Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)

1958-02-27 / 58. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek A mai számban: SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. február 27. csütörtök 30 fillér XI. évfolyam, 58. szám. Szebb környezetben, szebb az élet (2. old.) A szövetkezeti tagok betegbiztosítása (2. old.) A közép-szumatrai lázadók visszavonulásra készülnek (3. old.) Von Eraun — az amerikai „rakétamester" (3. old.) Argentína a választások után (3. old.) öreg komáromi kommunisták emlékeznek (4. old.) Egy hét a nagyvilágban (4. old.) Barnainges Nérók (5. old.) Ma kezdődik a négy világverseny sorozata (6. old.) A CSKP Köz ponti Bizottságának határozata az ipar és az építészet irányítása gazdasági hatékonysága fokozásának alapelveiről Csehszlovákia Kommunista Pártja rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a népgazdaság megszervezését és irányítását a termelőerők fejlődésének szükségleteihez mérten és a szocialista építésben való előrehaladásunknak, a népi demokratikus rendszer szilárdulásának és a dolgozók öntudatossága fokozódásának megfelelően állandóan tökéletesítsük. A hazánk szocialista építésében elért történelmi sikereink cáfolhatatlanul igazolták a lenini alapelvek életképességét. Ezekre az elvekre épül gazdaságunk szervezete és irányítása. Ugyanakkor megmutatkozik, hogy a szervezés és irányítás eddigi rendszere, amely a szocialista gazdaság építésének kezdeti időszakában alakult ki és játszott pozitív szerepet, már nem felel meg a gyorsan gyarapodó gazdaság szükségleteinek. A CSKP országos konferenciája ezért feladatul tűzte ki a népgazdaság irányítása gazdasági hatékonyságának fokozását, hogy jobban és hatékonyabban kihasználjuk a szocialista rendszer előnyeit. A CSKP KB 1957 februári, majd főként 1957 szeptemberi ülésén kidolgozta eme irányelv megvalósításának elveit és módját s elhatározta, hogy az országos konferencia határozatainak teljesítéséről folyó országos vita szerves részeként megvitatás céljából a párt és a nép elé terjeszti őket. A dolgozók a szocialista demokratizmus erejét megtestesítő legszélesebb körű vitában megtárgyalták és megvitatták a CSKP KB javaslatát és ezrével fűzték hozzá megjegyzéseiket és javaslataikat, melyek jelentősen hozzájárultak a CSKP KB javaslatának tökéletesítéséhez és pontosabbá tételéhez, s egyszersmind új nagy lehetőségeket tártak fel a népgazdaság fejlesztésére. A CSKP KB nagyra értékeli a dolgozóknak a vita folyamán tanúsított kezdeményezését és köszönetét fejezi ki a párt tagjainak és azoknak a dolgozóknak, akik tevékenyen elősegítették a vita sikeres lefolyását. Az összes pártszervek és kommunisták kötelességévé teszi: ügyeljenek arra, hogy minden hozzászólást feldolgozzanak és megválaszoljanak. Az állami és gazdasági apparátusban és az összes fokú nemzeti bizottságokban működő pártszervek és kommunisták kötelességévé teszi, hogy az új szervezés és irányítás nép által való megtárgyalását tekintsék példamutató módszernek abban, hogyan fokozzák a dolgozók aktív részvételét az öszszes fontos intézkedések előkészítésében, megtárgyalásában, megvalósításában és ellenőrzésében, tegyék magukévá és következetesen alkalmazzák ezt a módszert. A CSKP KB megállapítja, hogy az országos vita eredményei teljesen igazolták a népgazdaság irányítása gazdasági hatékonyságának fokozására irányuló intézkedések helyességét és sürgős voltát, valamint a Központi Bizottság eljárásának helyességét az országos konferencia irányvonalainak érvényesítésében. A CSKP Központi Bizottsága abból a szükségszerűségből kiindulva, hogy a demokratikus centralizmus lenini alapelvének szellemében i konkrét irányítást a vállalatok jogkörének kibővítésével és egyidejűleg az alapvető kérdésekben való központi irányítás hatékonyságának fokozásával a lehető legközelebb kell vinni a termeléshez, az országos vita eredményeire támaszkodva jóváhagyja, hogy április 1-vel megvalósuljon a csehszlovák ipar és építészet szervezetének és irányításának átépítése, s erre a következő elveket állapítja meg, melyeket majd az egyes ágakban konkrét feltételeik tekintetbe vételével fognak érvényesíteni: A. Az ipar és az építészet megszervezésének és irányításának j elvei 1. Az ipar és az építészet új szervezete alapvető láncszemének a minisztérium által közvetlenül irányított és egy bizonyos termelési szakaszt vagy annak összefüggő részét felölelő vállalatot tekinthetünk. Ennek az elvnek érvényesítése érdekében a meglevő vállalatok egybeolvasztásával vagy összekapcsolásával olyan nagyobb vállalati egységeket kell létesíteni, amelyek képesek lesznek betölteni .a termelésigazdasági egység összes funkcióit. Abban az esetben, ha gazdaságilag célszerűnek mutatkozik, hogy a vállalatok tevékenységük egyes válfajait (kutatás, műszaki fejlesztés, értékesítés, stb.) közösen végezzék, hozzuk létre a vállalatok üzemen belüli önálló elszámolás alapján való társítását. Tegyük a termelési-gazdasági egységeket felelősekké azért, hogy a meghatározott termelési program keretében teljes mértékben és folyamatosan biztosítsák a népgazdaság ellátását a legmagasabb műszaki színvonalon készült jó minőségű saját termékeikkel, tartsák meg termelésük legmagasabb műszaki és technológiai színvonalát, állandóan tökéletesítsék a termelés és a munka megszervezését, gondoskodjanak a dolgozók szakképzettségének fokozásáról, maximálisan használják ki a termelési kapacitásokat, törődjenek saját termelőalapjuk fejlesztésével és ezért a termelés gazdaságosságának állandó fokozásával teremtsék meg ehhez a szükséges forrásokat. E feladatok teljesítése érdekében ruházzuk fel a termelési-gazdasági egységeket olyan jogkörrel, hogy az állami terv feladatainak és a népgazdaság többi szükségleteinek megfelelően meghatározhassák saját termelésük terjedelmét és összetételét s termelőalapjuk fejlesztését és e cél érdekében szereljük fel őket a szükséges funkciók, főként értékesítés, fejlesztés, szerkesztés és célszerű esetekben tervezés, szerelés és kísérletezés végzésére. A termelési-gazdasági egységek székhelye elvileg a termelési ágak központjában legyen. 2. Annak érdekében, hogy a termelési-gazdasági egységeknek lehetővé váljék sajút kísérleti tevékenység folytatása, 1958. április 1-i hatálylyal tegyük át hatáskörükbe az ágazati kísérleti intézeteket és a jövőben közvetlenül a mfhisztériumoknak csupán azon kísérleti intézetek működését rendeljük alá, melyek több termelési szakasz vagy ágazat számára végeznek kutató feladatokat. 3. A beruházási építkezések számára gépberendezések leszállításának megjavítása érdekében szabjuk meg a fő szállító elvét és ennek megfelelően úgy rendezzük a tervezést, hogy a tervezési munka megfelelő részét is a beruházási építkezésben fő szállítókként résztvevő vállalatokra ruházzuk át és alakítsuk meg körükben a szükséges tervező szerveket. A szerelő szervezeteket is tegyük át a vállalatok hatáskörébe. 4. Az építészetben az általános építészeti, téglagyártási, kő- és kavicsfejtő és feldolgozó, építőanyag-szerkezeteket gyártó vállalatokból létesítsünk kerületi társulatokat és irányításukat a kettős alárendeltség elve alapján ruházzuk át a kerületi nemzeti bizottságokra, valamint a prágai és a bratislavai központi nemzeti bizottságokra s ezzel lényegesen növeljük a nemzeti bizottságok szerepét az építészetben. Az ipari építkezési, mérnöki építkezési vállalatok és a többi ipari vállalatok irányítását hagyjuk meg az Építészeti Minisztérium hatáskörében. 5. Az értékesítés és ellátás új rendezésének megfelelően 1958. április 1-vel a bel- és külkereskedelem szakaszán hajtsuk végre a szükséges szervezési módosításokat. A belkereskedelem terén a szállítókkal való közvetlen kapcsolatot a nagykereskedelmi vállalatokra ruházzuk át. 6. 1958. április 1-vel önálló központi szerv által irányított egyetlen ágban egyesítsük a geológiai szolgálatot. 7. Az ipari és építészeti vállalatok jogköre kibővítésének és új szervezeti csoportosításának alapján változtassuk meg a minisztériumok és megbízotti hivatalok funkcióját, összpontosítsuk figyelmüket főként egy bizonyos ág gazdaságfejlesztési problémáira, lényegesen csökkentsük alkalmazottaik számát és 1958. április 1-vel szüntessük meg a főosztályokat. A CSKP Központi Bizottsága kiemeli, mily fontos állandóan tökéletesíteni a gazdasági apparátus munkamódszereinek és munkastílusának színvonalát és kibontakoztatni szervezői szerepét. Helytelennek tartja azt a nézetet, hogy az ipar és az építészet irányításának átszervezésével csökken a minisztériumok és megbízotti hivatalok felelőssége az alájuk rendelt szervezetek ügyeinek állapotáért és hogy csökkenhet a minisztériumok ellenőrző és irányító tevékenysége, ezért hangsúlyozottan felhívja a figyelmet arra, hogy a minisztériumok és megbízotti hivatalok szervezzék meg az egyes ágak fő feladatainak teljesítését, rendszeresen ellenőrizzék és aktív a konkrét segítségben részesítsék a termelési gazdasági egységeket. 8. Egyszerűsítsük és minőségileg javítsuk a népgazdaság ellenőrzésének rendszerét és tegyük az Állami Ellenőrzési Minisztérium feladatává az ellenőrzés koordinálását és módszertani irányítását. A dolgozók széleskörű részvételének fokozásával és az összes szervezeti egységek vezetői kötelességeinek következetes teljesítésével — személyes ellenőrzésükkel — fokozzuk az ellenőrzés hatékonyságát és szerepét. 9. A népgazdaság irányítása hatékonyságának szükséges fokozása alapján globálisan dolgozzuk ki a nemzeti bizottságok problémáit, folytassuk a jogkör átruházását a kerületi nemzeti bizottságokról a járási nemzeti bizottságokra, a városi nemzeti bizottságokra és a helyi nemzeti bizottságokra, tökéletesítsük a nemzeti bizottságok által igazgatott vállalatok és szervezetek irányítását és megfelelő módon e téren is érvényesítsük az ipar és az építészet tervezésének, pénzellátásának és irányítása megszervezésének alapelveit. 10. A CSKP Központi Bizottsága szükségesnek tartja, hogy a népgazdaság megszervezése és irányítása átépítésének megfelelően célszerű módosításokat eszközöljenek a legfelső állami szervek funkciójában és kapcsolataiban. B. A tervezés és pénzellátás terén Az irányítás gazdasági hatékonyságának fokozására irányuló intézkedések szerves részeként 1959. január 1-tól kezdve vezessük be az új tervezési és pénzellátási módszert, valamint az anyagi érdekeltség hosszútartamú normatíváit. Ez már az 1959. évi terv összeállításánál érvényesüljön. A következő elvek érvényesüljenek benne: 1.' Lényegesen fokozzuk a távlati tervezés szerepét és hatékonyságát. A népgazdaság fejlesztése 10 — 15 évre szóló, fejlődésének alapvető céljait meghatározó távlati tervei kell, hogy az ötéves és évi tervek szilárdságának alapjává, a vállalatoknak és dolgozóknak munkaeredményeikben való hosszútartamú anyagi érdekeltsége hatékony érvényesítése előfeltételévé s egyben a népgazdaság hatékonyságának állandó fokozásához való hozzájárulásuk feltételévé váljanak. 2. A távlati tervek alapján dolgozzuk ki a népgazdaság fejlesztésének ötéves terveit, melyek kötelezően meghatározzák a népgazdaság fejlesztésének alapvető arányosságait, az egyes termelési ágak és szakaszok fő feladatát és feladatait, az állami beruházási építkezés kötelező irányelveit és feladatait, a külkereskedelem fejlődésének hosszútartamú árukoncepcióját és az életszínvonal tervezett emelésének megfelelően a belkereskedelem alapszükségleteit. Ezen az alapon tegyük lehetővé a vállalatoknak, hogy stabilizálják termelési programjaikat, összeállítsák vállalati fejlesztési terveiket és hosszútartamú gazdasági szerződéseket kössenek. A hosszútartamú érdekeltség normatíváinak megszabásakor az ötéves tervekből induljunk ki. 3. Az ötéves tervek alapján dolgozzuk ki az ötéves terv feladatainak megvalósítását biztosító évi terveket. Egyszerűsítsük az évi terv mutatószámainak rendszerét az ötéves tervben kitűzött feladatok s azon feladatok fontossága szerint, melyek teljesítését a decentralizált eszközökből, a vállalatok bővült jogköréből és az állami költségvetéssel kötelezően megszabott mutatószámokból biztosítjuk. Az állami terv irányfeladatainak megfelelően az évi tervek konkrét összeállítását ruházzuk át a vállalatokra. 4. Fokozzuk a statisztikának és nyilvántartásnak, mint valamennyi fokú irányítás és hatékony operatív ellenőrzés eszközének szerepét és jelentőségét úgy, hogy teljes mértékben szolgálja mind a vállalatok irányítását, mind a népgazdaságot. 5. Az irányítás gazdasági hatékonysága fokozásának fontos eszközeként kell értékelnünk az egyének, valamint a vállalatok hosszútartamú anyagi érdekeltségét abból a célból, hogy kihasználják a népgazdaság, a termelés maximális fejlesztése és az önköltség csökkentése érdekében a bővített jogkört a vállalatok gondjaira bízott álló és forgó alapok lehető leghatékonyabb kiaknázása alapján. Az egyének és a kollektívák érdekei s a társadalom érdekei közötti összhang megszilárdítása érdekében be kell vezetni a gazdasági ösztönzések rendszerét: a) A nyereségekben s a leírásokban való részesedésből elsősorban létre kell hoznunk a vállalatok pénzügyi alapját, mely lehetővé teszi számukra, hogy önállóan döntsenek a vállalati beruházások egy részéről, a generáljavításokról és a saját forgóeszközök terjedelméről. Az egyes vállalatok tervben előirányzott fejlesztésének gazdasági elemzése alapján hosszú időre meg kell állapítani a nyereségben való részesedést, valamint pénzeszközök kialakításának lehetőségét is. A népgazdaság-fejlesztési tervekben meg kell teremteni a vállalatok pénzügyi forrásai vállalati beruházási és felépítési célokra való felhasználásának feltételeit. b) Az egyes ágazatok feltételeinek megfe^ lelően a munkatermelékenység növelésével arányban meg kell állapítani az átlagkeresetek emelkedésének hosszútartamú normatíváit s ezzel meg kell szilárdítani a dolgozók személyes anyagi érdekeltségét, továbbá a szükségletekre való tekintettel biztosítani kell az egyes ágazatok keretében a keresetek fejlődését, aminek összhangban kell állania a munka szerinti díjazás törvényeinek követelményeivel. Az anyagi érdekeltség megszilárdítására prémium-alapokat kell létesíteni s az ezekből adott jutalmaknak a vállalatok minőségi fel* adatainak teljesítésétől kell függniök. i Elv legyen az, hogy a vállalatoknak anyagi eszközeiket a maguk munkájának eredményeiből kell létre hozniok és ezen eszközök terjedelme a vállalatok munkájának színvonalától függ majd. * * * Hogy az 1959. évre szóló tervet az új módszerek érvényre juttatásával dolgozhassuk ki, feltétlenül teljesítenünk kell az 1958. évi tervet mind mennyiségben, választékban, és minőségben, mind a gazdaságosság szempontjából és a lényegbevágó problémák megoldásával összhangban, azon problémák megoldásával együtt, melyek második ötéves tervünk teljesítése folyamán merülnek fel. Ezzel kapcsolatosan meg kell szabnunk az 1959 — 1960. évi népgazdaságfejlesztési terv feladatait. A CSKP KB meghagyja, hogy ebben a következő irányelvekből kell kiindulni: a) Az eddigi helyzettel szemben el kell érnünk a munkatermelékenység növelésének az ipari termelés növekedésében való részesedését. b) Törekednünk kell a gépipari termelésnek, mint az árukivitel növelése, a lakosság növekvő szükségletének kielégítése, a mezőgazdasági termelés gépesítése, a beruházási építkezés és a műszaki fejlődés alapvető feltételének további fejlesztésére. Rövid idö alatt el kell érnünk a gépipari termelés összetételében eszközlendő lényeges módosítások megvalósítását, ami a kereskedelem, különösen a Szovjetunió felé irányuló kereskedelmünk fejlesztése érdekében szükséges. c) Anyagilag biztosítanunk kell a mezőgazdaság szövetkezeti alapra helyezésének kibontakoztatását és biztosítanunk kell a mezőgazdasági termelés továbbnövelését. d) Az eddiginél is kifejezettebben a döntő fontosságú építkezésekre kell összpontosítanunk a beruházási építkezésekre előirányzott anyagi eszközöket a célból, hogy meggyorsítsuk ezen építkezések befejezését és átadását. e) El kell mélyítenünk gazdasági együttműködésünket a Szovjetunióval s a népi demokratikus országokkal és arra kell törekednünk, hogy az 1959—1960. évekre szóló tervben lényegesen növeljük a kölcsönös árucsere terjedelmét. f) Biztosítanunk kell a fizetési mérleg kiegyensúlyozottságát, valamint azt, hogy kivitelünk nagyobb legyen behozatalunknál. g) Meg kell szilárdítanunk az anyagi, pénzügyi, deviza- és anyagellátási tartalékaink rendszerét és nem szabad megengednünk e tartalékok mennyiségi csökkenését. h) A népgazdaság forrásainak bővülésével biztosítanunk kell a nép életszínvonalának további emelkedését. n. A CSKP KB hangsúlyozza, hogy most elsőrendű feladatként iparunk és építészetünk valamennyi ágazatában biztosítanunk kell az új szervezési elvek gyors és szervezett módon végrehajtott alkalmazását. Biztosítanunk kell, (Folytatás a 2. oldalook