Új Szó, 1957. november (10. évfolyam, 303-332.szám)

1957-11-20 / 322. szám, szerda

Irt*t^W „Á sajtószabadság korlátozására irányuló intézkedéseket módosítani kell. Ezek indokoltak lehettek a har­cok alatt, de most már nincs létjo­gosultságuk. A sajtó legyen szabad, csak ne uszítson felkelésre." Saját pártjának viharos közbeszó­íásai közben Larin a következő ha­tározati javaslatot terjesztette elő: „A Népbiztosok Tanácsának a sajtóra vonatkozó dekrétumát hatá­lyon kívül helyezzük. Politikai megtorlásokat a különle­ges bíróság döntése alapján lehet alkalmazni, amelynek tagjait a Köz­ponti Végrehajtó Bizottság a külön­böző benne képviselt pártok szám­arányának megfelelően választ meg, s ennek a bíróságnak joga lesz az eddigi megtorló intézkedéseket felül­vizsgálni." A határozati javaslat felolvasását vi­haros tapssal fogadták nemcsak a baloldali eszerek, hanem a bolsevikok egy része is. Avanyeszov a leninisták nevében lazt javasolta, hogy halasszák el a sajtó kérdésének megvitatását, amíg a szocialista pártok megállapodásra nem jutnak egymással. Nagy több­séggel leszavazták. „A forradalom — folytatta Ava­nyeszov — nem riadt vissza a ma­gántulajdon elleni támodásoktól, és a sajtó kérdését is mint a magántulaj­don kérdését kell vizsgálnunk . . V Utána felolvasták a hivatalos bol­sevik határozati javaslatot: „A polgári sajtó megszüntetését nemcsak a felkelés során felmerült tisztán katonai követelmények dik­tálták, nem pusztán az ellenforradal­mi akciók elhárítása tette szükséges­sé. Erre az intézkedésre szükség van azért is, hogy megteremtsük az átmenetet egy új rendszerhez, amelyben a nyomdák és papír tő­kés tulajdonosai már nem lehetnek a közvélemény mindenható és kizá­rólagos irányítói. El kell koboznunk a magánkézben levő nyomdákat és papírkészleteket, amelyeknek szovjet tulajdonba kell kerülniük mind a fővárosban, mind pedig vidéken, oly módon, hogy a po­litikai pártok és csoportok az általuk képviselt eszmék tényleges erejének arányában — más szóval, tagjaik számarányának megfelelően — fel­használhassák azokat. Az ún. „sajtószabadság" visszaállí­tása, tehát a nyomdáknak és a papír­nak a nép lelkét megmérgező kapi­talisták kezébe való visszaadása meg­engedhetetlen kapituláció lenne a tőke előtt, a forradalom egyik legfon­tosabb vívmányának feladása lenne; más szóval ez vitathatatlanul ellen­forradalmi jellegű intézkedés volna. Ennélfogva a Központi Végrehajtó Bizottság kategorikusan elvet minden olyan javaslatot, amely a sajtó terén a régi helyzet visszaállítását célozza, és a leghatározottabban támogatja a Népbiztosok Tanácsának ebben a kér­désben elfoglalt álláspontját, szem­ben az olyan igényekkel és ultimá­tumokkal, amelyeket vagy kispolgári előítéletek, vagy pedig az ellenforra­dalmi burzsoázia érdekei diktálnak." A határozati javaslat felolvasását a baloldali eszerek gúnyos kiáltásai és a lázadó bolsevikok méltatlankodása szakították félbe. Karelin felugrott: „Három héttel ezelőtt a bolsevikok a sajtószabadság leghevesebb védel­mezői voltak ... Ennek a javaslatnak az érvelése élénken emlékeztet a régi fekete századok és a cári cenzorok álláspontjára — azok is a „néplélek megmérgezéséről" beszéltek." Trockij hosszú beszédet mondott a határozati javaslat védelmében. Különbséget tett a polgárháború alat­ti sajtó és a győzelem utáni sajtó között. „A polgárháború idején csak az elnyomottaknak van joguk ahhoz, hogy erőszakhoz nyúljanak..." Köz­beszólások: „Most kik az elnyomot­tak? Kannibál!" „Még ma sem arattunk teljes győ­zelmet az ellenfél felett, és a sajtó fegyver az ellenfél kezében. Ilyen körülmények közt egyes lapok elné­mítása jogos önvédelem ..." Áttérve a győzelem utáni sajtó kérdésére, Trockij így folytatta: „A szocialisták állásfoglalása a saj­tószabadság kérdésében nem lehet más, mint a kereskedelem szabadsá­ga kérdésében... A demokrácia ural­ma, melyet most Oroszországban megvalósítunk, azt követeli, hogy megszüntessük a magántulajdon uralmát a sajtó tsrén éppen úgy, mint az iparban... A szovjet foglal­jon le minden nyomdát." Közbeszó­lások: „Foglaljátok le a „Pravda" nyomdáját!" l rA burzsoázia sajtómonopóliumát meg kell szüntetni. Különben hiába vennénk át a hatalmat! Az állampol­gárok minden csoportja juthasson hozzá nyomdához és papírhoz... A nyomdák és a papírkészletek tu­lajdonjoga elsősorban a munkásoké és parasztoké, és csak azután a ki­sebbségben levő polgári pártoké ... Az a tény, hogy a szovjetek átvet­ték a hatalmat, gyökeresen meg fogja változtatni az alapvető létfeltételeket, és ez a változás a sajtóban szükség­képpen meg fog mutatkozni... Ha a bankokat államosítjuk, tűrhetjük-e a bankok lapjait? A régi rendszernek el kell pusztulnia; ezt egyszer s min­denkorra tudomásul kell venni..." Taps és dühös kiabálás. Karelin kijelentette, hogy a Köz­ponti Végrehajtó Bizottságnak nincs joga elsiklani e fontos kérdés felett úgy, hogy átadja azt egy különbi­zottságnak. Szenvedélyes hangon új­ra követelte a sajtószabadság bizto­sítását. Ezután Lenin beszélt, nyugodtan, tárgyilagosan, összeráncolt homlokkal, lassan, minden szót mérlegelve. Min­den mondata egy-egy kalapácsütés. „Egy maroknyi kis csoport polgár­háborút kezdett. Ez még nem ért vé­get ... Hát hogy szüntessük be az olyan ellenség üldözésére életbe lép­tetett rendszabályokat, amely még nem szüntette be az ellenségeske­dést ? ... Mi régebben is kijelentettük, hogy betiltjuk a burzsoá lapokat, ha ke­zünkbe vesszük a hatalmat. Ha el­tűrnők ezeknek a lapoknak a fenn­állását, az azt jelentené, hogy nem vagyunk többé szocialisták. Aki azt mondja: „engedjétek újra megjelenni a burzsoá lapokat", az nem érti meg, hogy teljes gőzzel haladunk a szo­cializmus felé. De hiszen a cárpárti újságokat is betiltották, miután meg­döntték a cárizmust. Mi most a bur­zsoázia igáját rázzuk le ... Mi nem nyújthatunk lehetőséget a burzsoá­ziának arra, hogy rágalmazzon ben­nünket. Tüstént egy bizottságot kell kijelölni abból a célból, hogy vizs­gálja ki a burzsoá újságok függését a bankoktól. Miiyen szabadság kell ezeknek az újságoknak? Nem az a szabadság-e, hogy egy csomó papírt vásárolhassanak és egy csomó fir­kászt bérelhessenek fel? Nekünk el kell állanunk ettől a szabadságtól, a tőkétől függő sajtó szabadságától. Ennek a kérdésnek elvi jelentősége_ van. Ha a szocialista forradalom felé haladunk, Kalegyin bombáit nem te­tézhetjük a hazugság bombáival..." Ezután szavaztak. Larin és a bal­oldali eszerek javaslatát 31:22 arány­ban elvetették; Lenin javaslatát 34 szavazattal 24 ellenében elfogadták. A kisebbség mellett szavaztak a bol­sevik Rjazanov és Lozovszkij is, akik kijelentették, hogy képtelenek meg­szavazni a sajtószabadság bármiféle korlátozását. A szavazás után a baloldali esze­rek kijelentették, hogy nem vállalják a további felelősséget, s ezért kilép­nek a Forradalmi Katonai Tanácsból és minden végrehajtó szervből. Kamenyev, Rikov, Miljutyin, Fjodo­rovics és Sljapnyikov kiváltak a Nép­biztosok Tanácsából, mondván: Olyan szocialista kormány meg­alakítása mellett vagyunk, amelyben a szovjetek valamennyi pártja részt vesz. Azt tartjuk, hogy csakis egy ilyen kormány létrehozása biztosít­hatja a munkásosztály és a forradal­mi hadsereg hősi harcának eredmé­nyeit. Ezenkívül csak egy út van: egy tisztán bolsevik kormánynak politikai terror segítségével való megalakítása. A Népbiztosok Tanácsa erre az útra lépett. Nem tudjuk és nem is akarjuk követni. Amint látjuk.. ez oda vezet, hogy számos proletárszervezetet ki­rekesztenek a politikai életből, hogy egy felelőtlen rendszer jön 'létre, s hogy tönkremegy a forradalom és az ország. Ilyen politikáért nem vállal­hatjuk a felelősséget, és a Központi Végrehajtó Bizottság előtt lemondunk népbiztosi tisztünkről." Mások is aláírták a nyilatkozatot, anélkül, hogy lemondtak volna tisz­tükről: Rjazanov és Gyerbisev — Sajtóhivatal; Arbuzov — Állami Nyomda; Jurenyev — Vörös Gárda; Fjodorov — Munkaügyi Népbiztosság, és Larin, a törvényelőkészítő bizott­ság titkára. Ugyanakkor Kamenyev, Rikov. Mil­jutyin, Zinovjev és Nogin kiléptek a bolsevikpárt Központi Bizottságából, s indokaikat nyilvánosságra hozták: „.. Feltétlenül szükség van ilyen (a szovjet összes pártjaiból alakított) kormányra, hogy elkerüljék az éhín­séget, a forradalomnak a kalegyinis­ták általi szétzúzását, és hogy biz­tosítsuk az Alkotmányozó Gyűlésnek a megfelelő időpontban való egybe­hívását, a szovjetkongresszus által elfogadott program végrehajtását... Nem vállalhatjuk a felelősséget a Központi Bizottság végzetes politiká­jáért, amelyet a proletariátus meg a katonaság óriási többségének aka­rata ellenére folytat, mert a prole­tariátus és a katonaság szeretne mi­előbb véget vetni a demokrácia kü­lönböző pártjai közötti vérontásnak... Lemondunk központi bizottsági tag­ságunkról, hogy nyíltan megmondhas­suk véleményünket a munkás- és Katonatömegeknek... A győzelem pillanatában hagyjuk el a Központi Bizottságot; nem nézhet­jük nyugodt lélekkel, hogy a Köz­ponti Bizottság vezetőinek politikája miatt a győzelem gyümölcsei nem érnek be és a proletariátus erőit szétmorzsolják..." A munkástömegek és a helyőrség körében nagy volt a nyugtalanság; egyik küldöttséget a másik után me­nesztették Szomlnijba, az új kormány megalakításáról tárgyaló konferen­ciára, ahol a bolsevikok soraiban be­következett szakadás nagy örömet keltett. De a leninisták válasza gyors volt és kemény. Sljapnyikov és Fjodoro­vics elávetették magukat a pártfe­gyelemnek. és visszatértek posztjuk­ra. Kamenyev helyébe Szverdlovot vá­lasztották meg a Központi Végrehajtó Bizottság elnökéül. Zinovjevet levál­tották a Pétrográdi Szovjet elnöki tisztéből. Ötödikén reggel a ..Prav­dádban Lenin tollából megjelent egy igen éles proklamáció Oroszország népéhez, melyet sok százezer pél­dányban nyomtak ki és az egész or­szágban terjesztettek: „ ... A Második Oroszországi Szov­jetkongresszuson a bolsevik párt ka­pott többséget. Ezért csak az a kor­mány, szovjet kormány, amelyet ez a párt alakított meg. És mindenki tudja, hogy a bolsevik párt Központi Bizottsága néhány órával az új kor­mány megalakítása előtt és még mi­előtt az új kormány tagjainak név­sorát a Második Oroszországi Szov­jetkortgresszus elé terjesztette volna, meghívta ülésére a baloldali eszerek csoportjának három igen tekintélyes tagját, Kamkov, Szpiro és Karelin elvtársakat, s felajánlotta nekik az új kormányban való részvételt. Mi vég­telenül sajnáljuk, hogy a baloldali elvtársak ezt visszautasították, mi ezt a visszautasítást megengedhetetlennek tartjuk forradalmárok és a dolgozók hívei részéről, mi bármikor készek vagyunk a baloldali eszereket bevon­ni a kormányba, de kijelentjük, hogy mint a Második összoroszországi Szovjetkongresszus töbhségi pártjá­nak jogunk és a néppel szemben kö­telességünk a kormányalakítás ... *Elvtársak! Pártunk Központi Bizott­ságának és a Népbiztosok Tanácsának néhány tagja: Kamenyev, Zinovjev, Nogin, Rikov, Miljutyin és még néhá­nyan mások, tegnap, november 17-én, kiléptek pártunk Központi Bizottságá­ból és — a három utóbbi — a Népbiz­tosok Tanácsából... A kilépett elv­társak szökevények módjára jártak el, amikor nemcsak feladták a rájuk bí­zott tisztségeket, hanem pártunk Köz­ponti Bizottságának azt az egységes határozatát is megszegték, hogy vár­janak a távozással legalább a petro­' grádi és moszkvai pártszervezet dön­téséig. Mi határozottan elítéljük ezt a dezertálást. Mély meggyőződésünk, hogy minden öntudatos munkás, kato­1 na és paraszt, aki pártunkhoz tarto­! zik vagy vele együtt érez, ugyanolyan határozottan elítéli a szökevények el­járását ... Emlékezzetek rá elvtársak, hogy a szökevények közül ketten, Kamenyev és Zinovjev, már a pétrográdi felkelés előtt szökevények és sztrájktörök mód­jára viselkedtek, mert nemcsak hogy a Központi Bizottság 1917. október 23-i döntő ülésén a felkflés ellen sza­vaztak, hanem a Központi Bizottság döntésének meghozatala után is agitá­ciőt folytattak a pártmunkások között a felkelés ellen... De a tömegek ha­talmas lendülete, a munkások, katonák és parasztok milliónak nagyszerű hő­siessége Petrográdban, Moszkvában, a frontokon, a lövészárkokban és a fal­vakban, a szökevényeket olyan köny­nyedséggel félretolta, mint a robogó vonat a forgácsot. (Folytatjuk) Eddig 13 csapat került a svédországi labdarúgó VB 16-os döntőjébe KK helyett Duna-kupát rendeznek 1958-ban | Belgrádban játszották a Jugoszlávia | —Románia VB selejtező visszavágóját \ s a talá'kozóból Jugoszlávia csapata ! került ki győztesként. Ezzel eddig a j következő együttesek vesznek részt a | svédországi labdarúgó VB 16-os dön­tőjében: Anglia, Argentína, Ausztria, \ Brazília, Csehszlovákia, Franciaország, \ Jugoszlávia, Magyarország, Mexikó, ! NSZK, Paraguay, Skócia, Svédország. \ A további három helyre vonatkozóan |ez a helyzet: Szovjetunió vagy Len­5 gyelország, az Észak-Írország, Olasz­{ország vagy Portugália és Izrael­j mérkőzések. győztesei vehetnek majd \ részt a svédországi döntő küzdel­\ meken. I Jugoszlávia—Románia 2:0 (0:0) j A jugoszláv fővárosban 60 000 né­| ző előtt nagy küzdelem .folyt a to­f vábbjutásért. A románok — tekintet­i tel arra, hogy számukra a döntetlen j eredmény is elég lett volna — véde­; kezésre rendezkedtek be, úgy, hogy i az otthoniak alig jutottak gólhelyzet­j hez. A gólnélküli első félidő után I Milutinovics büntetőrúgásból l:0-ra ; állította az eredményt és az utolsó I negyedóra kezdetén ugyancsak ő sze­I rezte meg a második gólt is. A ro­| mánok tiltakoztak, mert szerintük a I a labda előzően már elhagyta a já­I tékteret, de hiába, a játékvezető ; megadta a gólt és így 2:0 arányban j győztek a jugoszlávok. Lipcsében vívják a Szovjetunió—Lengyelország VB se­lejtezőt vansárnap, november 24-én. Mindkét csapat serényen készül a fontos találkozóra és a Lipcsei Sport­főrum-stadion ritkán látott, érdekes küzdelem színhelye lesz. A hátralevő VB-selejtezők időpontjai: az Észak­Írország—Olaszország mérkőzésre de­cember 3-án Belfastban kerül sor, az Olaszország—Portugália találkozót pe­dig december 22-én Milánóban játsz­szák. Izrael ellenfelét a VB-selejtező során második helyre került európai együttesek közül sorsolják ki. A rádió és televízió nagy szerepet játszik majd a labda­rúgó VB során. A futball-világbaj­nokság rendezői a közvetítésekért két millió svájci frankot kérnek a rádió­és televízor-társaságoktól. Duna-kupa helyettesíti 1958-ban a Középerópai Kupát. A labdarúgó VB miatt nem kerülhet sor a rendezésre s helyette a Duna­kupát írják ki, melyen részt vehet a KK-ban indult országok első hat helyezettje. A jelentkezés határideje 1957. december 31-e. A kupabizott­ság 1958 februárjában Bécsben ülése­zik, ahol kidolgozza a vetélkedés részletes műsorát. (—i) ^ i A SAZKA 47. fogadóhetének műsora: jj © 1. Dukla Praha—Tatran Prešov, I. I labdarúgó-liga. Három utolsó eredmény: [ Dukla otthon 6:1, 2:0, 2:0, Tatran kint i 0:4, 2:3, 1:1. A tavaszi és őszi idény ; eredménye: Prágában 2:0, Prešovon 1:0. ! Papírforma: 1. [ 8> 2. RH Brno—Slovan Bratislava, I. lab­\ darúgó-liga. Három utolsó eredmény: RH \ otthon 4:0, 2:1, 3:2, Slovan kint 2:4, 0:4, ; 1:4. A tavaszi, őszi idény eredménye: ? Brnóban 1:2, Bratislavában 1:0. Papírfor­= ma: X, 1, 2. ; © 3. Spartak Hradec Králové—Dynamo I Praha, I. labdarúgó-liga. Három utolsó ered­Ü mény: Spartak otthon 2:3, 3:2, 3:1, Dy­• namo kir.t 0:3, 4:1, 4:2. A tavaszi-őszi Ü idény eredménye: Hradecen 0:0, Prágában | 4:2. Papírforma: 2, X. i ®3. Baník Kladno—Baník Ostrava, I. lab­• darúgó-liga. Három utolsó eredmény: Klad­• no otthon 0:4, 1:2, 1:1, Ostrava kint 0:5, j 3:0, 2:4. A tavaszi-őszi idény eredményei: i Kladnón 3:4, Ostraván 1:0. Papírforma: i 1, 2. \ 9 5. Spartak Trnava—Dukla Pardubice, ' I. labdarúgó-liga. Három utolsó eredmény: ! Spartak otthon 4:2, 2:0, 4:0, Dukla kint š 1:1, 1:6, 2:2. A tavaszi-őszi idény ered­| ménye: Pardubicén és Trnaván 1:1. Pa­' pírforma: 1, X. ; O 6. ČH Bratislava—Spartak Praha So­i kolovo, I. labdarúgó-liga. Három utolsó \ eredmény: ČH otthon 3:0, 1:0, 2:0, Spar­I tak kint 2:0, 1:4, 0:2. A tavaszi-őszi idény | eredménye: Bratislavában 2:1, Prágában í 1:1. Papírforma: 1, X. I 0 7. Spartak Plzeň—Baník Chomútov, I. i jéťjkorong-liga. Három utolsó eredmény: j Spartak 8:2, 6:1, 3:6, Baník 12:4, 3:8, 2:4. i A két együttes jelenleg a bajnokság 4. | és 5. helyén áll, s egyenlő erőviszonyokat i képviselnek. Papírforma: 1, 2. : 9 8. Baník Kladno—TJ VŽKG Vítkovice, j I. jégkorong-liga. Három utolsó eredmény: ; Baník 4:0, 6:3, 6:3, Vítkovice 4:5, 8:3, 3:8. i Az eddig veretlen Kladno igyekszik to­i vábbra is megtartani előnyét. A szeszélye­' sen játszó vltkovicei együttessel szemben | a Baník ezúttal is esélyes. Papírforma: 1. 0 9. Iskra Havlíčkúv Brod—Spartak Ivrá­lovo Pole, a. II. jégkorong-liga, „A" cso­port. A két utolsó eredmény: Iskra 8:1, 2:3, Spartak 5:5, 6:1. A jól rajtolt Spartak jelenleg a harmadik helyen áll, s ezen a mérkőzésen is esélyes. A döntetlen ered­mény azonban nincs kizárva. Papír/orma: 2, X. • 10. Iskra Litvínov—Spartak Kolín Tat­ra, II. jégkorong-liga, „A" csoport. Két utolsó eredmény: Iskra 8:1, 1:6, Szartak 7:4, 3:2. Kolín együttese jelenleg /ezet a táblázaton. Habár az Iskra kemény el­lenfélnek bizonyult, a Spartak mindkét bajnoki pontot megszerezte. Papirt'rma: 2, 1. O 11. Juventus—Napoli, olasz labda­rúgó-liga. Legutóbb a Juventus 4:3-r» győz­te le Bologna csapatát, s ezzel megerő­sítette első helyét a bajnokságban. Na­poli együttese saját pályáján 0:0-ás dön­tetlenre játszott Róma ellen, s 14 ponttal a 3.—4. helyen osztozik Róma csapatával A Juventus csapata ezen a mérkőzésen is győzhet. Papírforma: 1. 9 12. Newcastle United—Manchestei United, angol labdarúgó-liga. A vendég­látó a nálunk is ismert Luten Town csa­patát győzte le legutóbb 3:0-ra. A Man­chester United szintén győzelmet aratót az előző fordulóban. Az angol divMóbar a Manchester csapata a 4. helyen van míg a Newcastle jelenleg a bajnoksác második felében áll. A döntetlen eredménj nincs kizárva. Papírforma: 2, X. • 13. Baník Ostrava—Dukla JWklava tartalék-mérkőzés, I. jégkorong-liga. Há­rom utolsó eredmény: Baník 2:11, 0:9 4:5, Dukla 5:4, 3:4, 4:2. A bajnoki táb­lázaton a Dukla 8., a Baník csapata pon nélkül sereghajtő. Papírforma: 2. 0 14. Tatran Opava—Spartak Olomouc tartalék-mérkőzés, II. jégkorong-liga, ,,B' csoport. Opava együttese eddig két mér­kőzést játszott. Eredmény: 6:4, 1:5, Olo­mouc csapata pedig csak egyszer játszót és 15:2 arányban győzött. Ä tapasztaltabl Opava megnyeriieti e találkozót. Papírfor­ma: 1, X. Szerda, nov. 20. f A BRATISLAVAI MOZIK MŰSORA. | HVIEZDA: Gervaise (francia) 16, 18.15, ? 20.30, SLOVAN: Hangverseny egy garasért = (cseh) 16, 18.15, 20.30, PRAHA: Az utolsó i boszorkány (szlovák) 10.30, 14, 16, 18.15, i 20.30, POHRANIČNÍK: Hihetetlen kalandok = (szovjet) 16, 18.15, 20.30, LUX: Prológus = (szovjet) 16, 18.15, 20.30, METROPOL: Ma­I qasan a föld felett (szovjet) 16, 18.15, š 20.30, DUKLA: Az utolsó boszorkány (szlo­s vák) 18, 20.15, PALACE: Nevetés a para­" dicsomban (angol) 16.30, 18.30, 20.30, LIGA: | Andél a hegyekben (cseh) 16, 18.15, 20.30, | OBZOR: Egy pikolo világos (magyar) 17.45, = 20, ZORA: A legjobb ember (cseh) 18.20, I POKROK: A kegyetlen tenger (agrol) 17.45, = 20.15, ISKRA: Sziklák a láthatiron (ar­= gentín) 18.20. PARTIZÁN: A hegyek fiai 1 (cseh) 17, 19, DIMITROV: A reménység = útja (olasz), NÄDEJ: Terepszemle a Jang­| ce-folyón (kínai) 17, 19, DEVlN: Tűzijáték ? (német). A BRATISLAVAI SZlNHÄZAK MŰSORA: NEMZETI SZÍNHÁZ: Carmen (19), 0. SZÍNPAD: Katonaszerelem (19), ZENE SZÍNHÁZ: Emil Gilelsz zongorázik (19.30) A KASSAI MOZIK MŰSORA: SLOVAN: Katonák (szovjet), ÚSMEV Apák iskolája (cseh), TATRA: A porom művészei, PARTIZÁN: A cár utolsó alatt valója (szovjet) 18, Emberek és tettel (szovjet) 20. A KASSAI 4LLAMI SZlNHÄZ MŰSORA: MA: Don Pasquale (19), HOLNAP: Paaa nini (19). A KOMAROMI MAGYAR TERÜLETI SZÍNHÁZ MŰSORA: RIMASZÉCS: A csodálatos erszény (14) A furfangos diák (19.30). AZ ÄLLAM1 FAI USZfNHÁZ MŰSORA: SLOVENSKÉ NOVÉ MESTO: Kubo (19] „OJ SZÖ". kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős: Dénes Ferenc főszerkesztő. Szerkesztőség: Bratislava Gorkého u 10 sz Telefon: 347-16, 351-17, 232-61, — főszerkesztő: 352-10, — főszerkesztő-helyettes: 262-77. — titkárság: 326-39, — sportrovat: 325-89. Kiadóhivatal: Bratislava, Gorkého 8 telefon' 337-28 Előfizetési díj havonta Kös 8,—. Terjeszti a Posta HLrlapszolqálata. Meqrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél. Nyomás: Pravda, Szlovákia Kommunista Pártla KÖZŰOOTM A-73392 Bizottságának kiadóvállalata. Bratislava.

Next

/
Oldalképek
Tartalom