Új Szó, 1957. november (10. évfolyam, 303-332.szám)

1957-11-08 / 310. szám, péntek

M. SZ. HRUSCSOV ELVTÄStS (Folytatás a 2. oldalról.) tőkés országokat — Nagy-Britanniát, Franciaországot és Nyugat-Németor­szágot. Sikeresen folyik annak a fel­adatnak megoldása, hogy történelmileg rövid időn belül utolérjük és megelőz­zük a legfejlettebb tőkés országokat, közöttük az USA-t is az egy lakosra eső termelésben. V. I. Lenin nemegyszer hangsúlyozta a munkatermelékenység döntő jelentő­ségét az új társadalmi rendszer győ­zelme szempontjából. A forradalom előtti Oroszországban a munkaterme­lékenység sokkal alacsonyabb volt, mint Angliában, ugyancsak lényegesen alacsonyabb, mint Franciaországban. A Szovjetunió a munkatermelékenység terén már megelőzte Nagy-Britanniát és Franciaországot és utóiéri az USA-t. Az 1913-as évhez viszonyítva az évi munkatermelékenység a Szovjetunió iparában minteay 9,5-szeresére emel­kedett, míg az USA-ban csak 2,3-sze­resére. Fontos emlékeztetni arra, hogy nálunk a munkatermelékenység a tu­domány és'technika sikereinek, a gé­pesítésnek és a munkaféltételek meg­javításának széleskörű bevezetése által növekedik. Az ipar, elsősorban a nehézipar gyors fejlődése a mezőgazdaság szocialista átalakításának kulcsa volt. Ä Szovjetunió a világ leghatalmasabb mezőgazdasági országa lett Lenin szövetkezeti terve mutatkozott a pfoletárforradalom legnehezebb fel­adata megoldása egyedül helyes útjá­nak a hatalom megszerzése után. A kolhozrendszer győzelme a Szovjet­uniót a világ leghatalmasabb mezőgaz­daságával rendelkező országává tette. Valamennyi szovjet paraszt kolhozok­ban tömörült, amelyeknek száma ha­zánkban ma 80 ezer. 5800 szovhoz, szocialista nagyvállalat létesült, ame­lyek 55 millió hektár szántóföldön, vagy­is az ország összes szántóföldjeinek 25 százalékán gazdálkodnak. A szocia­lista mezőgazdaság hatalmas anyagi­műszaki alappal rendelkezik. A szovhozok és kolhczok földjein eqymillió 632 ezer traktor (14 lóerős traktorokra átszámítva), 420 ezer gabonakombájn, mintegy 660 ezer teherautó és más bonyolult mező­gazdasági gépek milliói dolgoznak. A mezőgazdaság szocialista átépí­tése és korszerű technikával való el­látása következtében a mezőgazda­sági termelésben jelentősen megnö­vekedett a munka termelékenysége. Annak ellenére, hogy a mezőgazda­sági dolgozók részaránya a lakosság egész számában a forradalom előtti időszakhoz viszonyítva csaknem a fe­lére csökkent, a mezőgazdaság piaci termelése a többszörösére emelke­dett. Az 1913-as évhez ý- a forra­dalom előtti legtermékenyebb évhez — viszonyítva csaknem háromszo­rosára emelkedett a gabona piaci termelése, ebből a búzáé ötszörösére, a nyersgyapot, napraforgó és zöld­ség piaci termelése hatszorosára, a cukorrépáé és burgonyáé csaknem háromszorosára emelkedett. A mezőgazdaság fejlesztésében fontos szakasszá vált az utolsó négy é\, az SZKP KB 1953. évi szeptem­beri ülése óta eltelt évek, amikor is £ párt és a kormány megkezdték a mezőgazdasági termelés lényeges nö­velése nagyméretű programjának megvalósítását. Nagy jelentőségnek az olyan intézkedések, mint a mező­gazdaság anyagi-műszaki alapjának megerősítése, a szűzföldek és a parlagon heverő földek megművelése, a kolhozok, GTÄ-k és szovhozck ve­zető káderekkel való megerősítése, a mezőgazdasági dolgozók anyagi ér­dekeltségének növelése, a mezőgaz­dasági termelés fokozásában a ter­vezés új módszerének ' bevezetése stb. A mezőqazdasáq fejlődésének üteme most szüntelenül gyorsul. Engedjék meg, hogy néhány ada­tot soroljak fei. amelyek a mezőgaz­daság fejlődését jellemzik az utoisó években. 1957-ben a Szovjetunió ve­tésterületei összesen 193 millió 200 ezer hektárt tettek ki, vagyis 75 millió hektárral többet, mint 1913­ban. Ez a siker magában véve is ki­váló. De még nagyobb figyelmet ér­demel az a tf'ny, hogy a vetésterü­letek gyarapcdásából, amit a szovjet hatalom fennállása alatt értünk el, e területnek mintegy fele (36 millió hektár) az utolsó négy évre esik. A vetésterületek kiterjesztésével és a hektárhozamok növelésével lé­nyegesen növekedett a mezőgazdasá­gi termékek össztermése és begyűj­tése. Felsorolok néhány mutatószá­mot: 1957. november l-ig a mező­gazdasági termények állami begyűj­tése és felvásárlása az 1953-as év ugyanezen időszakával szemben 120 százalékot tett ki, ebből a búzáé 143 százalékot, a cukorrépáé 175 száza­lékot, a burgonyáé 148 százalékot, a zöldségé 179 százalékot, az álla­tok begyűjtése és felvásárlása 148 százalékot, ebből a sertéshúsé 304 százalékot, a tej- és tejterméke­ké 190 százalékct, a gyapjúé 142 százalékot, a tojásé 165 százalékot. Az állami iparvállalatok az 1957-es §v tíz hónapja alatt 234 ezer tonná­val tSbb vajat termeltek, vagyis 68 százalékkal többet, mint 1953 ugyan­ezen időszakában. Igaz, hogv az aszály következté­ben az ország számos területén, fő­leg a Volga mentén, az Urálon és Kazahsztán egyes területein az idén kevesebb gabona termett, mint ta­valy. Azonban ennek ellenére az ál­lamnak rendelkezésére áll a szük­séges mennyiségű gabona a szűz­földek és hosszú évekig parlagon heverő földek megművelésének kö­vetkeztében. A szűzföldek megművelésének az ország gazdaságában játszó rendkí­vüli szerepéről a következő tények tanúskodnak: 1957. november l-ig a szűzföldek és a parlagon heverő földek megművelt területein (gabc­nát helyettesítő mezőgazdasági ter­mények nélkül) 1021 millió pud ga­bonát gyűjtöttek be, míg az egész Í953-as év folvamán ezeken a terü­leteken csupán 618 millió pudot gyűjtöttek be. A szibériai területe­ken ez — az előző években — 645 millió, és 247 millió pudot tett ki. ebből az altáji kerületben mintegy 280 millió pudot az 1953. évi 29 mil­lió Duddal szemben. Ebből az a kö­vetkeztetés vonható le, hogy a szűz­földek megművelésének a párt által kitűzött feladata megfelel népünk életérdekeinek, a kommunista fel­építés érdekeinek. A mezőgazdaság egyik legjobban elmaradt szakasza hosszú éveken ke­resztül az állattenyésztési termelés volt. A párt intézkedései most a helyzetet megváltoztatták. Míg 1933 októberében az állatállomány csak 4 millió 600 ezer darabbal volt na­gyobb, mint a forradalom előtti Órcszországban, az utóbbi három év­ben 7 millió 400 ezer darabbal növe­kedett és 1956 októberében 12 mil­lió darabbal haladta meg a forrada­lom előtti színvonalat. Az állomány növekedésén kívül lényegesen foko­zódott az állatok hasznossága is. Az 1913-as évhez viszonyítva a hús piaci termelése kétszeresére, a tejé há­romszorosára, a qyapjúé három­szorosára emelkedett, ebből a finom és félfinom gyapjú csaknem ötszö­rösére. A legjobb kolhozok és szovhozok az állattenyésztési termelés tovább­fejlesztési lehetőségeinek és távlatai­nak gondos mérlegelése után arra kötelezték magukat, hogy jelentősen növelik az állattenyésztési termelést és a mezőgazdasági dolgozókat fel­hívták, törekedjenek arra, hogy a legközelebbi években elérjék az Ame­rikai Egyesült Államokat az egy la­kosra eső hús-, tej- és vajtermelés­ben. Ez a felhívás, melyet a párt Központi Bizottsága támogat, a me­zőgazdasági dolgozók aktivitásának óriási fellendülését váltotta ki és azt egyhangúlag jóváhagyta az egész szovjet nép. Amikor hazánkban kibontakozott az e feladat megvalósításáért indí­tott mozgalom, a burzsoá sajtó sokat írt e feladat irrealitásáról, arról, hogy csupán propagandacélokat kö­vetünk stb. Azonban a szovhozok és kolhozok élete, gyakorlati munkája megcáfolta e rágalmazó koholmányo­kat'. Az állattenyésztési termelés idei fejlődése még jobban megerősít bennünket abban a meggyőződésünk­ben, hogy e feladatot teljesíteni fog­juk. Nézzék, mily lelkesen töreked­nek az állattenyésztési termelés fej­lesztésére az OSZSZSZK. Ukrajna, Moldávia, valamint más köztársaságok és területek haladó kolhozai és tér­ségei. Például a Moldvai SZSZK, Csa­dir-Lungszkij kolhozai az egész 1956-os' év folyamán 100 hektár föld után 34 mázsa húst termeltek, az idei év tíz hónapja alatt pedig 66,6 mázsát. A moldvai kolhozok 1957. november l-ig összesen csaknem 2,5­ször több húít termeltek és adtak el az államnak mint a múlt év ugyanezen időszakában és emellett biztosították az állatállomány további növekedését. A vinnicei terület Kri­zsopol járásának kolhozai az egész tavalyi év a,latt 100 hektár mezőgaz­dasági föld után 38 mázsa húst ter­meltek, az idei év tíz hónapja alatt pedig 101 mázsát, vagyis 2,5-ször többet. A. Csuvas Autonom SZSZK vurnári járásában levő Lenin-kolhoz a 100 hektárra eső hústermelést a tavalyi 49 mázsáról az 1957-es év tíz hónapja alatt 110 mázsára emelte. Tehát ilyen eredményeket lehet el­érni egy év alatt, ha ésszerűen fel­használják a tartalékokat és a szocia­lista mezőgazdaság előnyeit. Az ál­lattenyésztési termelés lényeges nö­velése feladatainak sikeres teljesíté­séről számos ilyen példát lehet fel­sorolni. A szocializmus virágzást jelent az élet valamennyi területén Elvtársak! A szovjet nép sikereinek láttán szertefoszlottak ellenségeink meséi arról, hogy a bolsevik forradalom a civilizáció hanyatlását, sót majdnem megsemmisülését okozza. Államunk negyven éves tapasztalatai meggyő­zően megmutatták, hogy a nép, amely kezébe vette a hatalmat, a leggon­dosabb gazda, állandóan újabb és újabb anyagi és szellemi értékek fá­radhatatlan alkotója. Ezek a tapasz­talatok megmutatták, hogy csupán a szocializmusban kezdődik az egész lakosság részvételével a valóban tö­meges előrenaladás a társadalmi és a személyes élet valamennyi te­rén, az anyagi termelés fejlődésének rendületlen előrehaladása, a tudo­mány és kultúra szüntelen virágzása. A szocialista forradalom egyik pompás sikere a nők felszabadítása, bekapcsolása a társadalom aktív te­vékenységébe. A szovjet nők alkotó munkájukkal a gazdasági és kultu­rális országépítés valamennyi szaka­szán hozzájárulnak a kommunizmus győzelméért vívott, az egész népet felölelő harchoz, a felnövekvő nem­zedék neveléséhez. A szocializmus a termelőerők fejlő­désének korlátlan távlatait nyitotta meg és ezáltal lehetővé tette a nép életszínvonalának szüntelen emelke­dését. Ezen a téren a legáltalánosabb mutató a nemzeti jövedelem emel­kedése. Egy lakosra átszámítva a nemzeti jövedelem a Szovjetunióban az 1913-as évvel szemben 13-szoro­sára növekedett. Ugyanezen idő alatt az USA-ban az egy lakosra eső nem­zeti jövedelem nem egész kétszere­sére, Angliában és Franciaországban csak valamivel több mint 1,6-szorosá­ra emelkedett. A szocializmus győzelme a Szovjet­unióban egyszer s mindenkorra meg­szüntette azt a rosszat, amit a dol­gozóknak a munkanélküliség jelentett. A népgazdaságunkban dolgozó mun­kások és alkalmazottak száma az 1913. évi 12 millió 900 ezerről 1957­ben 52 millió 600 ezerre emelkedett, vagyis csaknem négyszeresére. A szo­cialista forradalom nemcsak hirdette, hanem a gyakorlatban is biztosította hazánk valamennyi polgárának a mun­kára, művelődésre és pihenésre való jogát. A szocialista társadalomnak, mint a leghumánusabb társadalomnak legjellemzőbb vonása a felnövekvő nemzedékről és az idősebb nemzedék azon tagjairól való általános gondos­kodás, akik becsületesen dolgoztak a nép javáért, a szocializmusért. A párt XX. kongresszusának hatá­rozatai alapján olyan intézkedések történtek, mint az alacsony béralapú munkások és alkalmazottak bérei­nek felemelése, az ünnepnapok és va­sárnapok előtti munkanapok munka­idejének lerövidítése. Megvalósulnak a hétórás munkaidőre való áttérésről, valamint a földalatti szén-, és bánya­ipari munkáknál a hatórás munkaidő­re való áttérésről szóló párt- és kor­mányhatározatok. Az utóbbi években lényegesen növekedett a lakásépítés. A szovjet állam évente óriási ösz­szegeket fordít szociális biztosítás­ra, járadékokra, nyugdíjakra, ösztön­díjakra, ingyenes művelődésre, egész­ségügyi gondoskodásra stb. Az e cél­ra fordított kiadások összege idén meghaladja a 192 milliárd rubelt, ami a Szovjetunió állami költségvetése összkiadásainak mintegy harmada. A dolgozók egyetértéssel fogadták az állami nyugdíjakról szóló új törvényt. A szovjet nép anyagi életszínvona­lának emelkedése megnyilvánult a fogyasztás növekedésében és a szov­jet kereskedelem fejlődésében. Ha­zánk dolgozói egyre több különféle árucikket vásárolhatnak, lényegesen jobban esznek, ruházkodnak s jobban élnek. 1957-ben az állami és szövetkezeti kereskedelem útján 1940-hez viszo­nyítva 3,3-szor több hús és húské­szítményt, 3,5-ször több vajat, tejet és más tejkészítményt, 3,3-szor több cukrot, 2,8-szor több ruhaanyagot hoztak forgalomba. Emellett a gyap­júanyagok eladása csaknem négysze­resére, a selyemanyagoké kilencsze­resére emelkedett. 1956-ban a la­kosság több mint 21 millió órát és karórát, több mint 3 millió kerékpárt, 4,2 millió rádiókészüléket és televí­zort vásárolt, s az idén még több ilyen árucikk kerül eladásra. Az utóbbi években az ipar több var­rógépet, jégszekrényt, mosógépet és porszívót gyárt. A szocializmus nagy győzelme a Szovjetunióban megvalósított kultúr­forradalom, amely hazánkat a tudo­mány és technika fejlesztése terén a világ egyik első helyére emelte. Már a második világháború előtt lé­nyegében felszámoltuk hazánkban az írástudatlanságot. Ma a szovjetunió különféle fajta iskoláiban több mint 50 millió ember művelődik. Csupán az egyetemeken és szakiskolákon ma több, mint négymillió hallgató tanul az 1914. évi 182 ezer hallgatóval szemben. A népgazdaságban ma több mint hatmillió főiskolai és szakkö­zépiskolai műveltségqel rendelkező szakember dolgozik, vagyis csaknem 33-szor több, mint a forradalom előt­ti Oroszországban. Mérnökök, techni­kusok, agronómusok és zootechniku­sok, tanítók, orvosok és más szakem­berek óriási hadserege tevékenyen részt vesz a kommunista országépí­tés nagy művében. Kiváló sikereket értünk el az irodalom és művészet fejlesztésében. Az írók és művészek a kommunizmus nagy eszméinek győ­zelméért, az új emberek, a kommu­nista társadalom építőinek nevelésé­ért tevékenyen harcoló értelmiségünk egyik élcsapatát alkotják. Ha összefoglaljuk az Október negy­venedik évfordulójának eredményeit, különös hálával kell megemlékeznünk a szovjet tudósok gyümölcsöző mun­kájáról, akik hazánkat és az egész emberiséget világraszóló nagy jelen­tőségű felfedezésekkel és találmá­nyokkal gazdagították. Nem sorolha­tom itt fel a szovjet tudósok kiváló sikereit mind. Megemlítem csupán, hogy hazánk az első helyen áll az atomenergia hatalmas erejének bé­kés célokra való felhasználásában, és hogy nemrégen sikeresen kipróbáltuk az interkontinentális ballisztikus lö­vedéket. A tudományos és műszaki sikerek betetőzése volt a Föld eLső mester­séges holdjának megalkotása és sike­res kibocsátása 1957. október 4-én. Egy hónap sem telt el azóta és a világűrbe kibocsátottuk a második szovjet mesterséges holdat, amely sokkal tökéletesebb és különféle tu­dományos műszerekkel van felszerel­ve és amelyben kísérleti állat is van. Most már első mesterséges holdunk nem szomorú a világűrbén. A Szov­jetunió két küldötte, a béke két csil­laga kering a. Föld körül. Tudósaink, konstruktőrjeink, mérnökeink, tech­nikusaink és munkásaink az Október 40. évfordulójára valóban pompás ajándékkal örvendeztették meg a szovjet embereket, amikor valóra vál­tották az emberiség merész vágyát, A szocializmus országának a tudo­mány és technika fejlesztésében való­ban korszakalkotó sikerei a szó szo­ros értelmében lázba hozták az egész világot. Barátaink milliói valamennyi világ-^ részben őszintén örülnek és lelkesen üdvözlik a szovjet tudomány és tech­nika, valamint ipari dolgozóink nagy­szerű tettét. Ezzel egyidejűleg azon­ban a szocializmus ellenségeiden a Szovjetunió e győzelme félelmet és zavart keltett. Meggyőződtek róla, mily magas fokra emelte a Szovjetunió tu­dományát, technikáját és iparát, hogy képes volt sikeresen megoldani ily bo­nyolult tudományos és műszaki prob­lémákat. Az USA annak idején bejelentette, hogy készül kibocsátani a Föld mester­séges holdját és azt „Avantgardnak" (Van Guard) nevezték el. Éppen ennek és nem másnak! Mi szintén bejelentet­tük, hogy szándékszunk kibocsátani a Föld mesterséges holdját. Most vala­mennyien látják, hogy a szovjet tudo­mány és technika alkotó törekvéseit siker koronázta. Amikor feltűnt a kis „szovjet hold" az USA egyes tényezői kijelentették, egyáltalán nem gondol­nak r.rra, hogy versenyezzenek a Szov­jetunióval mesterséges holdak gyártá­sában. Ezt moöt mondják már, amikor a mi mesterséges holdjaink a Föld kö­rül keringenek. Amint az „Avantgard" elnevezésből látható, az amerikaiak meg voltak győződve róla, hogy az ő mesterséges holdjuk lesz az első a világon. Az élet azonban megmutatta, hogy az élcsapat, az avantgárda a szovjet mesterséges hold. A mi mes­terséges holdjaink a Föld körül kerin­genek és várják, mikor tűnnek fsí mellettük az amerikai és más mester­séges holdak, létrehozván így a mes­terséges holdak társaságát. Az ilyen társaság, az ilyen versengés sokkal jobb lesz, mint a lázas fegyverkezés­ben, a halálthozó fegyverek gyártásá­ban való verseny. A szovjet tudósok és műszaki doí* gozók, ipari dolgozóink, akik eszüket és alkotó munkájukat latba vetették a Föld első mesterséges holdjainak meg­alkotásáért, kivívták az egész nép tiszteletét és mindazok őszinte háláját, akiknek szívügyük a haladás és a tudo­mány virágzása. Engedjék meg, hogy erről a díszemelvényről a párt és a kormány megbízásából tolmácsoljam nekik szívélyes jókívánatainkat kiváló győzelmükhöz és legmélyebb hálánkat nyilvánítsam nekik! Az SZKP XX. kongresszusa — a szovjet ország fontos szakasza Elvtársak! A szocializmus felépítése a Szovjetunióban a Nagy Forradalom fő eredménye. Októberi szovjet nép melegen egyetértett a XX. kongresszus határozataival, a kommu­nista országépítésnek a kongresszus A szocialista társadalom új, az em- j által kidolgozott terveivel és nagy al­beriség történetében példátlan társa- kotó lelkesedéssel dolgozik e tervek dalom. A szovjet társadalom nem for- ' teljesítésén. Az utóbbi időben észreve­gácsolódik egymással szemben ellensé- í hetően fokozódott a dolgozók képvise­ges osztályokra. Egységes érdekek és ! lői szovjetjeinek tevékenysége, növeke­célok fűzik egybe, szorosan tömörül | dett szerepük a gazdasági és kulturális élcsapata — a kommunista párt körül, j országépítés irányításában. A szovjet Pártunk megnőtt, megerősödött és szakszervezetek fejlesztik a tömegek megszilárdult abban a harcban, amelyet j alkotó tevékenységét, s még nagyobb mindaz ellen vívott, ami távol áll a i méretekben bekapcsolják a dolgozókat morxizmustól és ellenséges a a termelés irányításába. Nagy és gyü­marxizmusnak, ami ellenkezik a prole- mölcsöző tevékenységet fejt ki a lenini tariátus érdekeivel. A párt egész tör- > Komszomol, amely mindig élénken vá­ténete azt mutatja, hogy nem tudná laszolt pártunk felhívására, kezdemé­teljesíteni a szocialista forradalom ve­zetőjének, a szocializmus győzelmes építése szervezőjének és ihletőjének nyezést fejt ki és indítványokat tesz a kommunista országépítés legkülönfé­lébb szakaszain. A kongresszus utáni szerepét hazánkban, ha nem harcolt j időszakot hazánk fejlesztésében elért volna könyörtelenül a mensevikek, eszerek, anarchisták, trockisták, jobb­oldali elhajlók, burzsoá nacionalisták és a marxizmus-leninizmus más ellen­ségei ellen, ha nem törte volna le ideo­lógiailag és politikailag ezeket az el­lenségeket. Az Októberi Forradalom győzelmének első napjaitól kezdve a kommunista párt Leninnel, nagy alapítójával és ve­zérével az élen a szovjet nép minden erőfeszítését az Október vívmányainak megvédésére, a szocialista felépítés terveinek megvalósítására, a szovjet állam erejének megszilárdítására irá­nyította. Vlagyimir Iljics Lenin halála után a párt Központi Bizottsága köré tömörült, amelynek élén J. V. Sztálin állott. A párt rendületlenül és követ­kezetesen megvalósította Lenin irány­elveit, hazánkat sikerről sikerre vezet­te. Vezetésével a szovjet nép végre­hajtotta az ország iparosítását és a mezőgazdaság kollektivizálását, felépí­tette a szocialista társadalmat és világ­történelmi győzelmet aratott a Nagy Honvédő Háborúban. Ez a győzelem hazánkat hatalmas szocialista nagyha­talommá tette és még jobban emelte nemzetközi tekintélyét. A szovjet' ország fejlődésének a kommunizmushoz vezető útján, a párt és a szovjet nép életének fontos törté­nelmi szakasza volt az SZKP XX. kong- j resszusa. Egész pártunk és az egész ' újabb nagy sikerek jellemezték. Megtett utunk elemzésénél •és "jövő terveink kitűzésénél a párt XX. kong­resszusa magasfokú marxi-lenini el­viességet, az eddigi fogyatékosságokkal és hibákkal szemben kérlelhetetlensé­get mutatott, új fokra emelte a bolse«­vik bírálatot és önbírálatot és megmu­tatta azon feladatok megoldásához való alkotó közeledés példáját, amelyeket az élet a kommunizmus építésének adott szakaszában állít elénk. A pártkong­resszus elvi bírálat alá vetette a J. V. Sztálin személyének kultuszával kap­csolatos hibákat és rámutatott a sze­mélyi kultusz következményeinek le­küzdésére irányuló intézkedésekre. A személyi kultusz bírálatában a párt­kongresszus a marxizmus-leninizmus alapvető téziseiből indult ki, valamint azokból a bíráló hozzászólásokból, ame­lyekkel V. I. Lenin J. V. Sztálin fogya­tékosságait és negatív jellemvonásait illette, amelyek főleg életének utolsó szakaszában nyilvánultak meg kifeje­zően és közös ügyünknek komoly ká­rokat okoztak. Ez a bírálat és a párt nagy munkája, amelyet a személyi kul­tusz következményeinek felszámolása terén fejtett ki, elősegítette a kommu­nista párt egész tevékenységének meg­javítását, hozzájárult a kollektív veze­(Folytatás a 4. oldalon.) ÜJ SZO 3 £ 1957. november S. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom