Új Szó, 1957. szeptember (10. évfolyam, 243-272.szám)

1957-09-07 / 249. szám, szombat

Hiétotyméf 3 2 A 2 SZKP XX. kongresszusát követőn nálunk Is, mint a többi népi demokratikus országokban, sok szó esett a szocialista törvényességről, a törvényesség megszilárdításáról. Sző volt erről pártunk tavalyi országos konferenciáján is és az országos pártkonferencia hangsúlyozta és feladatul tűzte ki, hogy a bíróságok, az ügyészségek és az igazságszolgáltatás többi, valamint az állambiztonság szervei szüntelenül javítva munkájukat, megszilárdítsák e szocialista törvényességet, elejét vegyék mindennemű túlkapásnak és kizárják az igazságtalanságot. Miből indult ki az országos pártkonferencia, amikor ä szocialista törvényesség megszilárdításának szükségességét hangsúlyozta? Abból, hogy helyenként és esetenként az igazságszolgáltatás egyes szerveinél túlkapások történtek, hogy egyes esetekben némely bírósági szervek megsértették a szocialista törvényességet. Tehát nem arról volt szó, hogy az igazságszolgáltatási szerveink általában és minden egyes esetben megsértették a törvényességet, hanem arról, hoqy egyes bíróságok, egyes esetekben. Nagyon is fontos ezt hangsúlyozni azért, mivel vannak emberek, akik szeretnék ezeket az egyes esetekben előfordult túlkapásokat és törvénysértéseket általánosítani s ebből viszont olyan következtetéseket levonni, hogy egész eddigi igazságszolgáltatásunk, a lefolytatott perek és a kiszabott büntetések revideálásra szorulnak. Márpedig erről szó sincs, aminthogy arról sincs szó, hogy az országos pártkonferencia azért bírálta volna az igazságszolgáltatást — a bíróságokat és az ügyészségeket —, hogy szigorú büntetéseket róttak kí a bűnösökre, rendszerünk és államunk tényleges és cselekvő ellenségeire. M

ivel magyarázható hát, hogy e világos és félreérthetetlenül egyértelmű elvek és útmutatások ellenére, igazságszolgáltatásunk egyes szerveinél engedékenység, liberalizmus ütötte fel a fejét ? Vajon indokolható-e, és mivel, hogy az országos pártkonferencia e világos útmutatását követő időben egészen napjainkig, olyan esetek fordulnak elő, hogy bírósági és ügyészségi szerveink nem lépnek fel kellő eréllyel a bűntettek elkövetőivel szemben, s főleg pedig, hogy igazságszolgáltatásunk engedékeny, liberális és megalkuvó, nem egy esetben az Osztályellenség által elkövetett bűntettekkel, de azon túlmenően is az osztályellenség magatartásával és ténykedésével szemben. Persze, ezeket a jelenségeket lehetetlen volna az adott helyzetből, a társadalmi körülményekből és elsősorban Is annak lényegéből, az osztályharcból kiszakítva vizsgálni és elemezni. Mert ha részünkről, a munkásosztály, a dolgozó nép részéről kifogás alá esnfek egyes jelenségek, akkor ez éppen osztályszempontból, azért történik, mivel a munkásosztály, a dolgozó nép osztályérdekeit megcsorbítják, sérelmek érik. Viszont lehet-e ezzel megalkudni, szábad-e szó nélkül elrfiennünk mellettük? A válasz csak az egyértelmű és határozott nem lehet. Ám menjünk csak sorjában, lássuk, hogy miről is van sző. Kezdjük talán a szemléltető példáknál és azoknál is a legfrissebbnél. Közismert mindenki előtt az ez év január 1-én életbe lépett új lakástörvény, melynek lényege és küldetése, hogy a törvényességet e téren is megszilárdítsa, kiküszöbölje és elejét vegye mindennemű indokolatlan zaklatásnak Is bizonytalanságnak, biztonságot és nyugalmat adjon az embereknek. Ám ha nem is ennyire, de szintén eléggé közismert az emberek között az is, hogy az új lakástörvényt követőn honnan, honnan nem, itt Bratislavában és a vidéki városokban is seregestő! bukkantak elő a volt háziurak. Persze, rögtön meg kell mondani, hogy nem holmi „kis" lakástulajdonosokról van szó, akik egész életen át való kuporgatással egy család! házat szereztek maguknak. Nem, nem ezekről, — hisz többek ŰJ SZÔ 2 S ÍP'7. Szeptember 7. között éppen ezeket tulajdonukban az új törvény csak megerősítette —, hanem a kapitalista háztulajdonosokról van szó, olyanokról, akiknek minden más egyéb mellett nem házuk, de házaik voltak. Honnan és miért kerültek a színtérre ezek az oly rosszemlékű háziurak ? Törvényességre hivatkoztak és bírósági eljárást tétettek folyamatba házaik, de legalábbis házuk, — amely legkevesebb 3—4 lakásos villa — visszaszerzésére. Hogv vissza szeretnék és vissza akarnák szerezni házaikat, ez érthető volna, hiszen mindenkinek jogában áll szeretni és akarni valamit. Ám semmiképpen sincsenek rendben azok az esetek, amelyekben a proletár hatalom bíróságai ugyancsak a törvényességre hivatkozva, helyet adnak ezeknek a követeléseknek s az eljárást annak rend.je és módja szerint megindítják és lefolytatják. Ä

mde éppen itt, ennél a pontnál vetődik fel szükségszerűen a kérdés: ki ellen és kinek az érdekében? Hát kiéi voltak ezek a házak? Kapitalistáké, osztályellenségé. Milyen úton-módon vették el tőlük? Jogerős bírói ítélettel. Kiéi most ezek a házak? Az államé, vagy pedig kommunális tulajdonba mentek át. Kik laknak most ezekben a házakban? Munkások, alkalmazottak, egyszerű mindennapi dolgozó emberek. Hát akkor? Politikailag igazunk van — hallottam már erre az érvelésre a választ. De hát mi az, hogy politikailag igazunk van ? Politikailag igazunk van, de az igazságszolgáltatás és törvényeink szerint nincs? Hát kinek a politikája és milyen politika szempontjából alkottuk törvényeinket, az új lakástörvényt is? Kinek a politikáját juttatják kifejezésre törvényeink? Á munkásosztályét, a dolgozó népét, vagypedig a burzsoáziáét? Ám ha a munkásosztályét, akkor milyen szempontok érvényesülhetnek egyes bíróságaink munkájában, amikor helyet adnak a volt kapitalisták vagyonuk visszaszerzésére irányuló törekvéseiknek? V

álaszt kívánnak és válaszra várnak ezek a kérdések. S a válaszadásban, abban, hogy honnan és miből táplálkoznak ezek a nézetek, két körülményből kell kiindulnunk. Az egyik: az SZKP XX. kongresszusát követőn pártunk országos konferenciája is helytelennek minősítette -az egyre élesedő osztályharc elméletét és ezzel kapcsolatban többek között kimondotta azt is, hogy az osztályhelyzet önmagában véve még nem bűntett, nem büntetendő cselekmény. Ez így helyes is, ám semmiképpen sem helyes az, hogy ezt a megnyugvást adó helyes elvet, nem egy ember félreértette, mások pedig tudatosan elferdítették és úgy magyarázták és magyarázzák, hogy az emberek cselekedeteinek elbírálásában és érdekeik védelmében — munkás, vagy volt gyártulajdonos, falusi zsellér, vagy kulák esetében — egy és ugyanazon szempontok érvényesülnek. De mit jelentene, ha ez így lenne? Egyszerűen azt, hogy feladnánk a népi hatalom lényegét, az osztályszempontokat. Márpedig az osztályszempontokat nemcsak hogy nem adjuk fel, hanem éppen ellenkezőleg, az élet minden területén, így az igazságszolgáltatásban is következetesen érvényesítjük. Hogy fest ez a gyakorlatban? Ügy, hogy ugyanazon tett vagy cselekmény elbírálásában nemcsak magát a tényt nézzük, hanem az embert is, aki azt elkövette. Éppen ezért, vajon ugyanolyan elbírálás alé esik-e, ha egy kulák nem teljesíti a beadást és egy kisparaszt nem tesz eleget beadási kötelezettségének? Egyforma büntetést kell-e kimérni, ha egy munkás megtéved és ellop valamit munkahelyéről és ha hasonló értéket lop el egy deklasszált elem? Világos, hogy az esetek elbírálásában, a büntetés kiszabásánál nem ugyanazon szempontok érvényesülnek. A munkásra, a beadását nem teljesítő földművesre úgy tekintünk — feltéve, ha nem ismétlődő esetekről van szó —, mint megtévedt, öntudatlan emberekre, s éppen ezért büntetésük is elsősorban nevelő jellegű. Nem így járunk el az osztályellenséggel szemben, akit cselekményében — osztályhelyzeténél fogva — tudatos, a népi hatalommal szemben ellenséges magatartás vezérelt. Mi ezt a helyzetet, azt, hogy az emberek cselekedeteit osztályszempontból bíráljuk el, sohasem titkoltuk, mintahogy — ellentétben a burzsoáziával — azt sem titkoljuk és leplezzük, hogy osztálytársadalom vagyunk, tehát társadalmi és állami szerveink működésükkel osztályérdekeket szolgálnak. Ezzel a megállapítással pedig eljutottunk az előbb említett második körülményhez, amely magyarázatul szolgál ahhoz, hogy honnan erednek és miből táplálkoznak az említett helytelen nézetek és irányzatok. Ugyanis, ha az elmúlt hónapok során a párt arra hívta fel a figyelmet, hogy az osztályharc eszmei síkra terelődött át és hogyha ez többek között abban áll, hogy az osztályellenség egyes lényegbevágó fogalmakat el akar ködösíteni, azoknak burzsoá értelmezést adni és ezt bevinni az emberek tudatába, akkor látnunk kell azt is, hogy ez a burzsoá ideológiai áramlat nem kerülte el az igazságszolgáltatásban dolgozó embereket sem. Mert nemcsak az olyan fogalmakról lehet és kell beszélni, mint a demokrácia es szabadság, mivel az osztályellenség hasonló törekvéseket fejt ki például az igazság, a bíráskodás és a törvények fogalmának elferdítésére is. /^sak egy igazság van, csak abszolút igazság van, hirdetik a burzsoázia szószólói. A bíróságok mindenkitől és mindentől függetlenek — független, szabad bíráskodást —, hallatszott már ilyesmi is. Meg aztán, hogy a törvényeknek osztályok fölöttieknek kell íenniök. Meg kell adni, hangzatos és tetszetős jelszavak ezek, demagógia, még hozzá a legjavából. Mert hogy is néz ki az a csak egy igazság van, mit is jelentene-az abszolút igazság? Nyúljunk csak a közismert példához: herceg Esterházynak is Igaza volt, amikor múlt év őszén visszakövetelte 250 000 hold földjét, meg a földhöz juttatott parasztnak is igaza volt, amikor azt mondotta, hogy a föld azé, aki megdolgozza. Hát akkor kié most az igazság? Herceg Esterházyé, vagy a földhöz juttatott paraszté? Vagy talán mégis csak nincs igazság osztálytartalom meg osztályérdekek nélkül, mégis csak ,.kétféle" igazság van? Ám ha így van — mi ezt sem tagadtuk és vitattuk sohasem —, ha választani lehet, hogy az ember melyiket, kinek az igazságát vallja magáénak, akkor engedje meg a világ, hogy mi a proletár igazságot, a nép igazságát válasszuk, s amellett mindvégig kitartsunk. Szép szó a független és pártatlan bíróság is. Tetszetős. Bíróságainkra mi is azt mondjuk, hogy a független csehszlovák bíróság. Független egyes személyek befolyásától vagy csoportok érdekeitől. De sohasem állítottuk, hogy független az uralkodó osztálytól, annak politikájától és érdekeitől, hogy független volna a néptől. Nem, ezt sohasem állítjuk, ellenkezőleg, hirdetjük és a gyakorlatban valósítjuk meg, hogy bíróságaink a nép hatalmi szervei, a' proletárdiktatúra szervei. „Független" és „osztályok fölötti" bíróság csak burzsoá ködösítés. Ilyen nincs, nem volt és nem is lesz addig, amíg egymással ellentétes osztályok léteznek e földön. M

l sohasem fogunk egy gyékényen árulni a burzsoáziával, így hát sem törvényeink és bíróságaink, sem az igazságunk nem felelhet meg a burzsoázia érdekeinek. A szocialista törvényesség fogalma éppen azt jelenti, hogy bíróságaink híven és következetesen, a rendelkezésükre álló összes törvényes eszközökkel óvják és védjék a nép érdekeit, s eljárásukban ez érdekek szem előtt tartása legyen a legfőbb iránymutató. Bátky László A nemzetvédelmi miniszter parancsa a légierő napja alkalmából Pilóta, mérnök és technikus elvtársak, lövészek, rádiósok és repülö-gépészek, repülőtéri és repülőipari dolgozók! Katona, őrvezető és altiszt elvtársak! Tiszt és tábornok elvtársak! Az elmúlt években hazánkban további jelentős sikereket értünk el a szocialista építésben. Azok a következtetések, melyeket pártunk az SZKP XX. kongresszusának tárgyalásaiból levont, hozzájárultak népünk politikai egységének megszilárdításához. Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetéséve! népünk az ipari és mezőgazdasági termelés további fejlődését érte el, emelkedett a dolgozók életszínvonala. A szocializmusért folytatott harcban az üj szocialista termelőviszonyok győzedelmeskedtek hazánk szántóföldterületének több mint a felén. A Csehszlovák Köztársaság legnagyobb barátjával és szövetségesével, a Szovjetunióval, a szocialista országok nagy táborának megdönthetetlen részét képezi. Népünk hazája szabadságának és függetlenségének védelmezésére, a világbéke megőrzésére erős és harcképes fegyveres erőket épített ki, melyek egyik részét képezik a légierők. Csehszlovákia Kommunista Pártja ?s a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság kormánya az elmúlt évekcor* rendkívül nagy figyelmet szentelt a légierők fejlesztésének. Pártunk és az egész csehszlovák nép érdeméből, repülőiparunk dolgozói szorgalmának, a parancsnokok, politikai dolgozók, vezérkari dolgozók és a reipülésügy terén dolgozók szorgalmának és a Szovjetunió együttműködésének és önzetlen segítségének köszönhetően légierőink olyan erőssé váltak, hogy a többi harci egységekkel és a szocialista tábor szövetséges hadseregeive! szoros együttműködésben biztosítani tudják légiterünk sérthetetlenségét és népünk békés életét. Repülő elvtársak! Éberen őrizzék a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság légiterét. Gyarapítsák ismereteiket, sajátítsák el a legmagasabb fokú haditechnikát és a korszerű katonai tudomány alapelveit. Növeljék a fegyelmet, szilárdítsák meg a katonai rendet és az összes alakulatok és egységek szigorú szervezettségét. Törődjenek azzal, hogy a csehszlovák légierők, melyek népünk bizalmát bírják, mindig készen álljanak a varsói szerződés összes országainak repülőivel együtt a haza és az egész szocialista tábor védelmére. Repülőipari dolgozó elvtársak! Folytassák sikeresen felelősségteljes munkájukat, fejlesszék a szocialista munkaversenyt, emeljék munkájuk minőségét, és harcoljanak a termelés legnagyobb hatékonyságáért. A jövőben is tökéletes repülőtechnika kerüljön ki aröftök kezeiből. Éljenek a csehszlovák légierők! Éljen Csehszlovákia népe és fegyveres ereje! Dicsőség leghűségesebb szövetségesünknek — a Szovjetuniónak és fegyveres erőinek! Éljen Csehszlovákia Kommunista Pártja, összes nagy győzelmeink szervezője ! BOHUMÍR ľ.OMSKÝ vezérezredes, a Csehszlovák Köztársaság nemzetvédelmi minisztere. Egy hónap eredménye — 94 millió korona értékű munka elvégzése (ČTK) — Pénteken, szeptember 6án Bratislavában ülést tartott a Megbízottak Testülete mellett múködő város- és faluszépítésl bizottság. Az ülésen megtárgyalták és értékelték a város- és faluszépltési akció júliusi eredményeit és a Tábor—Trebič*—Mikuláš verseny további lefolyá-. sát. ........ Az aratási és cséplési munkák ellenére több ezer szlovákiai brigádcs júliusban 10 892 7&1 órát dolgozott le és 94 millió korona értékű munkát végzett el. A legtöbbet — öt és fél millió brigádórát — a kassai kerület brigádosai dolgoztak. A Tábor—

Trebič—Mikuláš versenyhen. első heryre-i*>ktesai kerület, a második- helyre žilinai került. Júliusban-, Szlovákiában újabb 31 községben 58 helyi gazdálkodási kisüzemet létesítettek. Megkezdődött a hagyományos radványi vásár Tegnap reggel megkezdődött a több mint 300 éves hagyománnyal bíró radványi vásár. A Banská Bystrica melletti ősrégi Radvány község utcáit 250 állami és szövetkezeti, hebti gazdálkodási és kisipari szövetkezeti sátor szegélyezi. A vásáron gazdag választék található ipari és élelmiszercikkekből. A legújabb konfekció- és kötöttárumodellek, háztartási gépek különösen a háziasszonyok figyelmét kötik le. • A háromnapos vásár idejére gazdag sport- és kult űrprogramot készítettek elő. A gyermekek is kiveszik részüket a mulatságból. Cirkusz, vülanyautó, ördögkerék, körhinta és mis szórakozások varrtak a radványi vásár látogatóira. (ČTK) • Tegnapelőtt elutazott Prágából a Szíriai Köztársaság fejlesztésére létesült gazdasági tanács küldöttsége. A munkaerotoborzás hírei (ČTK) — Augusztus 31. és szeptember 5. kőzött a szervezett munkaerőtoborzás keretében 179 dolgozót nyertek meg Szlovákiában bányamunkára. Közülük legtöbben — 104 — Ostravában vállaltak munkát. A szlovákiai szénabányákba 33 dolgozó ment. Legtöbben, 37-en, a bratislavai kerületbő! vállaltak munkát a bányákban, a nyitrai kerületből 36-an, a prešcvi kerületből pedig 11 dolgozó ment a bányákba. A NAGY OKTÓBER TISZTELETERE A Királyhelmeci Járási Ipari Szövetkezet kötelezettségvállalást tett, hogy a harmadik negyedévi tervet augusztus 31-ig, az egész évi tervet pedig november 15-re teljesíti. Kötelezettségvállalásuknak eleget téve a harmad!k negyedévi tervet 80 százalékkal túlszárnyalták. Z. I. • Johannes Dieck, a Német Demokratikus Köztársaság bratislavai főkonzulja tegnapelőtt sajtókonferenciát | rendezett a bratislavai újságírók szá; mára, melyen az NDK prágai nagyköj vetségének sajtóbeosztottjával együtt : beszélt a Német Demokratikus Köztársaság belpolitikai életének legidőszerűbb kérdéseiről, a szovjet pártés kormányküldöttség NDK-beli látogatásának jelentőségéről és a német népnek a békéért és demokráciáért folytatott harcáról. • Október 10—12-én Bratislavában a központi vásártéren őszi vásárt rendeznek, melyen belkereskedelmi vállalataink a legújabb téli árucikkeket fogják árusítani. • A. Svoboda, Prága főváros polgármestere csütörtökön fogadta Paul Francis Grey urat, Anglia új prágai nagykövetét, akit E. J. F. Scott, a nagykövetség első titkára kísért. A fogadás után a nagykövet a polgármester kíséretében megkoszorúzta | az Ismeretlen Katona síremlékét. • Szeptember 5-én este Csehszlovákiába érkezett Alekszej Petrovics Mereszjfev, B. Polevoj Egy igaz ember története című könyvének legendás hőse. Vele- együtt jött Leonid Leonov ismert író, a második csehszlovák partizánbrigád volt harcosa. • Az élelmiszerkereskedelmi főosztály több önkiszolgáló elárusítóhely létesítését határozta el. Eddig Szlovákiában 18 ilyen elárusítóhely volt és az év végéig számukat 40-re emelik. 1958-ban további 40 önkiszolgáló elárusítóhely létesítését tervezik. Csehszlovákiába jön a Pjatnyickij-együttes 1957 novemberében, a Nagy Októberi Forradalom 40. évfordulója ünnepségeinek és a csehszlovák-szovjet barátság hónapjában hazánkba látogat a Pjatnyicklj Állami Orosz Népi Művészegyüttes. S