Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)

1958-02-02 / 33. szám, vasárnap

A nemzetközi kapcsolatok békés megoldásáért (Folytatás az 1. oldalról) Szovjetunió az, amely újból és újból megegyezésre hívja fel a nagyhatalmakat a borzalmas atomfegyverek eltiltásában. Nem az amerikai „humanisták", hanem Csehszlovákia volt az, amely kezdeményezte, hogy az atomsugárzás ártalmas hatásának kérdését megtárgyalják az ENSZ közgyűlés XII. ülésszakán. Ha az USA uralkodó köreinek képviselői legalább részben rendelkeznének azokkal a tulajdonságokkal, amelyeket magukénak tulajdonítanak, akkor az atomfegyverek már régen a múlté volnának és az egész kérdés le volna zárva. A Szovjetunió, hogy az atomfegyverek kérdése kikerüljön a zsákutcából, azt javasolja, hogy egyezzenek meg legalább az atomfegyver kísérletek beszüntetésében. A Szovjetunió továbbá azt óhajtja, hogy a nagyhatalmak legalább arra vállaljanak kötelezettséget, hogy az atomfegyverekről, mint tömegpusztító fegyverekről lemondjanak, mert ezeknek alkalmazása összeegyeztethetetlen a civilizált emberiség lelkiismeretével. Ezen Intézkedések elfogadása előkészíthetne a talajt az atomfegyvergyártás általános betiltására, amint azt az egész világ nemzetei óhajtják. Az Európa szívében fekvő Csehszlovákia szempontjából rendkívül fontos az a követelés, hogy az értekezlet napirendjére tűzzék a közép-európai atomfegyvermentes övezet létesítésére tett lengyel javaslatot. Az atomfegyvermentes európai övezet létesítésére számtalan jó ok van. A négy résztvevő ország - Lengyelország, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság — nemzetei mentesülnének az atompusztításról való félelemtől. Az övezet létesítésére tett javaslat, a két egymással szemben álló csoportosulást elválasztó vonal nemcsak e területekre vonatkozik. Az említett államok kivonása az atomfegyverkezés alól hozzájárulna a Nyugat és a Kelet közötti bizalom megerősítéséhez, s fontos hozzájárulás volna a nemzetközi helyzet egészségesebbé tételéhez. Az atomfegyvermentes övezet nemcsak hozzájárulna a részvevő államok biztonságának megerősítéséhez, hanem fokozná szomszédaik biztonságát is. Az atomfegyverek kivonása mind a keleti, mindpedig a nyugat-németországi fegyverkezésből megfelelő légkört teremtene Németország egyesítésének megoldására az európai- és a világfeszültség általános enyhülése következtében. A Csehszlovák Köztársaság, az NDK, Lengyelország és a Szovjetunió kormánya egyetértését nyilvánította az európai atomfegyvermentes övezet létesítésének gondolatával és készségét nyilvánította arra, hogy megfelelő kötelezettségeket és azok ellenőrzését vállalja. Ügy tűnik mi sem állhat annak útjában, hogy ezt a Német Szövetségi Köztársaság is elfogadja. A bonni kormány a párizsi egyezmények megkötésének idején ünnepélyes ígérettel arra kötelezte magát, hogy nem fog atomfegyvert gyártani. Ennek ellenére azonban Adenauer most elutasítja az atomfegyvermentes övezet létesítését Közép-Európában. Ez csupán megerősíti a párizsi egyezmények aláírásának idején tett intelmeinket és figyelmeztetésünket, hogy az ünnepélyes ígéret csupán arra szolgál, hogy megnyugtassa a nyugati szövetségeseknek Nyugat-Németország atomfegyverkezése miatti aggodalmait. Adenauer jelenlegi elutasító álláspontja a lengyel javaslattal szemben csupán megerősjti azt a tényt, hogy a bonni kormány atomfegyvereket akar. Teszi ezt saját népének érdekei ellenére, amelynek túlnyomó többsége az atomfegyverkezés ellen foglal állást. A nyugatnémet atomtudósok figyelmeztetése

1 ellenére teszi, akik figyelmeztették arra a borzalmas veszélyre, amelynek Adenauer Nyugat-Németországot kiteszi. Azon nyilvánvaló tény ellenére cselekszik így, hogy ezzel a politikájával Adenauer csak tartóssá teszi Németország kettészakítottságát. Ami a többi nyugat-európai országokat illeti, a legegyszerűbb mérlegelésnek arra kellene vezetnie, hogy egyet kellene érteniök a javasolt övezet létesítésével, ha igaz az, amit szüntelenül hangoztatnak, vagyis, hogy politikájuk célja a béke megszilárdítása. Az atomfegyverek kivonása a nyugatnémet militarista körök kezéből legsajátabb érdekük volna. Csehszlovákia nagy jelentőségűnek tartja a Szovjetuniónak a NATO tagállamai és a Varsói Szerződésben részvevő államok kölcsönös megnemtámadási szerződésének megkötésére tett javaslatát. Mindenki előtt, aki ésszerűen akar gondolkozni, világos, hogy ez a kötelezettség határozottan kedvező légkört teremtene a nemzetközi feszültség enyhítésében és a nemzetközi baráti kapcsolatok létezésében. Csehszlovákia ezért örömmel üdvözölte Macmillan brit miniszterelnök nyilatkozatát, amelyben állást foglal az ünnepélyes megnemtámadási szerződés megkötése mellett, ugyanígy örömmel fogadta egyes skandináv országok, Kanada stb. egyetértő nyilatkozatait is. A szerződés gondolata hívekre talált az USA azon körejben is, amelyek reálisan látják, hogy az eddigi agresszív irányzat csupán az USA tekintélyének csorbításához és fokozatos elszigetelődéséhez vezet. Ennek ellenére azonban minden jel arra mutat, hogy az USA uralkodó köreiben nem mutatkozik túlságos készség arra, hogy a békés nemzetközi rendezésnek ezt az alapkövét lehelyezzék. A szerződés gondolatát például azzal utasítják el, hogy állítólag ezt a kötelezettséget már tartalmazta az ENSZ alapokmánya. Abban az időben, amikor összeállították és aláírták az ENSZ alapokmányát, nem volt szükség ilyen kötelezettségre. Az alapokmány elsősorban a nagyhatalmak együttműködéséből keletkezett, az együttműködés szelleme megtestesült a nagyhatalmaknak a béke és háború a Biztonsági Tanácsban megtárgyalt kérdéseiben való egyetértésének elvében is. Azonban azóta sor került Churchill fultoni parancsára, amelyet a hidegháború megkezdésére, a koreai, vietnami, egyiptomi háborúra adott ki. A Szovjetunió és a szocialista országok ellen erőpolitikát folytatnak. Az USA volt az, amely lábba! tiporta az ENSZ alapokmányának elveit és rendelkezéseit. Ez az áldatlan állapot, oly messzire megy, hogy az USA képviselőit még a nagyhatalmak egyértelműségének elve is bántja a Biztonsági Tanácsban, amit belefoglaltak az ENSZ alapokmányába, sőt, az esetleges kelet-nyugati értekezletre is azzal a javaslattal szeretnének menni, hogy ezt a rendelkezést megváltoztassák. A világ igazi helyzetének reális szemlélete azt bizonyítja, hogy ma rendkívül szükséges volna egy ilyen egyezmény, éppen azért, hogy következetesen betartsák az ENSZ alapokmányát azok is, akik ezt eddig nem teszik. A szocialista országok a világ öszszes katonai tömbjeinek azonnali megszüntetését óhajtják. Ezen országok politikájának célja nem a katonai szerződések és tömbök létesítése, hanem a békés egymás mellett élés az egész világon, valamint az európai, ázsiai és az egész világ kollektív biztonsága. A szocialista országok képviselői azonban reálisan látják a jelenlegi nemzetközi helyzetet és annak problémáit. Ezért a béke megszilárdítása felé jelentős haladást látnak abban, hogy legalább a NATO országai és a Varsói Szerződés államai között megnemtámadási egyezményre kerüljön sor. És így kell mindenkinek gondolkodnia, aki épeszű és nem rosszakaratú, aki nem akar ellentétbe kerülni a békés nyilatkozatokkal, legyenek azok bármily gyakoriak. Az európai helyzet és az egész világ helyzetének megjavításához ugyancsak hozzájárulna egy további szovjet javaslat elfogadása a Németország területén, valamint a NATO és a Varsói Szerződés más tagállamainak területén elhelyezett külföldi csapatok létszámának csökkentése vagy a csapatok teljes kivonása. Ezek azok az okok, amelyek Csehszlovákiát arra vezetik, hogy határozottan támogassa a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai, valamint néhány további ország kormányfői értekezletének összehívására tett szovjet javaslatokat. Ezen az értekezleten megoldanák a nemzetközi kapcsolatok néhány alapvető problémáját. A nemzetközi politikában ma csupán két lehetőség van: vagy folytatják a háborús szakadék szélén álló politikát, amely azzal fenyeget, hogv a világot atomháborúba sodorja, vagy pedig elismerik a békés együttélés szükségességét és levonják ebből a következtetéseket. Nem lehet a „háború szakadékának szélén" egyensúlyozni, ahogy azt talán bizonyos okokból a nyugati fegyvergyáros körök és politikai vezéreik szeretnék. A tartós béke érdekében, meg kell szüntetni a lázas fegyverkezést és a háború előkészítése híveinek békeellenes politikáját, meg kell erősíteni azokat az áramlatokat, amelyek igyekeznek reálisan tekintetbe venni a világ erőviszonyait. A csehszlovák kormány megfelelő alkalmat lát arra, hogy a nemzetközi kapcsolatok terén lényeges változtatásokat eszközöljenek a Szovjetunió által javasolt értekezleten. Azonban ezen értekezlet napirendjének összeállításában abból az elvből kell kiindulni, — ha azt akarják, hogv az értekezlet pozitív eredményekhez vezessen — hogy nemzetközi kapcsolatokról szóló konferenciáról van szó, amelyen nincs helye bármely állam belügyeibe való beavatkozási kísérletnek. Éppen az amerikai erópolitika és annak alkotó eleme — a szocialista országok belügyeibe való beavatkozás kísérlete — az egyik legnagyobb akadálya a nemzetközi békés rendezésnek. Ezen mii. sem változtat az a tény, hogy ezek a körök agresszív tevékenységüket demokráciáról és szabadságról szóló frázisokkal leplezik, azzal, hogy állítólag „érdekli őket" a keleteurőoai országok nemzeteinek sorsa. Felesleges gondok ezek. Ezen országok lakossága már egyszer s mindenkorra megválasztotta útját. És hogy jól Választottak, ezt az országok népgazdaságának páratlan fejlődése, az életszínvonal szüntelen emelkedése és nem utolsó sorban biztonságuk biztosítása bizonyítja, melynek záloga a kölcsönös testvéri szövetség, élén a hatalmas Szovjetunióval. Ha az USA uralkodó köreit valóban érdekelné a demokrácia és a szabadságjogok valamilyen biztosítása, és ha e frázisok mögött nemcsak egészen más szándékok rejlenének, akkor erre eléggé nagy működési terület nyílnék saját táborukban. Mennyire demokratikus például az a közkedveltség, amelynek az USA jobboldali köreiben Franco örvend, az a Franco, aki a spanyol néptől megtagadta legelemibb demokratikus követeléseit és szabadságjogait? A szabadság és a demokrácia amerikai elképzeléséről beszélhetne Guatemala népe, amelynek törvényes kormányát annak idején az amerikai United Fruit Company által fizetett repülőgépekkel és ágyúkkal űzték ki saját országából csak azért, mert független politikát igyekezett folytatni a guatemalai nép javára. És a szabadságjogok, a demokrácia amerikai „védelmezőinek" buzgalmuk érvényesítésére nem is kellene elhagyniok saját államuk határait, tevékenységük irányát megszabhatná Little Rock amerikai város neve. Az értekezlet összehívására tett szovjet javaslat pozitív visszhanqot keltett az egész világon. Az értekezlet megrendezése gondolatának alkalmas és sikeres volta minden kétségen felül áll. Az értekezlet összehívása elleni mesterkedéseket még a nyugati sajtó is élesen bírálja. Mindez arról tanúskodik. hogy ma meg vannak a reális lehetőséqek az értekezlet összehívására. még pedig minden felesleges halogatás nélkül. Már az 1957-es év megmutatta, hogy világszerte hogvan erősödik a nemzetközi kapcsolatok békés rendezése szükségességének reális szemlélete. Miért ne íródhatna be a történelembe az 1958-as év mint a nemzetközi helyzet alapvető rendezésének, a béke és a világ békés egymás mellett élése irányában történt változásának éve? (Rudé právo) HÍREK Növekednek a párt sorai • Csehszlovákia és Románia képviselői aláírták a kulturális egyezménnyel kapcsolatos 1958. évi munkatervet. • A Csehszlovák Rádió és Televízió felhívást intézett a világ összes rádió és televíziós szervezeteihez. A felhívásra válaszolt már a Német Demokratikus Köztársaság rádiója, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működi Állami Rádióbizottság, valamint Sokorski, a Lengyel Rádió bizottságának elnöke is. • Dr. František Vlasák közlekedésügyi miniszter és Ryszard Strzelecki, a Lengyel Népköztársaság vasúti, úti és légi közlekedésügyi minisztere január 31-én egyezményt írtak alá a Csehszlovák Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság közötti vasúti forgalomról. • Négy év után, február 1-én tartották Prágában közös konferenciájukat a népszerű-tudományos tájékoztató filmek prágai, brnói, gottwaldovi és bratislavai alkotói. • A Zdenék Nejedlý Főiskolás Együttes művészcsoportja szombaton, február 1-én Olaszországba utazott, hogy részt vegyen a szicíliai Agrigentóban rendezendő nemzetközi folklorisztikai találkozón. AZ ISKOLÁKBAN MEGKEZDŐDÖTT A FÉLÉVI SZÜNIDŐ (ČTK) — Szlovákiában a tanulók ezrei vették át február 1-én félévi bizonyítványaikat tanítóik kezéből. Ez idén először voltak közöttük a bratislavai, kassai, trnavai kísérleti iskolák tanulói. Szlovákia különféle városaiban elhelyezett 25 kísérleti iskolában új tantervek, tananyag alapján és tankönyvekből 3 évig oktatják kísérletképpen a tanulókat. Az oktatás ezzel kapcsolatos elemzésének az a célja, hogy új alapokra helyezzék az általános iskolák tananyagát és oktatási módszerét. Az elért eredmények alapján az 1960/61-es tanévben tudományosan megalapozott oktatási anyagot és tankönyveket adnak majd ki. A párttól kitűzött feladatok, melyek lehetőségét mutattak a lakosság háháború utáni életszínvonalának emelésére, fokozatosan meggyőzték a dolgozó rétegeket arról, hogy egyedül a kommunista párt folytat komoly és reális politikát, míg a többi pártok jobboldali vezéreik demagógiájától megfertőzve csak időt akarnak nyerni a kapitalizmus visszaállítására. Ám a párt keresztülhúzta szándékait. Az ínség sújtotta parasztságnak folyósított rendkívüli segély fedezetét a párt a háborún nyerészkedő, üzérkedéssel, hadiszállítással óriási vagyont szerzett milliomosok (voltak szép számban) megadóztatásával akarta előteremteni. A nemzeti szocialista, a demokrata párti, a néppárti reakció, amelynek vezéreit elsősorban érintette a milliomosok külön megadóztatása, kézzel-lábbal tiltakozott: azt akarták ugyanis, hogy a parasztságnak adott segélyt a kisemberek, a közalkalmazottak életszínvonala érezze meg, azt tartván, „minél rosszabb a népnek, annál jobb nekünk." Tehát szánt szándékkal elégedetlenséget akartak szítani a dolgozókban, hogy ezzel elhidegítsék őket a kommunistáktól és a saját malmukra hajtsák a vizet. A kommunista párt következetes magatartásával azonban keresztülvitte a milliomos-adót. A másik fontos feladat a közalkalmazottak fizetésének rendezése volt. Ezt a kérdést a nemzeti szocialistákkal és a többi kommunistaellenes pártokkal egy követ fújó szociáldemokraták elmérgesítették. Népszerűséghajhászó, de az állampénztár szempontjából elviselhetetlen fizetésemelést követeltek, politikai tőkét kovácsolva belőle. De a kommunista párt higgadt politikájával megmagyarázta a tömegeknek, hogy pillanatnyilag lehetetlen életszínvonaluk erőinket meghaladó emelése, s a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom feladatává tette javaslat kidolgozását" a kérdés méltányos megoldására. A párt vezetősége a teendőket három pontban így foglalta össze: 1. rendet teremteni a mezőgazdaságban és az élelmiszerellátásban; 2. felszámolni az államellenes összeesküvést; 3. mozgósítani a tömegeket a kitűzött építőfeladatok maradéktalan teljesítésére. A párt nyílt és a tömegek jól felfogott érdekeit követő politikája növelte tekintélyét és a tömegekre gyakorolt befolyását. Bizonyítja ezt a „harmincmillió munkaórát a köztársaságnak" akció, melynek keretében a párt felajánlotta, hogy tagjai önkéntes brigádok keretében az üzemekben, falvakon, stb., 30 millió munkaórát dolgoznak le ajándékképpen. Míg a nemzeti szocialista és a többi demagógok ölbetett kezekkel néztek az akcióra, és a nagy nyilvánosságot arra tüzelték, hogy ellenőrizze a kommunistákat, helyt állnak-e szavuknak, addig a dolgozók a kommunistákkal karöltve bekapcsolódtak az országépítő munkába. A párt befolyásának növekedését még az a tény is igazolja, hogy 1947. végén és 1948. elején sorai 237 384 új taggal gyarapodtak. Szlovákiában 1948 januárjában, február 14-ig bezáróan 5009-en léptek be az SZLKP-be. Tovább bővül Csehszlovákia és a szocialista országok közötti gazdasági együttműködés (ČTK) — A Csehszlovák Sajtóiroda tudósítója azzal a kérdéssel fordult Ottó Kocourhoz, a külkereskedelmi miniszter elsó helyetteséhez, milyen lesz 1958-ban Csehszlovákia és a szocialista tábor országai között a gazdasági együttműködés. Amint O. Kocour, a külkereskedelmi miniszter első helyettese hangsúlyozta, a szocialista táborhoz tartozó országokkal való gazdasági együttműködés az idén is biztosítja majd Csehszlovákia,; valamint a többi országok termelő erőinek továbbfejlődését és hozzájárul ezen országok lakossága életszínvonalának további emeléséhez. Ezen együttműködés jelentősége abból a tényből adódik, hogy külkereskedelmünk a többi országok külkereskedelmével összehasonlítva igen nagv mértékben veszi kŕ részét a termékek értékesítéséből. és a szocialista táborhoz tartozó országokkal bonyolítják le az árucsere kétharmadát. Csehszlovákia hosszúlejáratú s egy-egy évre érvényes egyezmények alapján részt vesz a szocialista táborhoz tartozó országok tervgazdaságának állandó fellendítésében. Ezért mind minálunk, mind a szocialista tábor országaiban 1958-ban is biztosítják az üzemek termelőképességének, a dolgozók leleményességének s a rendelkezésre álló természeti (orrásoknak legelón,vösebb kiaknázását. Gazdaságunk rá van utalva számos kulcsfontosságú nyersanyag és élelmiszer behozatalára. A Csehszlovák Köztársaság 1958-ra szóló egyezmények alapján, melyeket inár megkötött, avagv a közeljövőben köt meg a szocialista tábor országaival, biztosította iparunk számára a szükséges nyersanyagmennyiség legnagyobb részét, valamint a lakosság számára szükséges élelmiszermennyiséget is. A fogyasztók minden bizonnyal örülnek majd az iparcikkek és élelmiszerek választéka ez úton történő gyarapodásának. A gazdasági együttműködés keretébe tartozik a tudománvos-muszaki együttműködés is, mely évről évre nagyobb méreteket ölt. Különösen a termelési berendezések építésében és korszerűsítésében nyújtandó kölcsönös segítségről, műszaki tervek, tervrajzok, technológiai, újítási javaslatok, találmányok, ésszerűsítő javaslatok kicseréléséről, tudósok kölcsönös látogatásairól, valamint a dolgozók kádereinek szakoktatásáról van szó. A szocialista tábor országainak nagymértékű tudományos-műszaki együttműködése többmillió koronát és évek hosszú során át tartó munkát takarít meg népgazdaságunknak. Az így megtakarított pénzt és munkát máskülönben az adott problémák megoldására kellene fordítanunk. A külkereskedelmi miniszter helyettes azzal a kérdéssel kapcsolatban, milyen lesz a szocialista tábor országainak együttműködése a Kölcsönös Gazdasági Együttműködési Tanácsban, s milyen feladatok hárulnak erre a nemzetközi szervezetre — megállapította, hogy a szóban forgó szervezet 1958-ra előirányzott feladatait a múlt év június havában lezajlott VIII. ülés eredményeinek megfelelően határozták meg. A szocialista országokban az ezen az ülésen elfogadott javaslatok alapján kidolgozzák most a népgazdaság fö ágazatai fejlesztésinek 1960—1962-ig szóló terveit és előkészítik a 10—15 évrp szóló távlati tervek alapanyagát is. A Kölcsönös Gazdasági Együttműködési Tanács legközelebbi feladata tehát az lesz, hogy egybehanqolják ezeket a terveket, melyek az eddiginél gyorsabb ütemben biztosítják majd az egyes ágazatok termelését, A Belügyminisztérium közleménye (ČÍK) František Havelka, ali legutóbb Bécsben a Huschkagasse 1. szám alatt lakott, Ausztriából a Csehszlovák Köztársaság területére jött. František Havelka 1939 előtt az agrár szakszervezeti egység alkalmar zottja volt. A megszállás alatt a NOUZ apparátusában teljesített szolgálatot. 1945 után a Zemedélské Noviny propaganda-osztályán dolgozott. 1946-ban František Kovárna, volt tanár, valamint Josef Vitásek nemzeti szocialista párti funkcionárius megnyerték Havelkát arra, hogy vállalta az akkori Szocialista Kultúra Klubjában a titkári állást. E fünkciójában szorosan együttműködött dr. Zenkllel, Ripkával, Horával, Krajinával és főleg Firttel és Machotkával. Havelka 1953-ban illegálisan elhagyta köztársaságunk területét. A februári események után külföldre szökött csehszlovák emigránsok megnyerték őt az angol kémszolgálattal való együttműködésre. Mint kémügynök különféle feladatokat teljesített. Havelka később az angol kémszervezet közvetlen szolgálatába lépett, és itt fontos feladatokkal bízták meg. melyek a Csehszlovák Köztársaság, valamint a szocialista tábor más országai ellen irányultak. Egyidejűleg felruházták az angol kémszolgálat öríagyának jogaival és teljesítenie kellett az ezzel a ranggal kapcsolatos kötelességeket is. Havelkának így fontos szerep jutott abban a kémhálózatban, mely az amerikai kémszolgálat közvetlen vezetésével működik. Havelka a külföldön mint újságíró és a BBC tudósítója szerepelt a nyilvánosság előtt. František Havelka a csehszlovák biztonsági szervek rendelkezésére bocsátotta azokat a tapasztalatokat, melyeket a nyugati, elsősorban az amerikai és brit kémszolgálat terveivel és szándékaival kapcsolatosan szerzett. Egyben tájékoztatta őket az előkészületben levő provokációs akciókról és átadta nekik a már hoszszabb idő óta ellenséges kémügynökségekkel együttműködő csehszlovávákiai polgárok névjegyzékét. A Belügyminisztérium František Havelka vallomása alapján, valamint az átadott dokumentációs anyag alapján megtette a szükséges biztonsági intézkedéseket. Ennek alapján letartóztattak számos egyént, akik együttműködtek az ellenséges kémhálózattal. Több egyént megfigyelés alatt tartanak és felülvizsgálják eddigi tevékenységüket. ÜJ SZO 2 TÄ- 1958. február 3.