Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-21 / 80. szám, péntek

Beszámolók a járási pártkonferenciákról Az EFSZ megalakításával kezdődik az igazi munka Az első, ami a FUlekl járási pártkonferencia küldötteinek figyelmét már az előcsarnokban lekötötte, a falra függesztett jókora térkép volt, mely megmutatta, hogy a múlt év a füleki járásban Is a nagy változás esztendeje, a szövetkezeti gazdálkodás győztes előretörésének Időszaka volt. A térképen a járás községeinek határában a fehér szín, az egyónileg gazdálkodók által művelt föld jelzése elenyésző kisebbségbe került az uralkodó vörös szín, a szocialista szektor jelzése mellett. Négy évi egy helyben topogás után 1957-ben 21 új EFSZ alakult a járásban, 7886 hektár földdel gyarapodott a szocialista szektor, amely ma már a mezőgazdasági földek 79 százalékát öleli fel. Természetes, hogy ez a nagy változás rányomta bélyegét a járási pártkonferenciára is. Míg az elmúlt években a szövetkezeti gazdálkodás kiszélesítésének lehetőségeivel és módszereivel foglalkozott a beszámoló jelentős része és a vitában is a küldöttek, addig a mostaniban emellett már a szövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdításának kérdései kerültek előtérbe. Bár a múlt évben ezen a téren is értek el sikereket, amit legjobban mutat az a tény, hogy az egy hektár utáni jövedelem 1954 óta 990 koronával emelkedett, a konferencia megállapította, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésének eddig ki nem használt nagy tartalékai vannak. Elsősorban a legfontosabb termelési alapot. a szántóterületet kell bővíteni a kevéshozamú rétek és legelők rovására. Ez idén legalább 300 hektárral kell növelni ily módon a szántóterületet. A termelés intenzitásának növelése érdekében nagy gondot kell fordítani a trágyafélék jó kihasználására és a helyes vetésforgókra. Az állattenyésztés hasznossága fokozásának és az állatállomány feltöltésének legfontosabb előfeltétele a takarmányalap bővítése. Amellett, hogy a rétek és legelők általában elhanyagoltak, az évelő takarmányok termesztése sem kielégítő. Természetes következménye aztán ennek a takarmányozás alacsony színvonala, ami maga után vonja a hasznosság csökkenését. Márpedig, amint a konferencián említették, a rétek hektárhozamának átlag egy mázsával való emelése 136 ezer liter tejjel többet jelentene a szövetkezeteknek. Most, amikor a járásban is túlsúlyba került a szövetkezeti gazdálkodás, a falusi pártszervezetek sokkal kedvezőbb feltételek között végezhetik politikai és szervező munkájukat a tartalékok kihasználásáért, a mezőgazdasági termelés gazdaságosságánál. fokozása és a hektárhozamok növelése érdekében. Ugyanakkor a kommunistáknak tudatában kell tenniök annak, amint Malček Ján, a konferencia egyik részvevője a vitában nagyon helyesen hangsúlyozta, hogy a szövetkezet megalakítása nem a munka befejezését, hanem az igazi munka kezdetét jelenti. Ehhez aligha kell bővebb kommentár. Az új szövetkezetekben ugyancsak sok feladat vár a falusi pártszervezetek tagjaira, hogy ezek kezdettől fogva helyes gazdálkodással meggyőzzék a még egyénileg gazdálkodókat a közös gazdálkodás előnyéről. A járási konferencia által kitűzött feladat, a szövetkezetek földterületének 3000 hektárral való bővítése, a CSKP XI. kongresszusáig minden pártszervezet nagy politikai aktivitását, a politikai és a szervező munka további fokozását követeli meg. Nen) utolsó sorban el kell érni azt, amit a vita során számos küldött hangsúlyozott és ami a füleki járásban már régóta megoldásra váró kérdés, hogy az üzemi munkások, mindenekelőtt az üzemben dolgozó sok száz kommunista hatásosan segítse a falusi pártszervezetek munkáját a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. A CSKP Központi Bizottsága levelének megvitatása a füleki járásban is a dolgozók nagy kezdeményezésének jegyében folyt le. Sok száz javaslat és megjegyzés tanúsítja, hogy a járás dolgozói tudatában vannak azoknak a nagy feladatoknak, melyek a szocialista építés betetőzésének nagy munkájában megoldásra várnak. A járási pártkonferencia azzal, hogy a küldöttek a CSKP KB februári ülése határozatainak és a CSKP Központi Bizottságának a falusi pártszervezetek munkájáról szóló határozatának szellemében megtárgyalta a járásra háruló feladatokat és határozatában kitűzte ezek megvalósításának útját, jelentős szerepet töltött be a dolgozók aktivitásának felkarolásában és további fellendítésében. Gál László A szocialista munkaverseny ereje ZSELÍZEN a járási pártkonferenciát a küldöttek lankadatlan érdeklődése mellett tartották meg. Turčán elvtárs, járási vezető titkár értékes beszámolóját igen komoly és élénk vita követte. A beszámolóból kitűnik, hogy 1957ben a szövetkezetek taglétszáma 863 új taggal bővült, földterületük pedig 4330 hektárral gyarapodott. Ez annyit jelent, hogy a tavalyi pártkonferencia kitűzött feladatait a járás dolgozói nemcsak teljesítették, hanem túlteljesítették. Ezzel elérték-,- hogy a járás termőföldjének 80 százalékán már szocialista gazdálkodás folyik. E kivár 16 éredménnyer'természetesen együtt jár a termelékenység növelése is. így például, amíg 1955-ben búzából az átlag terméshozam egy hektáron 19.50 mázsa volt, 1957-ben a szövetkezetek 23,50 mázsát értek el ugyanakkora földterületen. Hasonló eredményeket tudnak felmutatni más gabonaneműekben is, a kukorica és cukorrépa termelésben pedig már elérték az 1960-ra kitűzött termelési szintet is. Sajnos, az állattenyésztésben távolról sem dicsekedhetnek olyan eredményekkel, mint a növénytermesztésben. Noha növelték a marhaállományt és a termelésben is figyelemre méltó javulást tudnak felmutatni, a sertéstenyésztésben lemaradtak A beszolgáltatásban nem kevesebb, mint 111 386 kg sertéshússal maradtak adósak a szövetkezetek. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy a szövetkezeti hektárra nem jut egy sertés, míg a magángazdák és háztájiak hektáraira több mint két sertés jut, akkor pontos képet kapunk a hiba gyökeréről. VILÄGOS, hogy sok szövetkezeti tag ma is nagyobb gondot fordít a háztáji gazdaság, mint a szövetkezeti vagyon gyarapítására. A sertéstenyésztés körül tapasztalt hibák ellen erélyesen fel kell venni a harcot. Ez a célja a konferencia határozata azon részének is, amely kimondja, hogy a falusi pártszervezetek munkájának elsősorban a mezőgazdasági feladatok teljesítésére kell irányulnia. ,.A,falusi pártszervezetek -nagyobb aktivitását követelte Tomašovska elvtársnő is, Tergenye küldötte, aki rámutatott, hogy a szövetkezetükberí tapasztalható visszaéléseket egy öttagú nőbizottság küldöttsége leplezte le, amely a járási nemzeti bizottságtól kért segítséget az ügy kivizsgálására. Ezt meg is kapta és reméli, hogy a szövetkezetben beállott változás meghozza a maga eredményeit. Ugyanakkor arra kérte a konferenciát, hogy támaszkodjon jobban a nők, a lányok és asszonyok becsületes munkájára, mert azok sokat segíthetnek a szövetkezetek fejlődésében. A FALUSI PARTSZERVEZETEK jobb, körültekintőbb munkája kell, hogy az ifjúságot is példás munkára serkentse. Példa rá Molnár elvtársnak, a kissallói szövetkezet elnökének a felszólalása. Joggal hivatkozott Lenin azon tételére, hogy a forradalmat nem elég megnyerni, hanem vívmányait meg is kell tartani, ez pedig szakadatlan népnevelő munkát követel meg. Molnár elvtárs hangsúlyozta, hogy szövetkezetükben — amely a zselízi járásban élenjáró - az elért eredményeket főleg annak köszönhetik, hogy a vezetőség szigorúan ragaszkodott a szövetkezeti alapszabályok betartásához. Az évek folyamán ez tette lehetővé, hogy szövetkezetükben lendületesen erőre kapott a munkaverseny, amely ma úgyszólván motorja a munkatermelékenység növelésének a szövetkezetben. így például az 1957. év elején egy-egy fejő, aki 12 tehenet gondoz, napi 80 literes tejhozamot ért el és a munkaverseny •révén az 4v' folyamán ezt a hozamot valamennyi fejő átlagban 116 literre növelte. A munkaversenyben az ifjúság példásan állja meg a helyét és szívvel-lélekkel ragaszkodik a szövetkezethez. Ez érthető, ha meggondoljuk, hogy volt olyan fiatal 16 éves lány, aki 8000-9000 koronát kapott elvégzett munkája után az évvégi elszámolásnál. MOLNÄR ELVTÄRS hangsúlyozta, hogy noha szövetkezetük szép eredményeket ért el - a tervezett 24 korona helyett 27 koronát fizettek egy munkaegységért — még sok hiányosság van munkájukban, és még távolról sem használták ki azokat a lehetőségeket, amelyeket a szocialista mezőgazdaság magában rejt. A kissallói és a többi élenjáró szövetkezet példája arra enged következtetni, hogy a járási pártkonferencia célkitűzését a zselízi járás dolgozói valóra váltják és 1959-ben, tehát négy év alatt teljesítik a mezőgazdaságban az ötéves tervet. Sz. B. Hatékonyabb pártmunkát az ógyallai járásban T

ekintettel arra, hogy az ógyaljai járásban i mezőgazdasáaon van a hangsúly, a kétnapos járási pártkonferencia főképpen a mezőgazdasági termelét kérdéseivel foglalkozott. Sadovsky elvtárs, a járási pártbizottság vezető titkára terjedelmes beszámolójában elemezte ugvan a szövetkezetek gazdálkodását s az EFSZ-ek megszilárdítására és továbbfejlesztésére iránvulő munkát és annak eredményeit, de keveset mondott arról, m't tett a járási pártbizottság azért, hogy egves kevésbé aktív falusi pártszervezetek munkáját megjavítsa. Igaz, hogy a beszámoló felsorakoztatott több jó péld.'t a radványi, imelvi, naszvadl és más falusi pártszervezetek munkájáról, az ottani szövetkezetek figyelemre méltó eredményeiről. de nem fejtene ki eléggé, miért nem emelte s járási pártbizottság a legjobb falusi pártszervezetek színvonalára például e t>=rbetel, zöldáilási, szentpéteri pártszervezetek munkáját. A konferencián sokan bírálták a járási pártbizottság munkáját, amellett azonban önblrfllótag beismerték, hogy magukban az egyes pái tszervezetekberi is hiba van. Erdész Kálmán, a perbetei párts-°rvezet küldötte hangsúlyozta, hoiv a pár' központi lapjának, az Új Szónak kellett rámutatni a hibák gyökerére, míg a kommunisták, akik naponta belebotlottak a hibákba, nem vették észre őket. Az osztályellenség aknamunkája a szövetkezet ellen Perbetén sem szűnt meg. A pártnak úgy kell nevelni a tagokat, hogy tisztán lássák, kik a fejlődés, a nép ellenségei. Több felszólaló rámutatott arra, hogy az évzárf taggyűlések után a falusi pátszervezetekben általában vélényegesen megjavult a párt munkája, ai.nely főképpen a szövetkezetek fö'dalapjának és taglétszámának, az ötéves terv feladatainak teljesítésére irányul. Üjgyallár Izsán a pártszervezet mozgósította a .szövetkezetben, nemzeti bizottságban és a tömegszervezetekben dolgozó kommunistákat a szövetkezeteker. kívül -116 parasztok szövetkezetbe való megnyerésére. A párt levelét a falusi pártszervezet nyilvános gyűlésén megvitatták, s a kommunisták világos, érthető szavakkal beszéltek arról, hogy a mezőgazdasági termelés fokozása csakis a nagyüzemi termelésben érhető el. A nvilvános gyűléseket aktív meggyőző munka követte, amelynek az lett az eredménye, hogy a kisebbcégi sz:> /otkezetekből egész községi szövetkezetek lettek. Hasonló. képpen szép eredményt értek el Hetényben is. Á járási pártbizottság elé a konferencia azt a feladatot tűzte ki, hogy a falusi pártszervezetek figyelmét teljes mértékben a mezőgazdasági termelés fokozására irányítsa. A konferencia határozatának minden pontja a nagy feladatok teljesítésére irányul. Még négyezer hektár föld vár az EFSZ-ekbe való beszervezésre. Ezt a munkát még ebben az évben be kell fejezni. A járásnak egyéoként meg van a lehetősége arra, hogy egy évvel hamarább érjen célhoz. Hogy ez megtörténhessék, minden szövetkezetben fel kell számolni a szövetkezeti mintaalapszabalyzat sorozatos megsértését. Mindjárt az első tavaszi munkák idején tartsák be z agrotechnikai hatá -időket és intézkedéseket ĺ teljes mértékben biztosítsák a közös állatállomány számára a megfelelő takarmányalapot, számolva az állatállomány növekedésével. Az, hogy a konferencia küldöttei nyíltan beszéltek a hibákról, mutatja, hogv a kommunisták el \nnak tökélve a fogyatékosságok felszámolására. — th Elsőrendű feladat: a szövetkezetek megszilárdítása Az országos pártkonferencia határozataiból kiindulva a rimaszombati járás falusi pártszervezeteinek és helyi nemzeti bizottságainak elsőrertdű feladata volt a múlt évben, hogy minden faluban megalakítsák a szövetkezetet és ezeket — régieket és újakat — politikailag és gazdaságilag megszilárdítsák a mezőgazdasági termelés fokozásának érdekében. Nézzük most meg, hogyan teljesítették e feladataikat. A pártszervezetek és a helyi nemzeti bizottságok azon törekvése, hogy minden faluban megalakuljon a szövetkezet, meghozta gyümölcsét. A múlt évben tizenkét faluban alakult meg a szövetkezet s további tizenkilenc községben kibővült a tag- és földalap. Ez azt jelenti, hogy ma már a járás minden községében van szövetkezet — vagy egész községi, vagy pedig többségi. Számokkal kifejezve a járás földterületének 90 százéka a szocialista szektorhoz tartozik. Eredménynek könyvelhető el, hogy a szövetkezeti tagok száma a középparasztok soraiból gyarapodott. A szövetkezetek megszilárdításának folyamatában jobb eredményeket értek el az oszthatatlan alap dotálásában, a beruházási építkezések terén és az állatállomány pótlásában. Az 1956-os évhez viszonyítva az oszthatatlan alap 84 százalékkal emelkedett, vagyis elérte az öt és félmillió koronát. Érdemes megjegyezni, hogy a szociális alap 247 százalékkal, a kulturális alap pedig 227 százalékkal emelkedett. A beruházási építkezések, az állattenyésztés és a növénytermelés terén elért eredmények is azt mutatják, hogy az előző évekhez viszonyítva a szövetkezetek lényegesen megszilárdultak. Bizonyítja ezt még az is, hogy a száz korona bevételre eső költségek 7,5 koronával csökkentek és ennek mintegy következményeképpen a munkaegység értéke 26 százalékkal növekedett. így sorolhatnánk tovább az eredményeket, azonban az eredmények mellett vannak hibák is, s ezek feltárása szükséges annál is inkább, mert fékezik a szövetkezetek politikai és gazdasági fejlődését. Ezekhez a kérdésekhez tartoznak: a mintaalapszabályzat be nem tartása, egyes szövetkezetekben az oszthatatlan alap elégtelen dotációja, túlméretezett h'áztáji gazdálkodás, sok helyen a helytelen jutalmazás stb. Szóval a már említett és nem említett eredmények mellett vannak komoly hibák is. S ahhoz, hogy a szövetkezetek ezeket a hibákat kiküszöbölhessék, segítségre van szükségük. De ki nyújtsa ezt a segítséget? — Elsősorban a pártszervezetek és a helyi nemzeti bizottságok. Nem utolsó-, hanem elsősorban ők a felelősek a szövetkezetek megszilárdításáért, a mezőgazdasági termelés fokozásáért. íme egy példa, hogyan befolyásolja a pártszervezet rossz vagy jó munkája a szövetkezet politikai és gazdasági eredményeit. Ez a példa két pártszervezet munkáját és két szövetkezet eredményeit tárja elénk. A felsőbalogi pártszervezetnek 30 tagja, a balogújfalusi pártszervezetnek pedig nyolc tagja van. Felsőbalogon egy párttagra 70 lakos, Balogújfalun pedig 30 lakos esik. Ezek a számok azt mutatják, hogy a balogújfalusi pártszervezet előnyben van — előnyben a föld minőségét illetően is. Am nem erről tanúskodnak a szövetkezetben elért eredmények. Mlg Felsőbalogon 95 százalékban végeznek szövetkezeti gazdálkodást, addig Balogújfalun csak 80 százalékban. Felsőbalogon a nagyobb földterületen való háztáji gazdálkodás és a tagok állatállományának nagyobb száma ritka eset - Balogújfalun ennek ellenkezője tapasztalható: fehér varjú, akinek nincs nagyobb állatállománya vagy nagyobb háztáji földterülete. Ebben „példát" mutat maga a szövetkezet elnöke és agronómusa — három-négy darab szarvasmarhájuk van. Az ő példájukat követi a helyi nemzeti bizottság elnöke is, aki egy tehenet állítólag a „testvérének" tart, aki az állami gazdaságban dolgozik. A felsőbalogi szövetkezet egy hektár mezőgazdasági földterületen a múlt évben 2900 korona értéket termelt, a munkaegységek 59,8 százalékos kimerítésével — ezzel ellentétben a balogújfalusi szövetkezet csak 2300 korona értékét a munkaegység 85,6 százalékos kimerítésével; s a zárszámadáson a tagok nem kapták meg a munkaegységre tervezett osztalékot, nem dotálták az oszthatatlan alapot, mely a szövetkezet megerősítésére és fejlesztésére hivatott. Másképpen volt ez a felsőbalogi szövetkezetben: dotált minden alapot, s az évvégi elszámoláskor egy-egy munkaegységre még négy koronát fizetett. Ezután feltehetjük a kérdést: miért következtek be ilyen eltérő eredmények? - A válasz így hangzik: a felsőbalogi pártszervezet legfontosabb feladatát a szövetkezet megszilárdításában látta. Minden igyekezete arra irányult, hogy a szövetkezetben levő párttagok és a szövetkezeti tagok politikai és szaktudása emelkedjék — a párt- és a szövetkezeti iskolázás útján. A pártszervezet állandóan figyelemmel kísérte a szövetkezet termelési tervének teljesítését és odahatott, hogy a szövetkezet betartsa saját alapszabályzatát, s mindenféle bomlasztó és károš nézettel szembeszálljon. Mindennek ellenkezőjét mondhatjuk a balogújfalusi pártszervezet munkájáról. Keveset törődött a szövetkezettel — nem biztosította a párt vezető szerepét. Természetesen azért nemcsak a helyi pártszervezet felelős, hanem ez a járási pártbizottság és a járási nemzeti bizottság munkájának fogyatékosságát is mutatja, mert sajnos, a járásban több helyi pártszervezet van, melyek munkája semmivel sem különbözik a balogújfalusi pártszervezet munkájától. Ebből következik, hogy a járási pártbizottságra és a járási nemzeti bizottságra igen felelősségteljes munka vár. A jobb munkára, eredményekre megvannak a feltételek, amit bizonyít az is, hogy a járás 19 szövetkezete az ötéves terv feladatait 1959-ig akarja teljesíteni. Arról van tehát szó, hogy a szövetkezetek e mozgalmát hathatósan támogassák, hogy a kitűzött időre célba érjenek. (ks) Javítják a lakosságnak nyújtott szolgálatokat A kassai közüzemek dolgozói értékes kötelezettségvállalásokkal készülnek a CSKP XI. kongresszusára, összesen 469 ezer korona értékű felajánlásokat teljesítenek. A mosoda dolgozói megígérték, hogy az eddigi 21 napról 10—12 napra rövidítik le a mosási időt. Képünk a Palarik utcai mosodában készült, ahol Szabó elvtárs kollektívája sikeresen teljesíti felajánläsá

t- R. Stýbar felv. *ÖJ SZÖ 5 * 1958. márcim 34,