Új Szó, 1957. szeptember (10. évfolyam, 243-272.szám)

1957-09-26 / 268. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek J SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. szeptember 26. csütörtök 30 fillér X. évfolyam, 268. szám, Tanuljunk egymástól Egyes értelmiségi körökben lebe­csülik a szakszervezet munkáját. Lehet, hogy nem is szándékosan te­szik, hanem — talán a legtöbb he­lyen — a helytelenül értelmezett, szervezett, unalomba fúló gyűlések tartják őket vissza a tevékeny tö­megszervezeti élettől. Lehet, hogy azt is mondják — könnyű az üze­mekben kifejleszteni a szakszerve­zet munkáját, ahol ezer munka­módszerrel dolgoznak, melyeknek tökéletesítésével, a tapasztalatcse­rével növelhetik a termelés haté­konyságát. A mérnököknek „ül" a szakszervezeti munka, a hatékony­ság növelése, mert mind a két do­log összefügg szakmájukkal. De a tanítókkal hozni kapcsolatba a ha­tékonyság növelését és vele együtt a szakszervezeti tevékenységet, mégis csak furcsának tűnik, gon­dolják egyesek. S mégis ez a he­lyes. És több iskolában az a hely­zet, hogy elhanyagolják az iskolai dolgozókat összefogó szakszervezet munkáját. Pedig a szakszervezeti gyűléseken milyen sok mindenről tárgyalhatnának, milyen sok min­dent tanulhatnának egymástól a tanítók. Ha az üzemekben a termelés ha­tékonyságáról beszélünk, akkor ugyanolyan joggal szóvátehetjük a tanítók munkájának hatékonyságát is. A gyermeknevelés nagy művé­szet. Mindnyájan tisztelettel tekin­tünk a tanítókra, akik gyermekein­ket nemcsak az ismeretekre, a munka szeretetére tanítják, hanem az új korszak új emberét, szo­cialista típusú embert nevelnek be­lőlük, nemcsak tudásban, hanem jellemben, osztályöntudatban is. A tanítók ezért nem szorítkozhat­nak csupán a tantárgyak becsüle­tes, szemléltető módon való elő­adására, megszerettetésére. A gyer­mekekbe már kezdetben bele kell oltaniok a közügyek, a szocializmus építése iránti érdeklődést. A tani is, hogy milyen az iskolai dolgo­zóknak a szülőkkel való kapcso­lata? Még számos más kérdést is említhetnénk. Kérdezzük: ezekről a kérdésekről nem tárgyalhatnak-e a szakszervezeti fórumon, hogy mérlegelhessék a tanítók munká­jának hatékonyságát?! Minden tanító legfőbb vágya, hogy minél nagyobb sikert érjen el a nevelés terén, hogy diákjai sze­ressék, a szülők becsüljék. De a munkában, a pedagógiai módszerek alkalmazásában, mint ahogy az üze­mekben is ez a helyzet, nem lehet mindenki egyforma. A tanítók kö­zött is vannak jobbak, élenjárók és elmaradók, kevesebb tapasztalattal rendelkező nevelők, akiknek mun­káját, sajnos, igen gyakran a sab­lonosság jellemzi. Az iskolai ne­velés is olyan alkotó munka, me­lyet nem lehet recept szerint vé­gezni. Hogyan segíthetünk az el­maradókon, hogyan gazdagíthatjuk egymás tudását, hogy a kiváló ta nítók értékes tapasztalatai gyerme­keink nevelőinek közkincsévé vál­hassanak? E kérdéseket a tömeg­szervezeteknek — különösen szakszervezetnek — erre irányu­ló tevékenységével mind megold­hatjuk. Elsősorban is az iskolai pártszer­vezetekről kell szólnunk. A tanítók ideológiai munkájának fejlesztésé­ért elsősorban a kommunisták a fe lelősek. A kommunista tanítók vi­tatkozzanak pártonkívüli társaikkal az iskola problémáiról, a nevelés kérdéseiről. A kommunista tanítók védnökséget vállalhatnak a párton­kívüli tanítók felett, érezzenek fe­lelősséget társaik politikai és szak­mai fejlődéséért. S ha a párton­kívüliek megérzik ezt a támogatást segíteniakarást, annak csak gyü mölcsöző hatása lehet. Sok min­denről tárgyalhatnak, beszélhetnek tók munkája ezért nemcsak peda- I közösen. S ebben a legjobb alkal­gógiai, hanem széleskörű politikai tevékenység is. Az iskolai nevelés szorosan összefügg mindennapi éle­tünkkel, az emberiség legszebb ideáljainak megvalósításával. Ezért ismételten ki kell hangsúlyoznunk, hogy a tanítók részéről nem a frá­zisok szajkózásáról van szó, hanem a szóban levő anyag őszinte, alapo­san átgondolt előadásáról. Ebben a kérdésben nem lehet kompro­misszumot kötni, csak látszatra nevelni, terjeszteni a szocializmus eszméit és másképpen érezni, mint ahogy a közmondás is mondja: vi­zet prédikálni és bort inni. Az ilyen tanítási módszer ártalmas az ifjú­ság nevelésére. S itt van még a tanítók iskolán­kívüli tevékenysége. Különösen a falvakon, ahol a mostani időszak­ban nagy harc folyik a szocialista mezőgazdasági módszerek, a szö­vetkezeti gondolat győzelméért, a tanítók népnevelő munkájukkal, a szocialista kultúra terjesztésével nagyban elősegíthetik a földműves­szövetkezetek építését és megszi­lárdítását. Felmerülhet az a kérdés mat, a legnagyobb segítséget ép­pen a szakszervezet nyújthatja, A rendszeres tapasztalatcsere nemcsak magában az iskolában, ha­nem járási, kerületi méretben is az előforduló fogyatékosságok le­küzdése; a tanítóknak az igazgató val, a szülőkkel való kapcsolata minden tanítóban a helyes iskolai hevelés iránti felelősségérzet elmé­lyítése; az iskolánkívüli munka kér­désének megvitatása, mindezeket akár csak az üzemekben, az isko­lákban is a szakszervezetnek kell elősegítenie, megszerveznie, hogy a tanítók tanulhassanak egymástól s még hatékonyabbá tehessék neve­lőmunkájukat. Ennek jelentőségét nem szabad lebecsülni, sőt, ahol ez iránt hanyagságot észlelünk, kö­veteljük, hogy szakszervezeti fóru­mon tárgyalhassunk e kérdésekről Ez az iskolai dolgozók közös ügye tevékenységük, tudásuk fejleszté­sét segíti elő. S ez nem könnyű munka. De megéri a fáradságot, sok áldozatot, a tanulást, előkészü letet, mert gyermekeink, utódaink boldog jövőjéről van szó, akiktől elvárjuk, hogy öregségünkre nagy nagy örömet szerezzenek nekünk, A Bratislavai Központi Nemzeti Bizottság teljesítette a szervezett munkaerőtoborzás negyedévi feladatai Szerdán, szeptember 25-én a Bratislavai Központi Nemzeti Bizottság ta nácsának munkaerőügyi osztálya _a szlovákiai kerületek közül elsőként teljesítette a szervezett munkaerőtoborzás harmadik negyedévi feladatait. A Bratislavai Központi Nemzeti Bizottság eij,negyedévben 426 dolgozót biztosított népgazdaságunk legfontosabb ágai számára, ebből 297 munkaerőt a szénbányákba és Jáchymovba. A harmadik negyedév feladatait szeptember Ä5-ifl 7,8 százalékkal túlteljesítette. ÜZEMBE HELYEZTEK Csehszlovákia első atommáglyáját Azon a helyen, ahol néhány hó­nappal ezelőtt még festői völgy terült el, ma már csaknem 50 méter hosszú, háromemeletes épület, reaktor épülete áll, amelynek hatal­mas csarnokában van a tulajdonkép­peni atommáglya, a szárnyrészekben pedig a laboratóriumok. A kétezer ki­lowatt teljesítményű atomreaktor, tíz­százalékos 235-ös uránanyaggal dúsí­tott hasadó anyaggal dolgozik. Mode­rátorul és reflektorul desztillált víz szolgál, amely egyúttal lehűti a reaktor aktív zónáit, A reaktor kísérleti csa­tornákkal van ellátva, melyekben kí­sérleteket lehet végezni az atomfizika, rádiókémia, biológia és a reaktor hő­technikai 1 szakaszán. A reaktor egy­úttal több kutatóintézet és gyakorlati munkahely számára rádiöizotópok gyártását biztosítja. A besugárzott anyagokkal az intézetben különleges kamrákban és távolból irányítható manipulátorokkal fognak dolgozni. A Szovjetunió két évvel ezelőtt se­gítséget ajánlott fel az atomkutatási központok kiépítésében. Ez adott ösz­tönzést a • Csehszlovák Tudományos Akadémia atomfizikai intézetének lé­tesítésére. Az intézet feladata tudomá­nyos alapok előkészítése atomvillany­erőműveinek kiépítésére, továbbá a rádioaktív izotópok kihasználása fej­lesztéséről való gondoskodás az ipar­ban, az orvostudományban és a mező­E napokban, mikor Csehszlovákia népe a Nagy Október 40. évfordu­lójának ünnepségeire készül, ked­den, szeptember 24-én 23 óra 52 perckor a Csehszlovák Tudományos Akadémia atomfizikai intézetének Prága melletti Husinec-8ež-i épít­kezésén üzembehelyezték az első csehszlovákiai atomreaktort. gazdasági gyakorlatban. Szovjet segít­ség alapján már atomreaktor is van az intézetben és most építik a cyklot­ront. A szovjet szakemberek segítet­tek technikusainknak és építészeti dolgozóinknak a reaktor bonyolult be­rendezésének felszerelésében is. Az épület felépítésében és a szerelési mun­kálatokban nagymértékben részt vet­tek ipari üzemeink is, amelyeknek si­került leküzdeniök az építés és egyes berendezések gyártásának nehézségeit. Az intézet atomreaktora, melyet a Szovjetunió szállított, tartós bizonyí­téka a szovjet tudósok és techniku­sok testvéri segítségének a csehszlo­vákiai atomtudomány fejlesztésében. Szovjet barátaink nagy segítséget nyújtottak e tudományág specialistái­nak nevelésében is. Laboratóriumaik­ban, ahol hasonló típusú reaktor és cyklotron van üzemben, nagyszámú Mindéit erőt az őszi munkák gyorsítására Két műszakban használjuk ki a traktorokat Az ""új szövetkezetek Gyarapodásá­val gép- és traktorállomásaink fel­adatai is megnövekedtek. A feledi gépállomáshoz tartozó 21 ezer hektár például több mint 8 ezer hektár terü­lettel szaporodott. Ezeken a terü­leteken a traktorállcmásnak ugyan­csak biztosítania kell az őszi mező­gazdasági munkák végrehajtását, mégpedig a meglevő gépállomány bekapcsolásával. Hlušík Ján főmérnök azonban megjegyezte, hogy a földterületek növekedése ellenére ugyanannyi gép­pel és szerszámmal rendelkeznek, mint a tavaszi munkák megkezdése előtt. Ezért van, hogy a nagyobb kö­vetelményeket nem mindig tudják pontosan és idejében teljesíteni. A gépállomáshoz tartozó brigád­központok mindent elkövetnek, hogy az új és a meglevő szövetkezetek igényeit kielégíthessék és jó munká­val öregbítsék a gépállomás eddig elért eredményeit. A lánctalpas trak­torokat két váltásban igyekeznek ki­használni a középszántás meggyor­sítására. Az egész járás területén 14 traktor dolgozik éjjeli műszakban is, de mindez nem felel meg a lehető­ségeknek, mert több brigádközpont­ban, mint Jánosiban és Rimaszom­batban csupán egy-egy traktort üze­meltetnek a második műszakban. Az eddig tervteljesítés alapján á gcsztetei brigádközpont érte el a já­rásban a legszebb eredményeket, amennyiben 151 százalékra tesznek eleget feladatuknak. A feledi brigád­központ pedig 115 százalékos ered­ménnyel dicsekedhetik. A DÉTÉRI EFSZ-BEN A GÉPEKEN KÍVÜL n inden rendelkezésre álló fogatot be­kapcsoltak az őszi munkák meggyor­sítására. A traktorok szántanak, a lovas- és az ökrösfoqatok viszont bo­ronálnak és a vetést szorgalmazzák. A szövetkezet tagjai ennek köszönhe­tik, hogy az őszi munkákban az elsők közé tartoznak a járás területén. Ez a szövetkezet is csak nemrég ala­kult, de a jól nazdálkodó régebbi EFSZ-ek tapasztalatain okulva nyom­ban megszervezték az állandó mun­kacsoportokat, amelyek iqen ponto­san elvégzik a reájuk háruló mun­kálatokat. — th — tudományos dolgozónkat iskoláztatták. Az atomfizikai intézet csaknem min­den vezetője már volt a Szovjetunió­ban, ahol elnyerték a szükséges isme­reteket munkájuk számára. Az első csehszlovák reaktor üzem­behelyezésével tudósaink számára új lehetőségek nyíltak nem csupán az atomfizikai intézetben, hanem más ku­tatóintézetekben és a csehszlovák iparban is. A Prága melletti ŕeži kiterjedt, több mint egy kilométer hosszú építkezé­sen azonban a reaktor üzembehelye­zésével sem szűnt meg a munka. Foly­tatják az intézet második alapvető szerkezetének — a cyklotronnak — és a többi berendezések építését. Szerdán, szeptember 25-én dr. František Vlasák energetikaügyi mi­niszter és František Š or m akadémi­kus, a Csehszlovák Tudományos Aka­démia .tudományi főtitkára a követ­kező levéllel jelentették a CSKP KB­nek és a Csehszlovák Köztársaság kormányának a csehszlovák és szovjet szakemberek sikerét: „A csehszlovák és szovjet szakem­berek közös munkájával 1957. szep­tember 24-én 23 óra 52 perckor a Prá­ga melletti Husinec-Rež-ben üzembehe­lyezték a kétezer kilowatt teljesítmé­nyű első csehszlovák atomreaktort a Csehszlovák Tudományos Akadémia atomfizikai intézete kutatómunkáinak elősegítése céljából. A reaktor üzembehelyezése, mely­nek berendezését a Szovjetunió szál­lította, a testvéri szovjet segítség eredménye, a Szovjetunióval kötött 1955. évi atomkutatási és kihasználási együttműködésről szóló egyezmény alapján. A reaktornak és a segédbe­rendezéseknek az Atomfizikai Intézet létesítése után való nem egészen két éven belüli üzembehelyezése a szovjet tudományos dolgozók, tervező szerve­zetek és üzemek, továbbá a csehszlo­vák gépipari, kohóipari, vegyipari, épí­tészeti, energetikai dolgozók és az Atomfizikai Intézet dolgozóinak közös érdeme. A kísérleti reaktornak a legközeleb­bi napokban való átadásával a cseh­szlovák tudomány és kutatás, tudomá­nyos munkájához szükséges nagy fon­tosságú berendezést kap, amely az atomenergia ipari kihasználása fejlesz­tésének előfeltétele." Egymillió négyszázezer ember látogatta meg a brnói kiállítást A brnói III. csehszlovákiai gépipari kiállítás iránt az ér­deklődés még a negyedik héten sem lankadt, habár igen ködös, rossz időjárás volt. Kedden, szeptember 24-én több mint negyvenezer vendég szemlélte meg a kiállítást. A látogatók száma 24 nap alatt már elérte az egymillió 425 ezret. Több téglát az építészetnek, több házat a lakosságnak Fokozódik a téglagyárak lemaradása ® 600 milliós megtakarítás a beruházási építkezésben • Olcsóbban építik az iskolákat (v.) — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának tiszteletére folyó munkaverseny mind nagyobb teret hódít építésze­tünkben is. A legutóbbi jelentések szerint Szlovákiában nyolc hónap alatt az anyagmegtakarítási verseny eredményeképpen 19 millió ko­ronával csökkentették építészeti dolgozóink az önköltségeket. A be­ruházási építkezések ellenőrzésében 600 millió korona megtakarításá­nak lehetőségét tárták fel, s előreláthatólag az ellenőrzés teljes be­fejezéséig a megtakarítások meghaladhatják az egymilliárd koronát is. Ezzel szemben jelentősen lemaradnak téglagyáraink, amelyek 13 millió darab téglával adósak építészetünknek. A verseny eredményei A szlovákiai építészeti üzemek ebben az évben terven felül 65 millió korona értékben többet építettek. Ez az ered­mény elsősorban a kötelezettségválla­lások teljesítésének köszönhető. Ez eredményezte a további sikert is: a munkaszervezés megjavításával 210 műszakot takarítottak meg, amivel nemcsak olcsóbbá tették az építkezé­seket, hanem gyorsabbá is. El kell mondani azt is, hogy ezt egyes jól dolgozó üzemek — mint például a žilinai üzem —, kiváló munkája tette lehetővé. Sok helyütt elhanyagolják a szocialista munkaversenyt, s ez azután az eredményekben is megmutatkozik. A felsőszeli iskola olcsóbb lesz 25 iskola építkezésén a napokban elvégezték a beruházás költségvetésé­nek ellenőrzését és különféle újítások és módosítások segítségével összesen 15 millió korona megtakarítását tették lehetővé. A felsőszeli nyolcéves iskola építésénél például 1512 köbméter föl­det kellet volna 5 kilométer távolságra áthelyezni 42 272 korona költséggel. Rájöttek azonban, hogy a kiásott föld nagy részét felhasználhatják az iskola környékének rendezésére. Az iskola hátsó részénél a talaj ezzel 18—20 centiméterrel magasabb lesz, de ezzel semmi kár sem keletkezik, viszont megtakarítják a szállítási költséget. Lesz egy milliárd? A beruházási építkezések ellenőrzé­sének első szakasza befejezés előtt áll. Az eddigi megtakarítások összesen 600 millió Roronát tesznek ki. Ez 1566 építkezés ellenőrzésének eredménye 254 építkezésen még' folyik az ellen­őrzés. Itt már eddig is 55 millió ko­rona megtakarításának lehetőségét tárták fel. A feltételezett beruházá­sok összegéből az eddigi megtakarí­tások 5,5 százalékot tesznek ki. Az eredményekbe nem számítottuk bele a központilag tervezett beruházásokat, amelyeken szintén ellenőrzés folyik. Ezek beszámításával feltételezhető, hogy az ellenőrzés szeptember végén befejeződő első szakasza közel egy­milliárd korona megtakarítását teszi lehetővé. Mi lesz a téglagyárakkal? A fentebb felsorolt szép eredmé­nyek nagy biztatást jelentenek építé­szeti dolgozóiknak, de a lakásra váró dolgozóknak is. Az építészeti dolgozók igyekezetét nagymértékben fékezi a téglagyárak lemaradása az utóbbi idő­ben. Máig a téglagyárak 13 millió tég­lával tartoznak építészetünknek. A le­maradás oka főleg az, hogy elhanya­golták az elegendő mennyiségű szárító biztosítását. Az egyik módszer, amely­lyel a helyzetet meg akarják javítani, a füsttel való szárítás bevezetése. An­nak ellenére, hogy a téglagyárak le­maradása jelentős, új módszerek al­kalmazásával és a munkaverseny fel­lendítésévé es behozható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom