Új Szó, 1957. szeptember (10. évfolyam, 243-272.szám)

1957-09-10 / 252. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. szeptember 10. kedd 30 fillér X. évfolyam. 252. szám, SOHA TÖBBÉ FASIZMUST Vasárnap, szeptember 8-án, mint minden évben, megkezdődött a fasizmus és a háború elleni nem­zetközi harc hete. Ez a nagy. nem­zetközi politikai akció, amelynek élén húszmillió volt politikai fo­goly, partizán, ellenállási harcos, valamint a fasizmus és a nácizmus áldozatainak hátramaradottjai ál­lanak Európa minden részéből, — évről évre fokozódik és egyre több ember kapcsolódik bele Európa különféle országaiból. Csehszlová­kia népe, amely hagyományos har­cot folytat a fasizmus és a mili­tarizmus ellen, a harcosok első so­raiban küzd. Ezért a fasizmus és háború elleni harc hete hazánkban 'nagy visszhangot kelt. Hazánk polgárai soha sem fe­ledkeznek meg a fasizmus ellen vívott harc áldozatairól: a mintegy 32 millió halottról a huszonkilenc és félmillió rokkantról, akik e harcban váltak nyomorékká. Nem felejthetjük el azt, hogy az ártat­lan emberek millióit halálra kínoz­ták a német koncentrációs tábo­rokban, nem tudjuk elfelejteni gyermekek és aggastyánok legyil­kolását, az akasztófákat, a gáz­kamrákat — a fasizmus egész borzalmas képét, amely az embe­riségre csak pusztulást és halált hozott. Figyelmünk elsősorban Nyugat­Németország felé fordul. Nem ti­tok, hogy ismét Nyugat-Németor­szág az, ahol a fasizmus kialakult. Volt hitlerista tisztek vezető he­lyet töltenek be & hadseregben, a minisztériumokon, volt náci veze­tők állanak az ipar és a gazdaság vezető posztjain. A háborús bű­nösök börtönének kapuit sarkig tárták. Most azokat kergetik a rács mögé, akik a fasizmus ellen harcoltak. Az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányai már nem is igyekeznek arra — mint azt kezdetben tették — hogy úgy tegyenek, mintha eb­ből mit sem látnának. Egyáltalán nem tagadják, hogy a Német Szö­vetségi hadsereget atomfegyve­rekkel látják el. Afelől, hogy a nyugatnémet militaristáknak és az USA-nak ebből a szövetkezéséből semmi jó sem származhat, a leg­csekélyebb kétség sem forog fenn. A nyugatnémet sajtóban gyűlöl­ködő hangok látnak napvilágot ar­ról, hogy Csehszlovákiában az em­bereket Nyugat-Németországgal ijesztgetik. Éz értelmetlenség. Mi békében akarunk élni Nyugat-Né­metország népével. Tudjuk, hogy a fasisztaellenes harcosok velünk együtt ott is nehéz harcot vívnak a fasizmus ellen. A háborús bűnö­söket a német nép többségének akarata, sőt ellenkezése ellenére bocsátják szabadon. A fasizmust és a német népet, mint egészet, nem lehet egybe kapcsolni. S mi is mindig szigorúan különbséget te­szünk, azt mondjuk nem minden német egyforma. Hisz éppen a fa­sizmus és a háború elleni nemzet­közi harc hetében érkeznek ha­zánkba Nyugat-Németországból a Nácizmus Által Üldözöttek Szö­vetségének küldöttei, s mi ezek­kel az emberekkel jól megértjük egymást, jó barátaink. Pártunk a fasizmus veszélyére már a háború előtt, főleg Hitler hatalomrajutása után figyelmezte­tett. 1945 után újból rámutattunk, milyen szándékokat táplálnak az imperialisták Nyugat-Németor­szággal, felnyitottuk az emberek szemét. Csehszlovákia Kommu­nista Pártja soha egy jottányit sem engedett következetes fasisz­taellenes, békés politikájából, ame­lyet a háború ellen folytatott. Nem véletlen, hogy a fasiszták dühödt támadásai éppen a kommunistákra összpontosultak, nem véletlen, hogy pártunk 25 ezer tagját kí­nozták halálra a koncentrációs tá­borokban, vagy a hitlerista hor­dák elleni harcban vesztették éle­tüket. Pártunk a fasizmus ellen vívott kérlelhetetlen harcával megnyerte Csehszlovákia népének támogatását és bizalmát. A fasizmus és a háború elleni nemzetközi harc hetében arra tö­rekszünk, hogy még jobban tömö­rüljön hazánk minden dolgozója a fasizmus ellen, hogy hazánk min­den egyes polgárát meggyőzzük arról, nem elég a fasizmust csu­pán elítélni, hanem tevékenyen harcolni kell ellene. Erről elegendő tanulságot adott már az 1938-as esztendő, amely világosan megmu­tatta, hogy a fasizmus ellen kez­dettől fogva harcolni kell. Voltak hazánknak olyan polgárai, akik hittek a nyugati „szövetségesek biztosítékaiban", s csak a mün­cheni árulás és a megszállás té­rítette őket észre. Akkor eszmél­tek fel, amikor már késő volt. A fasizmus és a háború elleni nemzetközi harc hetében mani­fesztálni fogjuk elszánt akaratun­kat, hogy harcolunk a békéért a fasizmus és a militarizmus ellen. Nem szabad megfeledkeznünk ar­ról sem, hogy e héten velünk együtt manifesztálnak egész Eu­rópa — s így Nyugat-Németország fasisztaellenes harcosai is. A nyu­gatnémet fasisztaellenes harcosok­nak nagy erkölcsi erősítést jelent a szocialista tábor szabad orszá­gai népeinek határozott fasiszta­ellenes állásfoglalása. Ezért _ is fontos, hogy harcunk és békés munkánk egyre intenzívebb legyen és lankadatlanul éberen őrköd­jünk. Nincs jobb mód arra, hogy hazaszeretetünket kifejezzük, mint az, hogy mindegyikünk a maga helyén, a legjobb tudása, képessé­ge és ereje szerint hozzájáruljon ahhoz, hogy köztársaságunk még erősebb legyen, a Szovjetunió se­gítségével készen álljon minden ellenség visszaverésére. Ha eléggé erősek és egységesek leszünk, az ellenség megfelelő távolságban tartja magát tőlünk, — e téren már elég tapasztalatot szereztünk. Nagygyűlés Berlinben a fasizmus áldozatainak emlékére Berlin (ČTK) — Berlinben szep­tember 8-án a fasizmus áldozatainak emlékére nagygyűlést tartottak. A gyűlésen a munkások, tisztviselők és diákok ezrei, az ellenállási moz­galom tagjai, Nyugat-Berlin-i, fran­ciaországi, olaszországi, szovjet, cseh­szlovák és más országok küldöttségei vettek részt. A gyűlésen Schirdewan, Németor­szág Szocialista Egységpártja Köz­ponti Bizottsága politikai irodájának tagja mondott beszédet. Hangsúlyoz­ta annak szükségességét,, hogy a fa­sisztaellenes mozgalom minden részt­vevője szorosan zárkózzék fel a mi­litaristák és fasiszták elleni harc­ban, akik Nyugat-Németországban újból elfoglalták a vezető helyeket. Á Német Demokratikus Köztársaság — mondotta Schirdewan — ma a fa­sisztaellenes mozgalom eszméit tes­tesíti meg, folytatja a német kom­munisták és szocialisták tízezreinek művét, akik életüket áldozták a fa­sizmus elleni harcban. A gyűlésen a külföldi vendégek is felszólaltak. A fasizmus áldozatainak emlékére gyűléseket és összejöveteleket tar­tottak a Német Demokratikus Köz­társaság más városaiban is. A dolgo­zók küldöttségei koszorúkat helyez­tek az ellenállási mozgalom részve­vőinek és a fasizmus áldozatainak sírjára. Mi történt az elmúlt négy nap alatt? Egyre többen választják a szövetkezetet A žilinai kerületben Áz év elejétől a kerületben 25 szö­vetkezet alakult. Ez a szám azt mu­tatja, nemcsak a déli, hanem az északi járásokban is egyre több földműves látja be, hogyha híven eleget akar ten­ni állampolgári kötelezettségének, ha jobban akar élni, többet akar termelni, nem maradhat a régi gazdálkodási for­ma mellett. Az újat kell választania, az újat, a jobbat. A kommunisták jó munkájának nyo­mán új szövetkezetek alakítása, a meg­lévők bővítése, gazdasági és politikai megszilárdítása ma már nemcsak egye­sek ügye. Egész népünket örömmel tölti el az a tudat, hogy rohamléptek­kel haladunk előre a mezőgazdasági termelés lényeges fellendítése felé ve­zető úton. Ma már nemcsak a kommu­nisták, a funkcionáriusok agitálnak a szövetkezeti mozgalom mellett, hanem a párton kívüli egyszerű szövetkezeti tagok is szószólójává váltak a közös gazdálkodásnak. A legfrisebb jelentés alapján az elmúlt 4 nap alatt a žilinai kerületben újabb hét szövetkezet ala­kult. Az újonnan alakult szövetkezete­sek máris megkezdték az előkészülete­ket az állatok összpontosítására és az őszi munkák elvégzésére. A Banská Bystricai kerületben Szeptember első hetében ebben a kerületben az újonnan alakult szövet­kezetek száma 56-ra emelkedett. A kremnicai járásban levő Košorin községben a múlt hét végén 101 föld­műves választotta a szövetkezeti gaz­dálkodást. A košoriniak hosszú ideig gondolkodtak, míg elhatározásra jutot­tak. Most azonban, hogy meggyőződtek a közös gazdálkodás előnyeiről, a köz­ség földművesei egy emberként a kö­zöst választották. Az öszi munkákat már^-közösen kezdték meg az egybe­szántott 649 hektáron. A z ország minden részéből S* örömteli hírek érkeznek. A földművesek túlnyomó része meg­értette és követi a párt útmutatá­sát. Szakítanak a régi gazdálkodási formával, az újat, a jobbat választ­ják. A jó agitációs munkának, a kommunisták fáradhatatlan tevé­kenységének országszerte megmu­tatkozik az eredménye. Az őszinte szó, az eddig elért eredmények, a kézzelfogható bizonyítékok egyre nagyobb hatással bírnak a párt me­zőgazdasági politikájának maradék­talan megvalósítása terén. A pa­rasztemberek tömegei hisznek a pártban, bíznak a szövetkezeti moz­galomban. Lássuk csak, mi történt az elmúlt négy nap alatt. Dolná Trnávkán (szintén a kremnicai járás) szeptember 6-án gyűlésre jöt­tek össze a földművesek. Ezen az ösz­szejövételen a szövetkezeti gazdálko­dás lehetőségeit hányták-vetették meg. A késő éjszakában nyúló ülésen náluk is megszületett az új szövetkezet. A falu 56 földművese írta alá a be­lépési nyilatkozatot. * A napokban Perjesen (rimaszombati járás) is szövetkezet alakult. A kom­munisták hosszú éveken át tartó mun­kájának itt is megmutatkozott az ered­ménye: 41 földműves lépett be a szö­vetkezetbe. Ez annyit jelent, hogy a rimaszombati járásban már csak két községben nincs szövetkezet. Előrelát­hatólag az év végéig a két községben is megalakul a szövetkezet. A tornaijai járásból érkezett hír ar­ról ad számot, hogy a járás területén már minden községben van szövetke­zet. A járás kommunistái most már arra törekednek, hogy a meglevő szö­vetkezeteket új tagok megnyerésével erősítsék, bővítsék. Az eddig még szö­vetkezeten kívül álló földműveseket iparkodnak a közös gazdálkodásnak megnyerni. Fáradhatatlan munkájuk­nak már meg is látszik az eredménye. Az elmúlt négy nap során a járás területén 80 földművessel bővült a szö­vetkezetek taglétszáma. Kelemen Gyula füleki levelezőnk legutóbbi levelében örömmel számol be arról, hogy Vecseklőn (füleki járás) a meglevő szövetkezet a napokban 22 új taggal bővült. A szövetkezet megerő­södése következtében Vecseklőn is új, boldogabb élet vette kezdetét. Az újon­nan megválasztott vezetőség már az első gyűlésen a szövetkezet jövőjéről, a legközelebbi feladatairól tárgyalt. El­határozták, hogy egyelőre a szarvas­marha- és juhtenyésztés fejlesztik a megfelelő szintre. A kassai kerületben Szeptember 8-án a kassai kerületi szövetkezeteinek száma újból kettővel szaporodott. Az iglói járásban levő Ilia­šovcében vasárnap délután jöttek össze a földművesek, hogy megalapozzák jö­vőjüket. A falu földművesei példát vet­tek a szomszéd falu parasztjaitól, akik pár héttel ezelőtt alakítottak szövet­kezetet. Az ö példájukat követve Ilia­šovcén 44 földműves lépett a szövet­kezetbe. Az említett napon a lőcsei járásban szintén alakult egy szövetkezet. A Roš­kovce nevű település földművesei sza­kítottak a régi gazdálkodási formával. A településen mind a 13 földműves aláírta a belépési nyilatkozatot. Az őszi szántást, vetést már közösen végzik. A bányásznap ünnepségei a bányászvárosokban \ Lapunk tegnapi számában a bán yásznap alkalmából tartott kerületi ünnepi gyűlésekről számoltunk be. Ma a bányászvárosokban tartott ünnepségeket ismertetjük, amelye k bányaiparunk dolgozóinak örömtel­jes manifesztációi voltak és amely ek a bányásznapi ünnepségek kicsú­csosodását jelentették. Handlová A bányásznap ünnepségei Handlo­ván nagyszerűek voltak. A Keleti­tárna bányászai már n kora délelőtti órákban ünnspi gyűlésre jöttek ösz­sze, amelyen a Keleti-bánya hat dol­gozóját a Vörös Csillag Érdemrend­del, egyet a Munkahűségért kitünte­téssel és 11 dolgozót az Áldozatkész munkáért kitüntetéssel jutalmaztak meg. A Keleti-tárna dolgozói között 70 ezer korona hűségjutalmat osz­tottak ki. Az ünnepség csúcspontját az ün­nepi manifesztáció jelentette, amelyen részt vett a párt és a kormány kül­döttsége, amelyet Rudolf Strechaj, az SZLKP irodájának tagja, a Meg­bízottak Testületének elnöke vezetett. Az ünnepi maniíesztáción 156 bá­nyászt tüntettek ki magas érdem­rendekkel, 34-en kapták a Vörös Zászló Érdemrendet, 25 bányászt a Munka Vörös Csillaga Érdemrenddel tüntettek ki. Nováky A novákyi ünnepségeken részt vett Oskár Jeleň belügyi megbízott, akf a novákyi bányák dolgozóit a pár^ és a kormány nevében üdvözölte ünne­pükön. A magyarországi tatabányai bányászok küldöttségének vezetője versenyre hívta fel felszólalásában a novákyi Béke-bánya dolgozóit, akik ezt a felhívást elfogadták. A bányásznapot a legnagyobb örömmel a Lehcta-bánya bányászai ünnepelték, akik az év elejétől egyenletesen teljesítik a fejtési ter­vet. Kékkő A kékkői bányászok a Veľký Krtíš-i lakótelepen tartották meg ün­nepi összejövetelüket, amelyen .részt vett Ján Štencl, az SZLKP KB kül­dötte is. A pótori bányászok az 1956—57-es bányászévben 33 559 ton­na szenet fejtettek terven felül. E szép eredményt azonban lerontja az utóbbi három hónap eredménye, amikor is a kékkői szénbányák dol­gozói nem birkóztak meg a feladatok­kal. A legfontosabb most az lesz — mint azt Ján Zemánek, a bánya igaz­gatója mondotta, — hogy a legna­gyobb figyelmet az új munkahelyek előkészítésének és a műszakmulasz­tások csökkentésének szenteljék. A kékkői bányászok ünnepségén 26 dolgozót tüntettek ki és 142 ezer koronát fizettek ki hűségpótlék címén. Rozsnyó Rozsnyó bányászai gondosan készül­tek a bányásznapra. E jelentős napon örömüket fokozta az a tudat, hogy ter­vüket eddig az év elejétől 103,2 szá­zalékra teljesítik. Rozsnyó bányászai tehát példásan köszöntötték nagy nap­jukat. A bányásznap verőfényes szeptem­A tetszéssel fogadott beszéd a bá­nyászok szívéhez szólt, akik — fel­mérve fontos szerepüket —, bizonyá­ra a jövőben is az eddigihez hasonló példás magatartást fognak tanúsítani a munka frontján. Az ünnepi beszéd elhangzása után a nap legjelentőségteljesebb pillanatá­hoz érkeztek. Megkezdték a bányászok kitüntetését. Alexa János, Démény Já­nos, Patalik József, Ronyec István és még több kiváló bányász kapott jól végzett munkájáért megérdemelt ju­talmat. A kitüntetések átadása után pionírjaink virágcsokrokat nyújtottak Vasércbányáink dolgozói az elmúlt bányászévben szép sikereket értek el. Őket ábrázolja fenti képünk is. A rudňanyi vasércbányák egyik legjobb kol­lektíváját mutatjuk itt be: Topoli József és csoportja, amely új módszerek­kel dolgozik és napi tervét egyenletesen túlteljesíti. J. Kočiš (ČTK) felvétele. béri reggelén a város a bányászzenekar pattogó indulóira ébredt. Rozsnyó utcái már a kora reggeli órákban né­pesek voltak. Alig múlt el 8 óra, az üszoda térségét az emberek sokasága töltötte meg. A bányásznapi manifesztáciőn az SZLKP KB képviseletében Dénes Fe­renc elvtárs, a Szlovák Nemzeti Ta­nács alelnöke, az Üj Szó főszerkesztője tartotta a fő beszámolót. Dénes elv­társ beszédében a nemzetközi helyzet felvázolásán kívül a bányászat problé­máiról beszélt és ecsetelte azt a nagy és fontos szereget, amelyet a szocia­lista társadalom építésében a szénbá­nyák dolgozói mellett a vasérc- és magnezitbányák dolgozói betöltenek. I át a bányászoknak. E szép jelenet is ' kifejezésre juttatta, hogy bányászain­kat az egész társadalom megbecsülése veszi körül. Ezt a megbecsülést bá­nyászaink nagyon jól érzik és kifeje­zést is adnak ennek. Az ünnepségek alatt több bányásztól hallottuk: „Néha hihetetlennek tűnik, hogy minket, aki­ket azelőtt nem sokba vettek, most ilyen nagy szeretet és megbecsülés övez." Az örömteli hangulatban lefolyt ün­nepségek után Rozsnyón is gazdag sport- és kultúrműsort rendeztek. A rozsnyói bányásznap a bányászok igazi ünnepe jegyében zajlott le. (M

Next

/
Oldalképek
Tartalom