Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)

1958-02-13 / 44. szám, csütörtök

Tteéyeredménye ! a Jé lehet Az iparról általában A csehszlovák népgazdaság döntő ága az ipar. A nemzeti jövedelem je­lentős része — 66 százaléka — az iparból származik. Az állami költség­vetés bevételeinek fő forrása szin­tén az ipar. 1957-ben az iparvállala­tok felhalmozása (nyeresége) 10,6 milliárd koronára emelkedett. Emel­lett a nemzeti vállalatok forgalmi adót stb. is szolgáitatnak be az ál­lampénztárnak. Az parban az összes doigozók 33 százaléka, vagyis egyhar­mada dolgozik. Ebből következik, hogy az egy főre eső nemzeti jövedelem kétszerte nagyobb az iparban dolgo­zóknál (a dolgozók 33 százaléka a nemzeti jövedelem 66 százalékát ál­lítja elő), mint a többi termelési ága­zatokban. AZ IPARI TERMELÉS FEJLŐDÉSE Talán egy gazdasági ágaiat sem bizonyítja annyira szemmelláthatólag és kézzelfoghatőlag a szocialista gaz­dálkodás előnyeit, mint éppen az ipar. A Szovjetunióban csak egyszer, a második világháborúban, az összes népi demokratikus államban szintén csak e"vszer, Magyarországon az 1956 évi ellenforradalmi események következtében állott be visszaesés az ipar szüntelen fejlődésében. Csehszlovákiában az ipari terme­lés a szocializmus építése következ­tében közel háromszorosára emelke­dett a háború előtti szinthez képest. Amellett ezt a háromszorta nagyobb termelést 2 millióval kisebb lakos­ság állította elő, ami annál neveze­tesebb, mert a kitelepített németek jelentős része éppen az iparban dol­gozott. Az iparosítás kezdetén álló államok — különösen népi demokratikus ál­lamok (pl. Albánia, Bulgária, stb.) — az ipari termelés növekedésének lé­nyegesen nagyobb százalékát mutat­ják ki, mert néhány nagyobb üzem építése is már elegendő az ipari ter­melés megkétszerezéséhez vagy meg­hárcmszorozásához. A CSEHSZLOVÁK IPAR HELYE A VILÄGBAN Ha az ipari termelést abszolút szá­mokban vesszük — tekintet néíkül a lakosság számára - úgy azt a képet kapjuk, hogy: Csehszlovákia a kőszéntermelésben a barnaszéntermelésben a nyersvastermelésben az acéltermelésben a cementtermelésben a világon 12 4 11 10 13 Európában 7 4 8 8 10 helvsn áll. Mindent egybevetve az aránylag kicsi, 13 millió lakosú ország az egész ipari termelés értékét számít­va a világ 10 első állama közé tar­tozik. AZ IPAR KONCENTRÁCIÓJA HAZÁNKBAN Az egész csehszlovák ipari ter­melésnek 93 százalékát nemzeti és állami vállalatok, 4 százalékát helyi­gazdálkodási vállalatok és 3 száza­lékát szövetkezetek állítják elő. A magánszektort 30 000 egyedül dol­gozó kisiparos képviseli. Az ipar szocializálása lehetővé tet­is többel dolgozó vállalatok száma is eléri az összes vállalatok számának egynegyedét. A SZOCIALISTA IPAR FÖLÉNYE A népi demokratikus Csehszlová­ki. ipara tehát a Szovjetunió és az NDK mellett a legjelentősebb a szo ­cializmus táborában s jelentős részét képviseli a szocialista világtermelés­nek. A szocialista rendszer jelenleg a Föld területének egy negyedére ter­jeszkedik ki, amely területen a Föld lakosságának több mint egyharmada lakik. A világ ipari termelésének 30 százaléka esik a szocialista táborra. te a hatékony nagyüzem-' termelés növekszik fejlesztését, az ipar szocialista kon- "T^iľonv^tia 3 'L^v^g 7-bľn^m o centráciőját. Az állami és nemzeti vállalatok fele több mint 500 munkást foglalkoztat, sőt az 1000 munkásnál azt bizonvltja, hogy 1917-ben még nem volt szocialista termelés. De az utóbbi évek statisztikája is vilá­gosan beszél: Év 1950 1951 1952 1953 1S54 1955 Tőkés államok 100 109 111 119 119 131 Szocialista államok 100 120 138 158 177 195 A táblázat az ipari termelés mutatóit tünteti fel az 1950-1955. években (az 1950. év termelése egyenlő százzal). Míg tehát a tőkés világ ipari terme­lése hat év alatt alig egy harmaddal lett nagyobb, a szocialista tábor majd­nem megkétszerezte ipari produk­' cióját. S ebben a nagyszerű fejlődés­ben, amely lehetővé teszi a legfej­lettebb tőkés államoknak az egy főre eső termelésben való utolérését és elhagyását — jelentős része van a csehszlovák iparnak is. Sz. L. — Miért nem vagyok húszéves — kiáltja Ondrejka János, az ipolyviski szövetkezet hatvannyolcéves állat­gondozója. Kezében csordultig tele a pohár a hegy aranyló levével. Jó kedve van, s egyre azt hajtogatja: — Miért nem vagyok húszéves... De azt is megmondja, miért sajnálja, hogy elszaladt feje felett az idő. — Még sohasem éltem ilyen jól mint most, öröm dolgozni, öröm él­ni... Az ősz Ondrejka bácsi szavait megerősítik a többiek is. Csak rájuk kell nézni. Vidámak, mint a verő­fényes májusi nap. Ez nem is cso­da, hiszen a szövetkezet sikerekben gazdag évet zárt le. Bartal Lajos elnök, Kovács György agronómus. Tóth Ignác zootechnikus és Bali elv­társ könyvelő beszámolói a szövet­kezetesek jó munkájára vetettek visszapillantást. Jó volt hallgatni, hogy a szövetkezet 23 hektáron 550 mázsa cukorrépát termelt hektáron­ként. Búzából csaknem 26 mázsa, árpából 28 mázsa volt a hektárho­zam. összesen 7 vagon gabonát adott be a szövetkezet terven felül. A ter­ven felül beadott, sertéshúsból és marhahúsból is megtelt néhány va­gon. Az étborsót is megtetézték más­fél vagonnal. Ahoi so't a termék, sok ott a pénz is Ez valóban úgy van. Többet kell termelni, s nagyobb a jövedelem. A gazdagabb termésért pedig dolgoz­ni kell. Ezt Visken jól tudják. A ta­valyi év nehéz volt, a betakarításnál rossz volt az idő, vihar is pusztított, s a szövetkezetesek mégis győztesen kerültek ki az időjárással folytatott harcból. Eredmény: 15 korona előleg, 25 korona részesedés meg a termé­szetbeniek munkaegységenként. Meg­érthetjük tehát, hogy a deresedő Ondrejka János szeretne húsz éves lenni... A fejezet elején mondtuk, hogy a gazdag termésért dolgozni kell. Ez igaz, de még nem minden. Éssze­rűen kell dolgozni. Fontos a jó mun­kaszervezés, az agrotechnikai határ­idők és intézkedések betartása. Nem mindegy tehát, mikor készül el a munka, mikor kerül sor a betakarí­tásra. A viski szövetkezetben az időn van a hangsúly és a munka minősé­gén. Ez a tartós sikerek és a növekvő jólét titka. A hétéves óriás ötvenben, amikor a szövetkezet gyerekcipőben elindult útjára, alig volt a közösben féltucat tehén, né­hány koca s kicsinyke juhnyáj. Most csak a gazdasági épületekben négy­millió korona érték zsúfolódott össze. A^szövetkezet összvagyona pedig el­érte a nyolcmillió koronát. Ezzel szemben a tartozás csupán másfél­millió korona. A szövetkezet 850 hektár földön gazdálkodik, melyből ötszazvalahány hektár a szántóföld. Tehát nem kis szövetkezet és nem is nagy. Gazdasá­gilag azonban hét év alatt óriássá nőtt a közös munka eredménye. Eleinte csak százezer koronákról be­szélt a költségvetés, ma már csak­nem négymillió koronára nőtt. A szövetkezetesek 1958-ban az ál­lattenyésztésben 2 millió koronát, a növénytermelésben pedig több mint másfél milliót akarnak elérni. Az év­záró taggyűlésen a fenti összeget még megtoldották egy félmillióval. A Februári Győzelem és a/XI. kong­resszus tiszteletére elfogadott fel­ajánlások ennyivel több mezőgazda­sági terméket tesznek ki. Fény és árnyék Ha hű képet akarunk adni az ipoly­viski szövetkezetről, nem elég csupán a gazdasági eredményekről szólnunk. Az eredmények mögött emberek ál­lanak. S jól tudjuk, hogy nem min­den ember egyforma. A viski szö­vetkezetesek nagy többsége valóban szereti a munkát s a hét év alatt szinte új emberré alakult, új mun­kaviszonnyal. Kifejlődött bennök a közös munkához való ragaszkodás, a közös vagyon megbecsülése. Becsü­letére válik azonban a vezetőségnek és a vitában felszólalt elvtársaknak, hogy a kiváló eredmények ellenére bíráló szemmel néztek az elvégzett munkára, saját tevékenységükre. Az eredményekből tudjuk, mire ké­pesek a viski szövetkezetesek, de még többre is vihetnék ha jobb len­ne az állattenyésztés. Különösen a szarvasmarhatenyésztésben van még sok kívánni való. A tehénállományt fel kell tölteni, mert a mostani állo­mány mellett a 2350 liter évi tehe­nenként! tejhozammal is csak 235 liter tej esik egy hektárra. Ez bi­zony nagyon kevés. Baj van a takar­mányozási technikával is, Tóth Ignác Üdvözlő távirat a japán külügyminiszterhez (ČTK) — 1957. február 13-án írták alá Londonban a Csehszlovák Köztársaság és a Japán Császárság közötti rendes kap­csolatok újrafelvételéről szóló jegyzököny­vet. Ezen esemény első évfordulója alkal­mából Václav Dávid külügyminiszter a kö­vetkező táviratot küldte Aicsiró Fudzsi­jama japán külügyminiszternek: „Kegyelmes Uram! Engedje meg, hogy szívélyesen üdvö­zöljem a Csehszlovák Köztársaság és a Japán Császárság rendes kapcsolatai újra­felvételére vonatkozó jegyzőkönyv aláírá­sának első évfordulója alkalmából. A múlt év bebizonyította, hogy a Cseh­szlovák Köztársaság és Japán közötti kap­csolatok normalizálása országaink népének közös alapvető érdeke. A csehszlovák kor­mány a maga részéről a közös jegyzőkönyv szellemében a jövőben is megtesz mindent az országaink közötti baráti kapcsolatok, a nemzeteink és a világbéke érdekében. Václav Dávid külügyminiszter." J Il ii IS IS zootechnikus bírálta az állatgondozó­kat, hogy nem fejlesztik a szaktudá sukat, nem járnak a szövetkezeti is­kolába. Baji elvtárs, aki most kerüli az állatgondozók soraiba, .szintén ki­emelte a kellő szaktudás hiányát, s a takarmányadagok összetételét is ki­fogásolta. — Az igaz, hogy takar­mány van bőven, de a minősége jobb is lehetne. A hereféléket későn ta karítjuk be, veszítenek a táperejük­ből — mondotta Az utánpótlásról is gondoskodni kell íme a jó is lehet még jobb. Az évzáró taggyűlés határozatot is ho zott erre nézve. Nem esett azonban szó arról, mi lesz az utánpótlással Igaz, hogy a fiatalok a csúcsmunkák idején kiveszik a részüket a munká­ból, de nem fejlesztik szaktudásu­kat. A mezőgazdaság fejlődése pedig egyre több szaktudást kíván. Jók az öregek tapasztalatai, de csak ha új tudással párosulnak. A fiataloknak meg kell szerezni mind a kettőt Egyelőre azonban a fiatal Balla Jó­zsef csoportvezetőn kívül a szövet­kezet nem küldött senkit iskolába Hol tehetnék meg jobban a fiatalok s idősebbek iskoláztatását, mint Vis­ken? E kérdés megoldása nem várathat^ soká magára, ha a szövetkezet to- ' vább akar fejlődni. A falusi pártszer­vezetnek is jobban kellene érvénye­sítenie befolyását a szaktudás növe­lése érdekében. Kétségkívül a párt­szervezet volt a falu jobb életének szervezője. A kommunisták vezették a falu dolgozó parasztjait a közös munkára, s a szövetkezetet a virág­zás útjára. De a párt felelőssége ezzel nem lett kisebb, sőt megnöve­kedett. Hiszen a fejlődés új felada­tokkal jár s a nagyobb bőség meg­teremtése megköveteli, hogy azok­nak a szövetkezeteseknek sqra, akik a nagy sikerek megteremtői, új és komoly szaktudású emberekkel bővül­jön. Miklya János 9 A nemzetgyűlési képviselők tanácsa Zdenék Fierlinger elnökletével február 11-én tartotta ülését, mely az 1958. évre szóló állami költségvetésre vonatkozó elő­készítő munkálatok kérdésével foglalko­zott. 0 A legutóbbi napokban az időjárás nagv klierigései "kovetkežtébe'rf s'íaŕoróänaft aŤiát­halázas megbetegedések. Nem fordulnak ugyan elő oly mértékben, mint 1957 őszén, mégse becsülhetjük le azt a tényt, hogy állandóan növekszik a megbetegedések szá­ma. Az Egészségügyi Minisztérium IH&té­kes szervei ezért fokozott személyes fe­gyelmezettségre s a higiénia és egészség­óvó életmód alapvető elveinek betartására hívja fel a lakosságot, 0 A. Novotný köztársasági elnök Oldŕlch Kaisrt a Csehszlovák Köztársaság argen­tlniai rendkívüli nagykövetét és meghatal­mazott miniszterét kinevezte Csehszlovákia bolíviai rendkívüli nagykövetévé és meg­hatalmazott miniszterévé. O. Kalsr hivata­lának székhelye továbbra is Argentína fő­városában, Buenos Airesben marad. Gottwald müveinek VII. kötete az 1936. év fontosabb eseményeit fog­lalja össze. Gottwald elvtársnak e kötetbe foglalt munkái az 1936. év belpolitikai és nemzetközi esemé­nyeinek mély elemzését adják, és vi­lágos tanúbizonyságot tesznek arról, hogy a kapitalista kizsákmányolás elleni harcban miként vált a kommu­nista párt dolgozó népünk egyetlen vezérévé, a köztársaság és a demok­rácia egyedüli oltalmazójává és szó­szólójává a fasizmus elleni harcban. A kötet közel 400 oldal terjede­lemben 43 különféle népgyűlésen el­mondott beszédet, újságcikket és pártiratot tartalmaz, amelyek mind­egyikében Gottwald elvtárs riadót fúj, harcba szólítja Csehszlovákia dolgozóit a közelgő fasiszta veszély és a háború ellen. A Kommunista internacionálé VII. kongresszusának határozatai, Dimit­rov elvtárs fellépése széles alapot , nyújtottak a munkásosztály akció­' egységének megvalósításához. A kü­lönböző pártokban levő munkások örömmel fogadták a VII. világkong­resszus új irányvonalát: a fasizmus elleni egységes fellépés és a köztár­saság védelmének politikáját. Meg­nőtt a kommunisták iránti bizalmuk és fokozódott az egységfront utáni vágyuk. A„szocialista" vezérek éveken át az­zal bolondították a tömegeket, hogy a kommunisták a köztársaság nem­zeti egysége ellen vannak, a köztár­saság védelmét nem gondolják ko­molyan, hogy a kommunisták hazárd politikát folytatnak. A KI VII. kong­resszusán Gottwald elvtárs beszámo­lójában erre a következőkben vála­szolt. (20. oldal). „Mi azt akarjuk, hogy ebből a köztársaságból, ahol ma a burzsoázia uralkodik, szocialista ÍM SZO 2 & 1958. február 13. Megjelent Klement Gottwald műveinek VII. kötete magyar nyelven köztársaság legyen, ahol majd a nép fog uralkodni, ez a célunk, ezért harcolunk. Ha azonban ezt a polgári demokratikus köztársaságot a vé­rengző fasizmus veszélyezteti, akkor mi védelmezzük ezt a köztársaságot a fasizmus ellen és közös harcba szólítunk minden igazi szocialistát, demokratát és republikánust, hogy ezt a köztársaságot megkíméljük a legnagyobb szégyentől, a dolgozó né­pet a legnagyobb csapástól — a vé­res fasiszta diktatúrától." A prágai Lucernában 1936. március 2-án megtartott nyilvános gyűlésen elmondott beszédében (77. oldal.) Gottwald elvtárs foglalkozik a nem­zetközi helyzettel, méltatja a Fran­ciaországban és Spanyolországban létrejött népfrontot, melynek óriási nemzetközi jelentőséget tulajdonít. Beszédében kiemeli, Francia- és Spa­nyolország példája megmutatja, hogy a fasizmus ellen csak egyetlen dolog segít: az egységes Népfront. A reak­ciós fasiszta összeesküvők semmitől sem félnek annyira, 'mint a nép egyesülésétől. A kormányban ülő „szocialista" ve­zérek azonban elutasították a kom­munistákkal együtt megalakítandó egységes fasisztaellenes frontot. Fél­tek a proletariátus győzelmétől, fél­tették miniszteri székeiket, féltették összeharácsolt vagyonukat. A kom­munisták szinte prófétai előrelátás­sal megjósolták a dolgozók széjjel­forgácsoltságának veszélyét és fi­gyelmeztették a szocialista pártok vezéreit az Egységfront, a Népfront megszervezésére az előretörő fasiz­mussal szemben. A kommunisták nyíltan megmond­ták a „szocialista" vezéreknek, hogy a fasizmus barbár és kíméletlen. Ma még nem késő, de holnap, amikor a koncentrációs táborokban találko­zunk, akkor már késő lesz. Sajnos, a történelem nekünk adott Igazat. A kötet 312. oldalán egy memo­randumot közöl, melyet a Csehszlo­vák Köztársaság kormányához intéz­tek. A memorandum egyenjogúságot követel a köztársaság német nem­zetiségű állampolgárainak. A memo­randum, melyet Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottsága nevében Gottwald és Köhler elvtár­sak írtak alá, felhívja a kormány figyelmét arra a veszélyre, hogy a köztársaság határmenti területei a hitleri imperializmus fő felvonulási területévé válnak. Ilyen körülmények között a német lakosságnak a köz­társasághoz és a köztársaság védel­méhez való viszonya rendkívüli je­lentőségű Csehszlovákia további sor­sa szempontjából. A dokumentum ki­fejti, hogy teljesíteni kell a német lakosság jogos politikai és nemzeti követeléseit. Ezzel megjavulna a né­met lakosságnak a köztársasághoz való viszonya és megerősödnének a fasizmus elleni védelmi állásaink. A követeléseket hét pontban foglal­ják össze, melyek fő feladatnak a kulturális, nemzetiségi és gazdasági egyenjogúság elismerését állítják. A kötet 327-333. oldalain Gottwald elvtársnak 1936. november 8-án Bra­tislavában egy nyilvános népgyűlésen elmondott beszédét találjuk. A nép­gyűlést a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 19. évfordulójának meg­ünneplése alkalmából hívták össze. Gottwald elvtárs beszéde folyamán kitért a spanyol polgárháborúval kapcsolatos veszélyre, mellyel szem­ben Csehszlovákia népe sem állhat közömbösen. „Míg az egész világ tudja, hogy a fasiszta államok fegy­verrel látják el a spanyol felkelőket a törvényes spanyol kormány ellen, azalatt a demokratikus államok nem tudnak okosabbat tenni, mint semle­gességet hirdetni. A demokratikus ál­lamok vénasszonyként hátrálnak meg a fasizmus előtt, s ez nekik, maguknak sem fizetődik ki. Az ilyen magatar­tásnak az a következménye, hogy a fa­siszta államok arcátlansága csak nö­vekszik ... Ha a hitleristák spanyolor­szági kísérlete sikerül, megkísérlik, hogy valami hasonlót csináljanak Csehszlovákiában is. Sőt ebben az esetben még könnyebb dolguk lenne, mert Hitlernek a Heinlein-pártban közvetlen ügynöksége van Csehszlová­kiában ... Vajon közömbös lehet-e a szlovákok és Szlovákia számára az a tény, hogy veszélyben van a köz­társaság ? A szlovákok számára ez a tény annál kevésbé lehet közömbös, mert Szlovákiára a pesti urak is fenik a fogukat" - hangsúlyozta Gottwald elvtárs. A történelem ebben az esetben is a kommunistákat igazolta. A nemzet­közi proletariátus támogatása ellené­re a hős spanyol nép a német és olasz fasizmus által támogatott túl­erővel szemben a semlegességi poli­tika következményeként elvesztette a csatát. Két évre rá, 1938-ban Cseh­szlovákia, Spanyolország sorsára ju­tott, a fasiszta agresszió martaléká­vá lett. A történelem néha megismétlődik. Azok az agresszív csoportok, ame­lyek a második világháborút kirob­bantották, ismét hatalomhoz jutottak és egyes nyugati imperialista körök támogatásával lázasan dolgoznak a harmadik világháború előkészítésén. Ezek az urak azonban megfeledkez­tek valamiről. Arról, hogy most nem 1938-at, hanem 1958-at írunk, s ez alatt a 20 év alatt a világ képe lé­nyegesen megváltozott. Amíg 1938­ban a Szovjetunió egyedül, elszige­telten állt a kapitalista tengerben, ma határait a szocialista tábor száz­milliós népei veszik körül. Míg 1938­ban Csehszlovákia ki volt szolgáltat­va nyugati hitszegő szövetségesei kénye-kedvének, ma a Szovjetunió és a hatalmas Kína által vezetett közel egymilliárdot számláló szocialista tá­borhoz tartozunk, mely diadalmasan halad a szocializmus építésének út­ján. Gottwald művei VII. kötetének ma­gyar nyelvű kiadásával részben hoz­zájárulunk a szlovák és magyar nyel­ven megjelent Gottwald müvek aránytalanságának kiküszöböléséhez. Gottwald összes művei 16 kötetre vannak tervezve, melyekből eddig 13 kötet jelent meg mind cseh, mind pedig szlovák nyelven. Ezzel szem­ben magyar nyelven csak a VII. kö­tet kiadásánál tartunk. Szlovákia Kommunista Pártjának Párttörténeti intézete törekszik minél előbb be­hozni a lemaradást és megismertetni a magyar dolgozókat - ez úton is - pártunk dicső történetével. Róják Dezső /

Next

/
Oldalképek
Tartalom