Új Szó, 1957. december (10. évfolyam, 333-360.szám)

1957-12-16 / 348. szám, hétfő

A Csehszlovák 1957. december 14-i nyilatkozata ig kormányának ban forgó országok „felszabadításá­nak" és a „kommunizmus" elnyomá­sának provokációs jelszavával nyíltan intervenciós politikát hirdet a népi demokratikus országok ellen. Az Ame­rikai Egyesült Államoknak ez a politi­kája a feszültség komoly forrása és egyike a nemzetközi kapcsolatok ren­deződését gátló tényezőknek. A nemzetközi feszültséget az is ki­élezi, hogy főképp az Egyesült Államok és Nagy-Britannia a szocialista or­szágok ellen irányuló ellenséges kam­pányok szításával igyekszenek áthidal­ni az Északatlanti Tömb tagállamai közötti ellentéteket. A nyugati hatal­mak egyes körei e célra nem átallot­ták kihasználni a szovjet tudósok, műszaki dolgozók és munkások ragyo­gó és az egész emberiség javát szol­gáló sikereit, — a föld mesterséges holdjainak a világűrbe bocsátását a nemzetközi geofizikai évben rendezett tudományos kutatások keretében. A szocialista országok kommunista és munkáspártjai képviselőinek nyi­latkozata és az egész világ kommu­nista- és munkáspártjai által jóvá­hagyott Békekiáltvány teljes mérték­ben megcáfolta az imperialista propa­gandának a szocialista országokról és a kommunista mozgalomról terjesztett rágalmait és hazugságait. A nemzetek e napokban ismét meggyőződtek a valóságról és a Szovjetunió békepolitikájának követ­kezetességéről. A Szovjetunió konst­ruktív kezdeményezése éles ellen­tétben áll az agresszív körök által a nyugati országokban szított hábo­rús hisztériával. A Szovjetunió javaslatai abból indulnak ki, hogy a béke érdekei megkövetelik a kü­lönböző társadalmi rendszerű álla­mok békés egymás mellett élése alapjainak gyakorlati megvalósítását. N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének levelei hangsúlyozzák, hogy a békés egymás mellett élés céljának elérésére min­denekelőtt le kell mondani erőnek vagy erőszakkal való fenyegetésnek alkalmazásáról az államok közötti vi­tás kérdések megoldásában és lépése­ket kell tenni az idegen országokkal szemben kifejtett ellenséges propa­ganda megszüntetésére. A Szovjetunió kormánya továbbá annak a meggyőző­désének ad kifejezést, hogy véget kell vetni a lázas fegyverkezésnek. E cél elérésére vezető első lépés, mint az a Szovjetunió javaslataiban áll, a je­lenlegi helyzetben az az igéret lenne, hogy az államok tartózkodnak a fegyver­kezés további kiterjesztésétől és bizonyos erkölcsi kötelezettségeket vállalnak, amelyek korlátoznák az erő alkalmazásának lehetőségét a nemzetközi problémák megoldásá­ban. A további fontos lépés ezután a nagyhatalmaknak az a kötelezett­sége lenne, hogy nem alkalmaznak bármilyen típusú atom- és hidro­génfegyvereket és 1958. január 1-től kezdve legalább 2—3 évre megszün­tetik a velük folytatott kísérleteket. Csehszlovákia népének legszélesebb rétegei teljes egyetértéssel fogadják és aktívan támogatják ezeket a javas­latokat. A csehszlovák kormány úgy véli, hogy akkor, amikor a lefegyver­zés kérdéséről folytatott tárgyalás a nyugati hatalmak hibájából zsákutcába jutott, annál inkább örömmel kell fo­gadni ezt az új szovjet kezdeménye­zést. A csehszlovák kormány nézete szerint a nyugati hatalmaktól függ, hogy komolyan megvizsgálják e javas­latokat és olyan következtetéseket vonjanak le belőlük, amelyek lehetővé tennék az előrehaladást a lefegyverzés­ről folytatott tárgyalás során. A szovjet kormány leveleiben és jegyzékeiben továbbá rámutat arra, hogy a nemzetközi kapcsolatok nem kielégítő helyzete és főként a jelenle­gi európai helyzet megköveteli, hogy az Északatlanti Tömb és a Varsói Szer­ződés tagállamai a két hatalmi cso­portosulás békés egymás mellett élé­sének alapelveire és az egymás bel­ügyeibe való be nem avatkozás elvére épülő megnemtámadási szerződést kössenek. Csehszlovákia — mint a Varsói Szerződés tagállama — teljes mér­tékben e javaslat mellett foglal ál­lást. Minden európai nemzet érdeke, hogy a kapitalista és szocialista ál­lamok békében éljenek egymás mel­lett és hogy fokozatosan megszün­tessék Európa kettéosztottságát. A Szovjetunió Minisztertanácsa el­nökének levelei további egyezményt javasolnak arról, hogy a nagyhatalmak mondjanak le maghasadó fegyverek elhelyezéséről Németország területén. A Csehszlovák Köztársaság kormánya már 1957. szeptember 4-i nyilatko­zatában, melynek szövegét a nyugat­európai államok kormányainak eljut­tatták, felhívta a figyelmet Nyugat­Németország viszonyainak veszélyes alakulására és atomtámaszpontok elhelyezésére a Német Szövetségi Köztársaság területén, valamint a Bundeswehr atomfegyverekkel való, minden európai nemzetet közvetlenül veszélyeztető felfegyverzésének élőké-, születeire. A csehszlovák kormány ezért teljes mértékben támogatja a Szovjetunió kormányának javaslatát, amely rendkívül nagy jelentőséggel bír a béke megszilárdítása szempontjából és amelynek megvalósítása elősegí­tené az európai biztonság megerő­södését és a nyugatnémet háborús tűzfészek kialakulásának meggátolá­sát. A csehszlovák kormány ezzel kap­csolatban megemlíti az NDK előző ja­vaslatait, valamint az NDK kormányá­nak idei december 11-i nyilatkozatát, amelyben javaslatot tett az NSZK kor­mányának: a két német állam egyez­zen meg abban, miszerint Németország területén sem atom, sem rakétafegy­vereket nem fognak gyártani, elhelyez­ni és raktározni és hogy a két állam védelmi erőit nem fegyverzik fel ilyen fegyverekkel. A Csehszlovák Köztársaság kormá­nya örömmel fogadja az NDK kormá­nyának ezt a lépését és utalván idei október 2-i nyilatkozatára, amellyel csatlakozott a Lengyel Népköztársaság kormányának ismert javaslataihoz, is­mét kijelenti, hogy ha a nagyhatalmak lemondanak az atomfegyverek elhelye­zéséről a Német Szövetségi Köztársa­ság és a Német Demokratikus Köztár­saság területén és a két német állam megegyeznek abban, hogy felhagyják a maghasadásos fegyverek gyártását és elhelyezését Németország területén, úgy Csehszlovákia hajlandó hasonló kötelezettséget vállalni. Ezzel Európa közepén széles terület alakulna ki, magában foglalva a Német Szövetségi Köztársaságot, a Német Demokratikus Köztársaságot, a Lengyel Népköztársa­ságot és Csehszlovákiát, amely kiesne az atomfegyverkezés köréből és amelyben az atomháború veszélye mi­nimumra csökkenne. A csehszlovák kormány meggyőző­dése, hogy a Csehszlovák Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság készsége ilyen kötelezettség vállalására utat nyit a megegyezésre, amely jelentős lépés lenne az európai biztonság-égető problémájának megoldására és a lefegyverzés terén teendő további intézkedésekről szóló széleskörű egyezmény megkötéséhez. Az ilyen egyezmény nemcsak a rész­vevő államok számára, hanem Német­ország szomszédai és egész Európa biztonsága számára is pozitív jelen­tőségű lenne. A csehszlovák kormány úgy véli, itt a legfőbb ideje, hogy véget vessenek a háborijs hisztériá­nak, gyanúsítgatásnak és bizalmat­lanságnak a nemzetközi kapcsola­tokban, hogy véget vessenek a „hi­degháború" és a gazdasági megkü­lönböztetés megnyilvánulásainak. Égetően szükséges meghiúsítani a lázas fegyverkezést, amely súlyos teher a nemzetek vállán és komolyan veszélyezteti a világbékét. A Szovjetunió javaslatai, melyek széles utat nyitottak a magasztos célkitűzé­sek elérésére, lelkes visszhangot vál­tottak ki Csehszlovákia népe körében, mert azok megfelelnek legsajátabb létérdekeinek. A csehszlovák kormány következetesen síkra száll e javasla­tok megvalósításáért és kijelenti, hogy továbbra sem fogja kimélni erőit a béke megszilárdításáért vívott harcban, a nemzetek békés egymás mellett élé­se és barátsága magasztos eszméinek lehető legszélesebb körű érvényesíté­sére kifejtett törekvéseiben. Háború előtti politikusok illegális csoportját tartóztatták le Jugoszláviában Belgrád (ČTK) — Jugoszláviában a háború előtti politikai tényezők egy csoportját tartóztatták le. Köztük van a szocialista párt néhány volt vezető funkcionál usa. A letartóztatottak kö­zött van Alekszander Pavlovics, Bog­dán Krekics és Dragoszlav Stran­jakovics, a belgrádi hittudományi fa­kultás tanára. A Jugopress ügynökség ezzel kap­csolatban hangsúlyozza, hogy a meg­szállás idejéből ismert kollaboránsok­ról és a „csetnikek" vezető tényezői­ről van szó. Az illegális csoport foly­tatni 'gyekezett áruló tevékenységét és felvette a kapcsolatot az emigráns csetnyikekkel. A külföldi sajtóban va­ló 1 ©közlésre olyan anyagot juttatott el hozzájuk, amelyben igyekezett be­szennyezni Jugoszlávia mai társadalmi rendszerét és védelmébe vette az áruló csetnyikeket. A belgrádi Területi Bizottság a le­tartóztatottak ellen megindította a büntető eljárást. Az Indonéz Nemzeti Kongresszus követeli a mozgósítást Dzsakarta (ČTK) — Az Oj Kína saj­tóügynökség jelentése szerint az In­donéz Nemzeti Kongresszus felkérte az indonéz kormányt, hogy hirdesse ki az általános mozgósítást Nyugat-Irián viss zas zerzésé ért. A Sulub Indonézia című lap decem­ber 14-én megjegyezte, hogy holland hadihajók úsznak ki a Csendes-óceán indonéz felségjog alatt álló vizekre. A lap szerin* a hollandok egyidejűleg Nyugat-Iriánban is erősítik megszálló csapataikat. A lap felhívta az indonéz kormányt, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket és ellenállásra mozgó­sítsa az országot bármilyen támadás ellen. Eisenhower és a francia dolgozók petíciója Párizs (ČTK) — A francia rendőr­ség december 14-én megakadályozta a párizsi Orly repülőtér alkalmazottai szakszervezetének küldöttségét abban, hogy Eisenhower elnöknek megérke­zése után petíciót adjon át amelyben követelik az atomfegyverek betiltását, az általános megegyezést, a lefegyver­zést és a tömbök politikájának meg­szüntetését. Dzsakartába érkezett az USA képviselője Dzsakarta (ČTK) — Gordon Main, az USA állami departementjének hi­vatalos képviselője december 14-én Dzsakartába érkezett. Az indonéz lapok tiltakoztak Indo­néziába való érkezése ellen, mert lá­togatását egybeköti a SEATO-nak az országban kifejtett aknamunkájával. Hitler komornyikja megdicsőült Berlin (ČTK) — A nyugat-berlini közigazgatási bíróság úgy döntött, hogy Heinz Lingenek, Adolf Hitler volt komornyikjának elismeri kárta­lanítási igényét azért, hogy fogság­ban volt. Linge, aki 1935-től szolgál, ía Hitlert és utoljára mint SS-ro­hamvezető harcolt, ma mint keres­kedelmi Ügynök Hamburg—Barm­bergben él. Nemrégen Angliában közzétette emlékiratait, amelyek­ben kérkedik Hitlernek tett szol­gálataival. A nyugat-berlini bíróság megállapította, hogy Linge „nera sorolható a nácizmust támogatók kategóriájába". Linge most 5640 márka kárpót­lást kap „a hadifogsággal ért ká­• rokért." A Szovjetunió Minisztertanácsának új állami bizottságai A TASZSZ jelentése szerint a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa Elnökségé­nek határozata szerint megszűnik a Szovjetunió Repülőipari-, Honvédelmi­ipari-, Rádiótechnikai-ipari-, és Hajó­ipari Minisztériuma. Helyettük a Szov­jetunió Minisztertanácsának négy állami bizottsága létesül. Á Szovjetunió Minisztertanácsa Re­pülőtechnikai Állami Bizottságának el­nökévé Pjotr Gyementyijevet, Honvé­delmi Technikai Bizottsága elnökévé Alekszandr Domracsovot, Rádióelektro­technikai Bizottságának elnökévé Va­lerij Kalmikovot. Hajóépítői Bizott­ságának elnökévé pedig Borisz Buto­mot nevezték ld. Ezenkívül Moszkvában közölték, hogy Dmitrij Usztyinovot, a Szovjet­unió Minisztertanácsának alelnökévé nevezték ki. A világ legkorszerűbb utasszállító gépe I ír- . A szovjet tudomány és technika nagyszerűségéről tanúskodik a TU—114-es utasszállító repülőgép, amely bámulatba ejti a világ szakembereit és repülő­tervezőit is. A francia parlament elhalasztotta a külpolitikai kérdésekről folyó vitát Párizs (ČTK) — A Francia Nemzet­gyűlés december 13-án 433 szavazattal 149 ellenében úgy döntött, hogy a kommunista és haladó képviselők til­takozása ellenére a NATO ülése után­ra halasztja a kormány külpolitikájáról folyó vitát. A vitában a kommunista képviselő csoportnak az atombombák­kal felszerelt amerikai repülőgépek francia terület felett való körözése ellen benyújtott tiltakozását kellett volna megtárgyalni. Jean Rieu kom­munista képviselő tiltakozott a kor­mány azon szándéka ellen, hogy „Franciaországot a katasztrófa útjára sodorja. A kormány — hangsúlyozta a kommunista képviselő — a parla­ment jóváhagyása nélkül amerikai rakétakilövő berendezést akar elhe­lyezni Franciaország területén és meg akarja engedni Nyugat-Németország­nak az atomfegyver-gyártást". A kor­mány a vita elodázásával akar kibújni a parlament ellenőrzése alól — jelen­tette ki Rieu. Véget ért az Európa-Tanács ütése Párizs (ČTK) — December 14-én Párizsban befejeződött az Európa Ta­nács külügyminiszteri bizottságának kétnapos ülése, melynek a nyugati hírügynökségek jelentései szerint nem Az ENSZ politikai bizottsága egyöntetűen jóváhagyta az államok békés egymás mellett élésére tett javaslatot New York (ČTK) — Az ENSZ poli­tikai bizottsága egyöntetűen jóvá­hagyta India, Svédország és Jugoszlá­via határozati javaslatát „az államok békés kapcsolatairól és jó szomszédi viszonyáról." A határozati javaslat „felszólít min­den államot, hogy tegyenek meg min­den erőfeszítést a világbéke megszi­lárdítására, a baráti kapcsolatok és együttműködés fejlesztésére és a vi­szályok békés eszközökkel való meg­oldására. sikerült megegyeznie a tárgysorozat„, legfontosabb kérdéseiben. A miniszterek bizottságának főként arról kellett döntenie, vajon megva­lósítják-e a szoros együttműködést az Európa Tanács és az előkészületben levő „közös piac" között, amint azt az utóbbi szervezet hat tagja követeli, vagy pedig ellenkezőleg, az Európa Tanács és az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (OEEC) egyesülésére kerül sor. Az Európa Ta­nács és az OEEC egyesülése egyszer­smind „a szabad kereskedelmi övezet" létesítésére tett javaslat támogatását is jelentené. Ebben az övezetben részt vennének az OEEC tagállamai, amelye­ket mindenekelőtt Nagy-Britannia tá­mogat. Mint a DPA hírügynökség jelenti, a párizsi ülésen nem sikerült kiküszö­bölni a miniszterek bizottsága és az Európa Tanács közti ellentéteket. A gyűlés elnöke, Dehausse belga sze­nátor Párizsban kijelentette, hogy „a gyűlés és a miniszterek között teljes nézeteltérés uralkodik". Konkrét pél­daként a minisztereknek az Európa Tanács és az OEEC egyesítésére tett javaslattal szemben elfoglalt állás­pontját említette. Háborús hisztéria az USA-ban Washington (ČTK) — Az USA hadi­felkészültségét vizsgáló szenátusi al­bizottság Washingtonban felújította két héttel ezelőtt megszakított ülését. Mint ismeretes, akkor azért szakította A bonni Wehrmacht átvett négy amerikai támaszpontot Bonn (ČTK) — A bonni hadsereg december 14-én négy amerikai légi támaszpontot vett át, amelyek 1945 óta az amerikai megszállók kezén voltak. A fürstenfeldbrucki, lancbergl, kaufbeureni és erdingi katonai repü­lőterekről van szó. A DPA nyugatnémet sajtóügynök­ség jelentése szerint amerikai kato­nai csoportok maradnak továbbra is a repülőtereken és a nyugatnémet Luftwaffe tagjainak oktatóiként fog­nak működni. A fürstenfeldbrucki és lansbergi repülőtér további nyugat­német katonai pilóták kiképzésére fog szolgálni. Strauss hadügyminiszter az erdingi repülőtéren mondott beszédében kije­lentette, hogy jövőre további 225 ame­rikai F 84-típusú lökhajtásos vadász­géppel bővítik ki a nyugatnémet ka­tonai légierőket. Strauss szerint a nyugatnémet légierő a közeljövőben figyelemre méltó tényezővé válik a NATO körzetében. A bonni Wehr­macht légierői a múlt héten 16 Nor­atlasz típusú csapatszállító gépet kap­tak. Az amerikaiak jövőre a neubibergi légitámaszpontot adják át a nyugat­német Luftwaffenak. Itt létesül a bonni Wehrmacht repülőakadémiája. meg ülését, mert várta, hogy a világ­űrbe bocsátják az amerikai mestersé­ges holdat, melynek biztosítani kellett volna a kedvező szelet a fegyverkezés hajmeresztő fokozására. Mint ismere­tes, a mesterséges hold nem jutott el a világűrbe, ám a háborús hisztéria teljes erővel fokozódik. Az albizottság ülése megnyitása­l?&r elnöke, Lyndon Johnson, a Demok­rata Párt vezére, kijelentette, hogy az albizottságnak most szándéka meghall­gatni azoknak nyilatkozatait, akik „közvetlen felelősséget viselnek az USA fennállásához szükséges fegyverfajták fejlesztéséért." Johnson, igazolni igye­kezve az USA bizonyos köreinek hajt­hatatlanságát a lefegyverzésről és a nemzetközi feszültség enyhítésére teendő további intézkedésekről tár­gyalni, „zsarolásnak" minősítette a Szovjetunió új, az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagállamaihoz intézett jegyzékeiben és N. A. Bulganyin üze­netében előterjesztett békejavaslato­kat. ÜJ SZO 3 ti 1957.. december 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom