Új Szó, 1957. szeptember (10. évfolyam, 243-272.szám)

1957-09-02 / 244. szám, hétfő

Egy gyűlés margójára A múlt hét szombatján Böjtös " Ferenc, az Ipolybalogi He­lyi Nemzeti Bizottság titkára gyű­lést hívott össze, melyen a nemzeti bizottsági tagokon és a tömegszer­vezetek vezetőin kívül részt vettek azok az egyénileg gazdálkodók is, akik beadási kötelezettségüknek nem tettek eleget, továbbá azok, akik példásan teljesítik beadásai­kat. Az összejövetel tárgyát az aratási munkák értékelése, a csép­lés meggyorsítása, a gabonabeadás és a falu szocialista építésének kér_ dése képezte. Böitös elvtárs beszámolójában vázolta, hogy községünk lakosságá­nak egy része a jó termés ellenére sem tett eleget kötelességének, holott egyes dolgozó varasztok mint Mézes Lajos, Varga Ištván 110 százalékra teljesítették gabona­beadásukat. A vitában egészséges bírálat és önbírálat fejlődött ki, ami fényt derített a lemaradás oka_ ira. Aztán a HNB határozatot ho­zott, hogy vasárnap délután agit­kettősök járják be a községet és elbeszélgetnek a dolgozó parasztok, kal a beadás fontosságáról. . Az elhatározást tett követte. A siker nem maradt el, mert hétfőn több mint szdz mázsa gabonát szál­lítottak a nép raktárába. ¥ Illés József, Ipolybalog ©ooeexDOoooooo^^ Losonc az első A város és a falu szépítési akció első félévének értékelésénél újra a lo­sonci .iárás lett az első a Bainská Bystrica-i kerületben. S ezt dolgozó­ink szorgalmas és lelkiismeretes mun­kájukkal érték el. Polichnon és Bugyi­nárn, ez év elején már új kultúrházat avattak. De befejezéshez közeledik a kétkeresztúri, Ientvorai, mučíni, pra­hai és a ľuboreči kultúrház is. Lovi­nabányán épül az új' nyolcéves is­kola. Lupočon és a Bobročská Leho­ta-i tanyákon még ez évben beköltözik a diáiksereg az új iskolába. Hogy mi­lyen szép munkát végeztek falvaink lakosai, bizonyltja az a tény, hogy az elvégzett munkából 90 korona esik já­rásunk egy-egy lakosára. S. L. A jó munka gyümölcsöző A pelsőci szövetkezetesek verseny­ben állnak a szalóciakkal. — Minden igyekezetünket latba t etettük — mondja Pulen Lajos zoo­technikus, - hogy elsők legyünk a beadásban, de ebben a nagy csatában a szalóciak lettek a győztesek. Ez azonban nem kedvetlenítette el a tagságot, mert látják az eredmé­nyeket. A szövetkezet két saját gé­pével már egy héttel ezelőtt végzett a csépléssel. Tíz nap alatt 22 vagon­A szövetkezetben soha azelőtt sem sen ehhez jár még a havi előleg, fordult elő, hogy egy hektáron 32,5 Gombos Boriska fejőnő a mezőn is mázsa gabonát termeltek volna. Az dolgozik. Munkájáért 650 kg termést idén annyi termett. Ez gyönyörű eredmény. A tagság azonban más termelési vonalon is el­dicsekedhet eredményeivel. A munka­egység értéke pl. 20,- korona. A szövetkezet tagságának már ki­osztották a munkaegységekre a ga- zsát. és 320 korona havi előleget vett fel. A szövetkezetben egyébként az ál­lattenyésztés is jól fejlődik. Marha­húsbeadásukat szépen teljesítik, 98 mázsából 75 mázsát már beadtak, s az 56 mázsa sertéshúsból is 53 má­bonajárandóságot. Nagy János meg a felesége 20 mázsa 40 kiló gabonát A magángazdálkodók, látva a szö­vetkezet fejlődését, bizony erősen nal csépeltek ki. Kötelező beadásukat, kapott, ezenfelül havonta rendszere- gondolkoznak. Az elért eredmények­402 mázsa gabonát, már beszállítót- sen 1330 koronát visz a házhoz. Ur ták. Búzából terven felül is adtak bán Lajos a mezei munkacsoportban be 120 mázsát. 12 mázsa gabonát kapott, természete­Még nagyobb eredmények éri Járásunkban a fogyasztási szö- százalékra .teljesítik. Az említett ke­• vetkezetek nem rendelkeztek a rejkedelmi dolgozóikkal a fogyasztók múltban rendes boltokkal. Ma azonban is megvannak elégedve, már örömmel megállapíthatjuk, hogy illés Bertalan a régi, sötét szűk boltok helyére mo-' dern üzletek kerülnek. A fogyasztási szövetkezet vezetősége megértette, hogy a terv teljesítése csak akkor biztosítható, ha a szakmai képzettség állandó emelése mellett az üzletháló­zatunkat is kibővítik:.- Bélytoen például már új áruházban szolgálják ki a fo­gyasztókat s amióta ez az áruház fel­épült, a fogyasztás nyomban megnöve­kedett, mivel havi tervüket százezer koronával állandóan túllépik. Szomoto­ron egy roskadozó házat szép és cél­szerűen berendezett üzletté alakítot­ták át. Ez évben a kiskereskedelmi árufor­galmi terv harminc millió koronával magasabb a tavalyinál, de előrelátha­tóan könnyebben tudjuk teljesíteni, mint a tavalyit. Ez is bizonyítja, meny­nyivel emelkedik a jakosság életszín­vonala. Járásunk kereskedelmében példásan megállják helyüket Szabó József, Gajdos Gyula és Loksa Jolán, akik tervüket állandóan 180—200 nek tudható be, hogy rövid időn belül 5 magángazdálkodó paraszt 23 hek­tár földdel lépett a közösbe. Pásztor Ferenc, Lőrincz Sándor, Konc I ászió­né, Polyák Jánosné és Csehó István ma már szövetkezeti tagok. Ők is beszéljenek, meg a régebbi szövetkezeti tagok is az egyénileg gazdálkodókkal, hogy gyarapítsák a szövetkezet nagy táborát. Prihradszky Lajos, Gömörhorka. a helyi nemzeti bizottság elnökévé. Sem a lakosság, sem a nem­zeti bizottsági tagok nem té­vedtek. E napokban belépett a szö­vetkezetbe. Tisztában van a szövet­kezeti gazdálkodás előnyeivel s ezek után jobb agitációs munkát fejthet ki. A többi nemzeti bizottsági tagok is követhetnék példáját és a király­révi egyénileg gazdálkodók is. Az agitáció tovább folyik, hogy minden dolgozó paraszt tagja legyen a szövetkezetnek. Deák István, Zsigárd Szépítik a várost Nyáron sem fe­ledkeznek meg a város szépítéséről. A zselízi fiatalok iskolai szünidő alatt teljes mértékben bekapcsolódtak ebbe a munkába. Képün­1957. augusztus 2-a fontos dátum kön Csudai Géza, Imreg életében. Ekkor gyulladt ki Ecsi, Ridli és Tóth először a régen óhajtott villanyfény. m u„£ a közben. A bekapcsolás ünnepélyes aktusánál ott volt a falu apraja-nagyja. Szűcs János Imreg villanyt kapott Michló János Zselíz TÜNDÉRI TO ÚJ szó Épül Handlová. Képünkön az újonnan épülő Warsava-városrész egyik utcája látható Butyor József felvétele ;—| ÚVJUK Ä NÉP VAGYONÁT IPOLYBALOG A nagycsalomijai szövetkezet után az ipolybalogi szövetkezet 5s méltóképpen felsorakozott a kékkői járás cséplésben élenjáró szövet­kezetei közé. Éppen a cséplés derekán tartottak, amikor az ipolysági vasútállomásra 14 000 tégla érkezett az EFSZ sertéshizlaldája részére. Ezt a sürgős kérdést úgy oldották meg, hogy a szövtkezet tagsága vállalta, a nappali cséplés után hozzáfognak a tégla éjjeli szállításá­hoz. Három éjszakán át szállították a téglát, de reggel hatkor úgy álltak munkába, mintha egész éjjel az igazak álmát aludták volna va­lamennyien. Ebből a nehéz munkából becsülettel kivették részüket az asszonyok is, akik ésszel és kézzel egyaránt a szövetkezeti vagyon gyarapodásán fáradoznak. (Illés József leveléből.) PÓTOR A kékkői szénbányáknak Póiortól mintegy 7 km-nyire saját rekeá­ciós központjuk van Sósáron. Szerény kis fürdő ez, de kellemes hely, ahová szívesen rándulnának ki vasárnaponként a pótori és nagykür­tösi bányászcsaládok. A fürdőt azonban csak gyalogszerrel lehet meg­közelíteni, s ez gyermekekkel elég körülményes. Felmerült tehát a bá­nyászok között az a gondolat — írja levelében Sólyom László —, hogy jó lenne Sósárra szombat-vasárnaponként autóbuszjáratot indítani, amely oda- és visszaszállítaná bányászainkat. Sósáron bizonnyal fel­frissülnének bányászaink, s ebből csak haszon származhatna. Mit szól hozzá a ČSAD? AZ AJNÁCSKŐI téglagyárban ez év májusáig a kazán a gépek hajtása mellett meleg­vizet is szolgáltatott a dolgozók tisztálkodásához. Azonban új, diesel­motort kapott az üzem, az üzem dolgozói — mint levelében Agócs Vilmos írja — kénytelenek felhevült testükről a kemence melletti munka izzadtságét és porát hideg vízzel lemosni, ami sok megbetege­désnek lehet okozója. A melegvízszolgáltatás csupán egyetlen alkat­részen múlik, amit már többször sürgettek a losonci igazgatóságon, de az illetékesek fülük botját sem mozgatják a dolgozók panaszára. Az ajnácskői téglagyári munkások kérik, mielőbb legyen melegvíz a téglagyárban, hogy műszak után rendesen tisztálkodhassanak! Még egy levél érkezett Ajnácskőről, mely arról számol be, hogy az ajnácskői labdarúgópálya mellett egy árva traktor szomorkodik. Ki tudja, ki és mikor hagyta ott ezt a gépet, amelynek most egyetlen foglalkozása, hogy vasárnaponként végignézze az izgalmas labdarúgó­mérkőzéseket. Régóta ott van, legalább is a vastag rozsdaréteg azt bizonyítja. Abroncsai már nincsenek, kerekei mélyen az iszapba süly­lyedtek, alaposan ki van „fosztva". Kormánykereke árván mered az ég felé, úgy tűnik, ő maga is égbekiáltónak tartja sorsát. Mert mi an­nak tartjuk! Ha még használható lenne, miért-nem mentik meg a vég­ső pusztulástól, ha pedig már nincs mentség! a hulladékgyűjtőbe vele! A HNB kötelessége kivizsgálni, ki Sáfárkodik így a dolgozó nép vagyo­nával ! MARTOS ifjúságának teljesült a kérése és ma már minden héten van a mozi­ban filmelőadás. Nagyon köszönjük az Oj Szónak, hogy ezt elintézte — írja Jóba István. FELSÖBALOG EFSZ-tagsága szint'én köszönetét fejezi ki az Oj Szónak, miután köz­benjárásunkra a villanyszerelési munkálatokat az EFSZ-ben befejez­ték. Jász István a köszönőlevél mellé az EFSZ egy további fájdalmát is csatolta, remélve, hogy a nyilvánosság segítségével e panasz is gyors orvoslást nyer. Két évvel ezelőtt ugyanis a kerületi ipari vállalat rimaszombati üzemében a felsőbalogi EFSZ megrendelte a tyúkólak bádogtetejének javítását. A munkát nem végezték el, a vállalat viszont átalakult és lett belőle járási építészeti kombinát, s természetesen az előző meg­rendeléseket nem voltak hajlandók elvégezni. Az EFSZ ez év elején újabb megrendelést adott be a régi vállalat új elnevezésének pontos betartásával, de ez sem segített, a tetőt nem javították meg, a tyú­kok csak áztak és döglöttek tovább. Egy hónappal ezelőtt az EFSZ vezetősége arról értesült, hogy a megrendelés elveszett, tehát sürgő­sen újabb megrendelést írtak, pontosan címezték, és eljuttatták a fenti céghez. Telefonon és személyesen sürgették a tyúkólak tetejének meg­javítását, a válasz mindig csak az volt: — Egyelőre erről szó sem le­het. Eddig 250 tyűk pusztult bele a bürokratikus huzavonába és senki sem tudja, hogy mikor lesz vége ennek az „egyelőré"-nek. Mi úgy véljük, hogy hamarosan, mert a járási ipari kombinátnak kötelessége az EFSZ-ek támogatása. A HERNÁD VÖLGYE Erdőkoszorúzta hegyek, a völgyben tovarohanó Hernád, itt töltöttem szabadságomat. A felejthetetlen szép emlékek közé egy tövis is szorult — igy ír Hemerka Olga lapunknak. Íme a tövis: A Hernád völgyének ezen a részén űj "vasútvonalat építettek s egy többkilométeres alag­utat is fúrtak. Mikor ezt az évekig tartó munkát befejezték, vagyont érő dolgokat hagytak szanaszét a völgyben. Kis vagonok ötösével­hatosával ott rozsdásodnak a folyóparton. A törmelék közül kikandi­káló famennyiséggel (és még mennyi van alatta!) egy község évi fa­szükségletét lehetne fedezni. Az erdőben kátránypapírral szépen leta­karva bálaszámra fekszik a szigetelőpapír — jobb sorsra várva. Nem vagyok szakember — írja Hemerka Olga —, én csak a magam és a többi ott megforduló dolgozó véleményét írtam meg, mert mi elképedve néztünk: — Hát igy is lehet? Ezt is lehet? Vajon ki a fe­lelős ezekért a dolgokért? Sós Katalin gőben, a víz különleges hatása, a fürdés mellett a cdnakozás, vitorlá­zás különleges varázsa. A tó egyszerre bukkan elő a Ja­zerka terasza előtt. Az 55 hektárnyi területen fekvő, erdőkkel övezett Hámri tó tulajdonképpen csak halas­tó, melyet még 1544-ben létesítettek. Egy hajdani vaskohó adott alkalmat a XV. század végén a tó keletke­zésére. Ezüstöt kerestek a vidé­ken, s ezüst helyett vasra bukkantak a kutatók. Vasérckohó részére kel­lett a víz, s akkor létesült a Hámri tó is. A vaskohóknak azonban már nyomuk sincs. Mintegy negyven év előtt kezdték kiépíteni a környéket, melyet a múlt­ban fővárosunk ér, a határvidék gaz­dag polgárai látogattak. Ma pedig ez is a ROH-üdülő központja, ahová kéthetenként mintegy 260 ROH-tag látonat — a sck pionír és egyéb nya­ralókon kívül — és nyer pihenést, felüdülést. Sok szép és érdekes dolog tárul itt a nyaralók és kirándulók szemei elé. Turisták, utasok — különösen azok a nyaralók — akiknek nem ma­qaslati levegő vagy külön gyógyfür­dő kell, keresve sem találnak szebb és alkalmasabb helyet mint Hamr na Jezeret, vagy Stráž pcd Ralskemet. Sólyom László, Losonc. Česká Lipától Mimoňon át haladva egyre közelebb érkezünk a Český raj vidékének különleges szépséget nyújtó tavaihoz, amely Stráž pod Ralskmnél és a Hamr nad Jezeŕenél valódi fürdőhellyé szélesül. Nem hiába mondják erről a vidékről, hogy a tu­risták legjobban keresett vidéke. Az erdők talán szebbek, gazdagab­bak máshol, de itt mindenki elámul attól, amit e vidék varázsának lehet­ne csak nevezni. A mély erdők, az óriás völgyek, a sok forrás és tó tele van romantikus szépségekkel, amit a környék és a városck gazdag történelmi múltja és régiségei egé­szítenek ki. Van valami hűvös s ugyanakkor párás fojtottság a leve­A Hamr na Jezefe tó látképe. Előtérben az üdülő-telep. «

Next

/
Oldalképek
Tartalom