Új Szó, 1958. január (11. évfolyam, 1-31.szám)

1958-01-09 / 9. szám, csütörtök

A légűri kutatások jelentősége a tudomány számára A z utóbbi hónapok egész vilá" got érdeklő legnagyobb eseménye az első és második mesterséges hold kibocsátása a Szovjetunióban. A szovjet tudomány e hatalmas sikere, amely kezdetét jelenti a légűri hajózásnak, egyenesen történelmi jelentőségű határkővé vált az emberiség történetében. Az alábbiakban nagy vonalakban ismertetjük a légűri kutatások történetét, a légűr tulajdonságait és végül a mesterséges holdnak a meteorológiával kapcsolatos gyakorlati jelentőségét. Földünket vastag légréteg fogja körül, amelyet légkörnek, idegen szóval atmoszférának nevezünk. Az atmoszférában fontos légköri jelenségek játszódnak le, amelyek kölcsönös egymásrahatása alakítja ki az időjárást. Az időjárás igen nagyjelentőségű az ember életére és tevékenységére, Ezért már ősapáink is igyekeztek megismerni az atmoszférát, habár ez az akkori műszerek alapján igen bonyolult probléma volt számukra. A meteorológiai eszközök fejlődésével az ember vizsgálni kezdte a légkört, először a föld felszínén. Az ember érezte és látta, hogy az alacsonyabban fekvő helyeken melegebb van és nagyobb a légnyomás, mint a szomszédos, habár nem túlságosan távoleső, de magasabb fekvésű területeken, illetve hegyeken. Ezek a tapasztalatok még jobban fokozták az atmoszféra megismerésének a vágyát. A szabad légűrbe való első felszállást Charles végezte 1783-ban. Egy kosárban (gondolában) szállt fel a levegőbe, amelyet egy hidrogénnel töltött léggömbhöz erősítettek. Hőmérőt és légsűlymérőt vitt magával, hőmérsékletet és légnyomást mérve különféle magasságokban. Ö és az utánakövetkező kutatók meggyőződtek arról, hogy néhány ezer méteres magasságban lényegesen alacsonyabb a légnyomás, mint a föld színén és a forró nyárban is igen hűvös ott a levegő. Az első akadályt, a hideget a légűrbe repülők aránylag könnyen leküzdötték meleg öltözet segítségével. De nagyobb magasságban a levegő egyre ritkább, s ennek következtében a tüdő kevés oxigénhez jut. A kutatókat azonban ez az akadály sem tartotta vissza. Oxigént vittek magukkal. 1863-ban már 8840 méter magasságot érnek el a léghajósok. E század elején megindul a repülőgépek rohamos fejlődése. A hidrogénnel töltött léggömbhöz erősített nyitott kosárban ülő kutatók 10 800 méteres magaságot értek el. Magasabbra az adott technikával már nem juthatott el az ember; mivel elviselhetetlen fájdalmakat érzett. Ebből az okból egy bizonyos időre megszakadt a légűrbe való repülés és az ember maga helyett önműködő szerkezeteket, ún. meteorográfokat helyezett el a gondolában, amelyek önműködően feljegyezték a meteorológiai megfigyeléseket. Az emberi találékonyság azonban ezzel sem elégedett meg és utat keresett magasabb légrétegekbe való repülésre. A hidrogénnel töltött léggömbhöz légmentesen elzárt kosarat csatoltak, amelyben normális életfeltételeket létesítettek, így kezdődött meg az atmoszférakutatások újabb korszaka sztratosztatok segítségével. Piccard belga tudós sztratosztatjában 1931-ben 16 km-es magasságot, a szovjet léghajózók 19 km-es magaságot értek el. 1934-ben, tehát 3 évvel később Fedoszejenko, Vaszenko és Uszyszkin szovjet kutatók új kutatóútra indultak. 12 órai repülés után 22 km magasságba kerültek, ami a sztratosztata segítségével elért legnagyobb magasság volt a háború előtt. 1957 őszén egy amerikai kutató 32 km magasságba jutott el. A következő években ún. rádiószondák segítségével folytatták a kísérleteket. A rádiószondák kicsiny, ötletesen szerkesztett, önműködő meteorológiai állomások. A kis dobozban elhelyezett különleges szerkezetekkel nem csupán önműködően mérik a hőmérséklet,- nyomás és nedvesség értékeit különböző levegőrétegekben, hanem rövidhullámú adók segítségével önműködően kisugározzák a lemért értékeket. A rádiószondák 40 km-es maximális magasságot értek el és a mai meteorológiai szolgálat is felhasználja ezeket, hogy gyors adatokat nyerjen az atmoszférából. Az atmoszféra még távolabbi rétegeit rakéták segítségével kutatják, amelyek 400 km-es magasságba vittek már fel mérőeszközöket. Az atmoszférakutatásban az alapvető fordulat 1957. október 4-én állt be. Ezen a napon a szovjet tudósok felbocsátották az atmoszféra magas rétegeibe az első mesterséges holdat. Ez a mesterséges hold 950 km-es magasságot ért el. A Szovjetunióban november 3-án kilőtt 500 kg súlyú második mesterséges hold 1700 km-es magasságra jutott el. Ezek a mesterséges holdak a napsugarak, kozmikus sugarak, hőmérséklet és légnyomás tanulmányozására szolgáló készülékeken kívül élőlényt és a világűr feltételei közötti életfolyamatok tanulmányozását szolgáló készülékeket is magukkal vittek. A z eddigi légköri kutatások alap" ján bizonyos ismeretekre tettünk szert az atmoszféra összetételéről és tulajdonságairól. Ezek alapján a mai tudomány több egymástól különböző rétegre osztja fel a légűrt. Az alsó réteget troposzférának nevezzük. Ebben a rétegben keletkeznek a felhők és az összes lecsapódások, egyszóval mindaz, amit időjárásnak nevezünk. A levegő hőmérséklete minden 100 méterrel átlagosan 0,6 celsius fokkal csökken. A troposzféra a mi szélességi fokain- . kon kb. 11 km magasságig terjed és £ a hőmérő ott 56 fok fagyot jelez. Az egyenlítő felett a troposzféra 17 — 18 km-es magasságban végződik, a-felső rétegekben minusz 85 fok Celsius hőmérséklet mellett. A sarkok felett a f troposzféra felső határa már 7 —9 S km-nél végződik nulla alatt 40 foki ^ Celsius hőmérsékletet mutatva. Ez L j Harminc sportágban áslnak rajihoz az idén a szovjet sportolók A szovjet sportolók az idén a különféle világ- és Európa-bajnoki mérkőzéseken, valamint nemzetközi találkozókon mintegy 30 sportágban ín-., dúlnak. Többek között részt vesznek az Amerikában sorrakerülő vívó-bajnokságokon, a chilei kosariabda-, a franciaországi kerékpáros világbajnokságon. Első ízben indul szovjet teniszező a wimbledoni nemzetközi teniszversenyen. Otthon is gazdag nemzetközi műsort bonyolítanak le. így márciusban nemzetközi birkózóversenyt és műkorcsolyázó-versenyeket rendeznek Moszkvában. A jégkorong-világbajnokság után a kanadai és az amerikai válogatott szerepel a Szovjetunióban. Az I. jégkorong-ligában Dynamo Pardubice

—Baník Chomútov 3:1 (0:1, 3:0, 0:0) Pardubicén 7000 néző előtt kedvezőtlen időjárás mellett és rossz jégen érdekes küzdelmet vívott a két együttes. Az otthoniak főleg védelmüknek köszönhetik az értékes pontokat, melyekkel a bajnoki tabella ötödik helyére kerültek. Említést érdemel Kobranov hátvéd bravúrja is, aki két szép gól szerzője volt, a harmadik gól pedig Danihelka nevéhez fűződik, míg a vendégek részéről Kaftan volt eredményes. A Baník Chomútov az utolsó harmadban nagy fölénybe került, de az otthoniak védelme résen volt és mindig idejében közbelépett. A mérkőzést Stiíer és Beránek vezették Két szovjet gyorskorcsolyázó-bajnok érdekes nyilatkozata A moszkvai Szovjetszkij Szport című lap a nemzetközi gyorskorcsolyázó idénnyel kapcsolatban több kérdést intézett Inga Artamonovához, az 1957. évi gyorkorcsolyázó-bajnoknőhöz és Oleg Goncsarenkóhoz, az 1957. évi Európa-bajnokhoz. Artamonova elmondta, hogy sok gondot fordít a ballábbal való elrugaszkodásra a fordulóban. Ez a mozdulat az előző idényben sok bosszúságot okozott neki — és edzőjének, — Zoja Holscsevnyikovának, (Holscsevnyikova az ismert szovjet gyorskorcsolyázónő és világcsúcstartónő.) Arra a kérdésre, hogy milyen tervei vannak, Artamonova azt válaszolta, hogy a világbajnoki cím mellé szeretné megszerezni a szovjet bajnoki címet is. Goncsarenko, aki egyébként 1956ban világbajnok is volt, a Szovjetszkij Szport kérdéseire a következőket válaszolta: — Az idén másfél héttel később kerültünk a jégre, mint az előző idényben. Az edzéseken sok időt szenteltem a technikának. Legutóbb az egyik edzésen az volt a feladatom, hogy először 8 kört, majd 5 perces pihenő után még 6 kört fussak. Az első nyolc kört a következő eredménnyel végeztem: 41,3, 39,6, 40,2, 39,8, 39,9, 40,2, 40,3 és hat kört: 40,0, 40,0, 40,5, 41,2, 39,3 és 40,2 mp alatt. Ez felkészülés volt az 5000 m-es futásra. Tavalyi eredményeim a hosszú távokon nem voltak kielégítőek, remélem azonban, hogy az idén jobbak lesznek. Az idén sikeresebben szeretnék szerepelni a világbajnokságokon. Ami az Európa-bajnokságot illeti, megelégszem a tavalyi eredménnyel. M

i

] Külföldi sportérdekességek után további réteg, a sztratoszféra kezdődik. A sztratoszférában már £ nincsenek olyan jelenségek, amit időjárásnak nevezünk. A sztratoszférában a hőmérséklet általában nem változik, azonban 30—35 km magasságban rohamosan emelkedik és 60 C km-nél eléri a 70 Celsius fok mele- í get. A magasabb rétegekben, 80 km f magasságban, ahol a sztratoszféra véget ér, a hőmérséklet ismét csökken. A magas hőmérséklet 30 — 60 km-es magasságban azáltal keletkezik, hogy. a rétegben található ózon elnyeli az ibolyántúli rövidhullámú napsugárzást. Az ózon ilymódon tulajdonképpen védelmezi a földön élő szervezeteket, tehát az embereket is az ibolyántúli sugárzás káros hatásaitól. Ha nem lenne ózonréteg, akkor a Földön a mai formájában nem lenne élet. Az*"atmoszféra további rétegében a kb 800-900 km között húzódó ún. ionoszférában a hőmérséklet ismét emelkedik és néhány száz Celsius fokot ér el. Az ionoszféra felett az atmoszféra legmagasabb rétege az exosféra következik, melynek magasságát 6000 km-re becsülik. Ezután az atmoszféra a világűrbe, vagyis teljesen légmentes térbe megy át. indezek után felvethető a kérdés: miért kutatjuk tulajdonképpen az atmoszféra felső rétegeit, mikor az időjárás színhelyét, a troj poszférát már tökéletesen ismerjük. ! Erre igen egyszerű a válasz. | Az összes atmoszférikus jelenségek az időjárást is beleértve — forrása a nap sugárzása. Az atmoszféra, amelyen i áttör a nap sugárzása, nagy befolyást gyakorol annak változásaira. És ezek a változások kihatnak az időjárás alakulására és változásaira a j troposzférában. Ezért nagyon fontos J közvetlen méréseket végezni a légkör különféle magasságaiban a napsugárzás általános intenzitásának ; megismerésére. Meg kell állapítani továbbá az ibolyántúli napsugárzás | intenzitását is, mert ennek ingadozása ugyancsak befolyást gyakorol az atmoszféra légköri viszonyaira. Tudatosítani kell, hogy bár az at1 moszféra több rétegre oszlik, mindamellett mégis egészet alkot és az atmoszféra alsó rétegében lejátszódó események gyakran összefüggnek a légkör magasabb rétegeiben lefolyó eseményekkel. A mesterséges holdak segítségével részletesen átkutathatjuk az atmoszféra felső rétegeinek viszonyait. Ezen eredmények feldolgozása után megjavul nemcsak a rövid időtartamú, hanem a hosszú időtartamú időjárásjelentések minősége is, ami tulajdonképpen a mesterséges holdak i, |||f alapvető jelentősége. Emellett a mes- M •terséges holdak a meteorológián kí- íj y

j vül hozzájárulnak a csillagászati, u A Ä

! geofizikai és geodéziai tudományos H A spartak praha Motorl

et jégkorong-csapata a Vítkovice együttese ellen ismeretek fejlődéséhez is. M 2

:3 a

rányban elvesztette a bajnoki mérkőzést. Képünkön Fryštenskv (MoDr. Forgács Péter P. torlet) kapura lő. (Foto- Fafek) Moszkva környékén fővárosi versenyzők részvételével síversenyt rendeztek. Az élversenyzők közül csak Kolcsin maradt távol. Nők: 5 km: 1. Kolcsina 21:29, 2. Polikarpova 22:20. 3. Fajzrahmanova 22:30. Férfiak: 15 km: 1. Jemelin 58:48, 2. Anyikin 57:00, 3. Oljasov 57:19, 4. Tyhomolov 57:36, 5. Kuzmin 58:16. A februári teremkézilabda-világbajnokságra a németek közös, tehát az NDK és az NSZK legjobb játékosaiból összeállított csapatot szándékoznak indítani. Ennek érdekében, a felkészülés módszerének megbeszélése végett tárgyalásra ültek öszsze. A tárgyalás azonban nem vezetett eredményre, mert a nyugatnémetországiak nem hajlandók a világbajnokság előtt közös, összeszoktató mérkőzéseken részt venni, azt hangoztatva, hogy játékosaik január végére már úgyis formába jönnek. Az NDK szakvezetői remélik, hogy a közös cél, a VB-re való felkészülés érdekében a nyugat-németországiak mégis engednek logikátlan és helytelen álláspontjukból. A belgrádi Szport összeállította az 1957. év legjobb jugoszláv labdarúgóinak rangsorát, amely a következő: 1. Krsztics II, 2. Petakovics, 3. Milutinovics I., 4. Crnkovice, 5. Beara, 6. Zeéec, 7'. Boskov, 8. Mujics, 9. Jerkovics, 10. Sekularac. A balkáni országok sportolóinak együttműködése tovább bővül. Az idén nemcsak atlétikában, hanem asztaliteniszben és kosárlabdában is megrendezik a Balkáni Játékokat. Márciusban Istanbul lesz a balkáni mezei futóbajnokság színhelye. Szeptemberben Bukarestben a balkán városok kupájáért kötött- és szabadfogású birkózó-versenyt rendeznek. Nagyszabású uszodaépítéssel akarják fellendíteni az Uszósportot Milánóban. Most épül az 50 m-es uszoda az olimpiai felkészülés céljaira éis máris négy fedett uszoda építését szavazták meg. Az építkezésről az olasz olimpiai bizottság támogatásával a városi tanács gondoskodik. Öriásméretű sportkombinát építé sét határozták el a szovjet fővárosban. A Dinamó Moszkva stadionját akarták átalakítani olyan csarnokká, amelyben a labdarúgó-pályán kívül még 12 sportág versenyeinek le bonyolítására alkalmas pályákat létesítenének. A tervet már elfogadták, száz új, hatalmas, fedett sport kombinátban 80 ezer nézőt helyezhetnek majd el. Felvételünk a Spartak Sokolovo-Slo-, van Orbis női bajnoki kosárlabdamérkőzésen készült és a küzdelem eoyik érdekes jelenetét mutatja be íFoto- Fafek) Olaszországból kerül a legtöbb játékos a labdarúgó VB 16-os döntőbbe Az osztrákok biztosra veszik, hogý a labdarúgó VB idejére megkapják az olaszországi Sampdoriától Ocwirkot, a svédek szintén számítanak aí Olaszországban játszó svéd játékosokra (Liedholm, Hamrin, stb.) s ki tudja, hogy az argentinok a VB-re nem kérik e kölcsön Sivoriť, Maschiot és Angehildot az olaszoktól? Brazíliában már felvetették, hogy Julinhót, az olaszországi Fiovrentinában játszó jobbszélsőt okvetlenül el kell kérni a VB-re. Ilyenformán könnyen lehetséges, hogy ~k VB 16-os döntőjére a legtöbb játékos Olaszországból utazik majd. Természetesen csak akkor, . ha Olaszország január 15-én Belfastban győz, vagy legalább döntetlent ér el Í.Z Észak-Írország elleni VB-selejtezóť Ha Észak-Írország győz, akkor a olaszok nem jutnak a 16-os döntő be... • Sydney. Üj-Dél-Wales úszóba, nokságain a 440 yardos verseny dör tője a következő eredményt hozti 1. L. Crapp (Ausztrália) 4 p 58,2 m 2. Konrads (Ausztráfia) 4 p 58,8 m • Bratislava. Spartak Petržalka Dynamo Energia 6:4 (1:1, 4:1, 1:2 A jégkorong-divízióba tartozó mérki • Nitra. Slovan Nitra-Dukla Nit! 25:2 (6:0, 9:1, 10:1). Barátságos jéc korong-mérkőzés a nyitrai téli st dion megnyitása alkalmából. Csütörtök, január 9. A BRAI'ISLAVAI MOZIK MŰSORA: HVIEZDA: Ili. Richárd (angol) 15, 17.-! 20.30, SLOVAN: Alázatosan jelente (cseh) 16. 18.15. 20.30, POHRANIČNÍK: 0 évi áldozat (kínai) 16. 18.15, 20.30, PR HA: Nemesi becsület (szlovák) 10.30, 1 16. 18.15. 20.30, METROPOL: Florenc 13 (cseh) 16, 18.15, 20.30, LUX: Az utol paradicsom (olasz) 14, 16.15, 18.30, 20.< PALACE: Az igazság útja (szovjet) 18. 20.30. OBZOR: Ünnepi vacsora (magy; 17.45, 20. NÁDEJ: .Lissy (német) ISKRA: Hívatlan vendégek (lengyel) 1719.30, OSVETA: A halálraítélt elmenekü (francia) 17.30, 19.30 LIGA: Az eset m nem zárul le (cseh) 15, 17.15, 19.30, ML. DÝCH: Meseexpressz (szovjet) 16, Si\ LINGRAD: Maclovia (mexikói) 18, 20.1; MÁJ: Tüske (szovjet) 16. 18.15, 20.5^ POKROK: A zsivány (indiai) 17.45, 20.30, PARTIZÁN: Veszélyes teherrakomány (német) 17, 19. A BRATISLAVAI SZÍNHÁZAK MŰSORA*: NEMZETI SZÍNHÁZ: Jánošík (19), HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Értelmiségiek (19), ŰJ SZÍNPAD: Katonaszerelem (19), ZENEI. SZÍNHÁZ: Vonósmüvek (19.30). A KASSAI MOZIK MŰSORASLOVAN: Két vallomás (magyar). ClSMEV: A folyó (cseh) TATRA: Akinek meg k'ell halnia (francia), ČAS: Aktualitások. -t A KASSAI ÁLLAMI SZÍNHÁZ MŰSORA: MA: Ezüst hold (19), HOLNAP: Coppélia (19). AZ ÁLLAMI FALUSZINHÁZ MŰSORA' CSÜZ: Csudakarikás (14), Örök láng (1£). A BRATISLAVAI TELEVÍZIÓ MÜJORÁ: 19.00: Aktualitások. 19.20: A nap visszhangia I. 19.30: Interjú kiváló műkorcsolyázókkal. 20.00: Filmműsor. 21.30: Filmismertetés. A nap visszhangja II. IDŇJÁRAS Változó felhőzet, helyenként kisebb havazás, főleg a hegyekben. ÉszaknyugSti szél mellett a hőmérséklet süllyed. A nappali legmagasabb hőmérséklet 0 fok körüli. OJ SZÓ", kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központ

1 Bizottsága Szerkeszti á szerkesztőbizottság Felelős: Dénes Ferenc főszerkesztő. Szerkesztőség: Bratislava. Gorkého u 10 sz., * Telefon: 347-16, 351-17, 232-61. — föszer-kesztő: 352-10. — főszerkesztő-helyettes: 262 7/ — titkársáq: 326-39. — sporttxivat: 325 89. Kiadóhivatal Bratislava, Gorkého 8 telefon: . 337-28 Előfizetési d'íi havonta Kčs 8,—. Terjeszti a Posta Htrlapszolqálata Megrendelhető rrtnde-n postahivatalnál és kézbesítőnél Nyomás: Pravda. Szlovákia Kommunista Pártja Közporiíi A-550098" Bizottsáaának kiadóvállalata. Bratislava.