Új Szó, 1957. október (10. évfolyam, 273-302.szám)

1957-10-22 / 294. szám, kedd

• k Lenin visszatérve illegalitásából Pétervárra (a párt Fofanova elv­f; társnőnek, a párt hű lányának laká­ul sán rejtette el az Ideiglenes Kor­" mány bérgyilkosai elől), „Egy kívülálló tanácsai" című cikkében fordult az északi területek szovjet­kongresszusának részvevőihez. A fegyveres felkelést, mint a nap legfőbb kérdését sürgeti, mert „a hatalom átmenete a szovjetek kezé­be most a gyakorlatban fegyveres felkelést jelent." A fegyveres felke­jj! <ést, mint a politikai harc különle­ges formáját művészetként kezeli és Marx általános tanításából kiin­dulva ezt javasolja: „Ügy kell kom­binálni három fő erőnket: a hajó­hadat, a munkásokat és a katonai alakulatokat, hogy feltétlenül meg­szállják és bármilyen veszély árán is megtartsák: a) a telefont, b) a távírót, c) a pályaudvarokat és d) a hidakat elsősorban." Levelében, melyet az északi teril­Ietek szovjetkongresszusának rész­vevőihez október 22-én intézett Lenin, ugyancsak a felkelés halasz­tást nem tűrő megvalósítását szor­galmazza: „...mi, akik... a ma­gunk oldalára állítottuk a néptöme­gek többségét, akik meghódítottuk mindkét fővárosi szovjetet, még várjunk? Mire várjunk? Hogy Ke­renszkij és kornyilovista tábornokai átadják Petrográdot a németeknek és ily módon közvetlenül vagy köz­vetve, nyíltan vagy titokban össze­esküvést szőhessenek Buchanan­nal és Vilmossal az orosz forrada­lom teljes megfojtására? ...A kés­lekedés egyértelmű a halállal." A pétervári szovjet látva a fővá­ros veszélyeztetését ugyanakkor kpvetelte: létesítsenek Forradalmi Katonai Bizottságot a város védel­mének megszervezésére. Ugyanazon a napon a munkások ezrekre menő tömege népgyűlést tartott az Obuhov-gyár telepén, s követelte a burzsoá-kormány megdöntését és a szovjet hatalom megteremtését... A forradalom hulláma végigsöpört m Oroszországon. Aki ekkor ellenezte a felkelést, az csak a forradalom árulója, a burzsoázia bérence lehe­tett. (1) A béke és barátság stafétáiénak útja a prágai kerületbea A béke és barátság stafétájának déli ága első éjjelét a gbelyi PAL üzemben töltötte. Vasárnap reggel 8 órakor folytatta útját a prágai kerület járá­sain át. Ŕičanyban a staféta átvette a járás 350 üdvözletét 220 szocialista kötelezettségvállalással, melyeket az üzemi dolgozók, az egységes földmü­vesszövetkezetek dolgozói és a Nemzeti Front szervezetei tettek. Innen folytat­ta útját a Fekete-erdői Kostelec köz­ségbe, hol a Český Brod-i járás lobogó­ját s dolgozóinak üdvözletét és köte­lezettségvállalásait vette át. A staféta délután folytatta útját Be. nešov felé, melynek terén több száz la­kos fogadta őket. Itt is átadták a sta­fétának a Járás lobogóját az üdvözle­tekkel és kötelezettségvállalásokkal. Benešovról a staféta Vlašimba ment. A staféta északi ága vasárnap In­dult el Prágából Horovice irányában. A ruzyni repülőtéren az üzeneteket a Hadsereggel Együttműködök Szövetsé. gének öttagú ejtőernyős csoportja vet­te át, mely azokkal Stodulky község fölött ereszkedett le. A falvakmenti utakat, amerre a sta­féta elhaladt a kedvezőtlen időjárás ellenére is a lakosság, a pionírok és a CSISZ-tagok százai lepték el. Nyugat­Prága és Dél-Prága járásainak dolgozói, valamint Dobŕiš és Horovice községek számtalan jókívánságukat fejezték ki a szovjet népnek a kommunizmus építé­sében elért sikereik felett, s újabba­kat kívántak." • Hétfőn a staféta a plzeni kerületben folytatta útját. A szocializmus felépítésinek reális távlata J. Dolanský elvtársnak, a miniszterelnök első helyettesének beszéde a televízióban Izrael rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere átadta megbízó eveiét a köztársasági elnöknek (ČTK) — Antonín Zápotocký köz­társasági elnök október 21-én fogadta a prágai Várban Shimuel Bendort, Iz­rael rendkívüli követét és meghatal­mazott miniszterét megbízó-levelének átadása alkalmából. A köztársasági elnök és a követ tövid nyilatkozatot tettek. A követ nyilatkozatában kiemelte, hogy hivatali ténykedése alatt töre­kedni fog az Izrael és Csehszlovákia közötti kapcsolatok megszilárdítására és megjavítására mind politikai, mind gazdasági és kulturális téren. A köztársasági elnök válaszában kiemelte, hogy a csehszlovák kor­mány politikájának elsőrendű célja a békeszerető és baráti kapcsolatok nö­velése azon országokkal, melyek ha­sonló vágyakat táplálnak, s kifejezte azon reményét, hogy ilyen kapcsola­tok minden előfeltétele megvan Cseh­szlovákia és Izrael között. Helyes neveléssel a huligánok ellen 5 közbiztonsági szervek gyakran hívják össze a sajtó képviselőit, hogy nyíltan fel­tárják előttük az időszerű problémákat. Rudolf Barák elvtárs belügyminiszter és munkatársai a tegnapi sajtóértekezleten a huligánok tevékenységének veszélyességé­re, elítélendő magatartására hívták fel a figyelmet. Kiket Is Illetünk tulajdonképpen ezzel az egyáltalán nem hízelgő elnevezéssel? Huligánok közé soroljuk azokat a fiatal­embereket, akik idegenkednek a munkától, kihívó viselkedésükkel zavarják polgártár­saik nyugalmát, megjelenésükkel, hangos­kodásukkal feltűnést akarnak kelteni, az amerikai életmódot tekintik példaképűk­nek. s azt akarják mindenáron majmolni. Addig, amíg ezek a fiatalemberek csak külső, ízléstelen megjelenésükkel „jam­pecoskodnak," ha fejcsóválva is, de sze­met hunyunk. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a jampectől a huligánig, az ízléstelen megjelenéstől a részegeskedésig, botrányokozásig, lopásig, idősebb polgárok megtámadásáig, védtelen nők molesztálá­sáig nem is olyan hosszú az út. A közbiztonsági szervek az utóbbi na­pokban néhány ilyen huligánokból álló bandát fogtak el, akik viselkedésükkel nemcsak a jó ízlés ellen vétettek, hanem veszélyeztették a közbiztonságot, s a köz­társaság elleni uszító jelszavaktól sem riadtak vissza. Amint később kiderült, sok esetben büntetett előéletűek kerültek ho­rogra, de akadtak köztük szép számban olyanok Is, akik kalandkeresésből, a rossz környezet, álbarátok hatására kerültek ilyen szégyenteljes helyzetbe. Minek ne­vezzük például azokat a „hőstetteket", amikor 18—20 éves fiatalemberek csak úgy betörnek egy vikendházba, „lehúznak" egyet a tulajdonosnak, egy-két apróságot elemelnek, s mint akik dolgukat jól vé­gezték, röhögve továbbmennek. Vagy pél­dául egész egyszerűen kirándulás közben a természet felfedezésének ürügye alatt megtámadnak egy pionír-tábort azzal, hogy onnan bizony mindenki kotrodjék el, ők akarnak ott tábort ütni. Persze vannak kisebb „hőstettek" ís, botrányt csinálni az éjjeli mulatóhelyen, büszkén figyelni, micsoda „sikert" arat Rock and Roll tánctudományuk, tökrésze­gen ordítozni s felverni álmukból a béké­sen alvó polgárokat és így tovább. A közbiztonsági szervek a jövőben szi­gorúbban fogjak kezelni a huligánok rend­bontó tevekenyséjít mint mostanáig. Nem tűrhetik és nem nézhetik tétlenül, hogy néhány kétes elem beszenyezze köztársa­ságunk jó hírnevét. Munkájukhoz azonban szükségük van a lakosság segítségére és együttműködésére. A közbiztonsági szer­vek minden elfogott egyén viszonyait, kör­nyezetét mélyrehatóan elemzik, behívják a szülőket, összeköttetésbe lépnek a munka­adóval, a CSISZ-szel s gyakran bizony ki­derül, hogy a szülőknek fogalmuk sincs róla, hol, milyen társaságban tölti gyer­mekük szabad idejét, hogy az üzem kö­zömbösen, érdektelenül veszi tudomásul a fiatalok rossz munkaerkölcsét, hogy a CSISZ nem nyújt elég szórakozást, nem képes a fiatalok szabadidejét jól szerve­zett programokkal kitölteni. Felelősek va­gyunk tehát mindnyájan azért, ha a fia­talok rossz útra térnek, ha nem tudjuk kellő felügyelettel, helyes neveléssel fel­vértezni őket minden kísértés ellen. Ellenségeink nagyon tévednek, ha azt hiszik, hogy nálunk valami huligán-féle mozgalom elterjedhet. Ifjúságunk hatalmas többsége odaadóan építi a szocializmust, s minden kezdeményezést, ami zavarja a békés munkát, csírájában elfojtunk. —va. Jaromír Dolanský elvtárs, a CSKP KP politikai irodájának tagja, a miniszterelnök első helyettese, vasárnap este be­szédet mondott a prágai tele­víziós stúdióban az országos vita jelentőségéről. Beszédében többek között a következőket mondotta: „Tisztelt barátaim, elvtársak! Mint tudják, Csehszlovákia Kom­munista Pártjának Központi Bizottsá­ga legutóbbi ülésén határozatot ho­zott, hogy széleskörű országos vitát indít a CSKP országos konferenciáján kitűzött határozatok teljesítéséről és hazánk szocialista építésének további feladatairól. E vita alapjául a sajtó már pénte­ken nyilvánosságra hozta a párt Köz­ponti Bizottságának a párt szerve­zeteihez és tagjaihoz, a Nemzeti Front szervezeteihez és Csehszlovákia dol­gozó népéhez intézett levelét. A Központi Bizottság levélben a kom­munistákhoz ég pártonkívüliekhez, a mun­kásokhoz és értelmiségiekhez, a szövetke­zeti dolgozókhoz és az egyénileg gazdál­kodó parasztokhoz fordul, hogy beszá­moljon az országos pártkonferencia hatá­rozatainak teljesítéséről, hogy megismer­tesse őket a párt célkitűzéseivel a most következő időszakban, hogy véleménynyil­vánításra eléjük terjessze az ipar terén előkészületben levő intézkedések terveze­tét és megtanácskozza velük további útun­kat a további szocialista épités fő prob­lémáinak megoldásában. Nem első ízben történik, hogy a párt a néphez fordul. A Kommunista Pártnak nincs más érdeke, mint a nép érdekeinek szolgálata. Ezért természetes, hogy állan­dóan megtanácskozza a néppel politikáját, tanul a nép bölcsességéből és tapasztala­taiból és minden komoly pillanatban a nép­nél keres segítséget, tanácsot és erőt. Éppen ilyen jelentős időszak, tör­ténelmi fordulópont előtt állunk most is társadalmunk fejlődésében. Nem kevesebbről, mint arról van szó, hogy napirendre kerül hazánk szocialista építése befejezésének feladata. A szocialista építés sikereinek, és elsősorban a szocialista termelési vi­szonyok iparban aratott győzelme után a szövetkezeti mozgalom roha­mos fejlődésének érdeméből most mezőgazdaságunkban is túlsúlyba ke­rülnek a szocialista termelési viszo­nyok — e tény következtében elju­tottunk a szocialista társadalom küszöbéig. .Hazánk szocialista építése befeje­zésének módjáról Csehszlovákia Kom­munista Pártjának jövő évi XI. kong­resszusa fog tárgyalni. A vitában át­adott tapasztalatokkal és ismeretek­kel a dolgozók értékes segítséget nyújtanak a pártnak a kongresszus előkészítésében. A Központi Bizottság levelében büszkén mutat rá a szocialista építésben elért eredményekre, amelyek a párt Irányvona­lának helyességét, és azt bizonyítják, hogy hazánk a párt vezetésével helyes úton, felvirágzását és a békét biztosító úton halad. Nézzük csak, milyen nagy munkát vé­geztünk az országos konferencia óta eltelt rövid idő alatt gazdaságunk további fej­lesztésében, a szocialista demokrácia el­mélyítésében, a szocialista törvényesség megszilárdításában, hazánk jobb, gazda­gabb és boldogabb élete érdekében. Persze valaki ellenvetést tehetne, hogy az elért sikerek mellett kudarcokat is szenvedtUnk, hogy még koránt sincs min­denütt úgy, amint kellene lennie és ahogy mindannyian kívánnánk. Ezzel kapcsolatban szeretném megje­gyezni, hogy koránt sincs szándékunkban elsiklani hibáink és nehézségeink fölött, vagy pedig tagadni őket. Ezt bizonyítja a Központi Bizottság levele is. Hiba lenne bizonyára, ha napirendre térnénk a hibák fölött. Még nagyobb hiba lenne azonban, ha ezeket az egyes fo­gyatékosságokat, bármilyen komolyak is legyenek, szembeállítanánk a győzedel­mes szocialista építés alapvető történelmi vívmányaival és nem látnók, hogy éppen ezeknek eredményeképpen tudjuk őket aránylag rövid idő alatt kiküszöbölni, hogy a párt egész tevékenysége és konkrét ja­vaslatai erre irányulnak és éppen ezt kell kifejeznie a meginduló országos vitának. A párt elvárja, hogy a dolgozók a vitában segítik majd a hibák okainak feltárásában, kiegészítik, rögzítik vagy kijavítják a javasolt intézkedéseket, további utakat és eszközöket mutat­nak előrehaladásunk meggyorsítására, hazánk szocialista építése befejezé­sének módjára, s ami ennél is több, hogy a gyakorlatban mindenki a ma­ga helyén kezdeményezően kezébe veszi ezeknek az intézkedéseknek megvalósítását. Természetes, hogy a Központi Bi­zottság elsősorban hazánk fejlődésé­nek legkomolyabb problémáiról akarja kikérni a nép tanácsát. Elsősorban arról van szó, hogyan javít­suk meg az állami terv teljesítését, és hogyan biztosítsuk a második ötéves terv fő célkitűzéseinek teljesülését. Bizonyára mindenki a saját tapasztalatából tudja, mennyi a kihasználatlan tartalék gazdasá­gunkban, mennyi lehetőség van a termelés megjavítására, olcsóbbá tételére és töké­letesítésére, és mennyivel gyorsabban ha­ladhatnánk előre, ha ezeket teljesen és hatékonyan kihasználnánk. A CSKP Központi Bizottsága ezért az Ipari, építészeti, közlekedési, kereskedelmi dolgozókhoz, gazdaságunk összes ágainak dolgozóihoz fordul, hogy a vitában ítéljék meg és adjanak tanácsot a pártnak, ho­gyan biztosítsuk a termelés legnagyobb méretű fellendülését és gazdaságossá téte­lét, hogyan küzdjük le a források és a szükségletek között fennálló bizonyos fe szUltséget, hogyan támasszuk alá a ter­melési eredményekkel életszínvonalunkat, hogyan termeljünk többet, jobban .és ol­csóbban, hogy állandóan a lehető legtel­jesebb mértékben kielégítsük a nép és a gazdaság szükségletelt. A második probléma, melynek' megoldá­sához a párt tanácsot kér, az, hogyan ér­jük el a szövetkezeti mozgalom további fejlődését és győzelmét a falvakon. Ho­gyan fejlesszük tovább és szilárdítsuk meg az egységes földmüvesszövetkezeteket, ho­gyan fokozzuk jövedelmezőségüket, hogyan használjuk ki a lehető legjobban és leg­gazdaságosabban azokat a jelentős eszkö­zöket, amelyeket államunk a szocialista mezőgazdaság fejlesztésére fordít, hogyan használjuk fel a még mindig parlagon he­verő lehetőségeket a gabona-, hús-, tej-, vaj- és cukortermelés növelésére. A kérdések harmadik komplexuma azok­ra az eszközökre vonatkozik, melyeknek felhasználásával tökéletesíthetjük a nép­gazdaság megszervezését és irányítását és növelhetjük a dolgozók közvetlen részvé­telét a gazdaság Irányításában, fokozhat­juk a tömegszervezetek, főleg a szakszer­vezetek szerepét, tökéletesíthetjük a nem­zeti bizottságok munkáját és szorosabbá tehetjük kapcsolataikat a néppel. A Központi Bizottság különösen nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a dolgozók saját' tapasztalataik alapján nyilvánítsanak véleményt ipa­runk tervezése, irányítása, megszer-< vezése és pénzellátása tökéletesítésé­nek alapelveiről, melyeket a Központi Bizottság legutóbbi ülésén hagyott jóvá. Túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy iparunk államosítása óta ez a legfontosabb beavatkozás iparunk irá­nyításába. Ezeknek az intézkedéseknek értelme ab­ban van, hogy iparunk tervezési és pénz­ellátási, Irányítási és szervezeti rendsze­rének színvonalát az iparunk gyors fejlő­désében elért foknak megfelelő színvonal­ra emeljük. Ezeknek az Intézkedéseknek sikerét azonban az Intézkedéseket gyakor­latilag végrehajtó emberek döntik el vég­eredményben. Ezért új színvonalra keü emelnünk szocialista öirtudatosságukat, a társadalmi, állami érdekekhez, a munkához és a társadalmi tulajdonhoz való viszo­nyukat Is. A Központi Bizottság a kommu­nisták feladatává, teszi, hogy a szocialista öntudatosságért vívott harc élén álljanak, mert ez a harc a szocialista épités oszt­hatatlan részét képezi. A Központi Bizott­ság felhívja a szakszervezeteket, bogy a szocialista öntudatosságért folytatott küz­delmet egyik elsőrendű kötelességüknek tekintsék. A Központi Bizottság elvárja, hogy a vitában a szocialista nevelés fon­tos kérdéseinek is nagy figyelmet fognak szentelni. Bizonyára nem szükséges különösképpen bizonygatni, hogy a vitában főként álla­munk minden egyes polgárának legsajá­tabb érdekeit érintő létfontosságú kérdé­sekről lesz szó. Ezért elvárjuk, hogy nem­csak a kommunisták, de minden egyes dolgozó eleget tesz a Központi Bizottság kérelmének és szót kér a vitában. A Központi Bizottság örömmel fogad minden becsületes és jól megfontolt han­got és nagy súlyt fektet minden értékes tapasztalat és minden új ötlet érvénye­sülésére. Ezért kimondottan kötelességévé tette a gazdasági szervekben és a nem­zeti bizottságokban működő pártszerveze­teknek és kommunistáknak, hogy gondos­kodjanak minden hasznos ötlet várakozás és fölösleges huza-vona nélkül történő érvényesüléséről. Minden egyes szerv nyomban kezdeményezően intézze el azo­kat a megjegyzéseket, amelyekről hatás­körében dönthet. Ogyszlntén fontos, hogy a dolgozók se maradjanak a javaslatoknál, hanem mond­ják meg, hogyan járulnak hozzá az előt­tünk álló közös problémák megoldásához. Tisztelt barátaim, elvtársak, a na­pokban tehát minden üzemben, épít­kezésen, faluban, hivatalban és inté­zetben, mindenütt, ahol népünk él és dolgozik, megindul a vita a Köz­ponti Bizottság leveléről. Nagyméretű országos tanácskozás veszi kezdetét arról, hogyan fejezzük be hazánk szocialista építését. Meg­indul a CSKP XI. kongresszusának országos előkészítése. A CSKP Központi Bizottsága bízik abban, hogy egyetlen egy olyan pol­gártársunk sem fog félreá'llni, aki szívén viseli köztársaságunk felvirá­goztatását és erejét, a szocializmus és a béke győzelmét. Nem véletlen, hogy a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 40. év­fordulójával szoros összefüggésben tárgyalunk hazánk szocialista építése befejezésének reális távlatairól, a jö­vőben járandó utakról, az előttünk álló feladatokról és a leküzdendő ne­hézségekről. Meggyőződésünk, hogy a Nagy Október eszméi hazánkban is tel jes győzelemre vezetik a szocializ­must. A CSSZBSZ IV. kongresszusa küldötteinek levele Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságához Tisztelt elvtársak! Engedjék meg, hogy a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség valamennyi tagja és a Szovjetunió valameny­nyi csehszlovákiai hű barátja nevében harcos, elvtársi üdvözletünket tolmácsoljuk. Mérhetetlen örömmel és büszkeséggel tölt el bennün­ket, hogy a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetségnek köztársaságunk elnöke a csehszlovák kormány javas­latára a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából a sokéves, a Csehszlovákia és a Szovjetunió népei közötti baráti kapcsolatok megszi­lárdítása érdekében kifejtett munkásságáért a Köztár­sasági Érdemrendet adományozta. Teljes tudatában vagyunk annak, hogy szövetségünk egyedül azért kapta ezt a magas kitüntetést, mert kec letkezésétől kezdve Csehszlovákia Kommunista Párt­jának, a csehszlovák-szovjet barátság kezdeményező­jének és következetes harcosának bölcs vezetésével nőtt és fejlődött. A CSSZBSZ IV. kongresszusa ezért a szövetség tör­ténetében fontos határkövet jelent. A csehszlovák-szovjet barátság a csehszlovák népi demokratikus társadalom életének legszebb jellemvo­nása. Ezért a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetségnek minden működését továbbra is szorosan a Csehszlovákia Kommunista Pártja által kitűzött feladatokkal fogjuk egybefűzni és politikai nevelőmunkánkkal segítségére leszünk a nép kommunista neyelésének, melynek a Szovjetunió iránti barátság eszméje az éltető ereje és alapköve az új, a szovjet nép hatásos anyagi és er­kölcsi támogatásával épülő szocialista életnek. A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség továbbra is sikeres működést fog kifejteni szoros együttműködés­ben a Nemzeti Front szervezeteivel éspedig azáltal, hogy hatáskörét a legszélesebb nyilvánosságra fogja kiterjeszteni. Az 1957. évi csehszlovák-szovjet barátság hónapja, a Nagy Október, valamint a szocializmus és kommuniz­mus eszméinek hű és hatalmas manifesztációja lesz. Éljen Csehszlovákia Kommunista Pártja! Éljen a Szovjetunió Kommunista Pártja! Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a csehszlovák-szovjet barátság 40. évfordulója! A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség IV. kongresszusának delegátusai. ŰJ SZÖ 22 ti 1957. október 1SL

Next

/
Oldalképek
Tartalom