Új Szó, 1957. november (10. évfolyam, 303-332.szám)

1957-11-02 / 304. szám, szombat

Václav Š päla nemzeti művész figurális képei Röviddel ezelőtt, szeptemberben, a Nemzeti Galéria a „Modem cseh festészet hagyományai" kiállításán láttuk Spála friss nyári reggelek és hűvös alkonyatok légkörében festett tájképeit, lélegző, illatozó csendéleteit, virágait. Ma a Szlovák Képzőművészek Szövetségének Šafárik téri helyiségeiben közönségünk a figuralista Spála alkotásaival ismerkedhetik meg: ifjúkori rajzosai, akoarelljeivel, akadémista korából keltezett vásznaival s végül érett kompozíciójú, mesteri olajfestményeivel. Spála 1885-ben született s már gyerekkorában jelentkezett tehetsége. Apja Zlunicén volt téglamestere egy gyárnak. A kis Václav emberi figurákat formált az agyagból, sőt a gyárba kocsiján érkező tulajdonosnőt is megmintázta. Ifjúkori emlékeiben megemlíti, hogy ácsceruzával olyan magasanrajzolta tele a falakat, amennyire csak elérte. 1902-ben Soboticén él. Ekkor festi meg Anča testvére első olaiportréját, miután mint végzett lakatos kerül fíaza. Még ez évben Prágában Engelmüller magánfestői iskolájába iratkozik be, majd az Iparművészeti Főiskolán tanul figurális rajzot és mintázást. Ezután a Képzőművészeti Akadémián folytatja tanulmányait. Kitartó szorgalommal rajzol, fest, főleg aktot, mintha kívülről akarná megtanulni az emberi test formáit. „Az akt a legfőbb alap" — mondja később Spála s „a rajz, mely a művész szellemét tükrözi, a képzőművészeti alkotás gerincé." — Az első évek után teljesen szabad irányban halad. 1909ben kiadott akadémiai bizonyítványában Thiele tanár megjegyzi, hogy egész évben az iskolán kívül dolgozott — az Akadémia szellemétől teljesen eltérő irányban. — Ez a tény beszédes bizonyítéka a fiatal festő önálló képzőművészeti felfogásának, nyugtalan alkotó vágyának, tehetségének. 1904es, a hópelyheket arcába vágó széllel szembeforduló Önportréja olyan céltudatos és határozott kifejezésű, mintha művészi programjának, szabad egyéniségének hirdetője volna. Most egymást követik a népes, dolgos család tagjait ábrázoló, a próbálkozások, a fejlődés állandó- emelkedését jelző tusrajzok, akvarellek és olajképek. Megismerkedünk a gondos, fekete hajú, szürke ruhás Anya érzékeny, finom felfogású portréjávái, láthatjuk az Apa nagyszerű impresszionista meglátású képe mását, a Testvérek kis galériáját, melyből B aruš a kékblúzos, világos hátterű képe, a Gaugin-hatású, kibontott hajú M á ň a, majd R ina és Anička frissen sarjadt füvön ülő, naipos levegőjű pirosas pasztellszínekben tartott kettős figurája és František bátya katonaruhás képe a legkiválóbbak. Remek kis akvarell zsáner-kép: F a n č a a varrógépnél. Talán kelengyéjét varrja a falusi szoba egy színes meleg szögletében — a komoly régies bútorok, tarka takarok közt. — Külön tanulmány Ö narcképeibe való elmélyült stúdiumának követése. — Ezt a korszakot méltón zárja le Atyjának, az öregedő téglamesternek munkaköpenyes, sapkás, barnás tónusú figyelemre méltó portréja. Feketés, sötét színekkel indul kezdetben Spála, majd egyre élénkül, világosodik palettája, Gaugin vakító trópusi ragyogásából. Van Gogh provencei izzó veröfényéböl visszaverődő suaárzásban. 1911ben Spála eljut a szajnapatti fővárosba, hogy közvetlenül érezhesse az új művészet forrón lüktető érverését. Döntő hatással van figurális kompozíciójára a nagy mester: Cézanne. Picasso kubizmusa évekre befolyásolja, még realisztikus korszakában is jelentkezik. Ezek a nagy példaadók nem nyomják el kiforrott, egyéni stílusát. Eddigi felfogása is ellenezte a természet formáinak abizolút, szolgai másolását. Forradalmi és harcos művészetének megfelelt a kubizmus, mely következetes szembeszállás a naturalizmussal. Spála az élet új esztétikai ritmusához alkalmazkodik képeiben. Míg azonban a francia figurális és arcképfestés az alany egyéni jellemzésére szorítkozik, a cseheknél áltálában, így Sválánál is szélesebb jelentóséget, szociális hátteret is nyer. Spála művészi meggyőződése, hogy: „Nem élünk puszta szigeten, hrne m emberi társadalomban." — „A művészet az életre, a világra támaszkodik, belőle indul ki, s csak vele kapcsolatosan van értelme." Spála speciális kubizmusa nemcsak sajátos érzelmi momentummal, szobrászi adottságával, de nemzeti jelleggel is gazdagodik. „A nemzetiesség sorsszerű, hiszen ezzel születik az ember" — vallja festőnk. — Hazatérve Párizsból, vászonra veti egészséges érzékiségű aktkompozícióit, a Fürdőző nők vörös-kék különböző változatait. Megszólal a cseh falu realitása is a V idék i leány virító színeiben, kedvelt motívumának, — a többször ismétlődő Mosónők élesen körvona • Iázott, állandó munkától formás-izmos testalkatú képeiben. A három színes évszak közül a legteljesebb a Nyár, vízparton, fa árnyékában fekvő plasztikus asszony — gyerekfigurájával. A zöld hegyek fölött ívelő Szivárvány térmegoldása — a két nőalakkal gyönyörű, Három Gráciája klasszikus motívum, Spála sajátos alkotómódszerével, fölényes 'ajzt"chnikájával, harmonikus színeivel uralkodik a nagy terem képei fölött. Az élet határtalan szeretete vezeti a művészt, mikor mondanivalóját az emberi test szépségére bízza. Van-e az életigenlésnek ennél ékesszávúbb tolmácsa? — Az 1919-es év alkotása a „Szabadság", a nemzeti függetlenség kivívásának mámoros öröme tölti el a dinamikus mozgású. élettől duzzadó, piros-kék-fehér színekben ragyogó nőalakot. — 1923-ban kezdődik „zöld", 1927-ben „kék" korszaka. Ekkor figurális képein feleségét, gyermekeit festi, szép, egészséges, kiegyensúlyozott ember-: példányokat. Széles, erős ecsetvonásokkal, nagyszerű művészi ökonómiávan hangsúlyozza, foglalja össze a legjellemzőbbet, a legfontosabbat. Személyes kapcsolatot érzünk a derűskomoly Z sanda, az aranyszőke Éva, a művészszemű J and a és a kedves J i ŕí v el, olyan mesteri ábrázolások. Rýchliková portréja egyike a legszebbeknek. Legkésőbbi keltezésű (4 évvel halála előtt) az 1942-es, rendkívül tömör fogalmazása, színben, kifejezésben, formában összehangolt „Barátnő k". A 20. szászadbeli modern cseh festészet kitűnő képviselőjének, Spálának sokrétű, mély és gazdag művészetét saját szavai jellemzik legjobban: „A művészet együttműködik az emberiséggel, annak idege és alkotóeleme, hifej°zi szenvedélyeit, aggodalmait, örömét, elnyomatását és szabadságvágyát. A művészet az emberi atmoszféra visszhangja." Bárkány Olga ^irodalomról- könwekrüi&s^ A prágai Magyar Kultúra könyvespolcain ismét egész sor újonnan megjelent szépirodalmi, politikai és szakkönyv között válogathat az értékes olvasmány után vágyódó közönség. A Kossuth könyvkiadó kiadványai között kiemelkedő helyet foglalnak el a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójára megjelenő könyvek. Ezek között szerepel A demokráciáról és a diktatúráról clmü gyűjteményes kötet, melynek anyagát Lenin műveiből válogatta össze a kiadó. John Reed amerikai újságíró Tíz nap, amely megrengette a világot című most megjelent riportkönyvének (amelyet lapunkban folytatásokban közlünk) ez az első teljes magyar nyelvű kiadása. Megjelentek a német munkásmozgalom feledhetetlen alakjának, Clara Zetkinnek visszaemlékezései is Leninről, valamint Lenin hozzátartozóinak, köztük Krupszkaja élményeinek leírását bocsátják közre Családtagok Leninről címmel. A Magyarok a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban clmü gyűjtemény emléket állít a proletár nemzetköziség magyar harcosainak. akik nem kímélték életüket, hogy segítsék diadalra vinni minden elnyomott ügyét, a szocialista forradalmat Oroszországban. A forradalom évfordulójára jeltnnek meg Ligeti Károlynak, az orosz polgárháború nagy hősének hátrahagyott írásai és egy dokumentumkötet a forradalom visszhangjáról Ahogy a kortársak látták címe. Lengyel József Visegrádi utca és Szamuelly Tibor válogatott cikkeit és beszédeit tartalmazó Riadó clmü kötetek az 1919-es magyarországi eseményeket ölelik fel. A megjelent verseskötetek közül Balassi Bálintnak, az első nagy magyar lírikusnak mintegy félszáz versét tartalmazó könyvét, Kosztolányi válogatott verseit és Szerb Antal Száz vers című kötetét ajánlhatjuk. A prózairodalomban is bőséges a választék. Karel Čapek: Az Arany kagylótól az éjféli napig clmü regényében a népszerű irő remek pillanatképeket ad a városokról é» emberekről, ahol a harmincas években 'tett utazásai során megfordult. A műnek érdekessége, hogy Čapek saját illusztrációival hangsúlyozza az egyes mozzanatokat. Jean Cocteau: Vásott kölykök című könyve a gyermekkor regénye. Hőseit, egy fiút és egy leányt a szerelemnél is erósebb szenvedély fűzi össze. Cocteau az életerő hirdetője ebben a regényében is. György István: Halálraítéltek. A könyv megrázó erővel mutatja be a bori haláltébor bizonytalanságba taszított, családjuk sorsáért aggódd, emberi méltóságukban meggyalázott áldozatainak szenvedéseit. Oe bemutatja azt is, hogy a szenvedések talajából hogyan hajtanak kí a bajtársiasság, emberség virágai is. M. Hartmann: A chiiloni fogoly. A múlt századbeli forradalmár osztrák író müvei mostanáig nem jelentek meg magyarul. A regény Francois Bonnivardnak, a XVI. századbeli svájci szabadságharcosnak és humanistának Byron által Is megénekelt rabságáról és kiszabadításáról szól. Rejtő Jenőnek, aTd P. Howard név alatt Irta humoros és kalandos könyveit, megjelent a Vesztegzár a Grand Hotelben clmü izgalmas regénye. Az író távoli, egzotikus világba vezeti el az olvasót, egy tengerentúli trópusi üdülőhely nagyszállójába, ahol a pestis miatt vesztegzár van és sorozatos gyilkosságok történnek. Vietor Hugó: Izlandi Han clmü romantikus regényének a hőse a norvég hegyek — erdők — vizek világából kitörő, meseszerűen erős, félelmetes, vérszomjas bosszúálló szörnyeteg. Egyetlen fia halála miatt könyörület nélkül gyilkol, vérbosszút áll mindenkin, aki kezeügyébe kerül. A regény fantasztikus és kalandos részleteibe beleszövődik egy romantikus, mindent túlélő, minden bonyodalmon át győzedelmeskedő nagy szerelem. Ilf-Petrov: Aranyborjú clmü regényének főszereplője Osztap Bender szélhámos és kalandor, aki zsarolással elvesz egy másik szélhámostól egy milliót. A pénzzel átszökik a határon, azonban a burzsoá országban tüstént kirabolják. A történetet az írók keretül használják fel arra, hogy a szovjet életnek az első ötéves terv elején tapasztalható hiányosságait bírálják. Krúdy Gyula: Az élet álom. A könyvben az írónak legszebb, leghíresebb novelláit találjuk meg. Krúdy Gyula: Rezeda Kázmér szép élete. — Nagy kópé. — Az utolsó gavallér. A jeles író három remek írásművét tartalmazza ez a könyv. Fő utca (Hlavná ulica) J. A, Bardem spanyol filmrendező neve nem ismeretlen mozilátogatóink előtt. Éppen egy éve mutatták be Egv kerékpáros halála című nagysikerű filmjét, mely a Francorendszer szigorú cenzúrarendszerét tekintetbe véve a maga nemében éleshangú társadalombírálat volt. Bardem most bemutatott filmje, a Fő utca művészi kifejezésmódiával felülmúlja az előbbit, és szélesebb társadalmi körben játszódik le története. Bardem egy mindenkor időszerű kérdést vet fel, a pártában maradt vénlány problémáját. Valaki azt mondhatná, hogy ez a probléma a társadalmi rendszertől függetlenül létezik, tehát milyen kapcsolatban van a társadalom életével? Márpedig Bardem ezt a problémát nem az egyén sorsának szempontiából vizsgálja, hanem túlmegy ezeken a kereteken. A filmben szereplő vénlány esetében különc életmódja (túlzott templomlátogatás. lemondás az élet örömeiről, magára kényszerített közöny, erőltetett aszketizmus) egy kisváros társadalmi viszonyaiból adódik. Az embereknek itt nincs más problémájuk, mint polgártársaik magánügyeivel foglalkozni. Tehát a pletyka, az intrikálás az, ami eltereli figyelmüket az élet legkomolyabb problémáiról, az osztályok küzdelméről, és elűzi „unalmukat". Esetünkben néhány kávéházi Konrád visz „élénkséget", a kisváros unalmas egyhangú éle.tébe. Bosszantják embertársaikat. Az a szórakozásuk. A legújabb kiszemelt áldozatuk a történet főszereplője, egv 35 éves lány, akinek minden vágya, hogy férihez menjen. Hirtelen felbukkan a „kérő." — a kávéházi társaság • egyik tagja, hogy beugrassa a lányt és csúffá tegye. Nincs ugyan ínyére a dolog és szeretne színt vallani a lány előtt, de gyáva. Szerencsére megjelenik barátja, egy madridi újságíró, aki felvilágosítja a lányt a helyzetről és megmenti a nyilvános megszéovenítéstől. A lány a boldog vátakozás reményében ez alatt a néhány nap alatt volt a legboldogabb egész életében. Az élet visszatérő vágya töltötte el, s most csalódva összeroppan, visszaesik a tétlen reménytelenségbe. Bardem filmje bonyolult ' lélektani"' f'iímV Az embertípusok egész serege vonul fel benne. De mind a pozitív, szánalomkeltő típusok, mind a negatívak ugyanannak a társadalomnak alakjai. A kávéházi Konrádok Bardem filmjében nem azért gonoszak, mert ilyen a természetük, hanem azért, mert a fennálló társadalmi viszonyok, céltalan életük egyenesen erre determinálják őket. Ugyanakkor a szegény megcsalt lány vágyálmai és a filmben szereplő bárány jellemző szavai találóan kifejezik életüket: Mindenki vár, ki erre, ki arra ..., de valamit vár. Egyszerű, de elgondolkoztató szavak. A spanyol nép is várja sorsa jobbrafordulását, szabadságát. v/ Röviden: Barden filmje lélektani remekmű, melynek rendezése a legaprólékosabb részletekre is kiterjed. A nagy művészi igényű szerepeket kitűnő művészgárda töltötte be, a pálmát Betsy Blair, a vénlány megszemélyesítője vitte el. <L> Meghalt Cshi Paj-s, a mai Kína legnagyobb festője Szegény földművescsalád fia volt. Gyerekkorában több időt töltött a mezőn, mint a falusi iskolában. Ma^d asztalosságot és faragást tanult. Közben állandóan festett, mint autodidakta. 30 éves lett, mire szakszerű festői oktatásban részesült. 40 éves korától 50-ig beutazta hazája nagy részét. Tíz évig dolgozott szülőföldjén: Hunan tartományban. Pekingbe 60 éves korában költözött. Majdnem minden ismert műve ebből az időből származik, így jellegzetes, erőteljes kézírású, dússzínű tájképei. Felfogását jelmondata világítja meg: „A magam ecsetével, a magam színeivel festem saját hazámat." 1920 és 1956 közt bővül témaköre s fejlődik technikai leleményessége. Elmélyíti művei érzelmi tartalmát. Bámulatos energiával figyeli meg, és igaz szeretettel rajzolja számtalanszor újra a halakat, rákokat, virágokat, gombákat, míg ezek képein a tus foltjaiban és vonalaiban új életre kelnek. 1931-ben Prágában is kiállították műveit. Cshi-Paj-s' a hagyományok tiszteletben tartása mellett megteremtette a modern kínai festészet alapjait. B. O. Képsorozatunk az Állami Magyar Opera Balettegyüttesének szereplőit mutatja be Bartók Csodálatos Mandarinjában, Kenessey Keszkenőjében és Delibes Coppeliájában. \ J. Herec felv. ŰJ SZO 7 £1957. november 2.