Új Szó, 1957. szeptember (10. évfolyam, 243-272.szám)
1957-09-07 / 249. szám, szombat
Sas Andor: IV. i lódéi agyar muoelodesi es tarsa problémák kú omensRy miivebevi lársadai k MOLIÉRE: TARTUFFE A budapesti Nemzeti Színház búcsűjátéka A szóban forgó kéziratban elsőnek említi Comenius Ladivér Illést (1630— 1686), mint Zsolnán élő lelkipásztort és méltán, rAert Ladivér a XVII. század magyar pedagógia történetében vezető helyet foglal el, mint a Comeniusi realista elvek követője. Ladivér zsolnai születésű volt s Comenius helyesen emlékezett arra, hogy az ő magyarországi évei alatt Ladivér mint iskolaigazgató működött Zsolnán, ahonnan 1660-ban Bártfára, majd 1668-ban Eperjesre került. Ladivérrel való bizalmas kapcsolat bizonyítéka, hogy ő általa kérte kötetek eljuttatását szétosztásra a Puchon élő cseh Junius Sámuelhez. Ladivért elérte a küldemény, mert mint már említettük, Ladivér neve szerepel a Wesselényiper vizsgálati irataiban, mint az az ember, akitől Kalinka szuperintendens a Lux e tenebrist olvasásra kapta. Curjani György eperjesi magyar és Sartorius-Schneider János ugyancsak eperjesi német prédikátor a könyvajándékkal megtiszteltek sorában arra emlékeztetnek, hogy ők Comeniust Patakról az eperjesi kollégiumhoz szerették volna meghívatni. A memoriale 6. pontjában említett Doktor Topheus Mihály (Dobos Mihály) méltán van megemlítve a doktori titulussal, mert Hollandiában avatták teológiai doktorrá s Comeniusszal egyidőben Patakon mint a vallástudomány tanára működött. Később a nagyváradi református főiskola rektora lett. Nagyváradon működött a Comeniusszal baráti kapcsolatban álló pedagógus Enyedi Sámuel, aki ott megjelentette Kertész Sámuel nyomdájában Comenius Erkölcsi szabályok című Patakon készült művét, s minden valószínűséggel Nagyváradon hagyta el a sajtót — a szerző neve, a nyomtatás helyének és évének megjelölése nélkül — a Sárospatakon II. Rákóczy György számára készített memorandum, a Gentis felicitas, melynek a magyar nép akkori társadalmi és gazdasági, politikai és művelődési állapotáról és szükségleteiről szóló fejtegetései igen jelentősek. Topheus után még Körmendi és Eszéki tiszteletes uraknak kivánt Comenius a küldött két traktátulumból példányokat juttatni. Körmendi nem más, mint Körmendi Péter, aki 1654ben valószínűleg a Comeniusi atriális magyar III. osztályt végezte, mert 1655-ben arról van adat, hogy Patakon a felső osztályba lépett. Később lelkész és professzor Szatmáron s 1691-ben halt meg mint református püspök. Lelkészkedéséről bizonyára hallott Comenius Amsterdamban s ezért adja meg neki a reverendus titulust. Eszéki Istvánt ha máshonnan nem, Hollandiából ismerte, mert 1665—66-ban az utrechti egyetemen tanult. Később Udvarhelyre, Erdélybe került. A memoriale 9. pontja szerint ajándék gyanánt példányok felajánlandők Kábái és Liszkai uraknak. Nevük mellett nem áll a tiszteletes cím. Kabai Bodor Gellért 1667-ig Leydenben, Utrechtben és Franekerben, Liszkai P. András ugyanezen években Utrechtben és Franekerben végzett teológiai egyetemi tanulmányokat, utóbb mindkettő református lelkész lett. |a csak a most említett személyeket vesszük tekintetbe, akkor is elmondható, hogy Comeniusnak kiterjedt kapcsolatai voltak a XVII. századbeli, főleg külföldet járt haladó magyar értelmiséggel. Ehhez a csoporthoz tartozik Veréczi Ferenc (1607—1660) pataki vezető lelkész, korának hírneves szónoka, akinek beszédeit a hallgatóság a templomban jegyezte s aki Leydenből és Angliából konzervatív elvekkel tért haza, Tolnai D. János pataki rektor, akit Comenius 13 évvel Patakról való távozta után legjelesebb szellemi örököseinek sorában tart méltónak megemlíteni, mikor számba veszi a Traditio lampadis című traktátusában azokat, akiknek — egy ókori szokást idézve szimbólumul — a tudás fáklyáját készül átadni. És még ki mindenkiről lehet megemlékezni, így Mednyánszky Jónás főudvarmesterről, aki Rákóczy Zsigmond házasságának előkészítésére az erdélyi fejedelmi ház megbízottjaként külföldön járt, Kemény János főgenerálisról, a későbbi erdélyi fejedelemről. Azután az Iskola mint színjáték ajánlása említi Szemere Pál kassai alispánt, Barna György konziliériust, Tarczali Pál zempléni szuperintendenst, Medgyesi Pál fejedelmi udvari lelkészt, no meg a pataki búcsúbeszéd felsorolja az / ottani tanító kollégákat: egy Roznyogi nevűt, akinek lelkére köti, hogy buzgón vezesse be a tanulókat az alapvető elemi ismeretekbe, Németh Istvánt, aki a vesztibuláris első osztályban lerakja a latin tudás fundamentumát. Versegyházi Jánost, aki a januális második évfolyamban tovább épít az alapokon, Szántai Pált, az atriális harmadik osztály vezetőjét, aki az építményt színekkel látja el s Szatmári Istvánt, akinek arra legyen gondja, hogy a gyakorlati élet számára és hasznára oktasson. Comenius személyes barátai és hívei nemcsak patakiak, hanem a betelepült cseh testvérek lakta Szkalicán és Puchón kívül Nagyszombatban, ahol három napot töltött Kanizsai ottani ősz református esperesnél 1650 tavaszán, mielőtt pataki bemutatkozó látogatására elszánta magát. Zsolnán Ilaván, Bártfán, Eperjesen, Kassán Szatmáron, Kolozsvárt, Nagyváradon, Nagyszebenben, Segesvárt, Székelyudvarhelve*! éltek és működtek, tanítók és lelkészek, akii; tőle kaptak közvet len ösztönzést, akiknek volt alkalmuk egy kivételesen nagy szellem nevelésügyi törekvéseit és társadalmi-politi kai reformeszméit megismerni. Ezeknek az ismert kapcsolatoknak aprólékos részleteit felderíteni hálás feladat lesz a további kutatás számára. Comenius Sárospatakról való távozása előtt tartott búcsúbeszédében nem tett említést két latin nyelvű munkájáról, melyek közül az egyiket Rákóczy Zsigmond, a másikat II. Rákóczy György erdélyi fejedelem számára készítette. Ezek nagyvonalú politikai elaborátumok a Rákóczy-ház e két tagjára váró hazai és külpolitikai feladatokról. Rákóczy Zsigmondhoz intézi a „Náthán bizalmas beszéde Dávidhoz" címűt, II. Rákóczy Györgyhöz „A nép boldogságát tükörben bemutatva azok számára, akik megismerni kívánják, vajon boldogok-e és milyen módon lehetnek azzá". Az első kb. 20 p.ldal, a második 35 oldal terjedelmű (oldalanként 2000 betűegységet számítva). . Az első, a „Bizalmas beszéd" 1651ben, közvetlenül Rákóczy Zsigmond és Pfalzi Henrietta egybekelése előtt készült s Kvacsala János, a kiváló komeniológus fedezte "fel kéziratát a lengyelországi Lesznóban. „A nép boldogsága" Zsigmond halála után íródott 1654-ben. Náthán próféta az ószövetségben mint tanácsadó és irányító szerepel a fiatal Dávid király mellett. A „Bizalmas beszéd" elején Comenius kimondja, hogy az adott esetben Rákóczy Zsigmond fogja vállalni Dávid szerepét, a nehézségekkel megküzdő, a Goliátokkal való mérkőzéstől vissza nem rettenő hősét, s mellette a prófétai igazságok hirdetője Comenius lesz, aki akkor, amidőn a Patakról érkezett meghívást elfogadta, vállalta az őrködő irányítást Zsigmond olda Ián. Ebben a nyilatkozatban hallgatagon benne van, hogy őt nem csupán a pedagógiai reformmunkában való részvétel vágya hozta Patakra. Rengeteg bibliai idézet, vezérige, célzás és párhuzam, mondhatni, tömkelegéből kibontja Comenius a Zsigmondra váró küldetést: hogy családját a királyi családokkal egy rangra emelje, hogy népét a császári uralom alól és a török hódoltságból felszabadítsa, hogy a szomszéd népeknek: a cseheknek, morváknak, lengyeleknek, ruténeknek segítséget nyújtson az antikrisztusinak nevezett császári iga lerázásához, sőt hogy mindezen túlmenően egész Európának meghozza a békét, aminek feltétele a törököket megnyerni a keresztény hitnek. Mindehhez Comenius szerint heroikus elhatározottság és mersz szükséges. Emberfeletti feladatokra, világformálásra hallunk felhívást. Zsigmondnak el kell telnie azzal a misztikus meggyőződéssel, hogy őt egy magasabb hatalom, mint szervét küldi ki népének felszabadítására a szellemi és erkölcsi elmaradottságból, kiszabadítani a császári és pápai antikrisztusi uralom alól s végül a török igából. Sőt még a világreform megvalósulását is köteles elősegíteni. cseh téli király családjával való összeházasodást világtörténeti jelentőségűnek tartja Comenius. Az 1651. júniusában megtartandó lakodalom alkalom lesz a nagy cselekvés előkészítésére. A lakodalmon megjelenő politikai személyiségeket tömöríteni kell egy Collegium lucií (A fény kollégiuma) vagy Heroikus szekta nevet kapó szervezetben, mely majd vállalkozik a világ megreformálására. Hogyan fogadta Comenius elaborátumát az általa bibliai és ókori klasszikus hősök magasságába emelt és ezek példáival befolyásolni remélt aránylag fiatal Rákóczy Zsigmond? Szilágyi Sándor életrajzából és Zsigmond leveleiből az tűnik ki, hogy finomlelkű, inkább a szellemi munka, mint az uralkodó ház tagjaira váró politikai tevékenység érdekelte, noha mint hadtestparancsnok részt vett atyja hadműveleteiben és diplomáciai téren is alkalma volt tapasztalatokát szerezni. Ha lehettek volna is Comeniusnak reménységei, hogy szavaival Zsigmondnál célt ér, minden lehetőségnek útját bevágta a hercegnek 32 éves korában, a lakodalom után hét hónappal, 1652 elején bekövetkezett halála. Fiatal feleségét még nálánál hamarabb elragadta váratlan betegség. így került azután sor arra a kísérletre, hogy Comenius magát a fejedelmet, a Zsigmondnál csak egy esztendővel idősebb II. Rákóczy Györgyöt megnyerje a már Zsigmond elé terjesztett terveknek. Megírta tehát „A nép boldogsága" című emlékiratot vagy traktátust, amelyet méltán tartanak egyik legjellegzetesebb és gondolatokban leggazdagabb, amellett a korviszonyokat — különösen magyarországi vonatkozásban — élesen ábrázoló művének. Ahogyan Comenius általában egy nép gazdasági jólétéről való gondoskodást. szociális igazságos és mindenkire egyformán kötelező törvényeket követei, ahogyan az úriszékeken gyakorolt osztálybíráskodást elítéli, ahogyan a politikai egyenlőség és testvériség elvét hirdeti, úgy érzi a mai olvasó, mintha nem a XVII., hanem a XVIII. századbeli munkával, a felvilágosodás korabeli íróval lenne dolga. A munka felépítése rendkívül átgondolt, logikus. Kezdődik a nép fogalmának meghatározásával és itt nemcsak a közös települési helyet, a közös nyelvet és a közös származást említi ismertető jegyek gyanánt, hanem az egyetértő, szeretetet a közös jólét érdekében, a közjóról való együttes gondoskodást. Szóval Comeniusnál szó sincs a feudális világ rendekre tagolt nemzetéről, amelyben más törvény vonatkozik a nemességre és más a jobbágyokra. Erre következik annak a 18 félté-1 telnek felsorolása, amelyek megléte valamely népet boldoggá tesz. Nem értünk ma egyet valamennyi feltétel- I lel, pl. azzai, hogy a boldogság a nép lélekszámának nagyságától függ. Ellenben helyes követelmény, hogy jó törvények védjék meg a lakosokat szolgaságba süllyesztéstől éa senki másnak kenyerét el ne ragadhassa. A boldogság akadálya, ha a felsöbbség, vagyis az államhatalom gyakorlása idegenek kezében van (ez az osztrák uralomra vonatkozik), ami tiltakozás az önrendelkezés csorbítása ellen. A boldogság feltétele az ifjúság jó nevelése és az emberiesség ápolása. Comeniue a boldogság 18 feltételét részletesen taglalja a 30. paragrafusig. A következő húsz paragrafusban sorra veszi azokat a fogyatkozásokat amelyek a magyar társadalomban a nép boldogságának akadályai. Ezután húsz paragrafus megállapítja a hibák okait és további húsz a kijavítás eszközeivel foglalkozik. így jutunk a 90. paragrafusig, amelytől kezdve 50 paragrafuson át biblikus, moralizáló keretben arról van szó, hogy milyen tulajdonságok legyenek meg abban, aki a hibákat megszünteti, az igazságtalanságokat megtorolja és jóvá teszi. A két memorandum vége hasonló: a Bizalmas beszédben Rákóczy Zsigmond, itt II. Rákóczy György küldeté- J sének kimutatása és felszólítása a cselekvő fellépésre. De a „Nép boldogsága" nem a messze jövő ködébe vesző távoli, hanem a közeli teendőkre utal, tehát konkrétebb tartalmú, praktikus, kézzel fogható célokat említ. Két elemzéssel találkozunk, az egyik pozitív, a másik elvont eszmeiségű. A pozitív elemzés tárgya a magyar nép akkori állapota, helyenként szinte szociagráfiaszerúen ismertetve. Az eszmei elemzés a várt, remélt és hittszabadító erkölcsi kellékeivel (pl. hogy legyen bölcs, okos, tetterős stb.) foglalkozik s végül lelkes felhívással fordul a fejedelemhez, hogy mint a kívánt sajátságok megtestesítője, hozza a felszabadító megváltást. Érdekes, hogy Comenius a „Gentis felicitas"-ban a magyar társadalom szociális bírálatát adva, nem mint kívülről néző látogató vagy idegen, hanem mint belülről szemlélő szólal meg s minduntalan a „mi" névmás szerepel a jelentős megállapításokat tartalmazó mondatok alanyaként. nép boldogságának 18 ismérvét a magyar viszonyokra alkalmazva Comenius sajnálkozva állapít meg fogyatkozásokat, pedig „-azt óhajtanám, kedves Magyarország, hogy ami dicsőítés elmondható a világon egy népről, azt teljes mértékben elmondhassam rólad" — írja. (Technikai okok miatt Sae Andor cikkének befejező részét csak holnapi számunkban közöljük. A budapesti Nemzeti Színház együttese csütörtök este tartotta búcsúelöadását. Moliére három felvonásos komédiája, a Tartuffe szerepelt műsoron. A klasszikus francia vígjáték nagy mesterének ez a műve sziporkázó szellemességgel és maró gúnnyal száll szembe az álszenteskedéssel és a bigott vallásossággal. Tartuffe, a szemforgató képmutató az újja köré csavarja az együgyüen hívő Orgont, hogy szembeállítsa családjával és fondorlatos úton-módon elnyerje nemcsak egész vagyonát, hanem lányának kezét is. Orgon csak akkor döbben rá a turpisságra, amikor fültanúja annak, hogy Tartuffe a feleségét is szenvedélyesen ostromolja. Tartuffe ugyan a végén elbukik, de a közönség nevemmL Makicai Margit, Major Tamás és Apáthi Imre a komédia egyik jelenlétében A szereplőkről csak a legnagyobb tése nemcsak az ő szenteskedő kép- elismerés hangján szólhatunk. Feladamutatását marasztalja el, hanem Or- tuk egyáltalán nem nevezhető könygon korlátolt áhítatát is. nyűnek, hiszen verses vígjátékról van Moliere e művét 1664-ben mutatták Es elsősorban éppen a pátoszbe először és nem csoda, hogy hatal- mentes nagyszerű deklamálús volt az, mas botrányt váltott ki. Hiszen a XV11. ame ly meggyőzött minket a nagy szíszázad az ellenreformáció kora és me- nészi kvalitásokról. Ha Olty Magda részségnél is több ekkor és így színre káprázatos Donnájára, Gobbi Hilda kivinni a Tartuffet, amelynek éles társa- válóa n megformált Permellejére, Madalombírálatát a moliéri vígjáték for- i<>r Tamás mesteri Tartuffejére, avagy mai tökéletessége meghatványozza. Mai Ferenc higgadt Cléantejére szemmel tekintve is merész ez a szín- gondolunk, és ha hozzátesszük, hogy mű, amelynek nem évülő értékét mi Makkai Margit, Töröcsík Marianne, sem bizonyítja jobban, mint az, hogy R a' z J^ o s: KáU a* mondanivalója mába érően gúnyba öli ^ereplok is nagyszerűen beilleszkeda tartuffei és orgoni maradiságot. te k « i o* tós b°' f*°f CSak e™ szo t " * mondhatunk: köszönjük. A Nemzeti Színház Tartuffe-inszce- . . . .. w .. „ . . . , , . .. . '' . A budapesti Nemzeti Színház fennnáctojaban a rendező Major Tamás nem másának nQ éve ófQ eiöször j á' tszot t törekszik a mu aktualizálására és e te- küimön Az mes Bratislavdba n kintetben nem követi számos más öf / e„ épás án w szi nmüvel színház ily iranyu probalkozásavt. 1942 szerepelt Közönségiink szer etettel foóta egyazon felfogásban kerül színre gadtQ hms S2ÍĽu e, uált el a magya r a Tartuffe, mivel a közönség így sze- müvészektö L Mikuláš Huba. a Szlovák rette meg. Ugy hisszük, hogy ez a fel- Nemzeti Színház színésze az utolsó fogás nem válik a mű kárára. Hiszen eľóadás utá n keresetlen, közvetlen a komédia nagyszerű cselekményét, ra- savakkal blicsúzott vendégeinktől, gyogó alakjait oly erővel tudja meg- Hangsúlyozta, hogy a szlovák és maeleveníteni a Nemzeti Színház gárdája, gya r „ép barátsága közös történelmen, hogy rtem sikkad el egyetlen egy gon- közös haladó hagyományokon épül. Pedolat sem. töfit, a legnagyobb magyar költőt Garcia Lorca: Bernarda háza című szlovák anya szülte, míg Hviezdoslav, drámájának megrázóan erős bemutató- a szlovák líra legnagyobb mestere maja után nehezen tudtuk elképzelni, gyar nyelven írta első verseit, mindig hogy színészektől kaphatunk annyit, híve volt a magyar kultúrának, melyen mint amennyit egy egészen más zsá- nevelkedett. Az ilyen örökségből tápnerben, a vígjáték síkján a Tartuffe lálkozó kölcsönös barátságot a kulturáelöadásában kaptunk. Jankovich Ferenc lis élet terén is erősíteni kell. Ezt magyar fordítása, amely a nyelv min- a célt szolgálják — sikerrel — a két den ízét, árnyalati gazdagságát érzé- testvérszínház budapesti és bratislavai kelteti, nem csekély mértékben hoz- cserefellépései. zájárult a műélvezet fokozásához. Gály Iván ünnepi vacsora , Érdekes ez a magyar film, amely az izgalmas, drámai fordulatokban bővelkedő keretmesébei két világ — a letűnt burzsoá korszak urambátyám alakjait és a felnövő, tiszta iellemű szocialista embertípusokat állítja szembe egymással. A kettő között áll gyengén és gyökértelenül Varsa József főmérnök, aki ugyan szegény családból származik, de gazdag lánynyal kötött házassága s a dölyfös új rokonok és elkényeztetett erosza_ kos felesége elszakítják öt családjától. A Kossúth-díj elnyerésének tiszteletére adott ünnepi vacsorán mégis összekerülnek az összes rokonok és drámai fordulatok közepette kiderül, hogy kiben mi lakik. Kitűnik, hogy ki áhítozik a Kossuthdíjjal járó pénzjutalomra és ki szereti önzetlen testvéri szeretettel magát az embert: Varsa Józsefet. A főmérnök ráébred mulasztásaira, hibáira és isméi megtalálja elidegenedett, félrelökött családját. Értékes a film, mert lélektanilag helyesen, élesen Kidomborítja szinte mikroszkóp alatt boncolja az egyes típusokat megszemélyesítő alakokat. Van mondanivalója és ezt <t mondanivalót meggyőzően művészi erővel jutattja kifejezésre. Az ünnepi vacsorán kiderül, hogy nemcsak a gyenge tétovázó főmérnök hibázott, de épp olyan hibásak családiának ön • tudatos, erős tagjai, akik megsértődtek és magára hagyták testvérüket, nyitva hagyták az utat a kútmérgező méltóságos rokonoknak, akik feleségeikkel együtt kételyeket és elkeseredettséget ébresztettek a tehetsége» szakemberben. Sajnos, a nagyon jól induló, kitűnő rendezésű film nagy hatását lerontja a befejező rész Addig töretlen vonalvezetéssel, szilárd kézzel megjelölt uton halad. A film befejezese azonban elkapkodott széteső és kissé zavn ros. Nem ad választ « kérdésre, illetve nem tesz kielégítő pontot a történet után. A jo mérnök ugyan megbékél családjával, de a legfőbb akadály, a fe leség állásfoglalásának változása nem hiteles. A film nagy erősségét jelentik a színészi teljesítmények. A néhanyszavas epizoasze repeket is kiváló művészek játsszák, ak'k megdöbbentően hiteles, húsból-vérböl formált típusokat alakítanak, ŰT SZÓ 6 & 1957. szeptember 7.
