Új Szó, 1957. szeptember (10. évfolyam, 243-272.szám)

1957-09-01 / 243. szám, vasárnap

Komoly figyelmeztetés a háborús uszítóknak Á TASZSZ nyilatkozatának világvisszhangja London (ČTK) — Az interkontinentális ballisztikus lövedék sikeres kísérleteiről szóló TASZSZ nyilatkozat állandóan a világsajtó érdeklődésének előterében van. A lapok és folyóiratok szerkesztőségi cikkekben és vezércikkekben elemezik a szovjet siker politikai, katonai és technikai következményeit. ^ értő véleményét, aki ezeket mondotta: Az Economist, előkelő brit kapitalista folyóirat hangsúlyozza, hogy ,,a Moszkvából érkezett nyilatkozat örökre megdönt minden olyan nézetet, hogy a Nyugat stratégiáját néhány kritikus év technikai fölényére építheti ..." A folyóirat vezércikkben közli, hogy logikusan minden egyes lépés, amely az emberiség elpusztítására alkalmas fegyver feltalálására vezet, lépést jelent a leszerelés útján, azonban ezután logikátlanul és indokolatlanul azt állítja, hogy a hatalom új átcsoportosulása még jobban elhomályosítja a leszerelési egyezmény kilátásait." A lapok egyöntetűen hangsúlyozzák, hogy az interkontinentális ballisztikus lövedék sikeres próbája a szovjet tudományos technika hatalmas sikere. A Truth folyóirat ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a szovjet tudósok és technikusok túlszárnyalták a Nyugatot, és hogy „az USA a történelem során első izbe:: sebezhető." A New Statesman, munkáspárti lap szintén kijelenti, hogy „Oroszország első ízben tett szert előnyre az USA felett". A News Statesman és a Tribúne szerkesztőségi cikkekben kifejezi azt a határozott követelményt, hogy az angol kormány az új helyzetből vonja le a kellő következtetést és mondjon le fegyverkezési programjáról. Használja minden erejét a békés munkára és az atomenergia békés célokra való alkalmazására. A TASZSZ nyilatkozatával kimerítően foglalkozik az amerikai sajtó is. Stewart Alsop a New York Herald Tribúne pénteki számában összehasonlítja az interkontinentális lövedékek gyártását a Szovjetunióban és az USAban. Megállapítja, hogy az interkontinentális lövedékek amerikai modelljei irányíthatatlanok, és hogy közülük egyiket sem lőtték ki eredményesen. Idézi ezután az egyik amerikai szakAzt hittem, hogy a Szovjetunió e dologban egy évvel haladt előttünk. Most azonban valószínű, hogy már több mint két évi előnyre tett szert". Az Unitá, az Olasz Kommunista Párt lapja a TASZSZ nyilatkozatával kapcsolatban „Lehetetlen versengés" címen írt vezércikket. Azt írja, hogy az „Atlas" jelzésű amerikai irányítható lövedék összeállításánál egyetlen tiltakozó hang sem szólalt fel a lehetetlen versengés ellen. Ellenkezőleg, a világ közvéleményét e lövedékről egész részletesen tájékoztatták, hogy kiemeljék rendkívüli pusztító hatását és azt a képességét, hogy „tönkretehessen a kapitalista világ határain túl fekvő bármilyen nagy várost". Az amerikai lövedéket döntő fegyverként, mint az amerikai technika és civilizáció legnagyszerűbb készítményét mutatták be. A TASZSZ nyilatkozata, amely az „Atlas" lövedék kudarcba fulladt kísérlete után nem egész két hónappal hangzott el, ismét leleplezi milyen hibásak voltak az amerikai számítások. A Zsenminzsipao, a TASZSZ nyilatkozatával kapcsolatban közölte nemzetközi megfigyelőjének „Üj hozzájárulás a tudomány fejlesztéséhez és a béke ügyéhez" című cikkét. A lap megjegyzi, hogy a nyugati országok több éve igyekeznek túlszárnyalni a Szovjetuniót a ballisztikus lövedékek gyártásában. Most azonban a nyugati hatalmaknak be kell ismerniük, hogy ebben az irányban elmaradtak a Szovjetunió mögött. Ez a lövedék komoly figyelmeztetés a washingtoni háborús uszítóknak, valamint londoni, bonni, párizsi és más nyugati kiszolgálóiknak. Ez a lövedék szöget ver a nyugati erőpolitika koporsójába. A világ népe reméli, hogy a Szovjetunió ezen új sikere

j hozzájárul a leszerelés kérdésének megoldásához és a nemzetközi helyzet további enyhítéséhez. A „Nodon Sínmun" koreai lap „Halálos csapás az agresszív imperialista körökre" című vezércikkében hangsúlyozza, hogy Korea népe teljes szívéből örömmel üdvözli a szovjet tudomány e sikerét és a világbéke ügyének további hozzájárulásaként értékeli azt. Az „A1 Masa" egyiptomi lap hangsúlyozza, hogy az interkontinentális ballisztikus lövedék sikeres próbája a Szovjetunióban, rendkívül nagy nemzetközi jelentőségű. A „Ny Dag" svéd lap vezércikkében így ír: „Az a hír, hogy a Szovjetunióban a messzehordó irányítható lövedékek sikeres próbáit valósították meg, komoly csapást jelent az atomstratégiára". Az a tény, hogy ez a rakéta az USA-ba repülhet, zuhanyként hat a háborús uszítókra. Albánia közvéleménye nagy megelégedéssel fogadta a TASZSZ beszámolóját a ballisztikus lövedék sikeres kísérleteiről. A „Baskimi" című lap hangsúlyozza, hogy az interkontinentális ballisztikus lövedék sikeres kísérletei biztosítják a Szovjetunió és az egész szocialista tábor békéjét és biztonságát. Valamennyi békeszerető ember a béke erőinek nagy sikereként értékeli ezt a vívmányt, amely megerősíti a szocialista tudomány fölényét a kapitalista tudomány felett. India sajtója további szerkesztőségi kommentárokban foglalkozik a sikeres szovjet kísérletekkel. A National Herald beszámol arról, hogy a TASZSZ nyilatkozata megdöntötte az amerikai technikai fölényről szóló mítoszt és egyúttal súlyos csapást jelent az USA hadügyminisztériumának és külügyminisztériumának követelődző álláspontjára. A lap megállapítja, hogy a szovjet nyilatkozatnak nagy visszhangja lesz a diplomácia terén. Az Amrita Bazar Patrika, azt írja, hogy a kísérletek feltétlen betiltására irányuló szovjet javaslatok elfogadása a leszerelési tanácskozásokat új színvonalra állíthatja. Áz USA kongresszusának ülésszaka Eisenhower elnök csökkenő befolyása jegyében ért véget Washington (ČTK) — Az USA kongresszusának két kamarája augusztus 30-án formálisan jelentette Eisenhower elnöknek, hogy befejezte ez idei munkáját és ezzel a kongresszus 85. ülésszakát is. A kongresszus 1958. január 7-én ül ismét össze. Az ülésszak befejezése előtt a kongresszus több törvényt hagyott jóvá, ezeket az elnöknek küldték aláírásra. Közöttük van: Az úgynevezett „külföldi támogatásról" szóló törvény, amelynek keretében az USA a mostani pénzügyi évben 3 milliárd 435 millió dollárt ad ki a bábkormányok haderőinek fenntartására (ezek között van Li Szin Man dél-koreai, Csang Kaj-sek tajvani, Diem dél-vietnami stb. kormánya) és a gazdaságilag elmaradt országokba való gazdasági behatolásra. A mezőgazdasági feleslegek elhelyezéséről szóló törvény az USA kormányának lehetőséget nyújt, hogy a világpiacokon gabonával és más mezőgazdasági termékekkel dömping segítségével veszélyeztessék egyes államok gazdasági életét. Az USA-nak a nemzetközi atomenergia-ügynökségben való részvételéről szóló törvény. A kongresszus ezen az ülésszakon hagyta jóvá az úgynevezett középkeleti Eisenhower-doktrínát, amely az amerikai monopolista és katonai körök terve, Franciaország és Nagy-Britannia gyarmatosító hatalma elvesztett pozícióinak megszerzésére és a középkeleti nemzeti kizsákmányolására. A nyugati sajtó és a megfigyelők a kongresszus ez idei munkájával kapcsolatban megjegyzik, hogy a 85. ülésszakot a választási láz jellemezte, mert a demokrata párt, amely a kongreszszust tartja kezében és a köztársasági párt, amely az állam végrehajtó hatalmára gyakorol nyomást, minden kérdést elsősorban saját előnyének szempontjából és azon álláspontból ítél meg, hogy az 1958. évi pótválasztásokon és az 1960. évi elnökválasztásokon szavazatokat nyerjen. Ennek kifejezőbe az a tény, hogy a kongresszus a kormány által javasolt 155 törvénynek csak mintegy felét hagyta jóvá és hogy továbbra is csökken Eisenhower elnök befolyása, aki az alkotmány értelmében már nem léphet fel jelöltként a következő funkciós időszakra és az amerikai körök véleménye szerint nem hozhat hasznot híveinek és nem okozhat kárt ellenlábasainak. H- Burgiba: Függetlenséget Algéria népének Róma (ČTK) — H. Burgiba, tuniszi elnök, aki jelenleg Svájcban tölti szabadságát, a Tempo olasz lap levelezőjének interjút adott. Az algériai konfliktus megoldásának kilátásairól Burgiba kijelentette: „Až alglériai probléma egyedüli lehetséges megoldása az, hogy Algéria népének elismerik jogát a függetlenségre, mint ahogy ezt megtették Észak-Afrika többi nemzetével. Nézetem szerint Algéria függetlenségének elismerése Franciaországnak éppen most előnyt jelentene .. " Gronchi olasz elnök azon ajánlatát illetőleg, hogy Olaszország hajlandó volna betölteni a közvetítő szerepét a Közép-Kelet és Földközi tenger problémáinak megoldásában, Burgiba kijelentette: „Ogy vélem, hogyha valaki sikeresen akarja betölteni a közvetítő szerepét, szükséges, hogy élvezze mindkét fél bizalmát. Ha úgy véli, hogv az önök országával szemben bizalommal viseltetnek, akkor Olaszország közvetítése üdvös volna ..." Párizs (ČTK) — A sajtó közlése szerint Algériában elszánt harcok folynak. A legutóbbi napokban az algériai nemzeti 'felszabadító hadsereg egysiégei az algériai tuniszi határokon több francia erődítményt zártak körül. Collo város közelében levegőbe röpítettek egy vonatot, amely francia katonákat szállított. Nagyon sokan megsebesültek. Foum-Toub várostól 10 kilométernyire égy francia teherautó aknára futott. AJ,MA ATÄBAN a kazahsztáni tudományos akadémia asztrofizikális intézetének dolgozói az égboltozat nyugati részén megfigyelték azt az üstököst, amelyet ez évben augusztus 2án A. Mrkos szlovák asztronómus fedezett fel. (ČTK) Közlemény a polgári, családi és büntetőügyekben való jogi segítségről szóló csehszlovák-szov]et szerződés megkötésére vonatkozó tárgyalásokról Moszkva (ČTK) — A Szovjetunió és Csehszlovákia kormányküldöttségei között az együttműködés elvei alapján a jogi kapcsolatok terén és az együttműködés további fejlesztésének érdekében 1957. augusztus 20-tíl augusztus 31-ig Moszkvában tárgyalások fclytak a polgári, családi és büntetőügyekben szükséges N jogi segítségről szóló szerződés megkötésére vonatkozólag Csehszlovák részről a tanácskozásokon részt vett dr. Václav Skoda, a Csehszlovák Köztársaság igazságügyminisztere, a csehszlovák ku.döttség vezetője, a küldöttség tagjaival. Szovjet részről a tanácskozáson részt vett A. V. Zaharov, a Szovjetunió külügyminiszterének helyettese, a küldöttség vezetője, továbbá a küldöttség többi tagja. V. M. Molotovot a Szovjetunió mongóliai nagykövetévé nevezték ki Moszkva (TASZSZ) — A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége Viacseszlav Mihajlovics Molotovot a Szovjetunió mongol népköztársaságbeli rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé nevezte ki. Vaszilij Iljics Piszarev, a Szovjetunió eddigi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Mongol Népköztársaságban ugyanott követ-tanácsosi beosztást kap. A barátságos légkörben és kölcsönös megértés szellemében folyt tárgyalásokat 1957. augusztus 31-én Moszkvád ban a polgári, családi és büntetőügyekben szükséges . jogi segítségről szóló szerződés aláírásával fejezték be. A szerződés szerint az egyik szerződéses fél polgárai és jogi személyei a másik szerződéses fél területén személyi és vagyoni jogokban ugyanolyan jogi védelmet élveznek, mint az illető állam saját polgárai és jogi személyei. A szerződés meghatározza a bírósági beadványok elintézését a polgári jogi és büntetőjogi ügyekben az örökségek megtárgyalását, a polgári jogi és családi ügyekben hozott bírósági határozatok elismerésének és végrehajthatóságának kérdéseit. A szerződés jóváhagyás alá esik és a ratifikációs okmányok kicserélése napjától számított egy hónap eltelte után lép érvénybe. A Csehszlovák Köztársaság elnökének megbízásából a szerződést dr. Václav Skoda, a Csehszlovák Köztársaság igazságügyminisztere, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének megbízásából A. V. Zaharov, a Szovjetunió külügyminiszterének helyettese írta alá. A szerződés aláírásáná' a két küldöttség tagjain kívül jelen voh még N. K. Morozov, a Szovjetunió Legfelső bíróságának alelnöke, V. A. Boldinev, az Orosz SZSZSZK igazságügyminisztere, Csehszlovákia moszkvai nagykövetségének és a Szovjetunió külügyminisztériumának felelős dolgozói. tküispéíyesen kihirdették Malájföld függetlenségét Á Kínai Népköztársaság elismerte a Maláji Államszövetséget Kuala Lumpur (ČTK) — Kuala Lumpurban, Malájföld fővárosában az augusztus 31-re virradó éjjel ünnepélyesen kihirdették a Maláji Szövetség függetlenségét. A malájföld eddig angol gyarmat volt, ezután független állammá és a brit nemzetközösség 10. tagjává lett. Nagy-Britannia Malájföld függetlenségének kihirdetése után is kezében tartja az ország gazdasági pozícióit. Hasonlóképpen fenntartja magának a döntő befolyást az adminisztratív apparátusban is. Peking (ČTK) — Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság államtanácsának elnöke és külügyminiszter A. Rahman herceghez, a Maláji Szövetség miniszterelnökéhez és külügyminiszteréhez üzenetet intézett, s abban közli az államtanács döntését a Maláji Államszövetség elismeréséről. Mao Ce-tung, a Kínai Népköztársaság elnöke A. Rahman herceghez, a Maláji Államszövetség legfelső vezetőjéhez üzenetet intézett, benne a kínai nép és a maga nevében jókívánatait fejezte ki Malájföld függetlensége Kihirdetésének alkalmából. Malájföld „függetlensége 6 i L% IAI iíi lö M>] Szudán nem csatlakozik az Eisenhower-doktrinához Kairó (ČTK) — Ahmed Mahgub szudáni külügyminiszter augusztus 30-án a MEN egyiptomi sajtóiroda képviselőjének kijelentette, Szudánnak érdeke, hogy ne csatlakozzon Eisenhower közép-keleti doktrínájához. Mahgub miniszter egyúttal hangsúlyozta, hogy Szudán függetlenségi politikát folytat és az_ egyenlőség alapján hajlandó mindenkivel együttműködni. „Pénzügyi támogatást is elfogadnánk — mondotta továbbá a miniszter —, ha azt nem kötik függetlenségünket fenyegető feltételekhez", Augusztus hónap utolsó napja emlékezetes marad Malájföld történetében. „Merdeka", „Merdeka", — hangzik már rég óta a malájföldiek ajkáról ez a šzó, amely „malájföldi függetlenséget" jelent. Malájföld „függetlenséget" és alkotmányt kapott, mert a nép szabadságharca meghátrálásra kényszerítette az angol gyarmatosítókat. Sok jel azonban arra vall, hogy ez a függetlenség nem lesz teljes, s Anglia továbbra is gyámkodni akar. Sok úri huncutság van az egész függetlenség-adományozás körül. Feltűnő mindjárt az, hogy a Brit Nemzetközösség kebelében maradó új független államot védelmi és kölcsönös segélynyújtási egyezmény fűzi majd volt elnyomójához. Ennek alapján azok az angol csapatok, amelyek ellen a nép küzdött, most mint fegyverbarátok maradnak az országban, hogy — mint az egyezmény mondja — a belső rend fenntartásában segédkezzenek. Malájföldön angol katonai támaszpontok vannak, s az angolok szeretnék ezeket továbbra is megtartani úgy, hogy a függetlenség elnyerése után Malájföldet is belekényszerítenek a SEÁTO-ba. A Brit Nemzetközösség miniszterelnökeinek júniusban ülésező londoni konferenciáján napirenden szere:-T- ~ _ -I 4>

7*ľ> Kwt» OumuoJ: Q táv*' Jtotmi R.——-T—£ * /Ja'6n* Kutnlan - &n'/orfil ži**- V tfaierc !ob«« Oŕhru K /t/tirrlut pelt Malájföld kérdése is. Ezen a konferencián Macmillan angol miniszterelnök titkos jelentésben szólítottotta fel a nemzetközösség miniszterelnökeit, támogassák Angliának azt a szándékát, hogy kisméretű atomfegyverekkel lássa el Malájföld baját. Ez a terv általános megrökönyödést keltett és népszerűtlenségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, ihogy ezt a tervet még a malájföldi brit tisztviselők is ellenezték. Miért akart Macmillan Malájföld ellen atomfegyvert alkalmazni? Azért, mert ott az angol gyarmatosítók „engedékenysége" ellenére most fordult tizedik évébe egy nemzet szabadságharca. A második világháború előtti angol gyarmatot, amely 1945ben önerejéből szabadult fel a rövid ideig tartó japán elnyomás alól. mire az angol gyarmati katonák viszszatértek. már demokratikusan megválasztott népi tanácsok kormányozták. Malájföld Kommunista Pártjának szervezésével új fejlődés indult meg az országban. A gyarmatosítók azzal kezdték, hogy tömlöcbe vetették a választott szakszervezeti vezetőket, akik előharcosai voltak a demokratikus alkotmányért folyó küzdelemnek. 1948 júniusában indult meg a háború, amely évente 68 millió fontjába került Angliának és 30 millióba a helyi kormánynak. Mert az a kormány, amelynek Anglia függetlenséget adott, részt vesz a saját népe ellen folyó irtóhadjáratban. S az angol gyarmatosítók, hogy továbbra is megtartsák maguknak a helyi kormányt, a következő öt évre 33 millió font „vérdíjat" ígértek a nemzeti szabadságharcosok leverésére. Abdul Rahman, a Maláji Államszövetség miniszterelnöke úgy látszik jó kereskedő és az angol font sterlingsegítségen kívül az amerikailakkal is paktál. Bejelentette, hogy hadisegéiyt kér az amerikaiaktól is. Az angolok persze féltékenykednek, mert így könnyen kicsúszhat kezükből a világ ólamtermelésének 35 százaléka, ónbányászatának egyharmada, kaucsuktermelésének 40 százíléka. Az Egyesült Államokba exportált ón és gumi több dollárt hoz Angliának, mint az egész angol ipar. Az angol gyarmatosítók tehát függetlenséget, alkotmányt és sok pénzt adnak a maláji belső kormánynak, s így próbálják megmenteni, ami még menthető, így akarják megszerezni a Rahman-kormány és a feudális fejedelmek támogatását a szabadságharcosok. ellen, akiktől soha sincsenek biztonságban. A harctér Szingapúrtól 20 kiiométerre kezdődik, de senki sem tudja, hol végződik. Senki nem ismeri a szabadságharcosok főhadiszállását, létszámát. Egyesek 200 főről beszélnek, de ' lehet 5—6000 is. A Maláj-félsziget dzsungeljei bevehetetlenek. Az angol gyarmati katonaság felderítő őrjáratai csak 1—2 kilométerre merészkednek behatolni, mert a dzsungel nyomtalanul elnyeli a hívatlan vendégeket. Itt nem segít a modern haditechnika, sem a bombázók és helikopterek, sem a páncélosok és napalmbombák. A lakosság mindenben támogatja a szabadságharcosokat. Azonban azt, kik azok, akik rokonszenveznek velük, mennyien vannak, nem tudni. Ez mind ismeretlen, akár a dzsungel. A malájföldi szabadságharcosok nem hisznek a gyarmatosítók ígéreteinek, ők valóságos függetlenséget kívánnak és addig nem teszik le a fegyvert, amíg Malájföld el nem nyeri teljes szabadságát. —y—r— OJ SZÖ 1957. szeptember 1. 3