Új Szó, 1957. november (10. évfolyam, 303-332.szám)
1957-11-25 / 327. szám, hétfő
A Munkaérdenirenddel újonnan kitüntetettek Ä köztársasági elnölk a kormány javaslatára Munkaérdemrenddel tüntete ki a Chemoprojekt dolgozóinak kienctagú kollektíváját, akik döntő nódcn hozzájárultak a Csehszlovák Tudományos Akadémia ŕeži atomfizikai intézete tervdokumentációjának idejében való és helyes kidolgozásához. Szovjet filmfesztivál Szlovákiában Szlovákia összes kerületi városaiban ma kezdődött a szovjet filmfesztivál. A fesztivál keretében bemuatják a szovjet filmművészet legSjabb Rímjeit. Bratislavában a feszávált a „Pavel Korosagin" című szííes film bemutatásával kezdték meg. A bemutatón részt vett a szovjet filmküldöttség. Kassán elsőként a „Malva", Banská Bystricán a „Scsorsz" és Prešovban ,Az első lépések" című fi'meket mutatták be. A szovjet filmfesztivál egy hétig tart. 156 népbírót választottak a rimaszombati járásban % % % % m m Ünneplőbe öltözött, megilletődött arcú emberek gyülekeztek 22-én délelőtt a Rimaszombati Járási Nemzeti Bizottság tanácstermében. Egyszerű földműveseket ,üzemi munkásokat, lányokat és asszonyokat szólított ide a járás különtanácsa, hogy rájuk bízza az igazságszolgáltatást. Bírákat és népbírákat választottak péngfe teken délelőtt Rimaszombatban, íme hogyan vett részt ebben a © járás dolgozó népe: Hosszas előkészületek, hetekig tartő beszélgetések előzték meg a rimaszombati járásban a bírák és népbírák választását. A járási nemzeti bizottság október slsején egy öttagú választóbizottságot llakított. Éz a bizottság irányította a választási kampányt. A községekben, a ivatalokban, az üzemekben október 5 le j e óta mintegy hatvan beszélgetést rendeztek- a dolgozókkal. Ezeken a jyűléseken bemutatták a jelölteket, smertették a népbirák és bírák köteességeit, s meghallgatták a dolgozók lozzászólásait. Oždanyban több mint 350-en gyűltek issze ilyen beszélgetésre. Nemcsak a 'alu két férfi és egy női jelöltje vett részt ezen a gyűlésen, de megjelent iz egyik hivatásos bírőjelölt is, továbbá i helyi földművesszövetkezet felett védnökséget vállaló rimaszombati dolánybeváltó több dolgozója is. Hogyan 'Qlyt le a beszélgetés? Nemcsak a 'unkcionáriusok, de a legegyszerűbb lolgozók is nagy számban felszólaltak, ;s a legfontosabb problémákról, a bí•ák és népbírák választásának jelenségéről, a nép tulajdonában levő vajyon védelméről és népi demokratikus illamrendszerünk szilárdításáról beszéltek. Rimaszombatban 12 beszélgetést •endeztek a választási kampány ideje ilatt; több mint 600-an szólaltak fel ízeken a gyűléseken. A legtöbb felszó•aló arról beszélt, hogy a bíróságoknak íz osztályellenséggel szemben a legnajyobb szigorral kell ítélkezniök. Közel 52 napig folyt Rimaszombatban és a járás falvaiban a bírák és lépbírák választását megelőző kanv bány. A 156 megválasztandó népbíró íözött a munkások és parasztok tették <i a jelöltek legnagyobb részét. Amikor i járási nemzeti bizottság dísztermében a választóbizottság elnöke felolvasta a bírák fogadalomtételének szövegét, a két hivatásos bírón kívül 64 munkás, 34 szövetkezeti paraszt, 17 szövetkezeti parasztasszony és leány, 12 munkásnő és 29 egyénileg dolgozó paraszt, értelmiségi dolgozó és háztartásbeli mondta az elnök után: Fogadjuk, hogy minden erőnkkel védeni fogjuk népi demokratikus rendszerünk szociális vívmányait, s hűséges őrei leszünk hazánk törvényeinek... , (—nn) Csehszlovákia új autótérképe A Központi térképészeti igazgatóság a „Csehszlovákia autótérképe" levélformá.jú I kiadásának kiárusítása után kiadta „Csehszlovákia autótérképét" könyvalakban, 1:500 000 méretben. Harminckilenc lapon Csehszlovákia egész területét ábrázolják az országúti összeköttetés pontos megjelölésével Csehországban és Szlovákiában; külön vannak megjelölve az autójavítók, benzinkutak, és az autóalkatrészek árusító helyei. A könyv borítéka PVC műanyagból készült, egy példány ára 10 korona. A Kniha n. v. és a Slovenská Kniha n. v, elárustóhelyein kapható. Egyúttal megjelent „Csehszlovákia várainak és kastélyainak térképe" második kiadásban, 1:750 000 méretben. A térkép hazánk 1400 legjelentősebb várának és ' kastélyának, kolostorainak és várromjainak, valamint védett területeinek képelt tartalmazza és a szövegen Ismerteti e műemlékek történetét. — —mim.— Írói ismerkedési est Csicsón A csicsői földművesszövetkezet és a Csemadok helyi szervezete a napokban ismerkedési estre hívta meg a csehszlovákiai magyar Írók egy csoportját. Az esten az írók közül megjelentek Gály Olga, Ozsvald Arpád, Pe-trtk József költők. Szabó Béla, Szőke József prózaírók és Dobos László, a Szlovák írószövetség magyar tagozatának titkára. A műsor keretében az Írók beszéltek életükről, terveikről, és felolvastak legújabb műveikből. Csicsö lakossága telt házzal fogadta a vendégeket, és felolvasásukat lelkes tapssal hálálták meg. A vita során kiderült, hogy a csicsóiak nem Ismerik eléggé a csehszlovákiai magyar irodalmat, a felkeltett érdeklődés alapián azonban feltételezhető, hogy az elhangzott ígéreteknek megfelelően ezt a hiányt hamarosan pőtol»i igyekeznek majd. A csicsól Ismerkedési est mind a lakosság, mind az írók számira kellemes élményt jelentett, de ezen felül jelentősen hozzájárult az író és olvasó barátkozásához. közeledéséhez, kapcsolatuk szilárdításához, ami mindkét fél számára egyaránt fontos és hasznos. MEGHITT BESZÉLGETÉS Az őszes hajú Kontár Ernő, a felsötzeli szövetkezet csoportvezetője, a volt *)éres, a két világháború egyszerű katonája, többgyermekes családapa, sőt nagyapa — nem öreg ember. Legalább is az utolsó tíz esztendőben alig öregedett. Különben alig ismertem volna meg a milliós Prága nyüzsgő emberáradatában, hisz közel tíz éve, hogy utoljára találkoztunk. Akkoriban a csehországi Mukodély községben dolgozott és én Podbofanyn, a járási székhelyen rendezett népgyűlésen magyar nyelven beszédet mondottam. Most Prágában találkoztunk, ahol többedmagával példás munkájáért rekreáción van. A Reprezentációs Ház éttermében fanyar vörösbor mellett beszélgetünk. Módjával szopogatjuk a kadarkát és a szövetkezetről beszélgetünk, ahol szorgalmas csoportjával négyszáz hektáron gazdálkodik. Dehát nem erről akarok írni, mert szövetkezetük eredményeiről lapunkban gyakran megemlékezünk. Szóba kerill a család. Zsófi lányára a legbüszkébb, aki Prágában, cseh nyelven végezte el az egészségügyi szakiskolát és nem is akármilyen eredménynyel: második lett huszonegy nő közül. Ma Sládkovičovón végzi emberbaráti munkáját. A bor mellett az alkoholfogyasztásról is beszélgettünk. Ogy gondolom, kevesebb féldecivel is beérhetnék a szövetkezet egyes tagjai. Ha olykor Kontár eltárs mértékletességre inti őket, azzal ütik el: — Nem a tiédet isszuk. — Nem erről van szó. Az éremnek csak egyik oldala ez. Amiért telik rá, hasznosabbra is fordíthatnák a pénzt. Azért a felsőszsliek sem isznak többet, mint máshol. Talán kevesebbet is. Olyan hazai légkört áraszt ez a legnemesebb értelemben vett kiváló állampolgári erényekkel dúsan megáldott hazafi, hogy szinte sajnálom, amiért nem ott náluk, takaros lakásában borozgatunk. Sor kerül talán még a jövőben arra is. Az ország minden részéből összeállított üdülőcsoportban rajta kívül még ketten vannak Felsőszeliröl. Hovorka Erika és Asztalos Zsuzsika. A két dolgos nő kerti munkát végez a szövet- * kezetben. • — Mikor megy haza? — kérdezem. — Csütörtökön a bratislavai repülőgéppel megyünk mind a hárman — válaszol a világ legtermészetesebb hangján. Igen, mi már ott tartunk, hogy egyszerű falusi szövetkezetesek is a leggyorasbb közlekedési eszközt vehetik igénybe utazásaikhoz. — Szerencsés utat — mondom üdvözlöm a családot és a szövetkezeteseket is! Nagyon kellemes, meghitt órácskát (talán kettőt is) töltöttem Kontár elvtárs társaságában. Mire ez a kis írás megjelenik, már újra otthon végzi megszokott munkáját a maga örömére és a társadalom érdekében. Köszönet ezért a véletlen találkozásért. SZILY IMRE A baloldali eszereknek az a hibája, hogy abban áz időben nem szálltak szembe a kompromisszumok politikájával, annak az elméletnek az alapján, hogy a tömegek még nem jutottak el a megfelelő fejlődési fokra ... Ha a szocializmus csak akkor valósítható meg, amikor ezt az egész nép értelmi színvonala lehetővé teszi, akkor még legalább ötszáz évig várhatnánk ... A szocialista politikai párt — a munkásosztály élcsapata: és egyáltalán nem az a feladata, hogy a tömegek általános színvonalát tükrözze vissza, hanem az, hogy vezesse a tömegeket, felhasználva a szovjeteket, mint a forradalmi kezdeményezés szerveit... De az ingadozók vezetéséhez az szükséges, hogy maguk a baloldali eszerek hagyjanak fel az ingadozással... Júniusban a tömegek szakítottak a kompromisszumok politikájával, de most novemberben a baloldali eszerek még mindig hajlandók kezet nyújtani Avkszentyevnek, aki becsapja a népet... Ha a kompromisszumok politikája folytatódik, akkor a forradalom elveszett. A burzsoáziával nem lehetséges a megegyezés; a hatalmat ki kell venni a kezéből... Mi, bolsevikok, agrárprogramunkon semmit sem változtatunk. Nerň mondtunk le a föld magántulajdonának megszüntetéséről, s ez nincs is szándékunkban. Átvettük az agrárbizcttságok részére kidolgozott ,.szabályzatot" — amely egyáltalán nem a magántulajdonon alapul —, mert oly módon akarjuk végrehajtani a népakaratot, ahogyan azt a nép kívánja, hogy szorosabbra fűzz' :': a szocialista forradalomért küzdő elemek koalícióját. Felhívjuk a baloldali eszereket, hogy lépjenek be a koalícióba, de azt kívánjuk tőlük, hogy ne nézzenek hátra, és szakítsanak pártjuk „békítgető" elemeivel... Ami az Alkotmányozó Gyűlést illeti, helyesen mondotta az előttem szóló, hogy az Alkotmányozó Gyűlés munkája a tömegek forradalmi eltökéltségétől függ. Én pedig azt mondom: „Számits a forradalmi eltökéltségre, de a puskát ne feledd!" Lenin ezután felolvasta a bolsevik határozati javaslatot: „A parasztkongresszus teljes egészében és minden módon támogatja a Munkás- és Katonaküldöttek Második összoroszországi Szovjetkongresszusa által jóváhagyott és a Népbiztosok Tanácsa mint az Orosz Köztársaság ideiglenes munkás- és parasztkormánya által kiadott 1917. október 26-i (nov. 8-i) földtörvényt (dekrétumot). A parasztkongresszus felszólítja a parasztokat, hogy ezt egy szívvel, egy lélekkel támogassák, és az egyes helyeken maguk a parasztok léptessék életbe", egyben pedig felhívja a parasztokat, hogy minden néven nevezendő felelős beosztásba és tisztségre kizárólag olyan embereket válasszanak, akik nem szavakkal, hanem tettekkel bizonyították be a dolgozó és kizsákmányolt {harasztok érdekei iránti legteljesebb odaadásukat és azt, hogy hajlandók és képesek ezeket az érdekeket megvédelmezni a földbirtokosok, a kapitalisták és híveik vagy szakértolóik bárminemű ellenállásával szemben... A parasztkongresszus egyszersmind annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy a földtörvényt alkotó valamennyi rendszabály teljes megvalósítása csak az október 25-én (november 7-én) elkezdődött szocialista munkásforradalom sikere esetén lehetséges, mivel csak a szocialista forradalom képes arra, hogy biztosítsa mind a föld megváltás nélküli átadását a dolgozó parasztság kezébe, mind a földesúri felszerelés elkobzását, mind pedig a mezőgazdaságban alkalmazott bérmunkások érdekeinek teljes védelmét, s ugyanakkor haladéktalanul hozzákezdjen mind a tőkéa bérrabszolgaság egész rendszerének feltétlen megszüntetéséhez, mind a mezőgazdasági és ipari termékeknek az állam egyes területei és lakosai közötti igazságos és tervszerű elosztásához, mind a bankok fölötti uralom megvalósításához (ami nélkül még a föld magántulajdonának megszüntetése esetén is lehetetlen a nép uralma a 1 1 mind pedig éppen a dolgozók és kizsákmányoltak minden térre kiterjedő állami megsegítéséhez stb. Ezért a parasztkongresszus, amikor teljes mértékben támogatja az október 25-i (november 7-i) forradalmat, és azt éppen mint szocialista forradalmat támogatja, azt a tántoríthatatlan elhatározását juttatja kifejezésre, hogy kellő fokozatossággal, de minden ingadozás nélkül életbe lépteti az Oroszország szocialista átalakítását célzó rendszabályokat. A szocialista forradalom győzelmének, amely egyedül biztosítja a földtörvény tartós sikerét és teljes végrehajtását, elengedhetetlen feltétele a saját munkájából élő dolgozó és kizsákmányolt parasztság teljes szövetsége a munkásosztállyal — a proletariátussal — valamennyi előrehaladott országban. Az Orosz Köztársaságban mostantól kezdve az egész államrendszert és államigazgatást, fent mint lent, erre a szövetségre kell építeni. Csakis az ilyen szövetség biztosítja a szocializmus győzelmét az egész világon, azzal, hogy elveti a burzsoáziával és a burzsoázia főkolomposaival folytatott s az élet által elítélt paktáláshoz való visszatérés minden néven nevezendő, akár közvetlen, akár közvetett, akár nyílt, akár burkolt kísérletét." (Lenin Művei: 26. kötet, Szikra, 1952. 333—334. old.). A VB reakciós elemei már nem mertek nyíltan fellépni. Csernov mindamellett több ízben felszólalt, szerény és megnyerő pártatlansággal. Felkérték, hogy foglaljon helyet az emelvényen ... A második estén az elnök egy névtelen cédulát kapott, mely azt javasolta, hogy válasszák meg Csernovot a kongresszus tiszteletbeli elnökévé. Amikor Usztinov felolvasta a cédulát, Zinovjev nyomban felugrott, és azt mondotta, hogy ez a régi VB trükkje, amely így akarja a vezetést a kezébe kaparintani. A nyugodt terem egy pillanat alatt ordítozó tömeggé változott: csupa hadonászó kéz és dühös arc mindkét oldalon ... Mindazonáltal Csernov még ezután is nagyon népszerű volt. Az agrárkérdés körül folyó viharos vita során a bolsevikok már két ízben akarták elhagyni a termet, de vezetőik mindkét esetben visszatartották őket... Azt hittem, hogy a kongresszus reménytelenül zsákutcába került. De mi nem tudtuk, hogy a Szmolnijban közben titkos tárgyalások folytak a bolsevikok és a baloldali eszerek között. Kezdetben a baloldali eszerek azt kívánták, hogy az új kormányban vegyenek részt az összes szocialista pártok, akár tagjai a Szovjeteknek, akár nem, és a kormány a Néptanácsknak tartozzon felelősséggel, amelynek tagjait egyenlőarányban választják meg a munkásés katonaszervezetek meg a parasztok, és amelyet a városi dumák és zemsztvók küldötteivel egészítik ki; Lenin és Trockij ne legyenek tagjai a kormánynak, a Forradalmi Katonai Tanácsot és a hasonló megtorló szerveket oszlassák fel. November 28-án, szerdán reggel, egy egész éjszakán át tartó késhegyig menő vita után megegyezésre jutottak. A 108 tagból álló Központi Végrehajtó Bizottságot ki kell egészíteni a) 108 taggal, akiket a parasztkongres.* - is arányosan választ meg; b) a had*-reg és a hajóhad által közvetlenül választott 100 küldöttel; c) a szakszervezetek 50 képviselőjével (35 az általános szervezetekből, 10 vasutas és 5 postás). — A dumákat és a zemsztvókat elejtették. Lenin és Trockij bent maradtak a kormányban, és a Forradalmi Katonai Tanács folytatta működését. A kongresszus ekkor már a cári Jogi Akadémiának az épületében (Fontanka utca 6.), a parasztszovjetek főhadiszállásán folytatta munkáját. Itt, a nagy gyűlésteremben jelentek meg a küldöttek szerda délután. A régi Végrehajtó Bizottság már nem vett részt a kongresszus munkájában és az épületnek egy másik helyiségében tartott külön üléseket, melyeken a kivonult küldöttek és a hadseregbizottságok képviselői vettek részt. Csernov hol az egyik, hol a másik ülésen vett részt, és éberen figyelte az eseményeket. Tudta ugyan, hogy tárgyalások folynak a bolsevikokkal, de nem tudta, hogy már létrejött a megegyezés. Felszólalt a külön ülésen. „Ma, amikor mindenki egy össz-szocialista kormány megalakítása mellett foglal állást, sokan megfeledkeznek az első kormányról, amely nem koalíciós kormány volt, és amelyben csak egy szocialista vett részt — Kerenszkij; arról a kormányról, amely a maga idején igen népszerű volt. Most sokan vádolják Kerenszkijt, elfelejtik, hogy őt nemcsak a szovjetek, hanem a néptömegek segítették hatalomra ... Miért változott meg a közvélemény Kerenszkijt illetően? A vadembereknek vannak isteneik, akikhez imádkoznak, és akiket megbüntetnek, ha valamelyik imájukat nem hallgatják meg ... Ez történik most is ... Tegnap Kerenszkij, ma Lenin és Trockij. holnap pedig megint más ... Mi Kerenszkijnek is, a bolsevikoknak is azt mondottuk, hogy mondjanak le a hatalom gyakorlásáról. Kerenszkij ebbe beleegyezett — ma közölte rejtekhelyéről, hogy lemondott a miniszterelnökségről; a bolsevikok ellenben meg akarják tartani a hatalmat, csakhogy nem tudnak élni vele... A bolsevikok győzelme vagy bukása Oroszország sorsát nem befolyásolja. Az orosz falu nagyon jól tudja, mit akar, és most azt meg is valósítja... Végső soron a falu fog bennünket megmenteni..." Közben a nagyteremben Usztinov bejelentette a parasztkongresszus és a Szmolnij közt létrejött egyezményt. Ezt a beje;entést a küldöttek ujjongva vették tudomásul. Ekkor Csernov hirtelen megjelent és szót kért. „Azt hallom, hogy a parasztkongresszus és a Szmolnij megegyezést akarnak kötni. De az ilyen megállapodás törvénytelen lenne, mert az igazi parasztkongresszus csak a jövő héten fog összeülni... Figyelmeztetem önöket arra is, hogy a bolsevikok sohasem fogják teljesíteni az önök követeléseit..." Beszédét félbeszakította a küldöttek gúnyos nevetése; s Csernov látva tehetetlenségét, elhagyta az emelvényt és a termet. Népszerűségének egyszer s mindenkorra vége volt... November 16-án, csütörtökön délután a kongresszus rendkívüli ülést tartott. Valami ünnepi hangulat őrződött a teremben; az arcokon mosoly ült... Miután a többi napirendi pontot gyorsan letárgyalták, az öreg, fehér szakállú Natanszon, a baloldali eszerek szeniora, remegő hangon, könnyes szemekkel olvasta fel a parasztszovjetek és a munkás- és katonaszovjetek „házasságkötéséről" szóló beszámolót. Valahányszor az „egyesülés" szót kimondotta, tomboló tapsvihar tört ki... - Utána Usztinov bejelentette a Szmolnij küldöttségének megérkezését, amelyhez a Vörös Hadsereg képviselői csatlakoztak, és amelyet lelkes éljenzéssel fogadtak. Egy munkás, egy katona meg egy tengerész üdvözölte a kongresszust. Ezután Boris Relnstein, az Amerikai Szocialista Munkáspárt küldötte szólalt fel: „A parasztkongresszus és a munkás- és katonaküldöttek szovjetjei egyesülésének napja a forradalom egyik legnagyobb napja. Ez a nap visszhangot fog verni az egész világon: Párizsban, Londonban és túl a tengeren' — New Yorkban. Ennek az egyesülésnek a híre örömmel fogja eltölteni minden dolgozó szívét. Győzött egy nagy eszme. Nyugat is, Amerika is valami világrengető tettet várt Oroszországtól, az orosz proletariátustól... A világ proletariátusa sokat vár az orosz forradalomtól, nagy eszmék megvalósítását várja tőle •.." Ezután Szverdlov, a Központi Végrehajtó Bizottság elnöke üdvözölte a kongresszust, majd a parasztok „Éljen a polgárháború vége! Éljen a egyesült demokrácia!" kiáltással özönlöttek ki a teremből. Már sötét este volt. A jeges havon a hold és a csillagok sápadt visszfénye csillogott. A csatorna merftén a Pavlovszkij-ezred katonái sorakoztak fel. Elől a zenekar a Marseillaise-t játssza, és a parasztok, a katonák üdvrivalgása közepette, ugyancsak sorba állnak kibontva a Parasztszovjetek Végrehajtó Bizottságának hatalmas vörös lobogóját, melyen aranybetűs felirat hirdeti: „Éljen a forradalmi dolgozó tömegek egysége!" Majd más zászlókat is látni — a kerületi szovjetekét, a Putyilov-gyárét ezzel a felirattal: „Kövessük ezt a zászlót, hogy megvalósuljon a világ népeinek testvérisége!" Valahonnan fáklyák kerültek elő, sárgisvörös fényt árasztottak a sötét utcákon, és sokszorosan visszatükrözték fényüket a jégkristályok. A menet lassan, énekelve vonult végig a Fontanka-parton, a csodálkozó járókelők között. „Éljen a Forradalmi Hadsereg! Éljen a Vörös Gárda! Éljenek a parasztok!" így vonultak végiq a városon. A menet egyre nőtt. a zászlók egyre szaporodtak. Két ó'reg, munkában megqörnyedt paraszt lépdelt kéz a kézben, arcukon boldogság ragyogott: „Most próbálják elvenni tőlünk a földet!" —r mondta az egvik. A Szmolnij lépcsőin vagy száz munkás- és katonaküldött gyűlt össze, zászló ;uk sötétnek látszott az árkádok felől kiáradó fényben. A parasztok, elé rohantak, ölelték, csókolták őket. és a meiet dübörgő lármával áradt?' befelé, fel a lépcsőn ... (Folytatjuk) PJ SZO & 1957. november 25.