Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-21 / 80. szám, péntek

A Megbízottak Testületének üléséről Áz eľenorzés az irányító munka szerves része A nemzeti bizottságok költségvetésének terjedelme 8 milliárd 784 millió korona. Szlovákiában több mint 700 ezer hektár földet kell lecsapolni vagy csatornázni A Megbízottak Testülete március 18-án tartott rendes ülésén megtár­gyalta a Szlovák Nemzeti Tanács tör­vényjavaslatát Szlovákia 1958. évi költségvetéséről és jóváhagyta az egyes kerületek költségvetéseit. A nemzeti bizottságok 1958. évi költségvetésének terjedelme 8 milli­árd 784 millió koronát tesz ki. A nem­zeti bizottságok költségvetési kiadá­saik 16,7 százalékát saját bevételeik­ből, 13,5 százalékát az állami bevéte­lekben való részesedésből és 69,8 szá­zalékát a központi költségvetésből va­ló javadalmazásból fedezik. A bevéte­lekből a mezőgazdaság fejlesztésére 40,9 százalékot, kulturális és szociá­lis intézkedések foganatosítására 59,8 százalékot és ügykezelésre 6,3 száza­lékot fordítanak. 1958-ban nagyobb lesz a nemzeti bizottságok saját bevételeinek, vala­mint a rájuk bízott állami bevételek­nek teljes terjedelme, ami által rész­ben fokozódik a nemzeti bizottságok érdekeltsége a költségvetési bevételek biztosításában. A nemzeti bizottságok saját bevételei ennek ellenére csak csekély mértékben biztosítják gyorsan növekedő kiadásaik fedezését. A nem­zeti bizottságok költségvetéseinek há­nyada Szlovákia teljes költségvetési terjedelmében az 1957. évi 45,3 száza­lékról 1958-ban 50,1 százalékra emel­kedett. A Megbízottak Testülete a közszük­ségleti iparcikkek megbízottjának be­számolója alapján határozatot hozott azon fogyatékosságok kiküszöbölése érdekében, melyek a közszükségleti cikkeket gyártó iparnak a tervben előirányzott határon túl menő fel­építésével kapcsolatosan fordulnak elő. Főleg arról van szó, hogy e téren tökéletesítenünk s gyorsítanunk kell a tervezéssel kapcsolatos előkészítő munkákat. A Megbízottak Testülete a népgaz­daság irányítása gazdasági hatékony­ságának növelésére irányuló intézke­désekkel kapcsolatosan foglalkozott a népgazdaság ellenőrzésének új szer­vezésével, melyet a kormány a leg­utóbbi napokban hagyott jóvá. A nép­gazdaság ellenőrzésének új szervezé­sében az az elv érvényesül, hogy az ellenőrzés az irányító munka szerves részét képezi. A Megbízottak Testülete továbbá megvitatta a mező- és erdőgazdasági megbízott beszámolóját a mező-, er­dő- és vízgazdálkodás fellendítését célzó általános tervben foglalt felada­tok teljesítéséről, valamint a szlová­kiai földalap felmérésével kapcsolato­san elért előzetes eredményekről. Megállapította, hogy Szlovákia egész földterületéből ily értelemben eddig 48 százalékot dolgoztak fel. A Megbízottak Testülete, miután foglalkozott az élelmiszeripari és a mezőgazdasági terménybegyűjtési megbízott beszámolójával az 1957. évi cukorgyári kampány lefolyásáról, jó­váhagyta a cukorrépatermesztés 1958. évi biztosítására irányuló intézkedé­seket. A Megbízottak Testülete végül meg­vitatta a Magas-Tátra területének ta­nulmányozására irányuló tervről szóló beszámolót arra való tekintettel, hogy a Magas-Tátra területe miként hasz­nálható fel az üdültetés, turisztika, sport, gyógykezelés, valamint a kuta­tómunka céljaira. A nép képviselői előtt feleinek tetteikért A žilinai kerüla'i bíróság felújította a pereket a Hiinka-gárda rohamosztagosai ellen A žilinai kerületi bíróság tanácsa előtt szerdán, március 19-én megkezdték azon javaslat tárgyalását, melyet a kerületi Ügyészség tett a Hlinka-gárda Považská Bystrica-i egykori rohamosztagosai elleni bűnvádi eljárás felújítására, akik részt vettek a szlovák hazafiak