Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)

1958-02-14 / 45. szám, péntek

Äz EFSZ-ek zárszámadása a királyhelmeci járásban Zétényben az elmúlt őszön az egész tcözség bekapcsolódott a szövetkezeti család munkájába. Mindezt elsősorban az utóbbi évek kiváló sikerei ered­ményezték. Ma a falu parasztjai nagy reményekkel néznek a jövő felé. A volt urasági béresek egyre módo­sabbak s otthonuk teljesen új jelle­get vett fel. Zétényben a szövetkezet hozta a nagy változást. Oj ház építése már természetes, mindennapi esemény. Mo­dern lakásberendezés, szőnyeg, pad­lós szoba, villanygépek, rádiógramofón majd minden házban található, sőt személyautó is van már vagy három. A tagok napi munkájuk után a leg­nagyobb kényeimet találják lakásuk­ban. A jólét és a megelégedés költö­zött a zétényi szövetkezetesek há­zaiba. Mindez nem a véletlen müve. A szép eredményeket a szorgalmas munkának köszönhetik. Az eredmé­nyek pedig évről évre szebbek. Ha csak az 1956. és 1957-es éve­ket vesszük figyelembe, azt látjuk, hogy a termelés lényegesen növeke­dik, s egy év alatt is nagy fejlődésre tekinthetnek vissza. A növényter­A legjobbak között értékelték Helmeci Olga már öt éve megsza­kítás nélkül a kisgéresi szövetkezet­ben dolgozik, mint fejőnő. Jelenleg Egyre jobban él a Bukus-család Ki ne ismerné Bukus Jánost, a bolyi szövetkezet sertésgondozóját. De nemcsak Bolyban, hanem az egész királyhelmeci járásban nagy népszerűségre tett szert. Becsületes munkájáért a példás dolgozók kitüntetésének tulajdonosa. A bolyi szö­vetkezet fennállása óta hűségesen gon­dozza a reábízott sertéseket. Munkája eredményes. Nem hiába nőtt fel a ser­téstenyésztésben, érti a dolgát. Igaz, ma nem úgy van, mint valamikor a Fuksz­uradalomban. Akkor is dolgozott, de a ju­talom csak koldusalamizsna volt. Ma más a helyzet. Boldogulnak s egyre módosab­bak. Szorgalmas munkájuk gyümölcseként csinos új ház modern berendezéssel ékes­kedik a község új lakótelepén. Gyerekei gondtalanul élnek. Legnagyobb lánya most készül érettségi vizsgára. — Kell ám a pénz — mondja a házaspár —, hiszen ma­holnap eladó lesz a legnagyobb lány. Igaz, a „stafírung" készen van már. Ha szükség lesz valamire, lesz miből vásárolni. Bukuséknál mindenre jut bőven. A ta­valy ledolgozott 1395 munkaegység után csak pénzben 36 685 koronát kaptak kéz­hez. Természetbeniekben pedig 47,85 má­zsa gabonaféleséget, valamint egyéb já­randóságokat. Mindezekből bőven jut a Bukus-családnak mindenre. Sőt, Bukus János régi vágya is megvalósulhat — a ré­gen áhított motorkerékpárt is megvásá­rolhatja. p"Megalapozták Ijövőjüket ^ Járásunkban ebben az esztendő­^ ben elsőnek Zsebes község pa­fc rasztjai alakították meg 1958. feb­> ruár 8-án a Győzelmes Február 10. ^ évfordulójának, valamint pártunk ^ kongresszusának tiszteletére az ^ egészközségi szövetkezetet. Nem ^ kevesebb mint 54 kis- és közép­^ paraszt lépett be ezen a napon a § közösbe és összesen 441 hektár o ^ földterületen indul az új élet felé ^ Jól gazdálkodó parasztok — Va­^ sinszky Ferenc, a HNB elnöke, i Sárosi János, Mátyás András, § Krajnyák János, Plachy Pál, Iván § András és a többiek az új gaz­§ dálkodást választották. & Iván Sándor, Kassa | 24 tehén fejése van reá bízva. Az egészségtől duzzadó fiatal menyecske igen lelkiismeretesen és odaadással végzi a reá bízott munkát. Ezt bizo­nyítja az is, hogy a szövetkezet ve­zetősége a legjobb munkaerőnek ér­tékelte. Tavaly még az öregapja is el­járt dolgozni, ha az egészsége meg­engedte. A jó munkáért az évzáró gyűlésen 700 ledolgozott munkaegység után kapott részesedést. A tervezett 10 korona helyett 13 koronát. Hogy mit csinál a sok pénzzel, erre így válaszol: — Szépen berendezett lakásunk van. A mostani részesedésből szőnye­geket vásárolunk — árulja el hamis­kás mosollyal. Igaza van. Miért ne vehetnének szőnyeget is, Meg aztán így van ez már Kisgéresen. A jól menő szövet­kezet egyre módosabbá teszi a szö­vetkezeteseket 1 Modern bútor, rádió, villanygépek, házépítés és ki tudja még mi már nem újság a faluban, amióta a szövetkezetben vannak. Van miből vásárolni, hiszen a tervezett 20 korona helyett 23 koronát fizet a szövetkezet munkaegységenként. Ha mindehhez hozzászámítjuk a termé­szetbeni járandóságot is, majd, hogy 30 korona a munkaegység értéke. Helmeci Olga fejőnő céltudatosan folytatja munkáját. mesztésben a hektárhozamok a követ­kezőképpen növekedtek az utóbbi két év alatt. 1956 1957 hektárhozamok q-ban búza 16 23 rozs 15 20 árpa 22 29 kukorica 24 32 cukorrépa 232 318 burgonya 123 179 A hektárhozamok növeléséhez leg­jobban a talaj gondos művelésével és a jó trágyázással járulnak hozzá. Zé­tényben tavaly 71 000 koronáért vásá­roltak műtrágyát. Amint látható, igen kifizetődött. Hasonlóan lényeges növekedést ér­tek el az állattenyésztésben is, amely a- következő gyarapodást mutatja. a kitermelt húsmennyiség kg-bai^ marhahús sertéshús birkahús 1956 19 836 29 433 8 560 1957 27 160 39 506 10 932 A feltüntetett számok ékesen mu­tatják, hogy Zétényben nagy súlyt helyeznek az állattenyésztésre, amely szilárd alapja a szövetkezetnek. A termelés növelését élénken tük­rözi vissza a szövetkezet bevétele. Míg 1956-ban az álattenyésztésbői 768 906 korona, addig 1957-ben 1 millió 106 ezer 815 korona volt a bevételük. A növénytermelésben 1956-ban 513 ezer 817 korona, ezzel szemben 1957­ben 658 910 korona folyt be a közös kasszába. Az eredmények elérésében elismerést érdemelnek a vezetőség tagjai, Pokol Gyula elnökkel és Plut­ko András könyvelővel az élen, akik szívvel-lélekkel mindig azon dolgoz nak, hogy gyarapítsák a meglevő ered ményeket. JÓ MUNKÁÉRT BŐ JUTALOM A radi EFSZ évről évre erősödik. Ezt bi­zonyította az évzáró gyűlés is. Aki szorgal­masan dolgozott, re­ménykedve ment a zár­számadásra, mert be­csületes munkájáért illő jutalomban részesült. Barna István fiával a növénytermelésben dol­gozott. Az előlegen kívül a zárszámadáskor 11 070 koronát kapott kézhez. Böjti János bácsi, bár nem fiatal ember már, de az állattenyésztésben ugyancsak megállta a helyét. Részesedésként 10 000 korona ütötte a markát. Matyi Imre elvtárs, a szövetkezet elnöke, buz­dító szavakkal értékel­te az eltelt év eredmé­nyeit. — Szép eredményeket értünk el. Ezt bizonyít­ja a zárszámadás is — mondotta. — Ugyanak­kor még nagyobb ered­ményekről adhattunk volna számot, ha a munkából valamennyien gondosabban kivettük volna a ránk eső részt. Rad községben már mindenki a szövetkezet­ben van. Most van szük­ség a határozott össze­fogásra, hogy a terve­zett 'feladatokat ne csak " teljesítsék, de magasan túl is szár­nyalják. Az évzáró' gyűlés al­kalmából a Győzelmes Február tiszteletére a radiak vállalták, hogy a gazdag termés érdeké­ben a téli időszakot ar­ra használják fel, hogy elvégzik a trágya és a trágyáié kihordását. Mindezt meg is valósít­ják, mert a munkúban az ifjúság is részt vesz. Az ifjúság eddigi érde­mei kielégítőek. Tavaly például 5600 munkaegy­séget dolgoztak le a közösben. Mindez éke­sen tükrözi vissza a ra­diak becsületes és szor­galmas munkáját. Kaszonyi István „Kit pártoljak: Faíaszkay István (Sajógömör), a szövetkezet évzáró gyűlésén önmagát, helyét kereste. Körüljáratta tekintetét, hol a vezetőségre, hol a tagságra nézett, meg-megállt monda­nivalója közben. Igazságtevésre várt segítséget. — Két tűz közt vagyok — kezdte — Az ellenőrző bizottság elnöke va­gyok. Nem. könnyű a feladatom, elhi­hetik. Sokszor nem tudom, kit pár­toljak, a tagságot-e vagy. a vezetősé­get. Aztán elhallgatott, s a teremre rá­zuhant a csend. Nem gondolatűző, lé­lekre telepedő, inkább gondolkoztatő, nyugtalanító. Rövid ideig tartott, az asszonyok sora egy-kettőre megtörte. — Olyan az agronómus is, hogy reggel 8 órakor a „jó reggeltre" jó „napottal" válaszol. Próbálom közös nevezőre hozni az elhangzottakat, kihámozni a lényeget ebből a merőben ellentétes két kije­lentésből, próbálom egyensúlyba hozni a gyakorlattal, azzal, hogy a sajógö­möri szövetkezetben mégiscsak fizet­tek, hét korona ötven fillért munka­egységenként, s a természetbeniekkel az egész évi munkaegység értéke hu­szonhét korona ötven fillér. Ogy okoskodom, mégsem olyan nagy baj, ha Orbán Ferenc agronómus ko­rán kel, az sem főbenjáró bűn, ha itt-ott az asszonyok sarkán van. Va­laszkay István ilyenkor kinek adna igazat? Csak egy igazság van Sajógömörben is. Egy igazság, a közösség igazsága. Azt hiszem, Csala Dani bácsi is ezt tartja ... E l átszólag apró, jelentéktelen, úgy U is mondhatnánk, harmadren­dű ügyecskék azok, melyekről a gyű­lésen szó esett, de tanulságosak. Em­beri gyengeségekre vetnek fényt. Egy­egy jól vagy rosszul sikerült munka megmutatja az emberek arcát, ahogy Szőke István szövetkezeti elnök em­lítette a beszámolóban. Hogy a ka­csákkal nem törődtek úgy, ahogy kel­lett volna, annak a tagság is, meg a vezetőség is kárát látja, s az ellenőr­ző bizottság elnöke az ilyen példákon is láthatja, nincs kétféle igazság. S talán azoknak, akik kétféle igazsá­got vélnek létezni, F. Pál János köny­velő a gazdálkodás ismertetésével vi­lágos képet mutatott. Rövid volt az áttekintés, de annál érthetőbb, csak­ugyan, még a gyermek is megérthette. A 151103 korona, ami hiányzott, hogy a részesedés kerek 10 korona ľ.hes­sen, minden külön magyarázat nélkül is mindenkinek benyúlt a zsebébe, ha nem is könyökig. lhangzott ugyan — maga az ' lenőrző bizottság elnöke r mondta —, hogyha a betakarítás ide­jében megtörtént volna, akkor több lett volna a pénz. Ez azonban már IC csak tanulság, elsősorban a vezetőség számára, mert ott is volt hiba. Volt bizony. Évközben nem tartot­ták meg a taggyűléseket úgy, ahogy kellett volna. Ezért volt olyan vér­szegény a beszámoló, ezért nem tudtak a tagok hozzászólni, s egyikükből-má­sikukból valósággal harapófogóval kel­lett kihúzni a szót. Csala Dani bácsi így bíztatta a vezetőséget: — Szólj valakinek az orra alá, majd lesz vita mindjárt. Aki nem volt ezen a gyűlésen, s e sorokat olvassa, azt is gondolhatná, hogy azok a gömöriek igen gyenge lábon állhatnak. Ezt éppen nem lehet mondani, örvendetes, hogy a hibák ellenére is gyarapodtak, s nemcsak a tagság gyarapodik, hanem a szövetke­zet is. A vagyoni állapot a két év előttihez képest tavaly 893 527 koro­nával gyarapodott, 240 ezer koronával növekedtek a készletek. Az aktívák ér­téke — a két év előttihez képest — 1143 862 korona többletet mutat. Itt találja meg az igazat az el­I lenőrző bizottság elnöke is. Van azonban egy kis bökkenő, mert iskolára akarják küldeni. Ezt, hogy bökkenő, inkább csak a szó kedvéért írtam. Meglepett ugyanis, mennyire érdekli a tagságot az eHenőrzés. Egyi­kük felszólalt, küldjék iskolára Va­laszkay Istvánt, hogy tanuljon, töb­bet tudjon, könnyebben tudjon igazat tenni, hogy gyorsan megtalálja az egyetlen igazságot. Gérecz Árpád BAJCS ADJA A VETŐMAGOT , A Bajcsi Állami Gazdaság központi raktárában már készítik a vető­magot a tavaszi vetésre. A kiváló, minőségű vetőma­got azonban nem­csak saját hasz­nálatukra készítik a bajcsi dolgozók, hanem más álla­mi gazdaságok, szövetkezetek szá­mára is. A ve­tésre már eddig 58 vagon vetőma­got készítettek elő és ezekben a na­pokban kezdik meg elszállítását ha­zánk különböző tájaira. Képünk a központi raktár vezetőjét és egyik munkását mutatja, amint a megfelelő jelzéssel látják el az elszállításra kész magot. K. Cíc,h (ČTK) felv. Hazai tudósítás — Aztán ne próbálj ám valami rosszat írni rólunk! — mondja szű­kebb hazám egyik volt középparasztja — mert akkor kitagadunk Kesziből. Szavában valami féltő szeretet csen­gett, úgy beézélt a szövetkezetről, a közösség becsületéről, mintha a csalá­di fészek jó hírét féltette volna. Ezerbüencszáznegyvenkfilenc jiutott az eszembe. Ugyanezzel a falumbelivel, akivel ma beszélek, együtt jöttünk haza ketten a határból. Ősz volt. A kocsi hátuljábat eke zörgött, a gazda szán­tani volt. A nemrégen alakult szövet­kezet búzatáblája mellett zötyögtünk el, mikor útitársam köpött egyet, majd az ostor nyelével a már halvány­zöldben játszó búzatábla felé bökött mondván: — Látod, megint nagybirtokot akar­nak csinálni. Aztán, amíg haza nem értünk, széltében-hosszában kifejtette nézeteit a szövetkezettel kapcsolatban. Gyakran hallott az ember ilyenfor­ma beszédeket akkoriban Mondha­tom, nem voltak dicshimnuszok. Fél­tek a röghöz kötöttek akkoriban, bi­zalmatlanok voltak az újjal szemben, hiszen a múltban már annyiszor be­csapták őket... Otthon vagyok szülőfalumban. s hallgatom a szövetkezet vezetőinek beszámolóját. — A közös \vagyon értéke évről év­re milliókkal ' emelkedik — mondja Czita Antal, a szövetkezet könyvelő­je. A tavalyihoz képest ez évben már megint másfél millió koronával többet mondhatunk magunkénak. A szövetkezet összvagyona meg már valahol hétmillió korona körül mozog. Micsoda hatalmas értékeket rejt ma­gában ez a keszi föld, micsoda lehe­tőségei vannak ma hazánk földmű­velőinek! Azt a majd tíz esztendővel ezelőtt elhangzott beszélgetésünket már biz­tosan elfeledte barátom. Elfeledte, mert azóta lélekben megnőtt. Kétsé­gei tovatűnnek, valahányszor ránéz a szövetkezet évről évre gyarapodó, korszerűsödő gazdasági udvarára. Nem félti már családja, ismerősei, barátai jövőjét, ha ránéz arra a 60 IÍÍ családi házra, amelyek a szövet­kezet megalakítása óta épültek. Hi­szen a falu középparasztjai is, akik eddig a hagyományos bogárhátú pa­rasztházakban laktak, bedobták fejük felöl a régit jelentő nádtetőt, cserép piroslik ma már minden házon. Az év végi beszámoló legvégén, mikor a szövetkezet könyvelője ki­mondta a végső számot: 880 000 ko­rona kerül elosztásra, egy pillanatra sír' csend váltotta fel a teremben uralkodó zajt. Hiszen majdnem egy­millió koronát kapnak ma ezek a parasztok, akiknek nem is olyan régen ilyenkor télen meg kellett gondolniok, hányszor egyenek naponta, mert az életet, gabonát, kénytelenek voltak eladni, nehogy megüssék házuknál a do­bot. Biztosan eszükbe jut ezeknek az embereknek, hogy ezelőtt 15—20 év­vel így télvíz idején, mikor nem volt munka, tíz kilónként hordták csa­ládjuknak a kölcsörilisztet, hogy ké­sőbb majd dupla árat fizessenek érte. No, de ha lehet, felejtsük el a múltat. Milyen kitátásai vannak a jövőre nézve a nagykeszieknek? Nemsokára tíz éve lesz, hogy meg­vetették a közös gazdálkodás alap­jait. Az egész idő alatt minden év­ben az Ifjúsági Falu és Nagykeszi volt a járás két nagy riválisa. Min­den fontos lépésüknél megnézték, hogyan csinálja azt a másik szővei kezet. Es végül kitűnt, hogy bizor az Ifjúsági Faluban még a kesziel nél is jobb eredményeket értek a szövetkezetesek. A kesziek ebi nem akarnak belenyugodni. Azt monc ják, ellenfeleiknek jobb lehetősége voltak. Amazok, ha néha találko; nak a kesziekkel, azt állítják, hot, Nagykeszin még nem használtak \ minden lehetőséget a nagyobb jövi delem elérésére. Ez a nemes vetélkedés a két szí vetkezet között meg is hozta, jobb: mondva a jövő gazdasági évben ma. meif is hozza gyümölcsét. Mert Nagi keszin valóban van még a szövetki zetben egy olyan tényező, amelym fontosságára eddig még nem figye tek fel eléggé: s helyes jutalmazó különösen a növénytermesztésben. I egyrészt nem is csoda, mert ie[ nyolcszáz hektáros gazdaság mindi parcelláját, az azokra fordított mui kaegységeket nehéz számon tartar Enélkül pedig lehetetlen igazságost jutalmazni. Czita Antal könyvelő k jelentette az évzáró közgyűlésen, hoí már a következő gazdasági évbt bevezetik az úgynevezett kartoté) rendszert. Minden egyes parcellám és terménynek lesz egy kartoték j amelyre rávezetik, melyik szövetki zeti tag mennyit dolgozott az egy< terményeknél, hogy az elért erei méni/ek szerint lehessen mindenk jutalmazni. Ez a módszer nemese több, hanem jobb minőségű munkái is serkenti majd a tagokat. E mól szer előnyei bizonyos mértékbt megmutatkoztak már az elmúlt gaz­dasági évben is a cukorrépánál, ah így majdnem 450 mázsás átlagtermé értek el hektáronként. A jutalmazá. nak ezt a módját mostantól kezdi mindenütt bevezetik. A szövetkezet megalakulása ő; eltelt kilenc év nagy iskolája volt f :iunak. Megtanulták, hogy rendsz< riink mezőgazdasági politikájának e veire mint biztos pillérre támaszkoi hatnak. De megtanulták azt is, hoc az állami segítség mellett az anya felemelkedésnek van még egy elmi radh^iatlan követelménye: az egé; szövetkezet tagságának áldozati munkája, amely Nagykeszin mi meghozta gyümölcsét. K. Tóth Mihá A fővárosban jártun, Járásunk szövetkezeteinek legjot dolgozói egyhetes kiránduláson vette részt hazánk fővárosában. Az őrö szövetkezetből hárman érdemelték e: ki: Csető Erzsébet, Nagy Pirosk Soltész Malvinka. Egyhetes ott-tartós kosdáuk idején megtekintették Prág nevezetességeit, gyönyörködtek széf ségeiben. — Nagyon jól éreztük magunkat ­mondja Soltész Malvinka — majd íg folytatja: — Megismerkedtünk mí szövetkezetek küldötteivel is, akik el mondták nekünk, hogy az ő szövetke zetük milyen eredményeket ért e Hazánk fővárosának sok szépség mély benyomást tett ránk. Hogy ők voltak érdemesek erre kirándulásra, bizonyítja az is, hog Csető Erzsébet 525, Nagy Piroska 49: Soltész Malvinka pedig 408 munka egységet dolgoztak le a múlt évbet amelyekre 28 mázsa terményt kapta összesen. Horosz Árpád, örö ÜJ SZO i TÖT 1958. február 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom