Új Szó, 1957. szeptember (10. évfolyam, 243-272.szám)

1957-09-06 / 248. szám, péntek

Sas Andor: lil. i/líagyár művelődési és problémák kComenskij társadalmi műöébevi Comenius azután a Nyelvek kapuja című könyvének . enciklopédikus tartalmát vitte színpadra, a színrehozatal megvalósítására még az erdélyi hadsereg főparancsnokának. Kemény Jánosnak közbenjárását is igénybevette s a rendezéssel olyan sikert aratott, hogy a scholarchák is kalapot emeltek a siker előtt. A tanítás és az erkölcsi nevelés eredményével való elégedetlensége miatt, dp nem ezzel a megokolással, hanem azt hozva föl okul, hogy a lengyelországi testvérek Lesnóba való visszatérését kívánják, elbocsátását kérte Lorántfv Zsuzsannától, aki ehhez úgy, amint meghívólevelében igérte, hozzájárult és Comenius 1654. június 2-án búcsúzóbeszédet mondott az iskolafönntartó hatóság képviselői, a pedagógiai munkatársak és a tanítványok előtt. A búcsúbeszéd három kérdésre felel: 1. Mi az, amit Patakon három esztendő munkájával végzett? 2. Mire kell ügyelni, hogy a munka eredménye ne vesszen el ? 3. Mi a nevelőmunkának teljes jutalma? Felsorolja előadásait, amelyeket az iskolareform érdekében tartott és megemlíti n könyveket, amelyeket Patakon írt. Nemcsak iskolai színjátékának kéziratát hagyja vissza, hogy azt később kinyomtassák, hanem hivatkozik az Orbis pictusra, amelynek ugyancsak Patakon marad a kézirata. Ezt különleges könyvnek nevezi, a +udás fényét terjesztő Lucidáriumnak, mely telve van a dolgok megnevezését szemléltető képekkel. Oj találmány ez, mondja, és jó szolgálatokat fog tenni, ha tanítók és tanulók használják. Három eredményt hangsúlyozott azután külcnösen: a latin nyelv tanításának kiemelését a merő szócséplésből és unalmas grammatizálásból, a filozófiának felfrissítését azáltal, hogy a gondolkodást általában a dolgok szemléletéhez és megismeréséhez kapcsolta s végül az erkölcsök csiszolását. Az elért eredmények nem vesznek el, ha Patakon hűek maradnak az általa kezdeményezett új módszerhez, amely szolid tudást és nem felszínes szóáradatot, nem külsőségesen kendőzött magatartást, hanem a cselekvésben igazi buzgóságot eredményez és a durva konyha latinságot kiküszöbölve, a választékos, elegáns kifejezésmódot gyökerezteti be. Lelkére köti az iskola professzorainak és magisztereinek: „Vigyázzatok, hogy ne engedjétek elkallódni, elveszíteni az új módszert." E

s a helyes úton járó oktató fáradozásnak jutalma az új ember lesz: „Kérlek valamennyiteket és a hozzátok tartozókat, legyetek rajta, ne tágítsatok a lelki tehetségek jobb és teljesebb kiművelésétől, hogy velünk együtt megkapjátok, a mi munkálatainknak teljes jutalmát. És miért nem akarjátok inkább, hogy gyermekeitekből emberek és nem emberek árnyékai legyenek. És inkább becsületes egész emberek, mint haszontalanok; és inkább csiszolt, humánus, szelíd emberek, mint durvák, nyersek, erkölcsökben műveletlenek. Ti fogjátok megvalósítani, hogy népetekben a bölcsesség tanulmányozása teljesebben viruljon fel, mint valaha is." Búcsúzóban a fejedelemasszonyt valamenynyiünk jóltevőjének. patrónájának, anyjának nevezi s a Rákóczi-háznak örök virágzást kíván. A fejedelemaszszony ne vegye le jóltevő kezét az iskoláról és a scholarchák ne fordítsák el róla figyelő szemüket. A tanárok és a tagoktatók ne térjenek le a helyes módszer és a szorgalom útjáról. Amikor istenhozzádot mond a pataki iskolának, magának Pataknak és Magyarországnak kéri jóltevőit, kollégáit, barátait és tanítványait „őrizzétek meg Comeniustoknak baráti emlékét és kísérjétek őt baráti jókívánságaitokkal. Éljetek, viruljatok, virágozzatok örökösen" — ezek a záróbeszéd utolsó szavai. — Gondolatainak súlyával itt is vetekszik a kifejezésmód ma is meghatóan hartgzó bensőséges lendülete. Miután Comenius távozott Patakról, kapcsolata nem szűnt meg azzal a hellyel, ahol s azzal a néppel, amelyért három feledhetetlen éven át minden erejével dolgozott. Levelezésben marad Mednyánszky Jónással, a Rákóczi-ház főudvarmesterével és jár nála a Rákócziak szolgálatában diplomáciai szolgálatokat teljesítő követ, Schaum Konstantin. Nem szűnik meg ösztönözni H. Rákóczi Györgyöt, hogy a svédek szövetségében szánja el magát megmozdulásra. A nagy Leihnitz Oj esszék című művében azt írja, hogy Drábik Mátyás jövendölései, melyeket „a jó Comenius tett közzé" ösztönözték II. Rákóczi Györgyöt kockázatos és tragikusan végződő lengyelországi hadjáratára. Ebben az erdélyi hadsereg elveszett s a főparancsnok, Kemény János, aki Sárospatakon Comenius iskolai színjátékának előadásán 1654-ben jelen volt, tatár fogságba került. ® A svéd-lengyel háború folyamán 1655-ben Komenskýnek menekülnie kellett Lesnóból, háza, bútora, könyvei, kéziratainak jelentékeny része odavesztek és a de Geer család jóindulatának köszönhette, hogy eljutott Németalföldre és életének hátralévő részét 1656-tól kezdve Amsterdamban tölthette. Ide hozzák el az utrechti egyetemre igyekvő magyar református teológusck Patakon megjelent müveit, úgyhogy ezeket megjelentethette az 1657-es gyűjteményes kiadásban. 1667-ben pedig Amsterdamban látogatóban jár nála három, a leideni egyetemről hazatérő fiatalember, névszerint Tatai Sámuel, Szat.hmár Némethi Mihály és Sárpataki Nagy Mihály. Az utóbbi kettő Kolozsvárt mint lelkész működött később. C

ij omenius átad nekik egy sajátkezűleg irt tíz pontból álló memóriáiét, emlékeztető iratot. Ennek két első pontja útjukon jámbor magatartásra inti őket, a tizedik pontban a levélvivők útján kérést intéz magyarországi barátaihoz, hogy ott élő szegény hittestvéreit támogassák. A többi pontban tíz magyarországi ismerőst említ, akiknek példányokat küld Luxee fenebris és Angelus pacis című Amsterdamban legújabban meg jelent munkáiból. Rácz Lajos Comenius sárospataki tartózkodásáról szóló 1932-ben megjelent könyvében Comenius memoriáléjéból csak a fiataloknak adott atyai tanácsokat olvasott ki, ellenben egyetlen szót sem szól arról, hogy mi lehetett Komenský célja a könyvek elküldésével. Valóban csupán hodegetikai természetű, magatartási útbaigazításokat tartalmazó írás-e az, melyet Comenius 1667. szeptember 8-ről keltezve Amsterdamban a három magyar papjelölt számára papírra vetett, kitűnően olvasható gyöngybetükkel, bár a végén, az aláírás után hozzáírja emlékeztetőül vagy mentegetődzésképpen ezt a két szót: „manu senili", vagyis öregember kezével. Vajon miért nem említette Rácz Lajos a könyvküldést egyetlen szóval sem, miért nem fűzött ehhez egy kis kommentárt, hogy milyen tartalmú könyvek kézbesítését bízta Komenský fiatal magyar látogatóira, és mi célja lehetett a küldéssel? Nem tunt-e fel neki az irat 4. pontjában Keczer István nemzetes uram — generosus dominus — neve. aki a Wesselényi— Zrínyi Péter—Nádasdy mozgalomban résztvevő gróf Thököly Istvánnak egészen bizalmas belső embere volt, annak a Thököly Istvánnak, akit 1870-ben Árva várának ostroma alatt történt elhalálozása mentett meg a Wesselényi-féle összeesküvés részesei ellen Pozsonyban működő vérbíróság — a neve judicium delegátum, rendkívüli törvényszék volt — ítéletétől. Mint Thököly István bizalmasát s így viselkedésének és terveinek Ismerőjét idézték Keczert 1670-ben Pozsonyba, s mielőtt megjelenhetett volna a bíróság előtt, odautaztában, a nagyszombati határban meghalt. Curjáni György eperjesi magyar prédikátorhoz kellett leadni a Keczer „használatára" szánt példányt a Lux e tenebrisből. A Comenius-levél 6. pontjában említett Czeglédi református pap ugyanúgy járt, mint Keczer, mint gyanúsított idézést kapott Pozsonyba s őt is odamenet Nagyszombatban érte a halál. A Lux e tenebris Ladivér Illés számára küldött példánya Kalinka Joachim illavai lelkészhez, Trencsén, Liptó és Árva esperességeinek püspökéhez került. Kalinka e könyv miatt Pozsonyban vizsgálati fogságot szenvedett. Azzal gyanúsították, hogy Drábik Miklós istenkáromlásaival, sőt ami ennél súlyosabb: a Habsburgokat elítélő és szidalmazó nyilatkozataival egyetért. Kalinkát afelől vallatták, kitől került hozzá az inkriminált Lux e tenebris. Rácz Lajos minderről hallgat 1932ben megjelent Comenius-könyvében. Talán azért, mert szigorúan pedagógiai téren akart maradni s Comenius politika

5 törekvéseivel, ha nem rosszatólag, de legalább is kicsinylően és kiábrándultan foglalkozik. Abban az időszakban, amelyben 6 Comeniusszal foglalkozott, különösen 1919 után, egy hatalmas népmozgalom erőszakos leverését követő csendben, a parancsuralom ideológiai szolgálatát jelentette Comenius iskolaügyön kívüli szerepét és tevékenységét úgy feltüntetni, hogy az feleslegesen keresztezte és zavarta a pedagógus munkáját s ha az ő pályája ellenforradalmi értelemben objektív — közömbös lett volna, nem hangolódtak volna ellene jelentős befolyású tényezők, így Bisterfeld gyulafehérvári professzor, aki I. és II. Rákóczy György alatt mint külpolitikai tanácsadó és diplomata jelentékeny szerepet játszott, sőt maga a fejedelemasszony, Lórántfy Zsuzsánna is. Hogy a Lengyel-, Német- és Svédországot, valamint Hollandiát és Angliát emigránsként megjárt Comenius bizonyos politikai vonalat képviselt, amely ragaszkodást jelentett Pfalzi Frigyes, az elűzött cseh uralkodó hagyományához, az Erdélyben és Sárospatakon nem lehetett és nem volt titok. Ezt nem is vették tőle rossz néven, hiszen ő eskette össze 1651-ben Patakon a cseh téli király leányát, Pfalzi Henriettát és Rákóczy Zsigmondot, akiknek házassága nem csupán családi esemény volt a Rákóczyházban, hanem politikai orientálódást jelentett világpolitikai vonatkozásban. Azt pedig célszerű volt a Horthykorszakban elhallgatni, hogy Comenius 1667-ben két művének elküldésével dokumentálta rokonszenvét azokkal, akik nem lelkesedtek a Habsburguralomért s torkig voltak az idegen katonaság basáskodásával, a Kollonich irányította féktelen vallásüldöző és gazdasági téren kizsákmányoló kormányzattal. T

izenegy értelmiségi neve szerepel Comenius utasításában az általa Magyarországba küldött könyvek szétosztására vonatkozólag. Közöttük csak Junius Sámuel Puchon élő cseh testvér lelkész az idegen. Az egyik könyvben annak a Drábiknak jóslatai szerepeltek, aki a Habsburgok bukását a közel jövőben bekövetkezőnek hirdette. A másik, az Angelus pacis (Békeangyal) a hollandiai Bredában ülésező angol-hollandus béketárgyalás diplomatáihoz intézett 80 pontból álló felszólítás az egyetemes népközi béke megteremtéséért. Ebben Comenius nemcsak a telhetetlen gyarmati imperializmust ítéli el, hanem a demokráciát, mint az arisztokratikus monarchiánál semmivel sem alábbvaló államformát említi s demokrácián kétségkívül olyan köztársaságot értett, mint amilyen a németalföldi provinciák szövetsége volt, amely öt befogadta és számára szabadságot biztosított. Mindazok, akiket Comenius könyvajándékával felkeresett, a türelmetlenség és a gyarmatokéhoz hasonló kizsákmányolás megszűntétől várták az önrendelkezés megvalósulását. A Horthy-korszak nem tűrte, hogy a cseh és a magyar nép szabadságos törekvéseiben mutatkozó bármilyen párhuzamosságról vagy közösségről szó essék. Pedig tény az, hogy Comenius 1667ben minden kétséget kizárólag kapcsolatot keresett Habsburg-ellenes elemekkel. Ezen elemek mozgolódásának jelentőségét nem reálpolitikai nehézségeik és akkori megvalósíthatóságuk szerint kell lemérni és megítélni, hanem abból a tényből, hogy egyáltalán megvolt, létezett, s hogy ezt Comenius igyekezett a rendelkezésére álló eszközökkel és lehetőségekkel támogatni. A Habsburg-ellenes magyarországi törekvésekről, így a Wesselényi által megindított szervezkedésről Leibniz, a lángeszű gondolkodó, tájékozódva volt, olvasta Comenius amsterdami revelációs tartalmú kiadványait s az öreg Drábik Miklósnak kivégzéséről is ír, amit Comenius már nem élt meg, a halálát követő évben történt. A Drábik-féle revelációknak konkrét magva volt s ennek az álmodozásnak magvával egyetértettek azok, akik Comenius életének utolsó éveiben — részben az ő könyveinek agitatív hatása alatt s a száműzetésben élő cseh testvérek végső reménykedésétől kísérve — elégedetlenkedtek és megmozdulásra készen álltak. A három teológus közül, akik Comenius megbízásokat tartalmazó levelével útrakeltek Amsterdamból, Szathmár Némethy Mihályról és Sárpataky Nagy Mihályról Szinnyei írólexikonja annyit tud, hogy a XVII. század utolsó évtizedéig mint papok működtek, többek között Kolozsvárott, vallásos tárgyú munkáik jelentek meg s utána kellene nézni, hogy ezekben a publikációkban és egyéb, főleg oktatói tevékenységükben nincs-e nyoma Comeniusszal való kapcsolatuknak, az ő hatásának. A harmadik teológus. Tatai Sámuel, nem szerepel Szinnyei nél. (Befejező rész következik) J Misi Kebudajaan Indonesia — Indonéziai kulturális misszió Jáva és Szumatra népművészete a bratislavai színpadon Tobing, Alig telt el két év azóta, hogy Báliszigetének ének- és táncművészei elhoztak és nagy sikerrel bemutattak népük egzotikus művészetéből egy csokorra valót a bratislavai közön ségnek, most új művészcsoportot fogadtunk a háromezer sziget országából, Indonéziából, amely prágai ostravai és martini sikeres fellépései íjtán Bratislavában a Kultúra és Pihenés Parkjában előadta a Jáva és Gordon Szumatra szigetek énekel. népeinek dalaiból és táncaiból összeállí-tott műsorát. Ezeken a szigeteken még a sajátos szokások vallásos szertartások a mindennapi életfontos tartozékai, benne élnek a néplelkivilágában. Táncaik az életből kiragadott kis eseményeket, érzelmi- és munkafolyamatokat fejeznek ki szimbolikusan, jellegzetes táncnyelven, ami számunkra nehezen érthető. Az egyik tánc például a kedvesére várakozó leány érzelmeit, a másik a rizstermelőnek, a termés feletti örömét fejezi ki. A hercegnő harcban elesett férjét keresi a hegyekben, őserdőkben; a királyfi boldogan gondol arra, hogy nemsokára feleségül veszi szeretett hercegnőjét; egy szép ifjú próbára teszi a lányokat, vajon melyik szereti igazán: révész lesz és csak csókért szállítja át a leányokat a vízen. Azt veszi el feleségül, amelyik megtagadja t öle a csókot. Mindezeket a motívumokat azonban nem vizuálisan adják elő, hanem csupán mintegy poétikus esszenciáját, érzelmi árnyalatát fejezik ki a művészek rendkívül finom, könnyű táncaikkal. A kifejezés leggyakoribb eszköze a kézmodulatok, s e területen rendkívül magas a kultúA fiatal lány tánca Indonézia ifjúságának örömét fejezi ki. a lányok zümmögő kíséretével népdalt (Foto: (ČTK) rájuk. Táncaik nem kollektívek, főképp az egyénre vannak építve. Különösen vonzó az öltözetük: a fejdíszek, tarka szoknyák, kendők és a különféle ékszerek. Amíg a lányok táncának gondolata a különféle lírai mozzanatok, a férfiak táncai dinamikus, harci jeleneteket fejeznek ki, de még ök is elfojtott temperamentumot érzékeltetnek. A műsor másik részében nagy érdeklődést váltottak ki a közönségből a dzsiu-dzsicu-szerű védekezési fogások. Szinte megállt az ember lélegzete, amikor a nyúlánk testű legények tőrrel, bambuszrúddal, vagy karddal egymásra támadtak. Csupa ügyesség, csupa rugalmasság volt minden jelenetben s ezeket a közönség többször megismételtette. Az együttes előadott néhány jávai népdalt is. Közülük a legnagyobb sikert Gordon Tobing a Sing Sing So nevű nagyon kedves melodikus lírai dallal aratta. Amíg a dalokat gitár, illetve harmonika kísérettel, a táncokat jellegzetes jávai „csengettyűs" orchesztráiis kísérettel adták sió. A közönség nagyon lelkesen fogadia a vendégek műsorszámait. A műsor utolsó száma rendkívül megragadó és szép volt. Ekkor ugyanis felmentek a színpadra a Szlovák Népművészeti Együttes tagjai is, akik a vendégekkel még februári indonéziai látogatásuk alkalmával ismerkedtek meg. Hasonlóképpen, mint ahogy azt a SĽUK ottani fellépései után szokták, itt is elénekelték együttesen az Indonézia című kantátát. A közönség ekkor már felállva, tapsviharral üdvözölte a két testvéri együttest. Ezzel már nem csupán az együttes fellépését, hanem Indonézia egész népét köszöntötte. Szugarda professzor, az együttes vezetője megilletődötten mondott köszönetet a bratislavai közönségnek a szép fogadtatásért. A közönség pedig hálás volt, hogy a háromórás gazdag előadás alkalmat nyújtott beletekinteni Jáva és Szumatra sziget népeinek gazdag énekés tánckultúrájába. PETRIK JÓZSEF Több kiváló külföldi együttes érkezik Csehszlovákiába A legközelebbi időszakban több kiváló külföldi művész szerepel Csehszlovákiában. Szeptember 18-án Prágába érkezik az indiai Little Balett Troupe 25 tagú indiai népi táncegyüttes, és szeptember 20—23-án fellép a prágai ABCSzinházban. Szeptember dereikán érkezik hozzánk a Clarion singus angol munkás-kórus. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának ünnepségeire meghívták Csehszlovákiába az ismert Pjatnyickij Állami Orosz Népművészeti Együttest. A szovjet vendégek első ízben november 6-án lépnek fel Csehszlovákiában Bratislavában rendezett ünnepi előadáson, Prágában. pénteken, november 22-én tartják meg a Pjatnyickij művészegyüttes ünnepi hangversenyét. KÖSZÖNET A születésnapi jókívánságokat, betegségem következtében, képtelen vagyok időben és külön-külön megválaszolni. Addig is, amíg lassan ezt megtehetem, itt és így mondok mindenkinek köszönetet. Fábry Zoltán Mtghalt Heltai Jenő Az augusztus 3-án hosszú betegség után, 86 éves korában meghalt Heltai Jenőt, a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével kitüntetett Kossúthdíjas írót, a magyar toll egyik ragyogó mesterét ma, pénteken temetik. Ma a holnapért Korszerű öltözködés és lakás kiállítása lesz Bratislavában A bratislavai kiállítások sorozatában kiemelkedő lesz a „Ma a holnapért!" című, a korszerű öltözködés és lakás kiállítása, amelyet október 11-től 28ig a kultúrpark esztrádcsarnokában rendeznek meg. Kiállításra kerülnek az összes textilújdonságok, a legújabb divatú téli konfekció, cipők, bőrkonfekció, fehérneműk, szilonáru, bizsutéria, galantéria, kötött áruk, mint szvetterek, kuligánok, kardigánok, divatos bútorok és szőnyegek. A kiállításon divat- és filmbemutatók is lesznek. A bútorok komplett boxokban kerülnek kiállításra és azonkívül a korszerű lakást gyakorlatilag bemutatják. '(K) Olaszországban a közeljövőben kiadják „Minden Idők íróinak és irodalmának" életrajzszótárát. i ÜJ SZÓ 5 w 1957. szeptember 6.