és a fasisztael­lenes harcosok ellen 1945 telén főleg a Nemecká község melletti mészégetőben el­követett bűncselekményekben. A tárgyalás első napján a Hlinka-gárda volt rohamosztagosai közül a következők tettek vallomást: Ján Knapek, Rudolf Po­trok, Jozef Rojko, Ján Čudek és Vendelín Koleno. Népbíróságaink hazánk felszaba­dulása után mindnyájuk felett Ítélkeztek az úgynevezett szlovák állam alatt elkö­vetett bűntetteikért. Annak idején nem ismerték be bűnösségüket egész terjedel­mében, bűncselekményeiket nem bizonyí­tották rájuk és az ítéletek ezért igen mérsékeltek voltak. Tekintettel azokra az új bizonyítékokra, melyek most merültek fel az annak idején be nem bizonyított bűntettekről, az ügyész javasolta az egy­kori ítéletek hatályon kívül helyezését és a bűnvádi eljárás teljes terjedelmében való felújítását. Ján Knapek, akit a Po­važská Bystrica-i népbíróság — annak el­lenére, hogy elárulta a Szlovák Nemzeti Felkelést és egyéb akkor Ismert bűncse­lekményeket követett el — felmentett, val­lomásában beismeri, hogy egy nap 19 és egy másik alkalommal 15 személyt gyilkolt meg. Ekkor két tölténytárnyi lőszert lőtt ki. Azután egy másik pisztolyt adtak ke­zébe. A harmadik tölténytárt — mint aho­gyan Knapek beismeri — nem lőtte kl, egy áldozatot rosszul talált el és ezért el­vették tőle a pisztolyt. Knapek a német parancsnok helyett lőtt, aki a szlovák ál­lampolgárok tömeges meggyilkolása során nyugodtan cigarettázott. dobálta. Považská Bystrieára visszatérve Strečno közelében agyonlőtt egy zsidó származású egyént. Jozef Rojkot egyszer már elítélték kém­Rudolf Potrok, akit a felszabadulás után kedésért. A bíróság 8 évi szabadsagvesz­háromévi börtönre ítéltek, saját vallomása szerint részt vett Sučanyban, Koňskában, Nižná és Vyšná Bocán, a Svätojáni völgy­ben és másutt a partizánok ellen indított fegyveres akciókban. Cinikusan elmondja, miként húzta kl egyik rohamosztagos gár­dista társa egy elesett partizán aranyfo­gait. Potrok tagja volt a Hlinka-gárda azon rohamosztagának, amely részt vett Žillnán Anton Sedláček szlovák hazafi és hős par­tizán kivégzésében. Az ügyész kérdésére, ki hajtotta végre Anton Sedláček kivég­zését, azt válaszolta, hogy erről a Hlinka­gárda žilinai rohamosztagosainak van tu­domása. Beismeri, hogy agyonlőtt három cigány származású polgárt és egy kb. 8 éves fiút. Előbb azonban levette ennek nyakáról az érmes aranyláncocskát. Potrok a letartóz­tatottak szállítása közben kézigránátot do­bott egy francia fogoly után, aki kiugrott a tehergépkocsiból. A kézigránát megölte a menekülni akaró francia hadifoglyot. A Hlinka-gárda rohamosztagának többi tagjaival, Bazalával, Rojkoval és Vallenttel agyonlőttek még egy francia partizánt, akit azután Potrok a kemencéhez cipelt. A ta­nácselnök kérdésére, hogy ki vett részt a Nemecká melletti gyilkosságokban, Potrok vádlott a következő neveket említi: Hora, Bunta, Spišiak, Čudek, Blahut, šištík, Kna­pek, Rojko, Kalivoda, Šuchter, Bazala, Ko­leno és mások. Potrok egyideig még vona­kodott, azután beismerte, hogy egy Banská Bystrica melletti lövöldében ő maga is gyilkolt és az áldozatokat egy pöcegödörbe Népi demokratikus hazánkhoz és a béke gondolatához híven tésre ítélte és további 8 évre az úgyneve­zett szlovák állam idején kifejtett tevé­kenységéért. Rojko a bíróság előtt gyáván viselkedett, állandóan megváltoztatta val­lomását, megmondta, hogy kik voltak a Hlinka-gárda rohamosztagosai közül bűn­társai és azután mindent letagadott. A ta­nács elnöke ezért felolvasta előző vallo­másait, melyek rábizonyítják, hogv gyilkolt és kirabolta áldozatait. A vádlott azonban mindent tagad, tagadja Potrok vallomását is arról, hogy agyonlőtte egy 8 éves fiú anyját. A gyereket Potrok vádlott ölte meg. Az elővezetett vádlottak közül csak Potrok nyújtott be fellebezést a legfelső bíróság­hoz az eddigi ítéletek hatályon kívül he­lyezése ellen. Ján Čudek a bíróság előtt cinikusan vi­selkedik. Állítólag Deffner őrnagy paran­csára és attól való félelmében lőtt, hogy őt magát ne lőjék agyon. Beismeri, hogy „csak" egy *öl tény tárt lott ki és mintegy 4—5 embert ölt meg, akik azután a mész­égető kemencébe estek s ott elégtek. Rész­leteket mond el a mészégetőben elköve­tett állatias gyilkosságokról. Az áldozatok­nak le kellett térdepelniük és azután tar­kónlőtte ókét. Végül a bíróság elé lép az ötödik vád­lott, Vendelín Koleno, aki a Nemecká köz­ségben meggyilkoltak holttesteit elégette. Beismeri, hogy ezért az állatias tettéért Hora parancsnoktól 400—500 korona juta­lomban részesült. A žilinai kerületi bíróság a legközelebbi napokban folytatja a bűnvádi eljárás fel­újítását azoknak az új bizonyítékoknak alapján, melyek a Hlinka-gárda rohamosz­tagosai soraiból kikerült embertelen gyil­kosok bandájának gonosztetteiről tanús­kodnak. lilUWVAí.Il ELVTÁRS ED Č VES Gründwald Ármin elvtárs, a CSKP egyik legrégibb tagja tegnap töltötte be 60. élet­évét. Crünwald elvtárs egész életét a párt és a munkásosztály harcának szentelte, me­lyet a kizsákmányolók járma alól való fel­szabadításért vívott. Fiatalkorában a Kom­szomolban fejtett kl tevékenységet. Aktívan részt vett a Magyar Tanácsköztársaság vé­delmi harcaiban. Crünwald elvtárs a CSKP legregibb tagjai és funkcionáriusai közé tartozik. A párt járási, valamint körzeti titkára volt. Ezenkívül a Vörös Szakszer­vezetekben is jelentős funkciókat látott el. Az első Csehszlovák Köztársaság fel­számolása után a Szovjetunióba emigrált. A Nagy Honvédő Háború első napjaitól kezdve részt vett a szovjet hadsereg sorai­ban a fasiszta megszállók elleni harcban. A Csehszlovák Köztársaságnak a szovjet hadsereg altal való felszabadítása óta a mai napig aktívan vesz részt különböző fontos funkciókban, a szocializmus építésében ha­zánkban. Az SZLKP Központi Bizottsága üdvözlő levelet küldött Grünwald elvtársnak (50. születésnapja alkalmából. i íz évvel ezelőtt Teljesülnek a paraszttömegek követelései 1948. március 21-én siker koronázta a dolgozó parasztoknak a felszabadulás után két éven át, a következetes földreformért és egyéb követelésekért vívott küzdelmét. A Csehszlovák Köztársaság Alkotmányozó Nemzetgyűlése ezen a napon egyöntetűen jóváhagyta az úgynevezett hradeci prog­ramba foglalt hat mezőgazdasági tör­vényt: az új földreformtörvényt, az el­ső földreform felülvizsgálásáról, a mező­gazdasági adóról és hitelről, a föld egyesí­téséről és a parcellázás megakadályozásá­ról szólő törvényeket. Forgassuk vissza kissé a történelem lap­jait, hogy jobban megértsük a hazai pa­rasztmozgalom követeléseinek lényegét és mélységét, s világosan lássuk pártunk ve­zető szerepét e mozgalomban, mely a munkásosztály és a dolgozó parasztság szilárd szövetségét eredményezte e törté­nelmi folyamatban. Parasztmozgalmunknak évtizedek óta egyik alapvető kérdése volt a földreform megvalósítása. Hazánk dolgozó parasztjai két földreformot éltek meg; az első bur­zsoá földreform volt a köztársaság meg­alakulása után 1919-ben; a tőkés rendszer hajtotta végre, azaz a Masarykkal szövet­kezett najjyburzsoázia és a szociáldemok­raták. A másik földreformot 1945-ben, ha­zánk felszabadulása után népi demokrá­ciánk hajtotta végre a munkásosztály ve­zetésével. A tőkés és a népi demokratikus földreformot összehasonlítva eredményeik­ben látjuk az óriási különbséget. A tőkés földreform 2000 nagybirtokos családtól több mint