Új Szó, 1957. október (10. évfolyam, 273-302.szám)

1957-10-27 / 299. szám, vasárnap

OMÖMS GAZĽAGSAG A szímői szövetkezet mostanában ünnepli megalakulásának hete­dik évfordulóját. A megtett úton sok göröngyöt távolítottak el a szö­vetkezetesek, míg elértek a mai naphoz, amikor is erőfeszítéseik gyü­mölcsének egy részét szüretelik. Ha visszatekintenek az előző évekre, ymint saját életük fejlődésének szemlélői — világosan látják, milyen a különbség a közös gazdálkodás kezdete és a mai állapot között. KOSlK JÖZSEF, a szövetkezet el­nöke épp Balog Istvánnal, a könyve­lővel beszélgetett, amikor beléptünk •a szövetktzet irodajába. Az íróasztal fölé hajolva az akták között lapoz­gattak. Közeledik a számadás, jó tudni, hogyan á'l a szövetkezet. Mi is erre vagyunk kíváncsiak s vendéglá­tóink nem is vonakodnak, szívesen beszélnek. — Nem állunk a legrosszabbul — mondja az elnök —, bár jobban is állhatnánk... A múlt évhez viszo­ny t va, ebben az évben szebbek az eredmények, ami talán legjobban megmutatkozik a munkaegység érté­kében. Tavaly és ebben az évben is tizennégy koronát terveztünk egy munkaegységre. Míg a múlt évben ezt ötven fillér híjával fizettük ki, addig most két korona ötvennel töb­bet fizethetünk. Én legalább is eny­nyire számítok ... — Nono, inkább kevesebbre számít­sunk — szól közbe a könyvelő. — Én két koronát biztosra veszek ... Ha több lesz.... de majd eldől a szám­adáskor. Hogy kinek lesz igaza, majd eldő'. Bíztató azonban, hogy 'emcsak pénzbeli jövedelmük emelK jik, il­letve nemcsak pénzben mutatkozik meg a munkaegység értékének emel­kedése, hanem a természetbeni járu­lékokban is. Arra számítanak ugyanis, hogy a múlt évi három kiló termé­szetbeni járulék helyett, mcst három kiló negyven dekát oszthatnak ki. A kérdés most már az, hogyan érték el ezt az eredményt? — Több mindent figyelembe kell vennünk — mondja Kosík József. — Ügy vélem, legtöbb bevételünk az ál­lattenyésztésből van. Vegyük például a szarvasmarha-állományunkat. Hat­százötvenegy szarvasmarhánk van, tehát negyvenkilenccel több a ter­vezettnél. Ebből kétszáznegyvenegy a fejőstehén. Tejbeadásunkat szeptem­berbe- már egész évre teljesítettük s már több mint 180 ezer liter tejet adtunk be szabadon. Marhahúsból 142 mázsát adtunk be terven felül és még negyven darab szarvasmarhánk van beadásra EHHEZ NEMIGEN KELL magya­rázatot fűzni. Jegyezzük még meg azonban, hogy hasonló jövedelmet hoz a sertéstenyésztés is. Itt is be­tartják a tervet, sőt, amint megtud­tuk, már 314 mázsa sertéshússal ad­tak be többet a tervezettnél. Termé­szetesen ez csak egvik része a szö­vetkezet gazdálkodásának, csak egyik forrása a jövedelemnek. A másik a növénytermesztés. Nézzük, mit mond Balog István. — A múlt évhez viszonyítva a i hektárhozamckban is mutatkozik el­térés — mondja és ennek alapján a következő táblázatot állítottam össze: búza árpa 1936 22 q 19 q 1957 23,67 q 26,39 q A hektárhozamok emelkedésében elért eredmény elsősorban a talaj jó előkészí­tésének,' az agrotechnikai határidő betartásának és nem utolsó sorban a kedvező időjárásnak köszönhető. Ezek után az őszi munkák után ér­deklődtünk. A szövetkezet egyik leg­fontosabb teendője a cukorrépa sike­res betakarítása volt. Hetvenhárom hektfron termeltek cukorrépát. Ba­log István a szedéséről így beszél: — OKTÓBER ELSEJÉN 43 vagcn cukorrépát szállítottunk el. A vago­nok száma október 5-ig 110-re emel­kedett s a betakarítási akció értel­mében külön jutalomra számítunk. A betakarítással a napokban végzünk (bizonyára már végeztek is), s így az átlag hektárhozamot is megállapíthat­juk. Kétszázkilencven mázsás hektár­hozajnot terveztünk, ám a valóság­ban több mint 350 mázsát értünk el hektáronként. Ami az őszi vetést és szántást il­leti — erről is szólhatunk egyet­mást. A tervezett 62 hektárnyi őszi árpát már elvetették. Az őszi búza tervezett vetésterülete 320 hektár, nem kicsiség, s betakarítás mellett . , . ... „ ..... 3 ... ... , . , ... . i Kozos — minden ember ugye. Hogy meglehetősen jól állanak. A terület „_.„...„, u felvetették. a napokban befejezik. Hátra van még a mélyszántás javarésze, ám a trak­torosok éjjel is szántanak és az az 550 hektár, ami mélyszántásra vár, napról napra fogy. S AMIT FELTÉTLENÜL hangsúlyoz­nunk kell: az említett és nem emlí­tett eredmények mögött becsületesen dolgozó emberek vannak. A jó munka varázsolta elő ezeket az eredményeket s bár ezek még nem olyanok, mint a szövetkezeti tagok szeretnék, a jö­vőbe tekintve megmutatják a becsü­letes munka értelmét. Kiszel Pál, Friss János, Balog Ferenc, Sajtos Ferenc a növénytermesztési csopor­tokból — Andó Pál fejögulyás, Bán­szky Mária, Morvái Vilma a kerté­szetből, Kollár Gyula, Perey Lajos és még sok-sok szövetkezeti tag ér­demel dicséretet munkájáért. Azért, hogy ma ezt mondhatják: szilárd alapokon állunk. Végül meg kell mondanunk: abban, hogy a szímői szövetkezet évről évre szebb eredményeket ér el, nagy ré­sze van a helyi pártszervezetnek és a helyi nemzeti bizottságnak is. A párt­szervezet állandóan foglalkozik a szö­vetkezetben felmerülő kérdésekkel. Kosik József erről a munkáról igy nyilatkozott: — Ha valamilyen problémánk van, első a pártszervezet. IGY VAN EZ RENDJÉN. A szövet­kezet, a falu fejlődése közös ügy. körülbelül 70 százalékát S a munka folyik, a talajelőkészítést jövőre mennyivel lesznek gazdagab­bak — az is tőlük függ. kerekes István Jelentős apróságok Az érsekújvári I. szö­vetkezet évekig nem teljesítette tejbeadását. Az idén már október el­sejére beadták az elő­írt tejmennyiséget. Az eredmények annak kö­szönhetők, hogy már tavaly volt elegendő ta­karmányuk, annyi, hogy elég volt az újig. A takarmánytermelést szorgalmazni kellett. A szövetkezet vezetősége a taggyűléseken és ve­zetőségi gyűléseken nem egyszer hangsúlyozta, takarmányt kell termel­ni. Ide vezethető vissza az eredmény. Azonban a tejtermelés még nem kielégítő. Alacsony a fe­jési terv, mindössze 1200 liter. Igaz, jövőre 1700 literre emelik. Ez már előrehaladás lesz. Az idén a szövetkezet cukorrépája jól fizetett, hektáronként 370 má­zsát. Némely parcellán azonban 500 mázsa, sőt az egyik 23 áras par­cellán 140 mázsa cukor­répa termett. (-z) A NAGY OKTBBER ÉVFORDULÓJÁT TETTEKKEL ÜMEPLIK Érsekújvárott 727 felajánlást tettek a vonatjavítók Már most készül a bratislavai Stoll­werck-gyár a ka­rácsonyi vásárra. Az üzem dolgozói megkezdték a ka­rácsonyi kollekciók gyártását. A de­cemberi megnöve­kedett cukorka- és csokoládészükségle ­tet ez idén az ed­digi tapasztalatok felhasználásával minden bizonnyal teljes mértékben kielégítik. Képünk azt az automatikus gépet mutatja be, amely a csokoládé­szeleteket csoma­golja. ČTK felv. Száz sínen keresztül, ide-oda robogó mozdonyok kerülgetése után érkez­tünk el abba a csarnokba, amelyet egyetlen szóval „depónak" neveznek. A vonatjavítók birodalma ez, száz és száz olajosképű munkásember fúr, fa­rag, kalapál itt hajnaltól alkonyatig, hogy tudásával, szorgalmával biztosít­sa a vasúti utazás és szállítás bizton­ságát. Az ily helyen eddig még nem járt ember érdekesnél érdekesebb dol­gokon álmélkodhatik itt, megcsodál­hatja a levegőbe emelt óriási mozdo-r nyok, vagonok kerüli sürgés-forgást, — minket azonban nem a gépek, hanem az ezeket orvosoló emberek érdekeltek. Vajon milyen szívvel gondolnak ezek a dolgozók azokra a negyven év előtti embertársaikra, akik a világ munkás­ságának bajait, sebeit indultak pl nagy forradalmukkal megszüntetni, behe­geszteni? Három személyt választottunk ki a javító műhelyek dolgos népe közül: egy főmérnököt, egy munkás funkcio­náriust és egy munkásleányt. Nekik tettük fel a kérdést: hogyan ünneplik meg ezen az óriási telepen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom negy­venedül évfordulóját? íme a három felelet, melyek tartalmuknál fogva különböző dolgokat mondottak ugyan el, de végső ponton mégis csak ezt az egyszerű kis mondatot fejezték ki: munkásokhoz illő, kommunistákhoz méltó törekvéssel, — tettekkel. Safarik Károly főmérnök és Mate­tics Jenő szakszervezeti elnök ezeket az adatokat sorolta fel: A javítóműhelyek dolgozói közül 727-en egyéni kötelezettséget vállaltak, hogy gazdaságosabbá tegyék üzemük munkáját, elősegítsék államunk pénz­ügyi tervének megvalósítását. Négy­száznyolcan máris megvalósították felajánlásukat s a többiek is teljesíte­ni akarják az év végéig ígéretüket. A mozdonyvezetők rövidlejáratú vállalásain kívül 28 mozdonyvezető hosszúlejáratú, 100—150 000 km-re szóló kötelezettségvállalást is tett. Ezek közül egy mozdonyvezető már be is váltotta ígéretét. A lunyini módszert 256-an alkalmazzák. A túl­súlyos vonatok 100 vonattal (62 562 tonna) vittek többet a III. negyedév­ben, mint az előbbiben és ezzel 922 tonna szenet takarítottak meg. A szo­cialista felajánlások teljesítésével má­justól szeptemberig a tervezett 86 600 koronával szemben 540157 koronát takarítottak meg. A legszebb felaján­lásokat a motorosvonatok vezetői és a mozdonyvezetők teljesítették. Binka Ferenc, a 475188-as számú mozdony vezetője például a III. negyedben 101 tonna szenet takarított meg. A sze­mélyközlekedésnél Kafka László és brigádja 354 1166-számú mozdonyával 73 tonna szenet takarított meg. A mo­torosoknál Kňaze József, a 1311461-es számú motorosmozdony vezetője ugyancsak a III. negyedben 1025 liter naftamegtakarítást ért el. Ezeket az adatokat sorolta fel Šafa­rik főmérnök és Matetics szakszerve­zeti funkcionárius, arra a kérdésünkre hogy a „depo" népe hogyan ünnepli meg a Nagy Október 40. évfordulóját De hogyan felelt meg maga az egysze­rű munkás, az, aki maga ül gépe szerszámai mellett és mindössze a sa­ját szíve érzéséről tud véleményl mondani? Harmadik nyilatkozónk, a kis H. Ró­zsa, a javítóműhely egyetlen női gép­munkása így felelt meg kérdezősködé­sünkre: — A depó adja az én kenyeremet Azt, hogy gépgyalús lehetek, a Nagj Októberi Szocialista Forradalom adtí nekem, én csak egész életem becsüle­tes munkásságával törleszthetem s negyven év előtti hősi asszonyok nagj adományait. N. J A belkereskedelem hírei Élelmiszernagyáruház Bratislavában • Amit Bratislavában már régen nélkülöztünk, az a közeljövőben meg­valósul. A Zdroj n. v. a Sztálin téren és a Csehszlovák Hadsereg .utqáívJevő. egykori bankházból, amelyben most üzemi konyha van. .elhelyezve, nagy. élelmiszer-üzletet létesít. Az új, kü­lönleges élelmiszeráruháznak fővárosi jellege lesz és nagyban hozzá fog já­rulni Bratislava legforgalmasabb he­lyének szépítéséhez. Tekintettel arra, hogy Bratislavában az idegenforgalom rendkívüli módon megnövekedett, fon­tos, hogy az új élelmiszer-áruházat minél előbb megnyissák. Ez annál is inkább szükséges, mert Bratislava bel­városában nincsen nagyobhszabású csemegeüzlet, amely a külföldi turisták kívánságait is ki tudná elégíteni. Az új élelmiszer-áruház korszerűen és hi­giénikusán lesz berendezve és bő vá­lasztéka lesz mindennemű csemegék ben, belföldi és külföldi italokban éä egyéb importáruban. Az üzletnek hi­deg ételek elkészítésére külön kony­hája is lesz. * * * • Üjabb önkiszolgáló boltok Brati slavában és Püspökin. Az élelmiszer kereskedelemben az önkiszolgáló bol tok igen jól beváltak. A Zdroj n. \ ezért fokozatosan a vidéki járási szék helyeken is létesít önkiszolgáló bolto kat. Mostanában Püspökin nyílik me egy ilyen üzlet. Bratislavában me; nemrégen a Kvačalova utcában nyíl meg további önkiszolgáló bolt. F ÜÜÜOQGOQOOOÖGXDQOOG^ ÜOO<^ÖOQOOQO(ÍXÍXÍ)OÖOOOQOQO0O^ „A kommunista pártnak nincs más feladata, mint a nép ér­dekeinek szolgálata. Ezért ter­mészetesen állandóan megta­nácskozza a néppel politikáját, tanul a nép bölcsességéből, ta­pasztalataiból; minden komoly pillanatban a népnél keres se­gítséget, tanácsot, erőt" — mondotta J. Dolanský elvtárs, a CSKP KB politikai irodájának tagja, a miniszterelnök helyet­tese, Prága televíziós stúdiójá­ban. D olanský elvtárs mondása a párt szava. A dolgozók élcsapata Csehszlovákia Kommunista Pártja. A párt a néphez fordul tanácsért, a dolgozókkal tárgyalja meg azokat a problémákat, amelyek a társadalmi fejlődés jelenlegi, fordulópontot .je­lentő szakaszán felmerülnek. Nem kevesebbről van itt szó, mint arról, hogy méltassuk az eltelt 13 év alatt elért sikereinket, s a nép bölcsességé­ből, gazdag tapasztalataiból merítve pártunk az elkövetkező évek során a doigozők aktív részvételével még na­gyobb sikerek elérésére vezesse ha­zánk népét, s belátható időn belül azt mondhassuk: hazánkban megvalósult a szocializmus. Nagy dolog ez. Olyan történelmi jelentőséggel bíró esemény, amilyenre csak olyan társadalmi rendszerben kerülhet sor, amelyben a dolgozó nép ura saját sorsának és van erős, bölcs kommunista pártja, mely a népből gyökeredzik, s mely megtesz min­dent a dolgozók egyre jobb élet­körülményeiért. A párt a néppel tanácskozik. Vajon a kommunista párton kívül melyik párt tenné, vagy tehetné ezt meg? A burzsoá pártok ilyesmit nem tet­tek, s nem is tehettek, mert politi­kájuk mindig ellentétben állt a nép PARTUNK A NEPPEL TANACSKOZIK érdekeivel s áll ma is a kapitalista aTamokban. Pártunk a napokban egész dolgozó népünkhöz szólt, hogy véleményét, javaslatait meghallgassa, hogy azok segítségével még nagyobb eredmé­nyeket érhessünk el az összes terme­lési ágazatokban, s hogy az életszín­vonal /égérvényesen egyre magasabbra emelkedjen. A dolgozók széles tö­megei országszerte nagy örömmel fogadták pártunk levelét, s nagy igye­kezettel készülnek, hogy a munka frontján szerzett gazdag tapasztala­taik kinyilvánításával segítő kezet nyújtsanak a pártnak a jövőbeni nagy tervek sikeres megvalósításához. Lapunkban már adtunk hírt arról, hogy egyes üzemekben milyen nagy gondossággal készülnek a párt leve­lének megvitatására. De a párt nem­csak az iparban dolgozók véleményét kéri, hanem a mezőgazdaságban dol­gozókét is hallani akarja. Tudvalevő dolog, hogy a mezőgazdasági terme­lés terén még sok a tennivaló. Eze­ket a problémákat belátható időn belül és hatékonyan csakis a mező­gazdaságban dolgozók — a traktorál­íomások és állami gazdaságok, a szö­vetkezetesek és egyénileg gazdálko­dók — aktív részvételével lehet meg­oldani. A levél világosan megmond­ja: „Országunk népgazdasága egységes egészet alkot, amelynek egyes ré­szei kölcsönösen hatnak egymásra. Munkásosztályunk egyre több és több értéket hoz létre, ami vissza­tükröződik a nép életszínvonalának rohamos emelkedésében. Ez a tény a mezőgazdaságban dolgozókat is arra kötelezi, hogy nagyobb mér­tékben járuljanak hozzá a társa­dalom jólétének fokozásához. Már nem elégedhetünk meg azzal, hogy míg iparunk elérte a világszínvo­nalat, ugyanakkor mezőgazdaságunk csak lassan közelíti meg ezt a szintet." C z a tény arra kötelezi a me­™ zőgazdaságban dolgozókat, hogy most, a vita során bátran be­széljenek azokról a hibákról, amelyek szerintük akadályozzák a mezőgaz­dasági , termelés gyorsabb ütemű nö­vekedését és konkrét javaslatokkal járuljanak hozzá, hogy a vita való­ban elérje célját. Ismert dolog, hogy a mezőgazda­sági termelés növekedése a traktorál­lomások munkáján áll vagy bukik. Ezt tudják a földművesek is. tudják a traktorállomások dolgozói is. A du­naszerdahelyi traktorállomás dolgo­zói például ennek tudatában indítják meg a vitát. A traktorállomás pártszervezete a vita anyagának nyilvánosságra ho­zatala után nyomban megkezdte az előkészületeket, hogy az elkövetke­ző vita során igazán azt adhassák, amit a párt kíván tőlük. A párt­bizottság megbeszélésre hívta a tö­megszervezetek és a traktorállomás gazdasági vezetőit. Az értekezleten egy bizottságot alakítottak, mely a traktorállomás 20 brigádközpontjá­ban megszervezi és irányítja majd a vitát. A pártbizottság javaslatára egyúttal gazdasági és tervezési bizottságot is alakítottak. A gazdasági bizottságnak feladata lesz, hogy a vitában elhang­zott gazdasági vonatkozású javasla­tokat feldolgozza és azokat az adott körülményeknek megfelelően a gya­korlatba is átültesse. A tervezési bi­zottság — melynek élére a traktor­állomás főkönyvelőjét állították — a javaslatok alapján tervet dolgoz ki, hogyan valósítják meg a mezőgaz­dasági munkákat a tervezett határ­időre s a traktorállomás dolgozóinak aktív részvételével hogyan végzik el a rájuk váró feladatokat minőségileg is. A vita során sor kerül arra is, hogy a traktorállomás a legrövidebb időn belül és a legjobban hogyan tudná megvalósítani a szövetkezetek állattenyésztésében a komplex gépe­sítést. A pártszervezet konkrét javas­lata alapján a traktorállomás 50Ó dol­gozója úgy döntött, hogy a jövő hét kezdetével az összes brigádközpon­tokban megkezdik a vitát. C zólni kell még arról is, hogy ** a traktorállomás dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 40. évfordulója tiszteletére tett kötelezettségvállalásaik során eddig már több mint félmillió ko­ronát takarítottak meg. S most, hogy a párt levelének megvitatá­sára készülnek, újabb munkafel­ajánlásokat tettek. Elhatározták, hogy az őszi munkákat, az őszi mélyszántást is — november 20-ig elvégzik. Ez a határozatuk már szorosan hoz­zájárul ahhoz, hogy azok a feladatok, melyek az elkövetkező időszakban a mezőgazdaságra hárulnak, maradék­talanul megvalósuljanak. Tudvalevő dolog, hogy az őszi vetés, a mélyszán­tás idejében való elvégzése nagy be­folyással van a hektárhozamok nö­vekedésére. A szepsi járásból érkezett hírek szintén arról adnak számot, hogy a járás kommunistái mindent megtesz­nek azért, hogy a vita eredményes legyen, s minden téren a termeié, növelését segítse elő. A levélben töb bek között szó van arról is, hog; 1960-ig több mint 5 millió hektárra kell növelni a szántóterületet. E érthető is, hiszen a termelés növelé sének alapvető eszköze a föld. Szük séges tehát, hogy minden talpalatny föld gondosan és a lehető leggazda ságosabban legyen kihasználva. Ezei a téren még vannak lehetőségek, d< eddig ezen a téren sem a falusi párt szervezetek, sem a járási funkcioná riusok nem tettek meg mindent. A szepsi járás kommunistái i ** csak most, a párt vitaindít levelének közzétételével egyidejűle kezdtek alaposabban körülnézni por tájukon. S a gondos körültekinté máris eredménnyel járt. Megállapítot ták, hogy a Kanyapta- és az Ida patakok szabályozásával több min 700 hektár terméketlen földet te hetnek termővé. Már előre elhatároz ták, hogy a termékennyé tett terüle teken az első évek során takarmány féléket termelnek. Ezzel elérik, hogy a bőségeseb takarmányalap megteremtése kö vetkeztében az állattenyésztési ter melés területén lényeges javulá áll be. Ez így helyes is, hisz a pár a széleskörű vita eredményekén elvárja, hogy elsősorban is az ál lattenyésztés terén álljon be lé nyeges javulás. A dolgozók véleménynyilvánításánál minden téren a kitűzött termelés célok elérését kell szolgálni. Az ed digi tapasztalatok máris azt bizonyít ják, hogy a dolgozók helyesen értei mezik a vita jelentőségét, s gazda* tapasztalatokkal segítik pártunkat hogy a kitűzött cél minél előbb va lósággá váljon. Szarka Istvái ÜJ SZÖ 4 ti 1S57. október 24-

Next

/
Oldalképek
Tartalom