Új Szó, 1957. szeptember (10. évfolyam, 243-272.szám)

1957-09-11 / 253. szám, szerda

Václav Vacek elvtárs 80 éves V. Vacek elvtárs szeptember 11-én tölti be 80. életévét Kedden délután V. Krutina elvtárs, a CSKP KB titkára és K. Innemann elvtárs, a CSKP KB tagja a CSKP Központi Bizottságénak épületében fogadták Vacek elvtársat. Jókívánságaikat fejezték ki születés­napja alkalmából és átadták Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának levelét. A CSKP KB levele Václav Vacek elvtárshoz lisztéit elvtárs! Nyolcvanadik szü­letésnapod alkalmából fogadd szívé­lyes elvtársi üdvözleteinket és jófi­vánsága inkát. Egész életedet és minden erődet a munkásmozgalom javára fordított te­vékenységnek szentelted és mint Csehszlovákia Kommunista Pártjának hű fia harcoltál a szocializmus győ­zelméért hazánkban. Ma hálásan megemlékezünk hosszú­éves önfeláldozó munkádról és szí­vós harcaidról Prága főváros felvirá­goztatásáért és a főváros dolgozóinak jobb életéért. Nagyra becsüljük onleialdozo es érdemes munkádat és őszinte szívvel sok egészséget kívánunk életed to­vábbi éveiben. A CSKP Központi Bizottsága. Fogadás Prágában és Bratislavában a bolgár államünnep tiszteletére (ČTK) — Bulgáriának a szovjet hadsereg által való felszabadítása 13. évfordulója napján, hétfőn Sztojan Karadzsov, a Bolgár Népköztársaság rendkívüli nagyikövete hitvesével együtt fogadást rendezett, amelyen részt vettek Rudolf Barák, Jaromir Dolanský, és Antonín Novotný, a párt és a kormány képviselői, Jirí Hendrych és Bruno Köh­ler, a C"KP KB titkárai, a külügymi­niszter képviseletében Antonín Gre­gor, a miniszter helyettese, a kor­mány tagjai, a nemzetgyűlés elnök­ségének tagjai, a Nemzeti Front párt­jainak elnökei, a tábornoki kar, köz­és kulturális életünk tcvábbi képvi­selői. A fogadáson jelen voltak a prágai diplomáciai testület tagjai. Bratislavában Najden Maleev, a Bolgár Népköztársaság bratislavai főkonzula ugyanezen a'kalomból fe­leségével együtt fogadást rendezett. A fogadáson részt vettek Karol Ba­cílek, Pavol Dávid, Michal Chudík és Rudolf Strechaj, az SZLKP KB irodá­jár.ak tagjai. Štefan Šebesta, az SZKLP KB irodájának póttagja, Fran­tišek Kubač, a Szlovák Nemzeti Ta­nács elnöke, Augustín Michalička, az SZLKP KB titkára, Andrej Žiak, a nemzetgyűlés alelnöke, Jozef Mjartan, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke, a Megbízottak Testületének tagjai, a Szlovák Nemzeti Front pártjainak és szerveinek képviselői, a hadsereg kül­döttei és mások. Jelen voltak a bratislavai konzuli testület tagjai is. Mindkét fogadás a két testvémépet összefűző szívélyes barátság légkörében folyt le. « Tiitakoznak a csehszlovák! szakszervezeti dolgozók i A Központi Szakszervezeti Tanács! levelet intézett az ENSZ közgyűlésé-' hez, amelyben tiltakozik az ötösbizott­ság Magyarországról szóló úgynevezett jelentésének megtárgyalása ellen az ENSZ közgyűlésén és követeli, hogy ezt a pontot vegyék le a napirendről. A Központi Szakszervezeti Tanács küldöttsége és a csehszlovákiai dolgo­zók számos más küldöttsége — írják többek között a levélben — röviddel az ellenforradalmi események után meglátogatták a magyar dolgozókat hazájukban és az üzemekben folyta­tott személyes beszélgetések során meggyőződtek a magyar dolgozók tényleges álláspontjáról népi demokra­tikus rendszerük és munkás-paraszt kormányuk tekintetében. Ezért feljo­qosítva érezzük magunkat, hogy tanú­bizonyságot tegyünk; az ötösbizottság úgynevezett jelentése szöges ellentét­ben áll a tényekkel és az igazsággal. Nem tehetünk tehát egyebet, mint hogy ezt az úgynevezett jelentést rá­galmazó pamfletnek minősítsük, mely lehetőséget akar nyújtani Magyaror szág belügyeibe való jogtalan beavat' kozásťa s ezért ellentétben áll az ENSZ alapokmányának elveivel és sérti a magyar állam és a magyar nép füg getlenségét. Mi, akik a legjobban ismerjük az igazságot. A Banská Bystrica-i kerület teljesítette a gabonabeadási tervét (ČTK) — Hétfőn, szeptember 9-én az esti órákban a Banská Bystrica-i kerület Szlovákiában és a köztársa­ságban másodikként teljesítette ga­bonabeadási tervét. A kerület sikerében 11 járás oszto­zik, melyek teljesítették, sőt helyen­ként túlteljesítették gabonabeadási feladataikat. A zvoleni járás pl. 106.9 százalékra, a rimaszombati járás 103 százalékra, a tornaijai járás 102,9 százalékra teljesítette beadási tervét. Hnúšťa, Kékkő, Krupina és az ipolysági járásck egyelőre 90 százalékon felül teljesítik a tervet. Hazánkba érkezett a Német Szocialista Egységpárt érdemes tagjainak csoportja Nagaszakiban minden betedik gyermek abnormális Bonn (ČTK) — A Die Welt című hamburgi lap írja, hogy azon 30150 'gyermek közül, akik az atombomba ledobása óta Nagaszaki japán város­ban születtek, minden hetedik gyer­mek abnormális. A Die Welt, hivatkozva a bonni „orvosi hírekre", azt írja, hogy 3630 abnormális gyermek közül 1046-nak csont, izom, bőr vagy idegrendszere elkorcsosodott, 429 gyermek szaglási, hallási zavarokkal küzd, 254-nek aj­ka és nyelve torz, 243-nak belső szervei torzultak el, 25 gyermeknek nem volt agyveleje, 8 gyermeknek nem volt szeme. „Egyetlen atombomba évszázadokra testileg és szellemileg rányomta ke­gyetlen bélyegét egész nemzedékek­re" — írja a lap. A kubai helyzet I A „Neustra Palabra" című lap kö­' zölte a kubai népi szocialista párt i nemzeti bizottságának nyilatkozatát ;a kubai népnek Batista tábornok ; diktátor uralma elleni harcáról. IA mostani kubai kormány — mond­ja a nyilatkozatot, csak a monopóltársa­igyki határozottan elutasítjuk az „ötös bizottság" beszámolóját Tiltakozások hulláma az úgynevezett magyar kérdés ENSZ-ben való tárgyalása ellen Budapest (ČTK) — A Magyar Népköztársaság városaiban és falvaiban egyre erősödik a dolgozók egységes tiltakozó mozgalma az úgynevezett ma­gyar kérdésnek az ENSZ-ben való tárgyalása ellen, valamint az ötös bi­zottság hazugságon alapuló kohőlmányai ellen. A diósgyőri kohászok gyűlésén több ezer kohász és bányász vett részt. Jé­nei Lajos olvasztó megkérte a béke­védők magyar bizottságát, hogy adja át az ENSZ főtitkárának Diósgyőr vá­rosa dolgozóinak 29 ezer aláírását tar­talmazó tiltakozó albumot. A távirat­ban, amelyet a gyűlésről az ENSZ fő­titkárának küldtek, többek között ezekről van szó: „Valamennyien szem­tanúi voltunk a véres októberi ellen­forradalmi eseményeknek. Mi, akik legjobban ismerjük a tényeket és az igazságot, élesen elítéljük és határo­zottan elutasítjuk az „ötös bizottság" beszámolóját, amely a dollárokon megvásárolt hazug vallomások alapján készült és a Nyugatra szökött kalan­doroktól, hazaárulóktól származik." A tiltakozó táviratok és levelek ezrei érkeznek a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség központjába is. Szeptember 8-án Magyarország má­sodik legnagyobb városában, Miskolcon, több mint 50 ezer polgár tiltakozott a Hősök terén az ENSZ úgynevezett ötös bizottsága beszámolójának főleg azon része ellen, amely hazug módon kiforgatja a Miskolcon és környékén lezajlott ellenforradalmi eseményeket. Dr. Sályi István, a nehézipari techni­kai főiskola rektora visszautasította a beszámoló azon koholt állításait, amely szerint állítólag november 4-én a Technikai Főiskola diákjai egy óráig a szovjet katonák ellen harcoltak, hogy a szovjet katonai osztagok állítólag ismeretlen helyre hurcolták el a diá­kokat és hogy a városban egész dél­után folytak a harcok. „Ezzel szemben az igazság az. és mindenki tudja ezt Miskolcon — mondotta — „hogy Mis­kolc városában nem voltak harcok és hogy a szovjet katonák egyetlen diá­kot sem hurcoltak el." W. Gomulka nyilatkozata a balti államok közötti kapcsolatokról (ČTK) — Hétfőn délután a CSKP KB meghívására Prágába érkezett a Né­met Szocialista Egységpárt régi érde­mes tagjainak 15-tagú csoportja. A pályaudvaron Kvetoslav Innemann elvtárs üdvözölte a kedves vendégeket. Üdvözlő szavaira Hermann Schuldt elvtárs, a Német Szocialista Egység­párt rostocki járási vezetőségének tit­kára, a csoport vezetője válaszolt. Az üdvözlésnél megjelentek a CSKP KB dolgozói, a CSKP prágai városi bizott­ságának küldöttei, a Prága III. járási pártbizottság küldöttei és német ven­dégeink személyes jóbarátai. A Német Szocialista Egységpárt érdemes dolgo­zóit a pionírok virágokkal köszöntöt­ték. A kelet-németországi elvtársak cso­portja 14 napig tartózkodik hazánk­ban. A köztársasági elnök ajándéka az indonéz kultúrmissziónak (ČTK) — Antonín Zápotocký köz­társasági elnök az Indonéz Köztársa­ság kultúrmissziójának tagjait Ján Šturs „Az ég és föld ajándéka" bronz plasztikájával ajándékozta meg. Kedden, szeptember 10-én a dél­utáni órákban dr. František Kahuda, az iskola- és kulturális ügyek minisz­tere fogadta a misszió tagjait és átadta a köztársasági elnök ajándékát. Az ünnepségen jelen volt dr. R. A. As­maoen, az Indonéz Köztársaság cseh­szlovákiai nagykövete, aki az indonéz kormány nevében köszönetet mondott a Csehszlovák Köztársaság kormányá­nak azért a figyelmességért, amelyben a kultúrmissziót hazánkban tett láto­gatása idején részesítették. Ebből az alkalomból dr. František Kahuda megkérte a misszió vezető­jét, hogy tolmácsolja az Indonéz Köz­társaság iskola- és kulturálisügyi mi­niszterének, meghívását csehszlovákiai látogatásra. • Bratislavában a Sztálin-téren hétfőn kiállítás nyílt meg az utcai közlekedésről. A szabadban elhelye­zett falitáblákon a példás gépkocsi­vezetők képein kívül fényképek van­nak az utcai szerencsétlenségekről. E kiállítás megnyitása a példás köz­úti forgalom hetének elejét jelenti. • Dunaszerdahelyen vasárnap tűz­oltónapot rendeztek. Az önkéntes tűzoltók nagyszámú közönség előtt bebizonyították, hogy jó! felkészültek a tűzkár elleni védelemre. • A fasizmus és háború elleni harc hetének keretében hétfőn Gustáv Kämpf német újságíró a Német De­mokratikus Köztársaság prágai kultu­rális és tájékoztató központjában elő­adást tartott a német és csehszlovák nép közös harcáról a hitleri fasizmus ellen. • A brnói III. gépipari kiállítást ki­lenc nap alatt 400 ezer látogató szem­lélte meg, köztük több mint 1600 kül­földi vendég ötven országból. • Kedden megtartották a Csehszlo­vák Vöröskereszt sorsjátékának sorso­lását. A Škoda 440 személyautót a H 353 037 sz. sorsjegy nyerte. Szep­tember 15-t.ől kezdődően a nyertesek átvehetik nyereményeiket. Helyreigazítás Tegnapi számunk 2. oldalán a Foly­tatódik a gyermekbénulás elleni oltás című közlemény harmadik bekezdésé­nek utolsó mondatába sajtóhiba ke­rült. A mondat helyesen így hangzik: Tavasszal ugyanis sok helyütt, főleg vidéken csak hét éves korig oltották a gyerekeket. ságok, nagybirtokosok, nagykereske dők és az USA támogatásával tartja hatalmát. A néptömegek, munkások, földművesek, diákság és az értelmi­ség ellene van Batista diktatúrájának. A nemzeti tanács nyilatkozatában közli, hegy meg kell teremteni a szé­les népi koalíciót és népi kormányt kell alakítani, amelyben képviselve lennének az ország fő politikai és I olyan Varsó (ČTK) — A lengyel sajtóiroda szeptember 9-én közölte azt a beszél­getést, amely W. Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára és a Ritzau dán sajtóügynökség képviselője, Delhoff szerkesztő között lefolyt. Az első kérdés Lengyelország állás­pontjára vonatkozott a Balti-tenger kérdésében és arra, hogy Lengyelor­szág milyen nézetet vall abban a kér­désben, hogyan fejlesszék a balti államok közötti kapcsolatokat. „A Balti-tenger régi idők óta össze­kötő kapocs volt azon nemzetek kö­zött, amelyek partvidékén élnek, megkönnyítette az élénk gazdasági árucserét, a kölcsönös kulturális ha­tásokat és szolgálta azok fejlesztését — mondotta W. Gomulka." A Balti­tenger és partvidéke nemegyszer volt katonai akciók színtere; itt dördültek el a második világháborúban az első puskalövések. A háború első napjától az utolsó napig állandóan harc folyt ezen a vidéken. A második világhábo­rú után a további események követ­keztében a Balti-tenger körzetében új kapcsolatok alakultak ki. „Az a helyzet, hogy a Balti-tenger és a skandináv félsziget körzetében államok vannak, amelyek az társadalmi erői. I Atlanti-paktumhoz tartoznak, vannak olyan államok, amelyek a varsói szer­ződéshez tartoznak és végül olyanok is, amelyek egyetlen paktumhoz sem tartoznak. Közben kétségtelen, hogy ezek a nemzetek forrón óhajtják a bé­két." Gomulka elvtárs szerint mindebből a következő következtetések vonhatók le: Lehetséges és szükséges, hogy a Balti-tenger és a Skandináv-félsziget körzetében élő nemzetek megpróbálják megteremteni a Balti-tenger környé­kén a különböző rendszerű államok békés, konstruktív együttélésének te­rületét, annak ellenére, hogy ezek az államok más politikai nézetet val­lanak. „Arról van szó — hangsúlyozta W. Gomulka — hogy a Balti-tenger valóban összekötő tengerré váljék." Egyszersmind az a feladat vár ránk, hogy közös intézkedést kell végrehaj­tanunk, amely megakadályozná a Bal­ti-tenger körzetében a konfliktusokat." „A kölcsönös bizalom megújítását akarjuk. Azt akarjuk, hogy az erre vonatkozó egyezmények alapján fel­számolják a katonai támaszpontokat és visszavonják az idegen államok te­rületén állomásozó katonaságot. He­lyeseljük a kollektív biztonsági rend­szer kiépítését. Félix Edmundovics Dzerzsinszkij J\T yolcvan évvel ezelőtt született •L' F. E. Dzerzsinszkij. Sem az idő, sem az események nem törölhetik ki soha a szovjet emberek szívéből kristálytiszta alakját, a kommunista párt és a szovjet állam lánglelkü fiá­nak emlékét. Dzerzsinszkij 1877, szeptember 11-én született Litvániában. Fiatal korától kezdve részt vett a cárizmus elleni illegális harcban. Rettenthetetlen bá­torsággal állt ki minden megpróbál­tatást és csapást, amely a hivatásos forradalmár munkájával jár. Sem a kényszermunka, sem a börtönök és száműzetések — amelyekben több mint U esztendőt töltött — nem törhették meg acélos akaratát és állhatatosá­gát. Dzerzsinszkij 1908-ban a reakció leg­vadabb dühöngése közepette a varsói Citadella magányos cellájában ezt írta naplójába: „Hol a kiút a mostani élet poklából, amelyben a kizsákmányolás, az elnyomás és áz erőszak farkastör­vénye uralkodik? A kiút a szocializmus eszméjében, a dolgozók szolidaritásá­nak eszméjében van..." Dzerzsinszkij Lengyelország és Lit­vánia szociáldemokrata pártjának, e párt forradalmi szárnyának szervezője és kiváló tagja volt. 1912-ben, az oroszországi munkásmozgatom újabb | fellendülésének idején a cári kormány hosszú időre kiszakította a harcoló proletariátus soraiból. Letartóztatták és először három, majd hat évi kény­szermunkára ítélték; ezt az oreli köz­ponti börtönben kezdte meg, ahonnan átvitték Moszkvába, majd a butirszki börtönbe. Innen szabadította ki az 1917-es februári forradalom. Dzerzsin­szkij a börtönből egyenesen a moszkvai pártszervezethez ment és bekapcsoló­dott annak lázas munkájába. A moszk­vai bolsevikok öt küldték az Orosz­országi Kommunista Párt (bolsevik) — az OKP(b) — összoroszországi Vll. (áprilisi) konferenciájára. Dzerzsinszkij a legtevékenyebben részt vett a konferencia határozatainak kidolgozásában. Küldöttként ott volt a a bolsevik párt VI. kongresszusán is, amely előkészítette az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalmat. He­vesen védte a szocialista forradalom lenini vonalát. A kongresszus megvá­lasztotta őt a párt központi bizottsá­gának tagjává. Dzerzsinszkij a forradalom győzelme után minden erejét a forradalmi vív­mányok megvédésének szenteli. A párt­ós az állami élet legfelelősségteljesebb szakaszain dolgozik. A bolsevik párt elsőrendű feladatának tekintette a pro­letárdiktatúra megvédését a reakció támadásai ellen. 1917. december 20-án létrehozták az ellenforradalom, a spe­kuláció és a szabotázs elleni harc össz­oroszországi rendkívüli bizottságát, (VCSK). A párt Dzerzsinszkijt állította a VCSK élére. Elkeseredett osztály­harc közben szervezi meg a szovjet hírszerzöszolgálatot. Dzerzsinszkij igazi proletár huma­nista volt, kemény és kíméletlen az ellenséggel szemben, de végtelenül fi­gyelmes a dolgozók szükségletei iránt. Sok erőt és energiát fordított a fel­ügyelet nélkül levő gyermekek gondo­zásának megszervezésére. Az ö kezde­ményezésére és irányításával hozták létre a munka-kommúnák hálózatát. Dzerzsinszkij volt a szovjet hadsereg egyik szervezője. Rendkívül nagy munkát végzett azzal a céllal, hogy fo­kozza a Kolcsak ellen harcoló csapatok harcképességét. Eredményes harcot in­dított az ukrajnai bandák szétverésé­re. A polgárháború idején a párt a fel­dúlt közlekedési hálózat helyreállításá­val bízta meg öt. Kinevezték közleke­désügyi népbiztosnak, ugyanakkor megmaradt a VCSK vezetője. Dzer­zsinszkij 1924-ben a Legfőbb Népgaz­dasági Tanács elnöke lesz. Dzerzsinszkij az ország szocialista iparosításának szenvedélyes harcosa volt. A termelékenység fokozásában, a szocialista tulajdon gondos kezelésé­ben, az önköltség csökkentésében, a ma­gas színvonalú munkafegyelemben és a legszigorúbb takarékosságban látta a szovjet állam növekedésének és erejé­nek s az egyre növekvő igények ki­elégítésének forrását. Dzerzsinszkij hí­ve volt a Munabana magas színvonalú szervezettségnek és egybehangolt Ság­nak. Legádázabb ellenségnek tekintet­te a bürokratizmust, az aktatologatást, egykedvűséget, közönyt. A szovjet rendszer egyik legnagyobb előnyének látta a kapitalista rendszer felett a szovjet embereknek azt a képességét, hogy bátran kifejlesztik saját hibáik kritikáját. Dzerzsinszkij hirtelen halt meg 1926. július 20-án. Halála napján — mint mindig — lángoló szenvedélyességgel a párt diadaláért harcolva nagy beszé­det mondott az SZK(b)P Központi Bi­zottságának teljes ülésén a trockisták és zinovjevisták ellen a párt fő vo­nalának és a szocialista építés tervé­nek védelmében. A kommunizmus millió — és millió harcosa számára Dzerzsinszkij élete nagyszerű példája annak, hogyan kell odaadóan szolgálni a népet. Jó Sándor Ü.T SZÔ 2 Ü 1957. szeptember 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom