Új Szó, 1957. december (10. évfolyam, 333-360.szám)

1957-12-19 / 351. szám, csütörtök

VITÄ Ä CSKP KÖZPONTI BÍZOTTSÄGÄMK LEVELÉRŐL Ä dunaszerdahelyi járás dolgozóinak szava Dunaszerdahely FEHÉR GÁEOHNÉ, a posta újságkézbesítő szolgálatának járási szervezője és Bimbó Sándor újságárus a CSKP KB levelével kapcsolatban munkájuk eredményesebbé tételérőL beszélgettek. Mindketten tudják, hogy az országos vitában milyen nagy jelentősége van a pártsajtó tájékoztató és irányító szerepének. Ezrei kapcsolatban Fehér elvtársnő a következőket mondotta: — Nagy gondot fordítunk az újságterjesztésre. Az utóbbi időben javulást értünk el. Míg a múltban voltak falvak, amelyekben egynapos késéssel kapták az előfizetők az újságokat, ma már mindenütt idejében megkapják őket. Postaautóhoz jutottunk, amellyel korán reggel a napi postával hordjuk szét az újságokat. Sajnos, nincs garázsunk. Ezért szó van arról, hogy autónkat olyan járási székhely kapja meg, ahol garázst biztosítanak az autó számára. Meg kell szüntetni a lapterjesztést gátló nehézségeket. A nemzeti bizottságok segítségével ez a probléma megoldható. A dunaszerdahelyi HNB nagyobb megértést tanúsíthatna az újságárusítóüzlet áthelyezésével kapcsolatban is. Szeretnénk, ha a Fő utcán vagy más forgalmas helyen lenne az üzlet. Bimbó Sándor újságárusnak hasonló a véleménye. Ő is kifogásolja, hogy rövid időn belül már a harmadik helyre került üzletük. Mostani helyükön alighogy berendezkedtek, a posta 3500 koronát fordított az üzlethelyiség rendbehozására. Két hónapra rá azonban már szedték a tetőt az üzletről. A házbontás ellen alig lehet kifogásunk, hisz Djnaszerdahely legrégibb épületéről van szó. Azonban ki a felelős azért, hoqy 3500 koronát fordítottak egy bontás előtt álló házban levő üzlethelyiség javítására. Az országos vitában a hatékonyságró\ a szocializmus felépítésének betetőiíséröl beszélünk. Éppen ezért nem szabad szemet hunynunk az iiyen hibák felett sem. Nagyudvarnok az országos vs való felvételkor köteleztem magam, hogy növelni fogom politikai és szakismereteimet, s törekedni fogok arra, hogy gépeinket még jobban kihasználjuk és még gazdaságosabban vélezzük munkánkat. A brigádközpont valamennyi dolgo•ója tagja a szakszervezetnek. Fontos • olna ezért, amint azt a CSKP KB leele is megemlíti, hogy az attani dolgozók mindegyike mondjon véleményt a szakszervezeti szervek és saját szervezetük munkájáról. Ezen a téren ' idósak még a nagyudvardi traktorosírigád dolgozói. Igaz, tízperces gyű>seket tartanak, néhanapján egésztzemi gyűlést is egybehív az üzemi bizottság. Ennek ellenére sem állíthatjuk, hogy a traktorállomáson a szakszervezet mindenben teljesíti kötelességét. Bős ZÁXORI ISTVÄN, a traktoros-brigád vezetője Turek Alfréd traktorossal beszélget. Néhány tanács, utasítás és a lánctalpas traktor már útban van a dunaszerdahelyi EFSZ földjei felé, hogy segítsen a szomszédos traktoros-brigádnak a mélyszántás elvégzésében. Zátori elvtárstól, aki a brigádközpontban maradt, beszélgetés közben megtudtuk, hogy az országos vita kezdetén lett pártunk tagjelöltje. Kiérdemelte ezt a kitüntetést. A nagyudvarnoki traktoros-brigád dolgozói az ő irányításával jó eredményeket érnek el. . — Évi tervünket már 111 százalékra teljesítettük — mondja Zátori elvtárs. Ugyanakkor a tervezett költségeket csak 90 százalékra merítettü' ki. Az őszi munkákat 155 százalékra végeztük el. Tudjuk, hogy a jövőben még nagyobb feladatok állnak előttünk. Kis- és Nagyudvarnok EFSZ-e az országos vitában vállalták, hogy az ötéves terv feladatait négy év alatt teljesítik. Ez rajtunk is múlik. Igyekezni fogunk, hogy az EFSZ-ek teljesíthessék vállalásukat. Én a pártba TÓTH LÁSZLÖT, a bősi falusi pártszervezet elnökét az EFSZ udvarán találtuk, amint társaival a kocsin levő hordókból a cukorgyárbői kapott melaszt ürítette. Mikor meglett a munkával, szót váltottunk vele. Megtudtuk, hogy a falusi pártszerveíet a CSKP KB levelével kapcsolatban megtárgyalta a szövetkezet fejlesztési tervét, mely a szövetkezeti tagok javaslatai, hozzászólásai alapján készült. Ezek szerint 1959-ben a mostani 13ról 28-ra emelkedik 100 hektáronként a tehénállomány. Hasonlóan lényegesen növekedik a szövetkezet sertésés baromfiállománya. A pártközpont levele figyelmeztet a szántóföldek megfelelő trágyázására is. A bősi EFSZ-tagok előtt sem közömbös ez a probléma. Az istállótrágyát naponta kihordják majd a földekre, kupacokba rakják és kezelni fogják. Ezzel a munkával külön munkacsoportot bíznak meg. A talajvíz elleni védekezést is tervbe vették. Földjeiken kitisztítják és mélyíteni fogják a csatornákat. Ilyen és ehhez hasonló intézkedések megvalósításával a második ötéves terv feladatait négy év alatt teljesítik. — A pártszervezetre ezzel kapcsolatban komoly feladatok hárulnak — mondja Tóth elvtárs. — Nagyobb gondot kell fordítanunk a gazdasági feladatok teljesítésére. Feltételeink megvannak hozzá. Az utóbbi időben javult a pártszervezet kapcsolata a szövetkezet vezetőségével. A fiatal példás dolgozók pártba való felvételére is nagyobb gondot fordítanak, s különösen arra, hogy szorosabb kapcsolatban legyünk a pártonkívüli tömegekkel. Várkony milyen súlyú a tehén, amelyet a mázsától vezet vissza az istállóba. — 620 kiló — hangzik a válasz. A többi tehén is hasonlóan jókarban van. Az EFSZ évente 2440 liter átlagos tejhozamot ér el tehenenként. 40 literrel többet, mint az ötéves terv végére tervezték. Ha meglenne a tervezett állományuk, elérhetnék az 1962-es évre tervezett tejhozamot is. Ezért a tervezett tehénállomány betartására nagy gondot fordítanak. A jövő évben 197 tehénnel növekszik az állományuk, azonban még így is több mint 200 hiányzik majd a tervezett állományból. — Mi azonban nemcsak a számbeli növekedésre törekszünk — mondja Oravecz Gyula, az EFSZ elnöke —, hanem a minőségre is. Két istállóba különítettük el az egészséges, nagy hasznosságú állatokat. A tehenek állatorvosi felülvizsgálata még folyamatban van. Egyéb intézkedéseket is tettünk. Az istálló közelében baltacimot vetettünk s ezen legeltetünk a nyáron. Ha az állatok a szabadban lehetnek, ellenállóbbak a betegségekkel szemben. Az istállók építésében is 'értünk el eredményeket, azonban hibák is vannak ezen a téren. Egy sertésól építésében kissé lemaradtunk. A nemrég felépített tehénistállóban pedig a gépiberendezést az istálló teljes felépítése után szerelik be, s ezzel tönkreteszik a falakat. Az országos vitában a várkonyi szövetkezeti tagok nagy célkitűzéseikről beszéltek. Hogy ezeket mielőbb megvalósíthassák, rámutattak a hibákra. Azonban nem tévesztik szem elől az eredményeket sem. Szövetkezetük nagyarányú fejlődését bizonyítja, hogy tavaly 8,50 koronát fizettek Tninden ledolgozott munkaegységre s az idén munkaegységenként vagy 6 koronával több jut szétosztásra. Bodak ORAVECZ GYULA,- a szövetkezet elnöke a tehénistállónál Hegedűs Ferenc szövetkezeti tagtól kérdi, hogy RÄCHELA FRANTIŠEK, a járási nemzeti bizottság titkára (a képen a középső) a napokban meglátogatta Herberger Györgyöt, a bodaki HNB elnökét és Lelkes Jolánt, a HNB titkárát. Beszélgetésük a CSKP KB levelének azon része körül forgott, amely a nemzeti bizottságok feladataival foglalkozik. Arról beszélgettek, hogy a nemzeti bizottság csak akkor végezheti jól a feladatát, ha a dolgozók legszélesebb körének együttműködésére támaszkodik. Herberger elvtárs eddig is járt a választók közé, s gyakran elment a választókörzetéhes tartozó Süly községbe is. Bár éjjel a darálóban dolgozik, nappal nagyobbrészt a HNB irodájában van. S ha nincs ott, választói a lakásán is felkereshetik. Tény tehát, hogy önfeláldozóan teljesíti feladatát. A beszélgetés fonala ezután az állandó bizottságok munkájára terelődött. Ezen a téren van javítani - való Bodakon. Lelkes Jolán, a HNB titkára beismeri, hogy sem ő, sém az elnök nem sokat törődött ezzel a kérdéssel, különben jobb lett volna az albizottságok munkája. Az albizottságok tagjaitól is jó volna hasonló önbírálatot hallani. A CSKP KB levele hangsúyozza felelősségük növekedését a HNB jogkörének bővülésével kapcsoatban. Jó volna, ha megértenék, hogy >zért kerültek az egyes albizottságokba, hogy tudásukat, tapasztalataikat, érvényesítve segítsék a szövetkezet s a község lakosságát a feladatok teljesítésében. Drábek Viktor A minőség megjavításáért •

A vranovi járásban a CSKP KB levelével kapcsolatos viták már kezdetben nagy érdeklődést váltottak ki mind az üzemi, mind a mezögazIjjS dasági dolgozók körében. A viták során jóképpen a jelenlegi gazdasági •

helyzetet mérlegelték s ebből kiindulva a gazdaságosság megjavítására és az évi tervjeladatok teljesítésére irányították a hozzászólásokat. A Keletszlovákiai Lenfeldolgozó Üzemek hlinnéi üzemének dolgozói vállalták az évi terv határidő előtti teljesítését s egyidejűleg versenyre hívták a járás valamennyi üzemét a tervteljesítés túlteljesítésében. Felajánlásukban 112 700 korona megtakarítást vállaltak a termelési költségeken. Az év végéig pedig 400 000 korona értékű terven felüli terméket állítanak elő. Az áru minőségét illetőleg 102 százalékos eredményre kötelezték magukat. Ezzel további mintegy 26 900 korona megtakarítást érnek el. A hlinnéi üzem dolgozóinak a felhívására eddig a járásban három üzem jelentkezett hasonló felajánlással s megvan minden remény arra, hogy a versenybe további üzemek is bekapcsolódnak. A vranovi járás szövetkezetesei, valamint egyénileg gazdálkodó parasztjai is helyesen értelmezik a párt levelét. A hozzászólások leginkább a szövetkezeti kérdésekre irányulnak. A viták során szép eredményeket értek el sol'i és a čaklovi szövetkezeti tagok, ahol ebben az időszakban egészközségi szövetkezetet alakítottak s ezzel mintegy 647 hektárral bővült a szocialista szektor földalapja. Az agitációban jól megállták helyüket a sol'i asszonyok. Amikor tudomást szereztek arról, hogy Sačúrovon az asszonyok a kerékkötői a szövetkezeti mozgalomnak, önként jelentkeztek meggyőző munkára. Örömmel hallgatták Sačúrovon a sol'i asszonyokat, akik egyszerű szavakkal magyarázták el, hogy milyen jövedelmük van a szövetkezetben. Hladové elvtársnő például kiszámította, hogy havi keresete az 1300 koronát is kiteszi, mire a sacúrovi asszonyoknak felderült az arca. Ez érthető, hiszen az egyénileg gazdálkodóknál nem igen keresnek az asszonyok 1300 koronát. Noha Sačúrovon azonnal nem írták alá a belépési nyilatkozatokat, de megvan minden remény arra, hogy a sačúroviak nem sokáig váratnak magukra. A viták során sok bíráló szó is elhangzott. Nem eléggé tökéletes még a GTÁ munkája, sőt a JNB egyes ügyosztályai sem állanak küldetésük magaslatán. A hozzászólásokat igen nagy figyelemmel kísérik a vranovi járásban s egy sem marad elintézetlenül. Tudósítónktól Ha van takarmány bőven... Partunk levelét a losonci járásban is megvitatták. A madacskai szövetkezetesek a levélnek főleg arról a részéről beszéltek, amely az erőtakarmányok termelésének növelését szorgalmazza. A faluban a legelők kétharmada kevés hozamú, elhatározták ezért, hogy 10 hektár legelőt műtrágyával megszórnak, ily módon elérik, hogy jövőre minden tehéntől naponta két literrel többet fejnek, s ez a mennyiség a nyári hónapokban hétezer liter tejjel több lesz, mint ez idén. A legelők kitisztítása és megtrágyázása kettős hasznot hoz a madacskaiaknak, egyrészt jobb lesz $ legelő és aztán a hétezer liter tejért is szép összeget kapnak P. Filka, Madacska A Értékes javaslatok A CSKP KB levele foglalkozik a gyerekek iskolai és iskolán kívüli nevelésének problémáival is. A pedagógusoktól javaslatokat kér az oktató-nevelömunka megjavítására vonatkozólag. Erre való hivatkozással javasolom a következőket. BI A vendéglátó-üzemekben, kocsmákban el kellene tiltani a cukorkák árusítását. A gyermekek ugyanis szívesen mennek a kocsmába cukorkát vásárolni, ahol aztán rövidebb, hosszabb ideig tartózkodnak. Itt gyakran olyan megnyilatkozásoknak fül- és szemtanúi, amelyek a nevelésre igen káros hatásúak. 2

Minden községben a CSISZ legjobb tagjaiból egy gyermekellenőrző bi• zottságot kellene szervezni, akik figyelnék a gyermekek iskolán kívüli viselkedését, helytelen magaviselet esetén a helyszínen figyelmeztetnék a gyermekeket. Ezzel nagymértékben megjavíthatnánk az iskolán kívüli nevelést. A kisebbek számára — iskolán kívül — gyakran kellene mesedél• utánokat rendezni és itt kis diagépekkel mesediaképsket vetíteni. Lobel Zoltán, tanító A Csemadok helyi szervezet© tagságának elhatározása Országszerte folyik pártünk Központi Bizottsága levelének ismertetése és megvitatása. A levélben ismertétett célkitűzések a dolgozók százezreit késztetik gondolkodásra, serkentik jobb munkára. A Csemadok most folyó évzáró közgyűlései tartalmának is egyik fő pontja ennek a levélnek az ismertetése. A Csemadok-tagság azzal az elhatározással válaszol a levélre, hogy a jövőben majd fokozottabb kulturális népnevelőmunkát fejt ki. így történt ez Hodos községben is, ahol a Csemadok helyi szervezetének vezetősége, a helyi pártszervezet és a helyi nemzeti bizottság segítségére támaszkodva alapos körültekintéssel készült fel az évzáró közgyűlés megtartására. A gyűlés megkezdésekor több, mint 200 ember szorongott az aránylag kis helyiségben. Hodosi Bélának. a Csemadok helyi szerve-,' zete elnökének megnyitója után Mogyorósi Ferenc, a helyi nemzeti bizottság titkára, — a Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága nyílt levelének ismertetése keretében — feltárta a község mezőgazdasági és kulturális helyzetét. A Csemadok helyi vezetősége beszámolójában részletesen kitért mindazon nehézségekre, amelyek községükben fékezték a kultúrmunka fejlődését. A beszámoló megállapította, hogy a helyi szervezet vezetőségének egyik fő hibája a tervszerűtlen munka. A múlt hibáin okulva és pártunk nyílt levelének hatására hozzákezdtek a hibák felszámolísához. A helyi nemzeti bizottság a jövőben negyedévenként foglalkozik majd a Csemadok helyi szervezetének munkájával és minden téren megadja a szükséges támogatást. A jelenlevők egyöntetű határozatot hoztak, hogy a kultúnmunkSt megjavítják és a színdarabok kiválasztásánál mindenkor tekintetbe veszik a helyi problémákat. de főleg egy~*ges földművesszövetkezetük problémáit. Továbbá határozatba vették, hogy irodalmi vitaestet rendeznek, kibővítik a Csemadok taglétszámát, rendszeresítik a népnevelőelőadásokait, stb. Az évzáró gyűlés befejezése után előadták „Az udvarias ember" és „Az igazmondó szoba" című vidám egyfelvonásos jeleneteket, valamint énekszólókat. Műsoruk igazolta, hogy Hodoson nincs hiány tehetséges kultűrmunkásokban és a kultúrát kedvelő emberekben. A sok közül csak néhányat említünk meg: Kovács Sándor, a Csemadok helyi csoportjának titkára, Hodosíné, Szalai Izabell" tanítónő. Karácsony Miklós traktoros, Csccnor László szövetkezeti dolgozó és Mátis Gyula, a műkedvelő együttes humoristája. Mindezeket összegezve, Hodos községben megvan minden előfeltétele az egészséges kulturális népnevelőmunka széles alapokon való kiterjesztésének. Ennek megvalósulása most már csak a helyi vezetőség jó munkájától függ. Véleményem szeszerint bátrabban és nagyobb kezdeményezéssel kellene hozzáfogniok a táncegyüttes és énekcsoport megszervezéséhez, annál is inkább, mert zenekaruk már van. Az énekcsopert szakmai irányítóit pedig megtalalhatják a község tanitói között. Gogh László, Bratislava. ÜJ SZÖ 5 ti 1957. december 15.