Új Szó, 1957. október (10. évfolyam, 273-302.szám)

1957-10-08 / 280. szám, kedd

' '-T ~ Nit jelent a Nagy Októberi Szocialista Forradalom Csehszlovákia népének Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága propaganda- és agitációs osztályának, vaiammt a CSKP Történeti Intézetének tézisei a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójára Csehszlovákia népe a Szovjetunió, a szocialista országok nemzeteivel és az egész világ munkásosztályával és haiadó embereivel együtt nagy ünnepet ül, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóját. A nemzetközi munkásosztály ünnepe ez s egyben a mi saját nemzeti ünnepünk is. Az Októberi Forradalom döntő fordulatot jelentett az emberiség történetében. Visszaverte az oroszországi és a viláqreakció támadását, a katonai beavatkozását és a qazdasági blokádot. Először váltotta valóra a történelemben a szocializmusról szőtt álmokat. Oj utat nyitott az emberiség történetében Megteremtette a szovjet állami rend..zert és igazolta, hogy a parasztsággal szövetséges munkásosztály a kommunista párt vezetésével nemcsak meg tudja törni az addig uralkodó tőkés és nagybirtokosi osztályok hatalmát, uralomra juttatni és megtartani a munkás-paraszt hatalmat, hanem fel is tudja építeni az új' szocialista társadalmat, amely a bányák, kohók, gyárak, bankok, az ország minden kincse és termelőeszköze közös népi tulajdonán, az embernek ember áital való kizsákmányolása kiküszöbölésén, valamennyi nemzet és faj egyenjogúságán alapul. A Lenin vezette kommunista párt által megvalósított Októberi Forradalom így lett a kizsákmányolt és elnyomott tömegek legmélyrehatóbb és legnagyobb fordulatot előidéző forradalmává, az emberiség történetének legnagyobb határkövévé. Valamennyi ezt megelőző társadalom fordulata idején az egyik kizsákmányoló osztály a másikat váltotta fel. Az Októberi Forradalom azonban megnyitotta a kizsákmányolás és az osztályok kiküszöböléséhez vezető utat, mely az emberiség új aranykora, a kommunizmus felé halad. Az Októberi Forradalom lényegét tekintve az egész világ munkásosztályának, minden elnyomottnak és kizsákmányoltnak a szívügye. Ezért vált a Szovjetunió teljesen törvényszerűen a nemzetközi forradalmi mozgalom vezető erejévé, a Szovietunió Kommunista Pártja pedig minden kommunista és munkáspárt központjává. A Szovjetunió létének negyven esztendeje bebizonyította, hogy a kommunizmus eszméi nemcsak igazságosak és nemesek, hanem egyben reálisak is, mivel az újkori társadalom törvényszerű fejlődésére, a milliós tömegek energiájára, áldozatkészségére és hősiességére támaszkodnak. Egyetlen más ország sem ment át olyan gyorsütemű gazdasági és kulturális fellendülésen, mint a Szovjetunió. A Szovjetunió negyven év alatt elmaradott, elpusztított és szétzi'ált agrárországbői modern ipari és mezőgazdasági nagyhatalom lett, amely a termelés terjedelmét tekintve a világ második helyét foglalja el, az ország a tudomány és a magasfokú kultúra hona lett. A Szovjetunió a nemzetközi politika fontos tényezője, mely következetes békekülpolitikájával befolyást gyakorol a világesemények fejlődésére. Ennek alapján soron levő történelmi feladatként lehetett kitűzni a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közötti versenyt az ipari és mezőgazdasági termelés terén, a tudomány és a technikában, a szocializmus és a kapitalizmus világának békés versengését abban, melyikük tudja tartósabban és jobban biztosítani a nép magas életszínvonalát, melyikük ad a népnek több élelmiszert, biztosítja a jobb lakást, a magasabb kultúrát és a boldogabb életet. A szocializmus világa ebben a versenyben mindinkább bebizonyítja előnyét és fölényét. Az Októberi Forradalom az egész világon kezdete volt annak az időszaknak, mely a szocialista és a nemzeti felszabadító forradalmak időszakává, a tőkés uralom bukása és a szocializmus, valamint a kommunizmus diadalának időszakává lett. A gyarmatok és függő országok nemzeti felszabadító harca következtében az imperializmus gyarmati rendszere szétesőben van. Az Októberi Forradalom megnyitotta a népeknek a szocializmushoz vezető utat. Az első világháború után csak' Oroszország szakadt le a kapitalista rendszerről, de a fasizmus kirobbantotta második világháború, amelyben a Szovjetunió dicső győzelmet harcolt ki, azzal végződött, hogy számos más ország is megindult a szocializmus útján, létrejött a szocialista világrendszer, melynek része a mi hazánk is. Az Októberi Forradalom rövid történelmi idő során kétszer is döntő módon avatkozott be országunk sorsába. Az Októberi Forradalom közvetlen hatására jött létre az OsztrákMagyar Monarchia romjain az önálló Csehszlovák Köztársaság. A második világháborúban ismét Október erői mentették meg nemzeteinket, szabadították fel leigázott hazánkat a hatéves náci megszállás után és kedvező előfeltételeket teremtettek népeink számára, hogy saját elképzeléseik szerint építhessék a felszabadított köztársaságot. Ezért büszkén magunkénak valljuk Október hagyatékát, Lenin hagyatékát; Október művétől elválaszthatatlan országunk és népünk szabadsága, Október művével függ össze munkásosztályunk győzelme, amely országunkat a nagy szocialista jövendő felé vezeti. Az első szocialista ország példája lelkesítő és ihlető ösztönzés számunkra Csehszlovákia új társadalmi rendjének építésében. Kommunista Pártunk kezdettől fogva merít a marxizmus-leninizmus történelmileg bevált elveiből, az első munkáspártnak gazdag tapasztalataiból, amely a szocializmus győzelmére vitte a munkásosztály harcát — a Szovjetunió lenini' kommunista pártjának tapasztalataiból. Lenin mindig hangsúlyozta i az Októberi Forradalom elméleti és taktikai alapelvének nemzetközi jelentőségét, fő jellemvonásainak nemzetközi érvényét. A marxizmus-leninizmus nemzetközileg mérvadó eszméinek ezen alkotó érvényesítése alapján fognak össze a világ valamennyi országának kommunistái és eszmeileg érett munkásai és megteremtik a szocializmus harcosainak győzhetetlen nemzetközi hadseregét. Ezen az alapon egyesülnek egy családban az egyenjogú szocialista országok, melyek a Szovjetuniót az egész szocialista tábor formáló erőjének tekintik. Megszilárdítani a szocialista országok Szovjetunió vezette egységét — ez a mai nap parancsa, ebben van minden szocialista ország békéjének és függetlenségének záloga. A szocialista országok szilárd egységfrontja, gazdasági és politikai együttműködésük ma döntő tényező azoknak a közös történelmi feladatoknak megoldásában, melyek az egész világ százmilliós tömegei előtt állanak: megakadályozni az új világháborút, biztosítani a békét, a demokráciát és a szocializmust. Valamennyi szocialista országban és a kapitalizmus táborában is az emberek százmilliói felemelik szavukat és támogatják a Szovjetunió •törekvését olyan nemzetközi egyezmény megkötésére, amely kimondaná a tömegpusztító fegyverek betiltását, kitűzné a fegyverkezés lényeges csökkentését, az atom- és hidrogénbombakészletek megsemmisítését és elérné a nemzetközi feszültség további enyhítését, valamennyi vitás kérdés békés megoldását, a különféle társadalmi rendszerekkel bíró országok békés versengését. Hála annak a ténynek, hogy a Szovjetunió a nemzetközi politikában a béke döntő tényezője lett, hogy az egész világon száz- és százmillió ember tevékeny harcot kezdett a békéért és a nemzetek együttműködéséért, hogy létrejött a szocialista országokat és számos európai és ázsiai nem szocialista országot magában foglaló „békeövezet" — a háború megszűnt elkerülhetetlen sorsszerűség lenni. Minél szilárdabban fdgnak össze a szocialista világrendszer erői,' minéľ tevékenyebben folytatják harcukat a békéért az egész világon, annál nagyobb a remény, hogy a népeket sikerül megvédeni a hábofí szörnyűségeitől s hogy lefogják az új háborús katasztrófa gyújtogatóinak kezét. A szocialista országok egysége és összefogása a békeszerető Szovjetunió oldalán egyben biztosíték arra, hogy az imperialista erők új háború kirobbantására irányuló kísérlete az egész kapitalista rendszer összeomlásával végződnék. I. Az Októberi Forradalom és a Csehszlovák Köztársaság megalakulása Az a korszakalkotó fordulat, melyet az emberiség történetében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentett, kétségtelenül fontos jelentőségű volt a cseh és a szlovák nemzet számára is. E két testvérnép harca, amelyet nemcsak az elnyomás igája ellen, hanem gyakran puszta nemzeti létük megmentéséért folytattak, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom következtében teljesen új alapra helyeződött. A szlovák nemzetnek az utolsó órában nyújtottak segítő kezet, mivel csak a legnagyobb erőfeszítéssel volt képes szembeszállani az erőszakos elnemzetlenítési kísérlettel, és legalapvetőbb jogainak elismeréséért küzdött. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom érdeméből nemzeteink hatalmas szövetségesre tettek szert harcukban a fiatal szovjet állam képében, mely az egész világon valamennyi proletár, nemzeti felszabadító, demokratikus és imperialistaellenes mozgalom támasza lett. Az Októberi Forradalomig a cseh és a szlovák nemzet felszabadulási törekvései kilátástalanok voltak. Az imperialista Németország és a vele szövetséges Osztrák-Magyar Monarchia győzelme beláthatatlan időre meghoszszabbította volna leigázásukat és példátlanul kiélezte volna a nemzeti elnyomást. Másfelől az Antánt-hatalmak (USA, Anglia, Franciaország) sem gondoltak addig az Osztrák-Magyar Monarchia feloszlatására, különbékéről tárgyaltak vele és győzelmük esetén fenn akarták tartani ezt a Habsburgok-uralta nemzetek börtönét. A döntő fordulatot a szovjet kormány első tettei és felhívásai hozták, melyekkel területi hódítások és kárpótlások nélküli béketárgyalásokat ajánlott fel — valamennyi nemzet önrendelkezési jogának megvalósítása alapján. Október jelszavai — a béke, a nemzetek szabadsága, a parasztoknak a földet — ez volt az a szikra, amely lángra lobbaritotta a csehszlovák szabadság tüzft. Az Októberi Forradalom ugyanakkor megerősítette a cseh és szlovák munkásosztályt a nemzeti felszabadulásért, a szocializmus • mozgalmának vezető szerepéért vívott harcában. A dolgozó nép, amely fellázadt az osztrák imperializmus ellen és nemzeti felszabadulási törekvéseit a munkásosztály szocialista eszméiért vívott harcával egyesítette, magára vállalta a felszabadulási harc minden terhét. Az Októberi Forradalom mérhetetlen hatása abból következett, hogy új társadalmi osztály, a munkásosztály lépett a történelem porondjára egy hatalmas országban, amely iránt népünk hagyományos rokonszenvet érzett; ez az új osztály céljául tűzte ki az elnyomás minden formájának megszüntetését és új társadalmi rend felépítését. A két egymással harcoló, az elnyomás, a kizsákmányolás és a kisebbségnek a többség felett való osztályuralma elvére támaszkodó imperialista tömb mellett megjelent a szovjet hatalom, mely a történelem folyamán első ízben a munkásosztály uralmát, a megsemmisítő többség diktatúráját képviselte a maroknyi legyőzött burzsoáziával és földbirtokosokkal, valamint lakájaikkal szemben. Az Októberi Szocialista Forradalom megmutatta a néptömegek mérhetetlen erejét és egyben olyan forradalmi mukásszervezet szükségességét, amely következetesen követi a marxizmus-leninizmus tanítását. Teljes jelentőségében megmutatkozott egy céltudatos kommunista párt fontossága, amelyet az akkori munkásmozgalom keretében Lenin új típusú pártként hozott létre; ez a párt mentes volt a II. Internacionálé pártjainak revizionizmusától és opportunizmusától, hű volt a marxizmushoz, szervezetében egységes és szilárd kapcsolatot tartott fenn a széles néptömegekkel. Az Októberi Forradalom minden országban erősítette az imperialista háború ellen folyatott harcot és forradalmi hullámot indított el az egész világon. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom példája megmutatta a dolgozó nép széles tömegeinek erejét. Egyben megmutatta az egyetlen járható utat, amelyen járva felszabadulhatnak az elnyomatás igája alól: a következetes forradalmi harc útját. Már 1918-ban a szovjet kormánynak a háború befejezésére intézett felhívása visszhangjaként az egész Osztrák-Magyar Monarchiát általános sztrájk rendítette meg; a cattarói öbölben, Kragujevácban és Rumburkban katonafelkelésekre került sor. Ez a mozgalom a Habsburg-monarchia végét jelentette. A győztes Októberi Forradalom világos célokat tűzött e mozgalom elé, mivel a legnagyobb komolysággal napirendre tűzte éppen azokat a legégetőbb kérdéseket, amelyeket az egész világ dolgozó népe érdekében meg kellett oldani. Ez elsősorban az imperialista háború befejezésének problémája volt. A szovjet kormány az egész világ elé terjesztette békejavaslatát és azt követelte,, hogy a békét a népek döntő bevonásival tárgyalják meg és valósítsák meg. Ezzel egyidejűleg a szovjet kormány kifejezésre juttatta világos és félreérthetetlen állásfoglalását valamennyi nép örendelkezési jogának megvalósítása érdekében. Ez a követelmény az elnyomott népek, köztük a Habsburg zsarnokság alatt sínylődő népek legszélesebb tömegeinek legbelsőbb vágyait és legsajátabb érdekeit juttatta kifejezésre. Ezeknek az elveknek a hatóereje fokozódott azzal, hogy a szovjet kormány gyakorlatilag érvényesítette őket az egykori cári Oroszországban élő valamennyi nemzetiséggel kapcsolatban. A cseh és szlovák képviselők Prágában, 1918 januárjában közzétett Vízkereszti nyilatkozata, amely első ízben tűzte ki a cseh és a szlovák nemzet önállóságának követelményét. közvetlenül hivatkozott a szovjet kormány békejavas'ataira. Az Októberi Forradalom hasonlóképpen példát mutatott a földkérdés megoldásában és mozgósította a parasztok forradalmi mozgalmát a nagybirtokosok, bankok és nagykapitalisták ellen. Október történelmi jelentősége azonban mindenekelőtt abban rejlett, hogy Oroszországban győzött a munkásosztály, amely a dolgozó parasztsággal szövetségben uralomra juttatta a proletariátus diktatúráját és első gyakorlati lépéseket tett a szocializmus — a munkás- és parasztszovjetek kormánya felé, államosította a bankokat, az ipart és a bányákat. Ez nagy hatással volt a mi munkásosztályunkra is, amely évtizedeken keresztül harcolt a szocializmusért. Október megmutatta a munkásosztálynak, hogyan kell hozzáfogni valóban a szocializmus megvalósításához. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom példájának magával ragadó ereje döntő harcra vezette a cseh és a szlovák népet is a Monarchia szétzúzásáért, saját önálló államának megteremtéséért. Cl /•! wv. Az Osztrák-Magyar Monarchia szétzúzása a cseh és a szlovák nép számára azt jelentette, hogy megszabadult a Habsburg-monarchia évszázados igájától és uralmától. A cseh és szlovák nép forradalmi fellépésével és harcával kikényszerítette, hogy megvalósuljon a nemzeti szabadság és önrendelkezési jog eszméje, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyilatkoztatott ki. A munkásosztály 1918. október 14-i általános sztrájkjával és forradalmi megmozdulásával elábsorban és döntő módon járult hozzá az OsztrákMagyar Monarchia megdöntéséhez és elsőként hirdette meg az önálló Csehszlovák Köztársaság megalakítását. A nyugati hatalmak és az úgynevezett külföldi ellenállási harc döntő szerepéről szóló legendát Csehszlovákia felszabadításában később hozták létre, hogy indokolttá tegye az akkori uralkodókörök kül- és belpolitikájának hivatalos vonalát. De a győztes nyugati hatalmak a valóságban kénytelenek voltak abból a helyzetből kiindulni, amely az %lső világháború végén a tömegek forradalmi harca következtében alakult ki Közép-Európában. Ugyanakkor azonban az újonnan alakult nemzeti államok uralkodó osztályaira támaszkodtak, hogy belőlük ellenséges „egészségügyi ' övezetet" (Cordon sanitaire) hozzanak létre az első szocialista ország ellen. II. Október zászlaja alatt született meg Csehszlovákia Kommunista Pártja A Csehszlovák Köztársaság megalakulása történelmi fejlődést jelentett. A munkásosztály és a dolgozó nép valamennyi rétege Október eszmé; és példája által lelkesített harcának eredménye volt ez. E qyözílem gyümölcseit azonban nem a dolgozó nép aratta le, hanem a burzsoázia, amely ^ nyugati imperialista hatalmakra támaszkodott és jelentős mértékben nekik rendelte alá magát gazdasági és politikai tekintetben egyaránt. A munkásosztály, amely lelkesen harcolt a nemzeti szabadságért és önállóságért, hagyta, hogy csalatkozzék — abban a reményben, hogy az önálló államban önműködőn megoldódnak a dolgozó nép valamennyi szocialista követelései is. Nem volt még képes felismerni a veszélyt, burzsoázia, dolgozó népünk esküdt I kalandokba rántotta be az orosz nép ellensége az új államban magához I ellen. A legionáriusok többsége az ragadta a hatalmat. A cseh burzsoázia a szocialista pártok áruló vezetőinek segítségével hazug ígéretekkel áltatta a dolgozó népet és kezdettől fogva arra összpontosította törekvéseit, hogy elnyomja a munkásosztálynak és a dolgozóknak szocializmusra irányuló erőfeszítéseit. A cseh és a szlovák burzsoázia ugyanakkor nyílt intervenciós hadjáratot kezdett a szovjet Oroszország, majd a Magyar Tanácsköztársaság elíen is és támogatta a nyugati hatalmak réázéről 1920-ban a szovjetek ellen indított hadjáratot. Az új köztársaságot a nyugati imperialisták népelienes és szovjetellenes terveinek szolgálatába állította. amely abból következett, hogy a cseh i A csehszlovák légiókat értelmetlen elszenvedett számos vereség és szenvedés után nem volt hajlandó folytatni a harcot a szovjetek ellen és rákényszerítette parancsnokait, hogy tárgyalásokba lépjenek a hadműveletek beszüntetéséről. Munkásosztályunk becsületét és népünk igazi érdeKeit távol a hazától azok a katonáink védelmezték, akik nem haboztak belépni a szovjet hadseregbe s eleget tettek nemzetközi munkáskötelességüknek. A szovjet csapatok oldalán dicsőn helytálltak azokban a harcokban, amelyeket a munkások és parasztok fiatal köztársasága vívott a fehérgárdisták és az idegen beavatkozás eilen. Idehaza a csehszlovák burzsoázia (Folytatás a 4. oldalon) CJJ SZO 3 ír 1957. október 2.