Új Szó, 1957. december (10. évfolyam, 333-360.szám)

1957-12-05 / 337. szám, csütörtök

Szlovák népi kan A szlovák nép fejlett ritmikai ér­zéke, dallamgazdagsága szolgálatába egész sor magaformálta hangszert állított. Akit ezek a sajátosan népies jellegű és a néphagyományok aiapján készült zeneeszközök érdekelnek, stí­lusosan elrendezett kis gyűjteményt láthat belőlük a bratisiavai Mihály utca 4. sz. alatti népművészeti kiál­lító-helyiségben. A szlovák yidék hangulatának leg­megfelelőbbek a fából készült fúvós­hangszerek: a tilinkő, a furulya, a sí­pok, fütyülök és a havasi, vagy pász­torkürt. Utóbbi a legnagyobb méretű, 4—5 m hosszú, ezért nehezen hor­dozható. így a pásztorkunyhó köze­lében üldögélő bacsa használta, fő­képp kedvtelésből, időtöltésből, meg ezzel adott jelt a lejtőkön legeltető pásztoroknak, hogy már ideje a nyá­jat a karámba hajtani. — A mo­gyorófasíp kisméretű, mindenféle nó­tát, tánczenét is meg lehet szólal­tatni rajta. Ezt a két hangszert a múltban Liptóban, Árvában, Kysucán használták. Ma is • tisztában vannak készítési módjukkal a Magura táján. — A Bártfa környékén mogyoróvesz­szőből készített esztergályozott fü­tyülő most is kedvelt játékszer. Zenei és népművészeti szempontból legérté­kesebbek a detvai kürtök és sípok, anyaguk bodza-, jávor-, kőris- vagy vadrózsafa. A jó hangzás szempontjá­ból igen fontos a szelelő nyílás elhe­lyezése, mérete és a helyes arányok. Akadnak sárgarézpánttal összefogott kettőssípok is. ízléses külső díszí­tésüket ornamensek, vagy stilizált fi­gurális minták képezik, amelyeket salétromsavval maratnak ki, de van­nak faragásos, égetett, sőt fémbera­kásos ékesítések is. Néha mindeze­ket a technikákat párhuzamosan al­kalmazzák. Fenyőfa-, virág- és levél­motívumok, állatfigurák festői elren­dezésben váltakoznak a szebb dara­bokon. A varsói V. Világifjúsági Ta­lálkozón tavaly a vigľaši P. Pat-iga ha­vasi kürtjével elnyerte a népművésze­ti díjat. Érdekes és ritka példány a gszerek kiállítása duda. Két különböző hosszúságú ke­ményfasípja fémmel és szaruval van kombinálva, ez adja részben a duda speciális hangszínét. Az egyik síp felső része többnyire ékesen faragott kecskefejben végződik. A sípok a kifordított bárány-, vagy kecskebőr­tömlöbe torkollnak, amit egy oldal­só csövön át, a szájon keresztül, esetleg kis mechanikai készülék se­gítségével fújnak fel. A doromb már csak a költészetből ismeretes. Viszont a szép formájú húros hangszer: a lapos körtealakú hegyvidéki hegedű 2diar vidékén ma is használatban van. Egy darab ki­vájt jávorfából készül, a hangréses felsőiemez jó sűrű fenyőből, így erő­sebben rezonál. — A sokféle kolojn­pot és csengettyűt inkább gyakorla­tilag alkalmazzák, mint jelző- és se­géd-munkaeszközt. Szűkebb értelem- . ben ezek is hangszerek, bár dallamot nem lehet „kihozni" belőlük, de bi­zonyos hangmagasságra hangolhatok. Egy nyájon belül kb. egyforma hang­zásúak ezek a kolompok, így a pász­tor messziről felismeri a ' kóbor jó­szágot. Idetartoznak a fából való un. nagypénteki kereplők és kopácsok. A bunkósbot nyelére szoktak rézhor­gokat szerelni s ebbe karikákat fűz­nek. Pásztortáncoknál dobbantanak vele, — megrázzák, ércesen csörrenő hangot ad. A nyugtalankodó csorda lecsillapítására olyag pásztorbotot használnak, melynek nyelén és fo­gantyúján csörgethető rézkarikák vannak. Mir.deztk a hangszerek szervesen beletartoznak a szlovák népművészet­be és tájba. Az árvái és iiptó; havasi legelők képzetével az üde hangú ti­linkó, a méla furulya és a vonta­tottan felharsanó kürtszó társul. Itt született meg nagyrésze a mélyér­zésű néDdaloknak, a felhők vonulá­sát, madarak röptét, ej-dő susogását, „futó szél zúgását" hallgató pászto­rok, bojtárok ajkán. Bárkány Jenőné El Greco (1541—1614): Apostol Látogatás a budapesti Szépművészeti Múzeumban Szovjet filmek fesztiválja Hihetetlen kalandok Lucas Cranach (1472—1553): Alexand­riai Szent Katalin eljegyzése Már a szeptember folyamán meg­nyílt első emeleti két, szárny is kellő, ízletttöt ad a múzeum műkincseinek gazdag sásából. A bálszárny a 16. és 17. száíad spanyol' művészetével kez­dődik s El Greco hatalmas kompo­zícióiban kulminál. Olyan gyűjtemény ez, amelyhez a madridi Pradoén kívül nincs hasonló a világon. A következő teremben Goya öt remekműve a mester életének utolsó s fejlődésének legjelentősebb korszakából, szemben Murillo, Velázquez s a többi nagy spanyol műveivel. Jobbra a német művészet gyűjteményének termei nyílnak, Cranach és Dürer alkotásai­tól Mengsig, majd a 18. és 19. század angol művészete következik Hogarth, Giorgirne (1478—1510 J: Antonio Broccardo képmása NÉGY CSEMADOK-CSOPORT KEZDEMÉNYEZÉSE Beszélünk a Csemadok kulturális munkájáról és valahogy ezzel is úgy va­gyunk, mint gyakran egyes üzemek vagy szövet­keztek eredményeinek nép­szerűsítésével. Ahogy az üzemek és szö­vetkezetek esetében sok­szor az amúgy is ismert helyekről írunk, a Csema­madok-csoportok közül is többnyire az ismert he­lyekről adunk hírt egy­egy csoportról, néha több­ször is, megfeledkezve ar­ról, hogy vannak helyi cso­portok, amelyek szintén dolgoznak úgy — vagy még jobban, mint a sokat emlegetettek és megérde­melnék, ha néhanapján az ő munkájukról is szól­nánk. Nézzünk ezért most szét az eldugottabb helyeken. Beszéljünk olyan csopor­tokról, amelyekről eddig keveset hallottunk. Utunk megállói: Béke, Nagypaka, Sárosfa, Vajka, Somorján a járási titkár­ságon, amikor a járás Cse­madok-csoportjai életé­ről beszélgettünk, Patócs Gábor titkár a fentebb em­lített községekről úgy be­szélt, mint ahol a somor­jai járás legjobb Csema­ďok-csoportjai működnek. S hogy e csoportok a já­rás legjobbjai, nem a vé­letlennek köszönhető. Mind a négy helyen jó kezekben van a vezetés. A jó munka, az eredményes kultúráiét ennek tulajdo­nítható. Ezek a csoportok azt tartják: — Inkább ke­vesebbet beszélni és töb­bet dolgozni. Sokkal ered­ményesebb kulturális éle­tet élni, mint beszélni ró­la. Békén: Gyökeres József, Sárosfán: Álló Ferenc, Nagypakán: Andrássy Já­nos, Vajkán: Csemy László a Csemadok helyi szerve­zetének elnöke. Mindany­nyian dolgozó emberek. Rendes foglalkozásuk mel­lett szívügyüknek tekin­tik községük kulturális életét. Békén és Sárosfán a Csemadok elnöke a helyi nemzeti bizottság titkára. Napi munkájuk révén így közvetlen és széleskörű kapcsolatot tartanak fenn a lakossággal. Hasonlóan jó a kapcsolata a lakossággal a nagypakai és sárosfai csoportok elnökének is. Ugyanakkor mind a négy szervezetben az elnökön kívül a vezetőség többi tagja is részt vesz a kul­turális munkában. Mind­annyian tudják, hogy mi­kor mit lehet és kell csi­nálniok. Ha e csoportok ered­ményeinek van titka, ak­kor ezek itt keresendők. Mind a négy helyi cso­port már eddig is számos, egész estét betöltő kultúr­műsort rendezett. Több he­lyen voltak vendégszere­pelni és műsorukkal nem­csak a helybeli, de a szom­szédos falvak lakosságától is elnyerték az elismerést. Legutóbb körzeti Csema­dok-napot rendeztek. Mun­kájukkal kapcsolatban ez a legfontosabb. A körzeti napok rende­zése nem újdonság. A cso­portok általában évente rendeznek körzeti, járási vagy kerületi Csemadok­napokat. A november 10-én Békén rendezett körzeti Csemadok-nap mégis új­szerű, és bizonyos érte­lemben úttörő jellegű volt. Ezen a körzeti Csema­dok-napon — eltérően a régebben rendezettektől — a négy helyi csoport: Bé­ke, Nagypaka, Sárosfa és Vajka egy esztrádműsor keretében közösen lépett fel. Mindegyik csoport leg­jobb műsorszámát adta a közösen rendezeti „egy" programhoz. Üttörő jellegűnek ezt a rendezést főként azért tartjuk, meft ilyen mó­don a csoportok közeleBb kerülnek egymáshoz és mi­vel mindegyikük a legjobb műsorszámot adja, emel­kedik a program szín­vonala. Emellett lehetővé válik többször, több helyen egész estét betöltő kul­túrműsor rendezése. A kisebb helyi csopor­tok önerejükből sokszor nem tudnak megkirkózni azzal a feladattal, hogy egy, másfél vagy kétórás műsort rendezzenek. Ha három-négy csoport össze­fog és közösen rendeznek programot, nem probléma a színvonalas, egész estét betöltő műsor összeállítá­sa, amellyel bármely köz­séget Is meglátogathatnak. A somorjai járás négy helyi csoportja így jelen­tős lépést tett előre a kul­turális rendezvények szín­vonalának megjavítása ér­dekében. Kezdeményezé­süknek máris eredménye van, amit szemléltetően mutat a november 10-i körzeti Csemadok-nap si­kere. A közös műsorral a barátság hónapja kereté­ben még több helyen fel­lépnek, s az eredmények bizonyára itt sem marad­nak el. A békéi, a nagypakai, a sárosfai és a vajkai helyi csoport tehát ha el is van dugva ha általában keveset beszélünk és írunk is róluk, élnek, dolgoznak. Nemcsak jót, újat is mu­tatnak. Vajon a többi helyi cso­oortok követik-e példáju­kat? BALÁZS BÉLA (Neuveriteľné dobrodružstvá) Ä Trubacsov-őrs harcol Á budapesti Szépművészeti Mú­zeum, mely az idén ünnepelte fennállá­sának ötvenéves évfordulóját, mindeddig egyet­len országos jel­legű, de ugyan­akkor nemzetközi jelentőségű képtára volt Magyaror­szágnak. Rendkívül gazdag külföldi anyaggal rendel­kezik, melyet a világ minden ré­széből állandóan számos szakember keres fel. Ez az anyag annyi helyet foglalt el a mú­zeum kiállító ter­meibe, hogy mel­lette aránylag cse­kély hely jutott csak az újkori magyar művészet emlékanyagának. így érthető, hogy bár- jelentós teret nyert mind raktáraiban, hogyan is emelkedett a magyar dol- mind kiállítási helyiségeiben, amelyek­gozók érdeklődése a hazai művészet ben végre újjárendezhette s kellőleg remekművei iránt, a Szépművészeti kibövíthette hatalmas világanyagát, Múzeum nem volt képes azokat kettő mely soha eddig nem látott gazdag­bőségben és öszefüggéseiben bemutat- ságában és bőségében vonul most fel ni. Ezt a fonák helyzetet, amely an- a szemlélő előtt. Kétségtelen, hogy Edouard Manet (1832—1883): Hölgy legyezővel ná: tarthatatlanabbá vált, minél job­ban gyarapodott a magyar gyűjte­mény s minél inkább növekedett a lá­togatók igénye, hogy a 19. és 20. század magyar művészetéből minél többet lássanak, vctloöan nagyvona­lúan oldotta meg a Magyar Népköz­társaság kormánya, amikor az idén októberben létrehozta a Magyar Nem­zeti Galériát, mely külön palotában, a Parlamenttel átellenben lévő volt Kúria épületében jelentőségének meg­felelően helyezhette el az újkori magyar festészet és szobrászat leg­jobb alkotásait. A Magyar Nemzeti Galéria létesítése megoldotta a Szép­művészeti Múzeum problémáját. Ez a nagymúltú és gazdag gyüjleményii tudományos intézet ugyanis az újko­ra magyar emlékanyag kivonásával ez az újjárendezés Európa legjelen­tőseb képtárai sorába emelte a ma­gyar Szépművészeti Múzeumot. Constable, Reynolds, Raeburn és Low­rence festményeivel, hogy csak a leg­kimagaslóbbakat említsük. Ehhez kapcsolódik a modern külföldi anyag: a 19. század német művészete Leibllél és Menzeliel az élén s az újkori francia művészet, melyet Claude Lor­rain gyönyörű tájképe nyit meg s mely a nagy barbizoni mesterek, Corot, Dau­bigny és Courbet művein át az imp­resszionizmusig vezet, onnan a XX. század párisi iskolájáig, Utrillo és Toulouse-Lautrec műveiig. Ez a szárny 12 nagy termet, valamint 7 oldalvilágítású. kabinettet foglal ma­gába rendkívül átgondolt ás áttekint­hető rendezésben. A jobbszárny 12 nagyterme és 18 kabinettje az olasz művészet remek­müveit őrzi a korareneszánsz ismeret­len mestereitől a manierizmus nagy egyéniségének aíkotásaig. itt függ számtalan remekmű között Giorgioné Férfiképmása. egyike e nagy művész leggyönyörűbb festményeinek. E szárny átrendezése egyébként még nem vég­leges. Termeit a tavasszal át fogják festeni s összehangolják a balszárny installációs stílusával. E két nagy világkollekción kívül jelenleg két nagyteremben egy Má­nyokí-kiállítás folyik, a második eme­leten pedig 5 kisterem Rembrandt és körének művészetét mutatja be. S bár a Szépművészeti Múzeum Rembrandt ­müvei nem túlságosan jelentősek, an­nál gazdagabb a Rembrandt-grafika gyűjteménye s az a remek németal­földi kollekció, mely az olasz művé­szet gyűjteményéhez kapcsolódva azi világvonatkozásaiban kiegészíti. A Múzeum épületének földszintje egyelőre még nem nyílt meg a láto­gatók számára. Baloldalában a közép­kori magyar művészet emlékeinek kiállítása készül, jobboldalában a gö­rög-egyiptomi emlékanyag bemutatá­sa, míg hátsó részében az állandó gra­fikai kiállítás mellé fel fog sorakozni a modern külföldi szobrászat számot­tevő anyaga. Az épület második eme­lete pedig a régi európai szobrászat remekműveinek ad majd helyet. ( i t A szovjet filmfeszti-, vál keretében bemuta­tott gyermekfilmek az űj nemzedék, a szovjet ifjúság erkölcsi arcu­latát, szellemi és testi erőinek kibontakozását, I az új ember erkölcsi tulajdonságainak kiala­kulását érzékeltetik, j G. Kazanszkij Hihe­• tetlen kalandok című | gyermekfilmje mesebeli ! motívumokkal átszőve (repülő szőnyeg, az Ezeregyéjszaka jó szel­leme) a felnőtteknek is mond valamit: amikor a filmben megelevene­dik a 3000 éves me­sebeli szellem és kö­rülnézve nagy szultá­nokat, fejedelmeket ke­res, nem találja helyét a megváltozott világban — a felszabadult em­ber nagyobb dolgokat művelt itt, mint évez­redek osztálytársadal­mainak összes nagysá­gai. A jómódban, pa­zar berendezésű laká­sokban élő bakui kő­olajfúrót szultánnak né­zi. Lépten-nyomon va­lami bonyodalomba ke­veredik, mert nem is­meri fel az űj életet, s a végén kis pionirpaj­tásai is megbizonyo­sodnak arról, hogy min­den mesebeli varázs­erőnél hatalmasabb a felszabadult ember, a szovjet ember tudása és odaadó munkája. (Trubačovov oddiel bojuje) I. Frez szovjet ren­dező kedves, kalandos ifjúsági filmje a Nagy Honvédő Hábor.ú ide­jéből. Hősei moszkvai pionírok, akik tanítójuk vezetésével egy határ­menti ukrajnai faluba jönnek nyári táboro­zásra. Itt én őket más­nap a. háború kitörése. A hódító náci csapa­tok csakhamar elfoglal­ják a falut. Tanítójukat egy falubeli hazaáruló hitvány feljelentésére több hü szovjet em­berrel együtt letartóz­tatják, de útközben si­kerül kereket oldaniuk és partizáncsapatot szerveznek a hegyek­ben. A pionírok szét­szóródva bekapcsolód­nak a hitleristák elle­ni földalatti mozgalom­ba: híreket szereznek az ellenség hadállásai­ról, felderítő munkát végeznek stb. Gyerme­ki erejüktől telhetően segítik a partizánokat. Egy sikeres rajtaütés után a partizánparancs­nokság elhatározza, hogy repülőgépen haza­szállítják a gyermeke­ket aggódó szüleiknek. Elutazásuk előtt többe­ket kitüntetnek közü­lük, köztük vezetőjü­ket, Trubacsovot is. A film értéke, hogy eleven, izgalmas képek­ben, remek gyermek­színészekkel megörökí­ti a hős szovjet pioní­rok hazafias magatartá­sát a fasizmus elleni ádáz küzdelem napjai­ban. A gyermekszereplők közül dicséretet érde­mel O. Vesnyev, a kis Trubacsov alak5*őja. ÜJ SZÖ 7 & 1957. december 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom