Új Szó, 1958. január (11. évfolyam, 1-31.szám)

1958-01-31 / 31. szám, péntek

A csúzi kommunisták felelőssége Ki hitte volna, hogy Csúzon a szövetkezet nyolcéves fennállása után egyszeribe előtérbe kerül a szövetkezeti mintaszabályzat betartásának kérdése. Hiszen a szövetkezet korholy fejlődése, politikai és gazdasági erősödése éppen azon múlott elsősorban, hogy a tagság mindjárt az elejétől kezdve gondosan ügyelt a szabályzat pontjainak betartására. Most pedig a falusi pártszervezet évzáró taggyűlésén elhangzott beszámoló arra figyelmeztette a kommunistákat: — Vigyázat, elvtársak, mert egészségtelen áramlat hatolt be a szövetkezet üde légkörébe. Az állattenyésztésbe csak ímmel-ámmal mennek dolgozni az emberek, míg más szövetkezetben leginkább csak ide húznak. A vezetőség kénytelen alkudozni velük. Mennyit kértek, annyit kaptak. S az „annyi" több, mint amennyi járna. Ennek ellenére az állattenyésztésben csak a munkaegységek száma nőtt meg, míg a termelés tavaly csaknem félmillió koronával maradt adósa a szövetkezetnek. Hogy milyen egészségtelenül fejlődött a munkaegységek kimerítése, azt az alábbi példa bizonyítja. Míg 1954ben 735 szarvasmarha gondozása öszszesen 31 490 munkaegységet emésztett fel, addig tavaly a 727 darabból álló állomány körüli sürgés-forgás már 49133 munkaegységbe került a szövetkezetnek. A csúzi szövetkezetnek éppúgy, mint a többinek, pontosan kidolgozott pénzügyi és termelési terve volt tavaly is. Reális terv volt ez. De hogy nem teljesítették egészében, annak okát nem a lehetőségekben, de a normáknak évközben történt lazításában kell keresni. Ebben az esetben világosan megmutatkozott, ha a pártbizottság magára hagyja a vezetőségben dolgozó kommunistákat, nem irányítja őket, ennek kárát vallja a szövetkezet. A csúzi EFSZ vezetősége nem volt egységes a normák lazítását követelő egészségtelen külső nyomással szemben és nem fogaltak el egységes álláspontot a vezetőségben levő kommunisták sem, úgyhogy a végén a szövetkezet elnöke is engedékenységre kényszerült. A normák lazítása következtében a szövetkezet több mint 27 000 munkaegységgel lépte túl a tervezett munkaegység mennyiségét. Természetesen ez nemcsak a szövetkezet pénzforrását dézsmálta meg, de erősen belemarkolt a természetbeniek készletébe is. Hiszen 27 000rel több munkaegység után kellett kifizetni a három kiló gabonát munkaegységenként. Ezenkívül annyi kukoricát osztott ki a szövetkezet a munkaegységekre, ami két hónapra elegendő takarmányt biztosított volna a sertésállomány számára, holott a munkaegységre kukorica nem volt tervezve. ötvenhárom kommunista dolgozik a szövetkezetben. Körülbelül ennyien voltak, amikor megalakult a szövetkezet. Elsősorban az ő érdemük, hogy a csúzi szövetkezet mindjárt az elején a legjobb EFSZ-ek közé került nemcsak az érsekújvári járásban. A kommunisták bizakodása, lelkesedése, munkalendülete magával ragadta a többi tagot is. így erősödött, fejlődött a szövetkezet. A konkrét beszámoló gondos aprólékossággal elemezte a helyzetet s tényekkel bizonyította a szövetkezet állandó fejlődését. Az EFSZ bevétele három év alatt egymillió koronával növekedett. Búzából 1954-ben 17,7 q-t, 1955-ben 24,55 q-t. 1956-ban 23,77 q-t, 1957ben 24,95 q-t értek el hektáronként. Ez azt is mutatja, hogy a magasabb hektárhozamoknak elérése nem véletlen műve, s az 1960. évre előírt 25,50 mázsás hektárhozamnak reális alapja van. Hasonló hektárhozamnövekedés tapasztalható nemcsak a gabonaféléknél, de a kapásnövényeknél is. Ämde a növénytermelésben elírt sikerek nemcsak a szövetkezeteseket dicsérik, hanem a gépállomás dolgozóinak jó munkáját is. Az állattenyésztés főleg a szövetkezetesek vállán nyugszik és itt van a legtöbb hiba. Méltán kérdezték egyes elvtársak a vitában, hogyan lehetséges, hogy egyik-másik kommunista szemet húny a hibák felett. Szabó András igazgatótanító is azt mondta: — Az állattenyésztésben kell keresni a hibát, ott vész el a pénz egy része. Trnovszky István pedig GITTAI IIELYZETKGP Kevés szövetkezet van hazánkban, mely 4700 hektár földterületet mondhatna magáénak. A gútai EFSZ tagjai azonban abban a szerencsés és kedvező helyzetben vannak, hogy a szóban forgó földmennyiség mellett gazdagon termő határuk van. Fekete színben pompázó parcelláikon a legigényesebb növényfajták Is kiváló termést nyújtanak. Négy járással határosak A szövetkezet 4700 hektárnyit kitevő határa négy járás peremét érinti. Jól meg kell tehát a munkát szervszni, hogy minden gazdálkodási ágazatra fussa munkaerejükből. Igaz, a szövetkezetnek hét munkacsoportja van, amelyek egyenként több mint 500 hektár földet művel. nek meg. Egy-egy csoport olyan, akárcsak egy kisebb szövetkezet. Külön felszereléssel, állatállománnyal rendelkezik. Azonban Így is jól meg kell birkózniok a termelési tervek teljesítésével. Az 1957-es esztendő, bár sok sikert eredményezett s a szövetkezet vagyona csupán gazdasági épületekben csaknem 3- millió koronával gyarapodott, a 13 059 738 korona bevételi előirányzatot majdnem egymillió korona hiánnyal teljesítették. A szövetkezet tagjai és a vezetők közül néhányan ennek okát a tavalyi szeszélyes időjárásban, jégverésben látják. Persze," kevesen értékelik azt a segítséget. melyet a kormány az Állami Biztosító' Intézeten keresztül elemi kôr fejében 2 és félmillió korona összeg kifizetésével megtérített a szövetkezetnek. Nem vitás, hogy a kárbaveszett gabona, gyümölcs és fokhagyma sokkal nagyobb jövedelmet jelentett volna a szövetkezet számára, mint a biztosítási díj. De azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy gondosabb munkaszervezéssel, az aratási munkákra való nagyobb felkészüléssel sok száz mázsa terményt menthettek volna meg az elértéktelenedéstől. Néhány jó példa a csoportokról Állításunk hiteléül megemlékezünk néhány csoport tevékenységéről. Karasz János, Szabó Gábor és Hajkó Mihály csoportjai túlteljesítették ÜJ SZO 4 ír 1958. január 30. termelési tervüket. Ezzel szemben Kitka Pál és Tóth Béla csoportja még az előirányzott mennyiséget sem érte el. A tagság nagyobb aktivitásával tehát a legminimálisabbra lehetett volna csökkenteni a veszteségeket s akkor a munkaegység értéke a jelenlegi 17 korona helyett akár 20 korona fölé is emelkedhetett volna. Bár az eredményék sokkal kielégítőbbek lehetnének, a tagságnak nem kell szégyenkeznie, «hiszen a beadási kötelességeit a szövetkezet így is teljesítette. A gabonából, az állattenyésztési termékekből jóval túlteljesítették begyűjtési tervüket. Ez a tény magában is a szövetkezeti gazdálkodás fölényéről tanúskodik. A v.útai szövetkezet gazdálkodásának méltatása mellett nem hagyhatjuk figyelmen kívül az objektív termelési nehézségeket sem, melvek egyrészt a hatalmas földmennyiségből, egyúttal az egyes parcellák közötti távolságból, másrészt az . alkalmatlan határi utak állapotából erednek. Sladký István elnök például megemlítette, hogy míg nálunk 1 kocsi trágya kiszálításáért az 1 — 15 km-ig terjedő teljesítményfokozat alapján 1,75 munkaegységet fizetnek, addig az Ifjúsági Faluban ugyanezért a munkaegy?í"ért legalább két kocsi trágya kiszállításának költségeit fedezik. A szállítások rendkívül sok munkaegységet emésztenek fel. Ennek korlátozására úgy számítanak a szövetkezetben, hogy a közeljövőben mintegy 4—5 millió korona beruházással. Keskeny vágányú vasutat építenek A kisvasút megépítése vérkeringésbe hozná a szövetkezet gazdálkodását. könnyen megközelíthetővé tenné a távoiabbra eső parcellákat is. Az említett beruházási összeg néhány év alatt a kiadások csökkenésével kamatostól megtérülne, lényegesen tehermentesítené a nehéz testi munkát igénylő szállításokat. A beruházásokkal kapcsolatban az idén is merész tervei vannak a szövetkezetnek, mivel 4 istálló, 2 hizlalda és további szükséges gazdasági épületek felépítését irányozták elő. A közös gazdálkodás tehŕt gyarapodik s évről évre nagyobb megelégedést nyújt tagjainak a gazdaság arányos fejlesztése útján. Szombath Ambrus. még jobban \ a dolog elevenjére tapintott. — Minden gyűlésen a mintaalapszabályzat betartásáról beszélünk s azután továbbra is megszegjük azt. Ennek kell véget vetni. A vita megmutatta, hogy a csúzi kommunisták felocsúdtak átmeneti tespedésükből. Megtanulták, hogy nem érdemes megpihenni a babérokon. A párt levelét több nyilvános gyűlésen alaposan megvitatták. Sok észszerű javaslat született ezeken a gyűléseken. A figyelem főképpen a második ötéves terv feladataira irányult. S az évzáró taggyűlés a helyzet ^elemzése és a hibák feltárása után azzal is foglalkozott, mit kell tenni, hogy a feladatokat maradéktalanul teljesítsék:. Az elvtársak tudomásul vették, hogy a megnagyobbodott feladatokkal nő a kommunisták felelőssége. Az idős Hugyivár elvtárs emlékeztetett arra, hogy a kapitalisták hogyan nyomorították a dolgozó parasztot. Ma nyugodtan dolgozhatunk a pártban. Csak nézzünk körül a községünkben. Egész utcasorok épültek fel. Van villanyunk, szurkos utunk, a házakban új berendezés. A község is szépül, egyre jobban rendbejön — mondotta. Hasonlóképpen beszéltek a többiek is. Látszott rajtuk, hogy ismét el akarják érni, hogy a csúzi pártszervezet ismét a történések élére álljon, biztosan vezesse tovább a virágzás felé a szövetkezetet és az egész községet. Nehéz így dióhéjban összefoglalni e nagyvonalú évzáró taggyűlés nagyszerű és mélyen emberi mozzanatait- Említsünk meg azonban még egyet, a legfontosabb dolgok egyikét: az ideológiai nevelés kérdését, amelyre Esek Pál elvtárs hívta fel a tagság figyelmét. A határozat egyhangú elfogadása, az elvtársak határozott állásfoglalása a feladatok teljesítését illetőleg komoly ígéretet jelent arra nézve, hogy a csúzi szövetkezet ismét a felemelkedés útjára lép. Miklya János Mikor kap jó vizet Mohi község? A Verebélyi Járási Nemzeti Bizottság tanácsának általános szakosztályán nagy gonddal tanulmányozták a dolgozók részéről a CSKP KB levelének vitájában tett javaslatokat. A beérkezett javaslatokra a JNB osztályai írásban válaszoltak. Jelenleg pedig a JNB tagjai nyilvános népgyűléseken, a lakosság széleskörű részvételével értékelik a vita ^eredményeit s beszélgetnek a javaslatok alkalmazásának lehetőségeiről. Egyébként az értékelésből kitűnik, hogy a járási székhelyen és a falvakon 3856-an szóltak fel a vitában, akik 387 javaslatot terjesztettek elő. A javaslatok túlnyomó része helyi jellegű kérdések megoldására irányul. Ezeket a HNB-k jogkörének megfelelően azornal, vagy fokozatosan valóra váltják. Komolyabb esetekben viszont a JNB tanácsa, plénuma hoz döntést. Eddig rendben lenne a dolog és elismerés illeti a JNB munkáját, mert nyilvántartja a lakosság észrevételeit és hatáskörének megfelelően el is intézi azokat. Vannak azonban olyan kérdések, amelyek megoldása nem tartozik közvetlenül a JNB hatáskörébe. Ilyen például Mohi község lakosainak bírálata a kerületi nemzeti bizottság címére. A mohi HNB tanácsa a lakosság javaslatára még 1956 nyarán kérvénnyel fordult a KNB vízgazdálkodási osztályához, melyben a helyi kedvezőtlen vízhelyzet megjavítása érdekében vízvezeték építéséért folyamadott. Ugyanis a községben vízhiány van és a meglevő víz fogyasztása egészségügyi szempontból sem kifogástalan, mivel a források talajvizet hoznak felszínre. A vízhiány többek között az EFSZ állattenyésztésének további fejlesztését is veszélyezteti. Humorosan hangzik, de valóság: a szövetkezet ^gjainak hordókban kell a kútba szál • lítaniok a vizet, hogy onnan motor segítségével felnyomhassák a víztartályba. A víz szállításának költségei pedig elég magasak, 60 ezer koronájába kerül évente a szövetkezetnek. Tehát megvan a kút is, de vlz nincs benne. Az Agroprojekt és a KNB vízgazdálkodási osztályának tervezői minden előzetes talajvizsgálat nélkül ásatták meg a kutat, mely amellett, hogy nem nyújt hasznot, meglehetősen drága is volt. Eddig a jogos panasz, melynek megoldása már évek óta húzódik. Különösen az bosszantja a mohiakat, hogy sem a KNB, sem az Agroprojekt mindeddig nem válaszolt kérésükre. Reméljük azonban, hogy a legközelebbi időben ez a kérdés is megoldást nyer —thHogyan látja az orvos az ifjúság neveléséti A z emberek már régen felismérték, mily fontos a környezet, amelyben az ember él. Különösen a gyermekeknél függ igen sok azoktól a feltételektől, melyek megalapozzák egészséges továbbfejlődésüket. Ezért orvosaink egyre gyakrabban foglalkoznak a szóban forgó problémákkal, és így fontos szerepet töltenek be az ifjúság nevelése terén. Bátran állíthatjuk, hogy hazánk lakossága a leihető leghelyesebb magatartást tanúsltja az egészségüggyel szemben. Ma már talán minden anya tudja, mily módon kell helyesen gondoznia gyermekét. Tudja, hogyan kel! mosdatnia, táplálnia és öltöztetnie, hogy egészséges legyen. Nehezen találunk azonban olyan szülőt, ak" kellőképpen gondozza gyermeke lelkét. Pedig a gyermek „lelki-higiéniájáról" való gondoskodás legalább olyan fontos. mint a test egészségének megőrzése. Hiszen a szülők nemcsak testileg, hanem 'elkileg is egészséges gyermeket akarnak nevelni. Ifjúságunk magaviseletét már a let,zsengébb gyermekkor óta befolyásolja elsősorban a felnőttek viselkedése, a gyermekek iránti és egymás közötti viszonya. Az anyák gyakran panaszkodnak az orvosi rendelőkben, hogy gyermekeik idegesek. Alapos orvosi vizsgálat után azonban kiderül, hogy a gyermekek nem idegesek, hanem helytelen nevelés rontotta el óket. A haragos és nyakas szülők, akik azt követelik gyermekeiktől, hogy vakon szótfoganjanak nekik; engedetlenségre nevelik gyermekeiket. Elsősorban a szülőknek kell engedékenyeknek lenniök, ha nem kivániék, hogy gyermekeik is makacsok legyenek. Lényünk engedékenyek gyermekeinkkel szemben az esetben, ha igazuk van, és csak fontos kérdésekben tartsunk ki szilárdan álláspontunk mellett. A szülők súlyos hibát követnek el, ha m*- azt is megtiltják gyermekeiknek, amit bátran megengedhetnének nekik. Az állandóan körholt gyermek leszokik a szófogadásróL A gyakori testi fenyítés és a gyermekek rendszeres verése bármilyen csekélység miatt, ugyancsak nem járhat kedvező eredménynyel. A szeszélyes, makacs gyerekek helytelen viselkedésének okát kutatnunk kell. Ha a szülők nem jönnek maguktól a dolog nyitjára, forduljanak tanácsért valamelyik orvoshoz. Egy gyereket szülei állandóan vertek, mert nyughatatlan volt és arcfintorokat vágott. Az orvos egy alkalommal megvizsgálta és gyermekbetegséget állapított meg nála. Olyan reumátfkus megbetegedésről volt szó, mely az arcizmok és az egész test fokozott mértékű mozgékonyságában nyilvánult meg s ha nem gyógyítják idejében, akkor eúlyos szívbajt, valamint az izületek megbetegedését idézheti elő. A gyerekek mozgékonysága különben szükséges szervezetük fejlődéséhez. A gyermeknek gyakorolnia kell beszélőképességét is. Azok a csecsemők, akiket állandóan elhallgattatnak, ha felnőnek, hallgatag, félénk emberekké rálnak, akik nem képesek összefüggő mondatíkban beszélni és gyakran dadognak. A gyerekek éfzésvilágáva) szemben is kellő megértést kell tanúntanunk. Ne utasítsuk fölöslegesen rendre a vidám gyerekeket, ne neveljünk belőlük koravén, életunt -"mbereket. Ne nevessük ki az olyan gyereket, aki meghatódik és sírvafakad olyasmiért, ami a felnőttek szerint nem adhat erre okot. Ha elfojtanók ifjúságunk érzéseit, nideg embereket nevelnénk belőlük, akik zsarnokoskodnának környezetük felett. A gyermekek szellemi tevékenységének fejlődését előnyösen befolyásolhatjuk azzal, ha figyelembe vesszük természetes kíváncsiságukat és kérdéseiket. Ha elhallgattatjuk őket, avagji kérdSseikre azt válaszoljuk, hogy „ehhez nem értesz", elnyomjuk bennük a világ megismerésére irányuló vágyukat, korlátolt, s a környezetük Iránt közömbös emberekké neveljük őket. A gyereknek természetesen emlékezetébe kell vésnie a kérdéseire kapott helyes feleleteket. A gyakrabban ismétlődő azonos kérdésekre adott válaszok fékezik a gyermekek emlékezőtehetségének fejlődését és az ilyen gyermekek hamarosan elfelejtik azt amit már megtanultak. A még nem iskolaköteles gyermek könnyen tanul meg durva szavakat, igazi értelmüket többnyire nem érti, de nem hagyja figyelmen kívül, hogy a felnőttek kül'inös jelentőséget tulajdonítanak ezeknek a kifejezéseknek. Ez esetben helyesen cselekszünk, ha úgy teszünk, mintha az ilyen kifejezések egyáltalá nem érdekelnének bennünket. Ha gyermek megismétli a durva szavaka nyugodtan szakítsuk félbe és tereljü más irányba a figyelmét. Kellő alka lommal magyarázzuk azonban me< mennyire nem helyén valók, ocsmá nyak az ilyen kifejezések és hason lítsuk össze őket a gyermekmesék bői meg versikékből ismert szép hangzású szavakkal. Az orvosi rendelőkben az anyá gyakran panaszkodnak gyermekeik ét vágytalanságára. Ennek okai külön félék lehetnek. Szó lehet súlyos be tegségek — mint gennyes torok gyulladás, reuma, cukorbaj, vesegyul ladás, esetleg a gümökór-tüneteirő Máskor a gyomorsav hiánya, dagac mandulák, avagy romlott fogak i okozhatnak étvágytalanságot. A gyerekek étvágytalanságána okát a leggyakrabban a helytelen ne velésben kell keresnünk. Nyalánkságó ebéd előtti fogyasztása és a rend szertelen étkezés igen káros hatást A gyerekeknek, hogy ehessenek, első sorban éheseknek kell lenniök és a ételt nyugodt légkörben kell elfő gyssztaniok. Nagy hibát követünk e ha megengedjük, hogy Iskolakötele gyermekünk reggel tovább aludjék é csak azért ne reggelizzék, mert attť kell tartania, hogy későn érkezik a iskolába. Ha a szülő arra kényszerít a gyereket, hogy mégis megegye reg gelijét, az kihányja az elfogyasztot ételt. Foglalkoznunk kell tehát a gyer mekek rossz szokásaival, melyeket i helytelen nevelés rovására kel írnunk. Ismeretesek azonban i betegségek, sérülések, a szerveze egyéb megrongálódása következtébei keletkező rossz szokások is. A nevelés hatása ezekben az esetekben K igen nagy jelentőségű. Egy tízéves fiú szemhártyagyulladásából kigyógyulva megszokta az állandó hunyorgatást. A f ú szülei folytonosan korholták és néha meg is büntették ezért a rossz szokásáért A gyerek félelme csak rontott egészségi állapotán, és a hunyorgatás egyre jobban fokozódott. Csak amikor az orvos azt tanácsolta a szülőknek ne vegyék fezre a fiú hunyorgatását és figyelmeztessék 'őt arra, hogy mái mindkét szeme egészséges, sikerült e gyermeket rossz szokásáról leszoktatni. Az orvossal folytatott beszélgetésnek és helyes nevelésnek köszönhető hasonlóképpen az is, hogy egy tizenkétéves fiú megszűnt éjszaka ágyába vizelni. Ez a rossz szokás ügy keletkezett a fiúnál, hogy dacolni akart nagynénjével, aki a családban az anyát helyettesítette és nem szerette a gyermeket. Az erőszak alkalmazása és verés csak megrögzíthették volna a gyermekben ezt a rossz szokást és a fiú neurotikussá válhatott volna, 17" ed ves szülők! Jóllehet gyermekeink nevelésével kapcsolatosan kiváló eredményekre tekinthetünk vissza, e téren még igen sok a fogyatékosságunk. Sok családban nem nevelik a gyerekeket szilárd következetességgel. A gyerekek nélkülözik a helyes napi beosztást, melynek keretében kellő sorrendben kell váltakoznia a friss levegőn végzett mun-i kának és a pihenésnek, a kiadós al-» vásnak és a rendszeres étkezésnek. Ezért ne bízzák gyermekeik nevelését a véletlenre. Ne feledkezzenek m«g arról, hogy az állandó figyelmeztetések és a verés csak makacsabbá teszik gyermekeiket. Tudniok kell azonban azt is, hogy a gyermek, akinek mindenben kedvére járunk, elkényeztetett, önző emberré fejlődik. Legyenek mindig következetesek a gyermekekkel szemben! Súlyos hibát követ el az a szülő, aki, ha szigorúan megbüntette, megsajnálja és babusgatja gyermekét. Az ilyen gyermek nem tudja, tulajdonképpen hogyan is kell viselkednie. Azok ť szülők, akik gyerekeik előtt civakodnak, hiába várnak tőlük engedelmességet! A kellőképpen megszervezett napirend, a szülők egyöntetű utasításai és az ifjúság korának megfelelő sajátosságok figyelembe vétele segítséget nyújtanak nekünk a nevelésben előforduló hibák kiküszöböléséhez. Természetesen nem léteznek olyan egységes előírások, amelyek alkalmazhatók lehetnének valamennyi gyermek nevelésénél. Minden szülőnek állandóan kell foglalkoznia gyermekével, akit alaposan kell ismernie és ki kell aknáznia jótulajdonságait további nevelése érdekében, Mudr. Milan Cílek, kerületi ifjúsági orvos, Bratislava,