Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)

1958-02-25 / 56. szám, kedd

Február forradalmi szellemében harcba a békéért, a szocializmusért Antonín Novotný elvtárs beszéde (Folytatás a 2. oldalról ) elért gazdasági eredmények alapján. Ezt az irányvonalat Csehszlovákia Kommunista Pártja IX. kongresszusa tűzte elénk. A februári győzelmet követő idő­szak a munkásosztály hatalmának megszilárdításáért, a köztársaság fel­virágoztatásáért és az egész nép bol­dogabb életéért folytatott harcok idő­szaka. Megkezdtük népi demokratikus köztársaságunk fejlődésének második szakaszát — a szocialista építést. A szocialista országépítés az eltelt 10 év alatt sikeresen folyt és a legkö­zelebbi időben el akarjuk érni bete­tőzését is. A februári eseményeket követő évek a munkásosztály, vala­mint hazánk összes dolgozói óriási s fáradhatatlan építő munkájának jegyé­ben teltek el. Létrejöttek népgazdaságunk további tartós fejlődésének összes alapfelté­telei. Lényegesen megváltozott ipa­runk szerkezete a nehézipar javára. ' Oj termelőágak keletkeztek, sok új üzem épült, megsokszorozódott a szo­cialista ipar súlya és ereje, A nehéz­ipar, főként a gépipar, határtalan mértékben fejlődött. A szocialista iparosítás megoldotta egyes vidékek elmaradottságának problémáját, biz­tosította a teljes foglalkoztatottságot és ami fontos, ellenállóvá tette gaz­daságunkat a tőkés befolyásokkal szemben. A termelőerők fejlesztésé­ben főként Szlovákiában értünk el nagy sikereket, ahol kiküszöböljük a burzsoá kormányok által az előző év­tizedek folyamán a szlovák nemzettel szemben elkövetett igazságtalanságo­kat. Az elért sikerek törvényszerű kö­vetkezményei annak, hogy a munkás­osztály végérvényesen kezébe vette a hatalmat. Az ipari termelés tíz év alatt több mint két és félszeresen, a háború előtti helyzetéhez viszonyít­va pedig mintegy háromszorosan fo­kozódott. A többi európai országok­hoz viszonyítva Csehszlovákia negye­dik helyen áll a barnaszénfejtésben hetedik helyen a kőszénfejtésben es nyolcadik helyen az öntvény- és az acélgyártásban. A termelésnek egy lakosra eső terjedelmét tekintve, Csehszlovákia a világ legfejlettebb ipari államai közé tartozik. Ipari ter­melése növekedésének üteme gyor­sabb mint sok tőkés országban. Az ipari termelőerők hatalmas fel­lendülése megteremtette a mezőgai­daság fejlesztésének, a munkás-pa­raszt szövetség általános szilárdítá­sának anyagi feltételeit. A szocialista szektorban használt traktorok száma 1951 óta mintegy kétszeresen, a kombájnok száma pedig több mint tízszeresen megnövekedett. A kom­munista párt céltudatos aktív és ál­dozatkész politikai munkájával együtt ez is megteremtette a falusi egységes főldművesszövetkezetek gyors fej­lődésének feltételeit. A községek mintegy 79 százalékában már megala­kultak a szövetkezetek. A mezőgaz­daság szocialista szektora az általá­nos mezőgazdasági földterületnek már több mint 65 százalékán gazdál­kodik. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés fejlődése meg­győző módon igazolja, hogy az egy­séges földművesszövetkezetek már most a falvak szilárd politikai, gazda­sági és kulturális tényezői. Nemcsak az anyagi műszaki alapban, hanem főként a jelentősen nagyobb terme­lési eredmények elérésének páratlan lehetőségeiben igazolják fölényüket a szétaprózott kisüzemi termelés fö­lött. A szociális gazdasági változások társadalmunk osztályfelépítését is be­folyásolták. Egészen felszámoltuk a gyárosok, bankárok és földbirtokosok osztályát. Jelentősen korlátoztuk az utolsó tőkés osztálynak, a kulákok osztályának politikai és gazdasági befolyását a falvakon. A falvakon új osztály, a szövetkezeti parasztság osztálya alakult ki. Az értelmiség soraiban is változá­sok következtek be. Az értelmiség tagjainak, főként az anyagi termelés­sel szoros kapcsolatban álló tagjai­nak nagy többsége a munkásosztály pozíciói mellett szállt síkra. A dol­gozó értelmiség tudományos, műszaki és művészi munkáját összekötötte a szocializmus építésével. Egyidejűleg fejlődik a munkások és a dolgozó pa­rasztok soraibői származó új szocia­lista értelmiség. A munkásosztályon belül is válto­zások következtek be, éspedig nem­csak számbeli növekedésében, hanem főként politikai öntudatának elmélyü­lésében és szakismereteinek növelé­sében. A munkásosztálynak 1945 má­jusa óta szerzett gazdag politikai és gyakorlati tapasztalatai a szocializ­mus építésében el£pglalt helyzetére támaszkodnak. A munkásosztály minden körülmé­nyek közepette a szocializmus építé­sének élén állt. A munkásosztály veze­tő szerepe a parasztsággal és a többi dolgozókkal való szövetségének állan­dó szilárdítása nem szubjektív vágy­ból ered, hanem objektív valóság és szükségszerűség volt, olyan alapfel­tétel, mely nélkül nem építhetjük sikeresen a szocialista társadalmat. A hazánkban bekövetkezett szociá­lis gazdasági változások fő eredmé­nye az a fordulatot jelentő valóság, hogy teljesen kiküszöböltük emberek ember által való kizsákmányolását. A termelőeszközök a nép kezében vannak, amely rendelkezik velük és alárendeli őket a népgazdaság fej­lesztése feladatainak. Ez azt jelenti, hogy a maga javára, az egész társa­dalom jólétére használja fel őket. A termelőeszközök magántulajdoná­nak maradványa a mezőgazdaságban van. Éppen az utóbbi időben azonban a falvakon is lényeges változások történtek a termelési viszonyokban a szocializmus javára. A még eddig magángazdálkodást űző kis- és kö­zépparasztok is egyetértenek a párt politikájával és egyre nagyobb szám­ban lépnek be az egységes földmű­vesszövetkezetekbe. A népgazdaság fejlődése megte­teremtette a nép életszínvonala ál­landó emelésének feltételeit. A dol­gozók névleges és reálbére állandóan fokozódik. A személyi fogyasztás 1948-tól 1956-ig 57,4 százalékkal fo­kozódott. Még szembetűnőbb azonban a nép anyagi és kulturális színvona­lának emelkedése a társadalmi fo­gyasztás terén. Nemzeti biztosítá­sunk, az aggok biztosítása, az egész­ségügyi és orvosi gondoskodás, a kulturális intézmények színvonala és száma, az iskolaügy, a tanulók szá­mának növekedése, a testnevelési sport és üdültetési intézmények, sza­badságok, terjedelmükkel és sokolda­lúságukkal ismeretlenek a tőkés vi­lágban. 1956-ban 1948-hoz viszonyít­va 73,9 százalékkal többet juttattunk a fogyasztási alapra, azaz a személyi és társadalmi fogyasztásra. Köztár­saságunk minden polgára maga érzi, mi minden valósult meg a nép javá­ra az elmúlt években. A szocialista építés folyamatában állandóan fokozódik a nép részvétele és része az igazgatásban és irányí­tásban. A munkások, parasztok és a többi dolgozók az állami és gazdasági szervek irányításának valamennyi fo­kán számtalan funkciót töltenek be. Fokozódott a nemzeti bizottságoknak, a néphatalom szerveinek szerepe és rendkívül nagymértékben bővült jog­köre és felelőssége. A népnek több mint 200 000 választott képviselője dolgozik a nemzeti bizottságokban és polgáraink további százezrei működ­nek a nemzeti bizottságok albizottsá­gaiban. A nemrégen megtartott vá­lasztások során 1336 bírót és 59 586 népbírót választottunk. A népnek ilyen széleskörű részvétele az igaz­ságszolgáltatásban csak a szocialista államban lehetséges, egyetlen tőkés országban sem képzelhető el. Mindez azt bizonyítja, hogy a nép részvétele az államigazgatásban, a végrehajtó­hatalomban és a döntésben nem for­mális dolog. Az üzemekben is fokozódik a dol­gozók részvétele a termelés irányí­tásában, tökéletesítésében és ellen­őrzésében. Itt jelentős szerepet ját­szik a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom. A munkásosztály és a dolgozók legnagyobb tömegszerveze­tének tevékenységében a tőkések és a kizsákmányolás megszüntetése után teljesülnek a kizsákmányolt tö­megek régi vágyai — a dolgozók ér­dekeinek és a szabad munkának kap­csolata. Egyre fokozódik a szakszer­vezetek szerepe népi demokratikus rendszerünkben és az új feltételek új és sokoldalúbb formákat követel­nek a szakszervezeti munkában. Ez is azt bizonyítja, hogy a szocialista demokrácia elmélyítése számunkra nem egyszeri aktus, hanem egész folyamat, melynek értelme abban van, hogy rendszeresen elmélyüljön a nép részvétele mindabban, ami ha­zánkban történik. Ez az út felel meg a nép érdekeinek, a szakszerve­zeti mozgalom céljainak és ezért a jövőben nemcsak a szakszervezetek, hanem a népet önkéntesen tömörítő összes társadalmi szervezetek sze­repe is fokozódni fog. A demokratizmus alapelvei, az ország békés és nyugodt felvirágoztatásá­nak érdeke mély gyökeret vertek népünk szellemében, ami történelmi tapasztalatainkból és hagyományaink­ból ered. Népünk megtanulta ^idejé­ben felismerni azt, ki gondol a javá­ra és ki nem. Ezért nemcsak figye­lemmel követi mindazt, ami történik, hanem ösztönszerű érdeklődéssel részt vesz a közügyek intézésében és hazája építésében. E tényből indul ki Csehszlovákia Kommunista Pártja - szocialista de­mokrácia álláhdő elmélyítésére irá­nyuló törekvésében. 1945 óta ren­dületlenül ügyeltünk arra, hogy a dolgozók többsége necsak egyetér­tésével. hanem aktív tetteivel is tá­mogassa a szocializmus építését. Már azzal, hogy a népi demokratikus rendszer nemcsak hirdeti, hanem biztosítja is a munkára való jogot és az összes többi alapvető demok­ratikus jogókat, a szocializmus sok­kal demokratikusabb, mint a kapita­lizmus. A szocialista demokrácia nem csupán alapelvek összessége, hanem hazánk túlnyomó többségét képező dolgozó nép széleskörű uralma. Hazánk védelmi képessége sohasem volt annyira biztosítva, mint ma. Ennek legfőbb záloga maga a nép és egyetértése a szocializmus esz­méivel. A további éppen ilyen fontos tényező szilárd szövetségünk a Szov­jetunióval, az, hogy a Varsói Szerző­dés országai közé tartozunk. így bé­kében és nyugalomban, biztonságban építhetjük a szocializmust. Korszerű haditechnikával felszerelt és ellátott csehszlovák véderőnk van, melynek állandóan tökéletesítjük politikai és harci kiképzését. A hadsereg, a bel­ügyminisztériumi alakulatok és fegy­vernemek tisztikarának túlnyomó többségét munkások és parasztok ké­pezik. A csehszlovák hadsereg, a Bel­ügyminisztérium alakulatai és a népi milíciák egységei hazánk védelmének és biztonságának szilárd alapját ké­pezik. A Belügyminisztérium biztonsági testületei, bírói és ügyészségi szervei a szocialista tulajdon és szocialista törvényesség védelmének zálogát ad­ják. Túlnyomó többségben a munkás­paraszt ifjúság soraiból felnevelt fiatal kádereink, új értelmiségeink dolgoznak bennük. Tevékenységünkben mindenkor szem előtt tartottuk a szocialista for­radalom és a szocialista építés általá­nosan érvényes törvényszerűségeit. Érthető, hogy emellett elsősorban a Szovjetunió Kommunista Pártjának és más testvéri pártoknak tapasztalatait Csehszlovákia konkrét viszonyaira al­kalmazva használtuk fel. Kiemeljük és nagyra értékeljük a Szovjetunió Kommunista Pártjának a nemzetközi forradalmi mozgalomban betöltött szerepét, mert tapasztalatai és taná­csai segítenek bennünket tájékozódni a bonyolult kérdésekben és mindig elősegítették a szocializmus ügyét hazánkban. (Hosszantartó taps.) Ha összehasonlítjuk az 1948 előtti helyzetet, amikor még kötött gazda­sággal és jelentősen egyoldalúan ki­épített termeléssel kezdtük meg a szocializmus építését, a mával, sokkal világosabban és teljes nagyságában látjuk végrehajtott művünket. A leg­utóbbi tíz év igazolta Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának és megkezdett utunknak helyességét. Ha értékeljük mindazt, amit elértünk, akkor az új, eddig ismeretlen felada­tokból és az emberek gondolkodásá­ban visszamaradt kapitalista csöke­vényekből eredő hibák ellenére is lát­juk, hogy sikerrel teljesítettük pár­tunk politikájának alapvető céljait. Az elért eredmények szilárd bizton­ságérzetet és jövőbeni távlatot köl­csönöznek népünknek. Lehetővé te­szik, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának XI. kongresszusán kitűzzük hazánk szocialista építése betetőzésé­nek feladatát. Míg fejlődésünk eme korszakának kezdetén a IX. kongresszus a szocia­lizmus építésének fő irányvonalát tűzte ki, a XI. kongresszus ezt az idő­szakot lezáró feladatokkal foglalko­zik majd, melyek általános vonásaik­ban megmutatják a további távlatain­kat. Az elért eredmények lehetővé teszik, hogy reálisan és tárgyilagosan fontolóra vegyük e feladatok mielőb­bi teljesítését, főként miután az or­szágos konferencia határozatainak teljesítéséről és a szocializmus épí­tésének további feladatairól megin­dított országos vitában a dolgozó nép egyetértett ezekkel a kérdésekkel. A IX. kongresszustól a XI. kong­resszusig eltelt időben egy percig sem tévesztettük szem elől a szocia­lizmus építése fő irányvonalának kö­vetkezetes teljesítését. Ha Csehszlo­vákia Kommunista Pártja X. kong­resszusának, majd az 1. és főként a II. országos pártkonferenciának hatá­rozatait nézzük, látjuk, hogy mindig a szocialista építés fő irányvonala megvalósításának elmélyítéséről éa megjavításáról volt szó. Célkitűzéseink megvalósításában fontos határkő volt a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kong­resszusa. Azok a tanulságok, melye­ket Csehszlovákia Kommunista Párt­ja országos konferenciája a X. kong­resszus határozataibői levont, nagy­mértékben hozzájárulnak hazánk további szocialista építéséhez. A Szov­jetunió Kommunista Pártja XX. kong­resszusán hozott határozatok helyes­sége két év rövid időszaka alatt országunk életében is beigazolódott. Az 1956. évi országos konferencia után a dolgozók fokozott lelkesedés­sel és elszántsággal küzdöttek a szocialista építés további sikereiért. Különösen azt kell hangsúlyoznunk, hogy törekvésünket termelőeszkö­(Folytatáe a 4. oldaton.) A népi milícia díszszemléje a prágai Letnán. Az emelvényen a párt és a kormány vezetői. A népi milícia és a néphadsereg felvonulása Bratisíavában. UJ SZŐ 3 * 1956. febnrfr 25.

Next

/
Oldalképek
Tartalom