Új Szó, 1957. október (10. évfolyam, 273-302.szám)

1957-10-26 / 298. szám, szombat

Soha soha Port Saidot — háborút! Szállóigévé vált: Nápolyt látni és meghalni'. Aki látta Port Saidot, nemcsak élni szeretne, hanem a világbéke lelkes védőjévé válik. Látni Port Saidot — annyit jelent, mint megtanulni gyűlölni a háborút, az embergyilkolást, az értékek pusztítását. Port Said szívbemarkoló kiáltó szózat az intervenciós gyarmatosítók új agressziói ellen, akik a Port Saidnál és Szueznél elszenvedett vereségük után új támaszpontokat keresnek a Közel-Keleten és Szíriában. További utunk Kairóból, Egyiptom metropolisából Izmailon keresztül vezet. Ez a város külsőleg kisebb fürdőhelyeinkre emlékeztet. Az országúton c-'tón: gyorsan száguld el a járókelők mellett. Ezek többnyire gondterhelt arcú, idősebb falusiak. A férfiak hoszszú fehér galábiában, az asszonyok fekete öltözetben, lefátyolozva járnak az utcákon. A fátyol alól azonban mégis csak előtűnik egy-egy kedves leányarc, amely ránk mosolyog, mert bennünk, csehszlovákokban hamarosan megismerik a rokonszenves vendégeket és nem tekintenek ránk olyan ellenszenvvel, mint az agresszió előtt az angol és francia „fehérbőrű urakra". Szomorúan szemléljük a tájat, amely hovatovább mindinkább elárulja, hogy közeledünk Port Saidhoz, ahhoz az első „vonalhoz'!, ahol az agresszorok be akartak hatolni Egyiptom területére és hatalmukba akarták keríteni az ország kulcspozícióit. Idáig nem jutottak el. Az izmaili csatorna partján, a mezőkön látható mély gödrök, a drótakadályok mögött húzódó lövészárkok, a homokzsák-torlaszok elárulták, hogy az egyiptomiak harcra készen álltak, hogy vérükkel védelmezzenek meg minden egyes métert, minden talpalatnyi föl. det. A sivatagból előbukkan az álcázott légelhárító tüzérség ágyúcsöve. A rövid khakiegyenruhás egyiptomi katonák vagy pedig az ENSZ katonái, jobbára északiak, időnként megállítanak minket és ellenőrzik iratainkat. Minden rendben. A hivatalos arckifejezést rövidesen barátságos mosoly váltja fel és szerencsés utat kívánnak nekünk. Áthaladunk a kikötő elővárosán, gyönyörködünk Port Said panorámájában és rövidesen megállunk a Misra utazási iroda előtt, a város központjában. Turisták számára készült füzetes útmutatót kapunk. A képek azt mutatják, milyen volt Port Said az angol-franciaizraeli agresszió napjaiban. Igen, — mondja Ali Saladin Touson egyiptomi kísérőnk. — Port Saidot el akarták pusztítani, támadták a levegőből, a tenger felől és a szárazföldről egyaránt. És az eredmény? Győződjünk meg róla! A városszemle első tekintetre drezdai látogatásomra emlékeztet. Azonban csak este adtam igazat kísérőnknek. Hiszen Drezdát elsősorban a levegőből érte a támadás. Port Saidhoz még csak nem is hasonlítható. Itt 1827 épület ment tönkre. Több ezer család vált hajléktalanná, több ezer gyermek vesztette el szülőjét. Port Said hős védelmezői Sztálingrád bátor védőire emlékeztetnek. Az utcák romhalmazzá váltak, amelyekből emberi holttesteket ástak ki. „Ez szálloda volt" — mutat rá kísérőnk egy téglavörös színű épület falaira, amelynek ablakai kiégtek. Az ablaknyílást korom fedi. „Napalmbomba" — fűzi hozzá magyarázatképpen. A fényképek élethűen szemléltetik Port Said szörnyű katasztrófáját. A romhalmazok legnagyobb részét már eltakarították és a továbbiakat hallatlan gyors ütemben távolítják el. A házak omladékain Port Said-i gyermekek játszanak, öltözetük szegényes. Ijedt szemmel néznek az idegenekre. Sok anyátlan-apátlan gyermek lézeng az utcákon. A lakosság itt ideiglenesen összetákolt házakban él. Egyesek megszállták a tenger melletti kiránduló negyedet, ahová a gazdag kirándulók helyett beköltöztek. E negyed házaiban az egész világ előtt vádló arcokkal és szemekkel találkozunk: le a háborúval! Le a gyarmatosítókkal! Közvetlen a tenger mellett áll egy szobortalapzat, amelyről az egyiptomiak ledöntötték Lessepsnek, Szuez alapítójának és építőjének emlékművét. Ez az emlékmű volt az imperialisták gyűlöletes uralmának jelképe. Itt mindenki nagyon sokat tud mesélni a harcokról, hogyan védték városukat fegyverrel vagy csupán puszta kezükkel. A betolakodót kiűzték. Erre utal egy ház felirata is „Port Said is your grave" (Port Said a ti sírotok). Ez valóra is vált. A tenger felé megyünk. Az idillikus homokpart közelében szomorú temetőre akadunk. Nem minden temető olyan szomorú, mint ez a Port Said-i. Itt bombák robbantak, ide az agresszor tette be lábát. Felborult emlékmüvek, összetört sírkövek, bombatölcsérek egészen a sírok mélyéig, ez a temető szörnyű képe, amely felidézte a mohamedán világ igazságos haragját. Könnyes szemű asszonyok térdelnek férjük és gyermekeik sírja mellett. Ma salam ... hangzik mögöttünk a mohamedán üdvözlés. Egyiptomi ifjakat látunk, akik bennünket szovjet látogatóknak tartanak. Oroszul szólítanak meg: írják meg, amit itt láttak" — mondják. Ezt a pillanatot sohasem felejtjük el. Megígértük. A hős harcosok vérével áztatott harctérről emlékül egy marék homokot viszünk magunkkal. A városban a Ramadán tiszteletére kitűzték a zászlókat. A zászlók színe piros-fehér-fekete vagy zöld, a közepén fehér félhold. Ez a zászló Nasszer elnök új rendszerének lobogója. Látjuk az új házak, új lakónegyedek építését. Az El Manach arab negyed már teljesen új

y Néhány száz új épület már teljesen kész. A többi épülőfélben van. Hajnaltól estig teljes ütemben dolgoznak a város helyreállításán. A munkások vidáman, dallal ajkukon építenek. Vissza kell térnünk Kairóba. A nagy vörös napkorong leáldozóban van a kikötő mögött. A csatorna csendes és szürke, mint a közeledő alkony. Kétszáznegyven kilométeres út vár ránk. Hirtelen megélénkül a csatorna. Fekete pont közeledik messziről. Alexandriából érkező egyiptomi hajó. A neve Ramses. Az egyiptomi hajót más hajók követik. Az Apolló Rómából, a Silvia Onorato Nápolyból. Lefényképezzük. Ezután jön a Szuko szovjet hajó Ogyesszából, a görög Danaé, a japán Tatodsu Maru és mások. Az irány Szuez. A győztes Egyiptom tiszteletére a nemzeti zászló mellett a baráti ország zászlója is ott lobog. Száz év múltán a kikötővel együtt újjáéledt az egyiptomiak joga a kikötőre, amelyet a végső győzelemig védelmez k. A Perzsaöböltói az Atlanti-óce. ánig minden arab támogatta Egyiptomot igazságos harcában — mondotta Naszszer elnök rádióbeszédében. Hallatlan lelkesedéssel romjaiból új dicsőségre élesztette Port Saidot. A Szuezért folytatott harcban gyökerezik az arab és egyiptomi nép egységes ereje. Egyiptom népe hozzáfogott országa felépítéséhez. Egyiptom azok oldalán fog állni, akik védelmezni fogják függetlenségüket és szabadságukat az imperialisták ellen bárhol, a Közép-Keleten is. MIRKO IMRICH A francia kommunisták újból együttműködési javasolnak a szocialistáknak Párizs (ČXK) — Október 23-án délelőtt a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága ülésre jött össze a kommunisták parlamenti csoportjával, hogy megvitassa a kormányválság kérdéseit. Az ülésen Maurice Thorez a párt főtitkára elnökölt. A jelenlevők meghallgatták Waldeck Broche beszámolóját. A beszámoló után elhatározták, hogy a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága nevében a szocialista párt vezetőségéhez levelet intéznek a jelenlegi válság megoldásában való együttműködésre irányuló javaslattal. ben —, amely törekedni fog az algériai háború befejezésére. A kormányválság megoldása megfelel a dolgozók közös érdekének akár a kommunista, akár a szocialista párt tagjai, vagy pártokon kívül a köztársaság hívei... Ilyen feltételek mellett úgy véljük, hogy a szocialista és kommunista párt közötti eszmecsere hozzájárulhatna a kormány tájékozódásához és olyan programja megállapításához, amelyet a kommunisták biztosítanának támogatásukról." A levélben, amelyet Guy Molletnek, a szocialista párt főtitkárának még aznap délután kikézbesítettek, a francia kommunisták megismétlik előző javaslatukat a szocialistákkal és a köztársaság valamennyi védelmezőivel való együttműködésre Franciaország legégetőbb .problémáinak megoldása végett. „A parlamentben és a parlamenten kívül is támogatni fogunk minden olyan kormányt — hangzik a levélA koreai és kínai fél elutasítja az amerikaiak aljas mesterkedéseit Csun Huk Rok vezérőrnagy, a koreai és kínai fél küldötte a koreai fegyverszüneti katonai bizottság október 22-i ülésén elvetette az amerikaiak teljesen lehetetlen és alá nem támasztott azon követelését, hogy a koreai és kínai tárgyaló fél jelentést tegyen azon foglyok sorsáról, amelyek ügyét az amerikaiak előterjesztették. A vezérőrnagy hangsúlyozta, hogy „a hadifoglyok kérdésének az amerikaiak részéről történt ilyen mesterséges felvetése csupán egy célt szolgál, hogy elterelje a figyelmet DélKoreának fokozott elnyomásáról és pusztításáról az amerikaiak és Li Szin Man klikkje részéről, hogy új feszültséget idézzen elő Koreában. Csun Huk Rok, rámutatott arra, hogy az amerikaiak Dél-Koreában „elbocsátás" ürügye alatt 27 ezer hadifoglyot fosztottak meg repatriációs joguktól, és hogy 1954 januárjában törvényellenesen huszonegyezer hadifoglyot arra kényszerítettek, hogy belépjenek a dél-korai és csangkaiseki hadseregbe. Ezenkívül az amerikai fél mindez ideig nem adott jelentést 98 742 hadifogoly sorsáról, amit a koreai és kjnai fél 1953. szeptember 21-én kért. Amíg az amerikai fél nem ad választ a koreai és kínai fél katonáinak sorsára vonatkozóan, hangsúlyozta a tábornok, nem formálhat jogot arra, hogy a hadifoglyokkal kapcsolatban kérdéseket vethessen fel. Atomágyúkat a Bundeswehrnak Berlin (ČTK) — Amint a nyugatberlini Telegraph közli, az Amerikai Egyesült Államok azt javasolta, hogy az Északatlanti Tömb európai fegyveres erőit, beleszámítva a nyugatnémetországi hadsereget is, az úgynevezett többcélú fegyverekkel szereljék fel. Ezek olyan fegyverek, amelyeknél szokásos lőszert vagy atomtöltést is használhatnak. A lap ráA lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága X. p énunňnak ülése Varsó (ČTK) — Varsóban október 24-én 16 órakor kezdődött a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának X. plenáris ülése. Wladyslaw Gomulka, a LEMP KB első titkára beszámolót tartott „A párt és a kormány helyzete" címmel. Az ülést folytatják. mutat arra, hogy „ez az ajánlás első lépést jelentene a Bundeswehrnek atomágyúkkal való felszerelése útjáin." A ielegraph szerint e javaslatról a NATO ez évi decemberi párizsi tanácsülésén fognak tárgyalni. A lap hozzáteszi, hogy a NATO tanácsa ez év májusában követelte, hogy a NATO valamennyi államát lássák el atomfegyverekkel. Az algériai hadsereg támadásba kezdett Párizs (ČTK) — A nyugati hírügynökségek tuniszi tudósítói jelentik, hogy az algériai nemzeti felszabadítás frontja közleményt bocsátott a sajtó rendelkezésére, amelyben kijelenti, hogy a nemzeti felszabadító hadsereg Algéria egész területén a tengerparttól egészen a Szaharáig általános támadást kezdett a gyarmatosítók ellen Guatemalában új katonai csoport került uralomra A helyzet még nem tisztázódott Guatemala fővárosának felbőszült lakossága október 23-án az esti órákban behatolt a parlament épületébe és élesen tiltakozott a kormány azon határozata ellen, hogy harminc napra ostromállapotot hirdet, amiről a parlament éppen tárgyalt. A kormány ezt az intézkedést közvetlen a választások után hirdette ki. Egyúttal betiltotta a gyülekezést és 21 óra után a szabad kijárást. A kiadott tiltó rendeletre való tekintet nélkül a parlament épülete előtt a főváros több ezer lakosa gyülekezett és lelkesen fogadta azt a hírt, hogy a hadsereg főparancsnoksága a parlamentet arra kérte, hogy az október 20-i választásokat érvénytelennek minősítse. amerikai monopóliumok, főképp az United Fruit Company Koncern követeléseinek kielégítése. E társaságnak visszaadtak 240 ezer acre földet, amit Arbenzo demokratikus kormánya államosított és szétosztott a földnélküliek között. Armas kormánya alatt a földnélkülieket a földről ismét kiűzték. Az imperialista ellenes mozgalom az országban nem lankad, hanem újra meg újra előtör. A reakciós rendszer azonban véresen elnyomott minden ellenállási kísérletet. Armas merénylet áldozata lett. Utódai kénytelenek voltak megrendezni a nem demokratikus elnökválasztásokat, amelyek során a népmozgalom megerősödött és a kormánykörökben uralkodó ellentétek kiéleződtek, mivel az uralkodó csoport egy része meghamisította a választási eredményeket. A nyugati hírügynökségek közlése szerint a hadsereg parancsnoksága kebelében háromtagú katonai csoport alakult, Oscar Mendoza Azurdia ezredessel az élen; ez a csoport felhasználva az ellenállási népi mozgalmat az eddigi rendszer ellen, magához ragadta a hatalmat. Lopez ideiglenes elnök kormányát lemondatták. Áz ország helyzete azonban, ahol erős amerika ellenes és imperialista ellenes mozgalom van még mindig tisztázatlan. Amint ismeretes, az USA az amerikai monopoliumok guatemalai érdekeinek védelmére 1954 júniusában katonai beavatkozást szervezett e kis köztársaság demokratikus kormánya ellen. A nép akarata ellenére akkor uralomra juttatták Armas ezredes reakciós fasiszta klikkjét. E klikk tevékenységének eredménye volt a demokratikus jogok porbatiprása és az AKI NEM JÄRT SZIBÉRIÄBAN, az szinte nehezen tudja elképzelni, milyen óriási kincsestára a Szovjetuniónak ez a terület. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a szovjet kormánynak szeptemberi határozata szerint a Szovjetunió keleti részein számtalan gyárat, vlzierőművet, üzemet építenek fel és két-három éven belül további 12—15 millió hektár szűzföldet tesznek termővé. Ezt a nagyszabású tervet most építik bele a Szovjetunió új hétéves tervébe, mely 1959-ben veszi kezdetét. A Krasznojarszki kerület egyedül nagyobb mint egynéhány közepes európai ország. Maga Szibéria 10 millió négyzetkilométer nagyságú területével felülmúlja az Egyesült Államokat. A Jakut Autonom Köztársaság például, mely Szibéria északi részén fekszik, hatszorta nagyobb, mint Franciaország. Ide, Szibéria újabban feltért természeti kincseire irányította nemrég a szovjet kormány figyelmét, mivel ezen a területen még számtalan gazdag vasérc-, szén-, bauxitlelőhely és nagymennyiségű vlzienergia kihasználatlan. Csak a legutóbbi években annyi szűzföldet törtek is' fel, mint amennyi az Egyesült Államok, Kanada és Argentína egész vetésterülete együttvéve. De még nagyon sok hever most is kihasználatlanul Szibéria beláthatatlan sztyeppéin. Szibériában van a Szovjetunió vízienergiájának 90 százaléka, kőszénkészleteinek 80 százaléka, vasérceinek 50 százaléka, színes fémeinek 90 százaléka, erdeinek 70 százaléka és összes művelhető földjeinek 80 száSZIBÉRIA A JÖVŐ TÜKRÉBEN zaléka. Ezért nevezik Szibériát a jövő országának, ahol az elkövetkező években óriási változások várhatók a természeti kincsek feltárásában. A SZOVJETUNIÓ MAI IPARI FEJLETTSÉGE mindjárt az Egyesült Államok után következik. Az Októberi Szocialista Forradalom óta elmúlt negyven év folyamán az egykori legelmaradottabb ország ipari termelésben nemcsak megelőzte, hanem el is hagyta az egyes iparilag fejlett európai országokat. Ma már csak az Egyesült Államok állnak a Szovjetunió előtt, mert az egy lakosra eső ipari termelése még két és félszer kevesebb, mint az Egyesült Államoké. De ha figyelembe vesszük azt, hogy 1917-ben 13-14szer volt kevesebb az egy lakosra eső ipari termelés a Szovjetunióban, mint az Egyesült Államokban, és hogy e rövid idő alatt a Szovjetunió az Egyesült Államok ipari fejlődéséhez viszonyítva másfél századot ugrott előre, úgy azt is elhisszük, hogy már nem kell csak néhány év ahhoz, hogy a Szovjetunió az ipari és mezőgazdasági termelésben megelőzze az Egyesült Államokat is. És ebben a nagy gazdasági versenyben éppen Szibéria természeti kincsestára játssza a legnagyobb szerepet, amelynek nagy része lesz annak eldöntésében, melyik világrendszer életképesebb jobb és melyik győz a békés gaz<i#s.1gi versenyben? Éppen ezért próbáljunk meg betekinteni Szibéria jövőjébe: mi lesz ott 30—40 év múlva. Valami képzeletbeli távcsövön át nézzük például a krasznojarszki kerület beláthatatlan tajgáját, végtelen szűzföldjeit. A széles medrű, fiatalos erejű Angara és Jenyiszej folyón felépül egy egész sor hatalmas vízierőmű, melynek vasbetontömegétől minden irányba mintegy gócponttól futnak szerteszét a villany energiát vivő acélhuzalok a megszámlálhatatlan sok gyártelep felé. A gazdag bauxitlelőhelyeken aluminiumgyártó üzemek, a vasérclelőhelyeken kohók, a tajgában fafeldolgozó fűrésztelepek, autógyárak és más számtalan új mű épül fel, mely bőségesen ellátja az egész Szovjetuniót közszükségleti cikkekkel. Az egykori elmaradt krasznojarszki kerület olyan lesz, mint mondjuk nálunk Ostrava környéke. DE MÉG VALAMI MÄS furcsaság is szemünkbe tűnik. A bratszki, krasznojarszki, irkutszki, novoszibirszki, nyercsinszki, minuszinszki és a többi hatalmas vízierőművek mellett még ott láthatók a hőerőművek egész sorai, melyek a villanyenergia szolgáltatásban semmiben sem maradnak le a vízierőművek kapacitása mögött. Hogyan lehetséges ez? Hisz a huszadik század közepén még arról vitatkoztak, hogy mi a gazdaságosabb, vízierőmű vagy hőerőmű építése. Ügy látszik azonban, hogy mind a kettő egyformán fontos. Mert a felszínen fekvő óriási mennyiségű kokszolható kőszén ma Szibériában csaknem olyan olcsón szolgáltatja a villanyenergiát, mint a Jenyiszej és az Irtis folyamok óriási vízierőművei. Ezek a vízierőművek és hőerőművek ma nemcsak Szibéria gyárait, hanem a Szovjetunió más ipari központjait is ellátják villanyenergiával. Fordítsuk most távcsövünket a Jakut Autonóm Köztársaság felé. Valamikor ez a vidék, különösen a Viljuj folyó környéke járhatatlan őserdő volt. Végtelen tajga és tundrák borították e vidéket még a huszadik század közepén is. De a huszadik század vége felé már gyémántmezők és bányák szelik keresztül-kasul a vidéket. Olyan gazdag lelőhelyekre bukkantak az ötvenes években, amilyenekkel még DélAfrika, a világ legnagyobb gyémántbányái sem dicsekedhetnek. A Léna folyón túl Szovjetunió harmadik Bakuja, az új olajmezők acéltornyai láthatók. Mint valami erdő fái, úgy emelkednek a magasba az acél fúrótornyok, melyekből több száz és ezer kilométer hosszú csővezetékek futnak szerteszét földgázzal és nyersolajjal Szibéria gyáraiba. Szibéria villamosított vasútvonalain már alig látható ciszternakocsi, mert a gazdag olajmezők értékes nyersanyaga csöveken keresztül jut el az olajfinomítókba. DÉL-JAKUTSZKBAN a vasércet dolgozzák fel helyi kokszolható szénnel. Nagy előny az, hogy nem kell meszsziről szállítani sem a szenet, sem a vasércet, mert minden helyben van. Egész sor óriási kohóüzem dolgozza fel a gazdag lelőhelyek nyersanyagát. Ott, ahol valamikor a cári hatalom által száműzött kommunista forradalmárok éltek a világtól teljesen elzárva, óriási gyárak láthatók. Jövőbe néző távcsövünkön keresztül láthatjuk a nyercsinszki koihóüzemet, amely a csitai kerületben fekszik. Most ez a környék virágzó ipari központ, amely nemcsak a nagy mennyiségben található vasércet, de a színes fémek érceit is a helyi üzemekben dolgozza fel. Az olcsó jakutszki szenet villanyvasút szállítja ide. Ha távolabbra irányítjuk távcsövünket, a távol-keleti Amur és a Szalenga folyókra, úgy az egykori szerteágazó, kanyargó folyó helyett hatalmas megzabolázott folyót látha tunk magunk előtt. Gátak, vízierőművek, összekötő csatornák egész sorozata tárul tekintetünk elé. A Szovjetunió e leggazdagabb mezőgazdasági területén öntözőműveket létesítenek és a dús talaj gazdagon, millió tonna számra szolgáltatja a gabonát. Az Amur folyó megrendszabályozásával Északkelet-Kína mezőgazdaságának öntözési problémája is megoldódik. Virágzó vidék lesz a Primőrje, így látjuk ezt mi a távcsövünkön. De térjünk vissza a jövőből megint a jelenbe és vizsgáljuk meg: lehetséges-e mindez? Igen, lehetséges, de csak a szocializmusban. Nemrég Hruscsov elvtárstól egy amerikai újságíró azt kérdezte, milyen lesz szerinte a Szovjetunió további 40 év múlva. Hrus csov elvtárs, erre a kérdésre szokása szerint talpraesett választ adott. — Ha békében fogunk élni, úgy a Szovjetunió hamarosan elhagyja ipari termelésben az USÁ-t és az egész ka pitalista világot. Maga még megérheti ezt a kort és majd meglátja, hogy a marxi-lenini eszme megvalósítása mily gazdagon jutalmazza a Szovjetunió népének fáradozását. A békés gazdasági versenyben pedig éppen Szibériának van óriási jelentősége, ahol az ipari fejlődés mérföldes léptekkel haladt előre az utolsó években. Horváth Sándor ŰJ SZÖ 4 ti 1957. október 1SL