Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)

1958-02-19 / 50. szám, szerda

Hruscsov: LépésfSI lépésre eljuthatunk a lényeghez, a leszerelés teljes megoldásához Hruscsov elvtárs nyilatkozata a londoni Times szerkesztőjének Mini annak idején jelentettük, K uscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, január 31-én beszélgetést folytatott Iverach McDonalddal, a londoni Times külpolitikai szerkesz­tőjével. A beszélgetés alkalmával Hruscsov a többi között kijelentette, hogy a Szovjetunió a leszerelés gyö­keres megoldását szeretné elérni. i— Nekünk az az álláspontunk — mondotta Hruscsov —, hogy vég­eredményben meg kell szüntetni a hadseregeket, át kell térni a milí­ciarendszerre. Ez azt jelenti, hogy az országnak ne fegyveres erői le­gyenek, hanem rendőrsége, amelynek feladata az ország belső rendjének fenntartása. Mi internacionalisták vagyunk és hiszünk az összes népek baráti kö­zösségében. Célunk nem a háború, hanem a béke. Ha nagy figyelmet szentelünk hadseregünknek, ezt kényszerűségből tesszük. Minthogy más országok nem hajlandók hadse­reg nélkül élni, nekünk is fenn kell tartanunk hadseregünket. Ha pedig már van hadseregünk, akkor annak olyannak kell lennie, hogy képes le­gyen ellenállni a Szovjetuniót fenye­gető minden erőnek. A kommunizmus győzelméhez, a haladó eszmék győzelméhez — mondotta Hruscsov — nincs szük­ség fegyveres erőkre, sem hagyo­mányos fegyverzetre, még kevésbé atomfegyverre. Nekünk meggyőződésünk, hogy esz­méink győzelmet aratnak, s ezt a győzelmet nem a háború hozza meg, hanem a nép magasabb életszínvo­nala a szocializmusban, a kultúra, a tudomány, a művészet és minden olyan dolog magasabbrendű fejlesz­tése, ami az ember életéhez és nem pusztulásához szükséges. Ezzel szemben hatástalan mindennemű hidrogénbomba, rakéta. A hidegháborús politika ellenére '•— mondotta a továbbiakban Hrus­csov — a szovjet gazdaság fejlődé­sének üteme jelentősen megelőzte és még jobban meg is előzi majd az Csou En-laj Koreában találkozott a kínai önkéntesek képviselőivel Phongjang (ČTK) — Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Államtaná­csának elnöke, aki jelenleg hivatalos látogatásan tartózkodik a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban, fogadta a kínai népi önkéntesek tisztjeinek egy csoportját. Csou En­laj a tisztekkel eszmecserét folyta­tott a kínai népi önkéntesek Koreá­ból való visszahívásáról. Valameny­nyien egyértelműen kijelentették, hogy támogatják a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság kormányá­nak február 5-i és a kínai kormány­nak február 7-i nyilatkozatát vala­mennyi külföldi csapat Koreából való kivonásáról és a koreai kérdés bé­kés megoldásáról. Megnyitották a Szovjetszkaja déli-sarki áSlomást Moszkva (CTK) — A TASZSZ feb­ruár 16-i jelentése szerint a dél-sarki szárazföld belsejében megnyitották a Szovjetszkája nevű új tudományos ál­lomást. Az állomásra kitűzték a Szovjetunió állami lobogóját. Az új támasz-pont a déli szélesség 78 foka 24-i percén és a keleti hosz­szúság 87 foka 35 percén fekszik, 3200 m tengerszint feletti magasság­ban. Az új állomás a Szovjetunió hatodik támaszpontja a déli-sarkon, dolgozói megkezdték rendszeres tudományos megfigyeléseiket a meteorótógia, az áerológia, az aktinometria és a gra­ciológia szakaszán a nemzetközi geo­fizikális év programja szerint. Az ál­lomás tevékenységének hivatalos meg­kezdése napján minusz 56 fokot mér­tek. összes tőkés országokat. Nincs messze az idő, amikor a Szovjetunió az egy főre eső termelésben is el­hagyja az élenhaladó tőkés orszá­gokat. így tehát a Szovjetunió a reális körülményekből és a jövőt felrajzo­ló reális elképzelésekből kiindulva, nem érdekelt a fegyverkezési ver­senyben és a hidegháborús politika fenntartásában. Mi a hidegháborús politika megszüntetését kívánjuk, őszinte és baráti kapcsolatokat sze­retnénk minden országgal, a teljes leszerelést és a fegyveres erők megszüntetését óhajtjuk. Hruscsov kétkedéssel beszélt arról, hogy a nyugati hatalmak hajlandók lennének olyan politikára, amelyért a Szovjetunió síkraszáll. Ugyanakkor megjegyezte, hogy most, amikor a Szovjetunió már nem áll egyedül, amikor növekszik és erősödik a ha­talmas, majdnem egymilliárd embert felölelő szocialista tábor, lázálmoknak kell minősíteni azo­kat a számításokat, amelyek sze­rint erővel meg lehetne semmisí­teni a szocializmus országát. Ez teljesen kizárt dolog — hang­súlyozta Hruscsov. Ezután kijelen­tette: A Szovjetunió hajlandó az atom­és hidrogénfegyverkísérletek ellen­őrzésére, ha létrejön a megállapo­dás az ilyenfajta kísérletek be­szüntetéséről. k Hruscsov szörnyűségnek nevezte, hogy bevetésre kész hidrogénbom­bákkal megrakott repülőgépek cir­kálnak Anglia békés városai fölött. Azt hiszem — fűzte hozzá, hogy — elnézést kérek a kifejezésért — os­tobaságnak lehet nevezni azt a poli­tikát, amely ilyen hidrogénbombás őrjáratokra épít. A legmagasabb sziptű tárgyalások előkészítéséről Hruscsov azt mon­dotta, hogy a jelek szerint feltétlenül lesz ilyen értekezlet. Megjegyezte, hogy az előkészítésre olyan formát kell találni, amely biz­tosítja, hogy a tanácskozás eleve nem ítéltetett elvetésre. Feltevések szerint „esetleg diplomáciai úton kell előkészíteni a találkozót". — Nem mondhatom teljes meg­győződéssel — jelentette ki Hrus­csov —, hogy amennyiben a leg­magasabb szintű értekezlet előké­szítését a külügyminiszterekre bíz­nánk, ez a munka nem végződne-e kudarccal. A legmagasabb' szintű ér­tekezlet után a miniszterek folytat­hatják a munkát. De ha valaki meg­kísérelne akadályokat támasztani, már nagyobb nehézségekkel találná magát szembe, mert kénytelen len­ne számolni a közvéleménnyel. McDonald ezután Rapacki lengyel külügyminiszternek az európai atom­mentes övezet megteremtésére tett javaslatáról érdeklődött. Hruscsov válaszában kijelentette: Készek va­gyunk egyezményt kötni az atom­és hidrogénfegyver teljes eltiltásá­ról, a teljes leszerelésről, az idegen államok területén levő csapatok tel­jes kivonásáról, s a külföldi támasz­pontok megszüntetéséről. Tudjuk, hogy partnereink nem hajlandók ilyen megoldásra, ezért javasoljuk: oldjuk meg a kérdéseket fokozato­san, szakaszokban. Lépésről lépésre eljuthatunk a lényeghez, a leszere­lés teljes megoldásához. A közel- és közép-keleti helyzet­ről Hruscsov azt mondta, hogy úgy látszik, nemcsak fel kellene függesz­teni az e térségbe irányuló fegyver­szállításokat, hanem meg kell egyezni abban is, hogy nem avatkoznak be az arab álla­mok ügyeibe, el kell ismerni az arab államok szuverenitását és függetlenségét. De mindezt úgy kell intézni — mondotta —, hogy az arab országok népeinek ne lehessen olyan érzésük: a fegyverszállításokat azért függesz­tik fel, hogy e népek fegyvertelenül maradjanak és idegen államok táma­dó erői beavatkozhassanak az arab államok belügyeibe, vagy büntetle­nül megtámadhassák és megfoszt­hassák függetlenségüktől ezeket az országokat. Ha a nagyhatalmak tartózkodná­nak a beavatkozástól, az arab or­szágok és Izrael egymagukban hamarabb jutnának kölcsönös megértésre, megegyeznének kapcsolataikról. Űgy tűnik, hogy az izraeli államférfiak­nak figyelemmel kellene lenniök az arab világ érdekeire. Izrael gyakran nem számol ezekkel az érdekekkel, sőt nyíltan semmibe veszi őket, ki­hívóan viselkedik az arab országok­kal. A Szovjetunió belső fejlődését érintve Hruscsov megállapította, hogy az ország életében mind jobban növekszik a kommunista párt sze­repe. — A jelek szerint — mondotta — ez a szerep a továbbiakban is foko­zódni fog. A párt alapjai erősebbek az állami szerveknél. A párt meg­teremtését nem valamilyen törvény­ben mondották ki és nem is ilyen alapokon működik: fejlődését az em­berek politikai nézeteiből fakadó kö­rülmények, vagyis erkölcsi tényezők hozták magukkal. — Az ipar és az építkezés irányí­tásának átszervezése azt eredmé­nyezte — mondotta —, hogy a Szov­jetunió erői sokszorosan megnöve­kedtek. Az ország ipara, mezőgaz­dasága most sokkal jobban dolgozik, mint korábban. Ha majd átszervezik a gépállomások munkáját, ezzel még jobb ösztönzést biztosítunk gazdasá­gunk, különösen a mezőgazdaság fej­lődéséhez — piondta Hruscsov. A Lengyel Népköztársaság kormányán ak me morandumra a közép-európai atommentes övezet megteremtésére irányuló lengyel tervről A magyar-szovjet szerződés 10. évfordulójának ünnepségei Budapesten Budapest (ČTK) — A budapesti Petőfi Színházban a Magyarország és a Szovjetunió közötti baráti együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötése 10. évfordulójának előestéjén ünnepi estet tartottak, amelyen részt vettek a magyar politikai és kulturális élet kimagasló személyiségei. Somogyi M., a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága po­litikai irodájának tagja és a Magyar Szakszervezetek Központi Tanácsá­nak elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy a szerződés fontos dokumentum s egyben jelképe a nemzetek egyen­jogúságán alapuló külpolitikának, a magyar nép a szocializmusért és bé­kéért vívott harcának. J. V. Gromov, a Szovjetunió nagy­követe beszédében hangsúlyozta a magyar-szovjet barátság nemzetközi gyökereit: „Nemzeteink testvérisége •— mondotta — megállta helyét szá­mos súlyos megpróbáltatásban a fe­hér terror éveiben, a Horthy-fasiz­mus uralmának időszakában, a má­sodik világháború idején, valamint a nemzetközi és a belső reakció által előidézett ellenforradalmi puccs napjaiban". Az ünnepi est második részét kul­turális műsor töltötte ki, amelynek keretében magyar és szovjet művé­szek léptek fel. Vorosilov a magyar-szovjet kapcsolatokról Moszkva (ČTK) — K. J. Vorosilovot, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségé­nek elnökét a Népszabadság, a Magyar Tá­virati Iroda és a Magyar Rádió és Televízió moszkvai tudósítója megkérte, válaszoljon a következő kérdésére „Hogyan alakul­tak a szovjet-magyar kapcsolatok a Szov­jetunió és a Magyar Népköztársaság kö­zötti barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási egyezmény megkötése óta eltelt tíz év alatt?" Kiiment Vorosilov válaszában hangsúlyoz­ta, hogy a szovjet-magyar egyezmény az egyenlőség, a testvéri együttműködés és kölcsönös segélynyújtás, valamint a szo­cialista internacionalizmus lenini elvén ala­pul. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének elnöke ezután megemlékezett arról a segítségről, amelyet a szovjet ál­lam a magyar kormány kérésére az ellen­forradalmi puccs elnyomására a magyar népnek nyújtott és hangsúlyozta, hogy a szovjet állam ezzel bebizonyította nemzet­közi kötelezettsége, a proletár internacio­nalizmus magasztos elvei iránti hűségét. Varsó (ČTK) - Varsóban kö zölték, hogy Adam Rapacki, a Len­gyel Népköztársaság külügymin isztere február 14-én fogadta a négy nagyhatalom — a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország — nagyköveteit, továbbá Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság nagyköveteit, valamint Belgium, Dánia és Kanada ügyvivőit. Rapacki miniszter ezen államok diplomáciai képviselőinek átadta a Lengyel Népköztársaság kormányának me­morandumát a közép-európai atommentes övezet létesítésére irá­nyuló lengyel javaslatról. A memorandum így szól: A LENGYEL NÉPKÖZTÁRSASÁG kormánya 1957. október 2-án az Egye­sült Nemzetek Szervezetének közgyű­lésén előterjesztette a közép-európai atommemtes övezet létesítésére tett javaslatát. A Csehszlovák Köztársa­ság és az NDK kormánya készségét nyilvánította, hogy országuk terüle­tét betagolják ebbe az övezetbe. A Lengyel Népköztársaság kormá­nya abból a feltételből indul ki, hogy a javasolt atommentes övezet létesítése a nemzetközi légkör meg­javításához vezethet, megkönnyítheti a leszerelésről folytatandó szélesebb­körű tárgyalásokat és más vitás nemzefcközii problémák megoldását, míg a további atomfegyverkezés és e fegyverkezés méreteinek növelése szükségszerűen Európa egymással szemben álló tömbökre való ketté­szakadásának további tartósítására vezetne és bonyolulttá tenné a hely­zetet főleg Közép-Európában. A Lengvel Népköztársaság kormá­nya 1957 decemberében javaslatát diplomáciai úton is megismételte. Tekintettel arra a széleskörű vissz­hangra, amelyet a lengyel kezdemé­nyezés keltett és tekintette az abból a vitából származó következtetés­re, amely e javaslat körül fejlődött ki, a Lengyel Népköztársaság kormá­nya most benyújtja részletesebben kifejtett javaslatait, amelyek meg­könnyíthetik az e kérdésben való meg­egyezés eléréséről folytatandó tár­gyalások megindítását. A javasolt terület magában " foglalná Lengyelorszá", Cseh­szlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság területét. Ezen a terü­leten nem gyártanának és nem rak­tároznának el atomfegyvereket, nem helyeznének el e fegyverekhez szük­séjes készülékeket, sem berendezé­seket; atomfegyver bevetése e terü­let ellen tilos volna. Az atommentes övezet léte­sítéséből származó kötele­zettségek tartama a következő el­vekre támaszkodna: 1. Az övezet államai köteleznék magukat, hogy nem fognak gyártani és elraktározni, sem pedig behozni saját szükségletükre semmilyen fajta atomfegyvert és nem engedik meg e fegyverek elhelyezését területükön. Területükön nem létesítenek és nem engednek létesíteni atomfegyverek kezelésére szolgáló berendezéseket és készülékeket, beleszámítva a ra­kétatámaszpontokat. 2. A négy nagyhatalom (Franciaor­szág, az Egyesült Államok, Nagy­Britannia és a Szovjetunió) kötele­zettséget vállalna: a) kizárja az atomfegyvert az öve­zet államainak területén állomásozó csapatai fegyverzetéből: nem hagy és nem létesít az övezet államainak területén e fegyverek kezeléséhez szükséges semmilyen berendezést és készüléket, beleszámítva a rakétatá­maszpontokat; b) nem nyújt semmilyen módon és semmilyen címen atomfegyvert, sem pedig kezelésükhöz szükséges beren­dezéseket és készülékeket ezen ter­vek kormányainak vagy más szer­veinek. 3. Az atomfegyverrel rendelkező nagyhatalmaknak kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy ezeket a fegy­A NATO rakétakilövő támaszpontok építéséről II. tárgyal Párizs (ČTK) - Norstad tábornok, a NATO európai csapatainak főpa­rancsnoka február 17-én egy párizsi sajtóértekezleten hivatalosan közöl­te, hogy megkezdődött a NATO kép­viselőinek tárgyalása a francia kor­mánnyal középhatósugarú irányítható lövedékek amerikai kilövő állomásai­nak francia területen való építéséről. Arra a kérdésre, vajon hasonló előzetes tárgyalásokat kezdett-e a NATO az olasz és a nyugatnémet kormánnyal, Norstad tábornok meg­tagadta a választ. Csak annyit mon­dott, hogy előzetes tárgyalások kez­dődtek „egyes további országokkal" és hozzátette, hogy a NATO főpa­rancsnoksága folytatni szándékszik a kétoldalú tárgyalásokat a NATO tagállamainak kormányaival és meg akarja kezdeni a támaszpontok épí­tését. vereket nem vetik be az övezet terü­letén, sem pedig ezen területen levő semmilyen objektum ellen. így a nagvhatalmak köteleznék magukat arra, hogy betartják az övezetnek, mint olyan területnek statutumát, amelyen nem volnának atomfegyve­rek és amely ellen nem vetnek be atomfegyvert. 4. Más államok, amelyeknek csa­patai az atommentes övezetet alkotó államok bármelyikének területén van­nak elhelyezve, szintén köteleznék magukat arra, hogy csapataik fegy­verzetéből kizárják az atomfegyvert és a fegyvereket nem nyújtják e te­rület kormányainak vagy más szer­veinek. Az övezet államainak terüle­tén nem szerelnek fel semmilyen ké­szüléket vagy berendezést,, amely atomfegyverek kezelésére szolgálna, beleszámítva - rakétatámaszpontokat, nem adják meg ezen terület kormá­nyainak vagy más szerveinek sem. E kötelezettségek megvalósításának módja és eljárása részletes egyezmé­nyek tárgyát képezhetné. |8 jj 1. Hogy biztosítva legyen a B, B' II. szakasz 1., 2. és 4. pont­jában foglalt kötelezettségek haté­konysága és teljesítése, az érdekelt áillamok köteleznék magukat, hogy a javasolt övezet területén széleskö­rű és hatásos ellenőrző rendszert vezetnek be és alávetik magukat te­vékenységének. Ez a rendszer vonatkoznék mind a szárazföldi, mind a légi ellenőrzés­re. Lehetséges volna megfelelő el­lenőrző pontokat is létesíteni, ame­lyeknek a felügyeleti tevékenységet magában foglaló jogkörük és műkö­dési lehetőségük volna. Az ellenőrzés megvalósításának részleteiben és formáiban megegye­zést lehet elérni e téren szerzett ed­digi tapasztalatok, valamint azon ja­vaslatok alapján, melyeket különböző államok az eddigi leszerelési tárgya­lások folyamán terjesztettek elő, olyan formában és méretekben, ami­lyenben az övezet területére alkal­mazhatók. 2. A javasolt kötelezettségek meg­valósítása feletti felügyelet céljából megfelelő ellenőrző apparátust kell létesíteni. Ebben részt vehetnének pl. az Északatlanti Szövetség és a Varsói Szerződés szervei által (eset­leg ad personam) kinevezett képvi­selők. Részt vehetnének benne azon államok polgárai vagy képviselői, amelyek nem tartoznak egyik európai katonai csoportba sem. Az ellenőrző szervek létesítésének. módjai, tevékenységük és tevékeny­ségükről szóló jelentések megtétele további egyezmények tárgyát képez­hetnék. Azon államok kötelezettségei 1 * • meghatározásának legegy­szerűbb formája — amely államok területe az övezet térségébe esnék — meafelelő nemzetközi szerződés megkötése volna. Hogy azonban el­kerüljék a bonyodalmakat, amelyeket ebben a megoldásban egyes államok láthatnának, lehetséges: 1. hogy ezeket a kötelezettségeket leszögeznék négy egyoldalú nyilatko­zat formájában, amelyeknek nemzet­közi kötelezettség jellege volna és lehelyeznék olyan megőrzőnél, akinek személyében megegyeznek, 2. hoqy a nagyhatalmak kötelezett­ségeit közös dokumentumban vagy egyoldalú nyilatkozatokban lerögzí­tenék (mint fent az 1. pontban), 3. hogy más államoknak kötele­zettségeit, amelyeknek katonai csa­patai vannak elhelyezve az övezet területén, egyoldalú nyilatkozatban lerögzítenék (mint fent az 1. pont­ban). A fent feltűntett javaslatokból kiindulva a Lengyel Népköztársaság kormánya megbeszélések megindítá­sát javasolja az atommentes övezet létesítése tervéinek további részletes kidolgozása és az ezzel összefüggő dokumentumok és biztosítékok, va­lamint a vállalt kötelezettségek meg­valósításának módszerei további rész­letes kidolgozása céljából. A Lengyel Népköztársaság kormá­nyának meggyőződése, hogy a kö­zép-európai atommentes övezet lé­tesítésének elfogadása megkönnyíte­né a szokásos fegyverfajtákkal va !-' ftciyverkezés, valam'nt ezen terü'er államai területén állomásozó kUlföldi csaoatok létszámának megfelelő korlá­tozásáról szóló egyezmény megköté­sét. 0.1 SZO 4 ä 1958. február 18.

Next

/
Oldalképek
Tartalom