Új Szó, 1957. november (10. évfolyam, 303-332.szám)

1957-11-27 / 329. szám, szerda

Világ proletá- u igydsüijetek ! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. november 27. szerda 30 fillér X. évfolyam, 329. szám. KIHARCOLJUK A BEKET! A Békevédők Bizottságának fel­hívását olvasom: ma, szerdán az atom- és hidrogénfegyverek elleni tiltakozás napját tartjuk egész ha­zánkban ... A háború nem elkerül­hetetlen! A világ valamennyi béke­szerető emberével együtt kihar­coljuk a békét! Igen, kiharcoljuk! A világ béke­erőinek győzniök kell a borzalma­san gyilkos háború kirobbantása ellen! Akaratlanul Hirosima, Nagaszaki japán városokra gondolok, az atombomba okozta szörnyű pusz­tításra. — Soha többé Hirosimát! — tiltakozik erre a gondolatra az ember legbensőbb énje. S kislá­nyom jut eszembe. Gondoljunk gyermekeink jövőjére! A pusztítás helyett, a nyugodt, biztos életet követeljük az egész világon. Gon­doljunk arra, hogy mit alkothat az ember, ha békés és szabad életet élhet! Nézzünk csak körül az or­szágban! Szívünk, lelkünk repes az örömtől, amikor látjuk a sok-sok újat, mindazt, amit a szabad éle­tünkben szárnyat kapott népeink alkotó ereje hozott létre. Magunk­nak, gyermekeinknek, késői utó­dainknak biztosítottuk a boldog, nyugodt élet lehetőségét. S a szo­cialista tábor országaival együtt példát mutatunk az egész embe­riségnek, hogyan teremthetjük meg egy háború nélküli jobb vi­lág, az örök béke feltételeit. Ezért követeljük az atomfegyverekkel való kísérletezések, a tömegpusz­tító fegyverek azonnali betiltását, az általános lefegyverzést. Erőnk tudatában tesszük ezt. Nem va­gyunk egyedül! Velünk tartanak a világ összes békeszerető nemzetei. Biztosak vagyunk abban, ha vala­mennyien összefogunk, lefogjuk az imperialisták, a monopolisták gyil­kos kezét. Az emberiség békeköve­telése sokkal erősebb és hatalma­sabb a háborús úszítók ármány­kodásánál. Ennek a legyőzhetetlen erőnek adott kifejezést a kommu­nista és munkáspártoknak a világ A köztársasági elnök válasza a Szovjetunió képviselőinek jókívánságaira dolgozóihoz intézett Békekiáltvá­nya, mely ezt mondja: „Most meg­akadályozható a háború, megvéd­hető a béke. Határozott meggyő­ződéssel mondjuk ezt, mivel ma más a világ helyzete, mások az erőviszonyok". Igen, mások az erőviszonyok! A világ népeit egységbe fogó béke eszménye győzelmeskedik a háború gyújtogatói felett. S mi, akik büszkén mondhatjuk magunkról, hogy kommunista pár­tunk vezetésével a béke politikáját valósítjuk meg hazánkban és né­peink a béke védelméről törvényt hoztak — tudatában vagyunk nagy lehetőségeinknek, hogy milyen hat­hatósan járulhatunk hozzá teljes erőnkkel a nukleáris fegyverek be­tiltásáért, a világbéke biztosításá­ért folytatott harc győzelméhez. „Építsd a hazát, erősíted a békét!" — e gottwaldovi jelszó céltudatos valóra váltásával, szocialista hazánk öntudatos építésével még nagyobb erőt adunk követeléseinknek a tö­megpusztító fegyverek betiltására. Ma, amikor a Békevédők Bizott­sága hazánk népei nevében az atom- és hidrogénfegyverek elleni országos tiltakozónap alkalmával felhívta az Egyesült Nemzetek Szervezete valamennyi tagállama kormányainak képviselőit, hogy az egész emberiség élete és boldog­sága nevében teljesítsék becsület­tel a nagy feladatot, mellyel az emberiség megbízta őket — a bé­két biztosító tetteket várjuk az ENSZ-től. Ez a felhívás mindnyá­junk nagy békeakaratának ad ki­fejezést. A béke az egész embe­riség boldog életének forrása. Ezért nemcsak magunk, csalá­dunk, népeink, hanem az egész emberiség érdekében emeljük fel békét követelő szavunkat, — ezért követeljük a nukleáris fegyverek betiltását, mert ez, és az általános lefegyverzés az egyedüli útja an­nak, hogy megszabaduljunk a há­ború rémétől és biztosíthassuk az egész világon a népek békés és boldog egymás mellett élését. Avita eredménye: S ZÖVetkeZeÍtk A CSKP KB levelének megvitatása alkalmából a nagykaposi járási párt­szervezetben elsősorban a tervezett feladatok teljesítéséről beszéltek. A vita résztvevői kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy a nagyobb feladatokat a járásban csak úgy tel­jesíthetik, ha az eddiginél sokkal ala­posabban látnak hozzá a parasztok EFSZ-ekbe való megnyeréséhez. Hi­szen a nagykaposi járásban a párt levelének közlése előtt a járás föld­területének alig 20 százalékán folyt szövetkezeti gazdálkodás. Ahogy az elvtársak mondják, lépten-nyomon nehézségekbe ütköztek. Sok elvtárs húzódozott a meggyőzés munkájától. Volt rá eset, hogy az agitációs mun­kára kiküldött egyes JNB-dolgozók sem teljesítették kielégítően a rájuk bízott feladatot. Ezen a téren a nagykaposi járásban gyökeres válto­zás állott be. Most minden faluban sok szó esik a szövetkezeti gazdálko­dás előnyeiről. A meggyőzés munkája nagy lendületet vett. S ennek meg is van az eredménye. Űj szövetkezeti falu Az elmúlt hetekben Nagykapos és Deregnyő után további 8 község föld­művesei jelentették be, hogy közösen akarnak gazdálkodni. Csicser község­ben alig 6 nap alatt 185 új tag 1213 hektár mezőgazdasági földterülettel lépett az EFSZ-be. így az eddigi kis EFSZ-ből egyszeribe a járás legna­gyobb szövetkezete lett. Kocsis Sán­dor, Juhász Gyula, Vaszil Gyula és a többiek egy 2200 hektáros szövet­kezet tagjai lettek. Ugyancsak ebben az időben alakult szövetkezet Kissze­retván és Nagyszeretván, s egészfa­lusi szövetkezetté fejlődött a mogyo­rósi, nagyszelmenci, ruszkai, kapos­kelecsényi szövetkezet, s egyre több dolgozó paraszt választja a szövet­kezetet Pálócon és Mokcsakerészen is. Biztosítjuk az építkezést Ez a tömeges belépés ugyancsak próbára teszi az elvtársak képessé­geit a járáson és a falvakon egyaránt. Az űj és a megnagyobbodott szövet­kezeteknek gazdasági épületekre van szüksége. A JNB mellett egy külön bizottság teljes lendülettel dolgozik a kérdés megoldásán. A bizottság a tervek kidolgozásakor figyelembe vesz minden lehetőséget. A Nagykaposi Téglagyár 180 000 téglát tartalékolt a szövetkezeteknek. Az építkezéshez megkezdték a kő- és kavicsszállítást és a járás erdeiből biztosítják a leg­szükségesebb faanyagot. Germann LI­vius, a JNB elnöke mindenütt ott van, ahol valami probléma megoldásra vár. A JNB hivatala olyan most. mint egy főhadiszállás. Szerveznek, irányítanak. Nagy a forgalom. Hol alakuló gyűlés­re hívják a járás vezetőit, hol meg tanácsért jönnek az új szövetkezete­sek. A CSKP KB levele mozgósít Mint említettük, ezeket a fényes eredményeket a nagykaposi járásban a párt levelének megvitatása után ér­ték el. — Többet termelni — han­goztatják mindenfelé a járásban. Ezt pedig csak nagy táblákon, a gépek kihasználásával és a modern agrotech­nika bevezetésével lehet. Ma már eqyre több dolqozó paraszt van tisz­tában a nagykaposi járásban is a nagytermelés előnyeivel. A párt le­velének megvitatása után Nagyszel­mecen két nap alatt 98 gazdálkodó 960 hektár földdel lépett a már meg­levő szövetkezetbe. A naqykaposi járásban — hosszas tétovázás után — az egyénileg gaz­dálkodók közelednek eqymáshoz s a parasztok tömegesen lépnek a jobb és előnyösebb szövetkezeti term"'és útjára. —ki— K. J. VOROSILOV ELVTÁRSNAK, A SZOVJET­UNIÓ LEGFELSŐ TANÁCSA ELNÖKSÉGE EL­NÖKÉNEK, MOSZKVA Tisztelt Elnök elvtárs! Fogadja legszívélyesebb köszönetemet azon jókí­vánságokért, melyeket a Csehszlovák Köztársaság elnökévé való megválasztásom alkalmából a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnöksége és a saját nevében hozzám intézett. Engedje meg, hogy ez alkalomból tolmácsoljam az egész csehszlovák nép kívánságát, hogy tovább­fejlesszük a Szovjetunió népeivel való testvéri kap­csolatokat és együttműködést, s minden erőnkkel hozzájáruljunk a szocialista tábor összes országai még szorosabb összeforrásához és ezzel a világbéke megszilárdításához. ANTONÍN NOVOTNÝ N. SZ. HRUSCSOV ELVTÁRSNAK, AZ SZKP KÖZ­PONTI BIZOTTSÁGA ELSŐ TITKÁRÁNAK, MOSZKVA Drága Hruscsov elvtárs! őszinte köszönetet mondok önnek és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának a Cseh­szlovák Köztársaság elnökévé valö megválasztásom alkalmából küldött jókívánságaikért. Biztosítom önt, hogy minden erőmmel továbbra is hazánk szocialista építésének betetőzésére, a Szov­jetunióval való barátság és együttműködés sokoldalú fejlesztésére és a szocialista tábor országai egysé­gének megszilárdítására fogok törekedni. Ez a törekvés a csehszlovák nép kívánságainak és élet­érdekeinek kifejezője és egyúttal legcélszerűbb hoz­zájárulása a világbéke megőrzéséhez és a népek közötti békés együttműködéshez. ANTONÍN NOVOTNÝ Dolgozó népünk MINDEN EREJÉVEL TÁMOGATJA A BÍKEKIÁLTVÁNYT Hazánk kerületeiből állandóan jelentések érkeznek arról a vissz­hangról, amelyet dolgozóink körében a Békekiáltvány keltett, ame­lyet a kommunista és munkáspártok küldöttei moszkvai tanácsko­zásukon elfogadtak. A 64 párt küldöttségének kiáltványát dolgozó­ink nagy megynyugvással és meg értéssel fogadták. A kiáltvány je­gyében folynak a készülődések november 27-re, a atom- és hidro­génfegyverek elleni harc napjára. Csak békében élhetünk boldogan Fél évszázada dolgozik a bratisla­vai Cérnagyárban Csáp Katalin. Keze alatt a példás fonómunkások egész sora nevelkedett. Mintha csak Csáp, Katalin gondolatait fogalmazná meg a kiáltvány szövege: „Huszonnégy, éves voltam — mondja —, amikor az első szocialista állam létezéséről hallot­tam. Férjem, aki építőmunkás volt, az első világháborúban elesett. Bá­tyám a második világháború alatt az Apollő-gyár bombázásakor vesztette életét. Fiát én neveltem fel. Ma már gyermekei vannak. Amióta csak emlékszem, a Szov­jetunió mindig békére törekedett. Erről szerte a világon már sok ember meggyőződött. Mi, fonómunkások minden igyekezetünkkel azon va­gyunk, hogy béke legyen a világon, mert csak békében élhetünk, dolgoz­hatunk nyugodtan, lehetünk boldo­gok." Csáp Katalin 30 fiatal fonólánnyal együtt elhatározta, hogy december 24-ig teljesíti az évi tervet. ötezer tonna vas Vladimír Slávik, a kunčicei Klement Gottwald Üj Kohó műszakvezető mes­tere kijelentette: „A Békekiáltvány megerősítette bennünk azt az elhatá­rozást, hogy megelőzzük a termelés­ben a kapitalista országokat. Az év elejétől 5 ezer tonna vasat termel­tünk terven felül és vagy 80 tonna kokszot takarítottunk meg. Nagy­olvasztónk egész Ostrava környékén a legjobb. így lesz ez ezután is, hi­szen ezt ígértük, amikor a Békekiált­ványt elolvastuk. A világban is sze­retnénk megszerezni az elsőbbséget, de nem a háborús készülődésben, hanem abban, melyik társadalmi rend­szer tehet többet az emberiség bol­dogságáért." Egységünk sohasem volt olyan szilárd, mint ma A kommunista és munkáspártok deklarációját és a Békekiáltványt a bratislavai Matador-üzemben is teljes megelégedéssel fogadták. E két jelentős dokumentumról a napisajtóból szerez­tek tudomást. Kedden, november 27-én nagy érdeklődéssel olvasták el a Béke­védők Csehszlovákiai Bizottságának nyilatkozatát. Az üzem dolgozói mele­gen fogadták a nyilatkozatot, amely a Békekiáltvány szellemében teljesen megfelel népünk érdekeinek és azon óhajának, hogy biztosítsuk a nemzetek közötti békét. „A világ kommunista és munkáspártjainak egysége — mondotta Eduard Procházka, ,,A vegyiipar legjobb dolgozója" kitüntetés viselője — soha­sem volt olyan szilárd, mint most. A moszkvai tárgyalások megerősítették azt a tényt, hogy a munkásosztály és a világ haladó emberisége gátat vethet az imperialisták törekvésének és az új vérengzésnek. Mi is támogatjuk a dek­larációt és a Békekiáltványt, mert ez munkásosztályunk érdekeit tükrözi." Az építőmunkások szava Bratislavában a Páričková utcán ezer lakást építenek az építőmunkások. Itt dolgozik Rudolf Martanovié is, az épí­tészet kiváló dolgozója, aki a többi kö­zött kijelentette: „Mi, építőmunkások teljesen egyetértünk a Békekiáltvány­nyal, amelyet 64 kommunista és mun­káspárt képviselői fogadtak el Moszk­vában. Nagyon helyes, hogy minden ország munkásosztálya a szocialista nemzetköziség szellemében erősíti testvéri kapcsolatait. Az egész világ dolgozóinak békeharcát nekünk, épí­tőmunkásoknak is támogatnunk kell. E lakótelep építésén haladó, folyamatos munkamódszerrel dolgozunk. A múlt hónapban már átadtuk az első 45 lakást. Az év végéig további 65 lakást adunk át a lakóknak. A jövő év első felében befejezzük a lakótelep építésé­nek első szakaszát. A lehető leggyor­sabban fogunk építeni. Annál erőtelje­sebben fog hangzani kiáltásunk, amely az egész vüág haladó és békeszerető embereihez szól: — Azonnal szüntes­sék meg az atomfegyverekkel való kí­sérleteket. A legrövidebb időn belül feltétlenül tiltsák be e fegyverek al­kalmazását." MINDENT MEGTESZÜNK... TT a a ripo-rter útnak indul, sokat " töpreng, hol szakítsa meg útját, hol gyűjtsön riportanyagot — és hol, mennyi időre van szüksége: egy napra, három napra vagy éppen csak egy órára. S most jegyzeteim között lapozgatva, egy olyan állomás­hoz értem, mely ugyan utamban volt, de nem volt szándékomban ott időt vesztegetni. S ha gondolatban az ese­ményeket követem, rájövök, mi volt az oka ennek a rendkívüli megálló­nak, mi vezetett el a Feledi Gép- és Traktorällomásra. Két dolog. Az első: a járáson meg­tudtam, hogy ebben az évben több mint hatezer hektár szántófölddel bővült a szövetkezeti gazdálkodás. Mindjárt felvetődött bennem a kér­dés: biztosítja-e a traktorállomás ennek a területnek a megmunkálá­sát? A másik dolog, ami „kirándulás­ra" serkentett pedig az, hogy több szövetkezetben a párt levélének meg­vitatásakor bírálták a traktorállo­mást, honn ott a gépek kihasználat­lanul hevernek. Mind a két kérdés igen fontos, s erről beszélgettem a traktorállomás főmérnökével. Mi hát a helyzet? — Igaz, hogy járásunkban már nincs egy falu sem szövetkezet nél­kül — kezdte a főmérnök. — Nem akarok dicsekedni, de ebben nekünk is részünk van. Két agitációs cso­portunk volt, s ezek az emberek nap nap után beszélgettek a parasztokkal — agitáltak a szövetkezetbe. Ebből aztán törvényszerűen következett, hogy új traktorbrigádokat létesítsünk. Így két brigádot alakítottunk. Az egyiket Gesztetén, a másikat meg Gortván. Ma tizenkilenc brigádunk van. — Es elegendő ez a szaporítás? — Nem mondhatnám. Rövidesen Détérben is létesítünk egy brigádot. Persze nehézségekbe ütközünk — ke­vés a traktor. Mostanában két kere­kes traktor érkezett, ezeket is még az első negyedévben kellett volna megkapnunk. Az új brigádokat úyy létesítettük, hogy ahol valamilyen gé­pet mellőzni tudtunk, áthelyeztük az új brigádra. Különösen a lánctalpas traktorokban nagy a hiány. Dombos ez a vidék, s itt legjobban a „déték" érvényesülnek. — A bővült földterület megműve­lésére nem kértek gépeket? — Dehogy is nem. Tíz lánctalpas traktorra adtunk megrendelést. A ke­rületi nemzeti bizottságról azt a vá­laszt kaptuk, hogy nem kaphatunk csak egy DT-t, viszont küldenek ti­zenhat 25 K-típusú kerekes traktort. Nem mondom, hogy ezek hasznave­hetetlenek, de a mi viszonyaink kö­zepette — ha már kerekes traktoro­kat küldenek — jobban ki tudnánk használni a Zetor A-típusokat. — Hogyan biztosították az őszi munkák elvégzését? — Minden lehetőt megtettünk. Az ősziek vetését befejeztük. Még kö­rülbelül kétezerötszáz hektár mély­szántás van hátra. Ügy három hét múlva ezzel is végzünk. Azonban — — ami igaz, igaz — a könnyebb munkákkal lemaradtunk. Gyengén megy például a rétek feljavítása és a silózás. Ezt tudjuk... Ám a trak­torokat nem vonhatjuk ki a szántás­ból. Egyrészt ez az oka, hogy össz­tervünket nem tudjuk teljesíteni. — Ezek után mi igaz abból, hogy a gépek kihasználatlanul hevernek? — teszem fel a kérdést, s látom a főmérnököt ez kissé kellemetlenül érinti. Mintha szégyenkezne az igazat megmondani. — Bár semmi se lenne belőle igaz. De sajnos ... — most is húsz kerekes traktorunk áll! 999 — Maga csodálkozik. Egyrészt pa­naszkodunk, hogy kevés a traktor, másrészt viszont nem használjuk ki a meglevőket. — Igen ... Es miért? — A traktorosok nagy része bevo­nult. Á leszereltek közül pedig keve­sen tértek vissza á traktor&lomásra. — Miért nem szerveznek tanfolya­mot? — Van, kérem. A múlt télen hat­van ember végezte el a tanfolyamot — most szintén hatvan ember készül traktorosnak. Ha nem hiszi, nézze meg őket... Es mégis kevesen van­nak. Pedig a tervet is túlléptük. Íme, az érdeklődés több kérdést felvetett. Hadd említsek még meg kettőt — illetve, mit mond még a főmérnök? — Sok bajunk van az alkatrészek beszerzésével. Csak egy példqf: ha egy tekercsre van szükségünk, ami harminc koronába kerül, akkor meg kell vennük egy nyolcszáz koronás dinamót, mert külön tekercset nem kapunk az üzletekben. S amikor az iránt érdeklődtem, va­jon ezekről a kérdésekről beszéltek-e a párt levelével kapcsolatos vitában, a főmérnök elmondta, hogy a párt­bizottság ülésén már beszéltek a kér­désekről és megtesznek minden le­hetőt, ami hatáskörükbe tartozik. — Azonban van egy kérdés — foly­tatta a főfnérnök —, illetve' javaslat, amit országos viszonylatban meg le­hetne, sőt meg kellene valósítani. A talaj osztályozásáról — a föld szi­lárdsága (kötöttsége, összetétele) sze­rint — országos viszonylatban kellene táblázatot készíteni. Ezzel elkerülhet­nők az osztályozás rendszertelenségét s elősegítenénk azt, hogy az egyes traktorállomások a hasonló szilárdsá­gú, összetételű talajt egyformán osz­tályoznák. Így a terv teljesítésének a feltételei minden kerületben egyönte­tűek lennének. Nem lennének olyan eltérések az egyes traktorállomások között a normázás és az anyaghasz­nalat kérdéseiben. V'nnyit a „rendkívüli kirándulás­' ról" ahol, eléggé rendkívüli dolaokkal tdlálkoztam. Mindenesedre bíztató, hogy már mutatkoznak a ja­vulás jelei. Törökös Tstuüi*

Next

/
Oldalképek
Tartalom