Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)

1958-02-07 / 38. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. február 7. péntek 30 fillér XI. évfolyam, 38. szám A jó munka alapja A néppel a népért! A nemzeti bizottságokkal kapcsolatban hány­szor leírtuk, kimondtuk ezt a jel­szót, mely alapköve a nép állam­hatalmi szervei munkájának. S ma már bátran mondhatjuk, hogy a nemzeti bizottságok mindennapi tevékenységében mindjobban kife­jezésre jut az a törekvés, amire pártunk Központi Bizottságának 'evele ismételten figyelmeztetett, az országos vita lefolyásé pedig újból és újból 'hangsúlyozott: a nép mind szélesebb körű bevonása az ország irányításába, a lakosság és a nemzeti bizottságok közötti legszorosabb kapcsolat .megterem­tése. Jelenthet-e valami nagyobb örö­met annál, mintha a nemzeti bi­zottság tagja azt látja, hogy a lakossággal való kapcsolata elmé­lyítése nyomán gyakran felkeresik a választók sokszor nemcsak ki­mondottan hivatalos ügyekben, hanem mindennapi ügyes-bajos dolgaikkal is és tanácsát, segítsé­gét kérik. Barci Bélának, a Tor­naijai Járási Nemzeti Bizottság alelnökének irodájában például ritka az a félóra, hogy valaki be ne kopogtasson hozzá, sőt odaha­za, hivatalos órán kívül is gyakran felkeresik. Bizalommal fordulnak hozzá, mert tudják, hogy szívén viseli érdekeiket, helyes tanácsot ad és mindent megtesz jogos ké­réseik elintézése érdekében. A választók és a nemzeti bizott­ságok tagjai szoros kapcsolatának hasonló szép példáit ezrével idéz­hetnénk. Beszélhetnénk a hajnács­kői HNB-ről, mely a falu érdeké­ben végzett jó szervező munkája során a szövetkezet megalakításán kívül még számos szép eredményt ért el, a köbölkúti HNB tagjairól, akiknek jó munkája a program­tervek teljesítésében tükröződik vi&Sza, a kassai járás nemzeti bi­zottságait a faluszépítési akcióban alkotott több mint hat- és félmil­lió korona értékű mű dicséri. És így folytathatnánk az eredmények felsorolását, melyek a nemzeti bi­zottságok és a lakosság egyre szorosabb kapcsolatáról tanúskod­nak. Nagyon rosszul tennénk azon­ban, ha teljes megnyugvással töl­tene el bennünket a nemzeti bi­zottságok munkája színvonalának általános javulása. Észre kell ven­nünk, hogy még a legjobban dol­gozó nemzeti bizottságok tevé­kenységében is időnként még min­dig előfordul a gépies munka, a kampányszerűség, nem beszélve arról, hogy egyes helyeken éppen ezek vannak túlsúlyban. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy míg a nemzeti bizottságok egyes tagjai a legnagyobb lelkiismere­tességgel látják el feladataikat, ugyanakkor mások kihúzzák ma­gukat a munka alól, elhanyagol­ják kötelezettségeiket. A tornai­jai járási Szkáros község helyi nemzeti bizottságának működésé­ről dicsérően szóltak a járásban. Tény, hogy a falu fejlődése érde­kében jelentős munkát végeztek, jól gazdálkodó szövetkezet van a faluban, emeletes kultúrházat épí­tettek, a programterveket is jól teljesítik. De mennyivel jobban dolgozhatna a helyi nemzeti bi­zottság, ha összes tagjai bekap­csolódnának a munkába, nem pe­dig csupán a megválasztottak fele. Ha ez így lenne, akkor nemcsak a szervező munka eredményeiről be­szélhetnének, bár ezek is hatáso­sabbak lennének, hanem a politi­kai nevelőmunka eredményességé­ről is. Ha a HNB minden tagja aktívan dolgozna, többen vennének részt a nyilvános gyűléseken, a néppel való beszélgetéseken. Mert az a mentegetőzés, amellyel az em­lített faluban a HNB titkára indo­kolta a gyűléseken való gyenge részvételt, hogy azért nem jár a lakosság a gyűlésekre, mert jól megy a sora, nagyon gyenge lábon áll. Hiszen más falvakban sem él­nek rosszul az emberek, a gyűlé­sek mégis látogatottak. A nemzeti bizottság részéről a politikai te­vékenység hiánya, a nevelőmunka elhanyagolása rejlik az említett jelenség mögött. Márpedig a nem­zeti bizottságok szervezőmunkájá­tól elválaszthatatlan a dolgozók politikai nevelése, a lakosság kö­zött végzett agitációs munka. En­nek alapja pedig az, hogy a nem­zeti bizottság minden tagja meg­feleljen a választók bizalmának, feltétele pedig a néppel való leg­szorosabb kapcsolat megteremtése és ápolása mindennap, minden városban és faluban, valamennyi választókörzetben. Lapunkban nemrég közöltük a kroméŕíži járás nemzeti bizottsá­gainak versenyfelhívását a CSKP XI. kongresszusának tiszteletére. Maga a versenyfelhívás és az a tény, hogy aránylag rövid idő alatt széleskörű visszhangot kel­tett, — a csehországi kerületeknek máris sok járása válaszolt rá, — legjobban mutatja, mennyire nem választható el egymástól a nemzeti bizottságok politikai nevelő- és szervezőmunkája. A CSKP KB le­velének megvitatása a kroméŕíži járásban a lakosság nagy részvé­telével folyt le. A gyűléseken több mint 26 ezren vettek részt és a lakosság 4677 javaslatot és észre­vételt terjesztett elő. A jó politi­kai munka eredménye teljes mér­tékben megmutatkozott a járás lakossága kezdeményező erejének kibontakozásában, mely lehetővé tette, hogy hazánk összes járásai­nak nemzeti bizottságait versenyre hívják az ötéves terv feladatainak legjobb teljesítésére. Kötelezett­ségvállalásuk legfontosabb pontja a szövetkezeti gazdálkodás teljes győzelemre vitele, a mezőgazda­ságban az ötéves terv feladatainak négy év alatt való teljesítése, a mezőgazdasági termelés gazdasá­gosságának alapvető fokozása, a begyűjtési feladatok túlszárnya­lása, a Tábor— Tŕebíč—Mikulás­versenymozgalom alapján a helyi gazdálkodási üzemek nagyméretű fejlesztése, a helyi nyersanyagfor­rások kihasználása és a nemzeti bizottságok előtt álló többi fel­adatok maradéktalan valóra vál­tása. A kroméŕíži járás versenyfelhí­vásának elfogadása a nemzeti bi­zottságok munkája színvonalának további lényeges javulását fogja eredményezni. Fontos tehát, hogy minél több nemzeti bizottság kap­csolódjon be a versenybe. A nemes versengés eredménye minden bi­zonnyal bőséges termést hoz majd egész lakosságunk számára, hoz­zájárul hazánkban a szocialista építőmunka sikeres betetőzéséhez. Ennek érdekében egy pillanatra se tévessze el szem elől egyetlen nemzeti bizottság sem azt a tényt, amit nyomatékosan hangsúlyoz a kroméŕíži járás nemzeti bizottsá­gainak kötelezettségvállalása, hogy a feladatok teljesítésének legfon­tosabb feltétele a lakosság minél szélesebbkörű részvétele a nemzeti bizottságok munkájában. Bef ejező döt t a falusi t anítók IV. országos konferenciája Neveljük falusi ifjúságunkat a szocialista mezőgazdaság kiváló dolgozóivá A köztársaság elnöke fogadta a falusi tanítók küldöttségét Szerdán a küldöttek vitájával folytatódott a falusi tanítók prágai IV. országos konferenciájának tárgyalása, amely megmutatta nemcsak ta­nítóink ezreinek érdemes munkáját, hanem a gyermekekkel, szövetkezeti tagokkal és a GTÄ-dolgozókkal folytatott iskolánkíviili munka jelenlegi formáinak gazdagságát is. A konferencia résztvevői a tanítók köréből küldöttséget menesztettek Antonín Novotný köztársasági elnökhöz, aki­nek a konferencia minden résztvevője aláírt közös levelet. A köztársasági elnök a levélre beszéddel válaszolt, majd hosszabb szívélyes beszélgetést folytatott a küldöttség tagjaival, akiket dr. F. Kahuda miniszter, J. Šte­pánek, az Iskolai Alkalmazottak Szakszervezeti Szövetségének elnöke és F. Horčička, a žalhosticei nyolcosztályos iskola igazgatója vezetett. A kül­döttség visszatérése után az összes jelenlevők előtt felolvasták a köz­társasági elnök beszédét és Horčička elvtárs ismertette a köztársasági elnökkel való beszélgetés alkalmával szerzett benyomásait. A délutáni órákban a konferencia befejező részében a résztvevők jóvá­hagyták a határozatot, melyben kitűzték a falusi tanítók munkájának legfontosabb feladatait: a szocialista mezőgazdaságban végzendő munkára nevelni ifjúságunkat, segíteni az EFSZ-ek megalakításánál és fejlesztésé­nél, elmélyíteni a közéleti, politikai és kulturális munkát falvainkon, segíteni a falusi asszonyoknak abban, hogy a szövetkezetek támaszaivá váljanak, tovább fejleszteni és megjavítani a falusi tanítók mozgalmát. A határo­zatban felszólítják az Iskolai Alkalmazottak Szakszervezeti Szövetségének összes tagjait és a tudományos intézetek dolgozóit, hogy harcos lelkese­déssel teljesítsék a konferencián kitűzött feladatokat. A. Novotný elvtárs beszéde zott fontos határozatának megva­lósítására irányuló törekvésből in­dulnak ki, igen nagy jelentőségűek a falun folytatott nevelőmunka to­vábbi fejlesztése és általában az if­júság közötti munka szempontjából. Az önök konferenciája népünknek és egész pártunknak a népgazdaság to­vábbi fejlesztésére és mindenekelőtt Elvtársak, drága barátaim! Köszönetet mondok önöknek üd­vözletükért és a falusi tanítók orszá­gos konferenciájáról hozott jelenté­sükért. \ Tárgyalásaik, amelyek eddigi mun­kájuk értékeléséből és Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott­sága néhány ideológiai kérdésben ho­a mezőgazdasági nagytermelés fej­lesztésének biztosítására irányuló fokozott erőfeszítése időszakában fo­lyik. A szocialista mezőgazdasági nagy­termelés és a szövetkezeti mozgalom fejlesztésének hajtóereje nem csupán az a meggyőző munka, amelyet pár­tunk végez a földművesek között, de ma már mindenekelőtt az EFSZ-ek­ben folytatott közös gazdálkodás nagy eredményei és előnyei. 1957. december 31-ével községeinknek csaknem 79 százalékában egységes földművesszövetkezet működik és e szövetkezetek 3 461 548 hektáron gaz­dálkodnak. Ily módon a földművesek saját szemükkel, kézzelfoghatóan meggyőződnek arról, mit érhetnek el közös erőfeszítéssel. A szövetkezeti gondolat szilárd gyökeret vert a kis­és középparasztok közt, akik mind nagyobb számban lépnek a szövetke­zetekbe és további EFSZ-eket alakí­tanak; éppen úgy, mint a szövetke­zeti tagok, mi is meg vagyunk győ­ződve arról, hogy a mezőgazdasági nagytermelés fejlesztésében még tá­volról sem merítették ki az összes lehetőségeket. Ennek gyönyörű pél­dája az egységes földművesszövet­kezetek százainak kezdeményezése, melyek most kitűzték azt a feladatot, hogy már 1959 végén elérjék a má­sodik ötéves terv végére tervezett termelési színvonalat. (Folytatás a 2 oldalon). • A beruházási építkezések ** felelős dolgozói tegnap £ kétnapos országos konferen­• ciára gyűltek össze Bratislavá­ban, hogy a múlt év tapaszta­ni lataiból kiindulva megtárgyal­ják a beruházási építkezés te­^ rén kitűzött feladatok teljesí­• tésének biztosítását. A mező­gazdaság beruházási építkezé­A seinek kérdéseiről "M. Bakuľa, . mező- és erdőgazdálkodási mi­9 niszter beszélt. A továbbiak­A ban beszámolunk a konferen­~ cia első napjáról. A mezőgazdasági termelés fokozá­sálak egyik legfontosabb eszköze — a beruházási építkezés. A mezőgaz­dasági termelés fejlesztése megköve­teli, hogy alaposan foglalkozzunk a beruházási építkezés kérdéseivel, odi- kell hatnunk, hogy ezen a téren egyszerű eszközök segítségével hat­ORSZÁGJÁRÁS — fényképezőgéppel Hazánk három jelentős üzemét mu­tatjuk be az alábbi képeken. Az el­ső képen az első szlovákiai gépkocsi­gyárat láthatjuk Bánovce nad Beb­ravou-ban. Itt fogják gyártani a Tatra 141-es tehergépkocsikat. A ter­melési csarnokokban már befejezték a kőművesmunkákat és hozzáláttak a gépi berendezés beszereléséhez. Másik képünk a sviti Tatrasvitben készült, ahol majdnem 100 féle ru­haneműt gyártanak. Ebben a gyár­ban az idei évre betervezett műszaki szervezési intézkedés közül már 11-et megvalósítottak. A poprádi Tatra Va­gongyár egyik kiváló gyártmányát, a 60 tonna teherbírású, négytenge­lyes, önműködő kiíxóró berendezés­sel ellátott univerzális tehervagont örökítette meg utolsó képünkön J. Kočiš fotoriporter. E vagonok gyártása már teljes ütemben folyik. K. Cíeh és J. Kočiš (CTK) felvételei. OLCSOBBAN, GYORSABBAN hatós javulás álljon be. Az előző évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a megvalósult építkezések és a költ­ségvetés kimerítése között nagy az eltérés, ami azt jelenti, hogy a be­ruházási építkezés tervezésében és annak valóra váltásában elavult az eddigi gyakorlat. Ésszerűbb formákat, megoldásokat kell keresni — a tervezéssel olyan lehetőségeket kell teremteni, hogy a tervek figye­lembe vegyék a helyi, viszonyokat és adottságokat. Ha figyelembe vesszük a mezőgazdaságii termelés fejlődését 1960-ig - ez a feladat még nagyobb súlyt kap. Hisz ebből indul ki pár­tunk és kormányunk is, amikor a beruházási építkezésekre több millió öszeget szán. A kérdés tehát az: hogyan használjuk fel ezeket az esz­közöket a leggazdaságosabban a szö­vetkezeti gazdálkodás és általában a mezőgazdasági termelés hatékony­ságának fokozásához. M. Bakuľa miniszter beszédében eaész sor intézkedésről számolt be, melyek arra hivatottak, hogy kikü­szöböljék a beruházási építkezés te­rén mutatkozó hibákat, elősegítsék az építkezések gyorsabb ütemét. A beszámolót követő vitában töb­ben felszólaltak. A felvetett problé­mákkal lapunk legközelebbi számá­ban bővebben foglalkozunk. (ks) így néz ki a bánovcei új Tatra Gépkocsigyár, amelynek nemcsak külse­je, de gépi berendezése is a legkorszerűbbek közé tartozik. Mielőtt a Vsa típusú tehervagon elhagyná a poprádi gyárat, tüzetes ellenőrzésnek vetik alá. E 60 tonnás vagonokból egyébként ebben az évben több, mint 100 szerelvényre valót készítenek. Ebben az évben kezdik meg a sviti Tatrasvitben a ké­pünkön látható „Hanička" nevű gyermekpulóverek gyár­tását. A „Karolko" nevű fiúnadrágok már forgalomban vannak. Az új mintákat a próbababán H. Dovalová és E. Hurtová modellezik mutatják be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom