Új Szó, 1958. január (11. évfolyam, 1-31.szám)

1958-01-01 / 1. szám, újév

Viläg proletáriai, egyesüljetek! Boldog újévet J František Branislav: í! I > í I ii Szívedbe ezt a szót jegyezd, míg megszeged a kenyeret — átkoplaltad az éveket, sötét volt minden, vaksötét..« partra csak egy hullám vetett. Fönn csupa dörgés volt az ég. És fölsírt benned, napra nap a kín, mert vége nem szakadt. Szívedbe ezt a szót jegyezd, mikor látsz játszó gyermeket s mosolygó hajnalcsillagot. Virágok csillagában él a gyümölcs — őrzik a magok, levele hull bár, mint a vér. E szó óvja a harmatot a kelyhen, rá ha jég zuhog. Szívedbe ezt a szót jegyezd, fegyverezd föl szereteted. Tombolhat akkor szörnyű kor, a bősz hullám szikrákra csap, mert ez a szó a mába forrt s tovább edzi az akarat. E víg-kedves szóval köszöntsd a vendéget küszöbödön. Szívedbe ezt a szót jegyezd! S egyszer, meglásd, a kikelet végre mindenkinek kinyit, a fiatal fákból csap át, a nők s gyermekek dalait fűti s férfiöklökbe vág. És e szóval gyújt az a nap a világon fénysugarat. Szívedbe ezt a szót jegyezd! S az emberhez jutsz közelebb. E szóval kovácsold napod, e szóval fesd a képeket, írj verset, szórd szét a magot, ez véd, csapást, bajt visszavet, e szó mutatja az irányt s lámpát gyújt, ha az est leszállt. Szívedbe ezt a szót jegyezd, rácsot, szuronyt megtörhet ez. E szó erősít, mint a gyógyszer, világunk ő gyógyítja meg, bölcsődalokkal altatót zeng, hajót kikötőbe vezet, messziségekbe ő az út, zengik országok s csöpp faluk. Szívedbe ezt a szót jegyezd! Minden szív visszhangozza ezt. Forrást folyójához sodor, szakadékon hidat von át, történelmet ír: ezt a kort, ő ad nekünk méltó hazát. E gyöngéd, forró szó, amely jövőnk kalászát veti el. ^ Szívedbe ezt a szót jegyezd! S harangot kondítsz véle meg, e szót zengik a hegedűk, e szóval élünk boldogan s a szívekben sebet nem üt a gyűlölet s a fájdalom. A béke szép, szilárd szava elvezet dús tájaira. ifi ! p Szívedbe ezt a szót jegyezd! így jutunk egyre közelebb. Ez a szó győz az ágyukon, összefogja mindünk kezét, értjük: minden nyelven rokon. A békét őrizd, óvd, védd! S minden nép fönntartja, örök pajzsaként a világ fölött! rr r r ií ­I \ | i I A BEKEHARC GYOZELMEERT! Vidor Miklós fordítása A földkerekség embermilliói köszöntik ma az új esz­tendőt azzal a hő óhajjal és szilárd reménységgel, hogy a népek és a nemzetek közötti béke további megszilárdulását, a békés együtt­élést hozza magával. Az elmúlt esztendő utolsó hónapjainak béke­harcában elért nagyszerű sikerek jogosan ébresztik ezt a forró óhajt és reményt a becsületes és a békét őszintén akaró emberek millióiban, azokban, akik maguk és embertár­saik számára, valamint az új nem­zedék számára az egész földkerek­ségen békés, boldog és örömteljes életet akarnak. Olyan életet, amely mentes a háború őrületétől, embe­rek millióinak gyilkolásától és az általuk alkotott, az egész emberi­séget szolgáló mind értékesebb ja­vak pusztításától. Szabad, elnyomástól és kizsák­mányolástól mentes, az emberi méltóságnak megfelelő életet, jö­vőt akarunk. Az ilyen igazi emberi élet, örömteljes jövő ragyogó táv­latai szemünk előtt bontakoz­nak ki a békés élet feltéte­lei közepette a kommunizmus fe­lé haladó Szovjetunióban és a szo­cializmust építő népi demokratikus országokban, amelyek a békéért, a szocializmusért és az emberi hala­dásért, a demokráciáért folyó harc jelszavait tűzték zászlajukra. Az egész világ haladó emberisé­gének támogatásával, de főként a nemzetközi forradalmi munkás­mozgalom harcos segítségével a Szovjetunióval az élen a szocialis­ta tábor hatalmas békeoffenzívát indított el Moszkvából, a világ ha­ladásának és békéjének fővárosá­ból a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójára ren­deztett ünnepségek alkalmával a szocialista országok kommunista és munkáspártjainak deklarációjával és az egész világ kommunista és munkáspártjainak Békekiáltványá­val, amelyet mindazok, akik szá­mára a béke drága, üdvözölnek és ennek jegyében szállnak síkra a béke védelmére. Azért keltett oly meleg visszhangot az egész világon a Szovjetunió Minisztertanácsa el­nökének a Békekiáltvány szellemé­ben a kapitalista országok vezetői­hez küldött békeüzenete, mert a világ százmillióinak, a haladó em­beriségnek legforróbb óhaját és akaratát fejezi ki. Ez a hatalmas megmozdulás — a békeoffenzíva — az, amely még erősebbé és szilárdabbá teszi a bé­keszerető embereknek a béke győ­zelmébe vetett hitét és ezért kö­szöntik az emberek müliói az új, az 1958-as esztendőt abban a re­ményben, hogy ez még közelebb hoz a világbéke megszilárdításához és a különféle rendszerű államok békés együttélésének megvalósítá­sához. * *** A z elmúlt esztendő legjelen­tősebb nemzetközi esemé­nye az emberiség történetében is­mert legnagyobb forradalom, a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 40. évfordulójának megün­neplése és ebből az alkalomból a szocialista világrendszer és a nem­zetközi forradalmi munkásmozga­lom központjában, Moszkvában — mondhatjuk — a világ összes kom­munista és forradalmi munkáspárt­jainak a munkásmozgalom történe­tében eddig egyik legjelentősebb tanácskozásai voltak. Nemcsak azért voltak e múlt év végi moszkvai tanácskozások nagy jelentőségűek, mert azokon a több mint 33 millió kommunista párttag képviseletében és az egész világ haladószellemű, békeszerető embe­risége nevében az egész világ kom­munista és munkáspártjainak kép­viselői a mai idők legfontosabb és legégetőbb kérdésében, a béke megőrzésének és megszilárdításá­nak kérdésében az igazi emberi őszinteség és szeretet hangján megfogalmazott Békekiáltványban fordultak minden becsületes em­berhez, feltárva az Amerikai Egye­sült Államok által vezetett impe­rialista háborús ármánykodás veszélyét, hanem azért is, mert e ta­nácskozásokon megnyilvánult egy­öntetűség mindennél ékesszólóbban megmutatta a szocialista világrend­szer és az egész nemzetközi for­radalmi munkásmozgalom meg­dönthetetlen erejét, amelynek for­rása a marxi-lenini eszmékhez va­ló hűség, a proletár nemzetköziség szellemében való tömörülés a bé­kéért és a szocializmusért vívott harc győzelméért. Moszkvában múlt év novemberé­ben a világbéke megvédéséről, a háborús veszély elleni harcról, a nemzetek békés együttélésének megvalósításáról tárgyaltak a kom­munista és munkáspártok képvise­lői. Mint a háború legelszántabb ellenségei és a legderekasabb bé­keharcosok a lázas fegyverkezés megszüntetéséről, az atom- és hid­rogénfegyverek gyártásának és fel­használásának betiltásáról és az azokkal folytatott kísérletek be­szüntetéséről tanácskoztak. TJ zzel szemben egy hónappal később, múlt év decembe­rében Párizsban az Amerikai Egye­sült Államok vezette Északatlanti Tömbben tömörült imperialista álla­mok a háborús hisztéria további fo­kozásáról, agresszív háborús ter­veik megvalósítása céljából még lázasabb fegyverkezésről, az Észak­atlanti Tömb tagállamai területén rakétatámaszpontok kiépítéséről, a német militarizmus további erő­sítéséről és a gyarmati elnyomás alól felszabadult nemzetek újabb leigázásáról tárgyaltak. Az ameri­kai imperialisták újabb háborús terveket szőnek, hogy az ún. „erőpolitikával" továbbra is „a há­ború peremén" tartsák a világot s mindazt csak azért, hogy a z uralmon levő kis monopolista cso­port kapzsi és rabló érdekeit ki­elégítsék. És az imperialistáknak a hábo­rú veszélyét növelő kardcsörtető lármájába, mint mindig ilyenkor, mint a derűs égből a mennykő, úgy hatott a Szovjetunió Minisz'­tertanácsa elnökének újabb béke­üzenete, meghátrálásra kényszerít­ve az újabb háború szervezőit, a világuralomra törtetőket. Az a tény, hogy ma a béke ügyét hatalmas erők, a Szovjetunióval az élen a szocialista országok legyőz­hetetlen tábora, a békeszerető, im­perialistaellenes ázsiai és afrikai államok és a kapitalista államok kommunista és munkáspártjai vé­delmezik, meggondolásra készteti az imperialista háborús uszítókat. Az amerikai imperialisták elva­kult gyűlölete a Szovjetunió és a szocialista tábor iránt semmivel sem csökkenti azt a nagyszerű sí­kert, amit a Szovjetunió a gazda­ság, a tudomány és a technika te­rén aratott. Nem tanúskodik-e a szovjet tudomány és technika vi­lágraszóló sikeréről az atomerőn^k békés célokra való felhasználása, a legkorszerűbb lökhajtásos utas­szállító repülőgépek üzembehelye­zése, az interkontinentális ballisz­tikus rakéták megalkotása, a két mesterséges hold — szputnyik — megszerkesztése és a világűrbe va­(Foíytatás a 2. oldalon).

Next

/
Oldalképek
Tartalom