Új Szó, 1957. szeptember (10. évfolyam, 243-272.szám)

1957-09-13 / 255. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek / SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. szeptember 13. péntek 30 fillér X. évfolyam. 255. szám, A bányásznap után se lankadjon a több szénért, vasércért folyó verseny Szokássá vált már, hogy a bá­nyászév leteltével értékeljük vég­zett munkánkat, megnézzük, mi volt jó bányászatunkban, s mi rossz, kitűzzük magunk elé az irányt, amelyen haladva sikerre visszük munkánkat, igyekezetün­ket. így tettünk az idei bányász­napon is és az ez évi eredménye­ket értékelve azt a tanulságot vonhattuk le, hogy a szocialista munkaverseny volt az, amely elért sikereinket lehetővé tette és ezzel szemben éppen a verseny hiánya, vagy rossz megszervezése okozta sok helyütt a lemaradást, azt, hogy sok ezer tonna szén nem került felszínre. Dicsérettel kell szólnunk azokról, akik az elmúlt bányászév­ben kiváló tettekkel öregbítették bányászatunk jó hírnevét, mint Mynarz ifjúsági kollektívájáról, amely annak idején Donbasz kom­bájnjával világrekordot ért el, a príbramí bányászokról, akik a vá­gathajtásban értek el világraszóló eredményt. Őket éppen a szocia­lista versengés ösztökélte ilyen eredmények elérésére s így váltak azokká, akik tettekkel valósították meg a „több szenet, vasércet a hazának" jelszót. Mikor azonban ama bányák eredményeit nézzük, amelyek az országos átlagot rossz eredményeikkel lerontották, azt vesszük észre, hogy ezekben a bányákban a szocialista munka­verseny elhanyagolása volt egyik legfőbb oka a lemaradásnak. Amikor jó példát keresünk, el­sősorban vasércbányáink eredmé­nyeit kell megemlítenünk. Ha ta­valy még a rudňanyi bányák le­maradozásáról írtunk, nem telt­jük azt ma. Ma a rudňanyi bányák dolgozói olyan felajánlás teljesíté­sén dolgoznak, amely szerint az év végéig 26 661 tonna vasércet termelnek terven felül és két és félmillió koronával növelik az ak­kumulációt. Most még csak szep­tember van, de a rudňanyiak már több mint három és félmillió ko­ronát adtak terven felül az állam­pénztárnak. Vagy nézzük a rozsnyói bányá­szokat. Merész felajánlásaikat tel­jesítik, kihasználják a gépeket, ál­landóan korszerűsítik munkahe­lyeiket. A Gömöri Vasércbányák csak augusztusban 1479 tonna vasérccel fejtettek többet, mint amennyit a terv előírt. Sikerült elérniök azt, amit sajnos szénbá­nyáinkban annyira hiányolunk, az egyenletes tervteljesítést. A Gö­möri Vasércbányák az év elejétől 103 százalékra teljesítik tervüket, s ez elsősorban a jó munkaszerve­zés eredménye, azé a munkaszer­vezésé, amely számít a szocialista munkaversenyre, a bányászok kez­deményezésére. Ők is, mint szén­bányászaink, hosszú éveken át csak a régi munkamódszerekkel dolgoztak, nem ismerték a gépesí­tést. De nem húzódtak tőle, s ma már minden igyekezetük arra irá­nyul, hogy minél több géppel dol­gozhassanak, s kevésbé fáradsá­gos munkával minél több vasércet hozzanak a föld felszínére. Távol­ról sincs még mindenütt rakodó­gép, gyakran még mindig a jel­legzetes rakodókosárral dolgoznak, de nem akarnak lemaradni, kér­nek gépeket, s ha kapnak, meg is becsülik őket, kihasználják ere­jüket. A munkaszervezésben és a gépek kihasználásában — annak ellenére, hogy nem egyenlő kö­riilméňýekrôl van szó — példának állíthatjuk oda vasércbányászain­kat szénfejtőink elé, akik bizony ebben nem érték még el a kívánt színvonalat. Szénbányáink Szlovákiában az idei bányásznapot bizony 65 000 tonnás lemaradással fogadták. Nem minden bánya maradt ugyan le, főleg a novákyi Béke- és Ifjú­sági-bányákról van szó. Póto­ron az utóbbi időben a műszak­mulasztások nagy száma fékezte a fejtést. Ezenkívül minden szén­bányában egy közös hiányt fe­dezhetünk fel: a munkaerőhiányt. Ezt nem úgy kell értelmezni, hogy kevesen jelentkeztek a bányákba, hanem — mert a bányászokhoz szólunk, — úgy hogy a bányák nem tudták megnyerni állandó munkára a brigádosokat. Hiszen Szlovákia bányáiba csak augusz­tusban 384 dolgozó jelentkezett. Ugyanakkor azonban 478 dolgozó elhagyta bányáinkat. Ez arra fi­gyelmeztet, hogy lényegesen meg kell javítanunk az új dolgozókhoz való viszonyt a bányákban, őket is teljes mértékben be kell kapcsol­nunk a szocialista munkaverseny­be. Hiszen az anyagi és szociális feltételek megvannak arra, hogy az új dolgozókból állandó bányá­szok váljanak. Ma a bányásznap után újabb tanújeleit láthatjuk annak, hogy a munkaverseny ápolása, fejleszté­se döntő szerepet játszik a fej­tésben. Vegyük csak Handlovát, amely évekig a legnagyobb mér­tékben lemaradozó bánya volt. Még ma is fennállnak azok a fogyaté­kosságok, amelyekről fentebb be­széltünk: a munkaerőhiány, a munkamulasztások nagy száma. Mindennek ellenére azonban a bá­nyásznap előtt nagy lendületet vett a szocialista munkaverseny, s ez nem lankadt mind máig sem. S az eredmény: az első szeptem­beri dekádban Handlová vezet Szlovákia szénbányái között. Az első dekád tervét az egész bánya teljesítette. Amint a fentiekből is kitűnik, bányáinkban megvan minden le­hetőség a hibák megszüntetésére, s a siker minden bizonnyal nem marad el, ha úgy mint azt a vas­ércbányáinkban, s legutóbb Hand­lován teszik, mindenütt a ver­senyre, a munkaszervezésre, a munkaerők állandósítására össz­pontosítják a figyelmet. Handlová vezet A h-mdlovai Nagybánya bányászai a bányásznap óta a dorogi 10. tárna ma­gyar bányászaival versenyeznek. Szep­tember első dekádjában teljesítették a fejtési tervet, úgyhogy ez idő szerint a Handlovai Nagybánya Szlovákia legsi­keresebb szénbánya-üzeme. A sikeres tervteljesítés Michal Pekár mérnök ve­zetésével mindenekelőtt az északi sza­kasz érdeme. Szeptember első tíz nap­jában 118,6 százalékra teljesítették a fejtési tervet. Jól teljesítik a tervet Rudolf Bezák vezetésével az új nyugati szakaszon is. Az első dekádban 600 tonna szenet fejtettek terven felül. Az új nyugati szakasz bányászai sikeresen teljesítették a bányásznap tiszteletére tett kötelezettségvállalást és szeptem­ber l-ig 830 tonna szenet fejtettek és 18 méter folyosót vágtak terven felül. A Nagybánya fejtési tervének teljesí­tésében egyelőre a nyugati és a déli szakaszok maradnak le. E két bánya­szakasz dolgozói a Nagybánya és a dorogi magyar bányászok közötti ver­seny handlovai győzelméhez való hoz­zájárulás törekvésében, kötelezettséget váilaltak, hogy szeptember végéig ki­egyenlítik a szénfejtési hiányt és 850 tonna szenet fejtenek, 16 méter fo­lyosót vágnak terven felül. A mongol és a csehszlovák nép testvérek a szocializmus építéséért, a nemzetek közötti barátságért és a békéért folyó harcban Prágába érkezett a Mongol Népköztársaság kormányküldöttsége Csütörtökön, szeptember 12-én dél­előtt hivatalos látogatásra Prágába érkezett a Mongol Népköztársaság kormányküldöttsége, Jumzsagijn Ce­denbal, a Mongol Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökének vezetésével. A küldöttség a csehszlovák kormány meghívására látogatott el hazánkba, viszonozva küldöttségünk ez év áprili­sában tett mongóliai látogatását. A küldöttség tagjai között vannak: Szonomin Avazed, a Minisztertanács elnökhelyettese és külügyminiszter, Dorzsijn Szamdan, a Mongol Népi For­radalmi Párt Központi Bizottságának titkára, Sagdarin Ceveen, az Állami Tervbizottság elnökhelyettese és Szan­davin Ravdan, a Mongol Népköztársa­ság csehszlovákiai rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete. A Távol-Kelet országából érkezett becses vendégeket, mely országhoz né­pünket a szocialista építés közös cél­jai és a béke megtartásáért folytatott harc fűzi, fővárosunkban szívélyes fogadtatásban részesítették. Ezt bizo­nyította a mongol és csehszlovák ál­lamzászlókkal, valamint a Szovjetunió és a népi demokratikus államok zász­laival feldíszített ruzyni repülőtér is. A repülőtér épületének homlokzatán vörös színű transzparens díszlett, mon­gol nyelvű felirattal üdvözölve a test­véri mongol nép képviselőit. A prágaiak százai már megtöltötték a repülőteret, amikor gyülekezni kezd­tek az ünnepélyes fogadtatás hivata­los vendégei. Jelen voltak a párt és kormány képviselői: Rudolf Barák, Ja­romír Dolanský, Antonín Novotný, Vi­liam Široký, Ľudmila Jankovcová, to­vábbá Karel Poláček miniszterelnök­helyettes, Jiŕí Hendrych, Bruno Köhler és Vratislav Krutina, a CSKP KB tit­kárai, dr. Emanuel Šlechta mérnök­professzor, dr. Josef Plojhar és dr. Jo­zef Kyselý miniszterek, a Nemzeti Front pártjainak elnökei, Richard Dvofák külkereskedelmi miniszter, a kormány további tagjai, Antonín Gre­gor, a külügyminiszter első helyettese, Emil Hršel. a Mongol Népköztársaság­ban működő csehszlovák nagykövet, a nemzetgyűlés szűkebbkörű elnökségé­nek tagjai, a miniszterhelyettesek, a Nemzeti Front szervezetei, a közpon­ti hivatalok és közéletünk képviselői. A fogadtatáson jelen voltak a prágai diplomáciai testület tagjai is. Tíz órakor Budapestről megérkezik a különrepülőgép, amelyből kiszáll Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Nép­köztársasáq Minisztertanácsának elnö­ke, és a küldöttség többi tagja, akiket hazánkba vezető útjukon dr. Dobromii Ječný, a Külügyminisztérium diplomá­ciai protokollfőnöke kísér. Az első kéz­szorítások Viliam Široký miniszterel­nökkel s a párt és a kormány többi képviselőivel. A mongol küldöttség üd­vözlésére eljött Szandavin Ravdan, a Mongol Népköztársaság prágai nagy­követe is, aki aztán a küldöttség tag­jaként csatlakozott a vendégekhez. A mongol és csehszlovák államhim­nuszok elhangzása után Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Viliam Ši­roký miniszterelnök kíséretében szem­lét tartott a díszőrség fölött. A prágai pionírok virágcsokrokat nyújtottak žt a mongol vendégeknek. Állandóan hal­latszik a hurrázás, az összegyűlt kö­zönség zászlók lengetésével üdvözli mongol barátainkat. Cedenbal elnök ezután üdvözli a diplomáciai testület tagjait és a többi jelenlévőket. A prá­gai helyőrség díszalakulata díszmenet­ben vonul el a Mongol Népköztársaság kormányküldöttsége és a csehszlovák párt- és államvezetők előtt. A baráti ország kormányküldöttsé­gét Viliam Široký miniszterelnök üd­vözölte. Beszédére, melyet hatalmas ovációk kísértek, J. Cedenbal, a Mongol Nép­köztársaság Minisztertanácsának elnö­ke válaszolt. A mongol küldöttség vezetőjének szívélyes szavait a jelenlévők tapsa kí­sérte. Cedenbal elvtárs, a mongol kor­mányküldöttség vezetője a repülőtér­ről való távozása előtt Viliam Široký miniszterelnök kíséretében még elha­lad az örömtől lelkesedő pionírok sor­fala előtt, akik szorosan köréje sereg­lenek és piros kendőikkel integetnek. A küldöttség útja a vendégek prá­gai szállására a baráti érzések mani­fesztációja volt, melyeket népünk táp­lál a Mongol Népköztársaság iránt, Ce­denbal és Široký elvtársakat, akik' együtt ültek a nyitott autóban, Prága utcáin a lakosság tömege üdvözölte. Cedenbal elvtárs alig győz válaszolni a gyermekek és felnőttek üdvözlésére, akik sűrűn szegélyezik az Októberi Forradalom terét, a Győzedelmes Feb-/ ruár utcát. V* Široký elvtárs üdvözlő beszéde Drága Cedenbal elvtárs! Drága mongol barátaink! Elvtársak! Engedjék meg, hogy a Csehszlovák Köztársaság kormánya és Csehszlová­kia népe nevében őszintén és teljes Szívemből üdvözöljem önöket hazánk fővárosában, Prágában. Drága barátainkat, annak a hős nép­nek képviselőit üdvözöljük önökben, amely népi forradalmi pártja vezeté­sével a Szovjetunió nemzetei után el­sőnek rázta le a kizsákmányolók ural­mát és teremtette meg a népuralmat. Annak a népnek képviselőit üdvözöljük önökben, amely a feudalizmus meg­buktatása után a Szovjetunió testvéri segítségével a közvetlen átalakulás já­ratlan útján a szocializmus építéséhez látott. A szocializmus más országaiban tett látogatás után jöttek el. hazánkba. Örömmel kísértük ezt az útjukat, amely a szocialista országok elvtársi együttműködése elmélyítésének és to­vábbi kiszélesítésének újabb sikere, hozzájárulás a Szovjetunió vezette ha­talmas szocialista tábor egységének megerősítéséhez, a világbéke ügyének megszilárdításához. (Folytatás a 2. oldalon.) Sokoldalú segítségben keil részesíteni cIZ Új Szövetkezeteket Közlemény a kormány üléséről A szövetkezeti gazdálkodás idei gyors fejlődése a kormány, a nemzeti bizott­ságok és a Nemzeti Front szervezetei­nek állandó figyelmét és segítségét követeli meg. A jelenlegi szükségletek elemzéséből kiindulva, a kormány 1957. szeptember 11-i ülésén néhány újabb intézkedést hozott az új egységes földművesszövet­kezetek anyagi és szervezeti biztosításá­ról. Miután az új szövetkezetek első évi gazdá'kodása jó eredményeinek biztosításának fontos feltétele az őszi munkák, főleg a szántás és vetés idő­ben való és megfelelő elvégzése, a kor­mány elhatározta a traktorok és von­tató felszerelések számának emelését, gyártásuk, behozataluk és szállításuk meggyorsítását a gép- és traktorállo,­mások számára, amelyeknek alapvető segítséget kell nyújtaniok az új egysé­ges földművesszövetkezeteknek. Egy­úttal fontos, hogy az új egységes föld­művesszövetkezetek az őszi munkák idejében való elvégzésére összes saját munkaeszközeiket is teljes mértékben felhasználják. Segíteni kell az új egységes földmű­vesszövetkezeteknek abban is, hogy megvalósíthassák az állatok közös is­tállózását. E célra a kormány újabb beruházási hiteleket szabadított fel az új EFSZ-ek kiépítésére és határozatot hozott ezen építés anyagi biztosításá­ról. Elsőbbségi jogot biztosítanak szá­mukra az építőanyag, gépek, vetőmag és műtrágyák szállításánál. A kormány egyúttal meghagyta a kerületi nemzeti bizottságok tanácsai­nak, hogy tárgyalják meg az új EFSZ-ek helyzetét és a legnagyobb mértékben szervezett segítséget biztosítsanak ne­kik főleg a gép- és traktorállomások brigádközpontjainak kiépítésével. A szervezeti és anyagi biztosítás fon­tos feltétele annak, hogy az egységes földművesszövetkezetek megalakulá­suktól kezdve jól gazdálkodhassanak és emeljék a termelést. A szövetkezeti mozgalom fejlődése és tömegjellege megköveteli a Nemzeti Front összes szervezeteinek és szer­veinek funkcionáriusaitól és az üzemek dolgozóitól, hogy segítséget nyújtsa­nak az új EFSZ-ek anyagi és szerve­zeti biztosításánál. Ezért a kormány a Nemzeti Front szervezeteihez és szerveihez fordul, hogy hatékonyan segítsenek az egysé­ges földművesszövetkezeteknek és fel­hívja a mezőgazdasági, gépipari és építőanyagipari üzemek munkásait és dolgozóit, hogy a termelési feladatok pontos teljesítésével és túlteljesítésé­vel járuljanak hozzá a lehető legjob­ban fejlődésük anyagi biztosításához és ezzel a mezőgazdasági termelés to­vábbi emeléséhez. Jobban gazdálkodjunk a béralapon kívüli juttatásokkal A kormány foglalkozott továbbá a béralapokon kívüli költségvetési esz­közökből egyéneknek nyújtott külön­féle fajtájú kifizetésekkel való gazdál­kodással. Ezek a juttatások évente már néhány milliárd koronára rúgnak és ezért e pénzösszegekkel való gazdál­kodás rendkívül nagy figyelmet igé­nyel. Az utóbbi években állandóan növe­kednek a béralapokba be nem sorozott különféle egyszeri rendkívüli jutalmak kiadásai, például véleményezésért, ku­tatásért, tervekért, iskolázásért, művé­szi tevékenységért stb. adott jutalmak, melyeket a gazdasági és költségvetési szervezetek saját dolgozóiknak fizet­nek szolgálati kötelességeiken kívül végzett munkákért vagy pedig vállala­ton kívüli dolgozóknak olyan munká­kért, amelyeket saját alkalmazottak végezhetnének és kötelességük lenne végezni. Emellett azonban népgazda­ságunkban nem mutatkozik meg kife­jezőbben e jutalmak befolyása a ter­melés, a munkatermelékenység növe­kedésében és a szolgálatok minőségé­ben, sem pedig a művészi és kulturális-nevelő tevékenység színvo­nalában. Az útiszámlák költségei is állandóan növekednek anélkül, hogy emelkednék a vállalatok és szervezetek irányításának színvonala. Emellett az ellenőrzés és irányítás céljából tett utak csupán az összes utazások 20—25 százalékát képezik, míg az utak 75 százaléka nagyjából anyag- és pótal­katrészek stb. beszerzése céljából tör­ténik. Hivatalos utakra magánszemé­lyek autóit is bérbeveszik, habár a vállalatoknak elegendő számú saját gépkocsijuk van és kihasználatlanul maradnak a vasúti bérletjegyek. A maximális gazdaságosság betar­tásának állandóan hangsúlyozott öko­nómiai és politikai szükségére való tekintet nélkül mind a gazdasági, mind pedig a költségvetési szervezetek nem járnak el elég gazdaságosan e pénz­összegek kifizetésében. Sőt helyenként közvetlen visszaélésre is sor kerül, amit egyrészt a túlméretezett köve­telmények, másrészt a hiányos előze­tes és utólagos ellenőrzés tesz lehető­vé. A kormány jóváhagyta a szükséges intézkedéseket e pénzösszegekkel való szigorú gazdálkodásra és a költségek csökkentésére. Fontos nemzetgazdasági érdek A megnövekedett autógumi szükség, let miatt gazdaságosabban kell bárini az autógumik gyártásánál szükséges kaucsuk, textil és egyéb behozott nyersanyagokkal, és lehetőleg meg kell hosszabbítani az autógumik élettarta­mát. A kormány ezért megtárgyalta az autógumik gazdaságosabb felhasználá­sát és javítását. A javítások eddigi terjedelme nem felel meg lehetősé­geinknek és gazdasági szükségleteink­nek. Az autógumik gazdaságosabb kihasz­nálására és javításukra a kormány el­rendelte a védőanyagok minőségének megjavítását, főleg a keverékek gumi­tartamának fokozását és azt, hogy az autógumikkal való gazdálkodás szabá­lyait is javítsák meg úgy, hogy emel­kedjék a gépkocsivezetők és az autó­gumikkal foglalkozó többi dolgozók anyagi érdekeltsége az autógumik élet­tartamának legnagyobbfokú meghosz­szabbításában, tökéletes karbantartásá­ban és javításában. Az eddiginél nagyobb gondot fognak fordítani az elhasznált autógumik gyűjtésére, osztályozásukra és további feldolgozásukra. * * • A kormány többek között számos a külpolitika és a külkereskedelmi kap­csolatok szakaszára vonatkozó javas­latot tárgyalt meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom