Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)

1958-02-27 / 58. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek A mai számban: SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. február 27. csütörtök 30 fillér XI. évfolyam, 58. szám. Szebb környezetben, szebb az élet (2. old.) A szövetkezeti tagok betegbiztosítása (2. old.) A közép-szumatrai lázadók visszavonu­lásra készülnek (3. old.) Von Eraun — az amerikai „rakétames­ter" (3. old.) Argentína a választások után (3. old.) öreg komáromi kommunisták emlékez­nek (4. old.) Egy hét a nagyvilágban (4. old.) Barnainges Nérók (5. old.) Ma kezdődik a négy világverseny soro­zata (6. old.) A CSKP Köz ponti Bizottságának határozata az ipar és az építészet irányítása gazdasági hatékonysága fokozásának alapelveiről Csehszlovákia Kommunista Pártja rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a nép­gazdaság megszervezését és irányítását a ter­melőerők fejlődésének szükségleteihez mérten és a szocialista építésben való előrehaladásunk­nak, a népi demokratikus rendszer szilárdulá­sának és a dolgozók öntudatossága fokozódásá­nak megfelelően állandóan tökéletesítsük. A hazánk szocialista építésében elért tör­ténelmi sikereink cáfolhatatlanul igazolták a lenini alapelvek életképességét. Ezekre az elvekre épül gazdaságunk szervezete és irányí­tása. Ugyanakkor megmutatkozik, hogy a szer­vezés és irányítás eddigi rendszere, amely a szocialista gazdaság építésének kezdeti idő­szakában alakult ki és játszott pozitív szerepet, már nem felel meg a gyorsan gyarapodó gaz­daság szükségleteinek. A CSKP országos kon­ferenciája ezért feladatul tűzte ki a népgazda­ság irányítása gazdasági hatékonyságának fokozását, hogy jobban és hatékonyabban ki­használjuk a szocialista rendszer előnyeit. A CSKP KB 1957 februári, majd főként 1957 szeptemberi ülésén kidolgozta eme irányelv megvalósításának elveit és módját s elhatározta, hogy az országos konferencia határozatainak teljesítéséről folyó országos vita szerves része­ként megvitatás céljából a párt és a nép elé terjeszti őket. A dolgozók a szocialista demokratizmus ere­jét megtestesítő legszélesebb körű vitában megtárgyalták és megvitatták a CSKP KB ja­vaslatát és ezrével fűzték hozzá megjegyzései­ket és javaslataikat, melyek jelentősen hozzá­járultak a CSKP KB javaslatának tökéletesíté­séhez és pontosabbá tételéhez, s egyszersmind új nagy lehetőségeket tártak fel a népgazda­ság fejlesztésére. A CSKP KB nagyra értékeli a dolgozóknak a vita folyamán tanúsított kezdeményezését és köszönetét fejezi ki a párt tagjainak és azoknak a dolgozóknak, akik tevékenyen elősegítették a vita sikeres lefolyását. Az összes pártszervek és kommunisták kötelességévé teszi: ügyeljenek arra, hogy minden hozzászólást feldolgozzanak és megválaszoljanak. Az állami és gazdasági apparátusban és az összes fokú nemzeti bizott­ságokban működő pártszervek és kommunisták kötelességévé teszi, hogy az új szervezés és irányítás nép által való megtárgyalását tekint­sék példamutató módszernek abban, hogyan fokozzák a dolgozók aktív részvételét az ösz­szes fontos intézkedések előkészítésében, meg­tárgyalásában, megvalósításában és ellenőrzésé­ben, tegyék magukévá és következetesen alkalmazzák ezt a módszert. A CSKP KB megállapítja, hogy az országos vita eredményei teljesen igazolták a népgaz­daság irányítása gazdasági hatékonyságának fokozására irányuló intézkedések helyességét és sürgős voltát, valamint a Központi Bizottság eljárásának helyességét az országos konferen­cia irányvonalainak érvényesítésében. A CSKP Központi Bizottsága abból a szükség­szerűségből kiindulva, hogy a demokratikus centralizmus lenini alapelvének szellemében i konkrét irányítást a vállalatok jogkörének kibővítésével és egyidejűleg az alapvető kérdé­sekben való központi irányítás hatékonyságának fokozásával a lehető legközelebb kell vinni a termeléshez, az országos vita eredményeire támaszkodva jóváhagyja, hogy április 1-vel megvalósuljon a csehszlovák ipar és építészet szervezetének és irányításának átépítése, s erre a következő elveket állapítja meg, melyeket majd az egyes ágakban konkrét feltételeik te­kintetbe vételével fognak érvényesíteni: A. Az ipar és az építészet megszervezésének és irányításának j elvei 1. Az ipar és az építészet új szervezete alapvető láncszemének a minisztérium által közvetlenül irányított és egy bizonyos termelési szakaszt vagy annak összefüggő részét felölelő vállalatot tekinthetünk. Ennek az elvnek érvé­nyesítése érdekében a meglevő vállalatok egy­beolvasztásával vagy összekapcsolásával olyan nagyobb vállalati egységeket kell létesíteni, amelyek képesek lesznek betölteni .a termelési­gazdasági egység összes funkcióit. Abban az esetben, ha gazdaságilag célszerűnek mutatko­zik, hogy a vállalatok tevékenységük egyes vál­fajait (kutatás, műszaki fejlesztés, értékesítés, stb.) közösen végezzék, hozzuk létre a vállalatok üzemen belüli önálló elszámolás alapján való társítását. Tegyük a termelési-gazdasági egységeket fe­lelősekké azért, hogy a meghatározott termelési program keretében teljes mértékben és folya­matosan biztosítsák a népgazdaság ellátását a legmagasabb műszaki színvonalon készült jó minőségű saját termékeikkel, tartsák meg ter­melésük legmagasabb műszaki és technológiai színvonalát, állandóan tökéletesítsék a termelés és a munka megszervezését, gondoskodjanak a dolgozók szakképzettségének fokozásáról, ma­ximálisan használják ki a termelési kapacitáso­kat, törődjenek saját termelőalapjuk fejleszté­sével és ezért a termelés gazdaságosságának állandó fokozásával teremtsék meg ehhez a szükséges forrásokat. E feladatok teljesítése érdekében ruházzuk fel a termelési-gazdasági egységeket olyan jog­körrel, hogy az állami terv feladatainak és a népgazdaság többi szükségleteinek megfele­lően meghatározhassák saját termelésük terje­delmét és összetételét s termelőalapjuk fej­lesztését és e cél érdekében szereljük fel őket a szükséges funkciók, főként értékesítés, fej­lesztés, szerkesztés és célszerű esetekben ter­vezés, szerelés és kísérletezés végzésére. A termelési-gazdasági egységek székhelye elvileg a termelési ágak központjában legyen. 2. Annak érdekében, hogy a termelési-gazdasá­gi egységeknek lehetővé váljék sajút kísérleti tevékenység folytatása, 1958. április 1-i hatály­lyal tegyük át hatáskörükbe az ágazati kísérleti intézeteket és a jövőben közvetlenül a mfhisz­tériumoknak csupán azon kísérleti intézetek működését rendeljük alá, melyek több termelési szakasz vagy ágazat számára végeznek kutató feladatokat. 3. A beruházási építkezések számára gépbe­rendezések leszállításának megjavítása érde­kében szabjuk meg a fő szállító elvét és ennek megfelelően úgy rendezzük a tervezést, hogy a tervezési munka megfelelő részét is a beru­házási építkezésben fő szállítókként résztvevő vállalatokra ruházzuk át és alakítsuk meg kö­rükben a szükséges tervező szerveket. A sze­relő szervezeteket is tegyük át a vállalatok hatáskörébe. 4. Az építészetben az általános építészeti, téglagyártási, kő- és kavicsfejtő és feldolgozó, építőanyag-szerkezeteket gyártó vállalatokból létesítsünk kerületi társulatokat és irányításu­kat a kettős alárendeltség elve alapján ruház­zuk át a kerületi nemzeti bizottságokra, vala­mint a prágai és a bratislavai központi nemzeti bizottságokra s ezzel lényegesen növeljük a nemzeti bizottságok szerepét az építészet­ben. Az ipari építkezési, mérnöki építkezési vállalatok és a többi ipari vállalatok irányítását hagyjuk meg az Építészeti Minisztérium hatás­körében. 5. Az értékesítés és ellátás új rendezésének megfelelően 1958. április 1-vel a bel- és kül­kereskedelem szakaszán hajtsuk végre a szük­séges szervezési módosításokat. A belkereske­delem terén a szállítókkal való közvetlen kapcsolatot a nagykereskedelmi vállalatokra ruházzuk át. 6. 1958. április 1-vel önálló központi szerv által irányított egyetlen ágban egyesítsük a geológiai szolgálatot. 7. Az ipari és építészeti vállalatok jogköre kibővítésének és új szervezeti csoportosításá­nak alapján változtassuk meg a minisztériu­mok és megbízotti hivatalok funkcióját, össz­pontosítsuk figyelmüket főként egy bizonyos ág gazdaságfejlesztési problémáira, lényegesen csökkentsük alkalmazottaik számát és 1958. április 1-vel szüntessük meg a főosztályokat. A CSKP Központi Bizottsága kiemeli, mily fontos állandóan tökéletesíteni a gazdasági apparátus munkamódszereinek és munkastílu­sának színvonalát és kibontakoztatni szervezői szerepét. Helytelennek tartja azt a nézetet, hogy az ipar és az építészet irányításának átszervezésével csökken a minisztériumok és megbízotti hivatalok felelőssége az alájuk ren­delt szervezetek ügyeinek állapotáért és hogy csökkenhet a minisztériumok ellenőrző és irá­nyító tevékenysége, ezért hangsúlyozottan fel­hívja a figyelmet arra, hogy a minisztériumok és megbízotti hivatalok szervezzék meg az egyes ágak fő feladatainak teljesítését, rend­szeresen ellenőrizzék és aktív a konkrét se­gítségben részesítsék a termelési gazdasági egységeket. 8. Egyszerűsítsük és minőségileg javítsuk a népgazdaság ellenőrzésének rendszerét és tegyük az Állami Ellenőrzési Minisztérium fel­adatává az ellenőrzés koordinálását és módszer­tani irányítását. A dolgozók széleskörű rész­vételének fokozásával és az összes szervezeti egységek vezetői kötelességeinek következetes teljesítésével — személyes ellenőrzésükkel — fokozzuk az ellenőrzés hatékonyságát és sze­repét. 9. A népgazdaság irányítása hatékonyságának szükséges fokozása alapján globálisan dolgoz­zuk ki a nemzeti bizottságok problémáit, foly­tassuk a jogkör átruházását a kerületi nemzeti bizottságokról a járási nemzeti bizottságokra, a városi nemzeti bizottságokra és a helyi nemzeti bizottságokra, tökéletesítsük a nem­zeti bizottságok által igazgatott vállalatok és szervezetek irányítását és megfelelő módon e téren is érvényesítsük az ipar és az építészet tervezésének, pénzellátásának és irányítása megszervezésének alapelveit. 10. A CSKP Központi Bizottsága szükséges­nek tartja, hogy a népgazdaság megszervezése és irányítása átépítésének megfelelően célsze­rű módosításokat eszközöljenek a legfelső ál­lami szervek funkciójában és kapcsolataiban. B. A tervezés és pénzellátás terén Az irányítás gazdasági hatékonyságának fokozására irányuló intézkedések szerves ré­szeként 1959. január 1-tól kezdve vezessük be az új tervezési és pénzellátási módszert, vala­mint az anyagi érdekeltség hosszútartamú normatíváit. Ez már az 1959. évi terv összeál­lításánál érvényesüljön. A következő elvek érvényesüljenek benne: 1.' Lényegesen fokozzuk a távlati tervezés szerepét és hatékonyságát. A népgazdaság fejlesztése 10 — 15 évre szóló, fejlődésének alapvető céljait meghatározó távlati tervei kell, hogy az ötéves és évi tervek szilárdságá­nak alapjává, a vállalatoknak és dolgozóknak munkaeredményeikben való hosszútartamú anyagi érdekeltsége hatékony érvényesítése előfeltételévé s egyben a népgazdaság haté­konyságának állandó fokozásához való hozzá­járulásuk feltételévé váljanak. 2. A távlati tervek alapján dolgozzuk ki a népgazdaság fejlesztésének ötéves terveit, melyek kötelezően meghatározzák a népgaz­daság fejlesztésének alapvető arányosságait, az egyes termelési ágak és szakaszok fő fel­adatát és feladatait, az állami beruházási épít­kezés kötelező irányelveit és feladatait, a kül­kereskedelem fejlődésének hosszútartamú árukoncepcióját és az életszínvonal tervezett emelésének megfelelően a belkereskedelem alapszükségleteit. Ezen az alapon tegyük lehetővé a vállalatok­nak, hogy stabilizálják termelési programjai­kat, összeállítsák vállalati fejlesztési terveiket és hosszútartamú gazdasági szerződéseket kössenek. A hosszútartamú érdekeltség norma­tíváinak megszabásakor az ötéves tervekből induljunk ki. 3. Az ötéves tervek alapján dolgozzuk ki az ötéves terv feladatainak megvalósítását bizto­sító évi terveket. Egyszerűsítsük az évi terv mutatószámainak rendszerét az ötéves tervben kitűzött feladatok s azon feladatok fontossága szerint, melyek teljesítését a decentralizált eszközökből, a vállalatok bővült jogköréből és az állami költségvetéssel kötelezően megsza­bott mutatószámokból biztosítjuk. Az állami terv irányfeladatainak megfelelően az évi tervek konkrét összeállítását ruházzuk át a vállalatokra. 4. Fokozzuk a statisztikának és nyilvántar­tásnak, mint valamennyi fokú irányítás és ha­tékony operatív ellenőrzés eszközének szerepét és jelentőségét úgy, hogy teljes mértékben szolgálja mind a vállalatok irányítását, mind a népgazdaságot. 5. Az irányítás gazdasági hatékonysága foko­zásának fontos eszközeként kell értékelnünk az egyének, valamint a vállalatok hosszútartamú anyagi érdekeltségét abból a célból, hogy ki­használják a népgazdaság, a termelés maxi­mális fejlesztése és az önköltség csökkentése érdekében a bővített jogkört a vállalatok gond­jaira bízott álló és forgó alapok lehető legha­tékonyabb kiaknázása alapján. Az egyének és a kollektívák érdekei s a tár­sadalom érdekei közötti összhang megszilárdí­tása érdekében be kell vezetni a gazdasági ösztönzések rendszerét: a) A nyereségekben s a leírásokban való ré­szesedésből elsősorban létre kell hoznunk a vállalatok pénzügyi alapját, mely lehetővé teszi számukra, hogy önállóan döntsenek a vállalati beruházások egy részéről, a gene­ráljavításokról és a saját forgóeszközök terje­delméről. Az egyes vállalatok tervben előirány­zott fejlesztésének gazdasági elemzése alapján hosszú időre meg kell állapítani a nyereségben való részesedést, valamint pénzeszközök kiala­kításának lehetőségét is. A népgazdaság-fej­lesztési tervekben meg kell teremteni a válla­latok pénzügyi forrásai vállalati beruházási és felépítési célokra való felhasználásának feltételeit. b) Az egyes ágazatok feltételeinek megfe^ lelően a munkatermelékenység növelésével arányban meg kell állapítani az átlagkeresetek emelkedésének hosszútartamú normatíváit s ezzel meg kell szilárdítani a dolgozók szemé­lyes anyagi érdekeltségét, továbbá a szükség­letekre való tekintettel biztosítani kell az egyes ágazatok keretében a keresetek fejlődé­sét, aminek összhangban kell állania a munka szerinti díjazás törvényeinek követelményeivel. Az anyagi érdekeltség megszilárdítására pré­mium-alapokat kell létesíteni s az ezekből adott jutalmaknak a vállalatok minőségi fel* adatainak teljesítésétől kell függniök. i Elv legyen az, hogy a vállalatoknak anya­gi eszközeiket a maguk munkájának eredmé­nyeiből kell létre hozniok és ezen eszközök terjedelme a vállalatok munkájának színvona­lától függ majd. * * * Hogy az 1959. évre szóló tervet az új mód­szerek érvényre juttatásával dolgozhassuk ki, feltétlenül teljesítenünk kell az 1958. évi tervet mind mennyiségben, választékban, és minőség­ben, mind a gazdaságosság szempontjából és a lényegbevágó problémák megoldásával össz­hangban, azon problémák megoldásával együtt, melyek második ötéves tervünk teljesítése fo­lyamán merülnek fel. Ezzel kapcsolatosan meg kell szabnunk az 1959 — 1960. évi népgazdaság­fejlesztési terv feladatait. A CSKP KB meghagyja, hogy ebben a követ­kező irányelvekből kell kiindulni: a) Az eddigi helyzettel szemben el kell ér­nünk a munkatermelékenység növelésének az ipari termelés növekedésében való részesedé­sét. b) Törekednünk kell a gépipari termelésnek, mint az árukivitel növelése, a lakosság növek­vő szükségletének kielégítése, a mezőgazda­sági termelés gépesítése, a beruházási építke­zés és a műszaki fejlődés alapvető feltételének további fejlesztésére. Rövid idö alatt el kell érnünk a gépipari termelés összetételében eszközlendő lényeges módosítások megva­lósítását, ami a kereskedelem, különösen a Szovjetunió felé irányuló kereskedelmünk fejlesztése érdekében szükséges. c) Anyagilag biztosítanunk kell a mezőgaz­daság szövetkezeti alapra helyezésének kibon­takoztatását és biztosítanunk kell a mezőgaz­dasági termelés továbbnövelését. d) Az eddiginél is kifejezettebben a döntő fon­tosságú építkezésekre kell összpontosítanunk a beruházási építkezésekre előirányzott anyagi eszközöket a célból, hogy meggyorsítsuk ezen építkezések befejezését és átadását. e) El kell mélyítenünk gazdasági együttmű­ködésünket a Szovjetunióval s a népi demok­ratikus országokkal és arra kell törekednünk, hogy az 1959—1960. évekre szóló tervben lé­nyegesen növeljük a kölcsönös árucsere ter­jedelmét. f) Biztosítanunk kell a fizetési mérleg kiegyensúlyozottságát, valamint azt, hogy kivi­telünk nagyobb legyen behozatalunknál. g) Meg kell szilárdítanunk az anyagi, pénz­ügyi, deviza- és anyagellátási tartalékaink rend­szerét és nem szabad megengednünk e tartalékok mennyiségi csökkenését. h) A népgazdaság forrásainak bővülésével biztosítanunk kell a nép életszínvonalának to­vábbi emelkedését. n. A CSKP KB hangsúlyozza, hogy most első­rendű feladatként iparunk és építészetünk va­lamennyi ágazatában biztosítanunk kell az új szervezési elvek gyors és szervezett módon végrehajtott alkalmazását. Biztosítanunk kell, (Folytatás a 2. oldalook

Next

/
Oldalképek
Tartalom