Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-16 / 75. szám, vasárnap

Megrázó bizonyítékok a Hlinka-gárda rohamosztagainak gonosztetteiró'l (Folytatás az 1. oldalról) lépett, amely egészen a szocializmus építése betetőzésének küszöbéig ve­zetett berniünket. Ez az út a tömegek kitűnő iskolájává lett; vissza kellett vernünk a reakció kirohanásait, a ta­pasztalatokból okulva egybe kellett tömörülnünk és a nemzet többségét meg keuett nyernünk Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának. Ezzel kapcsolatosan nagy változá­sokra került sor Szlovákiában is. A szo­Bzocialista építőmunka felsorakoztat­ta a szlovák nemzetet eddig sohasem tapasztalt országépítő erőkifejtésre. Ezen országépítő munka örömteljes eredménye Szlovákia mai felvirágoz­tatása, ami a burzsoá rendszerek idején el sem volt képzelhető. A marxizmus-leninizmus eszméi mély hatást gyakorolnak egész éle­tünkre. Ezen eszmék nagy átalakító és nevelőerőt árasztanak. E befolyás áldásos hatását észlel­jük azon dolgozók soraiban is, akik előbb az úgynevezett Szlovák Hlinka Néppárt tagjai voltaá. Túlynyomórészt olyan emberekről vam szó, akiket ál­nacionalista gondolatokkal és jelsza­vakkal félrevezettek. Ezek a rétegek tapasztalataikból okulva elfordultak a ludák elgondolásoktól és maradék­talanul a csehek és szlovákok egysé­gének, a közös Csehszlovák Köztár­saságban m 'valósítandó szocializmus építésének gondolata mellett foglal­tak állást. Ezért annál kevésbé hagyhatjuk fi­gyelmen kívül azt a tényt, hogy a Hlinka-gárda egyes rohamosztagai szégyenletes szerepet játszottak, mely szerepről különféle körülmények kö­vetkeztében eddig még nem tájékoz­tattuk kellőképpen a szlovák népet. Az igazság kiderül Az elmúlt évek során sorozatosan nyil­vánvalóvá vált a Hlinka-gárda vezetősé­gének közvetlen részvétele azokban a tö­meggyilkosságokban, melyeket a nácikkal szoros és aktív együttműködésben követtek el. Biztonsági szerveink lerögzítették az arra vonatkozó nem ellenőrzött híreket, hogy milyen volt az e célra kiválasztott gárdisták tényleges részvétele a nácik há­borús gonosztetteiben. Biztonsági szerveink letartóztattak olyan egykori gárdistákat, akik 1945 után a Nyugatra szöktek és mint imperialista kémek tértek vissza Szlovákia területére. Az elmúlt évek során, valamint a legutóbbi időben ezenkívül olyan szemé­lyek is visszatértek hazánkba, avagy szá­mos olyan személyt tartóztattak le, akik a nyugati országokban éltek. Idegen kém­szervezetekben teljesítettek szolgálatot, kö­zöttük volt például a Vicén nevii amerikai kém is. Ezen egyénele vallomásai hozzá­járultak számos esemény megvilágításához. Levéltárainkból újból elővettünk és átvizs­gáltunk számos olyan anyagot, mely ma hozzájárul sok olyan esemény leleplezésé­hez, aminek a szlovák burzsoázia érdeké­ben titokban kellett volna maradnia. Ni>m a véletlen játéka tehát, hogy éppen most közöljük hosszan tartó, rendszeres vizsgá­lataink eredményét. Ki felelős a tömeggyilkosságokért Á Belügyminisztérium szervei letartóz­tattak 47 személyt, akik részt vettek a tö­meggyilkosságokban. A tettesek a Hlinka­gárda rohamosztagainak egykori tagjai és funkcionáriusai, valamint a ludák fasiszta párt funkcionáriusai, továbbá a háború alatt Szlovákiában működő nácik és főleg a Gestapo, az SS tagjai. A tömeggyilkos­ságokban részt vevők közül azonban egyes személyek röviddel a háború befejezése előtt megszöktek köztársaságunkból avagy 1948 februárja után, és most külföldön bújnak meg, vagyis a csehszlovák bíró­ságok hatáskörén kívül tartózkodnak. Teljes felelősség terheli azokat a ludák, valamint a velük ma ls kapcsolatot fenn­tartó további tényezőket, akik eszmei su­galmazói voltak a qyilkosságoknak és vagv 1945 után, avagy az 1948. évi februári események után a nyugati országokba szöktek, ahol különféle emigráns-szerveze­teket alakítottak azzal a programmal, hogy a szlovák dolgozó népet újból a kapitaliz­mus jármába hajtsák, a szlovák nemze­tet megfosszák szabadságától és újból az imperialista államoktól való függő' viszony­ba hozzák. így például a ma Nyugaton élő és a Csehszlovák Köztársaság ellen kémtevé­kenységet kifejtő dr. Ferdinand Ďurčanský közvetlen védnöksége alatt a nácikkal kö­tött megegyezés alapján kártevő szervezet alakult ä háború vége felé. Ez a szervezet a „Szlovák Titkos Védelem" (..Slovenská tajná ochrana") nevet viselte. Ennek a go­nosztevő szervezetnek Szlovákia felszaba­dított területein kellett volna tevékenysé­get kifejtenie. A Hlinka-ifjúság parancs­noksága ebben az Irányban szorosan együttműködött a náci Sicherheitsdienst hasonló, Szlovákiában székelő különleges alakulatával, mely „Einhelt Josef" álnév alatt működött. Mind a két fasiszta ala­kulat azután alapos kiképzésben részesí­tette a fanatikus gárdisták, a Hlinka-ifjú­ság és a németek soraiból regrutálódő önkénteseket, akiknek az volt a feladatuk, hogy Szlovákia felszabadítása után terror­és diverzánscselekményeket kövessenek el, kémtevékenységet fejtsenek ki a külföldre szökött Tiso-kormány érdekében. Ezen egyének névsora a végén a nyugati kém­központok kezébe került. Gyilkosok a nyugati kémszervezetek szolgálatában Számos aktív fasiszta, aki a nép haragja elől Szlovákiából Nyugatra szökött és akinek lelkiismeretét gyil­kosságok s egyéb gonosztettek ter­helik, ma, amint az újból beigazoló­dott, a nyugati kémcsonortok, első­sorban az amerikai hírszolgálat, vala­mint a nyugat-németországi Gehlen­kémszervezet szolgálatában fejt ki tevékenységet. így például a CIC 1949-ben Cseh­szlovákia területére küldte Jozef ROJKO nevű ügynökét, az egykori gárdistát, akinek az volt a feladata, hogy Považská Bystricán kapcsolatot vegyen fel az egykori gárdistákkal éá az amerikai kémszervezetek megbízásá­ból államellenes csoportot szervezzen meg Szlovákiában. ROJKO azok közé a gonosztevők közé tartozik, akik a breznói járásban levő Nemecká köz­ség melletti mészégetőben részt vet­tek több mint 400 személy meggyil­kolásában. ROJKÖ-t hazánk területén mint a CIC ügynökét letartóztatták. Hazánkban a CIC ügynökeként tevé­kenykedett František SCHUCHTEK, egy tovább' gonosztevő is, aki szin­tén részt vett a Nemecká község meľett elkövetett tömeggyilkosság­ban. SCHUCHTER ugyancsak tagja volt a Hlinka-gárda rohamosztagának. Az amerikai kémcsoporttal való együttműködésre megnyerte s mar­tini Ján ČUDEK-ot is, akit a Hlin­ka-gárda rohamcsztagábói ismert és akire most hat gyilkosságot bizonyí­tottak rá. További letartóztatottak vallomása szerint ČUDEK több sze­mélyt gyilkolt meg. Hasonló Viktor PALKOVlC egykori gárdista esete s. PALKOVlC-ot a kül­földön megnyerték amerikai kémte­vékenységre és azután mint ügynököt Csehszlovákia területére küldték. PAL­KOVlC az úgynevezett Szlovák Állam fennállása idején Banská Bystricán a rendőrség KötelékéDe tartozott és számos polgárt feljelentett a Gestapó­nak. Tevékenysége különcsen akkor fokozódott, amikor Banská Bystricát a fasiszta katonaság kerítette hatalmá­ba. Ekkor rendszeresen jelentett fel partizánokat, a Szlovák Nemzeti Fel­kelés résztvevőit és számos személyt a szlovák lakossáq soraiból. A német fr.?isztá;k az általa feljelentett szemé­lyek közül sokat minden előzetes vizsgálat lefolytatása nélkül meggyil­koltak. PALKOVlC a háború végén Nyugatra szökött, aho! az amerikai hadseregben kapott alkalmazást, de ez az alkalmazás csak átmeneti jellegű volt. PALKOVIC-ot azután a CIC amerikai kémszolgálat vette át. Mün­chenben kémtanfolyamon kapott ki­képzést. A Nyugat-Németországban •működő amerikai kémszolgálat hiva­talnokai mielőtt Szlovákiába küldték volna PALKOVlC-ot, oly értelmű uta­sítást adtak neki, hogy Szlovákiában kizárólag egykori gárdistákkal és ál­talában aktív ludákokkal vegyen fel kapcsolatot. PALKOVlC azonban nem vette hasznát ezeknek az utasításoknak és úgy őt, mint társait — egy egykor k ssai nagykereskedőt, a Banská Byst­ricán székelő HÜnika-gárda egykor! parancsnokát, egy levočal egykori gyógyszerész feleségét és egy prešovi római katolikus papot, akiket PAL­KOVlC azért keresett fel, hogv ők ké­oezzék a szóban forgó földalatti szer­vezet zömét — a közelmúltban letar­tóztatták. Miért térhettek ki eddig az igazságszolgáltatás elöl? A tömeggyilkosságok elkövetői mindazon­által sok esetben kitértek az igazság­szolgáltatás elől. Megmutatkozott, hogy a háború befejezését követő időben „segít­séget nyújtottak nekik" egyes ludák bí­rók és védők, akik a katolikus papság eg.v részének felhívására beléptek a demokrata pártba. Az elkövetett gyilkosságokért felelős gonosztevők az egykori állami apparátus ezen bírál, védői és hivatalnokai hozzájá­rulása következtében vagy teljesen eltit­kolhatták tetteiket, vagy ha ezt nem te­hették. mert a lakosság fs Ismerte ezeket az egykori gárdistákat, s követelte meg­büntetésüket — csak igen mérsékelt bün­tetéseket róttak kl rájuk és azt is csak a nácikkal való együttműködés alapján. Például Jozef BABIRÄT-ot csak három hó­napra, Ján VALIENT-et öt hónapra ítélték el. Ján KNAPEK-et, a Hlinka-gárda Po­važská Bystrica-i rohamosztagának tag­ját, aki sajátkezüleg mintegy 30 személyt állatiasan meggyilkolt és Jaroslav BAZA­LÁ-t felmentették. A múlt évig még az a vélemény volt elterjedve, hogy a Hlinka-gárda roham­osztagai nem vettek közvetlenül részt a fasisztaelleni harcosok és a polgári lakos­ság meggyilkolásában. Általában az a vé­lemény uralkodott, hogy a 3723 áldozatot, közülük 2792 férfit, 720 nőt és 211 gye­reket, akik Szlovákiában a háború után 176 tömegsírban végezték be életüket, kizárólag német fasiszták gyilkolták meg. A mostani vizsgálatok során azonban visszavonhatatlanul bebizonyosodott, hogy ezekben, és az 1945-ben még nem ismert további háborús gonosztettekben a német fasiszták vezetésével jelentős mértékben vettek részt a Hlinka-gárda rohamosztagai ia. Angol-amerikai katonai kirendeltségek tagjai a meggyilkolt áldozatok között Például a Hlinka-gárda Považská Bystri­ca-i rohamosztagának mintegy 40 tagból álló alakulata, melyet Vojtech HORA egy­kori főfegyvermester vezetett, aki később külföldre szökött, 1945. január 4—11-e kö­zött SS egységekkel közreműködve több mint 400 