Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-21 / 80. szám, péntek

Beszámolók a járási pártkonferenciákról Az EFSZ megalakításával kezdődik az igazi munka Az első, ami a FUlekl járási pártkonferencia küldötteinek figyelmét már az előcsarnokban lekötötte, a falra függesztett jókora térkép volt, mely megmutatta, hogy a múlt év a füleki járásban Is a nagy változás esztendeje, a szövetkezeti gazdálkodás győztes előretö­résének Időszaka volt. A térképen a járás községeinek ha­tárában a fehér szín, az egyónileg gazdálkodók által művelt föld jel­zése elenyésző kisebbségbe került az uralkodó vörös szín, a szocialista szektor jelzése mellett. Négy évi egy helyben topogás után 1957-ben 21 új EFSZ alakult a járásban, 7886 hektár földdel gyarapodott a szocialista szektor, amely ma már a mezőgazda­sági földek 79 százalékát öleli fel. Természetes, hogy ez a nagy vál­tozás rányomta bélyegét a járási pártkonferenciára is. Míg az elmúlt években a szövetkezeti gazdálkodás kiszélesítésének lehetőségeivel és módszereivel foglalkozott a beszá­moló jelentős része és a vitában is a küldöttek, addig a mostaniban emellett már a szövetkezetek politi­kai és gazdasági megszilárdításának kérdései kerültek előtérbe. Bár a múlt évben ezen a téren is értek el sikereket, amit legjobban mutat az a tény, hogy az egy hektár utáni jövedelem 1954 óta 990 koronával emelkedett, a konferencia megállapí­totta, hogy a mezőgazdasági terme­lés fejlesztésének eddig ki nem hasz­nált nagy tartalékai vannak. Első­sorban a legfontosabb termelési ala­pot. a szántóterületet kell bővíteni a kevéshozamú rétek és legelők ro­vására. Ez idén legalább 300 hektár­ral kell növelni ily módon a szántó­területet. A termelés intenzitásának növelése érdekében nagy gondot kell fordítani a trágyafélék jó kihaszná­lására és a helyes vetésforgókra. Az állattenyésztés hasznossága fokozá­sának és az állatállomány feltöltésé­nek legfontosabb előfeltétele a ta­karmányalap bővítése. Amellett, hogy a rétek és legelők általában elhanyagoltak, az évelő ta­karmányok termesztése sem kielégí­tő. Természetes következménye aztán ennek a takarmányozás alacsony színvonala, ami maga után vonja a hasznosság csökkenését. Márpedig, amint a konferencián említették, a rétek hektárhozamának átlag egy má­zsával való emelése 136 ezer liter tejjel többet jelentene a szövetke­zeteknek. Most, amikor a járásban is túlsúly­ba került a szövetkezeti gazdálkodás, a falusi pártszervezetek sokkal ked­vezőbb feltételek között végezhetik politikai és szervező munkájukat a tartalékok kihasználásáért, a mező­gazdasági termelés gazdaságosságá­nál. fokozása és a hektárhozamok nö­velése érdekében. Ugyanakkor a kommunistáknak tudatában kell ten­niök annak, amint Malček Ján, a konferencia egyik részvevője a vitá­ban nagyon helyesen hangsúlyozta, hogy a szövetkezet megalakítása nem a munka befejezését, hanem az iga­zi munka kezdetét jelenti. Ehhez aligha kell bővebb kommentár. Az új szövetkezetekben ugyancsak sok fel­adat vár a falusi pártszervezetek tag­jaira, hogy ezek kezdettől fogva he­lyes gazdálkodással meggyőzzék a még egyénileg gazdálkodókat a közös gazdálkodás előnyéről. A járási kon­ferencia által kitűzött feladat, a szö­vetkezetek földterületének 3000 hek­tárral való bővítése, a CSKP XI. kongresszusáig minden pártszervezet nagy politikai aktivitását, a politikai és a szervező munka további fokozá­sát követeli meg. Nen) utolsó sor­ban el kell érni azt, amit a vita során számos küldött hangsúlyozott és ami a füleki járásban már régóta meg­oldásra váró kérdés, hogy az üzemi munkások, mindenekelőtt az üzemben dolgozó sok száz kommunista hatáso­san segítse a falusi pártszervezetek munkáját a mezőgazdasági terme­lés fejlesztésében. A CSKP Központi Bizottsága leve­lének megvitatása a füleki járásban is a dolgozók nagy kezdeményezé­sének jegyében folyt le. Sok száz javaslat és megjegyzés tanúsítja, hogy a járás dolgozói tudatában van­nak azoknak a nagy feladatoknak, melyek a szocialista építés betetőzé­sének nagy munkájában megoldásra várnak. A járási pártkonferencia az­zal, hogy a küldöttek a CSKP KB februári ülése határozatainak és a CSKP Központi Bizottságának a falusi pártszervezetek munkájáról szóló határozatának szellemében megtár­gyalta a járásra háruló feladatokat és határozatában kitűzte ezek meg­valósításának útját, jelentős szere­pet töltött be a dolgozók aktivitásá­nak felkarolásában és további fellen­dítésében. Gál László A szocialista munkaverseny ereje ZSELÍZEN a járási pártkonferen­ciát a küldöttek lankadatlan érdeklő­dése mellett tartották meg. Turčán elvtárs, járási vezető titkár értékes beszámolóját igen komoly és élénk vita követte. A beszámolóból kitűnik, hogy 1957­ben a szövetkezetek taglétszáma 863 új taggal bővült, földterületük pedig 4330 hektárral gyarapodott. Ez annyit jelent, hogy a tavalyi pártkonferencia kitűzött feladatait a járás dolgozói nemcsak teljesítették, hanem túltelje­sítették. Ezzel elérték-,- hogy a járás termőföldjének 80 százalékán már szocialista gazdálkodás folyik. E kivár 16 éredménnyer'természetesen együtt jár a termelékenység növelése is. így például, amíg 1955-ben búzából az átlag terméshozam egy hektáron 19.50 mázsa volt, 1957-ben a szövet­kezetek 23,50 mázsát értek el ugyan­akkora földterületen. Hasonló ered­ményeket tudnak felmutatni más ga­bonaneműekben is, a kukorica és cu­korrépa termelésben pedig már elér­ték az 1960-ra kitűzött termelési szintet is. Sajnos, az állattenyésztésben távol­ról sem dicsekedhetnek olyan ered­ményekkel, mint a növénytermesztés­ben. Noha növelték a marhaállományt és a termelésben is figyelemre méltó javulást tudnak felmutatni, a sertés­tenyésztésben lemaradtak A beszol­gáltatásban nem kevesebb, mint 111 386 kg sertéshússal maradtak adó­sak a szövetkezetek. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy a szövetkezeti hektárra nem jut egy sertés, míg a magángazdák és háztájiak hektáraira több mint két sertés jut, akkor pon­tos képet kapunk a hiba gyökeréről. VILÄGOS, hogy sok szövetkezeti tag ma is nagyobb gondot fordít a ház­táji gazdaság, mint a szövetkezeti vagyon gyarapítására. A sertéste­nyésztés körül tapasztalt hibák ellen erélyesen fel kell venni a harcot. Ez a célja a konferencia határozata azon részének is, amely kimondja, hogy a falusi pártszervezetek munkájának elsősorban a mezőgazdasági felada­tok teljesítésére kell irányulnia. ,.A,falusi pártszervezetek -nagyobb aktivitását követelte Tomašovska elvtársnő is, Tergenye küldötte, aki rámutatott, hogy a szövetkezetükberí tapasztalható visszaéléseket egy öt­tagú nőbizottság küldöttsége leplezte le, amely a járási nemzeti bizottság­tól kért segítséget az ügy kivizsgálá­sára. Ezt meg is kapta és reméli, hogy a szövetkezetben beállott változás meghozza a maga eredményeit. Ugyanakkor arra kérte a konferenciát, hogy támaszkodjon jobban a nők, a lányok és asszonyok becsületes mun­kájára, mert azok sokat segíthetnek a szövetkezetek fejlődésében. A FALUSI PARTSZERVEZETEK jobb, körültekintőbb munkája kell, hogy az ifjúságot is példás munkára serkent­se. Példa rá Molnár elvtársnak, a kis­sallói szövetkezet elnökének a fel­szólalása. Joggal hivatkozott Lenin azon tételére, hogy a forradalmat nem elég megnyerni, hanem vívmányait meg is kell tartani, ez pedig szaka­datlan népnevelő munkát követel meg. Molnár elvtárs hangsúlyozta, hogy szövetkezetükben — amely a zselízi járásban élenjáró - az elért eredményeket főleg annak köszönhe­tik, hogy a vezetőség szigorúan ra­gaszkodott a szövetkezeti alapszabá­lyok betartásához. Az évek folyamán ez tette lehetővé, hogy szövetkeze­tükben lendületesen erőre kapott a munkaverseny, amely ma úgyszólván motorja a munkatermelékenység nö­velésének a szövetkezetben. így pél­dául az 1957. év elején egy-egy fejő, aki 12 tehenet gondoz, napi 80 literes tejhozamot ért el és a munkaverseny •révén az 4v' folyamán ezt a hozamot valamennyi fejő átlagban 116 literre növelte. A munkaversenyben az ifjú­ság példásan állja meg a helyét és szívvel-lélekkel ragaszkodik a szö­vetkezethez. Ez érthető, ha meggon­doljuk, hogy volt olyan fiatal 16 éves lány, aki 8000-9000 koronát kapott elvégzett munkája után az évvégi el­számolásnál. MOLNÄR ELVTÄRS hangsúlyozta, hogy noha szövetkezetük szép ered­ményeket ért el - a tervezett 24 ko­rona helyett 27 koronát fizettek egy munkaegységért — még sok hiányos­ság van munkájukban, és még távolról sem használták ki azokat a lehetősé­geket, amelyeket a szocialista mező­gazdaság magában rejt. A kissallói és a többi élenjáró szövetkezet példája arra enged következtetni, hogy a já­rási pártkonferencia célkitűzését a zselízi járás dolgozói valóra váltják és 1959-ben, tehát négy év alatt tel­jesítik a mezőgazdaságban az ötéves tervet. Sz. B. Hatékonyabb pártmunkát az ógyallai járásban T ekintettel arra, hogy az ógyal­jai járásban i mezőgazdasáaon van a hangsúly, a kétnapos járási pártkonferencia főképpen a mezőgaz­dasági termelét kérdéseivel foglalko­zott. Sadovsky elvtárs, a járási párt­bizottság vezető titkára terjedelmes beszámolójában elemezte ugvan a szövetkezetek gazdálkodását s az EFSZ-ek megszilárdítására és tovább­fejlesztésére iránvulő munkát és an­nak eredményeit, de keveset mondott arról, m't tett a járási pártbizottság azért, hogy egves kevésbé aktív fa­lusi pártszervezetek munkáját meg­javítsa. Igaz, hogy a beszámoló fel­sorakoztatott több jó péld.'t a radvá­nyi, imelvi, naszvadl és más falusi párt­szervezetek munkájáról, az ottani szövetkezetek figyelemre méltó ered­ményeiről. de nem fejtene ki eléggé, miért nem emelte s járási pártbizott­ság a legjobb falusi pártszervezetek színvonalára például e t>=rbetel, zöld­áilási, szentpéteri pártszervezetek munkáját. A konferencián sokan bírálták a já­rási pártbizottság munkáját, amellett azonban önblrfllótag beismerték, hogy magukban az egyes pái tszervezetek­beri is hiba van. Erdész Kálmán, a perbetei párts-°rvezet küldötte hang­súlyozta, hoiv a pár' központi lapjá­nak, az Új Szónak kellett rámutatni a hibák gyökerére, míg a kommunisták, akik naponta belebotlottak a hibákba, nem vették észre őket. Az osztály­ellenség aknamunkája a szövetkezet ellen Perbetén sem szűnt meg. A pártnak úgy kell nevelni a tagokat, hogy tisztán lássák, kik a fejlődés, a nép ellenségei. Több felszólaló rámutatott arra, hogy az évzárf taggyűlések után a falusi pátszervezetekben általában vé­lényegesen megjavult a párt munkája, ai.nely főképpen a szö­vetkezetek fö'dalapjának és taglét­számának, az ötéves terv feladatainak teljesítésére irányul. Üjgyallár Izsán a pártszervezet mozgósította a .szö­vetkezetben, nemzeti bizottságban és a tömegszervezetekben dolgozó kom­munistákat a szövetkezeteker. kívül -116 parasztok szövetkezetbe való megnyerésére. A párt levelét a falusi pártszervezet nyilvános gyűlésén meg­vitatták, s a kommunisták világos, érthető szavakkal beszéltek arról, hogy a mezőgazdasági termelés fo­kozása csakis a nagyüzemi termelés­ben érhető el. A nvilvános gyűléseket aktív meggyőző munka követte, amelynek az lett az eredménye, hogy a kisebbcégi sz:> /otkezetekből egész községi szövetkezetek lettek. Hasonló. képpen szép eredményt értek el He­tényben is. Á járási pártbizottság elé a kon­ferencia azt a feladatot tűzte ki, hogy a falusi pártszervezetek figyelmét teljes mértékben a mezőgazdasági termelés fokozására irányítsa. A konferencia határozatának min­den pontja a nagy feladatok teljesí­tésére irányul. Még négyezer hektár föld vár az EFSZ-ekbe való beszerve­zésre. Ezt a munkát még ebben az évben be kell fejezni. A járásnak egyéoként meg van a lehetősége arra, hogy egy évvel hamarább érjen cél­hoz. Hogy ez megtörténhessék, min­den szövetkezetben fel kell számolni a szövetkezeti mintaalapszabalyzat so­rozatos megsértését. Mindjárt az első tavaszi munkák idején tartsák be z agrotechnikai hatá -időket és intézke­déseket ĺ teljes mértékben biztosít­sák a közös állatállomány számára a megfelelő takarmányalapot, számolva az állatállomány növekedésével. Az, hogy a konferencia küldöttei nyíltan beszéltek a hibákról, mutatja, hogv a kommunisták el \nnak tö­kélve a fogyatékosságok felszámolá­sára. — th ­Elsőrendű feladat: a szövetkezetek megszilárdítása Az országos pártkonferencia határozataiból kiindulva a ri­maszombati járás falusi párt­szervezeteinek és helyi nemzeti bizottságainak elsőrertdű fel­adata volt a múlt évben, hogy minden faluban megalakítsák a szövetkezetet és ezeket — ré­gieket és újakat — politikai­lag és gazdaságilag megszilár­dítsák a mezőgazdasági ter­melés fokozásának érdekében. Nézzük most meg, hogyan teljesí­tették e feladataikat. A pártszerve­zetek és a helyi nemzeti bizottságok azon törekvése, hogy minden falu­ban megalakuljon a szövetkezet, meghozta gyümölcsét. A múlt évben tizenkét faluban alakult meg a szö­vetkezet s további tizenkilenc köz­ségben kibővült a tag- és földalap. Ez azt jelenti, hogy ma már a járás minden községében van szövetkezet — vagy egész községi, vagy pedig többségi. Számokkal kifejezve a járás földterületének 90 százéka a szocia­lista szektorhoz tartozik. Eredmény­nek könyvelhető el, hogy a szövetke­zeti tagok száma a középparasztok soraiból gyarapodott. A szövetkezetek megszilárdításá­nak folyamatában jobb eredményeket értek el az oszthatatlan alap dotálá­sában, a beruházási építkezések terén és az állatállomány pótlásában. Az 1956-os évhez viszonyítva az oszt­hatatlan alap 84 százalékkal emel­kedett, vagyis elérte az öt és fél­millió koronát. Érdemes megjegyez­ni, hogy a szociális alap 247 száza­lékkal, a kulturális alap pedig 227 százalékkal emelkedett. A beruházási építkezések, az állattenyésztés és a növénytermelés terén elért eredmé­nyek is azt mutatják, hogy az előző évekhez viszonyítva a szövetkezetek lényegesen megszilárdultak. Bizonyít­ja ezt még az is, hogy a száz korona bevételre eső költségek 7,5 koronával csökkentek és ennek mintegy követ­kezményeképpen a munkaegység ér­téke 26 százalékkal növekedett. így sorolhatnánk tovább az eredményeket, azonban az eredmények mellett van­nak hibák is, s ezek feltárása szük­séges annál is inkább, mert fékezik a szövetkezetek politikai és gazdasági fejlődését. Ezekhez a kérdésekhez tartoznak: a mintaalapszabályzat be nem tartása, egyes szövetkezetekben az oszthatatlan alap elégtelen dotá­ciója, túlméretezett h'áztáji gazdálko­dás, sok helyen a helytelen jutal­mazás stb. Szóval a már említett és nem említett eredmények mellett vannak komoly hibák is. S ahhoz, hogy a szövetkezetek ezeket a hibá­kat kiküszöbölhessék, segítségre van szükségük. De ki nyújtsa ezt a se­gítséget? — Elsősorban a pártszerve­zetek és a helyi nemzeti bizottságok. Nem utolsó-, hanem elsősorban ők a felelősek a szövetkezetek megszilárdí­tásáért, a mezőgazdasági termelés fokozásáért. íme egy példa, hogyan befolyásolja a pártszervezet rossz vagy jó munkája a szövetkezet poli­tikai és gazdasági eredményeit. Ez a példa két pártszervezet munkáját és két szövetkezet eredményeit tárja elénk. A felsőbalogi pártszervezetnek 30 tagja, a balogújfalusi pártszervezet­nek pedig nyolc tagja van. Felső­balogon egy párttagra 70 lakos, Ba­logújfalun pedig 30 lakos esik. Ezek a számok azt mutatják, hogy a balog­újfalusi pártszervezet előnyben van — előnyben a föld minőségét illetően is. Am nem erről tanúskodnak a szövet­kezetben elért eredmények. Mlg Fel­sőbalogon 95 százalékban végeznek szövetkezeti gazdálkodást, addig Ba­logújfalun csak 80 százalékban. Felső­balogon a nagyobb földterületen való háztáji gazdálkodás és a tagok állat­állományának nagyobb száma ritka eset - Balogújfalun ennek ellenke­zője tapasztalható: fehér varjú, aki­nek nincs nagyobb állatállománya vagy nagyobb háztáji földterülete. Ebben „példát" mutat maga a szö­vetkezet elnöke és agronómusa — három-négy darab szarvasmarhájuk van. Az ő példájukat követi a helyi nemzeti bizottság elnöke is, aki egy tehenet állítólag a „testvérének" tart, aki az állami gazdaságban dolgozik. A felsőbalogi szövetkezet egy hektár mezőgazdasági földterületen a múlt évben 2900 korona értéket termelt, a munkaegységek 59,8 százalékos ki­merítésével — ezzel ellentétben a balogújfalusi szövetkezet csak 2300 korona értékét a munkaegység 85,6 százalékos kimerítésével; s a zár­számadáson a tagok nem kapták meg a munkaegységre tervezett osztalé­kot, nem dotálták az oszthatatlan alapot, mely a szövetkezet megerő­sítésére és fejlesztésére hivatott. Másképpen volt ez a felsőbalogi szö­vetkezetben: dotált minden alapot, s az évvégi elszámoláskor egy-egy munkaegységre még négy koronát fi­zetett. Ezután feltehetjük a kérdést: miért következtek be ilyen eltérő eredmé­nyek? - A válasz így hangzik: a felsőbalogi pártszervezet legfonto­sabb feladatát a szövetkezet meg­szilárdításában látta. Minden igyeke­zete arra irányult, hogy a szövet­kezetben levő párttagok és a szö­vetkezeti tagok politikai és szaktu­dása emelkedjék — a párt- és a szövetkezeti iskolázás útján. A párt­szervezet állandóan figyelemmel kí­sérte a szövetkezet termelési ter­vének teljesítését és odahatott, hogy a szövetkezet betartsa saját alapsza­bályzatát, s mindenféle bomlasztó és károš nézettel szembeszálljon. Mindennek ellenkezőjét mondhatjuk a balogújfalusi pártszervezet munká­járól. Keveset törődött a szövetke­zettel — nem biztosította a párt ve­zető szerepét. Természetesen azért nemcsak a helyi pártszervezet felelős, hanem ez a járási pártbizottság és a járási nemzeti bizottság munkájá­nak fogyatékosságát is mutatja, mert sajnos, a járásban több helyi párt­szervezet van, melyek munkája sem­mivel sem különbözik a balogújfalusi pártszervezet munkájától. Ebből következik, hogy a járási pártbizottságra és a járási nemzeti bizottságra igen felelősségteljes mun­ka vár. A jobb munkára, eredmé­nyekre megvannak a feltételek, amit bizonyít az is, hogy a járás 19 szö­vetkezete az ötéves terv feladatait 1959-ig akarja teljesíteni. Arról van tehát szó, hogy a szövetkezetek e mozgalmát hathatósan támogassák, hogy a kitűzött időre célba érjenek. (ks) Javítják a lakosságnak nyújtott szolgálatokat A kassai közüzemek dolgozói értékes kötelezettségvállalásokkal készülnek a CSKP XI. kongresszusára, összesen 469 ezer korona értékű felajánláso­kat teljesítenek. A mosoda dolgozói megígérték, hogy az eddigi 21 nap­ról 10—12 napra rövidítik le a mosási időt. Képünk a Palarik utcai mo­sodában készült, ahol Szabó elvtárs kollektívája sikeresen teljesíti felaján­läsá t- R. Stýbar felv. *ÖJ SZÖ 5 * 1958. márcim 34,

Next

/
Oldalképek
Tartalom