Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)

1958-02-08 / 39. szám, szombat

Közlemény a Csehszlovák Köztársaság népgazdaságának 1957. évi fejlődéséről (Folytatás az 1. oldalról) 680 ezer külső teherautógumit, tehát 7 százalékkal többet, mint tavaly, és 454 ezer külső személyautógumit, tehát 1956-hoz viszonyítva 38 százalékkal többet gyártottunk. A műanyaggyártás, főként a viszkóza fonál és a poliamid-szál gyártása nem érte el a tavalyi színvonalat és termelési tervét 1957-ben nem teljesítettük. A haladói termelési módszerek bevezetésével és a technológiai folyamatok megjavításával többfajta termék gyártásában sikert értünk el. így pl. a pneumatikumok minőségének (élettartamának) fokozásában, az alacsony molekuláris poliamidok termelésének bevezetésében. A technológia megjavulásának eredményeképpen 8 százalékkal fokozódott az olvasztók teljesítőképessége a pirit termelésében. A barnaszén vegyi feldolgozásánál bővült az üzemek kapacitása s az olvasztók átépítésével és a munka jobb megszervezésével fokozódott a kátrányfélék termelése. E sikerek ellenére fogyatékosságok mutatkoztak a vegyiiparban. Ezek közé tartozik a szintetikus alkohol termelésének be nem vezetése és az olvasztott foszfátok stb. gyártásának késedelme. Noha újfajta plasztikus anyagokat gyártottunk, e téren lemaradunk egyes fejlett államok mögött. A gép- és fémfeldolgozó iparban fokozódott a gépek és a népgazdaság összes ágai számára és a kivitelre készült fontos berendezések, valamint a közszükségleti cikkek gyártása. ai 3! S Növekedés — Xi £ KL 1956-hoz m ^ Qi a*. viszonyítva H2 százalékokban Forgácsoló fémmegmunkáló gépek drb 21954 15 Automata és félautomata esztergagépek „ 847 78 Automata és félautomata nélküli forgó esztergapadok „ 1008 58 Függőleges esztergagépek „ 42 11 Nem forgácsoló megmunkálőgépek » 7 749 37 Diesel-motorok ,, 16 259 2 Kohászati berendezések millió koronában 260 30 Építészeti és útépítési gépek 153 ' 90 Rendes nyomtávú villanymozdonyok drb 55 38 Rendes nyomtávú naftahajtású 27-szer mozdonyok 57 27-szer Személykocsik 467 24 Autóbuszok 1333 10 Személygépkocsik »» 34 561 38 Motorkerékpárok „ 138 347 24 Traktorok 21 236 18 Traktoros ekék „ 10 867 11 Traktoros vetőgépek „ 4 714 53 Oj görgőcsapágyak millió koronában 592 20 Rádióvevő-készülékek drb 254 169 15 Televíziós készülékek ,, 79 107 97 Gramorádiők (magnetofonnal) „ 25 827 17 Háztartási villanytűzhelyek „ 24 758 48 Házi hűtőszekrények „ 66 143 14 Házi villanymosógépek » 291 696 15 Lényegesen megjavultak a gépipari vállalatok számára készült »fémmegmunkáló gépszállitmányok. A belföldre szállított forgácsoló fémmegmunkáló gépek 46 százaiékit (1956-ban csak 24 százalékát) és a nem forgácsoló megmunkáló gépek 41 százalékát (23 százalékát) a gépipar kapta, 1957-ben 1956-bpz viszonyítva a gépipar száz százalékkal több forgácsoló és nem forgácsoló megmunkáló gépet kapott. A gépiparban és fémmegmunkáló iparban folytatódott a kutatás, új nagyobb teljesítményű gépek és berendezések szerkesztésére és gyártásának elsajátítására népgazdaságunk valamennyi ága számára. További gépeket és berendezéseket gyártottunk, mint pl. malterszivattyúkat, háromhengeres sörtétlenítö gépet, amilyent eddig se nálunk, sem külföldön nem használtak, többfajta fémmegmunkáló gépet, Arachne védjegyű gyors kötőgépet, mely szövés és fonás nélkül új módszerrel köt, kontinuális vajköpiitö gépet, mely óránkénti 700 literes teljesítményével a higiénikus vajgyártást szolgálja stb. A lakosság közszükségletére bevezettük a gépesített konyhaasztalok, háztartási villanyos fehérnemű szárítók gyártását. Az építőanyag-termelés ágazatában fokozódott az összes építőanyagfajták termelése: cement tégla mész égetett cserép építő szerkezetek mii. tonna mii. darab ezer tonna ezer m

2 ezer m

3 aszbesztcement fedőalapok ezer m

2 Az építőanyagok termelésének állandó növekedése ellenére sem tudtuk azonban teljes mértékben biztosítani 1957-ben a fokozódó szükségletet. Fokoztuk a téglagyárak komplex gépesítését. Üj termelési módszerek bevezetésével az egy munkásra eső cementgyártás 1956-hoz viszonyítva 10 százalékkal növekedett. Az üveg, kerámia, fafeldolgozó, papír, textil és bőripari ágakban fokozódott a hazai szükségletekre és kivitelre készült termékek termelése és bővült választékuk. Termelés Növekedés 1957-ben 1956-hoz viszonyítva %-ban Vont tábla üveg 1000 m

2 23 750 4 Egészségügyi keramika tonna 9 214 6 Fűrészelt faanyag 1000 m

3 479 6 Fabútor millió korona 1618 11 Fehérítetlen cellulózeanyag ezer tonna 334 4 Termelés 1957-ben 3,7 1996 1750 9 830 818 17 313 Növekedés 1956-hoz viszonyítva %-ban 17 9 4 5 47 10 Papír ezer tonna 378 5 Kész szövetek: gyapot ezer m 370 408 6 selyem ezer m 51832 4 Len és fél-len ezer m. 56 240 9 Gyapjú ezer m. 38 202 4 Kötött fehérnemű ezer drb. 30 828 4 Bőr lábbeli ezer pár 28 042 29 Gumi lábbeli ezer pár 32159 5 Sikeresen megoldottuk a vegyi fonalak optimális kihasználását a textiliparban. Az üvegiparban megkezdtük a habüveg kísérleti gyártását. A gyártott üvegtömböket a brüsszeli világkiállításon használjuk fel kiállítási csarnokunkban. Az élelmiszeriparban főként az állattenyésztési eredetű élelmiszerek termelése fokozódott. A cukoriparban az 1930—1931-es répakampány óta a legnagyobb cukortermést értük el, és az előző évhez viszonyítva a finomított cukor gyártása 34 százalékkal volt nagyobb. dett. A helyi ipar vállalataiban lényegesen fokozódott a lakosság szükségletét kielégítő egyes fontos termékek termelése, melyeknek kitermeléséhez helyi nyersanyagforrásokat használtak fel. így például a helyi ipar 1956-hoz viszonyítva 12 százalékkal több égetett és nem égetett téglát, 21 százalékkal több ládát és 9 százalékkal több fabútort gyártott. A lakosságnak nyújtott szolgálatok tervét azonban nem teljesítettük. II. Mezőgazdaság Termelés Növekedés 1956-hoz 1957-ben viszonyítva %-ban Csontos hús ezer tonna 413 7 Hústermékek 169 14 Vaj ,, 52 6 Fogyasztási tej mii. liter 867 1 Sör ezer hl. 12 472 12 Finomított cukor ezer tonna 792 34 A gyógyszeripari ágban 1956-hoz viszonyítva jelentősen fokozódott egyes gyógyszerek termelése: a szulfonamidóké 17 százalékkal, a penicilliné 91 százalékkal, a sztreptomiciné 363 százalékkal. 1957-ben továbbá bevezettük egyes újfajta gyógyszerek, mint pl. a thiopenthal, aureomicin, chlortetraciklin, fibrin,« albumín, valamint a tífus, paratífus és tetanus elleni együttes oltóanyag gyártását. A kisipari szövetkezetek termelése 1956-hoz viszonyítva 12 százalékkal, a helyi ipari 10 százalékkal növekeA mezőgazdaság 1957-ben fejlődésének, történelmi szakaszán ment keresztül. A szövetkezeti mozgalom rohamos fejlődése széles alapot teremtett a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés intenzívvé tételére. 1957 folyamán 3074-el gyarapodott a III. és IV. típusú szövetkezetek száma, úgyhogy az év végén összesen ilyen szövetkezet 11 090 volt. A szövetkezetek 1957. végén az EFSZ-ekre és az egyénileg gazdálkodó parasztokra eső mezőgazdasági földterület 57.4 százalékán és a szántóföldek 61,1 százalékán gazdálkodtak. A meglévő szövetkezetek megszilárdultak, bővült tagjaik létszáma és földalapjuk is. A III. és IV. típusú EFSZ-eken kívül 1957. végén 159 II. ,típusú EFSZ és 115 előkészítő bizottság alakult. A szocialista szektor részaránya az év végén a mezőgazdasági földterület 65.5 százalékát képezte. Előzetes számítások szerint a mezőgazdasági földterület 1957-ben az 1956. évi színvonalon maradt. Az általános termelés tervezett növelése nem teljesítésének fő oka a növénytermelés alacsony színvonala volt, mely 1956-hoz viszonyítva 4%-kal süllyedt. A növénytermelésben az alacsony hektárhozamok, valamint az alacsony gyümölcstermés miatt a mezőqazdasági növények többségénél nem értük el a nyerstermelési érték tervezett fokozódását. E fogyatékosságokat még a cukorrépa fokozott begyüjése sem ellensúlyozta, noha a háború utáni években ez volt a legnagyobb répaszüret és nagyon jó volt a szőlőtermés is. Nem teljesítettük a X. pártkongresszus irányelveinek a szántóterületek 1957-ig történő bővítésére és kihasználására vonatkozó alapvető feladatát. A szántóföldek 1954 óta a feltételezett 200 ezer hektárhoz viszonyítva csak 112 ezer hektárral bővültek. Az egyes termények vetéstervét a búzában 39 ezer hekárral, az árpában 9 ezer hektárral teljesítettük túl. Nem teljesítettük a következő termények vetéstervét: a kukoricáét 37 ezer hektárral, az éthüveIyesekét 20 ezer hektárral, a takarmányhüvelyesekét 17 ezer hektárral, a burgonyáét 7 ezer hektárral, a rozsét 5 ezer hektárral, stb. A takamánynövények vetésterülete a szántóföldeken 19 ezer hektárral, a kapás takarmánynövényeké pedig 10 ezer hektárral csökkent 1956-hoz viszonyítva. A X. kongresszus irányelvei szerint 1957ben el kellett volna érnünk a főbb mezőgazdasági termények hektárhozamainak lényeges növekedését. Az aratás előtt hoszszabb ideig tartó szárazság hatására, amely elsősorban a gabonát és takarmánynövényeket érintette, a cukorrépa és a repce kivételével nem teljesítettük a kitűzött feladatot. Ennek ellenére különösen nagyra kell értékelnünk az EFSZ-ek gazdálkodásának rendkívüli sikerét, mivel az állami és főként a magánszektorhoz viszonyítva a hektárhozamokban nagyon jó eredményeket értek el. A magánszektorhoz viszonyítva az EFSZ-eknek a búzából 2,6 a rozsból 1,1, az árpából 2,6, a kukoricából 3, a lenből 2,5, a cukorrépából 22,9, a kapás takarmánynövényekből 24,8, a lóheréből pedig 1,4 mázsával volt nagyobb a hektárhozamuk. A tavaszi mezőgazdasági munkálatokat szervezésileg és technikailag jól végeztük. Kevésbé kedvező volt a gabonaaratás lefolyása. Az esős időjárás zavarta és lassította az aratási munkálatok ütemét. A gépi eszközöket, főként a kombánjokat nem használtuk ki kellő mértékben. Az aratás elhúzódása helyenként fölösleges nagy szemveszteséget okozott. A kapásnövények, főként a cukorrépa betakarítását megkönnyítette a felette kedvező időjárás. A fő termények általános terméshozama 1957-ben az 1948—1956. évek átlagos eredményéhez viszonyítva búzában 5%-kal, árpában 20%-kai, kukoricában 41%-kaI, cukorrépában 30°/p-kal, burgonyában 12%kal, az állandó rétekről és legelőkről begyűjtött takarmánynövényekben 7%-kal, a lóherében, és lóhere-keverékben pedig 2%kal volt nagyobb. A rozs terméshozama 8, a zabé pedig 40%-kaI volt kisebb. A takarmánytermelésben 1953-hoz viszonyítva nem értük el a X. kongresszus irányelveiben kitűzött növekedést. Csak a nedvdús zöldtakarmány termelése mutatott jelentősebb növekedést. Az őszlek vetését rendkívül kedvező körülmények közepette végeztük el, úgyhogy az elkésett vetéseket is rendesen elvégezhettük. Az agrotechnikai határidőben elvetett zsengék jól nőnek s jó állapotban vannak. A kedvező Időjárás idején még decemberben befejeztük az ősz! mélyszántást, úgyhogy a tervet az állami gazdaságok és az EFSZ-ek is teljesítették. A gép- és traktorállomások mélyszántás) tervfeladataikat 11,3%-kaI túlteljesítették. A növénytermelés különleges ágainak általános helyzete 1957-ben némileg roszszabbodott. Az 1956. évi fagyhull'ám főként a gyümölcstermesztésben okozott nagy károkat úgy. hogy csökkent a gyümölcsfák, nevezetesen a szilva-, barack-, őszibarack-, körte-, cseresznye- és almafák száma. A zöldségtermesztésben csökkent a mezei zöldség vetésterülete, bővült azonban az üvegházak és melegágyak területe. A mezőgazdaság 1957-ben új, nagy teljesítőképességű gépi eszközök egész sorához jutott. 8338 traktort kapott, úgyhogy 1957-ben hat traktor jutott ezer hektár mezőgazdasági földterületre. Ezenkívül méq 86 oabonakombájnt, 41 répakombájnt. 2033 silókombáint, 1081 burgonyaü'.tetőgépet, 1234 automata cséolőqépet. 1356 teherautót, 4944 traktoros vetöqéoet és további mezőgazdasáqi gépeket és kultivációs szerszámokat kanott. A szállítások tervét ugyan nem teljesítettük eovenletesen, de á'talában teljesítettük. A mezőnazdasáqi üzemek összesen 391 ezer tonna szerves tráqyát, azaz 1356-hoz viszonvítva 6 ezer tonnával többet kaptak tiszta tananyagokban a h-?ktárhozamok növelésére. Eay hektár mezönazdasáoi földterületre 1957ben az 1956. évi 52.6 kq-hoz viszonvítva összesen 53 és fél ka szerves tráavát használtak fel tiszta tápanvaookban. 1957-ben fokozódott a qét>- és traktorállomások te1i°<;ítm

snyének terjedelme és az év vé"éin 11 millió 400 ezer átlaohektáron. tehát 1956-hoz viszonyítva 1 millió 900 ezer át'anhektárral (20.4 sázzalékkaH nagyobb területen végezték el aéoo°' a mezőqazdasáqi munkálatokat. A oéo- és traktorállomások fokozott sorközi növénykultivációval vették ki részüket a nyári munkák sikeres elvégzéséből. de kevésbé hatékony seoítsénet nyújtottak az aratási munM'atokban, a oabonaneműek kombáinoratácában. Viszont az őszi szántásban az előző évi szinvonalat egyneivedH°l múlták felöl. A 15 lóerős traktoros eqységre eső st'aoos teljesítmény 1957-ben 343.7 ítianhektárt tett ki. Az aratásban azonban nem teljesítettük a 15 lábas kombájnra eső 185 hektárteljesítmény elérésének feladatát. A jobb gazdálkodás és az önköltségcsökkentés keretében 1957-ben 1953-hoz viszonyítva az irányelvek utasításai értelmében az egy átlaqbpktár meoművelésének költségeit 26.3 százalékkal, az egy átlaghektáron elhasznált üzemanyag szükségletét pedig 27.9 százalékkal csökkentettük. Az állattenyésztési termelés növekedésének üteme csökkent. Míq 1956ban az állattenyésztési termelés gyaraoodása az előző évekhez viszonyítva 6,6 % volt, 1956-ban az előzetes számítások szerint csak 2,9 %. A gazdasági állatok tenyésztésében a szarvasmarha- és tehénállomány tervét 1957. október 1-ve! 99 %-ra, a búza (?zer tonnr) rozs „ árpa burgonya cukorrépa „ zöldség „ gyümölcs „ vágóállatok (baromfit is beleértve) összesen (ezer tonna élősúly) ebből: sertések (élősúly) marhák (élősúly) barmofi (élősúly) tej (millió liter) tojás (millió db) A III. és IV. típusú EFSZ-ek jobban teljesítették beadási feladataikat, mint a magánszektor. A kötelező beadások tervét a gabonában 5 %kal, a burgonyában 19%-kal, a marhákban 8,4 %-kal teljesítették túl. Ezzel szemben a magánszektor kötelező beadását a gabonában csak 99 %-ra, a burgonyában 102%-ra, a marhákban 92%-ra teljesítette. 1957-ben is foly-; tatődott az állami felvásárlás növekedése, főként a III. és IV. típusú EFSZ-ekben. Az állami felvásárlás részaránya az általános beadásokban a következőképpen alakult: vágómarha 260/

0 vágósertés 490/o baromfi 590/0 tej 38% tojás 370/0 búza 20O/O árpa 320/0 burgonya I6O/0 cukorrépa 37% A Csehszlovák Köztársaság erdőinek földterülete a nyilvántartás szerint 4 millió 220 ezer hektár, úgyhogy az állam területének 33 százalékát erdők borítják. A szocialista szektor döntő túlsúlyban van az erdészetben és az összes erdőterületek 78,6%-át tartja birtokában (állami szektor 77,9%, szövetkezeti szektor 0,7%). Magántulajdonban az összes erdőknek 21,4%-a van eddig. 1956-hoz viszoaz 1957. évi nyítva többet tervteljesítés — kevesebbet %-ban gyűjtöttünk be 61 94 4 96 — 132 101 — 16 119 2 302 104 29 84 — 60 49 43 101 18 98 19 105 3 106 113 99 165 107 sertésállomány tervét 115 %-ra, a juhállomány tervét 112 "ó-ra teljesítettük. A szarvasmarha-tenyésztésben 1957ben sem következett be a kívánt fordulat és az 1957. október 1-vel elért 4 millió 155 ezres állomány 65 ezerrel alacsonyabb volt az előző évhez » viszonyítva. Hasonlóképpen a 2 mii- I lió 109 ezres tehénállomány is az " előbbivel összehasonlítva 20 ezer darabbal csökkent. A marhatenyésztés alapvető javulása az állami és szövetkezeti szektor tenyésztésének fokozott intenzitásától függ. Az 1957. október 1-vel elért, 5 millió 958 ezres sertésállomány az eddig elért legmagasabb állomány és az előző évhez viszonyítva 111 ezerrel volt nagyobb. A háború előtti évek tehát az 1934 — 1938-as évek átlagához visszonyítva 2 millió 814 ezer darabbal, azaz 90 százalékkal volt nagyobb. Az állattenyésztési termelésben teljesítettük a X. kongresszus irányelveiben 1957-re kitűzött hústermelési feladatot. Összesen 900 ezer tonna élősúlyú húst, azaz 1953-hoz viszonyítva 28,7 %-kal többet, ebből 543 ezer tonnával, azaz 52,6 %-kal több élősúlyú sertéshúst és szalonnát termeltünk. A tejtermelés 3 milliárd 626 millió literre fokozódott, azonban nem érte el a X. kongresszus által kitűzött növekedés százalékarányát. A marhahústermelés a borjakkal együtt 1956-hoz viszonyítva élősúlyban 2 ezer tonnával, a sertéshús termelése élősúlyban 20 ezer tonnával, a tejtermelés 26 millió literrel, a tojástermelés 144 millió darabbal, a vágóbaromfi tenyésztés 3 ezer tonnával növekedett. A gazdasági állatállomány hasznosságában a vágómarhák átlagos élősúlya nem érte el az 1956. évi színvonalat, a vágósertések átlagos élősúlya 1,4 kg-mal javult. A borjak és malacok tenyésztésében teljesítettük a X. kongresszus irányelveiben kitűzött feladatot: száz tehén után 74,9 borjút és egy anyasertéstől 10,6 malacot neveltünk fel. A tenyésztésre irányuló fokozott gondoskodás mellett 1956hoz viszonyítva 13 %-kal kevesebb borjú és 7 %-kal kevesebb malac hullott el. Az egy istállózott tehén átlagos napi tejhozama enyhén fokozódott. A mezőgazdasági termékek begyűjtése 1957-ben 1956-hoz viszonyítva egyes növényi terményfajták begyűjtése — az árpa, zab, burgonya és gyümölcs kivételével — jelentősen nagyobb volt, noha nem teljesítettük minden fajtánál a tervet. A legfontosabb mezőgazdasági termékfajták begyűjtése 1957-ben az 1956. évi benyűjtéshez viszonyítva a következőképpen alakult: Az erdei nyerstermelésből 1957-ben az állami szektor 94,7%-ban, a szövetkezeti szektor 0,3%-ban, a magánszektor pedig 5%-ban vette ki részét. Az erdők túlnyomó többsége, 4 millió 046 ezer hektár terjedelemben hasznos jövedelmező erdő. A hasznot nem hajtó erdők (védett erdők és rezervációs területek) 174 ezer hektáron terülnek el. Az erdőterületek 70,7%-át tűlevelű fa), 29,3százalékát Iombfa borítja. Az erdők jelenlegi gazdasági állapota évente 9 millió 275 ezer méter hántolt fa kitermelését teszi lehetővé. 1957-ben azonban 13 millió 931 ezer folyóméter fát termeltünk ki, ami 50,2%-kai múlja felül a gazdaságos fakitermelést és az 1950-1959 között feltételezett erdöszaporítást 23,3%-kal haladja meg. A CSKP Központi Bizottságának a második ötéves terv összeállítására vonatkozó irányelvei feladatunkká tették a fakitermelés évi terjedelmének fokozatos csökkentését úgy, hogy 1960-ban 1955-höz viszonyítva 20 %-kal alacsonyabb legyen. 1957ben ]/955-höz viszonyítva már 971 ezer folyóméterrel, azaz 6,5 %-kal csökkent a fakitermelés. A CSKP KB irányelveinek teljesítése érdekében tovább kell csökkentenünk a túlzott fakitermelést és még jobban ügyelnünk kell a fagazdálkodás maximális (Folytatás a 3. oldalon.) ÜJ SZÖ 2 ír 1958. február 8.