Új Szó, 1957. november (10. évfolyam, 303-332.szám)

1957-11-02 / 304. szám, szombat

Václav Š päla nemzeti művész figurális képei Röviddel ezelőtt, szeptemberben, a Nemzeti Galéria a „Modem cseh fes­tészet hagyományai" kiállításán láttuk Spála friss nyári reggelek és hűvös al­konyatok légkörében festett tájképeit, lélegző, illatozó csendéleteit, virágait. Ma a Szlovák Képzőművészek Szövet­ségének Šafárik téri helyiségeiben kö­zönségünk a figuralista Spála alkotá­saival ismerkedhetik meg: ifjúkori rajzosai, akoarelljeivel, akadémista korából keltezett vásznaival s végül érett kompozíciójú, mesteri olajfestmé­nyeivel. Spála 1885-ben született s már gye­rekkorában jelentkezett tehetsége. Apja Zlunicén volt téglamestere egy gyárnak. A kis Václav emberi figurákat formált az agyagból, sőt a gyárba ko­csiján érkező tulajdonosnőt is meg­mintázta. Ifjúkori emlékeiben meg­említi, hogy ácsceruzával olyan maga­sanrajzolta tele a falakat, amennyire csak elérte. 1902-ben Soboticén él. Ekkor festi meg Anča testvére első olaiportréját, miután mint végzett la­katos kerül fíaza. Még ez évben Prágában Engelmüller magánfestői is­kolájába iratkozik be, majd az Ipar­művészeti Főiskolán tanul figurális rajzot és mintázást. Ezután a Képző­művészeti Akadémián folytatja tanul­mányait. Kitartó szorgalommal rajzol, fest, főleg aktot, mintha kívülről akar­ná megtanulni az emberi test formáit. „Az akt a legfőbb alap" — mondja ké­sőbb Spála s „a rajz, mely a művész szellemét tükrözi, a képzőművészeti al­kotás gerincé." — Az első évek után teljesen szabad irányban halad. 1909­ben kiadott akadémiai bizonyítványában Thiele tanár megjegyzi, hogy egész évben az iskolán kívül dolgozott — az Akadémia szellemétől teljesen el­térő irányban. — Ez a tény beszédes bizonyítéka a fiatal festő önálló kép­zőművészeti felfogásának, nyugtalan alkotó vágyának, tehetségének. 1904­es, a hópelyheket arcába vágó széllel szembeforduló Önportréja olyan céltu­datos és határozott kifejezésű, mintha művészi programjának, szabad egyéni­ségének hirdetője volna. Most egymást követik a népes, dolgos család tagjait ábrázoló, a próbálkozások, a fejlődés állandó- emelkedését jelző tusrajzok, akvarellek és olajképek. Megismerke­dünk a gondos, fekete hajú, szürke ruhás Anya érzékeny, finom felfo­gású portréjávái, láthatjuk az Apa nagyszerű impresszionista meglátású képe mását, a Testvérek kis ga­lériáját, melyből B aruš a kékblúzos, világos hátterű képe, a Gaugin-hatású, kibontott hajú M á ň a, majd R ina és Anička frissen sarjadt füvön ülő, naipos levegőjű pirosas pasztellszínekben tartott kettős figurája és Franti­šek bátya katonaruhás képe a leg­kiválóbbak. Remek kis akvarell zsá­ner-kép: F a n č a a varrógépnél. Talán kelengyéjét varrja a falusi szo­ba egy színes meleg szögletében — a komoly régies bútorok, tarka taka­rok közt. — Külön tanulmány Ö n­arcképeibe való elmélyült stú­diumának követése. — Ezt a korsza­kot méltón zárja le Atyjának, az öregedő téglamesternek munkaköpe­nyes, sapkás, barnás tónusú figyelem­re méltó portréja. Feketés, sötét szí­nekkel indul kezdetben Spála, majd egyre élénkül, világosodik palettája, Gaugin vakító trópusi ragyogásából. Van Gogh provencei izzó veröfényé­böl visszaverődő suaárzásban. 1911­ben Spála eljut a szajnapatti főváros­ba, hogy közvetlenül érezhesse az új művészet forrón lüktető érverését. Döntő hatással van figurális kompo­zíciójára a nagy mester: Cézanne. Picasso kubizmusa évekre befolyásolja, még realisztikus korszakában is je­lentkezik. Ezek a nagy példaadók nem nyomják el kiforrott, egyéni stílusát. Eddigi felfogása is ellenezte a természet formáinak abizolút, szolgai másolását. Forradalmi és har­cos művészetének megfelelt a ku­bizmus, mely következetes szembe­szállás a naturalizmussal. Spála az élet új esztétikai ritmusához alkal­mazkodik képeiben. Míg azonban a francia figurális és arcképfestés az alany egyéni jellemzésére szorítkozik, a cseheknél áltálában, így Sválánál is szélesebb jelentóséget, szociális hát­teret is nyer. Spála művészi meggyő­ződése, hogy: „Nem élünk pusz­ta szigeten, hrne m emberi társadalomban." — „A művé­szet az életre, a világra támaszkodik, belőle indul ki, s csak vele kapcso­latosan van értelme." Spála speciális kubizmusa nemcsak sajátos érzelmi momentummal, szobrászi adottságá­val, de nemzeti jelleggel is gazdago­dik. „A nemzetiesség sorsszerű, hi­szen ezzel születik az ember" — vallja festőnk. — Hazatérve Párizsból, vá­szonra veti egészséges érzékiségű aktkompozícióit, a Fürdőző nők vörös-kék különböző változatait. Meg­szólal a cseh falu realitása is a V i­dék i leány virító színeiben, ked­velt motívumának, — a többször is­métlődő Mosónők élesen körvona • Iázott, állandó munkától formás-iz­mos testalkatú képeiben. A három színes évszak közül a legteljesebb a Nyár, vízparton, fa árnyékában fekvő plasztikus asszony — gyerek­figurájával. A zöld hegyek fölött ívelő Szivárvány térmegoldása — a két nőalakkal gyönyörű, Három Gráciája klasszikus motívum, Spála sajátos alkotómódszerével, fölé­nyes 'ajzt"chnikájával, harmonikus szí­neivel uralkodik a nagy terem képei fölött. Az élet határtalan szeretete vezeti a művészt, mikor mondanivaló­ját az emberi test szépségére bízza. Van-e az életigenlésnek ennél ékes­szávúbb tolmácsa? — Az 1919-es év alkotása a „Szabadság", a nem­zeti függetlenség kivívásának mámo­ros öröme tölti el a dinamikus moz­gású. élettől duzzadó, piros-kék-fehér színekben ragyogó nőalakot. — 1923-ban kezdődik „zöld", 1927-ben „kék" korszaka. Ekkor figurális ké­pein feleségét, gyermekeit festi, szép, egészséges, kiegyensúlyozott ember-: példányokat. Széles, erős ecsetvoná­sokkal, nagyszerű művészi ökonómiá­van hangsúlyozza, foglalja össze a legjellemzőbbet, a legfontosabbat. Személyes kapcsolatot érzünk a derűs­komoly Z sanda, az aranyszőke Éva, a művészszemű J and a és a kedves J i ŕí v el, olyan mesteri áb­rázolások. Rýchliková portréja egyike a legszebbeknek. Legkésőbbi keltezésű (4 évvel halála előtt) az 1942-es, rendkívül tömör fogalmazá­sa, színben, kifejezésben, formában összehangolt „Barátnő k". A 20. szászadbeli modern cseh fes­tészet kitűnő képviselőjének, Spálá­nak sokrétű, mély és gazdag művé­szetét saját szavai jellemzik legjob­ban: „A művészet együttműködik az emberiséggel, annak idege és alkotó­eleme, hifej°zi szenvedélyeit, aggo­dalmait, örömét, elnyomatását és sza­badságvágyát. A művészet az emberi atmoszféra visszhangja." Bárkány Olga ^irodalomról- könwekrüi&s^ A prágai Magyar Kultúra könyvespol­cain ismét egész sor újonnan megjelent szépirodalmi, politikai és szakkönyv kö­zött válogathat az értékes olvasmány után vágyódó közönség. A Kossuth könyvkiadó kiadványai között kiemelkedő helyet fog­lalnak el a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 40. évfordulójára megjelenő köny­vek. Ezek között szerepel A demokráciáról és a diktatúráról clmü gyűjteményes kö­tet, melynek anyagát Lenin műveiből vá­logatta össze a kiadó. John Reed amerikai újságíró Tíz nap, amely megrengette a vi­lágot című most megjelent riportkönyvé­nek (amelyet lapunkban folytatásokban közlünk) ez az első teljes magyar nyelvű kiadása. Megjelentek a német munkás­mozgalom feledhetetlen alakjának, Clara Zetkinnek visszaemlékezései is Leninről, valamint Lenin hozzátartozóinak, köztük Krupszkaja élményeinek leírását bocsátják közre Családtagok Leninről címmel. A Ma­gyarok a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalomban clmü gyűjtemény emléket állít a proletár nemzetköziség magyar harco­sainak. akik nem kímélték életüket, hogy segítsék diadalra vinni minden elnyomott ügyét, a szocialista forradalmat Oroszor­szágban. A forradalom évfordulójára je­ltnnek meg Ligeti Károlynak, az orosz polgárháború nagy hősének hátrahagyott írásai és egy dokumentumkötet a forra­dalom visszhangjáról Ahogy a kortársak látták címe. Lengyel József Visegrádi ut­ca és Szamuelly Tibor válogatott cikkeit és beszédeit tartalmazó Riadó clmü kötetek az 1919-es magyarországi eseményeket öle­lik fel. A megjelent verseskötetek közül Balassi Bálintnak, az első nagy magyar lírikus­nak mintegy félszáz versét tartalmazó könyvét, Kosztolányi válogatott verseit és Szerb Antal Száz vers című kötetét ajánl­hatjuk. A prózairodalomban is bőséges a válasz­ték. Karel Čapek: Az Arany kagylótól az éjféli napig clmü regényében a népszerű irő remek pillanatképeket ad a városokról é» emberekről, ahol a harmincas években 'tett utazásai során megfordult. A műnek érdekessége, hogy Čapek saját illusztrá­cióival hangsúlyozza az egyes mozzanato­kat. Jean Cocteau: Vásott kölykök című könyve a gyermekkor regénye. Hőseit, egy fiút és egy leányt a szerelemnél is erósebb szenvedély fűzi össze. Cocteau az életerő hirdetője ebben a regényében is. György István: Halálraítéltek. A könyv megrázó erővel mutatja be a bori haláltébor bi­zonytalanságba taszított, családjuk sor­sáért aggódd, emberi méltóságukban meg­gyalázott áldozatainak szenvedéseit. Oe be­mutatja azt is, hogy a szenvedések ta­lajából hogyan hajtanak kí a bajtársiasság, emberség virágai is. M. Hartmann: A chii­loni fogoly. A múlt századbeli forradalmár osztrák író müvei mostanáig nem jelen­tek meg magyarul. A regény Francois Bonnivardnak, a XVI. századbeli svájci szabadságharcosnak és humanistának By­ron által Is megénekelt rabságáról és ki­szabadításáról szól. Rejtő Jenőnek, aTd P. Howard név alatt Irta humoros és kalan­dos könyveit, megjelent a Vesztegzár a Grand Hotelben clmü izgalmas regénye. Az író távoli, egzotikus világba vezeti el az olvasót, egy tengerentúli trópusi üdü­lőhely nagyszállójába, ahol a pestis miatt vesztegzár van és sorozatos gyilkosságok történnek. Vietor Hugó: Izlandi Han clmü romantikus regényének a hőse a norvég hegyek — erdők — vizek világából kitö­rő, meseszerűen erős, félelmetes, vérszom­jas bosszúálló szörnyeteg. Egyetlen fia ha­lála miatt könyörület nélkül gyilkol, vér­bosszút áll mindenkin, aki kezeügyébe ke­rül. A regény fantasztikus és kalandos részleteibe beleszövődik egy romantikus, mindent túlélő, minden bonyodalmon át győzedelmeskedő nagy szerelem. Ilf-Petrov: Aranyborjú clmü regényének főszereplője Osztap Bender szélhámos és kalandor, aki zsarolással elvesz egy másik szélhámostól egy milliót. A pénzzel átszökik a határon, azonban a burzsoá országban tüstént ki­rabolják. A történetet az írók keretül használják fel arra, hogy a szovjet élet­nek az első ötéves terv elején tapasztal­ható hiányosságait bírálják. Krúdy Gyula: Az élet álom. A könyvben az írónak leg­szebb, leghíresebb novelláit találjuk meg. Krúdy Gyula: Rezeda Kázmér szép élete. — Nagy kópé. — Az utolsó gavallér. A je­les író három remek írásművét tartal­mazza ez a könyv. Fő utca (Hlavná ulica) J. A, Bardem spa­nyol filmrendező neve nem ismeretlen mozi­látogatóink előtt. Éppen egy éve mutatták be Egv kerékpáros halála című nagysikerű film­jét, mely a Franco­rendszer szigorú cen­zúrarendszerét tekin­tetbe véve a maga ne­mében éleshangú tár­sadalombírálat volt. Bardem most bemu­tatott filmje, a Fő ut­ca művészi kifejezés­módiával felülmúlja az előbbit, és szélesebb társadalmi körben ját­szódik le története. Bardem egy minden­kor időszerű kérdést vet fel, a pártában ma­radt vénlány problé­máját. Valaki azt mondhatná, hogy ez a probléma a társadalmi rendszertől függetlenül létezik, tehát milyen kapcsolatban van a tár­sadalom életével? Már­pedig Bardem ezt a problémát nem az egyén sorsának szem­pontiából vizsgálja, ha­nem túlmegy ezeken a kereteken. A filmben szereplő vénlány esetében kü­lönc életmódja (túlzott templomlátogatás. le­mondás az élet örö­meiről, magára kény­szerített közöny, eről­tetett aszketizmus) egy kisváros társadalmi vi­szonyaiból adódik. Az embereknek itt nincs más problémájuk, mint polgártársaik magán­ügyeivel foglalkozni. Tehát a pletyka, az intrikálás az, ami el­tereli figyelmüket az élet legkomolyabb problémáiról, az osztá­lyok küzdelméről, és elűzi „unalmukat". Esetünkben néhány kávéházi Konrád visz „élénkséget", a kisvá­ros unalmas egyhangú éle.tébe. Bosszantják em­bertársaikat. Az a szó­rakozásuk. A legújabb kiszemelt áldozatuk a történet főszereplője, egv 35 éves lány, aki­nek minden vágya, hogy férihez menjen. Hirte­len felbukkan a „kérő." — a kávéházi társaság • egyik tagja, hogy be­ugrassa a lányt és csúffá tegye. Nincs ugyan ínyére a dolog és szeretne színt valla­ni a lány előtt, de gyá­va. Szerencsére megje­lenik barátja, egy mad­ridi újságíró, aki felvi­lágosítja a lányt a helyzetről és megmen­ti a nyilvános megszé­ovenítéstől. A lány a boldog vá­takozás reményében ez alatt a néhány nap alatt volt a legboldo­gabb egész életében. Az élet visszatérő vágya töltötte el, s most csalódva összeroppan, visszaesik a tétlen re­ménytelenségbe. Bardem filmje bo­nyolult ' lélektani"' f'iímV Az embertípusok egész serege vonul fel benne. De mind a pozitív, szánalomkeltő típusok, mind a negatívak ugyanannak a társada­lomnak alakjai. A ká­véházi Konrádok Bar­dem filmjében nem azért gonoszak, mert ilyen a természetük, hanem azért, mert a fennálló társadalmi vi­szonyok, céltalan éle­tük egyenesen erre determinálják őket. Ugyanakkor a szegény megcsalt lány vágyál­mai és a filmben sze­replő bárány jellem­ző szavai találóan kifejezik életüket: Mindenki vár, ki erre, ki arra ..., de valamit vár. Egyszerű, de el­gondolkoztató szavak. A spanyol nép is várja sorsa jobbrafordulását, szabadságát. v/ Röviden: Barden filmje lélektani re­mekmű, melynek ren­dezése a legapróléko­sabb részletekre is ki­terjed. A nagy művészi igényű szerepeket kitű­nő művészgárda töltöt­te be, a pálmát Betsy Blair, a vénlány meg­személyesítője vitte el. <L> Meghalt Cshi Paj-s, a mai Kína legnagyobb festője Szegény földművescsalád fia volt. Gyerekkorában több időt töltött a mezőn, mint a falusi iskolában. Ma^d asztalosságot és faragást tanult. Köz­ben állandóan festett, mint autodidak­ta. 30 éves lett, mire szakszerű festői oktatásban részesült. 40 éves korától 50-ig beutazta hazája nagy részét. Tíz évig dolgozott szülőföldjén: Hunan tartományban. Pekingbe 60 éves ko­rában költözött. Majdnem minden is­mert műve ebből az időből származik, így jellegzetes, erőteljes kézírású, dússzínű tájképei. Felfogását jelmon­data világítja meg: „A magam ecse­tével, a magam színeivel festem saját hazámat." 1920 és 1956 közt bővül témaköre s fejlődik technikai lele­ményessége. Elmélyíti művei érzelmi tartalmát. Bámulatos energiával figyeli meg, és igaz szeretettel rajzolja számtalanszor újra a halakat, rákokat, virágokat, gombákat, míg ezek ké­pein a tus foltjaiban és vonalaiban új életre kelnek. 1931-ben Prágában is kiállították műveit. Cshi-Paj-s' a hagyományok tiszteletben tartása mel­lett megteremtette a modern kínai festészet alapjait. B. O. Képsorozatunk az Állami Magyar Opera Balettegyüttesének szereplőit mutatja be Bartók Csodálatos Mandarinjában, Kenessey Keszkenőjében és Delibes Coppeliájában. \ J. Herec felv. ŰJ SZO 7 £1957. november 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom