Új Szó, 1957. november (10. évfolyam, 303-332.szám)

1957-11-08 / 310. szám, péntek

M. SZ. HRUSCSOV ELVTÄStS (Folytatás a 2. oldalról.) tőkés országokat — Nagy-Britanniát, Franciaországot és Nyugat-Németországot. Sikeresen folyik annak a feladatnak megoldása, hogy történelmileg rövid időn belül utolérjük és megelőzzük a legfejlettebb tőkés országokat, közöttük az USA-t is az egy lakosra eső termelésben. V. I. Lenin nemegyszer hangsúlyozta a munkatermelékenység döntő jelentőségét az új társadalmi rendszer győzelme szempontjából. A forradalom előtti Oroszországban a munkatermelékenység sokkal alacsonyabb volt, mint Angliában, ugyancsak lényegesen alacsonyabb, mint Franciaországban. A Szovjetunió a munkatermelékenység terén már megelőzte Nagy-Britanniát és Franciaországot és utóiéri az USA-t. Az 1913-as évhez viszonyítva az évi munkatermelékenység a Szovjetunió iparában minteay 9,5-szeresére emelkedett, míg az USA-ban csak 2,3-szeresére. Fontos emlékeztetni arra, hogy nálunk a munkatermelékenység a tudomány és'technika sikereinek, a gépesítésnek és a munkaféltételek megjavításának széleskörű bevezetése által növekedik. Az ipar, elsősorban a nehézipar gyors fejlődése a mezőgazdaság szocialista átalakításának kulcsa volt. Ä Szovjetunió a világ leghatalmasabb mezőgazdasági országa lett Lenin szövetkezeti terve mutatkozott a pfoletárforradalom legnehezebb feladata megoldása egyedül helyes útjának a hatalom megszerzése után. A kolhozrendszer győzelme a Szovjetuniót a világ leghatalmasabb mezőgazdaságával rendelkező országává tette. Valamennyi szovjet paraszt kolhozokban tömörült, amelyeknek száma hazánkban ma 80 ezer. 5800 szovhoz, szocialista nagyvállalat létesült, amelyek 55 millió hektár szántóföldön, vagyis az ország összes szántóföldjeinek 25 százalékán gazdálkodnak. A szocialista mezőgazdaság hatalmas anyagiműszaki alappal rendelkezik. A szovhozok és kolhczok földjein eqymillió 632 ezer traktor (14 lóerős traktorokra átszámítva), 420 ezer gabonakombájn, mintegy 660 ezer teherautó és más bonyolult mezőgazdasági gépek milliói dolgoznak. A mezőgazdaság szocialista átépítése és korszerű technikával való ellátása következtében a mezőgazdasági termelésben jelentősen megnövekedett a munka termelékenysége. Annak ellenére, hogy a mezőgazdasági dolgozók részaránya a lakosság egész számában a forradalom előtti időszakhoz viszonyítva csaknem a felére csökkent, a mezőgazdaság piaci termelése a többszörösére emelkedett. Az 1913-as évhez ý- a forradalom előtti legtermékenyebb évhez — viszonyítva csaknem háromszorosára emelkedett a gabona piaci termelése, ebből a búzáé ötszörösére, a nyersgyapot, napraforgó és zöldség piaci termelése hatszorosára, a cukorrépáé és burgonyáé csaknem háromszorosára emelkedett. A mezőgazdaság fejlesztésében fontos szakasszá vált az utolsó négy é\, az SZKP KB 1953. évi szeptemberi ülése óta eltelt évek, amikor is £ párt és a kormány megkezdték a mezőgazdasági termelés lényeges növelése nagyméretű programjának megvalósítását. Nagy jelentőségnek az olyan intézkedések, mint a mezőgazdaság anyagi-műszaki alapjának megerősítése, a szűzföldek és a parlagon heverő földek megművelése, a kolhozok, GTÄ-k és szovhozck vezető káderekkel való megerősítése, a mezőgazdasági dolgozók anyagi érdekeltségének növelése, a mezőgazdasági termelés fokozásában a tervezés új módszerének ' bevezetése stb. A mezőqazdasáq fejlődésének üteme most szüntelenül gyorsul. Engedjék meg, hogy néhány adatot soroljak fei. amelyek a mezőgazdaság fejlődését jellemzik az utoisó években. 1957-ben a Szovjetunió vetésterületei összesen 193 millió 200 ezer hektárt tettek ki, vagyis 75 millió hektárral többet, mint 1913ban. Ez a siker magában véve is kiváló. De még nagyobb figyelmet érdemel az a tf'ny, hogy a vetésterületek gyarapcdásából, amit a szovjet hatalom fennállása alatt értünk el, e területnek mintegy fele (36 millió hektár) az utolsó négy évre esik. A vetésterületek kiterjesztésével és a hektárhozamok növelésével lényegesen növekedett a mezőgazdasági termékek össztermése és begyűjtése. Felsorolok néhány mutatószámot: 1957. november l-ig a mezőgazdasági termények állami begyűjtése és felvásárlása az 1953-as év ugyanezen időszakával szemben 120 százalékot tett ki, ebből a búzáé 143 százalékot, a cukorrépáé 175 százalékot, a burgonyáé 148 százalékot, a zöldségé 179 százalékot, az állatok begyűjtése és felvásárlása 148 százalékot, ebből a sertéshúsé 304 százalékot, a tej- és tejtermékeké 190 százalékct, a gyapjúé 142 százalékot, a tojásé 165 százalékot. Az állami iparvállalatok az 1957-es §v tíz hónapja alatt 234 ezer tonnával tSbb vajat termeltek, vagyis 68 százalékkal többet, mint 1953 ugyanezen időszakában. Igaz, hogv az aszály következtében az ország számos területén, főleg a Volga mentén, az Urálon és Kazahsztán egyes területein az idén kevesebb gabona termett, mint tavaly. Azonban ennek ellenére az államnak rendelkezésére áll a szükséges mennyiségű gabona a szűzföldek és hosszú évekig parlagon heverő földek megművelésének következtében. A szűzföldek megművelésének az ország gazdaságában játszó rendkívüli szerepéről a következő tények tanúskodnak: 1957. november l-ig a szűzföldek és a parlagon heverő földek megművelt területein (gabcnát helyettesítő mezőgazdasági termények nélkül) 1021 millió pud gabonát gyűjtöttek be, míg az egész Í953-as év folvamán ezeken a területeken csupán 618 millió pudot gyűjtöttek be. A szibériai területeken ez — az előző években — 645 millió, és 247 millió pudot tett ki. ebből az altáji kerületben mintegy 280 millió pudot az 1953. évi 29 millió Duddal szemben. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a szűzföldek megművelésének a párt által kitűzött feladata megfelel népünk életérdekeinek, a kommunista felépítés érdekeinek. A mezőgazdaság egyik legjobban elmaradt szakasza hosszú éveken keresztül az állattenyésztési termelés volt. A párt intézkedései most a helyzetet megváltoztatták. Míg 1933 októberében az állatállomány csak 4 millió 600 ezer darabbal volt nagyobb, mint a forradalom előtti Órcszországban, az utóbbi három évben 7 millió 400 ezer darabbal növekedett és 1956 októberében 12 millió darabbal haladta meg a forradalom előtti színvonalat. Az állomány növekedésén kívül lényegesen fokozódott az állatok hasznossága is. Az 1913-as évhez viszonyítva a hús piaci termelése kétszeresére, a tejé háromszorosára, a qyapjúé háromszorosára emelkedett, ebből a finom és félfinom gyapjú csaknem ötszörösére. A legjobb kolhozok és szovhozok az állattenyésztési termelés továbbfejlesztési lehetőségeinek és távlatainak gondos mérlegelése után arra kötelezték magukat, hogy jelentősen növelik az állattenyésztési termelést és a mezőgazdasági dolgozókat felhívták, törekedjenek arra, hogy a legközelebbi években elérjék az Amerikai Egyesült Államokat az egy lakosra eső hús-, tej- és vajtermelésben. Ez a felhívás, melyet a párt Központi Bizottsága támogat, a mezőgazdasági dolgozók aktivitásának óriási fellendülését váltotta ki és azt egyhangúlag jóváhagyta az egész szovjet nép. Amikor hazánkban kibontakozott az e feladat megvalósításáért indított mozgalom, a burzsoá sajtó sokat írt e feladat irrealitásáról, arról, hogy csupán propagandacélokat követünk stb. Azonban a szovhozok és kolhozok élete, gyakorlati munkája megcáfolta e rágalmazó koholmányokat'. Az állattenyésztési termelés idei fejlődése még jobban megerősít bennünket abban a meggyőződésünkben, hogy e feladatot teljesíteni fogjuk. Nézzék, mily lelkesen törekednek az állattenyésztési termelés fejlesztésére az OSZSZSZK. Ukrajna, Moldávia, valamint más köztársaságok és területek haladó kolhozai és térségei. Például a Moldvai SZSZK, Csadir-Lungszkij kolhozai az egész 1956-os' év folyamán 100 hektár föld után 34 mázsa húst termeltek, az idei év tíz hónapja alatt pedig 66,6 mázsát. A moldvai kolhozok 1957. november l-ig összesen csaknem 2,5ször több húít termeltek és adtak el az államnak mint a múlt év ugyanezen időszakában és emellett biztosították az állatállomány további növekedését. A vinnicei terület Krizsopol járásának kolhozai az egész tavalyi év a,latt 100 hektár mezőgazdasági föld után 38 mázsa húst termeltek, az idei év tíz hónapja alatt pedig 101 mázsát, vagyis 2,5-ször többet. A. Csuvas Autonom SZSZK vurnári járásában levő Lenin-kolhoz a 100 hektárra eső hústermelést a tavalyi 49 mázsáról az 1957-es év tíz hónapja alatt 110 mázsára emelte. Tehát ilyen eredményeket lehet elérni egy év alatt, ha ésszerűen felhasználják a tartalékokat és a szocialista mezőgazdaság előnyeit. Az állattenyésztési termelés lényeges növelése feladatainak sikeres teljesítéséről számos ilyen példát lehet felsorolni. A szocializmus virágzást jelent az élet valamennyi területén Elvtársak! A szovjet nép sikereinek láttán szertefoszlottak ellenségeink meséi arról, hogy a bolsevik forradalom a civilizáció hanyatlását, sót majdnem megsemmisülését okozza. Államunk negyven éves tapasztalatai meggyőzően megmutatták, hogy a nép, amely kezébe vette a hatalmat, a leggondosabb gazda, állandóan újabb és újabb anyagi és szellemi értékek fáradhatatlan alkotója. Ezek a tapasztalatok megmutatták, hogy csupán a szocializmusban kezdődik az egész lakosság részvételével a valóban tömeges előrenaladás a társadalmi és a személyes élet valamennyi terén, az anyagi termelés fejlődésének rendületlen előrehaladása, a tudomány és kultúra szüntelen virágzása. A szocialista forradalom egyik pompás sikere a nők felszabadítása, bekapcsolása a társadalom aktív tevékenységébe. A szovjet nők alkotó munkájukkal a gazdasági és kulturális országépítés valamennyi szakaszán hozzájárulnak a kommunizmus győzelméért vívott, az egész népet felölelő harchoz, a felnövekvő nemzedék neveléséhez. A szocializmus a termelőerők fejlődésének korlátlan távlatait nyitotta meg és ezáltal lehetővé tette a nép életszínvonalának szüntelen emelkedését. Ezen a téren a legáltalánosabb mutató a nemzeti jövedelem emelkedése. Egy lakosra átszámítva a nemzeti jövedelem a Szovjetunióban az 1913-as évvel szemben 13-szorosára növekedett. Ugyanezen idő alatt az USA-ban az egy lakosra eső nemzeti jövedelem nem egész kétszeresére, Angliában és Franciaországban csak valamivel több mint 1,6-szorosára emelkedett. A szocializmus győzelme a Szovjetunióban egyszer s mindenkorra megszüntette azt a rosszat, amit a dolgozóknak a munkanélküliség jelentett. A népgazdaságunkban dolgozó munkások és alkalmazottak száma az 1913. évi 12 millió 900 ezerről 1957ben 52 millió 600 ezerre emelkedett, vagyis csaknem négyszeresére. A szocialista forradalom nemcsak hirdette, hanem a gyakorlatban is biztosította hazánk valamennyi polgárának a munkára, művelődésre és pihenésre való jogát. A szocialista társadalomnak, mint a leghumánusabb társadalomnak legjellemzőbb vonása a felnövekvő nemzedékről és az idősebb nemzedék azon tagjairól való általános gondoskodás, akik becsületesen dolgoztak a nép javáért, a szocializmusért. A párt XX. kongresszusának határozatai alapján olyan intézkedések történtek, mint az alacsony béralapú munkások és alkalmazottak béreinek felemelése, az ünnepnapok és vasárnapok előtti munkanapok munkaidejének lerövidítése. Megvalósulnak a hétórás munkaidőre való áttérésről, valamint a földalatti szén-, és bányaipari munkáknál a hatórás munkaidőre való áttérésről szóló párt- és kormányhatározatok. Az utóbbi években lényegesen növekedett a lakásépítés. A szovjet állam évente óriási öszszegeket fordít szociális biztosításra, járadékokra, nyugdíjakra, ösztöndíjakra, ingyenes művelődésre, egészségügyi gondoskodásra stb. Az e célra fordított kiadások összege idén meghaladja a 192 milliárd rubelt, ami a Szovjetunió állami költségvetése összkiadásainak mintegy harmada. A dolgozók egyetértéssel fogadták az állami nyugdíjakról szóló új törvényt. A szovjet nép anyagi életszínvonalának emelkedése megnyilvánult a fogyasztás növekedésében és a szovjet kereskedelem fejlődésében. Hazánk dolgozói egyre több különféle árucikket vásárolhatnak, lényegesen jobban esznek, ruházkodnak s jobban élnek. 1957-ben az állami és szövetkezeti kereskedelem útján 1940-hez viszonyítva 3,3-szor több hús és húskészítményt, 3,5-ször több vajat, tejet és más tejkészítményt, 3,3-szor több cukrot, 2,8-szor több ruhaanyagot hoztak forgalomba. Emellett a gyapjúanyagok eladása csaknem négyszeresére, a selyemanyagoké kilencszeresére emelkedett. 1956-ban a lakosság több mint 21 millió órát és karórát, több mint 3 millió kerékpárt, 4,2 millió rádiókészüléket és televízort vásárolt, s az idén még több ilyen árucikk kerül eladásra. Az utóbbi években az ipar több varrógépet, jégszekrényt, mosógépet és porszívót gyárt. A szocializmus nagy győzelme a Szovjetunióban megvalósított kultúrforradalom, amely hazánkat a tudomány és technika fejlesztése terén a világ egyik első helyére emelte. Már a második világháború előtt lényegében felszámoltuk hazánkban az írástudatlanságot. Ma a szovjetunió különféle fajta iskoláiban több mint 50 millió ember művelődik. Csupán az egyetemeken és szakiskolákon ma több, mint négymillió hallgató tanul az 1914. évi 182 ezer hallgatóval szemben. A népgazdaságban ma több mint hatmillió főiskolai és szakközépiskolai műveltségqel rendelkező szakember dolgozik, vagyis csaknem 33-szor több, mint a forradalom előtti Oroszországban. Mérnökök, technikusok, agronómusok és zootechnikusok, tanítók, orvosok és más szakemberek óriási hadserege tevékenyen részt vesz a kommunista országépítés nagy művében. Kiváló sikereket értünk el az irodalom és művészet fejlesztésében. Az írók és művészek a kommunizmus nagy eszméinek győzelméért, az új emberek, a kommunista társadalom építőinek neveléséért tevékenyen harcoló értelmiségünk egyik élcsapatát alkotják. Ha összefoglaljuk az Október negyvenedik évfordulójának eredményeit, különös hálával kell megemlékeznünk a szovjet tudósok gyümölcsöző munkájáról, akik hazánkat és az egész emberiséget világraszóló nagy jelentőségű felfedezésekkel és találmányokkal gazdagították. Nem sorolhatom itt fel a szovjet tudósok kiváló sikereit mind. Megemlítem csupán, hogy hazánk az első helyen áll az atomenergia hatalmas erejének békés célokra való felhasználásában, és hogy nemrégen sikeresen kipróbáltuk az interkontinentális ballisztikus lövedéket. A tudományos és műszaki sikerek betetőzése volt a Föld eLső mesterséges holdjának megalkotása és sikeres kibocsátása 1957. október 4-én. Egy hónap sem telt el azóta és a világűrbe kibocsátottuk a második szovjet mesterséges holdat, amely sokkal tökéletesebb és különféle tudományos műszerekkel van felszerelve és amelyben kísérleti állat is van. Most már első mesterséges holdunk nem szomorú a világűrbén. A Szovjetunió két küldötte, a béke két csillaga kering a. Föld körül. Tudósaink, konstruktőrjeink, mérnökeink, technikusaink és munkásaink az Október 40. évfordulójára valóban pompás ajándékkal örvendeztették meg a szovjet embereket, amikor valóra váltották az emberiség merész vágyát, A szocializmus országának a tudomány és technika fejlesztésében valóban korszakalkotó sikerei a szó szoros értelmében lázba hozták az egész világot. Barátaink milliói valamennyi világ-^ részben őszintén örülnek és lelkesen üdvözlik a szovjet tudomány és technika, valamint ipari dolgozóink nagyszerű tettét. Ezzel egyidejűleg azonban a szocializmus ellenségeiden a Szovjetunió e győzelme félelmet és zavart keltett. Meggyőződtek róla, mily magas fokra emelte a Szovjetunió tudományát, technikáját és iparát, hogy képes volt sikeresen megoldani ily bonyolult tudományos és műszaki problémákat. Az USA annak idején bejelentette, hogy készül kibocsátani a Föld mesterséges holdját és azt „Avantgardnak" (Van Guard) nevezték el. Éppen ennek és nem másnak! Mi szintén bejelentettük, hogy szándékszunk kibocsátani a Föld mesterséges holdját. Most valamennyien látják, hogy a szovjet tudomány és technika alkotó törekvéseit siker koronázta. Amikor feltűnt a kis „szovjet hold" az USA egyes tényezői kijelentették, egyáltalán nem gondolnak r.rra, hogy versenyezzenek a Szovjetunióval mesterséges holdak gyártásában. Ezt moöt mondják már, amikor a mi mesterséges holdjaink a Föld körül keringenek. Amint az „Avantgard" elnevezésből látható, az amerikaiak meg voltak győződve róla, hogy az ő mesterséges holdjuk lesz az első a világon. Az élet azonban megmutatta, hogy az élcsapat, az avantgárda a szovjet mesterséges hold. A mi mesterséges holdjaink a Föld körül keringenek és várják, mikor tűnnek fsí mellettük az amerikai és más mesterséges holdak, létrehozván így a mesterséges holdak társaságát. Az ilyen társaság, az ilyen versengés sokkal jobb lesz, mint a lázas fegyverkezésben, a halálthozó fegyverek gyártásában való verseny. A szovjet tudósok és műszaki doí* gozók, ipari dolgozóink, akik eszüket és alkotó munkájukat latba vetették a Föld első mesterséges holdjainak megalkotásáért, kivívták az egész nép tiszteletét és mindazok őszinte háláját, akiknek szívügyük a haladás és a tudomány virágzása. Engedjék meg, hogy erről a díszemelvényről a párt és a kormány megbízásából tolmácsoljam nekik szívélyes jókívánatainkat kiváló győzelmükhöz és legmélyebb hálánkat nyilvánítsam nekik! Az SZKP XX. kongresszusa — a szovjet ország fontos szakasza Elvtársak! A szocializmus felépítése a Szovjetunióban a Nagy Forradalom fő eredménye. Októberi szovjet nép melegen egyetértett a XX. kongresszus határozataival, a kommunista országépítésnek a kongresszus A szocialista társadalom új, az em- j által kidolgozott terveivel és nagy alberiség történetében példátlan társa- kotó lelkesedéssel dolgozik e tervek dalom. A szovjet társadalom nem for- ' teljesítésén. Az utóbbi időben észrevegácsolódik egymással szemben ellensé- í hetően fokozódott a dolgozók képviseges osztályokra. Egységes érdekek és ! lői szovjetjeinek tevékenysége, növekecélok fűzik egybe, szorosan tömörül | dett szerepük a gazdasági és kulturális élcsapata — a kommunista párt körül, j országépítés irányításában. A szovjet Pártunk megnőtt, megerősödött és szakszervezetek fejlesztik a tömegek megszilárdult abban a harcban, amelyet j alkotó tevékenységét, s még nagyobb mindaz ellen vívott, ami távol áll a i méretekben bekapcsolják a dolgozókat morxizmustól és ellenséges a a termelés irányításába. Nagy és gyümarxizmusnak, ami ellenkezik a prole- mölcsöző tevékenységet fejt ki a lenini tariátus érdekeivel. A párt egész tör- > Komszomol, amely mindig élénken váténete azt mutatja, hogy nem tudná laszolt pártunk felhívására, kezdemételjesíteni a szocialista forradalom vezetőjének, a szocializmus győzelmes építése szervezőjének és ihletőjének nyezést fejt ki és indítványokat tesz a kommunista országépítés legkülönfélébb szakaszain. A kongresszus utáni szerepét hazánkban, ha nem harcolt j időszakot hazánk fejlesztésében elért volna könyörtelenül a mensevikek, eszerek, anarchisták, trockisták, jobboldali elhajlók, burzsoá nacionalisták és a marxizmus-leninizmus más ellenségei ellen, ha nem törte volna le ideológiailag és politikailag ezeket az ellenségeket. Az Októberi Forradalom győzelmének első napjaitól kezdve a kommunista párt Leninnel, nagy alapítójával és vezérével az élen a szovjet nép minden erőfeszítését az Október vívmányainak megvédésére, a szocialista felépítés terveinek megvalósítására, a szovjet állam erejének megszilárdítására irányította. Vlagyimir Iljics Lenin halála után a párt Központi Bizottsága köré tömörült, amelynek élén J. V. Sztálin állott. A párt rendületlenül és következetesen megvalósította Lenin irányelveit, hazánkat sikerről sikerre vezette. Vezetésével a szovjet nép végrehajtotta az ország iparosítását és a mezőgazdaság kollektivizálását, felépítette a szocialista társadalmat és világtörténelmi győzelmet aratott a Nagy Honvédő Háborúban. Ez a győzelem hazánkat hatalmas szocialista nagyhatalommá tette és még jobban emelte nemzetközi tekintélyét. A szovjet' ország fejlődésének a kommunizmushoz vezető útján, a párt és a szovjet nép életének fontos történelmi szakasza volt az SZKP XX. kong- j resszusa. Egész pártunk és az egész ' újabb nagy sikerek jellemezték. Megtett utunk elemzésénél •és "jövő terveink kitűzésénél a párt XX. kongresszusa magasfokú marxi-lenini elviességet, az eddigi fogyatékosságokkal és hibákkal szemben kérlelhetetlenséget mutatott, új fokra emelte a bolse«vik bírálatot és önbírálatot és megmutatta azon feladatok megoldásához való alkotó közeledés példáját, amelyeket az élet a kommunizmus építésének adott szakaszában állít elénk. A pártkongresszus elvi bírálat alá vetette a J. V. Sztálin személyének kultuszával kapcsolatos hibákat és rámutatott a személyi kultusz következményeinek leküzdésére irányuló intézkedésekre. A személyi kultusz bírálatában a pártkongresszus a marxizmus-leninizmus alapvető téziseiből indult ki, valamint azokból a bíráló hozzászólásokból, amelyekkel V. I. Lenin J. V. Sztálin fogyatékosságait és negatív jellemvonásait illette, amelyek főleg életének utolsó szakaszában nyilvánultak meg kifejezően és közös ügyünknek komoly károkat okoztak. Ez a bírálat és a párt nagy munkája, amelyet a személyi kultusz következményeinek felszámolása terén fejtett ki, elősegítette a kommunista párt egész tevékenységének megjavítását, hozzájárult a kollektív veze(Folytatás a 4. oldalon.) ÜJ SZO 3 £ 1957. november S. I