Új Szó, 1957. december (10. évfolyam, 333-360.szám)

1957-12-12 / 344. szám, csütörtök

Az Antonín Zápotocký elvtárs hamvait tartalmazó urnát elhelyezték a nemzeti emlékműben Szerdán délelőtt a vítkovi nemzeti emlékmű központi termében elhelyez­ték az Antonín Zápotocý elvtárs hamvait tartalmazó urnát. A díszte­remben köztársaságunk elhűnyt, má­sodik munkáselnökének földi marad­ványaitól Mar'e ZápotoCká elvtársnő és többi hozzátartozói, vettek búcsút. A párt és kormány nevében Rudolf Baráik, Jaromír Ďolanský, Zdenék Fierlinger, Václav Kopecký, Antonín Novotný, Viliam Široký, Ľudmila Jan­kovcová és Otakar Šimúnek elvtársak, Oldŕich Černík, Jifí Hendrych és Bru­no Köihler elvtársak, a CSKP KB tit­kárai, L. Kleňhová-Besserová, F. Zup­ka és M. Vecker, a Nemzeti Front képviselői, J. Nemec elvtárs, a CSKP KB prágai vezető titkára és A. Krček elvtárs, a CSKP prágai városi bizott­ságának vezető titkára vettek búcsút. A gyászünnepségen jelen voltak to­vábbá a prágai üzemek küldöttségei, valamint a kulturális és művészeti szervezetek képviselői. A kegyeletes aktust az állami him­nusszal nyitották meg. Az elhúnyt hamvait tartalmazó urnát, amelyet a népi milícia egyik tagja vitt, ezután az elesett forradalmárok gyászindu­lójának hangjai mellett a szertartás résztvevői a díszteremből a nemzeti emlékmű központi termébe kísérték, ahol Zápotocký elvtárs családjának, a CSKP Központi Bizottságának, Anto­nín Novotný elvtárs köztársasági el­nöknek, a köztársaság kormányának és a Nemzeti Front Központi Bizott­ságának koszorújától övezett márvány­szarkofágban helyezték el. A gyászünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. A gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés állandó bizottságának üléséről (ČTK) — Prágában december 3—9. napjaiban ülésezett a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának állandó gépipari bizottsága. A bizottság megtárgyalta a tagál­lamok gépipara fejlesztése távlati ter­veinek összehangolásával kapcsolatos fontos kérdéseket, amelyek a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Tanácsa VIII. ülésének határozataiból erednek és megfelelő javaslatokat fogadott el. A bizottság egyes berendezési és gépfajták gyártásának Specializálását s egyes berendezési csoportok tipizá­lását és egységesítését javasolja a tagállamokban. A bizottság ülésén részt vettek a Kínai Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság képviselői is mint megfigyelők. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagykövete átadta megbízólevelét a köztársasági elnöknek Vérrel megpecsételt örök barátság (ČTK) — Antonín Novotný köztár­sasági elnök december 11-én a prágai Várban fogadta Chan Ik Szut, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság rend­kívüli nagykövetét megbízólevelének átadása alkalmából. A köztársasági elnök és a nagykövet rövidebb beszédet mondtak. A nagykövet beszédében a két or­szág közötti barátságról és együttmű­ködésről beszélt, amely a Szovjetunió­vezette szocialista tábor országai által a szocializmus építéséért és a világbé­kéért folytatott Jcözös harcban megszi­lárdult. Tolmácsolta a koreai nép há­láját azért a támogatásért, melyet Csehszlovákia népe nyújtott a honvédő felszabadító háború éveiben és a há­ború utáni felújítás és építés idősza­kában. A nagykövet nagyra értékelte a kormányküldöttségek nemrégen tett kölcsönös látogatását, valamint a csehszlovák parlamenti küldöttség ko­reai látogatását, melyek hozzájárultak a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság és Csehszlovákia barátságának és kölcsönös kapcsolatainak további fejlődéséhez. A köztársasági elnök válaszában ki­jelentette, hogy Csehszlovákia népe madók elJeni nemzeti felszabadító harc idején és örömmel kíséri figye­lemmel az ország építésében és felújí­tásában elért sikereiket. A köztársasági elnök megelégedéssel állapította meg, hogy Csehszlovákia és a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság együttműködése termékeny és köl­csönös kapcsolataik minden szakaszán kedvezően fejlődik. Hangsúlyozta, hogy a szocialista tábor országainak a pro­letár nemzetköziség elvén alapuló köl­csönös együttműködése közös érdekük megvalósulásának útját, a nép jólété­nek és boldogságának, állandó gazda­sági és kulturális virágzásának útját jelenti. Beszédének befejező részében a köz­társasági elnök köszönetet mondott a barátságos fogadtatásért, melyben a csehszlovák küldöttségek részesültek Koreában és kifejezte azon kívánságát, hogy a két ország barátsága a Szov­jetunió-vezette szocialista tábor or­szágai egységének keretében szüntele­nül erősödjék. A megbízólevelek átadása és a beszé­dek elhangzása után a köztársasági elnök elbeszélgetett a, nagykövettel. csodálattal emlékezik a koreai nép hő- I A megbeszélésen jelen volt Václav Da­sies ellenállásáról az imperialista tá- I vid külügyminiszter. legjavában dúltak a felszabadító harcok a Szovjetunióban, ami­kor 1943. december 12-én aláírták a csehszlovák-szovjet barátsági, kölcsö­nös segélynyújtási és háború utáni együttműködési szerződést. Elöljáróban meg kell jegyeznünk, hogy ez nem volt az első szerződé­sünk, melyet a Szovjetunióval kötöt­tünk. Már a burzsoá köztársaság ide­jén, 1935-ben megkötöttük az első szerződést, mely megtörte a jeget a forradalom utáni hosszú időszakban, amikor a csehszlovák burzsoá kormá­nyok sokáig halogatták a Szovjetunió elismerését. A Szovjetunió hűen és következe­tesen teljesítette ennek a szerződés­nek minden pontját. A két nyugati szövetséges, Franciaország és Anglia viszont Münchenben csúnyán cserben­hagytak bennünket, ami nemzeti ka­tasztrófához vezetett. Köztársaságunk népei 6 évig éltek rabigában. Az 1943-ban életbe lépett szövet­ségi, barátsági és együttműködési szerződés magában foglalja a sokolda­lú és szélesebb alapokra fektetett se­gélynyújtást, mégpedig egyrészt a fa­sizmus feletti győzelem kivívásáért való küzdelemben, másrészt a háború által elpusztított népgazdaság felújí­tásában. Az együttműködés alapját az egymásnak nyújtott önzetlen segítség képezi, mely a két ország népének szükségletéből, őszinte akaratából fa­kad, hogy további fejlődést érjenek el. Csehszlovákia függetlenségéért 138 ezer szovjet harcos áldozta fel életét. Ez olyan tény, amely a történelemben egyedülálló. Döntő jelentőségű, hogy a szovjet hadsereg szabadította fel köztársaságunkat és a környező népi demokratikus országokat. A Szovjet­unió állandó segítsége nélkül nem tudtuk volna kiheverni a háború sú­lyos következményeit, nem tudtunk volna oly gyorsan talpraállni. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40 Viliam Široký miniszterelnök fogadta a szovjet küldöttséget (ČTK) — Viliam Široký miniszterel­nök kedden fogadta a Csehszlovákia és a Szovjetunió közötti műszaki-tudo­mányos együttműködés bizottságának szovjet tagjait, akik T. I. Korobovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő állami műszaki-tudományos bizottság első elnökhelyettesének ve­zetésével tartózkodnak hazánkban. A bizottság idei XII. ülése Prágában folyik a Szovjetunió és Csehszlovákia műszaki-tudományos együttműködésé­ről szóló egyezmény aláírása 10. évfor­dulójának idején. Viliam Široký mi­niszterelnök hosszabb barátságos be­szélgetést folytatott a szovjet küldött­séggel, melynél jelen volt Jozef Púčik vegyiipari miniszter, a bizottság cseh­szlovák részének elnöke. Használjuk ki jobban a pótköltségvetés kínálta lehetőségeket A NEMZETI BIZOTTSÁGOK ebben az időszakban igen sokat foglalkoznak a község gazdasági és kulturális fej­lesztésének kérdése-vei. Ez a célki­tűzés arra készteti a nemzeti bizott­ságok tagjait, hogy elgondolkozzanak afelett, miképpen használhatnák fel a lehetőségeket, a pénzügyi és anyagi tartalékokat a lakosság életfeltételei­nek javítására. Ha szép javaslatok, elképzelések születnek is, gyakran nem valósítha­tók meg csupán azért, mivel a helyi nemzeti bizottságnak nincsen meg erre a szükséges anyagi fedezete, nem futja az állami költségvetés esz­közeiből. Az állam azonban lehetővé teszi, hogy a nemzeti bizottságok egyrészt önsegélyezés útján, másrészt a pótköltségvetés összeállításával meg­szerezzék a pénz- és az anyagszük­ségletet. léhát mégis a nemzeti bizottság tagjainak kezdeményezésétől, lele­ményességétől függ nagymértékben, hogy a lakosság hasznát célzó köz­hasznú berendezéseket ' megvalósít­hassa. Erre vonatkozóan pedig a kor­mány igen széles lehetőségeket biz­tosított már a múltban is, ami a következő esztendőkben a jogkör következetes kiszélesítésével még na­nyjbb mértékben fog megnyilvánulni. Ennek feltétele mindenekelőtt ab­ban rejlik, hogy gazdaságosan hasz­nálják fel a pénzeszközöket, állandóan törekedjenek a bevételek túllépésé­re, amelyek nagy része úgyis a köz­séa fejlesztését célozza. Sok példát sorolhatnánk fel arra vonatkozólag, hooy azokon a helyeken, ahol a helyi nemzeti bizottság céltudatosan dol­gozott, a pótköltségvetésbe befolyt pénzeszközökből igen nagy értékeket tudtak előteremteni. Jö PÉLDÁVAL szolgálhatnak erre a nyitrai kerület helyi nemzeti bi­zottságai, amelyek az idén 172 pótkölt­ségvetést mutathatnak fel mintegy 7 millió 584 ezer korona terjedelemmel. A nemzeti bizottságok ezt a pénzösz­szeget túlnyomórészt a saját és az állami bevételek tervének túlteljesí­tésével, a nemzeti biztosításon szer­zett prémiumok elnyerésével sze­rezték. Magában a! prievidzai járásban a HNB-k 32 pótköltségvetéssel dicse­kedhetnek, melynek összege megkö­zelíti a félmillió koronát. Nézzük meg azonban, hogyan és mire fordít­ják a járásban az említett összeget. Pravenec községben a kultúrházat javítják, Kamenecen és Jalovec köz­ségben a villanyhálózat kiszélesítését szorgalmazzák, 'Bajmóc neves fürdő­helyen viszont park létesítésével, utak javításával hasznosítják a pót­költségvetés eszközeit. Az aranyosmaróti járásban a helvi nemzeti bizottságok pótköltségvetése ugyancsak megközelíti a félmillió ' o­rónát. Ebből ?.z összegből 15 község­ben biztosították a helyi rádió háló­zatának kiszélesítését, néhány helyen pedig a villanyhálózat építésének munkáit szorgalmazzák. Ögyallán ez év elején olyan célki­tűzéseket foganatosítottak, hogy a pótköltségvetés segítségével megte­remtik a helyi anyagforrások fel­használásának lehetőségeit, a lakos­ságnak nyújtott szolgáltatások kiszé­Iwítését. Nos, éppen a pótköltségve­tés öszeállítása nyomán Naszvadon oéldául hozzáláthatnak a borbély- és asztalosüzem létesítéséhez. Ehhez a helyi nemzeti bizottságnak 33 ö20 korona áll rendelkezésére. Patincén artézi kutat építenek, Szentpéteren 50 870 koronát meghaladó összegből új kultúrházat létesítenek, Imelyen pedig a rendelkezésükre álló tobb mint 160 ezer koronából ugyancsak egy artézi kút felépítését és a helyi rádió létesítését eszközölhetik. He­tényben a helyi nemzeti bizottság viszont úgy döntött, hogy a falu vil­lanyhálózatának megjavítását és a helyi rádió kiszélesítését biztosítja a pótköltségvetésből. A Nyitrai Városi Nemzeti Bizottság pótköltségvetésének másfélmillió ko­ronájából az utak aszfaltozását, a jár­dák ' kiszélesítését valósítják meg. A fenmaradő összegből pedig a nyil­vános világítás halózatának generál­javítását fedezik. El kell még mondanunk, hegy a kerületi nemzeti bizottság ugyancsak rendelkezik pótköltségvetéssel. Ösz­szege eléri a 2 millió koronát, amibői csaknem másfélmilliót a nyitrai vá­rosi kultúra és pihenés park felépíté­sének befejezésére adományozott. A NYITRAI KERÜLETBEN minden feltétel adva van ahhoz, hogy a to­vábbi községekben, járásokban ugyan­csak összeállításák a pótköltségvetést. Surányban és Zselízen ezeket a lehe­tőségeket nem használták ki eléggé. Azonban a nemzeti bizottságok tagjai még sokat tehetnek ebben az irány­ban, hiszen most, hogy az év vége felé közeledünk, a lakosság az adófi­zetés terén igyekszik teljesíteni ál­lam iránti kötelességeit. A helyi nemzeti bizottságoknak a befolyt összegből lehetőségük nyílik, arra, hoov összeállítsák a pótköltségvetést, ami rendkívül széles lehetőséget nvújt az anyagforrások felhasználásá­ra és a lakosságnak nyújtott szolgál­tatások kiszélesítésére. Ezért pedig minden HNB tagnak érdemes aktí­vabban részt vennie a tömegszervező munkában. Szombat Ambrus. éves évfordulója évében tudatosítani kell magunkban, hogy úgy, amint a forradalom nélkül nem születhetett volna meg az önálló Csehszlovákia, a Szovjetunió nélkül nem szabadíthat­tuk volna fel leigázott köztársaságunkat sem. Ez határozta meg további sor­sunk alakulását: népi demokratikus rendszerünk a további út a-szocializ­mus felé. Szovjetunió a háború utáni 12 évben a legnagyobb készség­gel, következetesen megadott nekünk minden segítséget. Az 1947. évi ka­tasztrofális szárazság és rossz termés után az ő segítsége mentett meg ben­nünket az éhhaláltól. Hitelnyújtással, különféle szállításokkal segített ben­nünket, nyersanyagszál líimányai biz­tosítják iparunk folytonos ellátását és üzemeltetését. A két ország közötti kereskedelem rendkívül élénk. Éven­te 260 ezer vagon áru érkezik a Szov­jetunióból hazánkba. Vasércbehozata­lunk 70 százalékát, alumíniumbehoza­talunk 80 százalékát és kőolajszük­ségletünk 60 százalékát a Szovjet­unióból kapjuk. Szovjet gyapot nélkül képtelenek lennénk textiliparunkat kellőképpen foglalkoztatni, azaz teljes kapacitásunkat kihasználni. Gabonán, takarmányon kívül még mangánt, rp­zet, horganyt, gyapjút, szintetikus kaucsukot és traktorokat kapunk. Mi viszont a Szovjetuniónak személyhajó­kat, kotrőhajókat és sokfajta gépet szállítunk. E nagy jelentőségű évforduló egybe­esik az 1947-ben kötött tudományos­technikai szerződés 10 éves évfordu­lójával. Ennek keretén belül a Szov­jetunió hazánk beruházási építkezései­re 102 tervet. 337 fontos gépszerkesz­tési tervet és 232 technológiai gyártási leírást adott, melyeket már' eddig nagy sikerrel alkalmaztuk iparunk különféle ágazataiban. Az időközben e tervek alapján felépített gyárüzemek és berendezések nagymértékben nö­velték iparunk potenciálját. Nem sza­bad megfeledkeznünk arról sem, hogy 1948 óta már több mint 2000 szak­emberünk fordult meg a Szovjetunió­ban és tanulmányozta a technika és tudomány különféle szakait. 80 kuta­tóintézetünk áll tapasztalatcsere révén összeköttetésben a szovjet intézetek­kel. Ezenkívül számtalan fontos ipar­ágban nyertünk technikai segítséget, mint pl. a kőolajtermelésben, a vas­és színes fémek báinyászásában, az alumínium, kénsav, műkaucsuk gyár­tásában, valamint a hő- és vízerőmű­vek építésénél is. Ezáltal milliárdokat takaríthattunk meg, mert a szovjet tapasztalatokra támaszkodva nem kel­lett a mindenkor előforduló kezdeti hibákat elkövetnünk. Ugyanígy hivatkozhatunk eredmé­nyes kultúrkapcsolatainkra, valamint a tudomány, egészségügy sok ágában valő segítségre is. Főiskolásaink szá­zai tanulnak a szovjet főiskolákon, hogy kiegészíthessék tudásukat. nemrégen Moszkvában megtar­™ tott kommunista és munkás­pártok értekezletén újból elhangzott, hogy állandóan le kell lepleznünk az imperialista körök agresszív terveit és mindjobban tudatosítani kell a legszélesebb tömegekben a Szovjet­unió vezette szocialista tábor fölényét. Az imperialisták sok külpolitikai bal­siker után, annak ellenére, hogy lát­ják technikai és tudományos lema­radásukat, egyre uszítanak a Szovjet­unió és a szocialista tábor ellen. Ben­nünket sem kímélnek. Különösen Nyu­gat-Németország felfegyverzése je­lent veszélyt. Ezért létesült a varsói szerződés is, melyben 8 állam szövet­kezett a béke védelmére. így e két szerződés, a béke, a hala­dás és a szocializmus megerősítését szolgálja. Fontos szempont, hogy egyik félnek sincsenek kiváltságos jogai a másikkal szemben, hanem egyformán kötelességük, hogy aktívan támogas­sák a gazdasági együttműködést a demokrácia és szocializmus országai között. A szerződés óta eltelt 14 év alatt barátságunkat, együttműködésünket nagyon megszilárdítottuk és népeink büszkeséggel tekintenek e nagyfontos­ságú okmányra. Mindazt, amit eddig elértünk: nemzeti szabadságunkat, gyermekeink jobb jövőjét, életszín­vonalunk állandó emelkedését, álla­munk biztonságát, a béke megőrzését — ennek köszönhetjük. Mint védő­pajzs őriz bennünket, mint iránytű vezeti államunk hajóját, melynek kor­mányát biztoskezű kormányos tartja kezében. — g — Eredmények és feladatok Szlovákia fiataljai pártunk XI. kongresszusa tisztele­tére • Huszonkétmillió — de még több is lesz © Az Ifjúsági Bánya még száz fiatalt vár Pártunk Központi Bizottságának le­vele visszhangra talált a fiatalok kö­rében is. Az üzemekben, falvakon és iskolákban egyaránt a fiatalok ezrei hallatják szavukat, s a megjegyzések, javaslatok között vannak bőven olya­nok, melyek országos viszonylatban is figyelmet érdemelnek. Több járásban például elhangzott az a javaslat, hogy a járási építkezéseket — értve itt a közérdekeket szolgáló építkezéseket — a CSISZ vehetné védnökségbe. Ér­tékes javaslatok érkeztek az • egyes kerületekből is. Például a košicei ke­rületben a Latorca szabályozását a fiatalok akarják elvégezni. Hasonló terveket szőnek a žilinai kerületben is: szándékuk a Turica folyó szabá­lyozása. Hogy a fiatalok valóban ér­deklődést tanúsítanak a párt levelé­ben felvetett kérdések iránt, bizo­nyítják a kötelezettségvállalások százai. Pártunk XI. kongresszusa tiszteletére a kassai kerület kötelezettségvállalást tett, hogy ötszáz fiatalt szereznek a szövetkezetekbe való belépésre. Kü­lönösen akkor értékes ez a kötelezett­ségvállalás, ha tudatosítjuk, hogy egy­séges földművesszövetkezeteinkben általában kevés fiatal dolgozik. Az üzemi ifjúság kötelezettségvállalásai közül említést érdemel a Martini J. V. Sztálin-üzem fiataljainak vállalása. Feladataikat tizenhét pontba foglal­ták. Ezekből csak egyet ragadunk ki: „Az ifjú újítók negyedéve" — ezzel a címmel újítómozgalmat indítanak. AZ IFJÚSÁGI MILLIÓKÉRT Az említett kötelezettségvállalások szorosan összefüggnek az ifjúsági milliőkért-mozgalommal. Szlovákiá­ban több mint hatszáz ifjúsági csoport takarékoskodik ezen a címen. A mozgalom szép eredményeket ho­zott már eddig is. Néhányat meg­említünk. A Trnavai Kefegyárban egy tizenhat fiatalból álló munkacsoport huszonötezer koronát takarított meg. A Nové Mesto n/Váhomi Konzervgyár fiataljainak számláján pedig már hét­százötvenezer korona szerepel. És így sorolhatnánk tovább. Elmondhat­nánk még azt is, milyen segítséget nyújtottak a fiatalok a Púchovi Ma­kita Textilüzemben, amikor az influ­enzajárvány idején az igazgató fel­hívására a fiatalok naponta tizenkét órát is dolgoztak — s annak ellenére, hogy nagy volt a műszakmulasztás teljesítették a tervet. Azonban az if­júsági müliókért-mozgalom érté­két akkor látjuk igazán, ha összege­zünk. Szlovákia négy kerülete: Ban­ská Bystrica, Žilina, Kassa és Prešov az ifjúsági m:lliókért-mozg alomban huszonkét millió koronát takarí­tott meg népgazdaságunknak. HÍV A IFJÚSÁGI BÁNYA Mint ismeretes, a CSISZ védnöksé­get vállalt ez év júniusában a novákyi bánya felett. Azóta 235 fiatal ment dolgozni az Ifjúsági Bányába. S a terv teljesítése hónapról hónapra emelke­dett. Míg júniusban a bánya csak 35 százalékra teljesítette tervét, addig novemberben 105 százalékra. Erről csak dicsérően szólhatunk, a fiatalok kitettek magukért. Azonban ez még nem minden. A tervfeladatok is emel­kednek s több bányászra van szük­ség. Ebben az évben még száz fiatalra vár az Ifjúsági Bánya. S a jövő év­ben? — Nem kevesebbre, mint hat­százra. Miért van ennyire szükség ? — Azért, mert népgazdaságunk fejlődé­se megköveteli, hogy több szenet ter­meljünk. S ez a követelmény évről évre emelkedik: az Ifjúsági Bányának ebben az évben 75 ezer tonna sze­net kell termelnie. A termelésnek 1958-ban 150 ezer tonnára, 1959-ben 300 ezer tonnára, s 1960-ban pedig 450 ezer tonnára kell emelkednie. A toborzásban legjobban a nyitrai kerület áll, ahonnan hatvanöt fiatal lépett az Ifjúsági Bányába. így már csak öt hiányzik a jövő év első ne­gyedére szóló terv teljesítéséhez. Nem könnyűek ezek a feladatok, de amint látható — teljesíthetők. Végül még egyszer hangsúlyoznunk kell: — A párt levelével kapcsolatos vitában a fiatalok értékes javaslato­kat, kötelezettségvállalásokat tettek. Értékes a Banská Bystrica-i kerület fiataljainak kötelezettségvállalása, melynek értéke majd hétmillió koro­nára rúg. Azonban — s ezt külön kell hangsúlyoznunk — a vitát jobban ki kell használni az ifjúsági szerveze­teknek arra, hogy alaposan megvitas­sák az ifjúság nevelésével összefüggő kérdéseket. A CSISZ-szervezetek for­dítsanak nagyobb gondot a fiatalok politikai nevelésére. (ks) (JJ SZO 2 ti 1957. december 8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom