Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)

1958-02-25 / 56. szám, kedd

Február forradalmi szellemében harcba a békéért, a szocializmusért Antonín Novotný elvtárs beszéde (Folytatás a 2. oldalról ) elért gazdasági eredmények alapján. Ezt az irányvonalat Csehszlovákia Kommunista Pártja IX. kongresszusa tűzte elénk. A februári győzelmet követő időszak a munkásosztály hatalmának megszilárdításáért, a köztársaság felvirágoztatásáért és az egész nép boldogabb életéért folytatott harcok időszaka. Megkezdtük népi demokratikus köztársaságunk fejlődésének második szakaszát — a szocialista építést. A szocialista országépítés az eltelt 10 év alatt sikeresen folyt és a legközelebbi időben el akarjuk érni betetőzését is. A februári eseményeket követő évek a munkásosztály, valamint hazánk összes dolgozói óriási s fáradhatatlan építő munkájának jegyében teltek el. Létrejöttek népgazdaságunk további tartós fejlődésének összes alapfeltételei. Lényegesen megváltozott iparunk szerkezete a nehézipar javára. ' Oj termelőágak keletkeztek, sok új üzem épült, megsokszorozódott a szocialista ipar súlya és ereje, A nehézipar, főként a gépipar, határtalan mértékben fejlődött. A szocialista iparosítás megoldotta egyes vidékek elmaradottságának problémáját, biztosította a teljes foglalkoztatottságot és ami fontos, ellenállóvá tette gazdaságunkat a tőkés befolyásokkal szemben. A termelőerők fejlesztésében főként Szlovákiában értünk el nagy sikereket, ahol kiküszöböljük a burzsoá kormányok által az előző évtizedek folyamán a szlovák nemzettel szemben elkövetett igazságtalanságokat. Az elért sikerek törvényszerű következményei annak, hogy a munkásosztály végérvényesen kezébe vette a hatalmat. Az ipari termelés tíz év alatt több mint két és félszeresen, a háború előtti helyzetéhez viszonyítva pedig mintegy háromszorosan fokozódott. A többi európai országokhoz viszonyítva Csehszlovákia negyedik helyen áll a barnaszénfejtésben hetedik helyen a kőszénfejtésben es nyolcadik helyen az öntvény- és az acélgyártásban. A termelésnek egy lakosra eső terjedelmét tekintve, Csehszlovákia a világ legfejlettebb ipari államai közé tartozik. Ipari termelése növekedésének üteme gyorsabb mint sok tőkés országban. Az ipari termelőerők hatalmas fellendülése megteremtette a mezőgaidaság fejlesztésének, a munkás-paraszt szövetség általános szilárdításának anyagi feltételeit. A szocialista szektorban használt traktorok száma 1951 óta mintegy kétszeresen, a kombájnok száma pedig több mint tízszeresen megnövekedett. A kommunista párt céltudatos aktív és áldozatkész politikai munkájával együtt ez is megteremtette a falusi egységes főldművesszövetkezetek gyors fejlődésének feltételeit. A községek mintegy 79 százalékában már megalakultak a szövetkezetek. A mezőgazdaság szocialista szektora az általános mezőgazdasági földterületnek már több mint 65 százalékán gazdálkodik. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés fejlődése meggyőző módon igazolja, hogy az egységes földművesszövetkezetek már most a falvak szilárd politikai, gazdasági és kulturális tényezői. Nemcsak az anyagi műszaki alapban, hanem főként a jelentősen nagyobb termelési eredmények elérésének páratlan lehetőségeiben igazolják fölényüket a szétaprózott kisüzemi termelés fölött. A szociális gazdasági változások társadalmunk osztályfelépítését is befolyásolták. Egészen felszámoltuk a gyárosok, bankárok és földbirtokosok osztályát. Jelentősen korlátoztuk az utolsó tőkés osztálynak, a kulákok osztályának politikai és gazdasági befolyását a falvakon. A falvakon új osztály, a szövetkezeti parasztság osztálya alakult ki. Az értelmiség soraiban is változások következtek be. Az értelmiség tagjainak, főként az anyagi termeléssel szoros kapcsolatban álló tagjainak nagy többsége a munkásosztály pozíciói mellett szállt síkra. A dolgozó értelmiség tudományos, műszaki és művészi munkáját összekötötte a szocializmus építésével. Egyidejűleg fejlődik a munkások és a dolgozó parasztok soraibői származó új szocialista értelmiség. A munkásosztályon belül is változások következtek be, éspedig nemcsak számbeli növekedésében, hanem főként politikai öntudatának elmélyülésében és szakismereteinek növelésében. A munkásosztálynak 1945 májusa óta szerzett gazdag politikai és gyakorlati tapasztalatai a szocializmus építésében el£pglalt helyzetére támaszkodnak. A munkásosztály minden körülmények közepette a szocializmus építésének élén állt. A munkásosztály vezető szerepe a parasztsággal és a többi dolgozókkal való szövetségének állandó szilárdítása nem szubjektív vágyból ered, hanem objektív valóság és szükségszerűség volt, olyan alapfeltétel, mely nélkül nem építhetjük sikeresen a szocialista társadalmat. A hazánkban bekövetkezett szociális gazdasági változások fő eredménye az a fordulatot jelentő valóság, hogy teljesen kiküszöböltük emberek ember által való kizsákmányolását. A termelőeszközök a nép kezében vannak, amely rendelkezik velük és alárendeli őket a népgazdaság fejlesztése feladatainak. Ez azt jelenti, hogy a maga javára, az egész társadalom jólétére használja fel őket. A termelőeszközök magántulajdonának maradványa a mezőgazdaságban van. Éppen az utóbbi időben azonban a falvakon is lényeges változások történtek a termelési viszonyokban a szocializmus javára. A még eddig magángazdálkodást űző kis- és középparasztok is egyetértenek a párt politikájával és egyre nagyobb számban lépnek be az egységes földművesszövetkezetekbe. A népgazdaság fejlődése megteteremtette a nép életszínvonala állandó emelésének feltételeit. A dolgozók névleges és reálbére állandóan fokozódik. A személyi fogyasztás 1948-tól 1956-ig 57,4 százalékkal fokozódott. Még szembetűnőbb azonban a nép anyagi és kulturális színvonalának emelkedése a társadalmi fogyasztás terén. Nemzeti biztosításunk, az aggok biztosítása, az egészségügyi és orvosi gondoskodás, a kulturális intézmények színvonala és száma, az iskolaügy, a tanulók számának növekedése, a testnevelési sport és üdültetési intézmények, szabadságok, terjedelmükkel és sokoldalúságukkal ismeretlenek a tőkés világban. 1956-ban 1948-hoz viszonyítva 73,9 százalékkal többet juttattunk a fogyasztási alapra, azaz a személyi és társadalmi fogyasztásra. Köztársaságunk minden polgára maga érzi, mi minden valósult meg a nép javára az elmúlt években. A szocialista építés folyamatában állandóan fokozódik a nép részvétele és része az igazgatásban és irányításban. A munkások, parasztok és a többi dolgozók az állami és gazdasági szervek irányításának valamennyi fokán számtalan funkciót töltenek be. Fokozódott a nemzeti bizottságoknak, a néphatalom szerveinek szerepe és rendkívül nagymértékben bővült jogköre és felelőssége. A népnek több mint 200 000 választott képviselője dolgozik a nemzeti bizottságokban és polgáraink további százezrei működnek a nemzeti bizottságok albizottságaiban. A nemrégen megtartott választások során 1336 bírót és 59 586 népbírót választottunk. A népnek ilyen széleskörű részvétele az igazságszolgáltatásban csak a szocialista államban lehetséges, egyetlen tőkés országban sem képzelhető el. Mindez azt bizonyítja, hogy a nép részvétele az államigazgatásban, a végrehajtóhatalomban és a döntésben nem formális dolog. Az üzemekben is fokozódik a dolgozók részvétele a termelés irányításában, tökéletesítésében és ellenőrzésében. Itt jelentős szerepet játszik a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom. A munkásosztály és a dolgozók legnagyobb tömegszervezetének tevékenységében a tőkések és a kizsákmányolás megszüntetése után teljesülnek a kizsákmányolt tömegek régi vágyai — a dolgozók érdekeinek és a szabad munkának kapcsolata. Egyre fokozódik a szakszervezetek szerepe népi demokratikus rendszerünkben és az új feltételek új és sokoldalúbb formákat követelnek a szakszervezeti munkában. Ez is azt bizonyítja, hogy a szocialista demokrácia elmélyítése számunkra nem egyszeri aktus, hanem egész folyamat, melynek értelme abban van, hogy rendszeresen elmélyüljön a nép részvétele mindabban, ami hazánkban történik. Ez az út felel meg a nép érdekeinek, a szakszervezeti mozgalom céljainak és ezért a jövőben nemcsak a szakszervezetek, hanem a népet önkéntesen tömörítő összes társadalmi szervezetek szerepe is fokozódni fog. A demokratizmus alapelvei, az ország békés és nyugodt felvirágoztatásának érdeke mély gyökeret vertek népünk szellemében, ami történelmi tapasztalatainkból és hagyományainkból ered. Népünk megtanulta ^idejében felismerni azt, ki gondol a javára és ki nem. Ezért nemcsak figyelemmel követi mindazt, ami történik, hanem ösztönszerű érdeklődéssel részt vesz a közügyek intézésében és hazája építésében. E tényből indul ki Csehszlovákia Kommunista Pártja - szocialista demokrácia álláhdő elmélyítésére irányuló törekvésében. 1945 óta rendületlenül ügyeltünk arra, hogy a dolgozók többsége necsak egyetértésével. hanem aktív tetteivel is támogassa a szocializmus építését. Már azzal, hogy a népi demokratikus rendszer nemcsak hirdeti, hanem biztosítja is a munkára való jogot és az összes többi alapvető demokratikus jogókat, a szocializmus sokkal demokratikusabb, mint a kapitalizmus. A szocialista demokrácia nem csupán alapelvek összessége, hanem hazánk túlnyomó többségét képező dolgozó nép széleskörű uralma. Hazánk védelmi képessége sohasem volt annyira biztosítva, mint ma. Ennek legfőbb záloga maga a nép és egyetértése a szocializmus eszméivel. A további éppen ilyen fontos tényező szilárd szövetségünk a Szovjetunióval, az, hogy a Varsói Szerződés országai közé tartozunk. így békében és nyugalomban, biztonságban építhetjük a szocializmust. Korszerű haditechnikával felszerelt és ellátott csehszlovák véderőnk van, melynek állandóan tökéletesítjük politikai és harci kiképzését. A hadsereg, a belügyminisztériumi alakulatok és fegyvernemek tisztikarának túlnyomó többségét munkások és parasztok képezik. A csehszlovák hadsereg, a Belügyminisztérium alakulatai és a népi milíciák egységei hazánk védelmének és biztonságának szilárd alapját képezik. A Belügyminisztérium biztonsági testületei, bírói és ügyészségi szervei a szocialista tulajdon és szocialista törvényesség védelmének zálogát adják. Túlnyomó többségben a munkásparaszt ifjúság soraiból felnevelt fiatal kádereink, új értelmiségeink dolgoznak bennük. Tevékenységünkben mindenkor szem előtt tartottuk a szocialista forradalom és a szocialista építés általánosan érvényes törvényszerűségeit. Érthető, hogy emellett elsősorban a Szovjetunió Kommunista Pártjának és más testvéri pártoknak tapasztalatait Csehszlovákia konkrét viszonyaira alkalmazva használtuk fel. Kiemeljük és nagyra értékeljük a Szovjetunió Kommunista Pártjának a nemzetközi forradalmi mozgalomban betöltött szerepét, mert tapasztalatai és tanácsai segítenek bennünket tájékozódni a bonyolult kérdésekben és mindig elősegítették a szocializmus ügyét hazánkban. (Hosszantartó taps.) Ha összehasonlítjuk az 1948 előtti helyzetet, amikor még kötött gazdasággal és jelentősen egyoldalúan kiépített termeléssel kezdtük meg a szocializmus építését, a mával, sokkal világosabban és teljes nagyságában látjuk végrehajtott művünket. A legutóbbi tíz év igazolta Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának és megkezdett utunknak helyességét. Ha értékeljük mindazt, amit elértünk, akkor az új, eddig ismeretlen feladatokból és az emberek gondolkodásában visszamaradt kapitalista csökevényekből eredő hibák ellenére is látjuk, hogy sikerrel teljesítettük pártunk politikájának alapvető céljait. Az elért eredmények szilárd biztonságérzetet és jövőbeni távlatot kölcsönöznek népünknek. Lehetővé teszik, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának XI. kongresszusán kitűzzük hazánk szocialista építése betetőzésének feladatát. Míg fejlődésünk eme korszakának kezdetén a IX. kongresszus a szocializmus építésének fő irányvonalát tűzte ki, a XI. kongresszus ezt az időszakot lezáró feladatokkal foglalkozik majd, melyek általános vonásaikban megmutatják a további távlatainkat. Az elért eredmények lehetővé teszik, hogy reálisan és tárgyilagosan fontolóra vegyük e feladatok mielőbbi teljesítését, főként miután az országos konferencia határozatainak teljesítéséről és a szocializmus építésének további feladatairól megindított országos vitában a dolgozó nép egyetértett ezekkel a kérdésekkel. A IX. kongresszustól a XI. kongresszusig eltelt időben egy percig sem tévesztettük szem elől a szocializmus építése fő irányvonalának következetes teljesítését. Ha Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusának, majd az 1. és főként a II. országos pártkonferenciának határozatait nézzük, látjuk, hogy mindig a szocialista építés fő irányvonala megvalósításának elmélyítéséről éa megjavításáról volt szó. Célkitűzéseink megvalósításában fontos határkő volt a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa. Azok a tanulságok, melyeket Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciája a X. kongresszus határozataibői levont, nagymértékben hozzájárulnak hazánk további szocialista építéséhez. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusán hozott határozatok helyessége két év rövid időszaka alatt országunk életében is beigazolódott. Az 1956. évi országos konferencia után a dolgozók fokozott lelkesedéssel és elszántsággal küzdöttek a szocialista építés további sikereiért. Különösen azt kell hangsúlyoznunk, hogy törekvésünket termelőeszkö(Folytatáe a 4. oldaton.) A népi milícia díszszemléje a prágai Letnán. Az emelvényen a párt és a kormány vezetői. A népi milícia és a néphadsereg felvonulása Bratisíavában. UJ SZŐ 3 * 1956. febnrfr 25.