Új Szó, 1957. október (10. évfolyam, 273-302.szám)

1957-10-09 / 281. szám, szerda

A Csehszlovák Tudományos Akadémia jókívánatai a szovjet tudósoknak A Csehszlovák Tudományos Akadémia a következő táviratot küldte a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Moszkvába: „Tisztelt Elvtársak, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöksége nagy lelkesedéssel vette tudomásul a szovjet tudósok hatalmas sikeréről szóló hirt, akik a világűrbe bocsátották a Föld első mesterséges bolygóját, őszinte jókívánatainkat küldjük az összes szovjet tudósoknak, akik kiváló tudásukkal a szovjet tudományt a legnagyobb tiszteletet érdemlő helyre sorozták és megnyitották a tudományos kutatások új korszakát az embernek a világűr meghódításához vezető útján. A testvéri szovjet tudomány nagyszerű sikere felbecsülhetetlen hozzájárulás a világbékéért folytatott harchoz és hatalmas ösztönzés és biztatás minden csehszlovák tudós részére. A Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöksége. František Šorm akadémikus, a Csehszlovák Tudományos Akadémia főtitkára." Fogadás Prágában és Bratisiavában a Német Demokratikus Köztársaság államünnepe alkalmából (ČTK) — Hétfőn, október 7-én, a Német Demokratikus Köztársaság megalakítása 8. évfordulójának napján Bemard Koenen, az NDK prágai rendkívüli nagykövete feleségével fogadást rendezett. Az ünnepi esten rést vettek: Rudolf Barák, Jaromír Dolanský, Václav Kopecký, Ľudmila Jankovcová, Otakar Šimúnek a párt és a kormány képviseletében, Oldŕich Černík és Bruno Köhler, a CSKP KB titkárai, dr. Antonín Gregor, a külügyminiszter első helyettese, a kormány további tagjai, a Nemzeti Frcnt szervezeteinek és pártjainak képviselői s a politikai és kulturális élet tényezői. A fogadáson jelen voltak a prágai diplomáciai testület tagjai is. Ugyanezen alkalomból Johannes Diek, a Német Demokratikus Köztársaság bratislavai főkonzula hitvesével fogadást adott Mindkét fcgadás a Csehszlovákiát és a Német Demokratikus Köztársaságot összefűző szívélyes barátság légkörében folyt le. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a heti rádióműsort ezentúl rendszeresen a szombati bővített terjedelmű számunkban közöljük. • A CSKP Történeti Intézete a politikai irodalom állami kiadóvállalatában kiadta „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom visszhangja Csehszlovákiában" című dokumentumgyűjteményt. A gyűjtemény felidézi munkásosztályunk legnagyobb' jelentőségű' akcióit az 1917—1921 évekből, a sztrájkokat, tüntetéseket, a munkástanácsok megszervezését stb. Hajtóvadászat farkasokra (ČTK) — Vasárnap, október 6-án az állami erdők és a homonnai vadászati védegylet a Lubiš melletti udvari erdőségben nagy farkasvadászatot rendezett A vadászaton több mint száz vadász és hajtó vett részt. Annak ellenére, hogy ezeken a helyeken főleg az utóbbi időben nagyon gyakran előfordulnak farkasok és nagy károkat okoznak a háziállatok között, a vadászoknak csupán egyetlen farkast sikerült elejteniök. Fiatal, egyéves, több mint 30 kilós farkas volt. • Szombaton, október 12-én a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában megnyitják a fogyasztási ipar gyártmányainak kiállítását, s az öltözködés és lakáskultúra napjait. A kiállítás megmutatja a nagyközönségnek fogyasztási iparunk jelenlegi színvonalát és fejlődését. • A Slovenská Lupča-i Prototypüzemben Pavol Porkonický tervézö elkészítette egy önműködő gömbfaosztályozó póbatípusának javaslatát amely 19 dolgozó fáradságos munkáját pótolja. Ezzel a géppel, melyet egy személy kezelhet, a fűrésztelepeken vastagság szerint 23 fajtára osztályozhatják a nagy fatörzseket. • November 3-án ünnepélyes keretek között átadják a brnói kerület legnagyobb építkezését — a víri vízierőművet. A jövőben a hatalmas tó partján nagy üdülőközpontot létesítenek. Egy lakással sem adnak kevesebbet Az év utolsó negyedének első napjaiban a bratislavai építőüzemek igazgatóságain, könyvelöségein, tervosztályain számbaveszik az év eddigi eredményeit. Pontos kép még nincs, de már látható, hogy a vállalatok túlnyomó többsége teljesítette az előirányzatot, szaporább, és az előző évekhez viszonyítva jóval gazdaságosabb lett a munka. Ezeknek az eredményeknek legfontosabb forrása a pártalapszervezetek javuló munkája. Persze, a párt-, illetve az agitációs munka fejlesztése előtt még igen sok ki nem használt lehetőség van. Erre hívta fel a figyelmet a bratislavai építészeti dolgozók aktívája, amely e napokban zajlott le a pártszervezeti és szakszervezeti funkcionáriusok és mások részvételével. Nem mondhatjuk, hogy az aktíva minden kérdésre kielégítő választ. adott. Azt sem állíthatjuk, hogy sok eddig nem ismert módszert tárt fel, de a figyelmet ráirányította néhány fontos kérdésre. A lakások átadásának ideje ugyanis még mindig hosszabbra nyúlik a tervezettnél. Igaz, az idejében el nem készített lakás a tervezett lakások számához viszonyítva nem sok, hisz az elmúlt években sokkal súlyosabbak voltak az ilyen elmaradások. Sok .jel azonban arra mutat, hogy még mindig vannak- olyan hibák, amelyek továbbra is gátolják a gyors, folyamatos építkezést. A felszólalók, szerencsére kisebbik része, a határidők eltolódásáról beszélve állandóan viszszatérő refrénként hangoztatták — „anyaghiány" az ok. Az elmúlt években a folyamatos anyagellátás valóban nagy nehézségekbe ütközött, de az idén az épületanyag gyártásában már jelentős az előrehaladás. Tehát másutt van (a hiba. Az aktíván számos példán mutatták meg, milyen széles lehetőségek vannak arra. hogy az üzemi pártszervezetek agitációs munkájának megjavításával mennyire segíthetik a munka jobb megszervezését, a tömegek bevonásával a takarékosság fokozását. Például a Sasinek utcai építkezéseken dolgozó kommunisták és szakszervezeti tagok példás munkájának eredménye, hogy tisztaság és rend uralkodik mindenütt. Nem x hever a tégla szanaszét, nem tapossák földbe a cementet. Dicsérték Ožvald Jakabot és Baričič Szene a fejlődés útján A Bratislavai Kerületi Nemzeti Bizottság tervei szerint Szencen nagy üdülőtelepet és strandfürdőt létesítenek s még nagyobb lehetőséget biztosítanak a vízisportok fejlesztésére. A tervek a télisportokra is kiterjednek. Az eddig 70 hektáros vízterületet 200 hektárra bővítik és 2000 méter hosszú tóvá fejlesztik. Ilyen formán nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas vízterületet nyernek. Nagyszabású terv készül a fürdő. szállodák, szórakozóhelyek építésére is. A tó nyugati oldalán tervezik a járási stadion építését. A nagy idegenforgalomra való tekintettel a vasútállomás is átépül. Az üdülőtelep létesítésére 20 millió korcnát irányoztak elő. Az építkezés első szakaszában rendbehozzák a tó partját, az utakat, és nagy népfürdőt létesítenek. A parkosítást már ebben az évben megkezdik. Klapuch L., Szene. Mihályt, a példás gépkocsivezetőket, akik jó gazda módjára lelkiismeretesen bánnak az épületanyaggal, ahogy ők mondják: „figurába" rakják a téglát, tető alá a cementet, kihasználják kocsijukat, nem járnak üresen. Sajnos, még sok az olyan kocsivezető, aki csak akkor rakodik meg rendesen, ha feketefuvart csinál. — Az idén már nagyjából elégedettek vagyunk az anyagellátással — mondja Fekete József, a 712. számú Magasépítkezési Vállalat gépkarbantartója. Majd rövid gondolkodás után hozzáteszi: — De még mindig akad valami, ami bosszantja az embert. Vannak gépkocsivezetők, akik este hozzák az anyagot, bárhová ledobják, vagy felületességből azt az anyagot, amelyre az egyik • épületen szükség van, lerakják a másiknál. így történhetett meg, hogy a Kassai utcai építkezésen Plavecký falazóbrigádjának nem volt előgyártmánya, s ezek a kisállomás mögötti építkezésen kihasználatlanul hevertek. Persze, ez még a jobbik eset. Előfordul az is, hogy az éjjeli őr aláírja a szállítólevelet anélkül, hogy az anyagot átvette volna. Persze, a l«ocsivezető gondoskodik arról, hogy a teher ne nyomja sokáig a kerekeket, a rugókat, lerakja, de másutt, jó pénzért, valamely feketén épített háznál., Nem csoda tehát, hogy a bratislavai épületeken a többi építkezések anyagelhasználásához viszonyítva 10%-kal több anyagra van szükség. Márpedig minden dolgozó érdeke, hogy az építkezések olcsón, műszakilag jó kivitelben az előírt határidőben, viszonylag kevés anyaggal és jó munkaerő felhasználásával készüljenek. ' Az aktíván sok szó esett az építészek munkájáról, akikkel a dolgozók általában meg vannak elégedve és minden noszogatás nélkül teljesítik intézkedéseiket. Elég keményen bírálták azonban azokat az építésvezetőket, akik nem fordulnak szívesen problémáikkal az üzemi pártbizottsághoz, bizalmatlanok a szakszervezeti funkcionáriusokkal szemben, döntéseik hozatalánál nem fogadják el, még csak nem is mérlegelik a dolgozók megjegyzéseit, mert ebben saját hatáskörük csorbítását látják. Pedig nehéz dolga van annak az építésvezetőnek, aki mindig csak a kérő, követelő hatalom képében áll a dolgozók elé. Végtére ez a vezetők feladatának csak egyike. Másképp hallgatnak a vezetőre és másképp téljesítik kötelezettségeiket az emberek, ha érzik, hogy bizalommal fordulnak hozzájuk, segítséget kérnek tőlük, ha az építésvezető és a többi technikai dolgozó emberséges és baráti hangon beszél az emberekkel. Fontos tehát, hogy a vezető olyan elvtársias légkört alakítson ki, amelyben egyetlen becsületes dolgozó sem érzi magát idegennek. A vezető tekintélye nem lehet puszta követelőzés eredménye, hanem a nevelésé és gondoskodásé, amelynek során az emberek megértik, tisztán látják, hogy az ő érdekük egyúttal az egész nép érdeke is. Nehezen lehet a pazarlás ellen harcolni, a takarékosságot népszerűsíteni az olyan építkezésen, ahol a vezetők hanyagsága miatt kocsiszámra pocsékolódik a tégla, a cement, a mész. Nem lehet elvetni azt sem, amit az egyik építésvezető mondott. Arról beszélt ugyanis, hogy a mostani anyagnyilvántartási és ellenőrzési forma rengeteg időt rabol és igen sok szakembert köt len. Sok ember foglalkozik a különféle ellenőrző szervek kiszolgálásával, jelentések, kimutatások írásával. Szavai főleg azért ragadták meg figyelmemet, mert már az előző nap, amikor a Kassai utcai építőtelepen jártam, Jamrich elvtárs ugyanerről beszélt. Elmondta, hogy keveset tartózkodhat a dolgozók között és ezért sokszor nem ismeri eléggé véleményüket, problémáikat, mert a szállítólevelek és a számlák összeegyetetésével, jelentések írásával megy el az idő. Kétségtelen, a nyilvántartás, a statisztika, az ellenőrzés valóban szükséges. De azért nem ártana egy kicsit jobban beletekinteni a jelentések halmazába. Pl. mi értelme van a hozraszcsotról Irt jelentéseknek, mikor az önálló elszámolás lényege a gazdaságosság, a tömegek, az ácsok, kőművesek, habarcskeverők és mások bevonása a takarékosságért való küzdelembe. És éppen ezeknek sejtelmük sincs az önálló elszámolás jelentőségéről. Pedig szó sem lehet ott takarékosságról, ahol a tömegeket mellőzik, nem teszik anyagilag érdekeltté a takarékosság fokozásában. Ismeretes, hogy az önálló elszámolás megteremt minden szükséges feltételét a termelési tartalékok feltárására és felhasználására. Mindez csak ízelítő építészetünk problémáiról, csak néhány dolog, amit az aktíván és az emberekkel való beszélgetés során tudtunk meg az épületeken. Érdemes lenne az üzemi pártbizottságoknak és a műszaki vezetőknek alaposabban szemügyre venni, hogyan lehetne minél több becsületes munkást bevonni a problémák megoldásába, az építkezés menetének ellenőrzésébe, a formalizmus elleni harcba. A CSKP KB egy héttel ezelőtt megtartott ülésének határozatai bőséges útmutatást és segítséget adnak mind az üzemi pártszervezet bizottságainak, mind a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom funkcionáriusainak hosszabb időre és azonnali cselekvésre egyaránt. Sok olyan része van az ülésen elhangzottaknak, amely nagyon is érdekli a dolgozókat, mint pl. a következő: — Minél mélyrehatóbban és helytállóbban tárjuk fel a hibák gazdasági gyökereit, annál kevesebb adminisztratív intézkedésre lesz szükség megszüntetésükre — mondotta Široký elvtárs a dolgozóknak az ellenőrzésben való közvetlen részvétele fokozásával kapcsolatban. Ha minden párttag és pártonkívüli a határozatok valóra váltásán fog fáradozni, bizonyára valóra válik az aktíván tett elhatározásuk, hogy az év végéiq teljesítik feladatukat és egy lássál sem adnak kevesebbet, sőt többet adnak. Erdősi Ede ©0o0oooooooooooo©^^ oooooooooGGoooooeoo A párt mindig segít Szeptemberben múlt egy éve, hogy pártunk Központi Bizottsága kiadta a szakszervezetekről szóló határozatát. A határozat részletesen rámutatott a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom feladataira és a szocializmus építésében betöltött nagy jelentőségére. A határozat főleg a szervezési-nevelési tevékenység fokozására hívta fel a szakszervezeti funkcionáriusok figyelmét, mert csak ezáltal növelhetjük igazán a dolgozók széleskörű részvételét a termelés irányításában s oldhatjuk meg sikeresen népgazdaságunk alapvető problémáit. A határozat kiadása óta eltelt év igazolta, milyen nagy jelentőségű ez a pártdokumentum. Pártunk nemcsak tanácsot adott a szakszervezeti munka megjavítására, hanem hathatós gyakorlati segítséget is nyújtott annak teljesítésében. A kommunistákat a szakszervezeti munka fejlesztésére mozgósította. A decentralizáció és az üzemi igazgatók jogkörének bővítése magával hozta a szakszervezeti alapszervezetek további aktivizálását. S amikor pártunk a termelés hatékonyságának növelését tűzte ki célul, a szakszervezeti munka ezzel még konkrétabb tartalmat kapott. Még elevenen él emlékezetünkben, hogy az év elején pártunk felhívására milyen országos jelentőségű mozgalom kezdődött a nyitrai kerület 34 üzemének a hatékonyság növelésére tett felhívásával. Az utóbbi időben a žilinai kerület négy gépipari üzemének a megtakarított anyagból történő terven felüli termelésre vonatkozó versenyfelhívása keltett nagy visszhangot. Ezek a szocialista munkaversenyt fejlesztő versenyfelhívások azért olyan értékesek, azért sikeresek — például a nyitrai keÜJ SZO 2 & 1957. október 9. A szakszervezet — a jó munka iskolája rület üzemeinek felhívására 940 üzem válaszolt, — mert a szakszervezeti szervek és szervezetek a kommunisták támogatásával a mozgalom élére álltak, a dolgozók körében szervezték a kötelezettségvállalásokat, melyek a termelés még hatékonyabbá tételét eredményezték. A párt mindig segít és mindenben támogatást nyújt, ami elősegíti a szocializmus építését, ami a dolgozók érdekét és javát szolgálja. S a szakszervezetre ezen a téren igen sok feladat hárul. Pártunk a kommunisták révén most arra hívja fel a szakszervezetek figyelmét, hogy az évzáró taggyűléseken, a nagyobb üzemekben az üzemi konferenciákon szigorú bírálat tárgyává tegyék a szakszervezeti tevékenységet, hogy a jövőben olyan feltételeket teremtsenek az üzemekben, melyek alapján a szakszervezeti alapszervezetek az eddiginél sikeresebben teljesíthessék feladataikat. Pártunk a szakszervezet egyik fő céljává tűzte ki: Tegyük még tevékenyebbé a dolgozók részvételét a termelés irányításában Ez sok kérdést von maga után. A legfontosabb: hogyan biztosítsuk a munkásosztálynak, a dolgozók millióinak a termelés irányításában való tevékeny részvételét, ami elöntőén befolyásolja népgazdaságunk egészséges fejlődését, Hogy a dolgozók ezzel a jogukkal mindenütt élhessenek, a szakszervezeti alapszervezeteknek biztosltaniok kell minden ahhoz szükséges feltételt. A szakszervezeti szervezeteknek joguk van az üzepiek vezetőségétől követelni, hogy a dolgozók kollektíváinak lehetőségük nyíljék az üzem, az üzemrészlegek minden feladatát, kérdését aprólékosan megismerni, hogy aztán közösen tárgyalhassanak a teendőkről. Ezt a követelést azonban nem elég csak hangoztatni. A szakszervezet felelős azért, hogyan áll az üzemben a hatékonyság kérdése, mit kell még annak érdekében tenni. A funkcionáriusok a felajánlások vállalására mozgósíthatják a dolgozókat, az elmaradó üzemrészlegeken külön versenyfelhívásokat szervezhetnek, biztosíthatják a kollektív szerződések, a müszaki-szervezési intézkedések teljesítését, oda hathatnak, hogy csökkenjen a selejt, a munkából való kimaradás, stb. Nem a szakszervezet jogainak állandó hangoztatása a fontos, hanem az, hogy a szakszervezet ezeket a jogokat valóra váltsa politikai és szervező tevékenységével. Mindezeket a kérdéseket szakszervezeti évzáró taggyűléseken fel kell vetni, mert sehogysem- lehetünk megelégedve az eddigi tevékenységgel. Nem lennénk jó kommunisták, szakszervezeti tagok, ha az eddigi sikerek önelégültséget ébresztenének bennünk. Igaz, sok üzemben épp a tevékeny szakszervezeti munkával értünk el jó eredményeket. De feltehetjük a kérdést, nem érhetnénk el még nagyobb sikereket, ha minden téren biztosítanék a dolgozók részvételét, a termelés irányításában, ha kellő színvonalra emelnők a szakszervezet szervező és nevelési tevékenységét? Egyes üzemekben nem függ-e össze a szakszervezet gyenge munkájával az, hogy nincs meg a jó kapcsolat a szakszervezet és az üzem vezetősége között? Mert ettől a kapcsolattól, a szoros együttműködéstől függ elsősorban a dolgozók részvételének biztosítása az irányításban. Kihasználtuk-e eddig a szakszervezeti taggyűléseket teljes mértékben a termelő munka és a szakszervezeti tevékenység megjavítására? Csak kevés helyen. S ez azért van így mert a szakszervezeti funkcionáriusok egyes üzemekben azt a helytelen nézetet vallják, hogy a taggyűlések azért sikertelenek, mert az üzem dolgozóinak többsége a városon kívül lakik, a munkaszünetekben, a tízperces megbeszéléseken pedig nincs elég idejük'" a a problémák megoldásáról tárgyalni. A hibát nem ebben, hanem abban kell keresnünk, hogy elégtelenül — a funkcionáriusok és aktivisták mozgósítása nélkül — készítik elő a taggyűlést; a gyűlés programját nem aszerint állítják ös$ze, mi érdekli a legjobban a dolgozókat, a frázisokkal tömített beszámolók pedig unalmasak — ebből a mi dolgozóink már rég kinőttek; a munkások egy részét az tartja vissza a taggyűlésektől, mert a múltban az üzemi funkcionáriusok gyakran helytelenül reagáltak bíráló észrevételeikre; egyes üzemekben a kommunisták megelégszenek azzal, hogy a fontos kérdésekről csak a pártszervezetben tárgyaljanak és nem találják helyesnek, hogy azokról a szakszervezetben is beszéljenek. Az üzemek dolgozóinak a termelés kérdései iránti fokozott érdeklődését csak akkor kelthetjük fel mindenütt, s a taggyűlések csak akkor kapják meg igazi mozgósító jellegüket, ha a dolgozókat érdeklő termelési kérdésekről tárgyalnak; ha a gazdasági vezetők a munkások előtt őszintén feltárják az üzem problémáit s rámutatnak a nehézségekre, s ne csak termelési, hanem más, szociális, kulturális, a dolgozókról való gondoskodás kérdéseiről is tárgyaljanak. E kérdéseket azért hozzuk fel, mert az évzáró taggyűléseken el nem kerülhetjük őket. Az évzáró taggyűléseket nem azért tartjuk, hogy azokon csak formálisan megválasszuk az új üzemi bizottságot, részleg bizottságot stb. Az évzáró taggyűlések célja, hogy az elkövetkező időszakban döntő befolyással legyenek a szakszervezeti mozgalom további aktivizálására. Sok feladat — nagy felelősség — talán ez jellemzi legjobban a szakszervezeti funkcionáriusok munkáját. Tevékenységükben nincs szünet, nem lehet idényszerűség. Ezért olyan nagy jelentőségűek az évzáró taggyűlések, mert azokon a szakszervezeti tagok ezrei és milliói döntenek az őket legjobban érdeklő kérdésekben, hogy a dolgozók legkiterjedtebb tömegszervezete — a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom — a jövőben tevékenységének szüntelen fokozásával minden téren az építő feladatok teljesítését, a dolgozók érdekeit szolgálja. S itt felmerül a munkaverseny helyes szervezésének kérdése is. A szakszervezetnek az üzemrészlegeken rendszeresen szerveznie kell a dolgozók gyűléseit, hogy a munkások tájékozódhassanak feladataikról s közösen keressék problémáik megoldását. Ahol ezt elhanyagolják, ahol a /dolgozók nem ismerik pontosan feladataikat, ott csak formá*