Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)

1958-02-27 / 58. szám, csütörtök

/ A közép-szumatrai lázadók visszavonulásra készülnek Dzsakarta (ČTK) - Február 26-án Dzsakartában tartották az indonéz hadsereg vezérkarának tanácskozását, amelyen részt vettek az észak-szu­matrai tartomány katonai parancsno­kai is. Megtárgyalták a közép-szu­matrai lázadók elleni támadás előké­szítését. Egyúttal jelentették, hogy Medanba, Észak-Szumatra fővárosába Dzsa­kartából magasrangú katonatisztek csoportja érkezett, hogy a helyszí­nen vizsgálja meg a lázadók elleni támadás lehetőségeit. A Reuter hírügynökség közlése szerint a Közép-Szmnatrából érkező hírek arról számolnak be, hogy az ot­tani „lázadók kormánya" megkezdte Padang városának kiürítését és hogy az ország belsejébe, az őserdőkbe készül visszavonulni. A lázadók parti erődítéseket igyekszenek építeni az indonéz kormánycsapatok várható partraszállása ellen". Harcok Algéria egész területén Párizs (ČTK) — A Francé Presse hírügynökség február 25-én este rész­letes adatokat közölt az algériai fel­szabadító hadsereg támadó hadművele­teiről, amelyeket már ötödik napja folytatnak Algéria egész területén és a Szahara sivatag széléig hatolnak. Hivatalos francia adatok szerint e har­c kban 56 francia katona életét vesz­tette és 90 megsebesült. Közép-Algé­riában el-Affrun és Tablat térségében voltak a legnagyobb harcok. Anglia népe a rakéta ­támaszpontok ellen iondon (ČTK) — A yorskhirei gróf­ság Leeds városkájának közelében akarják a beharangozott négy rakéta­támaszpont egyikét felépíteni. A leedsi b'kebizottság a támaszpontok létesí­tésével kapcsolatban közvéleménykuta­tást végzett. \ lakosság mintegy 77 százaléka kijelentette, hogy a nagy­britanniai rakétatámaszpontok építé­sének politikája megnehezíti az euró­pa. (kiegyezésről szőlő" nemzetközi egyezmény lehetőségeit. Csupán 6 százalék hiszi, hogy a támaszpontok építésének politikája megkönnyithetné az egyezményt. A lakosság 11 száza­léka úgy véli, hogy ez a politika nem befolyásolja a helyzetet. Hat százalék nem nyilatkozott. A csúcsértekezlet mellett a megkérdezettek 94 százaléka foglalt állást, ellene csupán 2 százalék volt, 89 százalék a lázas fegyverkezés beszüntetése mellett nyilatkozott. A dszakartai rádió február 25-én hírt közölt, hogy a közép-szumatrai lázadók vezetői külföldre akarnak menekülni. Sjafruddin Prawiranegara, a lázadó kormány miniszterelnöke külföldi bankokban már nagyobb pénzösszegeket helyezett el. A dzsakartai rádió közlése szerint Indonézia légierői bombázták a láza­dók összekötő útjait. Használhatat­lanná tették a Padang várost Pakan Bahru fontos kikötővel összekötő útat. A Reuter hírügynökség egyúttal kö­zölte, hogy a kormány légierői által bombázott leadóállomásokat a felke­lőknek eddig nem sikerült üzembe helyezniök. Á Szovjetunióban 60 új televíziós leadóállomást építenek TELEVÍZIÓS PROGRAMADÁS 400 KM TÁVOLSÁGRA Moszkva (ČTK) — A Szovjetunióban jelenleg kétmillió családnak van te­levíziós készüléke. A moszkvai Pravda február 26-i számában közölte, hogy Alma Atában, Irkutszkban, Karagandá­ban, Mahacskalában és másutt több mint 60 új televízió-leadóállomást épí­tenek, amelyek felét ez évben üzem­behelyezik. A televíziós központok szá­ma a legutóbbi öt év során a Szovjet­unióban megtízszereződött. A moszk­vai stúdió programját most már 300— 400 kilométeres távolságra is közvetí­tik. A nyugatnémet ellenzék elutasítja Norstad nyilatkozatát Bonn (ČTK) — Norstad tábornok­nak, a NATO európai főparancsnoká­nak azon kijelentése, hogy a nyugat­német hadsereget atomfegyverekkel kell felszerelni, a bonni ellenzéki pár­tok éles ellenállásba ütközött. Német­ország Szocialista Pártja parlamenti csoportjának képviselője kijelentette, hogy Norstad szavai teljesen arra mutatnak, milyen végzetes a NATO­ban való részvétel. Mende, a Szabad Demokrata Párt parlamenti csoport­jának elnöke hangsúlyozta, hogy Nor­stad szavai politikailag a feszültség nyugodt megoldásának végleges eluta­sítását jelentik a kettéosztott Német­országban és Európában. Ma választanak Szudánban A második világháború óta egyre fokozódó gyarmatosításellenes nem­zeti felszabadító mozgalom harcának eredményeként Szudán is elnyerte függetlenségét. Ez az első választás az ország nemzeti szuverenitásának elnyerése óta. Ezért a világ közvéle­ménye érdeklődéssel várja az ered­ményeket, hiszen ©Szudánban belpo­litikai- és külpolitikai téren az utóbbi években egy egész sor probléma vár megoldásra. Még az angol uralom idején, 1953­ban tartott választásokon az Egyip­tommal való együttműködésnél har­coló nemzeti unionista párt döntő többséget szerzett, de 1956-ban a párton belüli viszályok miatt a nem­zeti unionista kormány lemondott és helyét a másik legerősebb párt, az úgynevezett néppárt töltötte be. Szu­dán mai miniszterelnöke, Abdullah Chalil az angol gyarmatosítás idején a szudáni angol hadsereg tábornoka volt. Külpolitikai téren nemigen szimpatizál az Egyiptom által megva­lósított pozitív semlegesség politiká­jával, amit a legjobban az a tény bi­zonyít, hogy a múlt évben állást fog­lalt az arab népek leigázására kitalált Eisenhower-doktrina elfogadása mel­lett. Az Egyiptommal való szudáni kapcsolatok elhidegüléséről tanúsko­dik az a tény is, hogy az egyiptomi­szudáni megoldatlan határkérdések ügyében az elmúlt napokban a szudá­ni kormány a Biztonsági Tanácshoz fordult és csak az ország lakosságá­nak nyomására volt hajlandó elfogad­ni a Biztonsági Tanács azon határo­zatát, hogy a két ország egymás kö­zött vitassa és oldja meg a határkér­déseket. A holnapi választásokon az elsőség kérdése minden valószínűség szerint a nemzeti unionista párt és Chalil mi­niszterelnök Umma néppártja között dől el. A legutóbbi események arra engednek következtetni, hogy a Nilus völgyében élő népek együttműködése és az imperialista mesterkedések el­len következetesebben harcoló népi unionista pártot jobban támogatják a szudáni tömegek, mint a nyugatbarát néppártot. A ma kezdődő választások feleletet adnak erre a kérdésre; re­méljük, hogy Szudánban a haladó erők győznek. (sz —a) Von B raun tt az amerikai rakétamester" Az angol televíziós nézőkre a készülékből gyakran egy kellemes, rokonszenves arc mosolyog. Nem filmcsillag arca. hanem Hitler fö rakétakészítőjéé, aki az amerikai mesterséges holdat szerkesztette. Az angolok örülnek annak, hogy az USÄ-nak szintén sikerült mesterséges holdat fellőnie. Azonban ami a hold készítőjének személyét illeti, nagyon keserű ér­zelmekkel gondolnak Wernher von Braunra, múltjára, tevékenységére és új ter­veire. WERNHER VON BRAUN NEVE Nagy­Britanniában nem volt nagyon ismert, an­nál inkább munkája, mégpedig 1944. szep­tember 18-ának 6 óra 43. percétől. Akkor esett Londonra derült égből villámcsa­pásként az első bomba, amelyet 16 másod­perccel egy másik bomba követett. Ezután jött a többi bomba. Hét hónapon kereszt tűi naponta két bomba esett Nagy-Bri­tannia fővárosára. Ez a rakétaháború kez­dete volt. Nagy-Britannia akkor elsőként élte át azt a veszedelmet, amelynek az emberiség most még fenyegetőbb méretek­ben van kitéve. Akkor 3000 polgári személy vesztette életét, hatezren pedig megsebesültek. V—2 (Vergeltungswaffe 2) óránkénti 4000 mérföldes gyorsasággal repült. Von Braun új rakétája a korszerűsített V—2. amelynek óránkénti sebessége 18 000 mér­föld. A régi rakétabombák lakástömböket sepertek el. Az új bombák egész városo­kat pusztíthatnak el. t A százszázalékos amerikai Von Braun ma a jó fiú szerepét játssza és 100 százalékos amerikainak mutatja magát. Vele kapcsolatban az angoloknak azonban két dolog okoz gondot. Az első , von Braun lelkesedése a rakétafegyverke­zési verseny iránt, a másik pedig az, hogy minduntalan azt szorgalmazza, hogy az amerikaiak „minden erejüket latba vessék". Nyugtalanító új urai iránti hűsége, aki­ket hitleri munkaadójának csődje óta szol­ul. A Times konzervatív lap e napokban azt , Irta. Irónia az a tény. hogy éppen von Praunnak kellett segítségére lennie az • Egyesült Államoknak a mesterséges hold fellövésében. „Valóban furcsa — írja a "lap —, hogy az Irányítható lövedékeket •kezelő amerikai legénység csaknem kizá­rólag németekből all von Braun volt szi­'léziai báró fiának vezetése alatt...." ' Wernher bátyja Sigmund von Braun • báró, aki Nyugat-Németország londoni nagykövetségi tanácsosa, a közelmúltban kijelentette a sajtó képviselői előtt, hogy öccsét már tíz éve nem látta, azonban azt hallotta róla, hogy most „teljesen ame­rikai" ... Egyes londoni körök azzal érvelnek, hogy minden tudós joggal hivatkozhat arra, hogy csakis a rendelkezéseket teljesítette és ebből kifolyólag meg kell nekik bocsá­tani és mindent el kell felejteni. Duncan Sandys angol nemzetvédelmi miniszter, amikor von Braunnak táviratilag fejezte ki jókívánságait, ezeket Irta: „Ön között és közöttem a háború alatt voltak bizonyos ellentétek. Ma rendkívül örülök, hogy kö­zösen dolgozhatunk ugyanannak az ügynek érdekében..." Ez a távirat sok millió embert felbő­szített. Érezték, hogy a „bizonyos ellen­tétekről" szóló magasztos beszéd azok megsértése, akik a V—2 által elpusztított házak romjai alatt vesztették életüket. Az angol közvéleményt joggal nyugtalanítja az, hogy most „közösen dolgozunk ugyan­azért az ügyért" Hitler volt hívével. Von Braun iránti ellenszenvet lehet érezni az angol lapok washingtoni tudósí­tóinak híreiből is. A Daily Mail tudósító­ja például így ír: „Von Braun érdekes ember. Még igazi német, habár amerikainak akar mutatkozni. Évi fizetése mintegy 7400 fontot tesz ki. Nagy terveket ková­csol ... Barátaihoz így szólt: — Nagy tervek állanak előttünk. Öt évvel marad­tunk el az oroszok mögött. Ez szörnyű ..." A romantikus kívánságok embere Egyes lapok von Braunról úgy írnak, mint arról a férfiúról, akinek romantikus kí­vánsága, hogy átkutassa a világűrt. Az emberek legtöbbje azonban bizonyos ab­ban, hogy a fiatal von Braunnak 1930-ban, amikor Berlin külvároséban a Verein für Raumschiffart egyletben végezte kísérle­teit, lehettek ugyan romantikus álmai, azonban az USA szolgálatában tevékenysége nagyon távol áll az ártatlan romantiká­tól. Dávid Lang, a The New Yorker lap szerkesztője könyvet írt, amelyben meg­kísérli" von Braun személyiségének és gon­dolkodásának ismertetését. Lang rámutat arra, hogyan szemelte ki az amerikai had­sereg von Braunt és tartotta nyilvántar­tásban. Már egy hónppal a háború 1 be­fejezése előtt a hadsereg rendőrszervei razziákat tartottak „az emberi zsákmány­ra". Későbben megnyerték von Braunt is, aki az irányítható lövedékek központját vezeti. Ez az intézmény nagyon hasonlít ahhoz, amit Hitler idején Peenemündében vezetett. Lang továbbá arról ír, hogy Wernher von Braun a hadsereg részéről történt tüzetes kivizsgálása után 117 német munkatársával együtt jelentős személyi szabadságot kapott. A könyv sok tényt tartalmaz von Braun életéről, azonban teljesen hiányzik ezen rendkívül tehetséges és jól fizetett „me­nekült" erkölcsi profiljának ismertetése. Jelenlegi nézeteiről és szándékairól csu­pán találgatásokba lehet bocsátkozni. Azon­ban azokat nem nehéz eltalálni. Von Braun maga is gyakran mondja barátainak, „hő kívánságom volt, hogy laboratóriumi be­rendezésünkkel együtt az amerikaiak kezébe kerüljünk. Ifjú éveim alatt hazám két há­borút vesztett. A jövőben a győztesek ol­dalán akarok állani". A világ örömmel fogadta kétezer világ­hírű tudós álláspontjának kinyilatkoztatá­sát. akik szembefordultak az atom- és hidrogénbombákkal. De ki ez a von Braun? Milyenek az ö erkölcsi elvei? Az angol népnek éppen ezekre az elvekre nézve vannak kétségei és azért nem hajlandó von Braunt kizárólagosan tudományos sze­mélyként és a világürutazás lelkes híve­ként elfogadni. Amikor Nagy-Britannia népe az ameri­kai ünnepi plakátokról olvasott, amelyek von Braun sikerét e szavakkal fogadták: „A mi lövedékeink sohasem tévesztenek célt", akaratlanul is azok a lövedékek öt­löttek emlékezetébe, amelyek 14 évvel ezelőtt valóban célba találtak. Az amerikai rakétaprogram és a von Braunhoz hasonló emberek, kik az őrült atomfegyverkezést irányítják, az angol népet komoly aggoda­lommal töltik el. Az angol nép mozgalma a csúcsértekezlet azonnali összehívásáért és a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló konkrét lépésekért ezért napról napra erősödik. STANLEY HARRISON 84 német tudós követeli az atomfegyvermen'es övezet megteremtését és az atomfegyverkísérletek beszüntetését Berlin (ČTK) — Berlinben február 25-én közölték 84 kiváló jiémet tudós­nak, a Német Tudományos Akadémia tagjainak nyilatkozatát, akik követe­lik, hogy Németország vegyen részt az atomfegyvermentes övezetben. A tu­dósok ,egyben követelik az atomfegy­verkísérletek beszüntetését. A német tudósok hangsúlyozzák: .Közép-Európa és főképp Németország a veszedelmes feszültség területe. Minden erőnkkel a kölcsönös közele­dést és a békés megoldás elérését kell támogatnunk. Németországban nem szabad atomfegyvereknek lenniök! Ez­zel jó példát szolgáltatunk az egész világnak!" A nyilatkozatot a többi között a kö­vetkező professzorok írták alá: E. Bloch (Lipcse), W. Blaschke (Ham­burg), R. Rompe (Berlin), E. Correns (Berlin), V. Klemperer (Drezda), H. Brandweiner (Bécs) és G. Bilkenroth (Berlin). Argentína a választások után VASÁRNAP VÁLASZTOTTA MEG Argentína új köztársasági elnökét. A választások iránt világszerte nagy érdeklődés nyilvánult meg. Ez két ok­ból történt. Először is Dél-Ameriká­ban az utóbbi időben hatalmas moz­galom indult meg az USA imperia­lista politikájával szemben, amely, mint tudvalevő, kegyetlenül kizsák­mányolja Latin-Amerika dolgozó né­pét és fosztogatja természeti kin­cseit. Erre Venezuelában adtak méltó választ, ahol Jimenéz diktátort elűz­ték az állam éléről. Másodsorban a népi tömegek és számos vállalkozó erélyesen követeli, hogy vegyék fel a kereáfcedelmi kapcsolatokat valameny­nyi országgal és ne diktálja nekik a Wall Street, melyik állammal szabad, vagy nem szabad kereskedniök. Isme­retes, hogy j argentin gazdasági; kül­döttség járt Moszkvában és a közel jövőben a többi népi demokfttikus országokba is ellátogat. A múlt vasárnapi választásokon több argentin politikai párt indult, a dön­tés azonban két legnagyobb párt kö­zött folyt le. Arturo Frondzi, a radi­kális párt jelöltje és Castillo Balbino, a radikális néppárt kiszemeltje vívták nagy politikai harcukat. Külpolitikai kérdésekben nincs nagy különbség a két párt programja között. Számot­tevő eltérések belpolitikai kérdések­ben vannak. Frondzi választási beszé­deiben a fő hangsúlyt arra helyezte, hogy kidomborítsa Argentína dolgozó népének függetlenné tételét az Egye­sült Államok gyámsága alól, követelte a kereskedelmi kapcsolatok helyreál­lítását valamennyi országgal, az or­szág fejlődése szempontjából pedig ígérte, hogy Argentína természeti kincseit saját nemzetgazdaságuk fej­lesztésére fogják felhasználni. Ezek a kérdések ma annál is inkább aktuáli­sak, mert az USÁ-ban mindjobban megmutatkozó válság előbb-utóbb Ar­gentína gazdasági életében is jelent­kezhptik. Frondzi programjában kije­lentette, ellenzi, hogy az „Amerikai Államok Szervezetét" a NATO-hoz kössék, mart annak támadó jellege van. A radikális párt a dolgozók szá­mára béremelést, a szakszervezetek támogatását és az ipar mindenirányú fejlődésének biztosítását ígérte. A párt ezen programpontja miatt az Argen­tin Kommunista Párt is Frondzit tá­mogatta. A választások ere.dménye Frondzi győzelmét hozta. Ehhez a győzelemhez hozzá kell számítani még azt is, hogy a szám­űzetésben élő Peron volt diktátor hí­vei is Frondzira szavaztak. A múlt elnökválasztáskor ugyanis több mint 2 millió /fehér választólapot dobtak az urnákba. A mostani választások előtt Peron felszólította híveit, hogy szavazzanak Frondzira. Most a megválasztott elnökön van a sor, hogy beváltsa adott szavát. Mindenekelőtt biztos, ha Argentína poli­tikája függetleníteni tudja politikáját az USA imperialista politikájától, úgy ez visszhangra fog találni Latin-Ame­rika valamennyi haladó szellemű dol­gozójánál és politikai irányváltozta­tást fog elősegíteni más dél-amerikai országban is. H. T. A francia Köztársasági Tanács szentesíti a gyarmatosítást Párizs (ČTK) — A Köztársasági Tanács február 25-1 ülésén a tuniszi és algériai helyzetről tárgyalt. A szenátorok kérdé­seire Pineau külügyminiszter válaszolt, aki hangsúlyozta a francia haderők „igényjo­gosultságát" a Tuniszban való tartózko­dásra és az algériai helyzetet ismét Fran­ciaország belügyének minősítette. A Köztársasági Tanács ülését szavazással fejezték be a francia kormány észak­afrikai politikáját jóváhagyó határozatról. A határozat hangsúlyozza, hogy a Tunisszal való tárgyalások során a kormánynak vé­delmeznie kel! a tuniszi-francia támasz­pontok meghagyását és nem szabad meg­engedni .az algériai kérdés megtárgyalá­sát. A kommunista szenátorok a határozati javaslat ellen szavaztak. A SZOVJET diékc^k küldöttsége, amely látogatóban Nyugat-Németországban tar­tózkodik. Bonnban sajtóértekezletet tar­tott, amelyen beszámolt a szövetségi köz­társaságban tett útjának tapasztalatairól és benyomásairól. (ČTK) ULAN BATORBAN, a Mongol Népköztár­saság fővárosában február 24-én aláírták a Mongol Népköztársaság és Csehszlovák Köztársaság közötti 1958. évi kulturális együttműködési tervet. (ČTK) ALFRÉD KRUPPOT, nyugatnémet nagy­iparost Ausztráliába érkezésekor Melbour­neben, a lakosság nagy ellenszenvvel fo­gadta. Az egybegyűl tömeg soraiból „náci gyilkos!" „Le a náci Kruppa!!" kiáltások hangzottak el. (ČTK) MACUMOTO, a Japán Szocialista Párt képviselője a Szekaji Oraji februári számá­ban közölj cikkében hangsúlyozza, hogy a szocializmus nemzetközi erőinek növe­kedése és Japán politikai helyzetének fej­lődése Japán demokratikus erői elé azt a feladatot állítják, hogy törektÉjenek a kommunisták és szocialisták akcióegysé­gének megteremtésére. (ČTK) DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársa­ság elnöki tanácsának elnöke, február 24-én a magyar parlament épületében ma­gas kitüntetést nyújtott át három cseh­szlovák szerelőnek, akik fáradhatatlan mun­kájukkal hozzájárultak a kelet-magyaror­szági Tiszapalkony-I vízierőmü első agre­gátjának sikeres üzembehelyezéséhez. (ČTK) A KOREAI Népi Demokratikus Köztár­saságban két ügynököt életfogytiglani bör­tönre ítéltek, akik az amerikaiak javára kémkedtek. (ČTK) JAPÁNBAN a múlt évben 146 833 köz­lekedési baleset és szerencsétlenség tör­tént. amely 7575 emberáldozatot követelt. A sebesültek száma mintegy 124 ezret tett ki. A közlekedési balesetek 2,900 millió japán jen kárt okoztak. (ČTK) AZ OMÁNI imamátus kairói képviseleti hivatala jelentette, hogy az angol parancs­nokság a Perzsa-öbölben fekvő Maszlra szigeten légitámaszpontot épített, ahonnan az angol repülőgépek támadásokat Intéznek az ománi városok és falvak ellen. (ČTK) RÓMÁBAN kétheti megszakítás után február 25-én felújították Egyiptom és Nagy-Britannia között a kereskedelmi kap­csolatok felvételéről szőló tárgyalásokat. (ČTK) MENZIES ausztráliai miniszterelnök a parlamentben kijelentette, hogy az angol és amerikai kormány tárgyalt a Thor­rakéták kísérleteinek az ausztráliai Woo­mer térségében való megvalósítása kérdé­seiről. (ČTK) OLASZORSZÁGBAN a parasztok és me­zőgazdasági munkások folytatják harcukat jogaikért. A haladó lapok jelentették, hogy Mantua, Cremona, Modena, Ravenna és Pa­via tartományokban a mezőgazdasági mun­kások hatalmas tüntetéseket rendeztek, munkát követelve, munkanélküli társaiknak és parlagon heverő földet követelve a nincsteleneknek. (ČTK) MOSZKVÁBAN e napokban tartották a Szovjetunió Legfelső birósága plenáris ülé­sét. amelyen megállapították, hogy a ka­tonai kollégium megjavította a katonai bí­róságok szervezeti irányítását és hogy a bíróságok szigorúan betartották a szocia­lista törvényszerűséget. (ČTK) A BUKARESTI inframikrobiolôgíaí intézet dolgozoinak sikerült a D-típusú víruszok elszigetelése. Eddig csupán a Szovjet­unióban és Japánban sikerült a tudósok­nak, hogy elszigeteljék a nátha viruszát. (ČTK) MADAGASZKÁR sziget déli részét ka­tasztrofális szárazság sújtotta. Ez év ja­nuárjában és február elején mintegy 30 ezer szarvasmarha szomjan veszett. (ČTK) A FRANCIA Köztársasági Tanácsban a független köztársaságiak csoportjának tag­jai javaslatot terjesztettek elő.' amelyben a kormányt felszólítják, hogy az Irányít­ható lövedékek Franciaország területén való építéséhez szükséges hozzájárulás előtt az ügyet terjessze a parlament elé. (ČTK) MOHAMMED Marokkó királya Dél-Ma­rokkoban tett látogatása során kijelentet­te, hogy folytatni fogja a Szahara siva­tag visszacsatolására irányuló erőfeszítését A király nézete szerint Szahara történelmi logainal és a lakosság óhajánál fogva Ma­rokkót illeti. (ČTK) A JAPÁN acélvállalatok küldöttsége Pe­kingben február 26-án árucserefórgalml egyezményt kötött. Japán Kínának 10 mil­lió font értékben acélgyártmányokat ad szénért és vasércért cserébe. (ČTK) ÍJ! S^O 3 * 1851 február t

Next

/
Oldalképek
Tartalom