négymillió hektár földet vett el, te­hát a köztársaság földterületének egyhar­mad részét. Ebből csak 1 300 000 ha volt a szántóföld, míg 2 700 000 ha erdő volt. A lefoglalt földterületet azonban nem a dolgozó parasztok, hanem nagy részben az agrártőkét támogató új földbirtokosok kapták meg, részben pedig visszaadták ré­gi arisztokrata tulajdonosaiknak. így tör­tént, hogy 2 300 000 hektár földet utóla­gosan feloldottak a földreform alól, 1 100 000 hektárt pedig vagy szabad kézből eladtak, vagy pedig az agrárpárti politiku­sok az úgynevezett maradékbirtokosok ke­zére játszották. Csak 640 000 hektár földet osztottak ki 630 000 szegény parasztnak, de ebből a, harminc hektáros kulákoknak is jutott. A népi demokrácia földreformja viszont három szakaszban gyökeresen megoldotta e kérdést: 1. az idegenek és a hazaárulók földbirtokának elkobzásáról szóló törvény, 2. a földreform felülvizsgálásáról és 3. az új földreformról szőlő törvény alapján fel­számolta az ötven hektárnál nagyobb föld­birtokokat. 4 400 000 hektár szántóföldet és erdőt tettünk a dolgozók tulajdonává. Ebből egy millió 700 ezret közvetlenül megkaptak a kis- és középparasztok. Az állam 530 000 hektár szántóföldet és két­millió hektár erdőt tartott fenn magának. 200 000 hektárt a népi igazgatás szervei és a közintézmények kaptak, de ez a föld­terület később összeolvadt a megalakult szövetkezetek tulajdonával. Mint látjuk, a proletárdiktatúra radi­kálisan megoldotta a földkérdést, ami azért vált lehetővé, mert népünket a dicső szov­jet hadsereg felszabadította, s mert felsza­A katolikus papság bratislavai konferenciája ® Az r. k. lelkészek elítélik a fasizmust kiszolgáló népáruló papokat tárolni magát azoktól az egyénektől, badult népünk, a kommunista párt vezeté­sével kezébe vette a köztársaság ügyeinek intézését, ki tudta védeni a burzsoá re­akciónak hatalma visszaszerzésére Irá­nyuló támadásait, aknamunkáját. Sikerét és győzelmét a reakció felett pedig an­nak köszönheti, hogy a dolgozó parasztság felismerte a munkásosztályban szövetsé­gesét, meggyőződött érdekeik egységéről, és rendületlenül követte vezérüket, a CSKP-t az 1945-ös nemzeti demokratikus forradalom betetőzéséért vívott küzdelmé­ben. Nehéz küzdelmek előzték meg az em­lített törvények jóváhagyását. A kulcspo­zíciókban ülő reakció mindenképpen sza­botálta az 1945. évi földreformtörvény végrehajtását. Különösen Szlovákiában volt ez érezhető, ahol a földművelésügyi meg­bízott tisztségét a demokrata párti, reak­ciós dr. Kvetko látta el, aki híres volt a nemzeti tulajdonnal folytatott üzérkedé­seiről. Szabotálta a kommunista Ďuriš föld­művelésügyi miniszter intézkedéseit, és a mezőgazdaságnak juttatott gépeket kihasz­nálatlanul hagyta heverni. A parasztság ereje akkor mutatkozott meg, amikor a parlament klubjaiban, a miniszteri és meg­bízotti hivatalokban egymás után keresték fel a parasztbizottságok küldöttségei a pol­gári pártok exponenseit és követelték kö­veteléseik, elsősorban a radikális földreform következetes végrehajtását. S mikor nem találtak meghallgatásra, felismerték, ki képviseli igazán érdekeiket, s bizalmukat Csehszlovákia Kommunista Pártjába he­lyezték s mindenképpen támogatták öt dol­gozó népünk februári győzelmének előké­szítésében. Tíz évvel ezelőtt váltotta valóra a nem­zetgyűlés a parasztok régi álmait. A párt betartotta ígéretét, ezzel még jobban meg­szilárdította tekintélyét a paraszttömegek szemében. Most, a szocialista építés bete­tőzéséért vívott nagy küzdelem Idején, a nagy jelentőségű XI. pártkongresszus kü­szöbén is további helyes utat mutat dol­gozó parasztjainknak, hogyan valósítsák meg jobb jövőnket az egész falvakat egye­sítő szocialista szövetkezeti mezőgazdaság nagyüzemi termelésének eddig elképzel­hetetlen arányú .növelésével. L. L. • Antonín Novotný, a Csehszlovák Köz­társaság elnöke kinevezte František Mall­kot a Csehszlovák Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé az Albán Népköztársaságban. ® Szerdán, az esti órákban Bratislavába érkezett az olasz haladó szellemű szövet­kezeti tagok küldöttsége. ® Március 19-én visszatért Berlinből a csehszlovákiai nők küldöttsége, mely részt vett a Német Demokratikus Köztársaság­ban a nemzetközi nőnappal kapcsolatos ünnepségeken. S Václav Kopecký miniszterelnökhelyet­tes csütörtökön, március 20-án fogadta a laningrádi Sz. M. Klrov Állami Akadémiai Színház balettjének képviselőit. cA taacLLz ľiap^dľi... A katolikus lelkészek szlová­kiai bizottságának kezdemé­nyezésére a bratislavai Carlton szállóban csütörtökön, március 20-an konferenciára jöttek össze a szlovákiai püspökségek ÝÄ és egyházközségek küldöttei, hogy állást foglaljanak a nem­Ki régen leleplezett Hlinka-gárda rohamosztagai által elkövetett gaztettekkel és a fasiszta szer. vezetekben „lelki tanácsadók­ként" működő katolikus lelké­szek tevékenységével szem­ben. Á római katolikus lelkészek szlo­vákiai konferenciáján a fő beszámo­lót dr. A. Horák megbízott, az r. k. lelkészek szlovákiai békebizottságá­nak elnöke tartotta. A konferencián resztvevő papok tapssal fogadták A. Horáknak azt a kijelentését, hogy a katolikus lelkészek nagy többsége hű népi demokratikus hazánkhoz és sem­mi közösséget nem vállal azokkal, akik meggyalázva papi hivatásukat, a fasizmus szolgálatába álltak, köz­vetve, vagy közvetlenül segítették a ludák kormányt, a POHG osztagait gaztetteik végrehajtásában. Ezek a papok - mint A. Horák mondotta - maguk közösítették ki magukat sorainkból, a népükhöz, hazájukhoz hű katolikus leikészek soraiból. A továbbiakban az r. k. lelkészek békebizottságának elnöke hangsú­lyozta, hogy papságunk hazafias és erkölcsi kötelessége szigorúan elha­$ Örömmel és vágyódva várjuk mindig k a tavasz első napját, mely a rügye­akik a fasizmus elveit vallották, vagy virágzás hónapjának kezdetét vallják, mert ez egyáltalán nem $ j ei ent L Talán a fiatalok örülnek leg­egyeztethető össze a kereszténység ^ jobban az első tavaszi napnak. Nem­elveivel, a lelkészi hivatás elveivel. ^ csak: a zért, mert a mai napon kö „Éljen a Csehszlovák Köztársaság" ^ szirmaikat nyitó virágokkal, a bö felkiáltással halt meg a fasiszták go- ^ termést ígérő kizöldülő mezőkkel, lyóitól. $ hanem azért is, mert március 21-én A gazdag vita során felszólaltak § kezdődik a világifjúsági hét. A ur­az egyes kerületekből érkező kül- ^ lágifjúsági hét, a világ haladó szelle­döttek, közöttük Habovka (Kremnič- ^ mű fiataljai barátságának és harcos ka mellett), Tokajik és más olyan ^ szolidaritásának hete, nemcsak a községek papjai, akik magukon érez- ^ különböző népek fiai barátságának és ték a fasizmus embertelenségét és ^ szolidaritásának ünnepét jelenti, ha­szemtanúi voltak a kegyetlenkedő- $ nem ezen a héten a világ minden ré­seknek. Felszólalt olyan lelkész is, $ szén a tavaszi 'erők gátat nem isme­akit hazafias kiállásáért a faiszták $ rő áramlatához hasonlóan szintén koncentrációs táborba hurcoltak. ^akadályt, félelmet nem ismerve hal­A konferencia résztvevői végül ha- $ látják hangjukat a fiatalok, — har­tározatot fogadtak el. amelyben né- $ cot vállalnak a háborús törekvések pi demokratikus hazánkhoz és a béke $ ellen, küzdenek a világbéke megör­magasztos eszméjéhez hűen kije- ^ zéséért, az elnyomatásban élő népek lentik, hogy elítélik azokat, akik papi ^ szabadságának kiharcolásáért. hivatásukkal visszaélve, népüket el- ^ A szolidaritás és barátság a világ árulva, szekértolói lettek a fasizmus- § fiataljai között már nem üres szó­nak, gyűlöletet szítottak a szlovák ^ \ a m_ Az eddigi világifiúsági találko­nép legjobb fiai és leányai ellen, mint ^ zők nemcs ak forró barátsági szálak­ízt Albert Hedera, a POHG „lelki ta- fűzték be a né k fiatal e_ nácsadója" és mások tették. A ható-| b oifofŕáfc a rozatből kicsengett, hogy az egyedüli s ' ... ' helyes út a béke megvédésének út- \szolidantas mely érzését azt a tu­ja, amelyen haladva a lelkészek né- \&tot is, hogy egymás életéért fele­püket, a szocialista hazáját építő ^tősséget érezzenek. A szolidaritás ma Csehszlovák Köztársaság népét szol- \ már erőt jelent! És ezért oly nagy nél-iátr ŕ víM N it>l enŕnsóníí n rnn Ifp7ŕ1ňŕľň lyilArtifiusňni hét, mert a haladás ügyéért harcoló fiatalok az egész világon most újra tanúbizonyságot tesznek arról, hogy nem létezhet olyan ádáz erő, amely meg tudná fékezni a haladás, a bé­ke erőit. Hazánk fiataljai az üzemekben, a falvakon, az iskolákban ezekben a napokban előadásokat rendeznek a világifjúsági hét jelentőségéről, a szo­cialista táborban és a kapitalista or­szágokban élő fiatalok életéről, a nemzetközi helyzetről. A fiatalok meghallgatják a Világifjúsági Találko­zókon részt vett küldöttek visszaem­lékezéseit. Az ifjúság manifesztáció­kat, mulatságokat, karneválokat ren­dez. A prešovi kerület fiatáljai arra is gondoltak, hogy a hagyományossá vált világifjúsági hét alkalmával a maguk körébe hívják az öreg kom­munistákat, a pártfunkcionáriusokat, hogy meséljenek nékik életükről, mondják el, hogyan éltek a fiatalok a kapitalista kizsákmányolás idején. Helyesen teszik ezt! A munkásmoz­nem a vüágifjúsági hét — a példás munka hete — jelszó jegyében moz­galmat indítanak a XI. pártkongresz­szus tiszteletére vállalt felajánlások mielőbbi teljesítéséért. Az üzemekben új kötelezettségeket vállalnak, az „Ifjúság millióiért" versenymozgálom keretében több mint kétmillió koro­nát takarítanak meg népgazdaságunk­nak. Egyúttal segítenek a városok és falvak szépítési akcióiban is, brigád­munkát szerveznek a földművesszö­vetkezetek gazdasági építkezéseire, a rétek és legelők rendbehozására. Ha­sonlóan cselekszik a többi kerület ifjúsága is. Az idei világifjúsági hét annál is jelentősebb, mert városaink és fal­vaink fiatcújai — akik eddig már sok alkalommal bebizonyították a világ ifjúsága iránti szolidaritásukat és barátságukat — most még eredmé­nyesebb munkát fejtenek ki, hogy a világ dolgozó ifjúságának júniusban hazánk fővárosában megtartandó szakszervezeti világértekezletére jövő külföldi küldötteket a legnagyobb vendégszeretettel fogadják, hogy büszként megmutathassák nekik, mi­lyen szép és tettekre buzďitó eredmé­nyeket érhetnei• el annak a népnek galom harcaiban részt vett dolgozók fiai, mely szabadon él és alkot, valóban sokat mondhatnak a fiatalok- > A tauasz eh ö ^ fiat:üjamkira nak, elmagyarazhatják nekik, hogy ' 1 a különböző nemzetiségű dolgozók, mint hazánkban a szlovák, cseh, uk­rán, magyar dolgozók közötti szolida­ritás és igazi testvéri barátság épp a közös célokért folytatott harc he­vében alakult ki. gondolunk, — fiataljainkra, a szo­cializmus lelkes építőire, akiknek mindenben segítséget kell nyújtanunk, hogy még nagyobb tudásra tegyenek szert, hogy még sikeresebben dolgoz­hassanak és még tevékenyebben har­gálják. A prešovi kerület fiataljai azonban colhassanák a népek közötti barát­nemcsak előadásokat, manifesztáció- ságért, a béke győzelméért az egész (vil) S jelentőségű a ma kezdődő világifjúsági kat, beszélgetéseket rendeznek, ha- világon. (P V ÜJ SZŐ 2 Sf 1958. március 25.

Next

/
Oldalképek
Tartalom