Új Szó, 1957. szeptember (10. évfolyam, 243-272.szám)

1957-09-25 / 267. szám, szerda

t HOGYAN TELJESÍTETTÜK Szlovákia költségvetési tervét az első félévben? Kedden, szeptember 24-én tartotta meg 19. ülését a Szlovák Nemzeti Ta­nács gazdasági és költségvetési bizottsága, hogy megtárgyalja Ján Marko pénzügyi megbízottnak, a Megbízottak Testülete alelnökének beszá­molóját a szlovákiai költségvetés teljesítéséről 1957 első félévében. A Szlovák Nemzeti Tanács gazdasági és költségvetési bizottságának ülésén részt vettek František Kubač, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, a Szlovák Nemzeti Tanács szűkebbkörű elnökségének tagjai, a képviselők kerületi tár­saságait képviselő személyek, a Szlovák Nemzeti Tanács bizottságainak elnö­kei, a meghívott szakértők és az üzemek képviselői. Ján Marko mérnök, a Megbízottak Testületének alelnöke, pénzügyi meg­bízott beszámolójában közölte, hogy Szlovákia költségvetési terve teljesí­tésének eredményei 1957 első félévé­ben a múlt év ugyanezen időszakában elért eredményekhez viszonyítva job­bak. Szlovákia költségvetési bevételeit az első félévben 99,7 százalékra, a kiadásokat pedig 95,3 százalékra tel­jesítették. De ennek ellenére nem elé­gedhetünk meg ezzel az eredménnyel, mivel a költségvetés döntő bevételei — a vállalatok akkumulációjának át­vezetése -- még mindig le van marad­va, annak ellenére, hogy a termelési feladatokat globálisan túlteljesítettük. Az ipari termelés növekedését a dol­gozók terven felüli számával értük el jelentős mértékben, ami a béralapok túllépésében, az önköltség emelkedésé­ben, valamint a munkatermelékenység és a bérek növekedése közötti kedve­zőtlen arányban mutatkozott meg. A gazdaság legfontosabb ágazataiban nem küszöbölték ki a fogyatékosságok fő okait, melyek kedvezőtlenül befolyá­solták a múlt években a gazdálkodást. Az elmúlt félévben elért eredmények­ben még nem mutatkozott meg kifeje­ző módon a CSKP KB februári ülésén hozott, a népgazdaság hatékonyságá­nak növeléséről szóló határozat telje­sítése. A minőségi mutatók teljesítése továbbra is le van maradva a nyerster­melés értéke növekedésének üteme mögött. A vállalatok bevételeinek át­vezetését Szlovákia költségvetésébe csupán 98,6 százalékra teljesítették, aminek elsősorban az élelmiszer és fogyasztási ipari vállalatok forgalmi adója átvezetésének nem teljesítése volt az oka. A nyereség átvezetésében lemaradtak a nemzeti bizottságok igazgatása alatt álló vállalatok, ame­lyek ezt a kötelességüket csak 77,5 százalékra teljesítették. A lakosság ál­tal fizetett díjak és adók költségvetési bevétele tervének teljesítése kielégítő, ami elsősorban a helyi-nemzeti bizott­ságok érdeme, mivel nagyobb gondot fordítottak az adók beszedésére. Az adók és díjak fizetésének tervét az első félévben T03,'8 százalékra teljesí­tették, ami a múlt év ugyanazon idő­szakának költségvetési bevételeihez vi­szonyítva 71,3 millió korona gyarapo­dást jelent. A beszámoló további részében Ján Marko mérnök, a Megbízottak Testü­letének alelnöke azokkal az okokkal foglalkozott, melyek kedvezőtlenül be­folyásolják Szlovákia költségvetése be­vételi és kiadási tételeinek teljesíté­sét. Hangsúlyozta, hogy újból szaporo­dott a beruházási építkezés szakaszán a megkezdett és be nem fejezett épít­kezések száma, továbbra is komoly fo­gyatékosságokkal küzdünk az építé­szet, állami gazdaságok, húsfeldolgozó vállalatok, kommunális vállalatok, stb. gazdálkodásában. Jelentős mértékben le van maradva a beruházási építkezés az iskolaügy és kultúra, a mező- és erdőgazdaság, a lakásépítés szakaszán, valamint az egységes földművesszövet­kezetek építésének szakaszán. Az élel­miszer és fogyasztási ipar sok vállalata ez idén sem teljesíti az áruválaszték tervét. Az ipari vállalatokban emelked­tek a nem produktív és más nem kí­vánt költségek és több vállalatban az anyagi és bérkiadások is. A vállalatok forgalmi adóinak és nyereségeinek átvezetésében mutatko­zó lemaradás oka — mondotta az elő­adó — a CSKP KB-nak a gazdaság hatékonysága növeléséről szóló hatá­rozatának nem következetes teljesíté­se, az új technika hiányos kihasználása főleg az építészetben és az élelmiszer­iparban, valamint az üzemen belüli önálló elszámolás nem kielégítő beve­zetése és megszilárdítása, főleg a tü­zelőanyagipari, építészeti és helyi gazdasági vállalatokban. A továbbiakban az előadó a költ­ségvetés bevételi és kiadási tételeinek teljesítésével foglalkozott és rámuta­tott Szlovákiában az egyes reszortok­ban és a népgazdaság szakaszain mu­tatkozó fogyatékosságokra. Többek kö­zött bírálta sok vállalat helytelen gya­korlatát is a nyereség képzésében. Ugyanis a vállalatok gyakran nem tel­jesítik a termékek tervezett és szükséges választékának tervét és inkább olyan gyártmányokra fordítják a figyelmet, amelyek nem keresettek. A pénzügyi megbízott a továbbiak­Előkészületek a Nagy Október évfordulójának megünneplésére (ČTK) — Hétfőn Prágában ülésre jött össze a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 40. évfcrdulója ün­nepségeinek megszervezésére alakí­tott csehszlovák bizottság. Az ülést Antonín Novotný, a CSKP KB első titkára, a politikai iroda tagja és a bizottság elnöke vezette. A történel­mi évforduló országos ünnepségei előkészítésének helyzetéről Václav Slávik, a CSKP KB propaganda és agitációs osztályának vezetője tartott beszámolót. A széleskörű vitában felszólaltak a a bizcttság tagjai — a Nemzeti Front társadalmi szervezeteinek kép­viselői és a politikai pártok képvise­lői is — és e felszólalásokból kitűnt, hor-v az ünnepségek előkészítése egész dolgozó népünk szívügyévé vált. Meleg szeretetről és a Szovjet­unió iránti rendíthetetlen hűségről tett tanúbizonytságot Csehszlovákia népe a szovjet párt- és kormánykül­döttség látogatása alkalmával és több más alkalommal, mint pl. a CSSZBSZ nyári békeünnepségein, a fasizmus és háború elleni harc he­tében, a Szovjetunióról, és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom leg­fontosabb pontjairól tartott számos beszélgetéseken stb. Az eddigi ak­ciók lefolyása arról tanúskodik, hogy a Nagy Október 40. évfordulójának ünnepségei tovább fejlesztik a szov­jet és a csehszlovák nép barátságát. ban gazdaságunk minden szakaszán a legkomolyabb problémák egyikéről, a meglévő alapok hiányos kihasználásá­ról beszélt. A beruházásokra és új technikára fordított pénzeszközök szüntelen növelése ellenére a kihasz­nálás mutatói kedvezőtlenek. A meg­lévő alapokat elsősorban a szlovákiai szénbányákban, de ezenkívül az ipar­ban, az építészetben és erdőgazdaság­ban, valamint a gép- és traktorállomá­sokon nem használják ki. A költségvetés kiadási tételeinek boncolásakor az előadó ismertette, hogy a kiadások kimerítése a múlt év ugyanezen időszakához viszonyítva nö­vekedett, főleg a nemzeti bizottságok­nál, De egyes fontos gazdasági-politi­kai feladatokat nem teljesítettek, fő­leg a mezőgazdaság, iskolai és kultu­rális ügyek, helyi gazdaság és közlekedés szakaszán. Utána a munkából való elmaradás magas százalékának problémájával, valamint a betegbiztosításra szánt ösz­szegek túllépésének kérdésével fog­lalkozott. 1957 első félévében pl. betegség és baleset következtében csupán az ipari vállalatokban 1 653 000 munkanapot nem dolgoztak le, ami kb. 6170 munkás egyévi munkáját jelenti. Ugyanakkor a költségvetés összegeiből betegbiztosításra 10 millió koronával többet fizettek ki az előirányzottnál. Beszámolója befejező részében a pénzügyi megbízott hangsúlyozta, hogy a vállalatok általános akkumulációjá­nak megjavítása érdekében a megbí­zotti hivataloknak és fő osztályoknak nagyobb segítséget kell nyújtaniok a munkaverseny fejlesztésében, valamint a Nagy Október 40. évfordulója alkal mából tett kötelezettségvállalási moz­galom támogatásában, a nyereségek és a forgalmi adók nagyobb összegei­nek átvezetése érdekében. A beszámoló után a Szlovák Nemzeti Tanács gazdasági és költségvetési bi­zottságának ülése vitával folytatódott. A vitában tíz képviselő, valamint nép­gazdaságunk egyes szakaszairól továb­bi szakértők szólaltak fel. A képvise­lők bírálták a költségvetés bevételi és kiadási tételeinek teljesítésében mu tatkozó fogyatékosságokat és értékes javaslatokat tettek a költségvetés 1957-ben való egyenletes teljesítésé­nek biztosítására. A képvisé|pk számos megjegyzésére és kérdéseire Ján Mar ko pénzügyi megbízott válaszolt. Az ülés befejező részében a Szlovák Nemzeti Tanács gazdasági és költség­vetési bizottsága mérlegelte a Szlová­kia költségvetési terve teljesítésében mutatkozó lemaradás okait és határo­zatot fogadott el, amelyben a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőihez fordult azzal a kéréssel, hogy a választókkal a munkahelyeken folytatott beszélge­tések alkalmával mozgósítsák a dolgo­zókat az idei feladatok és azon intéz­kedések teljesítésére és túlteljesítésé­re, amelyeket az 1957. év folyamán a Megbízottak Testülete hozott az 1958. évi szlovákiai reális mozgósító költ­ségvetési terv összeállításához szük­séges feltételek megteremtésére. Egy évforduló előtt Tízéves lesz a pionírszervezet Háromszögű vörös kendő — harc, hagyomány; harc és cél. Büsz­keség, mellyel gyermekeink 1949. áp­rilis 24-én a München előtti köztár­saság proletár gyermekszervezeteinek haladó hagyományához hűséget val­lottak. Megalakult a pionír-szervezet, hogy pionírjaink a proletár ^gyermek­szervezetek nyomdokáir haladva ki­fejezzék őszinte szeretetüket pártunk és munkásosztályunk iránt, és tanul­janak harcos múltjukból s kövessék odaadó munkájukat. A pionírszerve­zet célul tűzte ki, hogy megismer­teti a gyermekekkel a haladó prole­tár gyermekszervezetek harcát és életét. Ma, a szervezet megalakulásának 10. évfordulójának előkészítése idején a CSISZ KB határozata alapján azok­ra a feladatokra szeretnénk emlékez­tetni a pionírszervezeteket, melyek az iskolaév megkezdése után rájuk várnak. Nemigen kell hangsúlyoznunk, mi­lyen öröme van a gyermeknek, ha olyasvalamit talál, ismer meg, amit még nem látott, vagy amiről nem hallott. S bizony nem tévedünk, ha azt mondjuk: bár pionírjaink eddig is szép munkát végeztek a régi ha­ladó hagyományok felkutatásában, még van bőven tennivaló, mert még sok értékes dolgot homály fed. Ezért szükséges a pionírszervezetek mun­káját arra irányítani, hogy környe­zetükben kutassanak a proletár gyer­mekszervezetek munkája után š így megismerjék a proletárgyerekek har­cos múltját — melyből meríthetnek építőmunkájukban. Legcélravezetőbb itt is az élő szó, a személyes érint­kezés azokkal, akik részt vettek, ak­tívan bekapcsolódtak a proletár gyermekszervezetek munkájába. Ezek a találkozások főleg arra irányulja­nak, hogy a gyerekek megértsék, lássák apjuk és nagyapjuk gyermek­évei és az ő gyermekéveik közötti különbséget. A proletárgyerekek kifejez­ték hazaszeretetüket, mert munká­jukkal segítették a munkásosztályt a kapitalizmus elleni harcban. Min­den tevékenységük szorosan egybe­kapcsolódott szüleik életével. Š ma ugyanerre kell törekednünk a gyer­mekek nevelése terén. A gyermekek­nek tudniok kell, hogy szüleik ma is harcolnak a szocialista társadalom felépítéséért. S ebbe a . harcba, ebbe a becsületes építőmunkába a gyer­mekeknek is be kell kapcsolóďňiok. Pionírjaink ezt meg is értik, ám szervezetük megalakulásának 10. év­fordulója előtt még odaadóbb munká­val bizonyítsák be hazaszeretetüket. Minden pionírcsapat és őrs a helyi viszonyokhoz mérten, szükség szerint vállaljon konkrét feladatokat. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom megünneplésének előkészíté­se vezessen bennünket a proletár nemzetköziség szellemének elmélyí­tésére. Pionírjaink teremtsenek szo­ros kapcsolatot a szovjet és a többi baráti ország pionírjaival. A kölcsö­nös levelezés, fényképalbumok kicse­rélése, szovjet pionírdalok tanulása, stb. — mindez elősegíti a szívélyes kapcsolatok megszilárdítását. A gyermekneveléshez hozzátartozik a testnevelés. A pionírszervezetek hassanak oda, hogy minél több gyermek ismerje meg vidékének szépségét és törté­nelmét és hogy minél több pionír szerezze meg az „Ifjú turista"-jel­vényt. A rendszeres testnevelés le-' gyen szerves része a pionírszerveze­tek mindennapi munkájának; A pio­nírok már most készüljenek a téli játékokra. Természetesen ezen a té­ren valóban sikeres munkát csak ak­kor végezhetnek, ha együttműködnek a sprotegyesületekkel és a Hadsereg­gel Együttműködők Szövetségével. A pionírszervezetre fontos szerep hárul a gyermekek pályavá­lasztásában is. Ezért az érdekkörök munkáját úgy kell irányítani, hogy a gyermekek megismerkedhessenek az érdekelt szakmával. És így sorolhat­nánk tovább a pionírszervezetek fel­adatait. A tízéves évforduló előtt van tennivaló bőven, főleg a tanulás te­rén. A pioníroktól függ. milyen ered­ményekkel köszöntik szervezetük megalakulásának 10. évfordulóját. A gyermekek kezdeményezésében és aktivitásában hatalmas erő rejlik, azonban ezt állandóan segíteni és irányítani kell. A pionírvezetőknek, a CSISZ-szervezeteknek arra kell töre­kedniök, hogy önálló munkára nevel­jék' a gyermekeket. Az, hogy felka­roljuk a gyermekek kezdeményezé­sét, fejlesztjük alkotó készségüket, nemcsak azt jelenti, hogy figyelembe vesszük érdeküket, mihez van ked­vük, stb., hanem feltételezi azt is, hogy minden pionír aktívan bekap­csolódjék a munkába. Ez a munka függ a tanítóktól, a szijlöktől és a CSISZ-szervezettől is. (ks) A Német Szocialista Egységpárt tagjai elutaztak Csehszlovákiából (ČTK) — Hétfőn Prágából elutazott a Német Szocialista Egységpárt érde­mes tagjainak csoportja, amely 14 napig Csehszlovákiában tartózkodott. Herrman Schuldt, a Német Szocialista Egységpárt ro~tocki járási vezetősé­gének titkára, a küldöttség vezetője elutazásuk előtt köszönetet mondott a vendégek nevében azért a szívélyes fogadtatásért, amelyben nálunk ré­szük volt. Hangsúlyozta, hogy a Né­met Szocialista Enységpárt érdemes tagjainak csoportia hazájába való visszaérkezése előtt megegyezett egy közös nyilatkozat kibocsátásában, melyben kifejezésre akarja juttatni a felejthetetlen élményeket, és az őszinte barátság érzését, melyet a csehszlovák nép iránt tanúsítanak. • Szeptember 24-én Csehszlová­kiába érkezett Štefan Zsolkiewski, a Lengyel Népköztársaság főiskolaügyi minisztere. Magával hozta J. A. Ko­menský „A világ labirintusa és a szív paradicsoma" című ismert művének kéziratát, melyet a lengyel kormány Csehszlovákiának ajándékoz Koperni­kusnak „Az égi testek forgásáról" című kéziratáért, melyet a csehszlovák kormány 1956-ban Lengyelországnak ajándékozott. • A Szlovák Képzőművészek Szö­vetségének eddigi bratislavai két ki­állítói terme mellett rövidesen egy újabb kiállítási terem, az Ifjak Ga­lériája nyílik meg a Húrban téren. Az új kiállítási terem anyaga össze­foglaló képet fog nyújtani az ifjú képzőművészek munkájáról. • Az FSZM bratislavai munkabiz­tonsági kutatóintézete kedden a Szlo­vák Szakszervezeti Tanács épületében munkavédelmi és biztonsági szemi­náriumot rendezett, amelyen 150 munkavédelmi és biztonsági bizott­sági elnök és biztonsági technikus vett részt az üzemekből. ® A • bratislavai Városi Kultúrott­hon és a Csemadok városi bi­zottsága a Kultúrotthon olvasótermé­ben (CSSZBSZ klub) Suché Mýto 17 szám alatt ma 19 órai kezdettel Brati­slava neves szülöttei címmel előadást rendez. Előadó: dr. Kováts Lajos. Az előadás folytatása október 16-án lesz. O Kedden délelőtt Bratislavába ér­kezett az NDK Vöröskeresztjének öttagú küldöttsége, amely a Cseh­szlovák Vöröskereszt KB meghívásá­ra Csehszlovákiában tartózkodik. • Az ENSZ európai tagállamainak gazdasági biztonságának küldöttsége kedden az Ifjúsági Faluba látogatott. A szövetkezet megtekintése után a vendégek Bratislavába visszatérőben meglátogatták az érsekújvári Elekt­rosvit-üzemet is. • Az Orbis kiadóvállalat az idei J. A. Komensky-ünnepségek alkalmából húsz képeslevelezőlapból álló soroza­tot bocsátott ki. Azon városok fény­képein és képein kívül, amelyekben Komenský élt, a sorozat Komenský kéziratainak fényképmásolatát is tar­talmazza. Szabó Gyula jubileumi kiállításán A losonci Szabó Gyula 50 éves jubileuma alkalmából a Szlo­vák Képzőművészeti Szövetség a gra­fikus és festő 30 esztendő művészi munkásságát állította ki a Šafárik téri kiállítóhelyiségben. Szándékosan tettük Szabó Gyula neve elé a losonci jelzőt, mert művészetét csakis Losoncon, Lo­sonc vidékén, táján és dolgozó embe­rein keresztül érthetjük meg. Ez a nyitja és kulcsa Szabó Gyula impo­záns, kitartó, hiteles és meggyőző ere­jű művészetének. Már az első percek­ben, amint végigmentünk a kiállító­termeken, az volt a benyomásunk, hogy mindaz, amit Szabó Gyula az életben látott és hallott, azt Losoncon keresz­tül emésztette meg. Ügy tetszett, hogy )ez a művész csak azért vágyott ki a nagyvilágba, hogy jobban megérthesse, jobban megszerethesse a Losonc kör­nyéki munkást és parasztot és ezért vágyódott jólétre, gazdagságra, békére, hogy kincsét szétszórhassa, szűkebb értelemben losonci, tágabb értelemben hazája dolgozói között. A szülőföld, a hazai táj meghittsé­géről, szeretetéről adnak megrázó mó­don hírt Szabó Gyula grafikai és festőt képei. A Szabó Gyula alkotta szülő­földet és hazai tájat azok teszik né­pessé, akik vérrel, verejtékkel, fáj­dalommal és szenvedéssel gyúrták és alkották elevenné a haza fogalmát. Amikor Losoncról beszélünk, a hazát értjük, mert mindaz, amit Szabó Gyula grafikai rajzaiban, akvarelljeiben és olajfestményeiben mond nekünk, érvé­nyes általában q dolgozó ember életére, gyökere mégis Losoncig nyúlik vissza. A föld népe, Asszonyok, Emberek a hegyen című grafikai sorozataiban igen finom és hiteles eszközökkel kifeje­zésre juttatja a születés fájdalmát és örömét, a halál sötét gyászát, és mind­azt, ami közben történik, a verejtékes munkát, a szántást-vetést, aratást, a mosást, súrolást, a panaszt,_ a családi tűzhelyet, a békét, a közlés meghitt­ségét, a reményt, a szenvedés és a remény összecsapását, a sötétség és a fény vívódását. E jelenségek mind Losonchoz vannak kötve, akárcsak a falevelek a fa ágához és az ágak a mély gyökerű fatörzshez. Mindez kü­lönösen a Föld népe című sorozatában jut meggyőző módon kifejezésre. Igy pl. az Ebéd és a Bö termés című gra­fikái. ]Woha grafikai sorozatai igen mar• •L ' kánsak és kifejezési eszközeik­ben megrázóak, mégis olajfestményei hatottak ránk a meglepetés erejével. A téma ugyanaz, mint grafikáiban, de olajfestményein a színek megkapó összhangja lép előtérbe. Meghittek és magával ragadók e színek. Szabó Gyula különösen az okkersárgával tud csodá­kat művelni. Akár tájat, akár virágot, akár emberi arcot fest e szín külön­böző árnyalataival, a táj, a légkör, az ember egyszerre megelevenedik. Van­nak bűbájos hangulatképei; így a ku­koricatörés, a kis falusi házacskák mö­gött, amint házat, embert, növényt be­von az édes őszi napsugár, vagy az a kis kép, amint a tavasz az orgona­virággal úgyszólván beoson e kis sze­rény házikók lakói közé, oly izgalmas és szép, hogy a látogató nem tud vele eléggé betelni és legszívesebben le­akasztaná a falról, hogy hazavigye és nézhesse, amikor kedve tartja, amikor szüksége van rá. Egy darab eleven éle­tet rögzít le Szabó Gyula ezeken a ké­peken és magában a rögzítésben rej­télyes módon mozgás van, mint ahogy az ember élete egy-egy mozzanatára örökké emlékszik és az emlék az évek hosszú során az ember agyában és szí­vében egyre alakul és szépül, úgy va­gyunk Szabó Gyula e hangulatképeivel. Ez teszi annyira vonzóvá és mélyen emberivé alkotásait. Beleszólnak, bele­avatkoznak az ember életébe. Összegezve rövid látogatásunk ered­ményét a kiállításon, elmondhatjuk, hogy mi is részesültünk abból a kincs­ből, amit Szabó Gyula lankadatlan szor­galommal hosszú évtizedeken át a lo­sonciak és hazája számára összegyűj­tött. Szabó Béla ŰJ SZÖ 2 TÜr 1957. szeptember 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom