Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)
1958-02-19 / 50. szám, szerda
Hruscsov: LépésfSI lépésre eljuthatunk a lényeghez, a leszerelés teljes megoldásához Hruscsov elvtárs nyilatkozata a londoni Times szerkesztőjének Mini annak idején jelentettük, K uscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, január 31-én beszélgetést folytatott Iverach McDonalddal, a londoni Times külpolitikai szerkesztőjével. A beszélgetés alkalmával Hruscsov a többi között kijelentette, hogy a Szovjetunió a leszerelés gyökeres megoldását szeretné elérni. i— Nekünk az az álláspontunk — mondotta Hruscsov —, hogy végeredményben meg kell szüntetni a hadseregeket, át kell térni a milíciarendszerre. Ez azt jelenti, hogy az országnak ne fegyveres erői legyenek, hanem rendőrsége, amelynek feladata az ország belső rendjének fenntartása. Mi internacionalisták vagyunk és hiszünk az összes népek baráti közösségében. Célunk nem a háború, hanem a béke. Ha nagy figyelmet szentelünk hadseregünknek, ezt kényszerűségből tesszük. Minthogy más országok nem hajlandók hadsereg nélkül élni, nekünk is fenn kell tartanunk hadseregünket. Ha pedig már van hadseregünk, akkor annak olyannak kell lennie, hogy képes legyen ellenállni a Szovjetuniót fenyegető minden erőnek. A kommunizmus győzelméhez, a haladó eszmék győzelméhez — mondotta Hruscsov — nincs szükség fegyveres erőkre, sem hagyományos fegyverzetre, még kevésbé atomfegyverre. Nekünk meggyőződésünk, hogy eszméink győzelmet aratnak, s ezt a győzelmet nem a háború hozza meg, hanem a nép magasabb életszínvonala a szocializmusban, a kultúra, a tudomány, a művészet és minden olyan dolog magasabbrendű fejlesztése, ami az ember életéhez és nem pusztulásához szükséges. Ezzel szemben hatástalan mindennemű hidrogénbomba, rakéta. A hidegháborús politika ellenére '•— mondotta a továbbiakban Hruscsov — a szovjet gazdaság fejlődésének üteme jelentősen megelőzte és még jobban meg is előzi majd az Csou En-laj Koreában találkozott a kínai önkéntesek képviselőivel Phongjang (ČTK) — Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnöke, aki jelenleg hivatalos látogatásan tartózkodik a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban, fogadta a kínai népi önkéntesek tisztjeinek egy csoportját. Csou Enlaj a tisztekkel eszmecserét folytatott a kínai népi önkéntesek Koreából való visszahívásáról. Valamenynyien egyértelműen kijelentették, hogy támogatják a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának február 5-i és a kínai kormánynak február 7-i nyilatkozatát valamennyi külföldi csapat Koreából való kivonásáról és a koreai kérdés békés megoldásáról. Megnyitották a Szovjetszkaja déli-sarki áSlomást Moszkva (CTK) — A TASZSZ február 16-i jelentése szerint a dél-sarki szárazföld belsejében megnyitották a Szovjetszkája nevű új tudományos állomást. Az állomásra kitűzték a Szovjetunió állami lobogóját. Az új támasz-pont a déli szélesség 78 foka 24-i percén és a keleti hoszszúság 87 foka 35 percén fekszik, 3200 m tengerszint feletti magasságban. Az új állomás a Szovjetunió hatodik támaszpontja a déli-sarkon, dolgozói megkezdték rendszeres tudományos megfigyeléseiket a meteorótógia, az áerológia, az aktinometria és a graciológia szakaszán a nemzetközi geofizikális év programja szerint. Az állomás tevékenységének hivatalos megkezdése napján minusz 56 fokot mértek. összes tőkés országokat. Nincs messze az idő, amikor a Szovjetunió az egy főre eső termelésben is elhagyja az élenhaladó tőkés országokat. így tehát a Szovjetunió a reális körülményekből és a jövőt felrajzoló reális elképzelésekből kiindulva, nem érdekelt a fegyverkezési versenyben és a hidegháborús politika fenntartásában. Mi a hidegháborús politika megszüntetését kívánjuk, őszinte és baráti kapcsolatokat szeretnénk minden országgal, a teljes leszerelést és a fegyveres erők megszüntetését óhajtjuk. Hruscsov kétkedéssel beszélt arról, hogy a nyugati hatalmak hajlandók lennének olyan politikára, amelyért a Szovjetunió síkraszáll. Ugyanakkor megjegyezte, hogy most, amikor a Szovjetunió már nem áll egyedül, amikor növekszik és erősödik a hatalmas, majdnem egymilliárd embert felölelő szocialista tábor, lázálmoknak kell minősíteni azokat a számításokat, amelyek szerint erővel meg lehetne semmisíteni a szocializmus országát. Ez teljesen kizárt dolog — hangsúlyozta Hruscsov. Ezután kijelentette: A Szovjetunió hajlandó az atomés hidrogénfegyverkísérletek ellenőrzésére, ha létrejön a megállapodás az ilyenfajta kísérletek beszüntetéséről. k Hruscsov szörnyűségnek nevezte, hogy bevetésre kész hidrogénbombákkal megrakott repülőgépek cirkálnak Anglia békés városai fölött. Azt hiszem — fűzte hozzá, hogy — elnézést kérek a kifejezésért — ostobaságnak lehet nevezni azt a politikát, amely ilyen hidrogénbombás őrjáratokra épít. A legmagasabb sziptű tárgyalások előkészítéséről Hruscsov azt mondotta, hogy a jelek szerint feltétlenül lesz ilyen értekezlet. Megjegyezte, hogy az előkészítésre olyan formát kell találni, amely biztosítja, hogy a tanácskozás eleve nem ítéltetett elvetésre. Feltevések szerint „esetleg diplomáciai úton kell előkészíteni a találkozót". — Nem mondhatom teljes meggyőződéssel — jelentette ki Hruscsov —, hogy amennyiben a legmagasabb szintű értekezlet előkészítését a külügyminiszterekre bíznánk, ez a munka nem végződne-e kudarccal. A legmagasabb' szintű értekezlet után a miniszterek folytathatják a munkát. De ha valaki megkísérelne akadályokat támasztani, már nagyobb nehézségekkel találná magát szembe, mert kénytelen lenne számolni a közvéleménnyel. McDonald ezután Rapacki lengyel külügyminiszternek az európai atommentes övezet megteremtésére tett javaslatáról érdeklődött. Hruscsov válaszában kijelentette: Készek vagyunk egyezményt kötni az atomés hidrogénfegyver teljes eltiltásáról, a teljes leszerelésről, az idegen államok területén levő csapatok teljes kivonásáról, s a külföldi támaszpontok megszüntetéséről. Tudjuk, hogy partnereink nem hajlandók ilyen megoldásra, ezért javasoljuk: oldjuk meg a kérdéseket fokozatosan, szakaszokban. Lépésről lépésre eljuthatunk a lényeghez, a leszerelés teljes megoldásához. A közel- és közép-keleti helyzetről Hruscsov azt mondta, hogy úgy látszik, nemcsak fel kellene függeszteni az e térségbe irányuló fegyverszállításokat, hanem meg kell egyezni abban is, hogy nem avatkoznak be az arab államok ügyeibe, el kell ismerni az arab államok szuverenitását és függetlenségét. De mindezt úgy kell intézni — mondotta —, hogy az arab országok népeinek ne lehessen olyan érzésük: a fegyverszállításokat azért függesztik fel, hogy e népek fegyvertelenül maradjanak és idegen államok támadó erői beavatkozhassanak az arab államok belügyeibe, vagy büntetlenül megtámadhassák és megfoszthassák függetlenségüktől ezeket az országokat. Ha a nagyhatalmak tartózkodnának a beavatkozástól, az arab országok és Izrael egymagukban hamarabb jutnának kölcsönös megértésre, megegyeznének kapcsolataikról. Űgy tűnik, hogy az izraeli államférfiaknak figyelemmel kellene lenniök az arab világ érdekeire. Izrael gyakran nem számol ezekkel az érdekekkel, sőt nyíltan semmibe veszi őket, kihívóan viselkedik az arab országokkal. A Szovjetunió belső fejlődését érintve Hruscsov megállapította, hogy az ország életében mind jobban növekszik a kommunista párt szerepe. — A jelek szerint — mondotta — ez a szerep a továbbiakban is fokozódni fog. A párt alapjai erősebbek az állami szerveknél. A párt megteremtését nem valamilyen törvényben mondották ki és nem is ilyen alapokon működik: fejlődését az emberek politikai nézeteiből fakadó körülmények, vagyis erkölcsi tényezők hozták magukkal. — Az ipar és az építkezés irányításának átszervezése azt eredményezte — mondotta —, hogy a Szovjetunió erői sokszorosan megnövekedtek. Az ország ipara, mezőgazdasága most sokkal jobban dolgozik, mint korábban. Ha majd átszervezik a gépállomások munkáját, ezzel még jobb ösztönzést biztosítunk gazdaságunk, különösen a mezőgazdaság fejlődéséhez — piondta Hruscsov. A Lengyel Népköztársaság kormányán ak me morandumra a közép-európai atommentes övezet megteremtésére irányuló lengyel tervről A magyar-szovjet szerződés 10. évfordulójának ünnepségei Budapesten Budapest (ČTK) — A budapesti Petőfi Színházban a Magyarország és a Szovjetunió közötti baráti együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötése 10. évfordulójának előestéjén ünnepi estet tartottak, amelyen részt vettek a magyar politikai és kulturális élet kimagasló személyiségei. Somogyi M., a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága politikai irodájának tagja és a Magyar Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy a szerződés fontos dokumentum s egyben jelképe a nemzetek egyenjogúságán alapuló külpolitikának, a magyar nép a szocializmusért és békéért vívott harcának. J. V. Gromov, a Szovjetunió nagykövete beszédében hangsúlyozta a magyar-szovjet barátság nemzetközi gyökereit: „Nemzeteink testvérisége •— mondotta — megállta helyét számos súlyos megpróbáltatásban a fehér terror éveiben, a Horthy-fasizmus uralmának időszakában, a második világháború idején, valamint a nemzetközi és a belső reakció által előidézett ellenforradalmi puccs napjaiban". Az ünnepi est második részét kulturális műsor töltötte ki, amelynek keretében magyar és szovjet művészek léptek fel. Vorosilov a magyar-szovjet kapcsolatokról Moszkva (ČTK) — K. J. Vorosilovot, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökét a Népszabadság, a Magyar Távirati Iroda és a Magyar Rádió és Televízió moszkvai tudósítója megkérte, válaszoljon a következő kérdésére „Hogyan alakultak a szovjet-magyar kapcsolatok a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény megkötése óta eltelt tíz év alatt?" Kiiment Vorosilov válaszában hangsúlyozta, hogy a szovjet-magyar egyezmény az egyenlőség, a testvéri együttműködés és kölcsönös segélynyújtás, valamint a szocialista internacionalizmus lenini elvén alapul. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke ezután megemlékezett arról a segítségről, amelyet a szovjet állam a magyar kormány kérésére az ellenforradalmi puccs elnyomására a magyar népnek nyújtott és hangsúlyozta, hogy a szovjet állam ezzel bebizonyította nemzetközi kötelezettsége, a proletár internacionalizmus magasztos elvei iránti hűségét. Varsó (ČTK) - Varsóban kö zölték, hogy Adam Rapacki, a Lengyel Népköztársaság külügymin isztere február 14-én fogadta a négy nagyhatalom — a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország — nagyköveteit, továbbá Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság nagyköveteit, valamint Belgium, Dánia és Kanada ügyvivőit. Rapacki miniszter ezen államok diplomáciai képviselőinek átadta a Lengyel Népköztársaság kormányának memorandumát a közép-európai atommentes övezet létesítésére irányuló lengyel javaslatról. A memorandum így szól: A LENGYEL NÉPKÖZTÁRSASÁG kormánya 1957. október 2-án az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlésén előterjesztette a közép-európai atommemtes övezet létesítésére tett javaslatát. A Csehszlovák Köztársaság és az NDK kormánya készségét nyilvánította, hogy országuk területét betagolják ebbe az övezetbe. A Lengyel Népköztársaság kormánya abból a feltételből indul ki, hogy a javasolt atommentes övezet létesítése a nemzetközi légkör megjavításához vezethet, megkönnyítheti a leszerelésről folytatandó szélesebbkörű tárgyalásokat és más vitás nemzefcközii problémák megoldását, míg a további atomfegyverkezés és e fegyverkezés méreteinek növelése szükségszerűen Európa egymással szemben álló tömbökre való kettészakadásának további tartósítására vezetne és bonyolulttá tenné a helyzetet főleg Közép-Európában. A Lengvel Népköztársaság kormánya 1957 decemberében javaslatát diplomáciai úton is megismételte. Tekintettel arra a széleskörű visszhangra, amelyet a lengyel kezdeményezés keltett és tekintette az abból a vitából származó következtetésre, amely e javaslat körül fejlődött ki, a Lengyel Népköztársaság kormánya most benyújtja részletesebben kifejtett javaslatait, amelyek megkönnyíthetik az e kérdésben való megegyezés eléréséről folytatandó tárgyalások megindítását. A javasolt terület magában " foglalná Lengyelorszá", Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság területét. Ezen a területen nem gyártanának és nem raktároznának el atomfegyvereket, nem helyeznének el e fegyverekhez szükséjes készülékeket, sem berendezéseket; atomfegyver bevetése e terület ellen tilos volna. Az atommentes övezet létesítéséből származó kötelezettségek tartama a következő elvekre támaszkodna: 1. Az övezet államai köteleznék magukat, hogy nem fognak gyártani és elraktározni, sem pedig behozni saját szükségletükre semmilyen fajta atomfegyvert és nem engedik meg e fegyverek elhelyezését területükön. Területükön nem létesítenek és nem engednek létesíteni atomfegyverek kezelésére szolgáló berendezéseket és készülékeket, beleszámítva a rakétatámaszpontokat. 2. A négy nagyhatalom (Franciaország, az Egyesült Államok, NagyBritannia és a Szovjetunió) kötelezettséget vállalna: a) kizárja az atomfegyvert az övezet államainak területén állomásozó csapatai fegyverzetéből: nem hagy és nem létesít az övezet államainak területén e fegyverek kezeléséhez szükséges semmilyen berendezést és készüléket, beleszámítva a rakétatámaszpontokat; b) nem nyújt semmilyen módon és semmilyen címen atomfegyvert, sem pedig kezelésükhöz szükséges berendezéseket és készülékeket ezen tervek kormányainak vagy más szerveinek. 3. Az atomfegyverrel rendelkező nagyhatalmaknak kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy ezeket a fegyA NATO rakétakilövő támaszpontok építéséről II. tárgyal Párizs (ČTK) - Norstad tábornok, a NATO európai csapatainak főparancsnoka február 17-én egy párizsi sajtóértekezleten hivatalosan közölte, hogy megkezdődött a NATO képviselőinek tárgyalása a francia kormánnyal középhatósugarú irányítható lövedékek amerikai kilövő állomásainak francia területen való építéséről. Arra a kérdésre, vajon hasonló előzetes tárgyalásokat kezdett-e a NATO az olasz és a nyugatnémet kormánnyal, Norstad tábornok megtagadta a választ. Csak annyit mondott, hogy előzetes tárgyalások kezdődtek „egyes további országokkal" és hozzátette, hogy a NATO főparancsnoksága folytatni szándékszik a kétoldalú tárgyalásokat a NATO tagállamainak kormányaival és meg akarja kezdeni a támaszpontok építését. vereket nem vetik be az övezet területén, sem pedig ezen területen levő semmilyen objektum ellen. így a nagvhatalmak köteleznék magukat arra, hogy betartják az övezetnek, mint olyan területnek statutumát, amelyen nem volnának atomfegyverek és amely ellen nem vetnek be atomfegyvert. 4. Más államok, amelyeknek csapatai az atommentes övezetet alkotó államok bármelyikének területén vannak elhelyezve, szintén köteleznék magukat arra, hogy csapataik fegyverzetéből kizárják az atomfegyvert és a fegyvereket nem nyújtják e terület kormányainak vagy más szerveinek. Az övezet államainak területén nem szerelnek fel semmilyen készüléket vagy berendezést,, amely atomfegyverek kezelésére szolgálna, beleszámítva - rakétatámaszpontokat, nem adják meg ezen terület kormányainak vagy más szerveinek sem. E kötelezettségek megvalósításának módja és eljárása részletes egyezmények tárgyát képezhetné. |8 jj 1. Hogy biztosítva legyen a B, B' II. szakasz 1., 2. és 4. pontjában foglalt kötelezettségek hatékonysága és teljesítése, az érdekelt áillamok köteleznék magukat, hogy a javasolt övezet területén széleskörű és hatásos ellenőrző rendszert vezetnek be és alávetik magukat tevékenységének. Ez a rendszer vonatkoznék mind a szárazföldi, mind a légi ellenőrzésre. Lehetséges volna megfelelő ellenőrző pontokat is létesíteni, amelyeknek a felügyeleti tevékenységet magában foglaló jogkörük és működési lehetőségük volna. Az ellenőrzés megvalósításának részleteiben és formáiban megegyezést lehet elérni e téren szerzett eddigi tapasztalatok, valamint azon javaslatok alapján, melyeket különböző államok az eddigi leszerelési tárgyalások folyamán terjesztettek elő, olyan formában és méretekben, amilyenben az övezet területére alkalmazhatók. 2. A javasolt kötelezettségek megvalósítása feletti felügyelet céljából megfelelő ellenőrző apparátust kell létesíteni. Ebben részt vehetnének pl. az Északatlanti Szövetség és a Varsói Szerződés szervei által (esetleg ad personam) kinevezett képviselők. Részt vehetnének benne azon államok polgárai vagy képviselői, amelyek nem tartoznak egyik európai katonai csoportba sem. Az ellenőrző szervek létesítésének. módjai, tevékenységük és tevékenységükről szóló jelentések megtétele további egyezmények tárgyát képezhetnék. Azon államok kötelezettségei 1 * • meghatározásának legegyszerűbb formája — amely államok területe az övezet térségébe esnék — meafelelő nemzetközi szerződés megkötése volna. Hogy azonban elkerüljék a bonyodalmakat, amelyeket ebben a megoldásban egyes államok láthatnának, lehetséges: 1. hogy ezeket a kötelezettségeket leszögeznék négy egyoldalú nyilatkozat formájában, amelyeknek nemzetközi kötelezettség jellege volna és lehelyeznék olyan megőrzőnél, akinek személyében megegyeznek, 2. hoqy a nagyhatalmak kötelezettségeit közös dokumentumban vagy egyoldalú nyilatkozatokban lerögzítenék (mint fent az 1. pontban), 3. hogy más államoknak kötelezettségeit, amelyeknek katonai csapatai vannak elhelyezve az övezet területén, egyoldalú nyilatkozatban lerögzítenék (mint fent az 1. pontban). A fent feltűntett javaslatokból kiindulva a Lengyel Népköztársaság kormánya megbeszélések megindítását javasolja az atommentes övezet létesítése tervéinek további részletes kidolgozása és az ezzel összefüggő dokumentumok és biztosítékok, valamint a vállalt kötelezettségek megvalósításának módszerei további részletes kidolgozása céljából. A Lengyel Népköztársaság kormányának meggyőződése, hogy a közép-európai atommentes övezet létesítésének elfogadása megkönnyítené a szokásos fegyverfajtákkal va !-' ftciyverkezés, valam'nt ezen terü'er államai területén állomásozó kUlföldi csaoatok létszámának megfelelő korlátozásáról szóló egyezmény megkötését. 0.1 SZO 4 ä 1958. február 18.