Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)

1958-02-08 / 39. szám, szombat

ytíűoelődési oíih k mimkáiáh esi otmoyiamn munkájához A párt és a kormány határozatainak megvalósításáért folyó harcban nagy segítséget jelentenek a művelődési otthonok, amelyek szervesen bekapcsolódnak a felvilágosító népnevelő-munkába. Művelődési otthonaink rendszeres és tervszerű agitációs segítséget nyújtanak területük kulturális dolgozóinak. Ehhez természetesen mindig előre és pontosan látniok kell a legfontosabb tennivalókat, meg kell találniok a feladatok végrehajtásához szükséges legnagyobb segítséget, a támogatás módszereit, az eredményes munka feltételeit. Számos művelődési otthonban tett látogatásunkkor meggyőződtünk róla, hogyan harcolnak a kultúra munkásai a kultúra különféle eszközeivel a párt és a kormány határozatainak megvalósításáért. Többféle szempontból vizsgáltuk a galántai, a párkányi, a somorjai, a rozsnyói és más város, község és falu művelődési otthonának munkáját. Mindenütt figyelemre méltó eredményt, ugyanakkor fogyatékosságot is láttunk. Ahol jó a személyi agitáció, ott gyenge a szakkörök munkája, ahol jó a szakkörök munkája, sok esetben elhanyagolják a személyi agitációt. És így tovább. Egyik helyen ez megy jól, másik helyen az. Valamilyen fogyatékosság azonban úgyszólván mindenütt található. Az alábbiakban ežért a kultúrmunka legjobban bevált formáiról szólunk. Szeretnénk, ha ezzel legalább részben hozzájárulhatnánk a művelődési otthonok fogyatékosságainak kiküszöböléséhez és ha választ adhatnánk arra is: milyen eszközökkel harcolhatnak művelődési otthonaink legjobban a párt és a kormány határozatainak megvalósításáért. Az ismeretterjesztő előadásokról kell elsősorban szólni. Fejlődésünk egyik alapvető feltétele dolgozóink általános és szakműveltségének növelése. A megnövekedett .feladatok egyre több tájékozottságot, egyre több tudást követelnek mindenkitől, mindenütt. Művelődési otthonaink egyik legfontosabb munkaterületét ezért az ismeretterjesztő előadások szervezése kell, hogy képezze. Sok helyen, péLdául Galántán, Rozsnyón ez így is van. Néhol azonban úgy gondolják: ma már van elég brosúra és könyv. Ha valaki kíváncsi valamire, önmaga is megtanulhatja a könyvekből. Ez igaz. Ennek ellenére az ismeretterjesztő előadások szervezése mégsem lehet elhanyagolható területe egyik művelődési otthonnak sem. Hiszen ez a leghatásosabb része annak a hatalmas tömegfelvilágosító munkának, melyet pártunk az új embertípus nevelésénél a magas erkölcsi tulajdonságokkal rendelkező szocialista emberért folytat. A helyi féladatokat felhasználó ismeretterjesztő előadás könnyen indítja meg a hozzászólásokat. Kérdések, javaslatok hangzanak el, amelyek az ismeretek gazdagításán túl hasznos kezdeményezésekkel hozzájárulhatnak a feladatok megoldásához. Az ismeretterjesztő előadásokra ezért — amely a kultúrmunka egyik legjobban bevált formája — a legnagyobb gondot kell fordítani minden művelődési otthonnak. Néhol ez már megvan, néhol bizony alig törődnek ezzel valamit. Az előadásoknak természetesen szerves kapcsolatban kell lenniök a helyi viszonyokkal is, amelyek közvetlenül érintik a dolgozók mindennapi problémáit. A jól szervezett és felépített ismeretterjesztő előadásoknak aztán lesz sikere Velencében ünnepi fogadtatásban részesült a Rusalka bemutatója (ČTK) - Antonín Dvofák Rusalka című operájának bemutatója a velencei híres „La Fénice" színházban kedvező visszhangot keltett mind a közönség, mind a kritikusok soraiban. A megérdemelt sikert igazolták az olasz sajtóban közölt részletes értékelések is. Az értékelések nemcsak a szereplőket magasztalják, akik hozzájárultak az opera csehszlovák-olasz sikeres bemutatójához, hanem elismerik, hogy az olaszok Dvorák világhírű szimfonikus zeneszerző személyében felfedezték a kiváló opera-zeneszerzőt is, akinek művészete a cseh népdalban, a cseh táj költészetében gyökerezik. A Resto del Carlino részletesen értékeli az egyes alakításokat, és főleg azt hangsúlyozza, hogy az opera harmadik felvonása a legértékesebb és legegybeforrottabb, mert benne 'éri el tetőpontját a Rusalka líraiassága, henne hangzik el az erdei tündérek gyönyörű éneke. A lap szerint Dvoŕák Rusalkája valóban megérdemelte, hogy e nagy olasz színház színpadán került bemutatásra. A bemutató értékét még növeli az, hogy Dvoŕák tüneményes partitúráját a prágai Nemzeti Színház művészei nagyszerű előadásában élvezhette a velencei közönség. A velencei II Gazettino is hangsúlyozza, hogy a Rusalka megérdemelné színpadi zenei értékeinek egész Olaszországban való népszerűsítését. Ugyancsak kiemeli, hogy a Rusalka bemutatójának azért volt olyan nagy sikere, mert cseh szólisták adták elő, cseh karmester vezényelte. Mindez együtt hozzájárult a cseh zene és opera szellemének hű tolmácsolásához. A turini Stampa köszönetét fejezi ki a velencei színháznak azért, hogy lehetővé tette az olasz közönségnek Dvoŕák alkotásai közül ennek az eddig kevéssé ismert műnek megismerését. Többek között azt írja, hogy az operában fellépő művészek teljesítménye kiváló volt. Az ismeretterjesztő előadások mellett az ismeretterjesztő: mezőgazdasági, csillagászati, földrajzi, irodalmi stb., stb. szakkör a másik jól bevált és hatásos formája a kulturális munkának. A szakkör a művelődési otthonon belül olyan szervezeti forma, amely a párt és a kormány határozatainak végrehajtásához is szintén sok lehetőséget nyújthat és nyújt is. Egyegy érdeklődési körre épülő szakköri munka a legjobban biztosíthatja, hogy a dolgozók a művelődési otthonon belül állandóan tevékenykedjenek. S ha ez megvan, a szakkörök tagjai szakköri munkájukon keresztül könnyen irányíthatók, hogy részt I vegyenek a különféle határozatok teljesítésének elősegítésében. A mezőgazdasági szakkörök például a mezőgazdasági feladatok gyors és jó elvégzéséhez adhatnak kitűnő segítséget. Amilyen fontos az ismeretterjesztő-előadások szervezése, olyan fontos a jó szakköri munka biztosítása. Példák mutatják: ahol jók a szakkörök, jó eredményeket érnek el a különböző feladatok teljesítésében is. A kultúrmunka említett bevált formái mellett a könyvtári munka is olyan területe lehet a művelődési otthonnak, amely alapját képezheti az eredményes kulturális tevékenységnek. A könyv: jó barát, megbízható segítőtárs. Ahol a könyvet jól kezelik, értik a megszerettetését, amellett, hogy ismereteket nyújtanak vele a dolgozóknak, segítőtársat is adnak számos feladat megoldásához. Ezért a könyvekkel való helyes bánásmód, az olvasó- és vitaestek, könyvkiállítások stb. rendezése szintén fontos helyet kell, hogy kapjon a művelődési otthon munkájában. Éppúgy a szemléltető agitáció, amelynek keretébe: jelszavak, versenytáblák, plakátok, térképek, grafikonok, röplapok, faliújság és hasonlók készítése tartozik. A művelődési otthonok mindegyike munkájának fontos részét kell tehát képezzék: az ismeretterjesztő előadások, az ismeretterjesztő szakkörök szervezése, valamint a jó könyvtári munka és a szemléltető agitáció. Nem lehetünk elégedettek az olyan művelődési otthon munkájával, amelyik ezek közül csak egyet vagy mondjuk kettőt végez. Hiába jó például a könyvtári munka vagy a szemléltető agitáció, ha nem érünk el eredményeket az ismeretterjesztő agitációban, vagy az ismeretterjesztő szakkörök szervezésében. A kultúrmunka jól bevált formáinak mindegyikét minden művelődési otthonban végezni kell, s rögtön azt is hozzátehetjük: jól kell végezni. A kulturális élet iránt érdeklődők igényeit csak így elégíthetik ki, tevékeny kulturális életet csak így biztosíthatnak, s a párt és a kormány határozatainak teljesítéséhez is eredményesen csak így járulhatnak hozzá. Balázs Béla Hamis kártya (Falošná karta) Hamis kártya címmel mutatta be a Csehszlovák Állami Filmvállalat a DEFA sikeres szatírafilmjét, amely a köpenick

ŕ kapitány esetének modem változata sokkal élesebb társcuMombíráló hanggal, mely egyes drámai jelenetekben egybeolvad a világpolitika legfőbb időszerű feladatával: a német revansizmus éledó erőinek megfékezésével. Hőse egy állástalan pincér, véletlenül belesodródik a hitlerista frontharcosok szövetségének összejövetelébe és a volt fasiszta tisztek csopo^ja Hans Albert Hauptmannt, a munkanélküli pincért a régóta holtnak vélt, de a franciák által háborús bűncselekmények elkövetése miatt keresett Hauptmann Alberttel (Albert századossal) téveszti össze. A szerencsétlen flótás csakhamar beleéli magát szerepébe, mely kényelmes életmódot biztosít számára (jol jövedelmező állást kap és „érdemeiért" képviselőnek jelölik a parlzAz orvos állást keres (Lekár hľadá miesto) R'alph Thomas orvosfilmtrilógiájának második része az orvossá avatott Simon Sparrow első önálló lépéseit örökíti meg a gyakorlati életben. Az orvosi környezetben lejátszódó vígjáték még az első rész, ccz Orvos a házban című film színvonalánál is gyöngébb. Eltekintve attól, hogy az angol humort nehezebben érti meg nézőközönségünk, a történetnek az egész felépítése hibás. Egyetlen pozitívuma az orvos, az értelmiségi szánalmas küszködése a tőkés társadalom viszonyai közepette, ám ezt a témát mentbe, de amikor a parlament amnesztiarendeletet fogad el a náci háborús bűnösökre vonatkozóan, megjelenik az igazi, az amnesztiáig álnéven élő Hans Alazért, hogy más „érdemeit" bitorolta, s nem tudott felmutatni olyan háborús „hőstetteket", melyek öt a lovagkereszt viselésére feljogosították volna. Így a bert százados, aki az • háborús bűnös Albert egyik legnagyobb fegy- kapitány a szövetségi vergyáros lányával menyegzőjére készülő Hans Albert Hauptmann pincért leleplezi és elviteti a rendörséggel. A filmtörténet maró szatírája különösen a bírósági jelenetnél tűnik ki, amikor az államüavész H. A. Hauptmannt nem azért vádolja, "mert más személynek adta ki mi-, gát, hisz a náci bűnösök álnéven rejtőzködtek büntetlenül), hanem parlamentbe, a szerencsétlen pincér pedig a dutyiba vonul be 5 évi börtönbüntetésének kitöltésére. Egy-két fölösleges, ízléstelen jelenetről eltekintve a film finoman megrajzolt szatírán keresztül híven ábrázolja az óceánon túli pártfogóik segítségével odúikból előbújó hitlerista farkasok feléledését a bonni kormány hivatalos gyámkodása mellett. a szerző olyan nem helyén való komikus jelenétek sorában dolgozza fel, hogy a néző mulat ugyan ä komikus helyzeteken, de a darab mélyebb lényegét nem fogja fel. S a filmnek nem is célja leleplezni a kapitalizmus áldatlan viszonyait. Így a néző hamis képet kap a mostoha társadalmi viszonyokról, mivel a komoly exisztencionális problémákat nem lehet egyszerűen derűvel megoldani, inkább csak elkenni lehet. Ezek a fogyatékosságok teljesen lerontják a film eszmei értékét. A BRATISLAVAI MŰKORCSOLYÁZÓ EURÓPA-BAJNOKUJ SZO fi 6 1958. február 8.