Új Szó, 1957. december (10. évfolyam, 333-360.szám)

1957-12-22 / 354. szám, vasárnap

1 ti J SE Teljesítik az évi tervet Ä rozsnyói faipari Üzem dolgozóinak icember 6-án nagy ünnepük volt. Ijesítették az évi tervet. Sikerük an­.1 örvendetesebb, mivel az eredetihez szonyítva évközben jelentősen emel­idett az üzem terve. A sikeres munkáról beszélve Gál Já­>s elvtárs, az üzem igazgatója el­ondja, hogy a dolgozók az év minden napjában egyenletesen teljesítették Iadataikat. A szocialista munkaver­nybe minden dolgozó bekapcsolódott a verseny nemcsak a mennyiségi rmelésért, hanem az anyagtakaré­isságért is folyt. Nagyon élénk volt az egyes asztalosműhelyek közötti ver­seny is. Legszebb eredményeket a 201­es munkahelyen Varga László, Barci Pál és Ignát Imre, a 202-es munka­helyen Szentandrási Jenő, Ondrej Sla­bej, Tisza István és Gotthard János, a 204-es műhelyben pedig Kajzer Kor­nél, Peliánisz Károly és Gonosz János érték el. Az üzemben a CSKP KB levelének megvitatása új lendületet adott a ver­senynek, az anyaggal való takarékos­ságra és a tartalékok feltárására irá­nyuló igyekezetnek. Karcagi László, Dernő Katonalevelezőink írják A CSISZ konferenciájáról Ezredünk CSISZ-szervezetének kon­renciáját a napokban tartották meg. konferencia jól elő volt készítve, jó szervezésnek köszönhető, hogy az yes alakulatoktól kiküldött katona­íjtársak pontosan megjelentek. CSISZ-szervezet múlt évi munkájá­ik beszámolóját tartalmas vita kö­tte, mely a CSISZ-szervezet mun­íjának megjavítására irányult. Na­'on sok szó esett a nevelésről. A ne­lés főként az altisztek feladata, juk hárul a nevelőmunka jó része. Az tiszteknek nem elég csupán utasítá­kat adni, hanem jellemeket kell for­álni. Ez nehéz feladat, sok türelmes unkát követel meg. Ez pedig, amAí ezt helyesen állapították meg többen is — képzett, lelkes aktivistákat, al­tiszteket követel, akik a katonák kö­zött élnek és szóval, tettel, példamu­tatással tanítanak, nevelnek. Nagyon sok szó esett az ifjúság kul­turális életéről is. Az egyes alakula­toknál már elég szépen dolgozik a CSISZ-szervezet, mint például a hidá­szoknál, ahol nagy gondot fordítanak a kulturális életre. Tánc- és énekcso­portjuk van. Az aknavetősöknél szintén jól dolgozik a CSISZ-szervezet. A fel­derítőknél a sportkör működik jól. A politikai kör a gyalogságnál mutat fel szép eredményt. Illés Bertalan Munkánkról — lehetőségeinkről „Még egy olvasó kézfogása és már dul is a vonat. Könnyesszemű édes­íyák, jó barátok búcsúintegetése kí­ri az egyre távolodó vonatot." így ébrednek fel bennem a közelmúlt nlékei, ha visszagondolok arra a nap­, amikor sokszázan útnak indultunk, >gy becsülettel teljesítsük legszen­bb hazafiúi kötelességünket néphad­regünkben. Ma már büszkén viseljük néphadse­günk egyenruháját. Valamennyien •csülettel igyekszünk elsajátítani a iditudományt, pontosan teljesíteni a irancsnokok utasításait, hogy nép­idseregünk jó katonái, hazánknak, né­ink vívmányainak öntudatos, éber ei legyünk. Bár munkánk, a gya­>rlatok pontos végrehájtása sok tü­ilmet és kitartást igényel mind a pa­incsnokoktól, mind a katonáktól, a jzös munka gyümölcse minden eset­ín a feladat sikeres végrehajtása. Az érsekújvári nőbizottság •munkájáról Az érsekújvári nőbizottság tagjai ivékenységükkel igyekeznek a NB munkáját minél jobban tá­togatni. Az asszonyok mint agi­itorok meglátogatják az egyénileg azdálkodó földműveseket és igye­gznek megnyerni őket a szövétke­2ti gazdálkodásnak. Beszélnek a özös gazdálkodás előnyeiről, arról, ogy a környékbeli EFSZ-ekben lilyen eredményeket értek el • és ogyan készülnek a szövetkezetek igjai a zárszámadásra. A nőbizott­íg tagjai szintén bekapcsolódtak bányák részére történő munka­rőtoborzásba is. Munkájuk mellett nem feledkez­ek meg a napközi gyermekottho­ok, óvodák és iskolai étkezdék el­;nőrzéséről sem. A téli hónapok­an szabási és varrótanfolyamot zerveznek, mivel ezt ismételten érik az érsekújvári asszonyok. Ha tanfolyam sikeres lesz, utána sü­lsi és főzési tanfolyamot is szer­eznek. Az érsekújvári nőbizottság gyer­íek-mesedélutánok rendezését is ervbe vette. Hiszik, hogy ehhez si­erül megfelelő helyiséget szerez­iök. Csak üdvözölni lehet azt a ervüket is, hogy a nagymamák zámára nagymama-délutánokat zerveznek, hogy ezzel is köszöne­et mondjanak nekik egész életük­én végzett áldozatos munkájukért. Melísek Erzsébet Érsekújvár Azok a katonák, akik a legszebb eredményeket érték el, a legnagyobb előrehaladást mutatták fel, most al­tiszti iskolába indulnak, hogy ott to­vábbi kiképzést nyerjenek. Jövőre a bevonuló újoncok majd az ő gondos irányításukkal kezdik meg a katona­életet. Más lehetőségek is vannak a továbbképzésre, mindenki tanulhat, fejlődhet. Kiváló szakemberek látogat­nak el hozzánk, hogy megismertessék velünk a tudomány fejlődését, a poli­tikai élet eseményeit. Könyvtárunk gazdag, szakkönyvek, tudományos munkák, szépirodalmi művek megtalál­hatók benne. Az adott lehetőségekkel élünk, kihasználjuk őket, hogy a kato­naságnál eltöltött évek alatt minél na­gyobb előrehaladást tegyünk. Hegedűs László, közkatong Ä Csemadok évzáró taggyűléseiről A Csemadok szepsi járási szerveze­tében is folynak az évzáró taggyűlé­sek. Az eddig megtartott négy évzáró­gyűlés azt mutatja, hogy a szerveze­tek a csehszlovákiai magyar dolgozók nevelésében vállalt feladatukat a le­hető legjobban igyekeznek teljesíteni. Az évzáró gyűléseken a CSKP KB le­velét is megvitatják a Csemadok-ta­gok. Az almási .helyi csoport az évzáró gyűlésen határozatot hozott, hogy a kultúrház mielőbbi felépítése érdeké­ben támogatni fogja a HNB igyekeze­tét és a Csemadok-tagok az építkezé­sen 800 órát dolgoznak le. Ugyancsak segítik a kibővített taglétszámú EFSZ -et is. A méhészkei csoport elhatározta, hogy mezőgazdasági szakkört alakít és az EFSZ-szel karöltve egy kisebb kul­túrház felépítését fogja szorgalmazni. A hími helyi csoport évzáró gyű­lésén határozatot hoztak, hogy megja­vítják a szervezeti életet és a szín­játszó csoport rövidesen egy színda­rabot fog betanulni. A kulturális nevelő munkába bekapcsolják a falu minden dolgozóját. Simon József Csemadok járási titkár, Szepsi. Köszönet jó munkájukért December vége közeledtével leszere­lésre készülnek az ostravai műszaki alakulatok másodéves bányász katonái is, akik a tényleges idejükön kívül még két hónapot töltöttek a bányában, hogy ifjabb bajtársaik nyugodtan tanulhas­sák a katonai tudományokat és a bá­nyában is jól felkészülve válthassák fel a hazatérő katonákat. A fiatal bányászkatonák csakis idő­sebb bajtársaiknak köszönhetik, hogy ma már 100 százalékon felül teljesítik a szénfejtési tervet. Legszebb ered­ményeket a 161-es szénfalon dolgozók érik el. Jó munka után a leszerelő katonák nyugodtan adják át helyüket a fiata­loknak, mert tudják, hogy azok becsü­lettel helyt fognak állni. Szabó Gyula, főhadnagy Jő gazda módjára — takarékosan Mint járásunk minden községében, Zétényben is megvitatták párí tunk Központi Bizottságának levelét. A gyűlésen elhatározták, hogý az 1958. évi akcióprogramterv szerint a községben felépítendő tűz­oltószertárat, a főutca betonjárdáinak elkészítését, a kishíd felépíté­sét és a község közepén park létesítését az eredetileg előirányzott 102 ezer koronás költség helyett 45 ezer korona befektetéssel valósít* ják meg. A község területén ugyanis egy romladozó kastély fekszik. A kas-s tély lebontásával előreláthatólag mintegy 2—3 ezer köbméter épülete anyagot nyernek, amiből nemcsak a fenti építkezést tudják megvaló­sítani, hanem ezenfelül még kultúrház építkezéséhez is elegendő épületanyag marad. Ezenkívül elhatározták, hogy az építkezések leg­nagyobb részét társadalmi munkával végzik el. Zelenák István, •"* *"'•••' Perbenyík FEJLŐDIK A FALU Ezúttal a galántai járásbeli Kajal községről lesz szó. A fel­sorolt néhány adat rávilágít a falunak az utóbbi években meg­tett fejlődésére, amely hazánk valamennyi falujával együtt gyors léptekkel halad előre. Kajal községben 380 házat találhatunk. 1948 óta 85 új csa­ládi ház épült és felépítettek egy nagyon szép kultúrházat is, amely sokban hozzájárul a kul­turális élet fejlesztéséhez. A községben 54 motorkerékpár, egy Spartak személyautó és 6 televíziós készülék van. Az utób­bi 3 szövetkezeti tag és 3 mun­kás otthonában. A lakosság 83 százalékának van rádiója. Krajcsovics Ferdinánd Galánta Hírek levelezőinktől IVÄN SÁNDOR ELVTÄRS, kassai le­velezőnk a kassai járási funkcionáriu­sok értekezletéről ír, amelyen a moszkvai deklarációt és a Békekiált­ványt vitatták meg. Az értekezleten Dvorský elvtárs, a kerületi pártbizott­ság vezető titkára tartott beszámolót, amelyet a több mint 400 részvevő gya­kori tapssal és helyesléssel szakított félbe. Az értekezlet részvevői egyön­tetűen állást foglaltak a nagy jelentő­ségű okmányok mellett. Pártunk Köz­ponti Bizottságának küldött levelükben kifejezésre juttatták, hogy minden erejükkel támogatják .a Szovjetunió békepolitikáját, a világbéke megőrzé­séért folyó harcot és munkahelyeiken még jobb munkával törekednek a má­sodik ötéves terv feladatainak határ­idő előtti teljesítésére. LUKÄS JÄNOSNÉ ipolysági lakos levelében arról ír, hogy a Vendéglátó Vállalat dolgozói a CSKP KB levelének ^ UWUV W IJ WII-11-.-I " Tanulságos esetek A z elmúlt napokban két le­vél érkezett szerkesztősé­ünkbe. Más-más helyről jöttek a evelek, különböző tartalommal, a 'lennük felvetett probléma azonban szorosan összefügg. Nézzük csak az első levelet. Ond.ro Ernő muzslai iskolaigazgató írta „Hol van a gyermekek iránti szeretet?" címmel. A hosszú le­velet szó szerint közölni nem tud­juk, de lényegét elmondjuk. A fel­nőttekhez szól a gyermekek iránti szeretet kérdésében és ami a leg­fontosabb, a felnőttek által a gyer­mekeknek nyújtott példamutatás­ról. — Hideg, ködös téli idő van — 'cezdödik a levél. — Párkány főutcá­ján az emberek fázósan tipegve várnak a különböző irányba induló autóbuszokra. Apró gyerekek, első­éves iskolások jönnek egymás ke­zét fogva a megállóhoz, hogy a tanítás után hazainduljanak. Megérkeznek az autóbuszok. A várakozók tömege egyszerre meglódul, egymást félrelökve, tü­lekedve törtetnek a gépkocsik felé, mindenki első akar lenni. E nem éppen felemelő látványt, tumultust szitkozódó szavak, káromkodások kísérik. Nincs irgalom senki szá­mára az elsőségért való tülekedés­ben, a kis iskolásokat háttérbe szorítják, félrelökdösik a fizikailag erösebbek, a felnőttek. Jaj annak a gyengének, aki a tömeg közé kerül. Hiába a jegykezelő hangja, hogy: — Emberek, ne tolakodja­nak, menjenek beljebb a kocsiba! •— Indul az autóbusz. Hol vannak a gyerekek ? Néhányan közülük felkerültek, de a többség lemaradt. Egy hang hallatszik az autóbusz­ból: — Menjenek a másikkal. A következő autóbusszal, amely­nél ugyanaz a helyzet, mint az el­sőnél. — Az ilyen eseteken érdemes elgondolkozni — írja levelében Ondro Ernő iskolaigazgató — nem­csak a pedagógusoknak, hanem minden felnőttnek, szülőnek egy­aránt. Hiszen azok nagy része, akik a párkányi autóbusznál olyan könnyűszerrel félrelökdösték a gye­rekeket, szülők. Vajon szívesen vennék-e, ha az ő gyerekükkel is így bánnának? Milyen családapa, családanya lehet az a szülő, aki a más gyermekével így bánik!? A felnőttek példamutatása a gyermekek előtt. — Érdemes ezen elgondolkozni minden szülőnek, minden felnőttnek, amint azt a következő levél is bizonyítja. másik levelet Szabó Ist­ván, az érsekújvári áram­elosztó n. v. dolgozója írta. Az előbbi levél elolvasása után úgy hisszük, mindenki előtt világos lesz nemcsak a két levél, hanem a bennük félvetett tények össze­függése is. Alaptémája az utazás, de ennek lefolyása éppen fordítottja az előbbinek. A levél írója a múlt hé­ten a Nyitra—Érsekújvár között közlekedő déli motorosvonattal utazott. A két kocsiból álló moto­rosvonatot az állomáson az utazók A nagy tömege rohanta meg. Az el­sők, az ügyesebbek, a fiatalok, a diákok voltak. (Minden bizonnyal nagyobbak, mint az előbb említett párkányi elsőévesek). Szóval a fia­talok szállták meg elsőknek a vo­natot, ők jutottak az ülőhelyek­hez. A többieknek, köztük az öre­geknek is, alig néhány ülőhely ju­tott. Abban a kocsiban, ahol Sza­bó István utazott és több idős társával együtt a szoros „állóhe­lyet" foglalta él, mintegy harminc diák és diáklány ült „szerényen" az ülőhelyeken. Egynek sem ju­tott volna eszébe, hogy átadja he­lyét az idősebbeknek. Illetve mégis. Az egyik leány megszegte a szabályt. Felállt, igaz hogy csak a harmadik állomás után. és illedelmesen odakínálta helyét az ülés karfájának támaszkodó, im­már roskadozó terhes asszonynak. A figyelmesség láthatólag jól esett ennek, de azzal utasította vissza, hogy a következő megállónál úgyis leszáll. Mire a lány az ajtó felé in­dulva csak ennyit mondott: — Én is... F an összefüggés e két káros jelenség között? Feltétle­nül. Szükséges-e mindkettő ellen küzdeni? Feltétlenül. Ehhez -azon­ban az kell, hogy minden felnőtt: pedagógus, szülő, munkás és pa­raszt, értelmiségi, egész társadal­munk magáévá tegye az ifjúság nevelését, és, főleg jó példát mu­tasson a fiatalok számára. (9-1): megtárgyalásakor ígéretet tettek, hogy a jövőben még jobban fokozzák a dol­gozókról való gondoskodást. A Köz­ponti Bizottság leveléről folytatott vita sok hozzászólást, javaslatot eredmé­nyezett, amelyek megvalósítása nagy­ban hozzá fog járulni a vállalatban előforduló hibák kiküszöböléséhez, a munka megjavításához, a pártszerve­zet vezető szerepének elmélyítéséhez és a tömegszervezetok munkájának magasabb színvonalra val,ó emeléséhez. • * « NOGEL BÉLA közkatona levelében alakulatuk életéről Ír. Beszámol a szorgalmas tanulásról és gyakorlato­zásokról, amivel néphadseregünk új tagjai legszebb hazafias kötelességük­nek tesznek eleget, felkészülnek ha­zánk és a béke védelmére. Az újoncok sikeres előrehaladásában nagy segít­séget nyújtanak a másodéves katonák, valamint Kővár és Latka tizedesek. Szép eredményeket értek már el a lö­vészetben és a gyakorlatban is. A magyar nemzetiségű katonák jelen­tős előrehaladást tettek a szo'gálatt nyelv elsajátításában. '* * * IPOLYHlDVÉG lakosainak emlékeze­tes napja marad december 12-e. Ezen a napon helyezték nyugdíjba a pet­róleumlámpákat és kigyulladt a vil­lanyfény a faluban. A falu lakosai tu ünnepélyes gyűlésen beszéllek a CSKP KB leveléről is. A szövetkezet tagjai összes beadási kötelezett­ségüket teljesítették, a húsbeadást pedig 30 százalékkal túlszárnyalták. Benyo János, Ipolyhídvég Sokáig fő az ebéd Az elmúlt nyáron velem együtt so­kat bosszankodtak a gyenge gázszol­gáltatás miatt azok a kassai háziasszo­nyok, akik gáztűzhelyen főzték az ebédet. Mikor aztán feltúrták az ut­cákat, a közlekedési nehézségekért az­zal vigasztaltak, hogy új gázvezetéket fektetnek le. És mi bíztunk a jövőben, hogy ezzel megoldódik a gázellátás. Ez a bizalom azonban megingott az első hideg napok beálltával. Ugyanúgy mint tavaly, most is pislog a gáz szombaton és vasárnap, és öreg este van már, amikor végre megnőnek az aprócska lángocskák. Még rosszabb helyzetben vannak azok, akik gázfűtést vezettek be. Hol a hiba? Hogyan lehetne a gáz­ellátást megjavítani? Stein Ila, Kassa ŰJ SZÔ 7 $ 1957. december

Next

/
Oldalképek
Tartalom