Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-16 / 75. szám, vasárnap

A csehszlovák parlamenti küldöttség visszatért Lengyelországból Szombaton, március 15-én délután visszatért Prágába a nemzetgyűlési küldöttség, mely Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke vezetésével tíz napig tartózkodott a Lengyel Népköz­társaságban. A küldöttség tagjait a prágai fő­pályaudvaron Václav Kopecký minisz­terelnökhelyettes, dr Alois Neuman postaügyi miniszter, dr. Jirí Hájek, a külügyminiszter helyettese, Antonín Fiala, a nemzetgyűlés alelnöke, Prága főváros polgármesterének helyettese, a köztársasági elnök irodájának, a Külügyminisztériumnak, valamint a nemzetgyűlés irodájának dolgozói üd­vözölték. Jelen voltak Franciszek Mazur, a Lengyel Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott prágai nagykövete, valamint a nagykövetség tagjai. Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke ez alkalomból kijelentette, hogy a küldöttség valamennyi tagja mély benyomásokkal és tapasztalattal gazdagodott lengyelországi látoga­tásuk során. Továbbá hangsúlyozta, hogy Lengyelországban mindenütt szí­vélyesen fogadták a küldöttséget, mely lengyelországi tartózkodása alatt őszinte beszélgetéseket folytatott a lengyel elvtársakkal. A m:rnöki-mösz ki és edminíszlretív dolgozok fizetesrendezésénok fo alapelvei (CTK) - Pénteken a Központi Szakszervezeti Tanács munka és bér­osztáiya. valamint az állami bérbizott­ság vezető dolgozói sajtókonferen­ciára jöttek össze a prágai újságírók­kal. amelyen ismertették a mérnöki­műszaki és adminisztratív dolgozók új fizetésrendezésének alapelveit. Jind­rich Gréf, az állami bérbizottság tit­kára a konferencián előadta, hogy az eddigi fizetési rendszer már nem fe­lel meg népgazdaságunk fejlődése je­lenlegi fokának. A mérnöki-műszaki és adminisztra­tív dolgozók fizetésének új rendezése mindenekelőtt a jutalmazás ökonó­miai hatékonyságát akarja elmélyíte­ni és a jutalmazás terén megfelelő átmenetet akar biztosítani a népgaz­daság irányításának új alapelveiből fakadó új intézkedések megvalósítá­sára. A rendezés 425 ezer személyt érint. Lényegében az alapfizetés je­lentős emelését és a fizetés változó elemének csökkentését jelenti. A minden reszortban szokványos funkciókat ugyanolyan fizetési osztá­lyokba fogják beosztani. Elsősorban azokat a funkciókat szabályozzák, amelyek különösen fontosak a nép­gazdaság továbbfejlődése szempont­jából, mint pl. munkahelyvezető, műhelyvezető, mester, konstruktőr, tervező, termelési könyvelő, stb. A mérnöki-műszaki dolgozóknál a 37 fizetés-fokozatból csupán 6 fizetési fokozat marad meg, emellett a beosz­tás ál a szakma a döntő, nem pedig a bizonyos minisztériumhoz való tarto­zás. Az adminisztrációban az eddigi 12 fizetési fokozat helyett csupán 3 fo­kozat marad meg. Az összjövedelmet befolyásoló új elem a dolgozó szak­képzettsége lesz. Továbbra ls pré­miumban részesülnek azok a dolgozók, akik befolyást gyakorolnak és felelő­sek az egész vállalat gazdasági ered­ményeiért, valamint azok. akik köz­vetlenül irányítják a termelést és akik távlatilag biztosítják a vállalat fejlő­dését. Nem kapnak prémiumot azok a személyek — nagyrészt az admi­nisztrációban, akiknek munkaeredmé­nyeit nem lehet pontosan kifejezni, pl. levelezők, könyvelők, műszaki el­lenőrök, stb. Alapfizetésüket azon­ban úgy fogják rendezni, hogy ne károsodjanak a prémiumok beszünte­tésével. Néhány ágazatban, mint pl. az élel­miszer-iparban már rendezték a mér­nöki-műszaki és adminisztratív dol­gozók fizetését. Most vezetik be a rendezést a Mező- és Erdőgazdasági Minisztériumban és a Gépipari, Vegyi­ipari és Közszükségleti cikkek Minisz­tériumaiban is előterjesztették a ja­vaslatokat. Ügy tervezik, hogy foko­zatosan még ebben az évben az összes reszortokban bevezetik az új rend­szert. Fontos ideológiai kérdésekről tárgyaltak a csehszlovákiai újságírók A csehszlovákiai újságírók a Szlo­vákiai Ojságírószövetség rendezésé­ben 1958. március 14-én és 15-én kétnapos országos ideológiai érte­kezletet tartottak a csehek és szlo­vákok kölcsönös kapcsolatairól és a két nemzet életének és közös alkotó­munkájának visszatükröződéséről a ha­zai sajtóban. A fő beszámolót: A cse­hek és szlovákok testvérisége és a csehszlovákiai sajtó szerepe e test­vériség megszilárdításában címmel dr. Miroslav Hysko, a bratislavai Újság­írók Tanulmányi Intézetének munka­társa tartotta. Beszámolóját dr. Ka­réi Pomajzl, a prágai Csehszlovák Tudományos Akadémia Filozófiai In­tézetének munkatársa egészítette ki. A vitában felszólaló 15 elvtárs megjegyzéseivel és javaslataival iga­zolta a sajtó dolgozóinak teljes né­zetegységét napjaink egyik legidő­szerűbb kérdésében, szilárdan állást foglalt a két nemzet testvéri kapcso­latainak további még szorosabb ápo­lása és a bárhonnan eredő burzsoá nacionalizmus megnyilvánulásai el­len folytatandó harc mellett. (L) ® A CSSZBSZ szlovákiai bizottsáfla e na­pokban nagy kiállítást rendez Bratislavá­ban Szovjet-Ukrajna cimmel. A kiállítás gazdag fényképanyaggal ismerteti azokat a nagy vívmányokat, eredményeket és si­kereket. amelyeket Szoviet-Ukraina ért el a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta eltelt 40 év alatt. Csütörtökön Prágában kereskedelmi tárgyalások kezdődtek Csehszlovákia és Olaszország között. Az olasz kormány­küldöttség vezetője dr. Lodovico Barattieri rendkívüli és meghatalmazott követ. ® Szombaton, március 15-én Genfbe uta­zott az ENSZ gazdasági és szociális tanácsa mellett működő nőlogi bizottság 12. ülé­sén részvevő csehszlovák küldöttség. A kül­döttséget Helena Leflerová nemzetgyűlési képviselő vezeti. ® A pránai Nemzet! Klubban szombaton, március 15-én megkezdődött az ellenállási harc részvevői nemzetközi federáclőja Iro­dájának kétnapos ülése. Az ülésen megtár­gyalják a federáclő III. kongresszusának, valamint a német militarizmus felúlltása­elleni harc, a nemzetközi feszültség enyhí­tése, a lefegyverzés és a béke érdekében indított akció előkészületeit. HELYREIGAZÍTÁS Az Oj Szó szombati száma első olda­lán közölt. Nacionalista uszítással kezdő­dött — gyilkolással végződött című cikk harmadik bekezdésének harmadik monda­tába saitóhlba került. A kérdéses mon­dat helyesen így hangzik: „Hosszan tartó, rendszeres munkára volt szükség, hiszen a gyilkosok egy része még a háború be­te iezéte előtt vagy után külföldre szö­kött...." Kié az üzemi konyha? Ha megkérdezzük, hogy kié az üzemi konyha, legtöbbször azt hall­juk, hogy a RAJ-é. Különösen az ét­kezők szeretik ezt hangoztatni, és nem egy helyen a panaszkönyv egy­re gyérülő tiszta lapjait sem kímél­ve, hozzák nyilvánosságra vélemé­nyüket: nincsenek megelégedve az üzemi konyha főztjével. Ezt a meg­állapítást azonban nem általánosít­hatjuk, mert vannak, és szép szám­ban vannak üzemi konyhák, melyek­ről csak dicsérőleg nyilatkoznak. Amikor az Éttermek és Étkezdék nemzeti vállalat átvette az üzemi konyhák vezetését, valóban elég gondja volt, hogy megteremtse a konvhák gazdaságos üzemeltetését. S ez sok akadályba ütközött, mert a konyhák alkalmazottai legtöbb he­lyen képzetlen „szakemberekből" te­vődtek össze. Ha számításba vesszük azt, hogy Szlovákiában csak az ál­lami szektor vállalatainak több mint 600 üzemi konyhájában naponta száz­ezren felül étkeznek, s hogy üze­mi konyháink a világon a legolcsóbb étkezést nyújtják dolgozóinknak, milyen körültekintő és felelősség­teljes vezetésre, irányításra van szükség, hogy elnyerjék az étkezők elégedettségét, biztosítsák az ételek jó minőségét és megszüntessék he­gyenként a konyhaalkalmazottak visszaélését. A belkereskedelem szervei gondos­• kodnak a szakács-utánpótlásról; Ky­• sakon hároméves szakácsképző isko­, lát létesítettek. Az idén hagyják el az iskolát az első növendékek — ' csaknem százan — akik közül többen • a nagyobb üzemi konyhákban helyez­kednek el. Az üzemi konyhákban dol­• gozó „háziasszonyszakácsok" szak­képzettségének növeléséről is gon­p dnskodnak és minden kerületben egy 'kijelölt példás üzemi konyhában tan­" folyamot rendeznek számukra. • VANNAK AZONBAN olyan fo­• gyatékosságok is, melyeket az Étter­.mek és Étkezdék nemzeti vállalat igazgatóságai eddig nem tudtak ki­•küszöbölni. Pedig a hibák eltávolítása .módjukban áll, de úgy látszik, nem mindenütt szívügyük az üzemi kony­ha, — mint tapasztalható ez a losonci •és az érsekújvári RAJ igazgatóságnál , — mert inkább a kávéházakra fordí­tanak nagyobb gondot, hogy azokban a forgalom növelésével biztosítsák a terv teljesítését. Akadnak olyan üzemi konyhák, ahol a fogyasztási normákat nem tartják be, az alkalmazottak saját maguk ja­vára megrövidítik az adagokat, élős­ködnek, és így nem is csoda, hogy az étkezők elégedetlenek az ételek mi­nőségével és mennyiségével. De van­nak más hibák is. Egyes helyeken nagy a rendetlenség a jelentkezések körű" és ugyanarra a napra csak­nem minden üzemi konyhában elfo­gadnak újabb, terven felüli jelentke­zőket is, s hogy mindenkinek eleget tegyenek, kisebb adagokat mérnek ki. Másutt nem fordítanak kellő gon­dot a tisztaságra, nehézkes a mun­kaszervezés, lassú a jegyosztás, az ételkiadás, langyos a leves, stb. Hogy ilyen — a dolgozókat bosszantó — primitív hibák még most is előfor­dulhatnak, ez a RAJ igazgatóságok felületes ellenőrzésére vall. Az észlelhető hibák miatt fel kell tennünk a kérdést, vajon kié is az üzemi konyha? Azoké, feleljük, akik­nek a legnagyobb érdekük, hogy az üzemi konyhák mindenütt az étkezők megelégedésére működjenek. Ezért a dolgozók, a dolgozók érdekeit kép­viselő tömegszervezet, a szakszerve­zet és az üzemek vezetőségei is fe­lelősek az üzemi konyhák helyzeté­ért. A tapasztalatok azt igazolják, hogy ott, ahol a szakszervezeti üzemi bi­zottság tisztában van e felelősségé­vel, s az üzemi bizottság mellett mű­ködő élelmezési bizottság tagjai nem elégszenek meg csupán azzal, hogy az üzemi konyha vezetőjével, sza­kácsával megbeszéljék a heti étla­pot, hanem a bizottság egy-egy tag­ja naponta ellenőrzi az ételek minő­ségét, mennyiségét — mint teszik ezt a bratislavai Kábelgyárban, a Handlovai Bányák üzemi konyháján — ott az utóbbi időkben lényeges javulás állott be. De hallani olyan hangokat, hogy a 2.80 koronába ke­rülő, a legalacsonyabb osztályba so­rolt étel „nem hizlalja" az embert. Azt mindenkinek tudnia kell, hogy ezért a pénzért a szakácsok nem is rak­hatnak sült galambot a tányérra. A handlovai fiatal bányászok ezt be­ismerték s áttértek a magasabb ka­tegóriába sorolt ételek fogyasztásá­ra. De tegyük fel a kérdést : két korona nyolcvanért is adhatná­nak-e az üzemi konyhák jobb minő­ségű ét.lt? Adhatnának, ha az üzemi konyhák mellett mellékgazdaságokat létesítenek. Ha az üzemek igazgatói lehetővé tennék az üzemek parlagon lévő földjén a zöldségtermesztést és hizlaldát építenének, melynek keze­lését az üzemi konyha venné át — a kiskereskedelmi árnál jóval olcsób­ban szerezhetnék be a zöldséget és a húst. Ez lehetővé tenné a legala­csonyabb kategóriába osztott ételek mennyiségének és minőségének lé­nyeges javítását. A Szovjetunióban az üzemi kony­hák túlnyomó része önellátó. Nálunk ennek jelentőségét még kevés üzem ismerte fel. Pedig a nagyüzemeknek minden lehetőségük és eszközük megvan a mellékgazdaságok létesí­tésére. Ha figyelembe veszik, hogy az üzemi konyhák kinek az érdekét szolgálják, nem fognak többé ide­genkedni ettől a gondolattól. Szlová­kiában eddig az üzemi konyhák 10 — 12%-a rendelkezik mellékgazdaság­gal. Ha pl. a bratislavai Béke-üzem, a partizánskei cipőgyár meg tudta ezt csinálni, miért ne tehetnék meg ezt pl. a handlovai, novákyi bányák — amit a bányászok pedig nagy örömmel fogadnának, — ahol meg­elégszenek csupán azzal, hogy az üzemi konyhákból kikerülő moslékot néhány sertésért az állami gazda­ságnak, vagy a földművesszövetke­zetnek adják. Az üzemi konyhákon észlelhe­tő hibák egy részét orvosolhatja a RAJ igazgatósága, de hogy lényeges javulás következzék be az ételek mennyiségét és minőségét illetőleg is, itt már az üzemek igazgatóságá­nak, a szakszervezeteknek kell köz­belépniök és kezdeményezően eljár­niok mellékgazdaságok létesítésével. Az üzemekben működő CSISZ-szerve­zetek lelkes tagjai pedig sokat te­hetnének az üzemi konyhák szépí­téséért, a tisztaság betartásáért. Ha az egyes üzemekben végleg felhagy­nak azzal a helytelen nézettel, hogy az üzemi konyha a RAJ-é és ezután azt fogják mondani: a miénk — és aszerint is cselekszenek, ezzel telje­sítik kötelességüket, a dolgozók igé­nyeinek kielégítését. P. B. Ladislav Štoll: ..Magyarország üj eleiei el­A Csehszlovák írószövetség kül­döttsége, amely Ladislav Štoll tanár vezetésével több mint egy hétig tartózkodott Magyarországon, a na­pokban hazatért. A küldöttség tag­jai voltak: František Hrubín, Milan Jariš, Miloslav Stehlík és Karol Ro­zenbaum. L. Štoll tanár a ČTK tu­* dósítójának adott interjújában erről a látogatásról a következőket mon­dotta: — Magyarországon, ahol csak meg­fordultunk, tárt karokkal fogadtak minket. Alkalmunk volt találkozni a párt legmagasabb képviselőivel, beszélget­tünk az élenjáró magyar írókkal, részt vettünk az Irodalmi Tanács, a Kulturális Ügvek Minisztériuma ta­nácsadó szervének számos jelentős ülésén. Beszéltünk a magyar munká­sokkal és parasztokkal. Magyarország új életet él, gazdasági és politikai szempontból igen gyorsan konszolidá­lódnak a viszonyok. A párt tekintélye lépten-nyomon kifejezésre jut. Az ér­telmiség körében, pl. a magyar írók között a kérdések állandó tisztázá­sának folyamata tapasztalható. Az egyik budapesti színházban Fejér István: Bekötött szemmel című szín­játékát láttuk, az első olyan drámát, amely az ellenforradalom erkölcsi és politikai problémáival foglalkozik. A közönség nagyon' élénken és pozi­tívan reagált a mű határozottan ha­ladó gondolataira. Utunkról jó érzéssel tértünk visz­sza. A Magyar Szocialista Munkás­párt és a kormány számos nehéz kérdés megoldásán munkálkodik és ebben a magyar dolgozó nép — amint erről a gyárakban és a falvakon ma­gunk is meggyőződtünk — öntudatos segítséget nyújt. (CTK). Megalakult a Szlovákiai Hangverseny és Színjátszási iroda Slezák elvtárssal, a ZENEI és AR­TISTA KÖZPONT vezetőjével beszél­gettünk azzal az átszervezéssel kap­csolatban, amelynek célja szabályozni a hangversenyek, esztrádműsorok stb. rendezését. A beszélgetés során megtudtuk, hogy új szervezet alakult az eddigi helyébe, mégpedig a Szlovákiai Hang­verseny és Színjátszási Iroda, amely átveszi az előbbi valamennyi funkció­ját. Emellett szervezni fogja és terv­szerűvé teszi az esztrádműsorok ren­dezését, közvetíti a külföldi együtte­sek vendégszereplését. Hasonló fel­adatok hárulnak erre a szervre a hangversenyek rendezése terén. Ezenkívül az új szerv hatáskörébe tartozik majd a Zenei Nyár és a Szín­házi Aratás megszervezése. (d. f.) A viüám-rajzolóművész Egy kissé szo­katlan, de rendkí­vül szép és (rtékes műsorszám szere­pelt a bratislavai Tatra-revü gazdag programján. A szo­kásos érdekfeszí­tő, látványos mu­tatványszámok egyszeriben meg­szűnnek, elhallgat a kísérőzene, s egy fehérköpenyes asz­szony lép a szín­padra: Inka Sef­lová, villám-raj­zolóművész. Sze­rényen meghajol a közönség előtt. Mozdulatai nem kacérkodók, arca átszellemült, s sze­me mintha feszé­lyezettséget tük­rözne: nem, ő nem külsőségekkel, ha­nem ihletett al­kotóművészetiéi akarja elnyerni a közönség tetszését. Aztán a rajztáblá­hoz fordul és dol­gozni kezd. Már nem zavarja sem­mi, mintha nem is érzékelné a moz­dulatait feszülten kísérő szempárokat. Alkot. Két kéz­zel rajzol és fest, s néhány pillmat alatt szép és tartalmas képet varázsol a kifeszített papírlapra. Grafikáinak, festményeinek legfőbb motívuma az anya és a gyermek. Megragadó képei például a csecsemőjét szorongató anya, var a pántlikás kislánnyal fo­gódzkodó néger kisfiú, aki kezében galambot tart. Kérdésünkre <ezt vála­szolta kedvelt motívumával kapcso­latban: — Művésztársaim ajánlották már, hogy fessek karikatúrákat, én azon­ban úgy érzem, ez messze áll tőlem. Van egy kislányom, nagyon szeretem őt és az az érzésem, hogy az esetle­ges háborúnak 8 lenne az első áldo­zata. Azt akarom, hogy az emberek még a kabaréban sem feledkezzenek „iiT-nttt meg a béke ügyéről. Ezért igyekszem bennük ezt a gondolatot újból és új­ból felidézni... Ez a műsorszám csaknem fél óra hosszat tart, de a közönség alig veszi észre az idő múlását. Pillanatok alatt tájképek, városrészek, virágcsokrok váltakoznak a művésznő rajztáblá­ján, utolsó képével aztán újból visz­szitér a fő motívumra, amely kifejezi millió anya óhaját: békét a' gyerme­keknek. Fellépése után szerényen meghajol, s a hatalmas tapsnak örülve elvonul. Megszólal a varietézene, új, látvá­nyos számok következnek, a nézők szeme előtt azonban még sokáig meg­maradnak az anyai szeretettel és a béke óhajával áthatott művésznő ked­ves képei. (p. j.) Paul Robesontól ismételten megta­gadták az útlevelet annak ellenére, hog • a világhírű amerikai néger éne­kest az angol televízió hívta meg, hogy 60. születésnapján, április 9-én a televízióban fellépjen. A Prágai Tavasz hangversenyeiről számos külföldi rádióállomás közve­títést ad. illetve hangfelvételt készít. (ČTK) További három közös film készül csehszlovák és szovjet művészek közreműködésével. (ČTK) Szlovák nyelven megjelent Slád­kovid Marínájának tizenötödik ki­adása. (ČTK) Kína ebben az évben 75 egész es­tét betöltő filmet gyárt, vagyis har­mincöttel többet, mint tavaly. (ČTK) Évente 150 játékfilmet gyártanak a Szovjetunióban s ugyanannyit óhaj­tanak külföldön is vásárolni. (ČTK) A moszkvai Nagyszínház még eb­ben az évben bemutatja Leoš Janá­ček cseh zeneszerző egyik operáját, mégpedig csehszlovák művészek köz. reműködésével. (ČTK) A kiskövesdi CSISZ szervezet nagy sikerrel játssza a Húsosfazék című színdarabot, míg a bodrogszerdahelyi Csemadok-csoport színjátszói Kónya József: Éles Marika menyasszonyi fátyla cimű darabját játsszák, (h. á.) A Don Quijote című szovjet filmet nagy közönségsikerrel játssza a bécsi Imperial mozi. Az újságok is igen kedvező bírálatokat közölnek a film­ről. (ČTK) ÜJ SZÖ 5 *1958. március W.

Next

/
Oldalképek
Tartalom