) Módosítások az örökbefogadási eljárásban A kormány legutóbbi üléseinek egyikén tárgyalt a kiskorúak örökbefogadására vo­natkozó előírások módosításáról. Az aláb­biakban megmagyarázzuk, milyen okok késztették kormányunkat arra, hogy az ér­vényben lévó törvényben változtatásokat javasoljon és melyek azok a változtatások. Az örökbefogadás a szocialista társa­dalomban is olyan eszköz, amellyel azoknak a gyerekeknek a nevelését segítik elő, akik­ről a szüleik egyáltalán, vagy elégtelenül gondoskodnak. A dolgozók emelkedő élet­színvonalára mutat az a tény, hogy állan­dóan növekszik azoknak a száma, akik örökbe akarnak fogadni idegen gyermeke­ket és akiknek minden feltételük megvan ahhoz, hogy e gyermekeket megfelelő gon­dozásban, szocialista nevelésben részesít­sék. A legtöbb gyermek, akikről szüleik nem gondoskodnak, egészségügyi Intézetekben, gyermekotthonokban és más nevelőintéze­tekben nyer elhelyezést. Ahhoz, hogy eze­ket a gyermekeket örökbe lehessen fogadni, az érvényben lévő törvény értelmében fel­tétlenül szükséges a szülők beleegyezése. A szülők azonban sokszor Ismeretlen he­lyen tartózkodnak és emiatt a gyermeket továbbra is az intézetben kell hagyni. Bár államunk komoly összeget fordít ezen Intézetek fenntartására s a gyermekek minden téren a legmesszebbmenő gondos­kodásban részesülnek, mégsem állíthat­juk azt, hogy a legjobb Intézeti nevelés fel­érne a családi otthon melegével, amelyre különösen a zsenge korban lévő gyermek­nek olyan nagy szüksége van. Hiszen a szocialista társadalomban is a szülői házon nyugszik a szocialista nevelés súlypontja. A módosítások a régi törvénnyel szem­ben éppen azt a célt követik, hogy első­sorban a gyermek érdeke kerüljön elő­térbe és leszűkítik azoknak a szülőknek jogait, akik viselkedésükkel, gyermekük iránt tanúsított nemtörődömségükkel ér­demtelennek bizonyultak arra, hogy szü­lőknek nevezhessék magukat, hogy szülő­ként léphessenek fel. A jövőben eltekintenek attól az elvtől, hogy az örökbefogadandő gyermek szüleit az örökbefogadási eljárás előtt meg kell hallgatni, meghatározzák, mely körülmények között fogadható örökbe a qyermek szülői jóvá­hagyás nélkül még akkor ls, ha a szülő a törvényes képviselő. érvényesnek nyilvánítják, ha a szülő olőzetesen beleegyezik az örökbefogadásba, anélkül, hogy az örökbefogadót ismerné, végű! pedig lehetővé teszik, hogy az anyakönyvbe az örökbefogadót írják be a szülő helyett. Az eddigi előírásoknak nagv hibája, hogy azoknak a szülőknek a jóváhagyása ls szükséges az örökbefogadáshoz, akik gyer­mekeikkel egyáltalán nem törődnek. Ez az örökbefogadási eljárást lényegesen meg­nehezíti, sőt néha lehetetlenné teszi. Éppen ezért az Ilyen szülők jóváhagyásától a jö­vőben eltekintenek. Az örökbefogadás a gyermek életében döntő változást jelent és minden további változás a gyermek személyes kapcsolatai­ban kedvezőtlenül hathat jellemére, er­kölcsi fejlődésére. Annak a megítéléséhez, vajon a szülő valóban nem mutat-e érdek­lődést gyermeke Iránt, vajon valóban nem teljesíti-e alapvető kötelességét gyermeké­vel szemben, nem elégséges csupán for­mális megállapítás. Csak abban az esetben érvénvesíthető ez a rendelkezés, hogy a szülő jóváhagyása mellőzhető az örökbe­fogadáshoz, ha a szülő egész viselkedése, gyermeke iránti érzelmi kapcsolata arra enged következtetni, hogy gyermeke sorsa nem érdekli és hogy a jövőben sem kíván rőla gondoskodni. Kötelességmulasztásnak bélyegezhető például, ha a szülő nem járul hozzá gyermeke eltartásához, nem látogatja meg. nem érdekli egészségi állapota, még levélben sem érintkezik a gyermekéről gondoskodókkal stb. Ha tehát a szOlő legalább két éven keresztül nem törődik gyermekével, s legalább egy éven keresztül az Intézetben lévővel, még az Intézet ve­zetősége figyelmeztetése ellenére sem, a gyermek a szülő jóváhagyása nélkül is örökbefogadható. Az az Intézkedés, hogy a szülői jogaiktól megfosztott szülők meghallgatása ls szük­séges az örökbefogadáshoz, szintén nem a gyermek érdekeit védi. Ezek a szülők viselkedésükkel már bebizonyították, hogy qyermekük közömbös előttük, tehát meg­hallgatásuk felesleges. Nem volna célszerű, az sem, ha az önrendelkezési joguktól megfosztott szülők meghallgatása befolyá­solná az örökbefogadási eljárás lefolyta­tását. Helyes tehát az a javaslat, hogy ezekben az esetekben eltekintsenek a szülők meghallgatásától és megőrizzék az örökbe­fogadási eljárás anonimitását. Az örökbe­fogadó kérheti, hogy az anyakönyvben az örkbefogadott szülőjeként szerepeljen. Amennyiben a gyermek érdekel úgy kíván­ják, a jövőben ennek semmi akadálya nem lesz. Ha az anyakönyvben az örökbefogadó fog szerepelni a szülő helyett, csökken annak a valószínűsége, hogy a gyermek idő előtt megtudja, hogy nevelő szülőknél él. És ha a szülő sem tudja meg, ki fogadta örökbe gyermekét, az örökbefogadónak nem kell aggódnia, hogy a szülő egyszer meg­gondolja magát, visszaköveteli gyermekét, vagy kapcsolatba lép vele. Kormányunk sokoldalú gondoskodását bi­zonyltja, hogy bár jelenleg az egész or­szágban csak körülbelül kétezer azoknak a gyermekeknek a száma, akik örökbefoga­dás szempontjából számításba jöhetnek, mégis mélyrehatóan foglalkozik e qyer­mekek sorsával és a réql törvény módosí­tásával sľámukra ls meg akarja teremteni a zavartalan gyermekkort, a szülői ház melegét, a boldog családi otthont. KIS ÉVA ÜJ SZŐ 5 Sf 1958. március 25.

Next

/
Oldalképek
Tartalom