Új Szó, 1958. január (11. évfolyam, 1-31.szám)

1958-01-03 / 3. szám, péntek

A. Novotný: Az 1957-es év a világ forradalmi és haladó erőinek további hatalmas felzárkózása volt a béke, a demokrácia és a szocializmus győzelméért vívott harcban Antonín Novotný elvtárs köztársasági elnöknek a CSKP KB első titkárának vá­lasza a „Szovjetszkaja Rosszija" kérdéseire Moszkva (ČTK). A „Szovjetszkaja Rosszija" újévi ankétot rendezett és 1957. december 31-én közölte Antonín Novotný köztársasági el­nöknek á CSKP KB első titkárának a szerkesztőség kérdéseire adott válaszát. AZ ÖN VÉLEMÉNYE SZERINT MILYEN VOLT AZ 1957. ÉV? A múlt év a szocialista világrend­szer, a nemzetközi forradalmi mun­kásmozgalom és a béke-erők jelentős győzelme további megszilárdításának jegyében folyt az egész világon. A múlt évet a Szovjetuniónak a nemzetek közötti békés egymás mel­lett élés és a két társadalmi rendszer békés versenyének következetes ér­vényesítésére irányuló növekvő békés erőfeszítése jellemezte. A Szovjetunió e törekvései kifejezést nyertek a Szovjetunió számos vezető tényezőjé­nek, főképp N. Sz. Hruscsovnak beszé­deiben, N. A. Bulganyinnak, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnökének a világ valamennyi országához intézett üzeneteiben, az ENSZ-beli szovjet küldöttség javaslataiban és sok nem­zetközi tanácskozás során előadott konkrét javaslatok egész sorában, amely tanácskozásokon a Szovjet­unió az utóbbi időben részt vett. I sának javítását akarjuk előmozdíta­A világbéke megőrzésére natfy jelen- | n'- Ezen intézkedések megvalósítása Az 1958. évnek köztársaságunk va­lamennyi dolgozójára főképp abban rejlik jelentősége, hogy ez évben tartjuk Csehszlovákia Kommunista Pártjának XI. kongresszusát, amely megtárgyalja a szocializmus építése betetőzésének feladatait országunk­ban a legközelebbi években. Ebben az évben nemcsak a termelőerők további fejlesztésére és mezőgazdaságunk további szövetkezetesítésére fogunk törekedni, hanem olyan fontos intéz­kedéseket léptetünk életbe, amelyek­kel iparunk szervezésének, irányítá­sának, termelésének és finanszirozá­tőségű volt például a Szovjetuniónak az imperialista erők azon kísérlete elleni fellépése, hogy háborút szítsa­nak Szíria ellen. A szovjet népnek a lázas fegyver­kezés beszüntetésére, a tömegpusztí­tó fegyverek kísérleteinek, gyártásá­nak és használatának betiltására irá­nyuló békés erőfeszítése a világ legszélesebb néptömegeinek helyeslé­sével találkozik, mert teljes mérték­ben kifejezi az egyszerű emberek legsajátabb vágyait és kívánságalt. A nemzetközi forradalmi munkás­mozgalom szilárd tömörültségének, erejének, valamint a hatalmas Szov­jetunió vezette szocialista tábor egy­ségének bizonyságát adták a kommu­nista és munkáspártok képviselőinek moszkvai tanácskozásai. A szocialista országok kommunista és munkáspárt­jainak deklarációja és a tanácskozá­sokon elfogadott békekiáltvány a bé­kéért és a szocializmusért folyó harc eddigi eredményeinek és jelentős si­kereinek összefoglalása és általánosí­tása. Ezek a dokumentumok megbíz­ható irányvonalat képeznek a kom­munista és munkáspártok, valamint minden haladó erő további munkája számára az új győzelmekért vívott harcban. Éppen a múlt év, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évforduló­jának esztendeje mutatta meg meg­győzően teljes mértékben a Szovjet­unió és valamennyi szocialista ország gazdasági, tudományos és technikai sikerein a szocializmus életképessé­gét, előnyeit és rendkívüli távlatait. A szovjet tudósok, technikusok és munkások nagyszerű sikerei az atom­erő békés felhasználásában, a szovjet rakétatechnika fejlődése és a föld két mesterséges holdjának kibocsátása kifejezően bizonyítja a szocialista társadalmi rendszer elvitathatatlan fölényét e téren a kapitalizmus felett. Mindez nem csekély mértékben ha­tott és hat valamennyi ország néptö­megeinek azon szilárd elhatározására, hogy tántoríthatatlanul folytassák a harcot az imperialista agresszív körök háborús előkészületei ellen. Bátran lehet állítani, hogy az 1957­es év, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának esz­tendeje a világ forradalmi és haladó erőinek további hatalmas felzárkózá­sa volt a béke, a demokrácia és a szocializmus győzelméért vívott harc­ban. MILYEN REMÉNYEKKEL LÉP ÖN ÉS ORSZÁGÁNAK NÉPE AZ 1958. ÉVBE? A Csehszlovák Köztársaság népe kész minden erejével hozzájárulni a deklarációban és a békekiáltványban foglalt gondolatok érvényesítéséhez. Tudatában vagyunk annak, hogy a szocialista eszmék megerősítéséhez a világ valamennyi dolgozója között és a világbéke megszilárdításához első­sorban azzal járulhatunk hozzá, hogy minden erőnket a szocializmus építé­sére összpontosítjuk hazánkban, to­vábbá azzal, hogy megszilárdítjuk pártunkat és vezetőszerepét az or­szágban és hogy pártunk még jobban összekapcsolódik a néppel. Emellett pártunk minden munkáját összeköti az egész nemzetközi munkásmozga­lom erőfeszítésével és dolgozó né­pünket úgy fogja nevelni, hogy a proletárinternacionalizmus gondolata még jobban hassa át népünk tudatát. a dolgozók részvételének további fo­kozását fogja jelenteni az ország irányításában és igazgatásában. Meg vagyunk győződve arról, hogy mind­ezen intézkedések, viu'amint a még szorosabb sokoldalú együttműködés a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal lehetővé teszik, hogy a kö­zel jövőben felépítsük a szocialista társadalmat. Tudatában vagyunk annak, hogy szocialista építésünkben békére van szükségünk. Abból a meggyőződésből indulunk ki, hogy a növekvő világbé­kemozgalom, a szocialista világrend­szer és az erősödő nemzetközi forra­dalmi munkásmozgalom jelenlegi fel­tételei között a háborúk kikerülhe­tők. Hisszük, hogy ebben a helyzetben el lehet érni a nemzetközi feszültség lényeges enyhülését és helyreállítani a bizalmat a nemzetközi kapcsolatok­ban, ami valamennyi nemzet békés együttműködésének alapját képezi. Az erre vezető utat a szovjet békeja­vaslatok mutatják, amelyek a világ közvéleményében nagy visszhangot és támogatást keltettek. Hisszük, hogy a Szovjetunió és a világ valamennyi békeszerető erőinek ez az erőfeszí­tése pozitív eredményeket hoz. MIT KIVAN A SZOVJET NÉPNEK AZ ÜJ ÉVBEN? A szovjet emberek a világon első­ként valósítják meg azt, amiről a dol­gozók százmilliói eddig csak álmod­tak — országukban a kommunizmust építik. A szovjet nép a világ dolgo­zóinak tündöklő példaképe és élcsa­pata. A szovjet nép munkahősiessége és elért jelentőségteljes sikerei a csehszlovák dolgozókra lelkesítően hatnak munkájukban. Az 1958. évben az egész csehszlovák nép és a magam nevében a Szovjet­unió testvéri hős népének, kommu­nista pártjának és kormányának to­vábbi sikereket kívánok a kommunis­ta társadalom építésében és a világ­béke megőrzésére irányuló erőfeszí­tésében. Továbbra is erősödjön a két ország nemzetei között fennálló testvéri ba­rátság. Külkereskedelmünk CSEHSZLOVÁKIA külkereskedelmét 1948. óta figyelemmel kísérve, azt lát­juk, hogy állandóan emelkedő irány­zatot mutat. Évről évre emelkedik mind a kivitel, mind a behozatal; Csehszlovákia ma gyakorlatilag az egész világgal kereskedik, külkeres­kedelmének teljes terjedelme a múlt évben 19 milliárd koronát tett ki, ami az 1948. évhez viszonyítva 80 száza­lékos emelkedést jelent. Kivitelünk lényege a háború előtti esztendőkkel szemben megváltozott. Külkereskedelmünkben ma a gép és gépiberendezés kivitele foglalja el az első helyet. Gépiparunk ma már egész iparunknak mintegy 30 százalékát te­szi ki. A gépipari termelés 22 száza­lékát exportáljuk, összehasonlításul felemlítjük, hogy az USA gépipari ter­melésének mintegy 7 százalékát, a nyugat-európai országok mintegy 33 százalékát exportálják. KIVITELÜNKBEN a gépek és gép­ipari berendezések exportja 40 száza­lékot tesz ki. Ezzel a vezető ipari államok közé jutottunk. (Nyugat-Né­metország a gépek és gépipari gyárt­mányok mintegy 45 százalékát, Anglia 31 százalékát, az USA 38 százalékát exportálja. A többi országokban ez a szám a 20 százalék körül ingadozik, a kivitel többi részét nyersanyagok és különféle készítmények képezik). Az 1940. évhez viszonyítva 1950-ben a gépek kivitelének indexe 336 százalé­kot tesz ki. Csehszlovákia ma a gépipari gyárt­mányok világkivitelének élére került. Nem mérkőzhet ugyan e téren olyan nagy államokkal, mint az USA vagy Nagy-Britannia, azonban a többi álla­mok között jelentős helyet foglal el. A megmunkáló gépek kivitelében a világexport 7,6 százalékával az ötödik helyet foglalja el. A világpiacon jelen­tős mértékben vesz részt motorkerék­párok, szivattyúk és benzinmotorok kivitelében. ÉRDEKES a gépipari cikkek kivite­lének összetétele 1930-hoz viszonyítva. 1937-ben a gépipari kivitel 63,2 szá­zalékát gyárak gépiberendezése ké­pezte. Ma ez 40,2 százalékot tesz ki. A traktorok és mezőgazdasági gépek ÉPÜL A KlNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG A Hona tartománybeli Pingtinben, ahol a közelmúltban szénlelőhelyre bukkantak. a kínai mérnökök terve szerint már megnyitottak egy korszerű bányát, amelyben évente 210 ezer tonnát fejtenek. E terület Kína szénipara fő központjainak egyikévé válik. A föld belsejében sok millió tonna szén van. (Üj Kína felvétele). kivitele 24,3 százalék volt, ma csupán 6,5 százalék. Ezzel szemben a gyárak komplex berendezésének kivitele ma 38,6 százalék. A kivitel területi eloszlása is nagy­ban megváltozott; kivitelünk három­negyede a Szovjetunióba és a szocia­lista tábor országaiba jut. Ez az arány a gépipari gyártmányok kivitelének állandó növekedése mellett a jövő években is megmarad. 1960-ban e gé­pek kivitele az 1955. évhez összehason­lítva 90 százalékkal emelkedik, az 1938. évhez viszonyítva ötszörösére nőtt. A kivitel teljes terjedelmében a gépek és gépipari gyártmányok mint­egy 60 százalékot tesznek ki. A gépipari gyártmányok kivitelében jelentős helyet fognak betölteni a be­ruházási egységek, amelyek 1960-ban megkétszereződnek. Ezek főképp élel­miszert gyártó üzemek, cementgyárak, könnyűipari gyárak lesznek, amelyek berendezését iparunk mind nagyobb mértékben fogja exportálni. A többi gépipari gyártmányok közül fokozzuk a gépkocsik, a szerszámgé 7 pek és a traktorok kivitelét. A szer­számgépek gyártásában Csehszlovákia túlszárnyalja a nyugat-európai kapita­lista államokat és a világ ranglétráján az USA mögött halad. KÜLKERESKEDELMÜNK TERVEI merészek, de reálisak. Ezt mutatják a III. csehszlovák gépipari kiállításán elért kereskedelmi sikerek, ezt iga­zolják a jövő évekre szóló nagy gép­szállítások beszámolói is. Az 1956— 1958. évekre a beruházási egy­ségek terén mintegy egymilliárd ko­rona összegű szállításokra történt megegyezés. Izland szigetére több víz­műberendezést, Indiába villanyerőmür vet és cukorgyári berendezést szállí­tunk. Afganisztánban szakembereink most fejezik be egy villanyerőmű épí­tését. üzemeink Szíriába cukorgyári éjs cipőgyári berendezést szállítanak és szerződést kötöttek egy teljes kőolaj­finomító-berendezés szállítására. Ar­gentínába szénnemesítőt küldünk. AZON ORSZÁGOK jegyzéke, me­lyekkel e téren kereskedelmet folyta­tunk, természetesen sokkal bővebb és minden jel arra mutat, hogy továbbra is bővülni fog. Partnereink meg van­nak elégedve az eddigi együttműkö­déssel nemcsak a gyártmányok minő­sége tekintetében, hanem azzal is, hogy szakértőink hathatós támogatást nyújtanak egyik-másik országra nézve életbevágóan fontos iparágak megte­remtésében. Dr. František Šulc Déira minfsztere'nöke visszautasította a rakéta­támaszpontok kiépítését Koppenhága (ČTK) — Hansen dán mi liszterelnök újévi üzenetében ismét állást foglalt az atom- és rakétafegy­verek dániai támaszpontjai kiépítése ellen, valamint a Nyugat és Kelet közötti tárgyalások mellett. Hangsú­lyozta, az új évben el kell dönteni azt a kérdést, vajon a technikai haladást az emberiség szolgálatába állítják-e, vagy pedig pusztításra használják fel. A dán küldöttség — fűzte hozzá — a NATO párizsi ülésén ezért követelte a tanácskozást és a megértést Kelet és Nyugat között. A z Amerikai Egyesült Államok gazdasági helyzete ma sokkal | komolyabb, mint 1954-ben, a koreai ' háború befejezése után volt — mon­|dotta dr. Arthur Butns, az óvatos 1 amerikai nemzetgazdász, az elnök gaz­dasági tanácsadói csoportjának volt I vezetője. Szavai csupán megerősítik az | amerikai sajtó számos kommentárját. I Ezek ugyanis az utóbbi időben foko­| zott figyelmet szentelnek a gazdasági i kérdésnek. Az USA súlyos gazdasági helyzetéről [tanúskodó bizonyítékok egyre halmo­> zódnak. Ezek egyike az a tény, hogy | az utóbbi 15 hónap folyamán az ame­I rikai dolgozók jövedelme 1,6 milliárd | dollárral csökkent. Ebből 1,4 milliárd i esik a termelési ágazatokra, — a gyári ) munkásokra, bányászokra, farmerekre és az építészetben alkalmazott dolgo-i > zókra. A gazdasági kérdésben tehát ! döntő az iparban uralkodó helyzet. Az i amerikai statisztika szerint az ipari j termelés októberben 2 indexponttal i csökkent, 1956 októberéhez viszonyít­• va 3 százalékkal lett kevesebb. Különösen nagymértékben csökkent a termelés az acéliparban. A New York | Herald Tribúne megállapítja, hogy a múlt év közepén kezdődő pangás az \ acéltermelésben az utóbbi hetek fo­i lyamán katasztrofális méreteket öltött. | A helyzet súlyos voltát bizonyítja az amerikai vas- és acélipari intézet de­| cember 2-i jelentése, amely beszámol arról, hogy az acéltermelés az egész országban kapacitásának csupán mint­egy 72 százalékát teljesíti. Bufalo környékén az acéltermelés a kapacitás 63,5 százalékára esett. Itt 1 kénytelenek voltak további kohókat le­OMMINTÁRUNK Fokozódó válságtünetek az USA gazdasági életében állítani. így például a Betlehem Steel Corp. 35 acélolvasztó kemencéjéből mindössze 22 és a Republic Steel Corp. 9 kemencéjéből csupán 4 van üzemben. Jellemző a gazdasági helyzetre az egyes ipari ágazatokban a megrende­lések csökkenése. Az amerikai statisz­tikusok becslése szerint a megrende­lések pénzértéke az 1956. évihez vi­szonyítva tavaly havonta egymilliárd dollárral csökkent. A legutóbbi adatok szerint főképp a szerszámgépek gyár­tásában állt be magas csökkenés: a múlt év októberében az 1956. év ok­tóberéhez viszonyítva 60 százalékos. A gépkocsi-iparban egyelőre a csökke­nés kifejezően nem nyilvánult meg, mert a gyártásba idő előtt bevezetett kocsikat ez évi új modellekként mu­tatták be. Természetesen a további gyártás majd kedvezőtlenül nyilvánul meg az olyan régebbi típusú gépkocsik felhalmozódása következtében, amelyek eladására a múlt év végén, illetve ez év elején számítottak. Tekintettel a gazdasági helyzet rom­lására, a Szövetségi Tartalékbank le­szállította a kamatlábat, hogy felsza­badítsa a hitelt és támogassa a gaz­dasági tevékenységet. Ennek ellenére a jövő évben az új üzemek beruházá­sai, a McGraw Hill intézet kutatásai­nak eredménye szerint, továbbra is hét százalékkal kisebbek lesznek. Az ipari beruházások ez évben a múlt évihez viszonyítva 16 százalékkal csökkennek. Az említett intézet adatai szerint e téren a legnagyobb veszteség a színes­fémipart (38 százalék), a fémfeldolgo­zó ipart (28 százalék), továbbá a gép­kocsiipart, a vas-, acél-, papír- és tex­tilipart éri. Mint más kapitalista országokban, az USA-ban is infláció jelei mutatkoz­nak. Az amerikai dollár, amelyet a legszilárdabb kapitalista pénznemek egyikének tartottak és történelme során mindössze háromszor devalvál­tak, kezdi veszteni vásárló erejét. 1956 december óta a dollár vásárló­erejének 12,4 százalékát vesztette. Ezen inflációs nyomás üteme, amely a második világháború befejezése óta a leggyorsabb, a Szövetségi Tartalék Bankot a hitel drágítására kényszerí­tette, amely az októberi leszállítás ellenére is a legutóbbi 25 év során a legmagasabb. Ez az intézkedés leg­nagyobb mértékben a fogyasztók szé­les rétegeit, a kis- és középvállalato­kat sújtja. Ezzel szemben a nagy mo­nopóliumoknak hasznára válik. Ezek mint nagy bankbetétesek, magasabb kamat címén nagyobb nyereségeket vágnak zsebre. Az USA gazdasági helyzetének inga­dozása fokozza az általános eladóso­dást, amely csaknerfi tízszeresét teszi ki az állami költségvetésnek és 170 százalékát az évi nemzeti brutto-ter­melésnek. A helyzet komolyságát mu­tatja az ipari részvények indexe is a New York-i tőzsdén, amely bizonyos mértékben érzékenyen tükrözi az amerikai gazdasági élet fejlődésében mutatkozó kilengéseket. Ez az index egy negyedév alatt 100 pont csökke­nést mutat, ami teljes 20 százalékot jelent. Eisenhower elnök is szüksé­gesnek tartja megszilárdítani az ame­rikai önbizalmat és több beszédben akar az amerikai néphez fordulni, hogy állítólag „óva intsen a borúlátás­ától, amely gazdasági katasztrófához vezetne és egyúttal a semmiképpen sem jogosult derűlátástól oly érte­lemben, hogy a szövetségi korirlny mindent maga megoldhat." A gazdasági nehézségek fokozásá­nak legkomolyabb mutatója az egyre terjedő munkanélküliség. A Worker című lap tudósítása szerint október­ben az USA-ban 2 500 000 volt a mun­kanélküliek száma. A lap jóslatokat mond, amelyek szerint ez év első hónapjaiban a munkanélküliek száma négymillió lesz és 1958 őszén eléri az ötmilliót. Az USA gazdasági helyzete nagyon bizonytalan. Egy azonban teljesen bi­zonyos, mégpediig az, hogy ami ma az USA-ban történik megdönti „a megújhodott kapitalizmus harmonikus terjeszkedéséről" ízóló burzsoá teó­riák egész sorát és arra mutat, hogy a kapitalista rendszer betegségei gyógyíthatatlanok. ÜJ SZ Ô 4 T£ 1958. január 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom