Új Szó, 1957. október (10. évfolyam, 273-302.szám)

1957-10-08 / 280. szám, kedd

Mit jelent a Nagy Októberi Szocialista Forradalom Csehszlovákia népének (Folytatás a 5. oldalról.) normális feltételekkel 600 ezer tonna gabonát adott Csehszlovákiának. Ez a mennyiség a szükséglet 40 százalékát képezte. Egyidejűleg 1947. decembe­rében befejeződött a Szovjetunió és Csehszlovákia között kötendő hosszú­lejáratú kereskedelmi szerződésről folyó tárgyalás, öt évre vonatkozó 50 milliárd összegű kölcsönös áruszál­lításra kötöttünk egyezményt. A Szov­jetunió nagylelkű segítsége lehetővé tette a csehszlovák gazdaság legége­tőbb problémáinak megoldását és megcáfolta a burzsoá felforgatóktól terjesztett propagandát, hogy Cseh­szlovákia nem térhet ki az amerikai ajánlatok elöl; már pedig ezeknek az ajánlatoknak elfogadása gazdaságun­kat az amerikai imperialisták zsák­mányoló törekvéseinek kénye-kedvére szolgáltatta volna ki. A Szovjetunió segítsége lehetővé tette, hogy Cseh­szlovákia népe leküzdje a burzsoázia felforgató törekvéseit. A burzsoázia ellenállása a népnek a köztársaság építésének útját mutató CSKP tekintélye és súlya növekedé­sének arányában kiéleződött. A bur­zsoázia azonban a CSKP helyes poli­tikájának eredményeképpen egyre jobban elszigetelődött a néptől és ezért kénytelen volt mindent egy kár­tyára feltenni: ellenforradalmi puccs végrehajtására, melynek célja a népi demokratikus rendszer megdöntése volt. Ez a kísérlet meghiúsult, mert 1948. dicső februári napjaiban Cseh­szlovákiának a megújhodott Nemzeti Frontban egyesült népe a CSKP veze­tésével síkraszállt népi demokratikus vívmányainak védelmére. A burzsoá reakció megsemmisítő vereséget szen­vedett és elvesztette utolsó gazdasági és politikai pozícióit. Az iparban befe­jeződött az államosítás nagy műve és a falvakban minden 50 hektárt túl­haladó földtulajdon a dolgozó parasz­tok kezébe jutott. Ezzel a földreform revíziója is befejeződött. Az állam­hatalom teljesen a munkásosztály és a dolgozó nép kezébe került. Ez a nagy fordulat polgárháború nélkül, a harc parlamenti és alkotmányos for­máinak alkalmazásával valósult meg. VI. A Szovjetunióval a szocializmusért, a békéért A februári győzelmet, amely vég­legesén biztosította a szocializmus épí­tésének útját, a Nemzeti Frontban a CSKP köré tömörült nép vívta ki. A Szovjetunió híven nemzetközi poli­tikája békés elveihez, 1948 február­jában nem avatkozott be Csehszlovákia belső fejlődésébe és tiszteletben tar­totta népünk szabad elhatározását, mellyel a szocialista utat választotta. A hatalmi erők új világviszonya, a Szovjetunió nemzetközi kapcsolatokban érvényesülő tekintélye és súlya azon­ban megakadályozták az imperialistá­kat abban, hogy fegyveres interven­ció útján avatkozzanak be Csehszlo­vákia népének elhatározásába. Az im­perialisták kénytelenek voltak sajtó­uszításokra és Csehszlovákia népe elleni rágalmakra szorítkozni. Csehszlo­vákia népe a februári napokban vilá­gosan tudatosította a Szovjetunió se­gítségének nagy jelentőségét és elis­meréssel .fogadta Klement Gottwald civtarsszavait, melyeket 1948. II. 22­én a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szö­vetség kongresszusán mondott, „hogy szövetségi kapcsolataink érinthetetle­nek, hogy mindig és mindenütt a Szovjetunió mellett haladunk és soha másként." Csehszlovákia népe akkor lépett a szocializmus építésének útjára, ami­kor a szocializmus ügye nemzetközi viszonylatban új történelmi győzelme­ket aratott, midőn a Szovjetunió ve­zetésével kialakult és megszilárdult a szocializmus tábora. A többi európai népi demokratikus országokban is kon­szolidálódott az új rendszer és a népi demokratikus rendszer a munkásosz­tály diktatúrájának új formájává vált. A szocializmus tábora 1949-ben újabb történelmi győzelmeket aratott: meg­alakult a Német Demokratikus Köztár­saság, Németországnak a történelmé­ben az el-i igazán demokratikus és békeszerető állam. Kínában a népi erők győzelmével, Csangkajsek reak­ciós csapatainak a kínai szárazföldről történt kiűzésével és a Kínai Népköz­társaság megalakulásával befejeződött a polgárháború. A kínai nép, miután a nagyvonalú agrárreform útján sike­resen befejezte a polgári demokrati­kus forradalom feladatait, a Szovjet­unió és a szocialista tábor többi or­szágai mellett, a szocializmus építé­sének útjára tért. A szocializmus Szovjetunió vezette tábora ily módon óriási területre terjedt ki, amelyen kb. 900 millió ember, azaz az emberi­ség egyharmad része él. A szocialista világrendszer államai között fokozatosan új kapcsolatok ala­kultak ki, amelyek a baráti együtt­működés és kölcsönös segítség elveire épülnek. A Szovjetunó és a népi de­mokratikus országok kölcsönös kap­csolatai kezdettől fogva különböznek a kapitalista államok kapcsolataitól, melyek a gyengébb, kevésbé fejlett országoknak nagy imperialista rablók általi leigázásának és könyörtelen ki­zsákmányolásának elvén alapszanak. Míg a világ kapitalista részében a má­sodik világháború után egyre nyíltab­ban utat tört az amerikai imperializ­mus világuralmi törekvése, a szocia­lista országok együttműködése az egyenjogúság, minden ország nemzeti szabadsága és függetlensége elisme­résének, elvtársi együttműködésének elvére támaszkodott. Míg a kapitalista országok gazdasági kapcsolataiban a piacok és nyersanyagforrások uralá­séért folyó éies versengési harc érvé­nyesült, addig a szocalizmusra való áttérés lehetővé tette, hogy a szocia­lista tábor országai terveik koordiná­lása alapján fokozatosan bevezessék az árucikkek és műszaki tapasztalatok széleskörű cseréjét. A Szovjetunió hosszúlejáratú kölcsönfolyósításokkal, nyersanyag és gépi berendezés szállít­mányokkal, új üzemek építésében folytatott közvetlen együttműködéssel segítette a szocialista tábor többi or­szágait gazdasági viszonyaik kezdeti nehézségeinek leküzdésében. A szo­cialista országok gazdasága a tőkés országok fejlődését messze túlszár­nyaló ütemben fejlődött. ÚJ SZO 6 6 195 7- október 3. A szocializmus síkeres építésének fontos feltétele a Csehszlovák Köztár­saságban kezdettől fogva az volt, hogy Csehszlovákia a szocializmus Szovjetunió vezette nagy táborának szerves részévé vált. Csehszlovákia bekapcsolódása a szocialista világpiac­ba örökre megmentett bennünket az imperialista világtól való függőségtől és a kapitalista Csehszlovákia gazda­ságát megrendítő, a dolgozók milliói­nak éhínséget és nyomort jelentő borzasztó válságoktól. A Szovjetunió­val és az egész szocialista világgal folytatott gazdasági együttműködé­sünk biztosítja gazdaságunk alapos, válságmentes fellendülését és a ter­melés tervszerű szocialista fejleszté­sének szilárd alapja. A Szovjetunió és a szocialista világpiac lakosságunk szí mára élelmiszerszáliítmányokat, nélkülözhetetlen ipari nyersanyag- és műszaki berendezés szállítmányokat biztosit, fontos műszaki tapasztalato­kat ad át gazdaságunknak, másrészt viszont ipari termékeink legfontosabb vásárlói lettek. A már régebben fej­lett iparú Csehszlovákia bekapcsoló­dása a szocializmus világtáborába lé­nyegesen megkönnyítette a gazdasági fejlődésben a kapitalizmus által már régebben előidézett aránytalanságok megszüntetését és lehetővé tette fő­ként a nehézipar, a termelőeszközök termelése fejlesztésének rendkívül gyors ütemét. Mindez elősegítette iparunk régebbi felépítésének lénye­ges megváltoztatását. Iparunkban ré­gebben a könnyűipar volt túlsúlyban. Csehszlovákia bekapcsolódása a szo­cialista világrendszerbe lehetővé teszi, hogy ne csak lépést tartsunk a tudo­mányos, műszaki és gazdasági világ­haladással, reális feltételeket is ad ar­ra, hogy belátható időn belül gazdasá­gilag a legfejlettebb tőkés országokat is felülmúlhassuk. A Szovjetunióval és a szocialista tá­bor országaival való szövetségünk, nemzeti és állami függetlenségünk szilárd záloga lett. A régi kapitalista Csehszlovákiát reak:iós és imperialista országok vették körül, melyek beke­belezésére és a csehek és szlovákok állami függetlenségének megsemmisí­tésére törekedtek. A nyugati imperia­lista hatalmak bizonytalan és ingadozó álláspontjára támaszkodó régi ural­kodó burzsoázia politikája, München­nel, nemzeti és állami függetlenségünk elvesztésével végződött. A szocialista Csehszlovákia szabadsága és állami függetlensége kezdettől fogva a Szov­jetunió szövetségére és következetes békepolitikájára támaszkodott. Cseh­szlovákia a nagy világbéketábor aktív szerves részévé vált. A béke világtá­borának törekvése a nemzetközi kap­csolatokban fennálló feszültség eny­hítésére, a különböző társadalmi rend­szerű nemzetek békés egymás mellett élésére, a kollektív európai biztonsági rendszer megteremtésére, a lefegyver­zésre és az új imperialista háború elhárítására, a tömegpusztító fegyve­rek használatának megakadályozására irányult. A békeerők gyarapodása, melyekhez az utóbbi években Ázsia és Afrika nagy országai: India, Indoné­zia, Egyiptom és mások is csatlakoz­tak, nem egyszer meghátrálásra kény­szerítette az amerikai imperialisták vezette agresszív imperialista köröket. A béke országainak közös erőfeszíté­sével sikerült megszüntetni a ko­reai és a vie.tnami háborút, feltartóztatni az Egyiptom ellen irá­nyuló gonoszcélú agressziót, mely újabb világégéssel fenyegetett. A Szovjetunió tavaly megsegítette a magyar népet az ellenforradalmi puccs leverésében és segítségével elhárította az imperializmus támadó szellemű ügynöksége visszaállításának veszélyét határainkon. Ez a veszély közvetlenül Csehszlovákia állami függetlensége el­len irányult. A Szovjetunió kezdeményezésére tisztázódott és véget ért sok félreér­tés. mely a szocialista országok és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársa­ság évske;n át tartó szakítását okozta. Sikeresen folytatódik a kapcso­latok rendezése, mely a béke új té­nyezőjévé válik Európában. A Szovjetunió következetes béke­politikája annál nagyobb jelentőségű, mivel az utóbbi időben Nyugat-Né­metországban a náci tábornokok ve­zetésével' talpraállítják a Wehrmach­tot és újra felfegyverzik a német imperializmust, többek között a tö­megpusztító fegyverekkel is, ami az amerikai és a többi, az Északatlanti Tömb támadó szervezetében egyesült nyugati imperialista hatalmak aktív támogatásával és segítségével tör­ténik. Csehszlovákia népe tudatában van annak a veszélynek, mely leg­nyugatatci-S fekvő határain üti fel a fejét és ezért állandóan, kitartóan szilárdítja köztársaságunk védelmi erejét. A Szovjetunióban küzdő első cseh­szlovák hadtest harci hagyományai­nak szellemében és a szovjet hadse­reg példájára a CSKP vezetésével új népi hadsereget szerveztünk, amely jól és sokoldalúan felkészülve őrzi szabadságunkat és függetlenségünket és a szovjet hadsereg hű és megbíz­ható szövetségese. Csehszlovákia csatlakozott a varsói szerződéshez, melyet iz európai szocialista országok kötöttek meg, mint a szocializmus erős bástyáját, I támadószellemű imperia­lista Északatlanti Tömb ellen. A történelemben még sohasem veit úgy biztosítva nemzeteink szabadsá­ga és függetlensége, mint ma. Ennek zálogát nyújtja egyrészt a népi de­mokratikus rendszer és népünk szi­lárd elszántsága, hogy megvédelmezi forradalmi vívmányait, szabadságát és önállóságát, másrészt szövetsé­günk a Szovjetunióval és a szocia­lista országokkal. A Szovjetunió segítsége a Cseh­szlovák Köztársaság szocialista épí­tésében azonban nem csupán arra a konkrét és közvetlen támogatásra korlátozódik, melyet az. élet minden terén, fejlődésünk minden szakaszán éreztünk. Népünk számára rendkívül nagy jelentőségű volt az a tény is, hogy a marxizmus-leninizmusnak a Szovjetunió szocialista építésében szerzett nagy tapasztalatokkal gaz­dagított biztos vezérfonalára támasz­kodhattunk. Akkor, amikor Csehszlo­vákia éppen hogy megkezdte a szo­cializmus építését, a Szovjetunióban már felépült a szocialista társadalom és a szovjet nép harcokban próbát állt kommunista pártjának vezetésé­vel a kommunista társadalom épí­tésének új szakaszába lépett. A szov­jet nép egyetlen, gazdaságilag arány­lag elmaradott országban oldotta meg gyakorlatilag a szocializmus építésével kapcsolatos rendkívüli nagy nehézségeket. A Szovjetunió szocialista építésének gyakorlata igazolta és továbbfejlesztette a leni­nizmus elveit. Csehszlovákia népe a nemzetközi fejlődés sokkal kedvezőbb feltételei közepette kezdte meg a szocializmus építését, nem kellett polgárháborúval kapcsolatos áldoza­tokat vállalnia, a régi cári Oroszor­szágban ismeretlen, aránylag nagyon fejlett ipari alapokra támaszkodha­tott. Csehszlovákia fejlődése, amely a munkásosztály hatalmának megte­remtésére vezetett, néhány szempont­ból különbözött Oroszország fejlődé­sétől: a szocialista forradalom győ­zelmét békés úton, polgárháború nél­kül biztosítottuk; a munkásosztály és a többi dolgozó nép eme szövet­sége a CSKP vezetésével a Nemzeti Front keretében valósult meg, amely a népi demokratikus rendszer pillé­révé vált. A CSKP mellett továbbra is léteztek más politikai pártok, me­lyek elismerték a kommunista párt vezető szerepét a szocializmus épí­tésében. Mindezek a történelmi fej­lődéstől függő sajátosságok nem érintették és nem érintik a leniniz­mus alapvető elveit. Sőt ellenkező­leg: tapasztalataink teljesen igazolják a leninizmus elveinek, a szocializmus építése lenini elveinek és a Szovjet­unió alapvető tapasztalatainak nem­zetközi érvényességét. A Szovjetunió 40 éves tapasztala­tai, valamint népünk tapasztalatai is igazolják, hogy a proletárdiktatúra útja a szocialista társadalom felépí- | tésének egyedüli útja. A győzedel- I mes proletárdiktatúra első forrná \ a szovjet forma volt. Igazolta, hogy az államhatalom átadása a forradalmi párt vezette munkásosztály kezébe a szocializmusba való átmenet elen­gedhetetlen feltétele.. A munkásosz­tály uralma elengedhetetlenül szük­séges a pozícióikat önként fel nem adó és továbbra is a kapitalizmus visszaállítására törekvő kizsákmányo­ló osztályok ellenállásának letörésére. A proletárdiktatúra, mely a nép szo­cialista vívmányait védelmezi, mint Lenin tanította, nem puszta erőszak, hanem egyidejűleg a legszélesebbkö­rü demokrácia, demokrácia a lakos­ság túlnyomó többsége számára, mert nem csupán formális jogokat ad, mint a polgári demokrácia, hanem tényle­ges jogokat, lehetővé teszi a tény­leges részvételt az állam irányításá­ban. A proletárdiktatúra a munkás­osztály és a dolgozó nép többi réte­geinek, elsősorban a dolgozó paraszt­ságnak szövetségére támaszkodik az úji szocialista társadalmi rendszer építésében. A szocializmus építése elképzelhetetlen a szocialista állam gazdasági-szervező és kulturális-ne­velő irányító funkciója nélkül. E funk­ció érvényesülésének formái és mód­szerei az egyes országok fejlődésé­nek foka szerint különböznek egy­mástól, azonban a szocializmus sike­res építése érdekében elengedhetet­lenül fontos a demokratikus cent­ralizmus lenini elvének érvényesü­lése, amely összeköti a gazdasági és a társadalmi élet összes szakaszai­nak központi irányítását a népi tö­megek kezdeményezésének maximális kibontakoztatásával. A tömegek kez­deményezése egyúttal biztos eszköz a bürokratizmus egészségtelen meg­nyilvánulásainak elfojtására és kikü­szöbölésére. Míg létezik a világon kapitalizmus, addig a szocialista ál­lam azért is szükséges, hogy bizto­sítsa a szocialista országok védelmét a támadó imperialista hatalmak ellen. A szocialista állam gyöngítésére irá­nyuló irányzatok ellentétben állnak a munkásosztály érdekeivel. A Szovjetunió tapasztalatai igazol­ják, hogy a szocializmus győzelme szempontjából elengedhetetlenül fon­tos a munkásosztály marxi-lenini ideológiát követő forradalmi pártjá­nak irányító szerepe. Egyedül a marx-lenini típusú forradalmi párt képes a munkásosztály és az összes dolgozók erőit az adott történelmi időszakban a döntő fon­tosságú feladatokra összpontosítani, sokoldalúan fejleszteni a tömegek kezdeményezését a szocializmus épí­tésében, szilárdítani a munkásosztály és a parasztság szövetségét, amely_ a proletárdiktatúra alapja, a prole­tár nemzetköziség szellemében egye­síteni minden nemzetet és nemze­tiséget az új társadalom építésében kifejtendő közös erőfeszítésre. A le­nini ideológia és a Szovjetunió Kom­munista Pártjának politikája tovább fejlődött és a párt az összes ellen­séges ideológiák és a leninizmus for­radalmi elveitől elhajló összes néze­tek elleni állandó harcban megszi­lárdult. Az Októberi Szocialista For­• adalom azért avőzött, mert szervezője és vezére, a Lenin vezette bolsevik párt a revizionizmus és reformizmus ellen folytatott állandó küzdelemben készült fel forradalmi feladataira, védelmezte a marxizmus elveinek tisztaságát és az imperializmus és a proletárforradalom új történelmi fel­tételei közepette alkotó módon fej­lesztette tovább a marxizmust. Az SZKP következetes harca a párt so­rainak eszmei és politikai egységéért, az SZKP törekvése a marxizmus­leninizmus alkotó továbbfejlesztésé­ért, a munkásosztály minden forra­dalmi • artiának példaképévé vált, pél­da- és mintaképe volt Csehszlovákia Kommunista Pártjának is, amely tu­datosította, hogy a szocializmus si­keres építésének alapvető feltétele hűsége a marxizmus-leninizmus el­veihez. Az SZKP XX. kongresszusa törté­nelmi jelentőségű volt azért, mert miután kialakult az új szocialista vi­lágrendszer, az új feltételek tekin­tetbevételével tovább fejlesztette a marxizmus-leninizmust és a marxiz­mus-leninizmus szellemében új ta­nításokat dolgozott ki a szocializmu­sért folyó harc lehetőségeiről és táv­latairól. A XX. kongresszus a nem­zetközi munkásmozgalomnak és az összes haladó erőknek megmutatta a béke védelmének és megőrzésének és az új háborúk elhárításának lehe­tőségét akkor, ha elszigetelik az imperialista reakciót, keresztülviszik a különböző társadalmi rendszerű országok békés >gymás mellett élé­sének elveit. A XX. kongresz­szus egyszersmind elítélte a múlt eaves hibáit. melvek akadályoz­ták a szocialista államok egységének további szilárdulását. s ezzel megte­remtette a feltételeket a szocialista világrendszer országai baráti együtt­működésének és egységének elmélyí­tésére. A XX. kongresszus határoza­tai új feltételeket teremtettek i szocialista országok további közele­désére és baráti együttműködésén azokkal az ázsiai és afrikai orszá­gokkal, amelyek a bandungi értekez­let szellemében küzdenek a gyarmat rendszer ellen, a világbéke megőr­zéséért. A XX. kongresszus törté nelmi jelentőségű határozatai igazol ják a Szovjetuniónak és dicső Kom munista Pártjának — mint a szo cialista világtábor vezető erejéne! szerepét. A csehszlovák párt-és kormánykül döttség szovjetunióbeli baráti látó gatása 1957. januárjában, valamin a Hruscsov elvtárs vezette szov.je párt- és kormányküldöttség csehszlo vákiai látogatása, melyet népünk lel kes örömmel fogadott, újra igazolt nemzeteinknek és a Szovjetunió nem zeteinek megbonthatatlan egységét. Az SZKP XX. kongresszusa a sze mélyi kultusz elítélésével hangsú lyozta a pártélet lenini normáinál a demokratikus centralizmus és kollektív vezetés elvei következete érvényesülésének, az új, szociálist társadalomért vívott harc alapvet tényezőjét képező népi tömegek kea deményezése kibontakoztatására iré nyúló általános törekvések, a pái sorai egységének jelentőségét. Pát tunk politikai és ideológiai egység a lenini út követésére irányuló e szántsága igazolást nyert tavaly, m dón a magyarországi események ť az imperialistáknak a szocializmi tábora ellen intézett újabb támadi sával kiváltott nehézségek komo megpróbáltatás elé állítottak bei nünket. Pártunk ezért tudatosít nagy kötelességét: tovább hali azon az úton, melyet az SZKP XI kongresszusa és a CSKP országi konferenciája 1956-ban mutatott, t< vább szilárdítja sorainak egységét az SZKP, valamint a munkásosztá többi forradalmi pártjai mellett al | tívan kiveszi részét a szocialista ti i bor egységének megbontására in I nyúló összes imperialista kísérlet* I elleni harcból. Csehszlovákia a Szovjetunió tes véri segítségével jelentős sikereket é el a szocializmus építésében. N hány év leforgása alatt beható vá tozások mentek végbe a köztársas gazdasági és szociális arculatába A szocialista iparosítás és a mez gazdaság szövetkezeti átformálá folyamatában lényegesen megszilá dúltak a szocializmus városi és f lusi pozíciói. A háború előtti hel zethez viszonyítva az ipari termel mintegy háromszorosára növekede A nehézipar, nevezetesen a gépip gyors fellendülése megteremtette feltételeket a legfejlettebb tőkés c szágok elérésére és túlszárnyalása az egy személyre eső termelésb és fogyasztásban. A szocialista sz vetkezeti nagyüzemi termelés gy rapodása a mezőgazdaságban hasoi jó feltételeket teremt a dolgoz jobb élelmiszerellátására és a le fe.iletteb agrárországok elérésére hektárhozamokban. Jelentősen em kedett dolgozóink kulturális és m szaki színvonala. Nagy átalakulás ment és megy keresztül ért miségünk, melynek túlnyomó rés a munkásosztállyal és a parasztsé gal összeforrott népi értelmiség, összes eddigi eredményeket a r kezdeményezésének eredményeké pen értük el, mivel a nép felismer hogy a szocializmus útja bizton \ zet anyagi és kulturális színvona nak általános emelkedésére. Az elért eredményekből indul a második ötéves terv, melynek célja a szocializmus anyagi termel alapja építésének befejezése. E f adat teljesítése reális lesz, ha tudjuk majd használni hazáik t mészeti és gazdasági feltételeit gyorsan emeljük a népgazdaság ö. szes ágainak műszaki színvonalát, országos viszonylatban és a szocial ta rendszer államainak viszonylatát is az ipar további szakosításának kooperálásának útján haladunk. A második ötéves terv a terme eszközök termelése elsődleges no­kedésének és a mezőgazdasági t melés fokozásának; valamint a k szükségleti cikkek termelése fol zásának egyidejű meggyorsítása m lett biztosítja az ipari termelés lentős gyarapodását. A párt ezzel egyedül helyes móddal biztosítja távlatfeladatok és az időszerű szi ségletek helyes összhangját. Ös hangot teremt a népgazdaság jö beni, egyre gyorsuló fejlődé előmozdító szilárd alapok megtere tésének szükséglete és az ^letsz vonalnak a közeljövőben történő n ximális emelése között. Olyan any termelési alapot építünk, amely t tosítja a szocializmus végső győz mét, magasabb fokra emeli a mui társadalmi termelékenységét és ez egyre jobban biztosítja a társadal anyagi és kulturális szükségleteit. A CSKP országos kpnferenciá (Folytatás a 7. oldak

Next

/
Oldalképek
Tartalom