Új Szó, 1957. december (10. évfolyam, 333-360.szám)

1957-12-19 / 351. szám, csütörtök

Akarat szüli a sikert HOGY MENNYIRE IGAZ ez a mon­dás, arról a nyitott szemmel járó, az élet sokrétűségét figyelő ember lépten­nyomon, napról napra meggyőződhet. Különösen ma, amikor hazánk dolgozó népe szabadon, alkotóképességének teljes latbavetésével küzd a mától sok­kal szebb, gazdagabb holnapért, az akarat, a tenniakarás szinte csodával határos dolgokat hoz létre. S äz a se­rénykedés nem elszórt jelenség. Az or­szág népe nemre, foglalkozásra, nem­zetiségre való tekintet nélkül kovácsol­ja a holnapot. Az akarat, s csakis az akarat vitte győzelemre a podbrezovai vasmunkásokat, az akarat tette virág­zóvá ai't a viszonylag kis szövetkezetet is, amelyről most szólni kívánunk. Méhészkének hívják ezt a kis falut. Girbe-görbe bérccé gyűrődő hegylánc tövében szerénykedik, ott, ahol a Bod­va menti síkság a gömöri párhuzamo­san vonuló hegylánc alkotta völgybe torkollik. Hogy milyen a falu? Egy mondattal el lehet mondani. Kicsi, mindössze 27 ház van benne, de kemény akaratú, ki­tartó parasztemberek lakják. Ezen írásnak azonban nem célja a falu múlt­ját boncolgatni. Nem is volna érdemes, sem érdekes, mert Méhészke múltja Szlovákia faluinak legnagyobb részében megtalálható. De ha mégis egy pillanat­ra emlékezni próbálnánk, ezt csupán azért tesszük, hogy párhuzamot von­junk a múlt és jelen között. Aki egy falu mai életéről akar írni, szükségszerűen is új gondolat, a szö­vetkezeti szellem meghonosodásával kell, hogy kezdje mondanivalóját, mi­vel ev adott új értelmet, tartalmat a falusi ember életének. Az igazi lelkesí­tő, akaratot szülő küzdelem általában minden faluban,. így Méhészkén is a szövetkeret megalakításával kezdődött. Az új gondolat meghonosodása után már értelmet kapott a küzdelem, s év­ről évre több gyümölcsöt termett a ve­ríték áztatta rög. Ez az új, Méhészkén öt évvel ezelőtt született. A kommunis­ták voltak az új gondolat megteremtői, s ők álltak hűen őrt az „újszülött" bölcsőjénél, őrködtek, vigyáztak, mégis erőt vett a fiatal szövetkezeten az úgynevezett „gyermekbetegség". 1952 ŐSZÉN VÄLT a szövetkezeti gondolat tetté. A falu 31 földművese kivétel nélkül mind tagja lett a szö­vetkezetnek. Ez volt a kommunisták munkájának első gyümölcse. A falu szövetkezeti községgé változott, a la­kói szövetkezetesekké, de a valóságban csak a ruha volt új, az ember maradt a régi. Szövetkezeti tagok voltak már, de még az egyéni paraszt eszével gon­dolkoztak. Becsesebb volt még az „enyém", mint a „mienk" fogalma. Ez érthető is, mert a múlt szomorú ta­pasztalatai, a „Mit hoz a holnap?" gondolata röghöz ragaszkodóvá tette a parasztembert. Ezért történt meg az, hogy bár a barázdákat eltüntették, de az állatokat, a takarmányt, a különféle gazdasági felszerelést vonakodtak át­adni. Ez volt az a betegség, amely krí­zisbe sodorta a szövetkezetet. A kommunisták munkájának nehe­zebbik része tulajdonképpen csak most kezdődött. Az új ruhába öltözött régi emberekből új gondolkodású embereket kellett nevelni. Azt hiszem, senki előtt nem kétséges, hogy ez a legnehezebb, a legtöbb időt, türelmet követelő mun­ka. Ez csak hosszú évek után sikerült a méhészkei kommunistáknak, s addig csak a legnagyobb erőfeszítések árán lehetett úgy, ahogy életben tartani a szövetkezetet. Mivel a szövetkező gazdák csak igen kevés jószágot, takarmányt, vetőmagot adtak a közösbe, sokat kellett kész­pénzért, illetve hitelbe vásárolni. Az év leteltével, amikor összegezték a bevé­telt és a kiadást, nem volt valami fé­nyes az eredmény. Csak előlegek for­májában jóval többet fizettek ki, mint amennyi — a hitelek törlesztése, a gépállomás munkájának díjazása után — a tényleges jövedelmük volt. A ta­gok zúgolódtak, nyíltan megmondták, hogy ők nem ilyennek képzelték a szövetkezetet. Hiába volt minden szó. A 271 hektáros szövetkezet 68 hektár­ra csökkent. De akik bent maradtak, keményen szembenéztek a nehézségek­kel. Vasakaratuk a hangya szorgalmá­val párosult, s így már a következő évben lényeges javulás állt be. A SZÖVETKEZET GERINCÉT képező kis csoport két éven keresztül gazdál­kodott a megmaradt 68 hektár földön. | De ez a három év elég volt ahhoz, hogy S tekintélyre, elismerésre tegyenek szert. 1 Azok, akik a kezdeti nehézségektől | megtorpanva cserbenhagyták a szövet- | kezetet, a múlt évben egytől egyig kér- | ték visszafogadásukat. Ar> akarat te- | hát újabb győzelmet aratott. Azt hiszem, nem elég ezt csak leírni: § — Győzött az akarat. Látni kell, ho- § gyan haladt előre a szövetkezet egé- | szen addig, hogy teljesen a maga ja- § vára billentse a faluban uralkodó | helyzetet. Hogy a legfontosabb té- š nyékről beszéljünk, csak a legszüksé- | gesebb számadatokat tüntetjük fel: | Míg 1953-ban egy átlagos teljesítményt 1 végző szövetkezeti tag évi jövedelme £ alig 5000 korona volt, a" múlt évben | már ugyanaz az ember több mint 23 000 | korona évi jövedelemhez jutott. Ter- = mészetes, ez a termelés növekedésével | volt párhuzamban. A szövetkezet meg- | alakulása előtti utolsó évben a község | — mint egész — havonként 20—50 š liter tejet adott a körellátásnak, ma | 220—250 litert adnak minden nap a | fogyasztóknak. A húsbeadás terén is 1 összehasonlíthatatlanul nagyobbak az | eredmények. Míg 1952-ben, vagyis az | utolsó magángazdálkodási évben az | egész község 8 mázsa sertéshúst és 30 | mázsa marbahúst adott be, a múlt év- š ben már 141 mázsa sertéshússal és 175 | mázsa marhahússal járult hozzá dol- | gozó népünk húsellátásához. Ez tehát a dolognak az az oldala, | amely éppen úgy érdeke az államnak, | mint a szövetkezetnek. Az államnak | azért, hogy ki tudja elégíteni a dol- | gozók egyre növekvő igényeit, a szö- ? vetkezeteknek, hogy több bevételhez | jussanak. Hogy a munkaegységek pénzértéke | tavaly már 22 korona volt, ahhoz dön- | tő módon hozzájárult az is, hogy az | állattenyésztés és a növénytermelés I színvonala évről évre emelkedett. Fo- f kozatosan többet és olcsóbban termel- = tek. Ezt a legjobban azi igazolja, hogy 1 1953-ban egy hektár föld után (bele- | értve az egy hektárra eső haszonállatok- = ból eredő jövedelmet is) a tiszta jöve- § delmük 1099 korona volt. A múlt évben = már minden egyes hektár 3344 korona I tiszta jövedelmet hozott. Az idén, vagyis 1957-ben a szövet- i kezet még nagyobb eredményeket ért | el a termelés minden szakaszán. Pon- | tos kimutatást nehéz volna róla adni, | de azt már előre el lehet árulni, hogy I igazán örömteli lesz, majd a zárszám- 5 adás. | SZÓLJUNK TALÄN még arról, hogy | a négyéves kitartó munkának milyen = látszatja van a faluban. Ha a falu mai | életét hűen akarjuk az olvasó elé veti- í teni — ahogy az írás kezdetén is em- | lítettük — vissza kell pillantani a I múltba. Fagyos, rideg, nyomorúsággal | telített a múlt. A méhészkeiek nagy | része az adósság hínárjában vergődött. | Szabadon járó rabok voltak; a tőke, a i bank rabjai. Jól emlékszik még Seregé- = lyi Mihály is arra, hogy 25 000 korona ? adósság nyomta a vállát. Ma ugyanany- i nyi az évi jövedelme a szövetkezetben. | És emellett mindene megvan, amit a | svövetkeze.ti alapszabályzat biztosít f a szövetkezeti tagoknak. Vagy itt van pl. Seregélyi Dániel. | 1928-ben tűzvész pusztította el a há- 1 zát, de netn hogy fel tudta volna épi- | teni, hanem még 12 000 korona adós- = sága maradt. Most azonban, hogy új | életet folytat, már fölépítette a házat, ? amire a múlt rendszerben 20 év alatt | sem kerülhetett sor. | De nemcsak a két Seregélyi élete | változott meg. Nemcsak Seregélyi Dá- j? niel tudott építkezni, hanem má- š sok is. A faluban 27 ház épült, mind I a 27-ben ma már villany ég, mind a Z 27-ben rádió sr-ól. Húsz lakásban már | villanyporszívóval takarítják a sző- | nyegeket, 11 udvarból pedig motorke- ? rékpár jár ki. A MAGASBA TÖRŐ, gyűrött bércek § tövében nyújtózkodó kis falu már nem = a régi. Ez már az új Méhészke, új 5 módon gondolkodó lakosaival, akik i hisznek a pártnak, mert a kommunisták 1 szavát tettek igazolták. Meggyőződtek | róla, hogy akarat nélkül nincs ered- | mény, de ahol nem hiányzik az akarat, S a siker sem várat sokáig magára. Szarka István " Amiről még nem írtunk Három sportág áll az érdeklődés előterében Válogatott labdarúgóink egyiptomi portyája • Fiatal jégkorongozóink nemzet­közi bemutatkozása © Tető alá került a bratislavai jégkorong-pálya Hogyan állják meg helyüket az angol profikkal szemben. Igen helyesen je­gyezte meg a rádió riportere az első Harringay-mérkőzés közvetítésekor, hogy az angolok a kemény jéghez Három sportesemény foglal­koztatta a csehszlovák sport­kedvelők táborát: labdarúgó­válogatottunk egyiptomi és né­metországi vendégszereplése, fiatal jégkorong-együttesünk első nemzetközi fellépése, végül pedig műkorcsolyázóink készü­lődése a bratislavai EB-re. Vegyük talán időbeli sorrendben az eredményeket. A műkorcsolyázók már január végén kezdenek Bratislavában, hogy kontinensünk bajnoki címéért vetélkedjenek. Azi Európa-bajnoksá­gokkal szbrosan összefügg a szlová­kiai sportélet egy másik jelentős ese­ménye. Bratislavában nyílik meg ugyanis az első szlovákiai fedett jég­korong-pálya. Vasöntödéink dolgozói hosszú időn át dolgoztak a tetőzethez szükséges vasszerkezet előállításán, egyúttal pedig köszönet jár a szere­lőmunkásoknak is, akik a több tonna súlyú szerkezetet — esőben és hideg­ben — aránylag igen rövid idő alatt a 25 m magas tetőre felszerelték. Ma tehát büszkén nézhetünk ügyes fém­szakmunkásaink eredményes munkájá­ra. Míg a bratislavai műjégpályán nagyban folyt a munka, műkorcsolyá­zóink sem maradtak tétlenül. Ez ideig két ellenőrző versenyre került sor ha­zánkban, több válogatottunk pedig Berlinben is szerepelt a nemzetközi versenyek keretében. A napi jelenté­sekből kitűnik, hogy főleg női ver­senyzőink nyújtották a legjobb és leg­megbízhatóbb teljesítményt. A Su­chánková-Doležál Európa-bajnok pár új szabadgyakorlatokkal lépett a nyil­vánosság elé. Teljesítményük külön dicséretet érdemel. A hosszú utazás­tól fáradtan hazatért Divín legutóbb a szokott teljesítményén alul szere­pelt. Idő azonban még van elég és így helyrehozhatja eddigi hibáit, hogy Bratislavában még eredményesebben szerepeljen régi riválisa, a francia Gilettivel szemben. A jégkorong-világbajnoksággal kap­csolatban szakembereink úgy határoz­tak, hogy a mostani VB-n fiatal, te­hetséges játékosokból álló csapatot szerepeltetnek. Aggódva vártuk tehát fiatal válogatottaink első nemzetközi szereplését. Nagy kérdés előtt állunk. szoktatják játékosainkat. Ezen a por­tyán ugyanis nem annyira az ered­mények, mint a nemzetközi rutinszer­nésen volt a hangsúly. Ezen a téren sokat segített az angol portya. A csa­pattal kiküldött edzőnek is az volt a feladata, hogy jó szemmel figyelje az egyes játékosok teljesítményét. Ha tekintetbe vesszük az eredményeket és az eddigi jelentéseket, az együttes kisebb kihagyásoktól eltekintve elég jól állta meg helyét. A szokatlan kör­nyezet, valamint a sok utazás és az egymás utáni mérkőzések voltak csa­patunk váltakozó teljesítményének fő okozói. Erre az erőpróbára azonban szükség volt. Mint ismeretes, váloga­tottunk még egy ilyen tornán vesz részt. Ezúttal Prágában, ahol a leg­nehezebb =llenfél a szovjet válogatott lesz. Az említett torna után szakem­bereink levonják a tanulságokat és véglegesítik a válogatott keretet. A „B"-csapatban szintén több olyan jégkorongozó szerepelt, aki számíthat arra, hogy bekerül az oslói együttesbe. Azért a prágai tornán a „B"-csapat is részt vesz. Itt szakembereink mindkét együttes szereplését egyszerre láthat­ják. Ezek szerint tehát a végleges együttes összeállításának főpróbája a prágai torna lesz 1. Labdarúgó-válogatottunk egyiptomi szereplésének végleges összefoglalójá­ról még nem lehet szó, jóllehet a portya már befejeződött. Az eddigi rövid jelentések tisztán tájékoztató jellegűek voltak ég nem értékelték az egyes játékosok és csapatrészek tel­jesítményét. Egy azonban biztos, hogy a csehszlovák labdarúgó-válogatottnak Egyiptomban, ha nem is a válogatott ellen, de a két további mérkőziésen több gólt kellett volna rúgnia. Az egész portya alatt csak hétszer talál­tak telibe csatáraink, ami ugyan nem rossz eredmény, de jobb is lehetett volna. Ennek ellenére az egyiptomi portyát is pozitíven kell értékelni, mert egyrészt labdarúgóink tovább mélyítették barátságunkat Egyiptom Sportolóink teljesítménye 1957-ben Atlétáink szereplése Az 1957-es atlétikai évad Bratisla­vában április elején Szlovákia mezei futóbajnokságával kezdődött és a fér­fiak vetélkedésében Takáč (Dukla Praha) győzött az 5 kilométeres távon. Kisebb versenyek után nagyobb ren­dezésre aztán május 18-án, a Slovan­stadionban megtartott Csehszlovákia­Jugoszlávia nemzetközi kupa-mérkő­zés előtt került sor, amikor atlétáink élgárdája sokat ígérő eredményeket ért el. Június közepén tartották meg a hagyományos Rošický-emlékver­senyt, melyen Bartoš országos csú­csot futott a 400 méteres gáton, ideje 52,7 mp volt. Kiváló eredményt ért el rajta kívül Merta a diszkoszvetés­ben (54,60 m) és Millerová, aki a 800 méteren 2 p 10 mp alatt győzött. Az évad következő fontos állomá­sához június utolsó napján, illetve jú­lius elsején jutottunk, amikor Krak­kóban Lengyelország ellen küzdöttek atlétáink. Ä férfiak küzdelméből 121: 91, a nők vetélkedéséből pedig 56:49 ponttal a lengyel színek képviselői kerültek ki győztesként. Versenyzőink a kedvezőtlen időjárás ellenére négy országos csúcsot értek el akkor: Mül­lerová 2 p 09,3 mp alatt tette meg a 800 métert, Veselský a 110 méteres gátfutásban 14,4 mp-et ért el, Stef­kovič 430 cm-t ugrott rúddal, Jung­wirth pedig 3 p 40,9 mp alatt futotta az 1500 métert. Következett július 12-e, amikor a houškei stadionban Jungwirth 3 p 38,1 mp alatt világcsúcsot állított fel az az 1500 méteren, majd Skobla Athén­ben 18,05 méterre javította a súlydo­bás Európa-csúcsát. Augusztus utolsó napjaiban pedig az országos atlétikai bajnokságokat bonyolították le. Merta akkor 54,13 méterrel győzött a disz­koszvetésben, Kővár 202 centiméter­rel nyerte a magasugrást, Mužíček 61,92 métert dobott kalapáccsal, Skob­la pedig 18,01 métert súllyal. Mind­megannyi kimagasló eredmény, me­lyekhez Rozkošná 609 centiméteres távolugrása csatlakozott, az új női országos távolugró-csúcsot azonban hátszél miatt nem ismerték el. Szeptember elsején fejeződött be a bratislavai Pravda Nagydíjáért kiír.t atlétikai csapatverseny, mely a cseh­szlovák válogatott atléta-együttes győzelmét hozta. Az egyéni teljesít­mények sorrendje: Első 59,93 méteres teljesítménnyel a kalapácsvetésben Mužíček, második a súlylökésben 17,90 métert elért Skobla, harmadik pedig Jungwirth, aki az 1000 méteres távon világcsúcs-kísérletet tett, de 0,6 mp­cel elmaradt az eddigi legjobb ered­ménytől (2 p 19 mp). Szeptember közepén Prágában ke­rült sor a Csehszlovákia—Magyarország országok közötti atlétikai viadalra. Drámai küzdelem után a férfiak ver­senyében 113:99 arányban a vendégek győztek, a nők vetélkedésében azonban 59:45 arányban mi bizonyultunk job­baknak. Kiemelkedő esemény színhelye egy héttel később Berlinben az ottani olim­piai stadion volt, ahol válogatott atlé­táink az NSZK legjobbjaival találkoz­tak. A férfiak küzdelméből az ottho­niak 114:98 arányban kerültek ki győz­tesként, a nők Gottwaldovban vetél­kedtek s ezt a vendégek 43:63 arány­ban nyerték meg. Október 7-én, a csehszlovák hadse­reg napján Prágában nagy nemzetközi atlétikai viadalt rendeztek. Lánsky ek­kor 208 centiméterre javította a ma­gasugrás országos csúcsát, Jungwirth pedig 2 p 19,8 mp alatt futotta az 1000 métert. Végül október közepén Brnóban az NDK válogatott versenyzői ellen álltak ki legjobb atlétáink. Á férfiak vetél­kedésében 118:92 arányban mi bizo­nyultunk jobbaknak, a nők versenyét azonban 47:59 arányban a vendégek nyerték. Emil Zátopek ezen a viada­lon 29 p 25,8 mp alatt tette meg a 10 000 métert, ami bizonyítja, hogy a 35. évben járó atléta még ma is kiváló eredményre képes. Mindent egybevetve megállapíthat­juk, hogy atlétáink 1957-ben az or­szágok közötti vetélkedéseken uqyan csak egy győrelmet, azonban számos értékes eredményt értek el. Ezek közé tartóinak mindenekelőtt Skobla és Jungwirth világraszóló csúcsai. Mindenesetre jogos a remény, hoqy a jövő évi stockholmi atlétikai EB-n méltóan szerepelnek majd színeink képviselői. (- i) népével, másrészt pedig, vagyis sport­szempontból az egyiptomi portya újabb tanulságokat hozott. Az utolsó mér­kőzésen — melyen Kairó és Prága csapata találkozott, Prága 2:1 arány­ban győzött. (—a) Csehszlovákia „3"— Harringay Racers 3:3 (0:2,1:1, 2:0) Chomutovban 11000 néző előtt jó színvonalú jégkorong-mérkőzést vívott a két csapat. Az Angliában élő kana­daiak együttese különösen az első és második harmadban nyújtott szép teljesítményt és már 3:0 arányban ve­zetett, de aztán a fiatal játékosokból álló csapatunk feljavult és kiegyenlí­tette a vendégek előnyét: Góljainkat Volf, Jiroutek és Pavla ütötték, Csa­patunk a következő összeállításban szerepelt: Kuliček — Müller, Ned­ved', Jirku, Kolár, Šmat — Šuna, Scheuer, Pavlu — Charouzd, Jiroutek, Volí — Slepička, J. Klíma, Pleticha. Szovjetunió B—NSZK 9:3 (3:1, 2:2, 4:0) Moszkvában az NSZK válogatott jégkorong-együttese csak az első két harmadban bizonyult egyenrangú el­lenfélnek, az utolsó harmadban azon­ban visszaesett és végeredményben 9:3 arányú vereséget szenvedett. Kö­vetkező mérkőzésüket a Svédországból hazatérő szovjet „A"-együttes ellen játsszák a vendégek. • Moszkva. Lokomotíva Moszkva— Slovan Bratislava 3:4. A Szovjetunió­ban portyázó bratislavai jégkorongozók ezúttal a moszkvai Lokomotíva ellen küzdöttek és megnyerték a mérkőzést. • Prostéjov. Slovan Prostéjov— RH Brno 0:15 (0:0, 0:9, 0:6). Gólütők: Vaňek (4), Barton (3), Návrat (2), Pro­šek (2), Kasper, Pantúček, Rampir és Milostný. Csütörtök, dec. 19. A BRATISLAVAI MOZIK MŰSORA: HVIEZDA: Bakaruhában (magyar) 16. 18.15, 20.30 SLOVAN: Párizsi éjszakálr (francia) 16, 18.15, 20.30, POHRANIČNÍK: A béke völgye (jugoszláv) 16. 18.15, 20.30 PRAHA: A feléledt romlás (iapán) 10.30. 14, 16. 18.15, 20.30. METROPOL: A zsi­vány (indiai) 16, 18.15, 20.30, LL'rf: Utolsó paradicsom (olasz) 16, 18.15, 20.30, PALA­CE: Benzin és olaj (francia) 16.30, 18.30, 20.30, OBZOR: Orvos a házban (angol) 17.45, 20.30, STALINGRAD: Kenyér, sze­relem, fantázia és Kenyér, szerelem, fél­tékenység (olasz) 18, MÁJ: Két vallomás (magyar) 16, 18.15, 20.30, NADEJ: A bé­ke völgye (jugoszláv) 17. 19, PARTIZÁN: Szegény szerelmesek krónikája (olasz) 17, 19, DIMITROV: Tüske (szovjet) 17.30, 20, DEVÍN: Gyökerek (mexikói), LIGA: A ke­rékpáros halála (spanyol) 16, 18.15, 20.30, POKROK: Sziklák a láthatáron (argentin) 17.45, 20.15, ISKRA: Tűzijáték (német) 17.30, 19.30, OSVETA: Szakadék (magyar) 17, 19. A BRATISLAVA! SZÍNHÁZAK MOSÓRA: NEMZETI SZÍNHÁZ: Csipkerózsika (19), HVIEZDOSLAV SZlNHÄZ: Optimista tra­gédia (19), ÚJ SZÍNPAD: Örök ifjú tör­ténet (19), ZENEI SZÍNHÁZ: J. S. Bach zenekari szvitjei (19.30). A KASSAI MOZIK MOSÓRA: SLOVAN: Bakaruhában (magyar), ÚS­MEV: A feléledt romlás (japán), TATRA: Két koldusdiák (német), ČAS: Aktuali­tások, A KASSA! ÁLLAMI SZÍNHÁZ MOSÓRA MA: Bajazid bég (19), HOLNAP: Paga­nini (19). A KOMAROMI MAGYAR TERÜLETI SZÍNHÁZ MOSÓRA: KOMÁROM: (19.30). Fel, honfiak! (költői esi A BRATISLAVA! TELEVÍZIÓ M0SOR\ 19.00: Aktualitások. 19.30: A nercbnnd ' olasz film. 21.00: Mit látunk a mozikban' A nap visszhangja II. IDŐJÁRÁS Változó felhőzet. Azon a vidéken, ah-I kisebb a felhőátvonulás, a nappali hőm --­séklet mínusz 5—10 fok körül moz™ A borult helyeken az átlaghőmérsék'"! mínusz 1—3 fok. A nap folyamán tovább tart a változó irányú felhőátvonulás és a szél. Hűvös északi szél. „OJ SZO". kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős: Dénes Ferenc főszerkesztő. Szerkesztőség- Bratislava Gorkého u. 10 sz Telefon: 347-16, 351-17, 232-61, — főszerkesztő: 352-10, — főszerkesztő-helyettes: 262-77, — titkárság: 326-39, — sportrovat: 325-89 Kiadóhivatal: Bratislava,Gorkého 8 telefon 337-28 Előfizetési díj havonta Kčs 8,—. Terjeszti <i Post Hirlapszolqálata. Meqrendelhető m in d en postahivatalnál és kézbesítőnél. Nyomás: Pravda Szlovákia Kbmmuni'sta Pártia Központi A-57417 Bizottságának kiadóvállalata. Bratislava. " ^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom