Új Szó, 1958. január (11. évfolyam, 1-31.szám)

1958-01-31 / 31. szám, péntek

A csúzi kommunisták felelőssége Ki hitte volna, hogy Csúzon a szövetkezet nyolcéves fennállása után egyszeribe előtérbe kerül a szövet­kezeti mintaszabályzat betartásának kérdése. Hiszen a szövetkezet korholy fejlődése, politikai és gazdasági erő­södése éppen azon múlott elsősorban, hogy a tagság mindjárt az elejétől kezdve gondosan ügyelt a szabályzat pontjainak betartására. Most pedig a falusi pártszervezet évzáró taggyű­lésén elhangzott beszámoló arra fi­gyelmeztette a kommunistákat: — Vigyázat, elvtársak, mert egészségte­len áramlat hatolt be a szövetkezet üde légkörébe. Az állattenyésztésbe csak ímmel-ámmal mennek dolgozni az emberek, míg más szövetkezetben leginkább csak ide húznak. A veze­tőség kénytelen alkudozni velük. Mennyit kértek, annyit kaptak. S az „annyi" több, mint amennyi járna. Ennek ellenére az állattenyész­tésben csak a munkaegységek száma nőtt meg, míg a termelés tavaly csaknem félmillió koronával maradt adósa a szövetkezetnek. Hogy milyen egészségtelenül fejlő­dött a munkaegységek kimerítése, azt az alábbi példa bizonyítja. Míg 1954­ben 735 szarvasmarha gondozása ösz­szesen 31 490 munkaegységet emész­tett fel, addig tavaly a 727 darabból álló állomány körüli sürgés-forgás már 49133 munkaegységbe került a szövetkezetnek. A csúzi szövetkezetnek épp­úgy, mint a többinek, pontosan kidol­gozott pénzügyi és termelési terve volt tavaly is. Reális terv volt ez. De hogy nem teljesítették egészében, annak okát nem a lehetőségekben, de a normáknak évközben történt lazítá­sában kell keresni. Ebben az esetben világosan megmutatkozott, ha a párt­bizottság magára hagyja a vezető­ségben dolgozó kommunistákat, nem irányítja őket, ennek kárát vallja a szövetkezet. A csúzi EFSZ vezetősége nem volt egységes a normák lazítását követe­lő egészségtelen külső nyomással szemben és nem fogaltak el egységes álláspontot a vezetőségben levő kommunisták sem, úgyhogy a végén a szövetkezet elnöke is engedékeny­ségre kényszerült. A normák lazítása következtében a szövetkezet több mint 27 000 munkaegységgel lépte túl a tervezett munkaegység mennyi­ségét. Természetesen ez nemcsak a szö­vetkezet pénzforrását dézsmálta meg, de erősen belemarkolt a természet­beniek készletébe is. Hiszen 27 000­rel több munkaegység után kellett kifizetni a három kiló gabonát munka­egységenként. Ezenkívül annyi kuko­ricát osztott ki a szövetkezet a mun­kaegységekre, ami két hónapra ele­gendő takarmányt biztosított volna a sertésállomány számára, holott a munkaegységre kukorica nem volt tervezve. ötvenhárom kommunista dolgozik a szövetkezetben. Körülbelül ennyien voltak, amikor megalakult a szövetkezet. Elsősorban az ő érde­mük, hogy a csúzi szövetkezet mind­járt az elején a legjobb EFSZ-ek közé került nemcsak az érsekújvári járás­ban. A kommunisták bizakodása, lel­kesedése, munkalendülete magával ragadta a többi tagot is. így erősö­dött, fejlődött a szövetkezet. A konk­rét beszámoló gondos aprólékossággal elemezte a helyzetet s tényekkel bi­zonyította a szövetkezet állandó fej­lődését. Az EFSZ bevétele három év alatt egymillió koronával növekedett. Búzából 1954-ben 17,7 q-t, 1955-ben 24,55 q-t. 1956-ban 23,77 q-t, 1957­ben 24,95 q-t értek el hektáronként. Ez azt is mutatja, hogy a magasabb hektárhozamoknak elérése nem vélet­len műve, s az 1960. évre előírt 25,50 mázsás hektárhozamnak reális alapja van. Hasonló hektárhozamnövekedés tapasztalható nemcsak a gabonafélék­nél, de a kapásnövényeknél is. Ämde a növénytermelésben elírt sikerek nemcsak a szövetkezeteseket dicsérik, hanem a gépállomás dolgo­zóinak jó munkáját is. Az állatte­nyésztés főleg a szövetkezetesek vál­lán nyugszik és itt van a legtöbb hi­ba. Méltán kérdezték egyes elvtársak a vitában, hogyan lehetséges, hogy egyik-másik kommunista szemet húny a hibák felett. Szabó András igazgatótanító is azt mondta: — Az állattenyésztésben kell keresni a hibát, ott vész el a pénz egy része. Trnovszky István pedig GITTAI IIELYZETKGP Kevés szövetkezet van hazánkban, mely 4700 hektár földterületet mond­hatna magáénak. A gútai EFSZ tag­jai azonban abban a szerencsés és kedvező helyzetben vannak, hogy a szóban forgó földmennyiség mellett gazdagon termő határuk van. Fe­kete színben pompázó parcelláikon a legigényesebb növényfajták Is kiváló termést nyújtanak. Négy járással határosak A szövetkezet 4700 hektárnyit ki­tevő határa négy járás peremét érinti. Jól meg kell tehát a munkát szervszni, hogy minden gazdálko­dási ágazatra fussa munkaerejükből. Igaz, a szövetkezetnek hét munka­csoportja van, amelyek egyenként több mint 500 hektár földet művel­. nek meg. Egy-egy csoport olyan, akárcsak egy kisebb szövetkezet. Külön fel­szereléssel, állatállománnyal rendel­kezik. Azonban Így is jól meg kell birkózniok a termelési tervek teljesí­tésével. Az 1957-es esztendő, bár sok sikert eredményezett s a szövetkezet va­gyona csupán gazdasági épületekben csaknem 3- millió koronával gyara­podott, a 13 059 738 korona bevételi előirányzatot majdnem egymillió ko­rona hiánnyal teljesítették. A szövet­kezet tagjai és a vezetők közül né­hányan ennek okát a tavalyi szeszé­lyes időjárásban, jégverésben látják. Persze," kevesen értékelik azt a se­gítséget. melyet a kormány az Ál­lami Biztosító' Intézeten keresztül elemi kôr fejében 2 és félmillió ko­rona összeg kifizetésével megtérített a szövetkezetnek. Nem vitás, hogy a kárbaveszett gabona, gyümölcs és fokhagyma sok­kal nagyobb jövedelmet jelentett volna a szövetkezet számára, mint a biztosítási díj. De azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy gondo­sabb munkaszervezéssel, az aratási munkákra való nagyobb felkészülés­sel sok száz mázsa terményt ment­hettek volna meg az elértéktelene­déstől. Néhány jó példa a csoportokról Állításunk hiteléül megemlékezünk néhány csoport tevékenységéről. Ka­rasz János, Szabó Gábor és Hajkó Mihály csoportjai túlteljesítették ÜJ SZO 4 ír 1958. január 30. termelési tervüket. Ezzel szemben Kitka Pál és Tóth Béla csoportja még az előirányzott mennyiséget sem érte el. A tagság nagyobb aktivitásával te­hát a legminimálisabbra lehetett vol­na csökkenteni a veszteségeket s ak­kor a munkaegység értéke a jelen­legi 17 korona helyett akár 20 koro­na fölé is emelkedhetett volna. Bár az eredményék sokkal kielé­gítőbbek lehetnének, a tagságnak nem kell szégyenkeznie, «hiszen a beadási kötelességeit a szövetkezet így is teljesítette. A gabonából, az állattenyésztési termékekből jóval túlteljesítették begyűjtési tervüket. Ez a tény magában is a szövetkezeti gazdálkodás fölényéről tanúskodik. A v.útai szövetkezet gazdálkodásá­nak méltatása mellett nem hagyhat­juk figyelmen kívül az objektív ter­melési nehézségeket sem, melvek egyrészt a hatalmas földmennyiség­ből, egyúttal az egyes parcellák kö­zötti távolságból, másrészt az . alkal­matlan határi utak állapotából ered­nek. Sladký István elnök például megemlítette, hogy míg nálunk 1 ko­csi trágya kiszálításáért az 1 — 15 km-ig terjedő teljesítményfokozat alapján 1,75 munkaegységet fizetnek, addig az Ifjúsági Faluban ugyanezért a munkaegy?í"ért legalább két ko­csi trágya kiszállításának költségeit fedezik. A szállítások rendkívül sok munkaegységet emésztenek fel. En­nek korlátozására úgy számítanak a szövetkezetben, hogy a közeljövőben mintegy 4—5 millió korona beruhá­zással. Keskeny vágányú vasutat építenek A kisvasút megépítése vérkerin­gésbe hozná a szövetkezet gazdálko­dását. könnyen megközelíthetővé tenné a távoiabbra eső parcellákat is. Az említett beruházási összeg né­hány év alatt a kiadások csökkenésé­vel kamatostól megtérülne, lényege­sen tehermentesítené a nehéz testi munkát igénylő szállításokat. A beruházásokkal kapcsolatban az idén is merész tervei vannak a szö­vetkezetnek, mivel 4 istálló, 2 hizlal­da és további szükséges gazdasági épületek felépítését irányozták elő. A közös gazdálkodás tehŕt gyarapo­dik s évről évre nagyobb megelége­dést nyújt tagjainak a gazdaság arányos fejlesztése útján. Szombath Ambrus. még jobban \ a dolog elevenjére ta­pintott. — Minden gyűlésen a minta­alapszabályzat betartásáról beszélünk s azután továbbra is megszegjük azt. Ennek kell véget vetni. A vita megmutatta, hogy a csúzi kommunisták felocsúdtak átme­neti tespedésükből. Megtanulták, hogy nem érdemes megpihenni a babérokon. A párt levelét több nyilvános gyű­lésen alaposan megvitatták. Sok ész­szerű javaslat született ezeken a gyű­léseken. A figyelem főképpen a má­sodik ötéves terv feladataira irányult. S az évzáró taggyűlés a helyzet ^elem­zése és a hibák feltárása után azzal is foglalkozott, mit kell tenni, hogy a feladatokat maradéktalanul teljesít­sék:. Az elvtársak tudomásul vették, hogy a megnagyobbodott feladatokkal nő a kommunisták felelőssége. Az idős Hugyivár elvtárs emlékez­tetett arra, hogy a kapitalisták ho­gyan nyomorították a dolgozó parasz­tot. Ma nyugodtan dolgozhatunk a pártban. Csak nézzünk körül a közsé­günkben. Egész utcasorok épültek fel. Van villanyunk, szurkos utunk, a há­zakban új berendezés. A község is szépül, egyre jobban rendbejön — mondotta. Hasonlóképpen beszéltek a többiek is. Látszott rajtuk, hogy ismét el akarják érni, hogy a csúzi pártszer­vezet ismét a történések élére álljon, biztosan vezesse tovább a virágzás felé a szövetkezetet és az egész köz­séget. Nehéz így dióhéjban összefog­lalni e nagyvonalú évzáró taggyűlés nagyszerű és mélyen emberi mozza­natait- Említsünk meg azonban még egyet, a legfontosabb dolgok egyikét: az ideológiai nevelés kérdését, amely­re Esek Pál elvtárs hívta fel a tagság figyelmét. A határozat egyhangú el­fogadása, az elvtársak határozott ál­lásfoglalása a feladatok teljesítését illetőleg komoly ígéretet jelent arra nézve, hogy a csúzi szövetkezet is­mét a felemelkedés útjára lép. Miklya János Mikor kap jó vizet Mohi község? A Verebélyi Járási Nemzeti Bizott­ság tanácsának általános szakosztályán nagy gonddal tanulmányozták a dol­gozók részéről a CSKP KB levelének vitájában tett javaslatokat. A beérke­zett javaslatokra a JNB osztályai írás­ban válaszoltak. Jelenleg pedig a JNB tagjai nyilvános népgyűléseken, a la­kosság széleskörű részvételével érté­kelik a vita ^eredményeit s beszélget­nek a javaslatok alkalmazásának lehe­tőségeiről. Egyébként az értékelésből kitűnik, hogy a járási székhelyen és a falvakon 3856-an szóltak fel a vitában, akik 387 javaslatot terjesztettek elő. A ja­vaslatok túlnyomó része helyi jellegű kérdések megoldására irányul. Ezeket a HNB-k jogkörének megfelelően azornal, vagy fokozatosan valóra vált­ják. Komolyabb esetekben viszont a JNB tanácsa, plénuma hoz döntést. Eddig rendben lenne a dolog és el­ismerés illeti a JNB munkáját, mert nyilvántartja a lakosság észrevé­teleit és hatáskörének megfelelően el is intézi azokat. Vannak azonban olyan kérdések, amelyek megoldása nem tar­tozik közvetlenül a JNB hatáskörébe. Ilyen például Mohi község lakosainak bírálata a kerületi nemzeti bizottság címére. A mohi HNB tanácsa a lakos­ság javaslatára még 1956 nyarán kér­vénnyel fordult a KNB vízgazdálkodási osztályához, melyben a helyi kedve­zőtlen vízhelyzet megjavítása érdeké­ben vízvezeték építéséért folyamadott. Ugyanis a községben vízhiány van és a meglevő víz fogyasztása egészség­ügyi szempontból sem kifogástalan, mivel a források talajvizet hoznak fel­színre. A vízhiány többek között az EFSZ állattenyésztésének további fej­lesztését is veszélyezteti. Humorosan hangzik, de valóság: a szövetkezet ^gjainak hordókban kell a kútba szál • lítaniok a vizet, hogy onnan motor segítségével felnyomhassák a víztar­tályba. A víz szállításának költségei pedig elég magasak, 60 ezer koroná­jába kerül évente a szövetkezetnek. Tehát megvan a kút is, de vlz nincs benne. Az Agroprojekt és a KNB víz­gazdálkodási osztályának tervezői min­den előzetes talajvizsgálat nélkül ásatták meg a kutat, mely amellett, hogy nem nyújt hasznot, meglehető­sen drága is volt. Eddig a jogos panasz, melynek meg­oldása már évek óta húzódik. Különö­sen az bosszantja a mohiakat, hogy sem a KNB, sem az Agroprojekt mindeddig nem válaszolt kérésükre. Reméljük azonban, hogy a legközelebbi időben ez a kérdés is megoldást nyer —th­Hogyan látja az orvos az ifjúság neveléséti A z emberek már régen felis­mérték, mily fontos a kör­nyezet, amelyben az ember él. Külö­nösen a gyermekeknél függ igen sok azoktól a feltételektől, melyek meg­alapozzák egészséges továbbfejlődé­süket. Ezért orvosaink egyre gyakrab­ban foglalkoznak a szóban forgó prob­lémákkal, és így fontos szerepet töl­tenek be az ifjúság nevelése terén. Bátran állíthatjuk, hogy hazánk la­kossága a leihető leghelyesebb maga­tartást tanúsltja az egészségüggyel szemben. Ma már talán minden anya tudja, mily módon kell helyesen gon­doznia gyermekét. Tudja, hogyan kel! mosdatnia, táplálnia és öltöztetnie, hogy egészséges legyen. Nehezen ta­lálunk azonban olyan szülőt, ak" kel­lőképpen gondozza gyermeke lelkét. Pedig a gyermek „lelki-higiéniájáról" való gondoskodás legalább olyan fon­tos. mint a test egészségének meg­őrzése. Hiszen a szülők nemcsak tes­tileg, hanem 'elkileg is egészséges gyermeket akarnak nevelni. Ifjúságunk magaviseletét már a let,zsengébb gyermekkor óta befolyá­solja elsősorban a felnőttek viselke­dése, a gyermekek iránti és egymás közötti viszonya. Az anyák gyakran panaszkodnak az orvosi rendelőkben, hogy gyermekeik idegesek. Alapos or­vosi vizsgálat után azonban kiderül, hogy a gyermekek nem idegesek, ha­nem helytelen nevelés rontotta el óket. A haragos és nyakas szülők, akik azt követelik gyermekeiktől, hogy va­kon szótfoganjanak nekik; engedetlen­ségre nevelik gyermekeiket. Elsősor­ban a szülőknek kell engedékenyek­nek lenniök, ha nem kivániék, hogy gyermekeik is makacsok legyenek. Lényünk engedékenyek gyermekeink­kel szemben az esetben, ha igazuk van, és csak fontos kérdésekben tart­sunk ki szilárdan álláspontunk mel­lett. A szülők súlyos hibát követnek el, ha m*- azt is megtiltják gyerme­keiknek, amit bátran megengedhet­nének nekik. Az állandóan körholt gyermek leszokik a szófogadásróL A gyakori testi fenyítés és a gyermekek rendszeres verése bármilyen csekélység miatt, ugyan­csak nem járhat kedvező eredmény­nyel. A szeszélyes, makacs gyerekek helytelen viselkedésének okát kutat­nunk kell. Ha a szülők nem jönnek maguktól a dolog nyitjára, fordul­janak tanácsért valamelyik orvoshoz. Egy gyereket szülei állandóan ver­tek, mert nyughatatlan volt és arc­fintorokat vágott. Az orvos egy alka­lommal megvizsgálta és gyermekbe­tegséget állapított meg nála. Olyan reumátfkus megbetegedésről volt szó, mely az arcizmok és az egész test fokozott mértékű mozgékonyságában nyilvánult meg s ha nem gyógyítják idejében, akkor eúlyos szívbajt, vala­mint az izületek megbetegedését idéz­heti elő. A gyerekek mozgékonysága külön­ben szükséges szervezetük fejlődésé­hez. A gyermeknek gyakorolnia kell beszélőképességét is. Azok a csecse­mők, akiket állandóan elhallgattatnak, ha felnőnek, hallgatag, félénk embe­rekké rálnak, akik nem képesek összefüggő mondatíkban beszélni és gyakran dadognak. A gyerekek éfzésvilágáva) szemben is kellő megértést kell tanúntanunk. Ne utasítsuk fölöslegesen rendre a vidám gyerekeket, ne neveljünk belő­lük koravén, életunt -"mbereket. Ne nevessük ki az olyan gyereket, aki meghatódik és sírvafakad olyasmiért, ami a felnőttek szerint nem adhat erre okot. Ha elfojtanók ifjúságunk érzéseit, nideg embereket nevelnénk belőlük, akik zsarnokoskodnának kör­nyezetük felett. A gyermekek szellemi tevékenysé­gének fejlődését előnyösen befolyá­solhatjuk azzal, ha figyelembe vesszük természetes kíváncsiságukat és kér­déseiket. Ha elhallgattatjuk őket, avagji kérdSseikre azt válaszoljuk, hogy „ehhez nem értesz", elnyomjuk bennük a világ megismerésére irá­nyuló vágyukat, korlátolt, s a kör­nyezetük Iránt közömbös emberekké neveljük őket. A gyereknek természe­tesen emlékezetébe kell vésnie a kérdéseire kapott helyes feleleteket. A gyakrabban ismétlődő azonos kér­désekre adott válaszok fékezik a gyermekek emlékezőtehetségének fej­lődését és az ilyen gyermekek hama­rosan elfelejtik azt amit már megta­nultak. A még nem iskolaköteles gyer­mek könnyen tanul meg dur­va szavakat, igazi értelmüket több­nyire nem érti, de nem hagyja fi­gyelmen kívül, hogy a felnőttek kü­l'inös jelentőséget tulajdonítanak ezeknek a kifejezéseknek. Ez esetben helyesen cselekszünk, ha úgy teszünk, mintha az ilyen kifejezések egyáltalá nem érdekelnének bennünket. Ha gyermek megismétli a durva szavaka nyugodtan szakítsuk félbe és tereljü más irányba a figyelmét. Kellő alka lommal magyarázzuk azonban me< mennyire nem helyén valók, ocsmá nyak az ilyen kifejezések és hason lítsuk össze őket a gyermekmesék bői meg versikékből ismert szép hangzású szavakkal. Az orvosi rendelőkben az anyá gyakran panaszkodnak gyermekeik ét vágytalanságára. Ennek okai külön félék lehetnek. Szó lehet súlyos be tegségek — mint gennyes torok gyulladás, reuma, cukorbaj, vesegyul ladás, esetleg a gümökór-tüneteirő Máskor a gyomorsav hiánya, dagac mandulák, avagy romlott fogak i okozhatnak étvágytalanságot. A gyerekek étvágytalanságána okát a leggyakrabban a helytelen ne velésben kell keresnünk. Nyalánkságó ebéd előtti fogyasztása és a rend szertelen étkezés igen káros hatást A gyerekeknek, hogy ehessenek, első sorban éheseknek kell lenniök és a ételt nyugodt légkörben kell elfő gyssztaniok. Nagy hibát követünk e ha megengedjük, hogy Iskolakötele gyermekünk reggel tovább aludjék é csak azért ne reggelizzék, mert attť kell tartania, hogy későn érkezik a iskolába. Ha a szülő arra kényszerít a gyereket, hogy mégis megegye reg gelijét, az kihányja az elfogyasztot ételt. Foglalkoznunk kell tehát a gyer mekek rossz szokásaival, melyeket i helytelen nevelés rovására kel írnunk. Ismeretesek azonban i betegségek, sérülések, a szerveze egyéb megrongálódása következtébei keletkező rossz szokások is. A neve­lés hatása ezekben az esetekben K igen nagy jelentőségű. Egy tízéves fiú szemhártyagyulla­dásából kigyógyulva megszokta az ál­landó hunyorgatást. A f ú szülei foly­tonosan korholták és néha meg is büntették ezért a rossz szokásáért A gyerek félelme csak rontott egész­ségi állapotán, és a hunyorgatás egyre jobban fokozódott. Csak amikor az orvos azt tanácsolta a szülőknek ne vegyék fezre a fiú hunyorgatását és figyelmeztessék 'őt arra, hogy mái mindkét szeme egészséges, sikerült e gyermeket rossz szokásáról leszoktat­ni. Az orvossal folytatott beszélgetés­nek és helyes nevelésnek köszönhető hasonlóképpen az is, hogy egy tizen­kétéves fiú megszűnt éjszaka ágyába vizelni. Ez a rossz szokás ügy kelet­kezett a fiúnál, hogy dacolni akart nagynénjével, aki a családban az anyát helyettesítette és nem szerette a gyermeket. Az erőszak alkalmazása és verés csak megrögzíthették volna a gyermekben ezt a rossz szokást és a fiú neurotikussá válhatott volna, 17" ed ves szülők! Jóllehet gyerme­keink nevelésével kapcsolato­san kiváló eredményekre tekinthetünk vissza, e téren még igen sok a fogya­tékosságunk. Sok családban nem ne­velik a gyerekeket szilárd következe­tességgel. A gyerekek nélkülözik a helyes napi beosztást, melynek kere­tében kellő sorrendben kell válta­koznia a friss levegőn végzett mun-i kának és a pihenésnek, a kiadós al-» vásnak és a rendszeres étkezésnek. Ezért ne bízzák gyermekeik nevelé­sét a véletlenre. Ne feledkezzenek m«g arról, hogy az állandó figyelmezteté­sek és a verés csak makacsabbá te­szik gyermekeiket. Tudniok kell azon­ban azt is, hogy a gyermek, akinek mindenben kedvére járunk, elkényez­tetett, önző emberré fejlődik. Legyenek mindig következetesek a gyermekekkel szemben! Súlyos hibát követ el az a szülő, aki, ha szigorúan megbüntette, megsajnálja és babus­gatja gyermekét. Az ilyen gyermek nem tudja, tulajdonképpen hogyan is kell viselkednie. Azok ť szülők, akik gyerekeik előtt civakodnak, hiába vár­nak tőlük engedelmességet! A kellőképpen megszervezett napi­rend, a szülők egyöntetű utasításai és az ifjúság korának megfelelő sajá­tosságok figyelembe vétele segítséget nyújtanak nekünk a nevelésben elő­forduló hibák kiküszöböléséhez. Ter­mészetesen nem léteznek olyan egy­séges előírások, amelyek alkalmazha­tók lehetnének valamennyi gyermek nevelésénél. Minden szülőnek állandó­an kell foglalkoznia gyermekével, akit alaposan kell ismernie és ki kell ak­náznia jótulajdonságait további neve­lése érdekében, Mudr. Milan Cílek, kerületi ifjúsági orvos, Bratislava,

Next

/
Oldalképek
Tartalom