szovjet, szlovák és cseh parti­zánt, Illegális dolgozót, zsidó származású egyént, polgári lakost, asszonyt és gyerme­ket gyilkolt meg a breznói járásban levő Nemecká község melletti mészégetőben. A meggyilkoltak között négy. katonai egyenruhát viselő francia is volt. Ez a csoport továbbá mintegy tíz angol-ame­rikai és kanadai katonai egyenruhába öl­tözött egyént ls meggyilkolt. Ezek az angol-amerikai katonai kirendeltségek tag­jai, továbbá repülők voltak, akiket a Szlovák Nemzeti Felkelés Idején Banská Bystricába vezényeltek. További állatias gonosztettek A gyilkosok a mészégetőt kitisztí­tották és miután a gvilkosság nyo­mait eltüntették, az elégetett áldoza­tok hamvait a Garamba szórták. Ezt a gárdista alakulatot azután Banská Bystricára vonták vissza. A fasiszták innen további akciókat indítottak a fasisztaellenes harcosok ellen. A le­tartóztatott egyéneket átadták a Sicherheitsdienst Banská Bystricán székelő parancsnokságának. Ott ki­hallgatták és a Hlinka-gárda Považská Bystrica-1 rohamosztagának tagjai az­után ugyancsak likvidálták őket. Most megállapítást nyert például, hogy Ru­dolf POTROK, Ján KNAPEK, Mikuláš SPIŠIAK, Leo BUNTA és más letar­tóztatott gárdisták 1945 elején 8 sze­mélyt (4 férfit és 4 nőt) tartóztattak le, akiket a kihallgatás során megkí­noztak, megloptak, a nőkön erőszakot követtek el és azután Banská Bystri­ca közelében tarkólövéssel megöltek, utána pedig a hulladékcsatornába dobták holttesteiket, melyeket a fel­szabadulás után meg is találtak. Az említett gárdista egység az SS egységekkel együtt a szovjet hadse­reg elől Csehországba menekült és onnét Ausztriába folytatta útját. Az egység legtöbb tagja a háború után visszatért Szlovákiába, számolva az­zal, hogy a ludák állami apparátushoz, valamint a római katolikus papsághoz tartozó befolyásos ismerőseik segít­ségével eltitkolhatják múltjukat. Azonban a büntetés előli félelmükben már akkor külföldre menekültek Voj­tech HORA, Anton BLAHNlK egykori tizedes, szakaszparancsnok és tol­mács, továbbá Ján PEKÄR, Anton VO­DIČKA és Josef ROJKO. A vizsgálat során megállapítást nyert az is, hogy röviddel a tömeg­gyilkosság szériájának megkezdése előtt különleges vezérkar létesült Banská Bystricán. Ezt a vezérkart az úgynevezett szlovák állam kormány­megbízottja, Ján ĎURČANSKÝ (Dr. Ferdinand Ďurčanský fivére) vezette. Az egész felkelési területen ez a ve­zérkar irányította a Hlinka-gárda ro­hamosztagainak tevékenységét. A ve­zérkar tagjai Vojtech KOŠOVSKÝ egykori kapitány, a Hlinka-gárda trnavai rohamosztagának parancsno­ka, Vojtech LONGAUER, egykori ka­pitány, a Hlinka-gárda Banská By­strica-i rohamosztagának parancsno­ka, Vojtech HORA, a már előbb emlí­tett gárdista-parancsnok, valamint Alexander ANDREIDES egykori fegy­vermester, a Hlinka-gárda Banská Bystrica-i rohamosztaga kiegészítő parancsnokságának parancsnoka, egy­ben a Hlinka-párt megyei titkára vol­tak. ANREIDES-t nemrég letartóztat­ták. A tömeggyilkosságok kezdeményezői és fő tettesei Biztonsági szerveink továbbá kinyomozták a Banská B.vstrica-i járásban levő Krem­nička község és a Krupina város köze­lében elkövetett tömeggyllkosságok kez­deményezőit és fő tetteseit. E fő tettesek közé tartozik Jozef NEMSILA, akit a Drtina­féle igazságszolgáltatás 5 évi börtönre ítélt, büntetését azonban nem töltötte ki és 1950-ben Szlovákiából külföldre szökött. A tömeggyilkosság további közvetlen rész­vevőit, közöttük Ľudovít LACO-t, Pavel ZAUŠKÄ-t, Alexander LICHTNEKER-t, Šte­fan TŐTH-ot és másokat is letartóztatásba helyeztek. A Kremnička melletti gonosz­tettek elkövetői kegyetlenséglikben semmi­ben sem maradtak el a Nemecká köz­ség mellett végrehajtott gyilkosságok tet­teseitől. A Kremnička melletti tömegsír felbontása alkalmával megállapítást nyert. i hogy 1945 elején itt több reá z egyént — ' férfiakat, nőket és gyerekeket gyilkoltak meg. A gárdisták kivégzést végrehajtó egy­sége német fasiszták vezénylete alatt ál­lott. Az időtájt Krupina mellett is tö­meggyilkosságokra került sor. Ezt az akciót ugyanazok a gárdisták és né­met nácik irányították. A gárdisták tevékenységét emellett a már emiitett Jozef NEMSILA, ez idő szerint kanadai lakos, a letartóztatott LACO-val együtt irányították. Több hasonló ak­ciót hajtottak végre, melyeken továb­bi alakulatok is részt vettek és ezzel kapcsolatosan egyre több tény derül ki. Feloldozás a gyilkosság alól A felsoroltakból szemléltetően meg­győződhetünk arról, hogy mire képe­sek a fasiszták. Tevékenységüknek még egy ludák fasiszta jellegzetessé­ge volt: A gárdisták a tömeggyilkos­ságok elkövetése után meggyóntak lelki tanácsadóiknak — papoknak, akik a gyilkosokat egyházi feloldozás­ban és bűnbocsánatban részesítették. Igaz, ha ezt közelebbről ítéljük meg, megállapíthatjuk, hogy ezen nincs semmi csodálkozni való. Ismeretes, hogy a római katolikus egyház felsőbb köreinek együttműködése az ún. szlovák állam uraival, valamint a német meg­szállókkal minden irányban igen szo­ros volt. Mind a két félt egybeková­csolta az a makacs ellenállás, melyet a haladás minden megnyilvánulása ellen tanúsítottak. Mind a két „szer­ződéses fél" nem akart egyebet, mint azt, hogy a nép a papság ama részétől függjön, mely egy húron pendült a fasiszta rendszerrel. Az úgynevezett szlovák állam ál­lamtanácsában lelkészek, mégpedig legmagasabbrendü egyházi tényezők foglaltak helyet, ők adták meg az úgynevezett szlovák állam politikai irányvonalát és végső soron ők irá­nyították a Hlinka-gárda tevékenysé­gét is. A gyilkosok lelkipásztora A kivizsgáltak sorában jelenleg né­hány egyházi személy is van, mint például Albert HEDERA Považská Bystrica-i római katolikus pap, aki a Nemecká község melletti mészégető­ben elkövetett gyilkosságokat végre­hajtó osztag úgynevezett lelkipász­tora volt. HEDERA rendszeresen felkereste az említett rohamosztagot, mely előtt politikai beszédeket tartott, felhívá­sokat intézett tagjaihoz és megszilár­dította a gárdisták gyűlöletét a sza­badságért és a becsületes életért har­coló szlovák nép bátor fiaival s lá­nyaival szemben. HEDERA mindezek folytán a gyilkosságok közvetlen rész­vevőjévé vált. Ez a papi küldetéssel semmiképpen össze nem egyeztethető magatartás minden bizonnyal nem kíván további magyarázatot. Vajon említésre mél­tó-e, hogy HEDERA papot a közel­múltban is rajtakapták aktív ellensé­ges tevékenység kifejtésénél, mely büntetendő a köztársaság törvényei értelmében. HEDERA és a hozzá hasonló egyé­nek cselekedetei szöges ellentétben állnak a hazánkban működő papság túlnyomó részének hazafias gondolko­dásmódjával, olyan papok gondolko­dásmódjával, akik soha semmi közös­séget nem vállaltak a fasizmussal, sőt ellenkezőleg, a nép oldalán állot­tak és állanak ma is a jobb életért vívott igazságos harcában. Legyünk éberek A cseh és a szlovák nép a fasiz­mussal kapcsolatosan szomorú ta­pasztalatokat szerzett. Lidice, Ležáky, Kľak, Baláže és további községek fel­égetése, sok tízezer ártatlan ember meggyilkolása a megszállás idején nem volt csupán a német nacizmus holmi különleges állatiasságának és elfajulásának megnyilvánulása. Hiszen nem volt csupán szórványos akciókról szó, hanem a cseh és a szlovák nem­zet rendszeresen végrehajtott kiirtá­sának jelentette kezdetét. A nácik titkos iratanyagából kitűnik, hogy a cseheket és a szlovákokat, de a len­gyeleket, jugoszlávokat, valamint más nemzeteket is könyörtelenül ki akar­tak irtani. Közismert, hogy HEYD­RICH, a náci hóhér népünkről cini­kusan mint „csőcselékről" beszélt, melyet nem tanácsos elnémetesíteni, hanem vagy ki kell irtani, vagy pedig valahová a Jeges-tengerhez kell de­portálni. A fasizmus az általa megszállt te­rületeken egyéb pusztításokon kívül sok ezer állatiasan meggyilkolt áldoza. tot takaró tömegsírok szomorú örök­ségét hagyta vissza. E téren a szlo­vákiai fanatikus ludákok a német fasizmusban látták példaképüket. Semmi sem igazolhatja tetteiket. Különösen szégyenteljes szerepet játszanak a szlovák reakció azon kép­viselői, akik a nyugati országokban szívesen játszanák meg az emigrán­sok és a politikai képviselők szerepét. Buzgón kiszolgálják azokat, akikről úgy vélik, hogy újabb keresztes had­járatot indítanak majd a Kelet ellen. Itt újból találkoztak az egykori nácik és ludákok, csak a zászlóik színeit változtatták meg. Célkitűzéseik to­vábbra is ugyanazok, mint a múltban. Ma kémkednek, aknamunkát végez­nek, hogy holnap újabb háborút robbantsanak ki és újabb tömeg­sírokat ássanak meg. Ezek persze olyan tervek és célkitűzések, melyek már eleve Csődre vannak ítélve. Rö­vid idő múlva a vádlottak padjára ültetjük a mostanában leleplezett gyilkosokat. Velük együtt népünk bírósága előtt áll majd újból a fa­sizmus egykori és jelenlegi formá­jában. Elegendő, ha rámutatunk a ma­gyarországi ellenforradalomra. Itt új­ból az egykori fasiszták és a reakciós egyházi hierarchia volt munkában. És minek voltunk tanúi? Nacionalista uszításoknak és állatias gyilkossá­goknak. Ojból megláthattuk a fasizmus igazi arculatát, újból megmu­tatkoztak a néppel szemben ellensé­ges, a nép számára halálosan veszé­lyes, de a burzsoázia számára szük­séges és kívánatos burzsoá naciona­lizmus következményei. A világon azonban sok minden megváltozott. Fogyóban van a világ­reakció ereje. A fasizmus idejekorán megfékezhető. A nemzetek békében akarnak élni. Az erre irányuló törekvéseikben szi­lárd támaszra találtak a Szovjetunió­ban és a szocializmus összes orszá­gaiban. A második világháború után oly mértékben gyarapodtak a béke és a szocializmus erői, hogy most már sikeresen ellenállhatnak minden im­perialista provokációnak. Népünk Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével betetőzi ha­zánkban a szocializmus építését. Szlovákia kimondottan a felvirágoz­tatás útjára lépett. Még szilárdabb lett a csehek és a szlovákok testvéri szövetsége. Népünk hatalmas forra­dalmi vívmányokat harcolt ki. Dolgo­zóink felejthetetlen nagy áldozatok árán, a kiontott vér árán harcolták ki ezeket a vívmányokat. Ezért mindig szilárdítani fogjuk az éberség és a résenállás szellemét. ÜJ SZÖ 3 * 1958. március 28.

Next

/
Oldalképek
Tartalom